Part

 1 1|      alakját.~S a fegyveres őrnek bizony elég sok fölfedezésre méltója
 2 2|          faktumai voltak.~Hát azt bizony csak az olyan vadember nem
 3 3|          tanácsát, elfogadom. Ezt bizony magamtól is fölérhettem
 4 3|   megpihentek a miskolciak?~– Meg bizony; de nem ingyen. A magas
 5 4|                    Bíró uram~Hajh bizony nem is a mostani Miskolc
 6 5|         maga is benne lett volna, bizony megemlegette volna.~Az ordália
 7 5|        báró urat megsértette, azt bizony az én hajdani hazámban sem
 8 5|           serio fizimiskával: „Én bizony szombatos vagyok. Nálunkl
 9 6|        jutottak, látta, hogy ezek bizony nem kísértetek, hanem parasztemberek;
10 6| tiszteletes híres farkasvadász.~– Bizony nagy jót tesz velünk, mikor
11 6|         lábunk alól az édes föld, bizony mindnyájunknak az áldása
12 6|        tanította meg kendteket?~– Bizony, minden jóra ő kegyelme
13 6|           maguk fölgyújtani?~– De bizony azt tették. Egy házsártos
14 6|        mint a magunk munkájába. – Bizony, nagy jó uram, azt kell
15 6|           tepsiből, most sütötte…~Bizony így álmodta ezt a szép Hermina
16 6|          tért vissza a táti. (Hát bizony „táti”-nak hívtuk az apánkat
17 6|     Danavár uram megszólalt:~– De bizony láttam én még odakünn a
18 7|       lelkipásztor nem respektál, bizony deficientiába esik, még
19 7|         Székelyföldről megfordul, bizony beletelik egypár hónap.~
20 7|    megfelelünk akárhánynak.~– Úgy bizony, egymásnak vetjük a hátunkat.~
21 7|      nézte ezt az ádáz küzdelmet.~Bizony ordália ez! Istenítélet.