Part

 1 1|      akarózott neki a lépegetés.~A Matus jámbor szűcslegény volt;
 2 1|         futamodni.~– Ne félj fiam, Matus – biztatá a remegő vendéget
 3 1|            a szemét.~Látta, hogy a Matus hogy bánik el a csíkkal.
 4 1|        gyorsan a szűcslegénynek:~– Matus! Zabi do chrbat!~A Matus
 5 1|           Matus! Zabi do chrbat!~A Matus rögtön megmagyarázta e mondat
 6 1|       egész tálat.~Hát ennek meg a Matus örült meg nagyon. Egy egész
 7 1|           jó lesz nekem.~Ezalatt a Matus elkészült háromnegyed részben
 8 1|       vicispán odaszólt neki.~– No Matus, úgy látom, jóllaktál; most
 9 1|        szükség részesülnöd.~Erre a Matus egy könyörgő tekintetet
10 1|      megelégedéstől.~– Jól laktál, Matus? – kérdé az alispán szarmata
11 4|        tegnapi asztaltárs, a derék Matus.~Ezúttal nem volt már ünnepi
12 4| ingujjakban parádézott.~De amint a Matus megpillantotta a műhelybe
13 4|          föl a műhelyből.~A jámbor Matus, a maga egyenes úton járó
14 4|            az egész dologban nem a Matus volt a hibás, hanem az első
15 4|        Matusnak van? Potyszem csak Matus! Hozd ide a koza-ircha-nohavicádat!~
16 4|           ezt a szót meghallotta a Matus odafönn a padláson, hogy „
17 5|             Itt van hát Barátfalva~Matus meglátta a padláslyukon
18 5|        egyszer (ha visszajöhet).~A Matus nekiállt, s a báró selyempuliderjére