bold = Main text
    Part                                       grey = Comment text

  1 Elo |            bocsátottam befejezetten, de mégis befejezetlenül. Annyiban
  2 Elo |               s együtt megnyugodott; de fönnmaradt a rejtély: mi
  3 Elo |            felelheti arra, nem mást.~De én nem így felelek rá. Nálunk
  4 Elo |        ködtől nem látszik a remény!… De mellettem volt a szép, ifjú
  5 1   |              messze tőle egy torony, de ez csak ellenséget megfigyelni
  6 1   |             a mostani város közepén.~De vármegyeháza már volt; szép
  7 1   |        vadásztáskát is odaadta neki; de még a köpönyegét is rábízta;
  8 1   |        elárulták, hogy az az ebédlő. De még inkább a hosszú asztal
  9 1   |            fehér sávolyos abrosszal, de teríték csak egyetlenegy
 10 1   |            is van négy patvaristája, de azoknak ma, ünnep lévén,
 11 1   |              hagyta az őrszobában.~– De majd mindjárt meleg lesz
 12 1   |            akkor egy darabig füstöl, de csak addig, amíg a fa jól
 13 1   |       szilvalekvárral: ez arra való. De hát minden fűtésnél más-más
 14 1   |        selyem, elöl kiforduló drága, de bepiszkolt csipkefodrokkal.
 15 1   |        levegőt. Az ugyan dohos volt, de mégis enyhített. Aztán egynémely
 16 1   |         vicispánnak a neve Thomasius de Dédes, de eadem et Sajó-Balaton;
 17 1   |             neve Thomasius de Dédes, de eadem et Sajó-Balaton; a
 18 1   |              csavarintott a bajusza; de sűrű fekete szemöldökű,
 19 1   |           Nem ám. Én a Tamás vagyok. De hát az úr kicsoda? Hogy
 20 1   |               hebegé zavarodottan.~– De Tamás vagyok. Dédesy Tamás
 21 1   |              báró Kadarkuthy Viktor. De hogy engedhettem meg, hogy
 22 1   |           kauzában korrespondeáljon, de amellett az ősmagyar regulát
 23 1   |              pedig csak két úr volt. De jött egy harmadik is.~–
 24 1   |              bosszúsan feszengett.~– De vicispán úr, ennyi cseléd
 25 1   |            konverzálhatunk deákul.~– De én egy kukkot sem tudok
 26 1   |              nyelv a lingua materna; de a deák a lingua paterna
 27 1   |        másikba, nem bírtak elcsípni; de az öregemre annyi mindenféle
 28 1   |       messziről látva igen hasonlít, de közelből nézve még jobban
 29 1   |              elsüllyeszté a szájába. De ő nem volt ura ennek a tudománynak.
 30 1   |          bortól csak berúg az ember; de az almabortól kirúg.~A báró
 31 1   |              se deákul, se magyarul.~De biz a házigazdának sem kellett.~–
 32 1   |              eltűntek mind a ketten. De engem nem lehet ám olyan
 33 1   |            amikbe kocsiút sem vezet. De másodszor nem mentem az
 34 1   |            Tamás között megvívottak; de máskülönben verekedni csak
 35 1   |   penészedtem – s az jó lesz neki.~– De hátha az öli meg a báró
 36 1   |                 Mindent sóval egyél, de a retket sótalanul fald.)~
 37 1   |          volna ide kellemetlenkedni; de már eddig bejártam a vármegyét
 38 1   |            amerre csak utak visznek, de sehol ilyen nevű falut nem
 39 1   |            kompetens inviatiót.~Hej, de mérgesen rúgta ki maga alól
 40 1   |              az első vicispán dolga!~De azt sem mondta, hogy „servus
 41 2   |         egyszóval az egész vármegye.~De azok közül is a vele egykorúnak
 42 2   |           pedig nem volt dicséretes; de hát a gyerekkori csínytevésekre
 43 2   |              azt kell mondani, hogy „de már ebből eszünk!”~A vicispánné
 44 2   |             az utolsó helyre jutott; de ahogy némelyek emlékezünk
 45 2   |              úgy, ahogy átszenvedte.~De ezzel az előadásával egyszerre
 46 2   |        mórióskodást elkövetett vele. De mi is lett abból a pernahajderből
 47 2   |           nagy nevetés hangzott föl.~De a kacajkóruson keresztülrecsegett
 48 2   |               azzal világgá szökött: de azt csak nem amnestiázhatom
 49 2   |         nevetett mindenki magában.~– De hát majd megrövidítem én
 50 2   |      században jelent meg, 1629-ben. De tökéletes mű volt az. Voltak
 51 2   |          volt abban Magyarország is, de nem mint önálló királyság,
 52 2   |             abban Misceutz város is; de azonkívül semmi emberlakta
 53 2   |       égették el a vármegye mappáit?~De már akkor minden embernek
 54 2   |              az amabilis confusióba; de nem afféle személyes tósztok,
 55 2   |           antiphonált rá a vicispán.~De amit a báró mondott, az
 56 2   |             dolgával foglalkozzék.~– De hát valami lajstromnak csak
 57 2   |                Eh! nem azt kértem.~– De egy csöppet sem csíp.~–
 58 2   |            nevet adnak a falujuknak; de azt rajtuk kívül senki sem
 59 2   |              neve, hogy „Kakastyúk”, de aki ezt e nevet mondja ki
 60 2   |       Pengyom, Gyolcsinges a lakása, de Dorogmát egy sem nevezi
 61 2   |              választották a helyébe, de még ezt a publikum nem akceptálta.~
 62 2   |              s a medve csak haragos, de a farkas éhes.~Ez a lévita
 63 2   |             a pofáját.~Annál jobb.~– De hát perceptor úr nem látta
 64 2   |              ész. Megyek a paphoz.~– De előbb fogadjon el tőlem
 65 3   |              ha levelet írtak hozzá; de szó közben csak úgy hívta
 66 3   |            lesz Borsodnak, Abaújnak, de még Hevesnek is, ha azokat
 67 3   |               hogy „tudja a kakukk!” de csak visszaszívta.~– Miért
 68 3   |          Tehát énekelni óhajtanának, de nincs, aki őket arra megtanítsa.
 69 3   |            ábécé.~– Meg a skutika.~– De nincsen, aki ebben tudósokká
 70 3   |      szomszéd falvak harangszavából; de nincs, aki e szent napon
 71 3   |  egzisztenciáját sub rosa folytatni; de még nagyobb oka van magának
 72 3   |              az a barátfalvi lévita. De a másodikat negálom, mintha
 73 3   |             más nyelven, csak tótul, de abból is nagyot hall. Kiabálhat
 74 3   |           mert az tótul is kosuch.~– De hát mi a patvar szükségem
 75 3   |             módi-ruha Versaillesban, de minálunk maskara, valami
 76 3   |              ezt úgy választották.~– De hát az ördögök ültek a miskolciak
 77 3   |       miskolci bíróságot vállalni.~– De később még nehezebbek lettek
 78 3   |       verbunkos táncra igazítja.~Hej de nagyot kacagott erre a szóra
 79 3   |         minden ellenségünk, hogy hej de sok búzája, bora lehet Miskolc
 80 3   |            miskolciak?~– Meg bizony; de nem ingyen. A magas kamara
 81 3   |              a városnak a kamarával. De íme ezalatt a kamarai direktor,
 82 4   |              ingujjakban parádézott.~De amint a Matus megpillantotta
 83 4   |              koza-ircha-nohavicádat!~De amint ezt a szót meghallotta
 84 4   |      valamikor fráter Seraphinusnak.~De nagy hamar ismerős mosolygóssá
 85 4   |           Nemcsak fráter Seraphinus, de még annál is jobb. „Dori,
 86 4   |              maga kezére dolgozik.~– De hát hogy ismert rám, Sámson
 87 4   |    Kadarkuthy Viktor.” A név után.~– De hisz én sohasem mondtam
 88 4   |               A báró nem mondta meg, de megmondták a kolostorban,
 89 4   |              ezért a szívességért.~– De mostmár legalább Kadarkuthy
 90 4   |       Kadarkuthy báró lett az úrból, de én pocsékká vagyok téve;
 91 4   |               a parasztok, a hajdúk; de az egy sem mondja meg, mert
 92 4   |       rendesen megveszi a lévitától. De hát fogadjunk, hogy majd
 93 4   |            értene meg belőle semmit.~De hátha tud németül? No, nem
 94 4   |              az nem tud, csak tótul; de a szűcsmester tudhat németül
 95 5   |       ütögetett a Matusnak a fejére; de ami a vitézt nem akadályozta
 96 5   |            hallottam a porolástól.~– De már most „ezt” meghallottad?~–
 97 5   |           most „ezt” meghallottad?~– De legalább kitöltöttem a bosszúmat!~
 98 5   |             képezte a gyalogjárót.~– De hiszen, kérem, én valamit
 99 5   |         bánom, jöhet kend mellettem, de akkor tartsa a kezében a
100 5   |            torony, ahol harangozhat; de amely helységnek csak lévitája
101 5   |      Karácsony ám, akinek karácsony! De nekünk görögöknek holnap
102 5   |       fölvereshagymázott olajos bab; de amint a Sámson még tovább
103 5   |          helységre puszta szemmel.~– De hát olyan nagyon ismerős-e
104 5   |           már igazán méregbe jött.~– De már, hallja kend Parasztevics
105 5   |              az a barátfalvi lévita, de aki a báró urat rá fogja
106 5   |             dolog végét.~– Helyes.~– De aztán a báró se rontson
107 5   |            ott bizonnyal van elég.~– De én nem tudom megkülönböztetni
108 5   |              mert a lövés félremegy; de ha csak egyet lát, akkor
109 5   |            vége a farkasvadásznak.~– De hát én akkor hogy birkózom
110 5   |           hajzatának átalakításában; de még több öröme telt az ostoba,
111 5   |              és kenyeret pirítunk.~– De én nem szalonnázni jöttem
112 5   |             földön minden kutyaházi, de még maga az ég is eldugja
113 5   |       akiktől egyet-mást eltanultam; de valamennyi között kend a
114 6   |            ott a völgyben számlálni, de amellett teljesen hozzájárulhatatlan.
115 6   |       valamikor szántóföld lehetett, de most csak a heves záporoktól
116 6   |             vissza a két aranyad!” – De hát csak hagyta menni.~–
117 6   |              tábla az INRI betűkkel, de már a fölfeszített megváltó
118 6   |         felhőkön keresztülsütő hold, de az erdőben teljes sötétség
119 6   |       harangszó hangzott a távolban, de nem a szemközti völgyből.
120 6   |           Dudarnak híjuk a falunkat, de az urunk elnevezte Barátfalvának;
121 6   |          templom?~– Ugyan, hogy van. De a tiszteletes olyan vén
122 6   |         könyv nélkül tudnak a hívei, de azért senki sem érti; legátus
123 6   |              nem cifrázza ez a szót, de mégis olyan szépen adja,
124 6   |    apraját-nagyját a kertészkedésre; de még – megkövetem a német
125 6   |        ezernyi kuruttyoló békától.~– De hisz ott most egy tó van.~–
126 6   |         másodikban is csak horoggal; de most már szigonnyal is foghatjuk,
127 6   |         tanul a béka; nem kuruttyol. De a sok lázakat is mintha
128 6   |           kendtek lévitája?~– Gazda? De azt mondom, hogy az egy
129 6   |          katedrából az iszákosságot; de ő azt felelte erre, hogy „
130 6   |             vidékünk, ez a völgy is, de még inkább a vágások, tele
131 6   |              nagyot nevetett erre.~– De hát honnan az ördögbe gondolja
132 6   |              ünnepeinket nem tartja. De a beszédje uraságodnak egész
133 6   |       gondolá magában Kadarkuthy.)~– De hát ennek a kendtek lévitájának
134 6   |       nagypénteki lidérc hozta pénz; de hát ha nem csurran, cseppen; –
135 6   |          dácia, amit a híveitől kap. De hát azt ő mind nem rakja
136 6   |            maguknak?~– Volna biz az, de hát még sincs. Mert hogy
137 6   | vízmosásokban, ami az esőt megfogná: de egyik se vallja meg. Nem
138 6   |          tudták maguk fölgyújtani?~– De bizony azt tették. Egy házsártos
139 6   |          fiamnál, én meg az övénél), de valóságos őriző angyala
140 6   |           lisztesláda, a szerszámok, de semmi tűzhely. A jobboldali
141 6   |             a vendégszobát befűteni.~De az álomlátásnak folytatása
142 6   |             kopottas fekete ruhában, de arcát nem láthatja, mert
143 6   |         invitálva lett volna a csók; de az meg illetlenség lett
144 6   |            bíró uram ismerős lépése; de az egyszersmind meg is volt
145 6   |             lúdzsírral készítenek.~– De a libát nem a sakter metszette
146 6   |              az mégsem kóser.~(– Jaj de tudákos ember ez a bíró –
147 6   |            mit hisz, abban idvezül.~(De a bárónak egészen mindegy
148 6   |         kebelébe; ő nem hitt semmit, de izzadt attól a gondolattól,
149 6   |           Hisz ez igazi üveghutás!~– De még egy beneficiuma is van
150 6(4)|            szánkázza meg a lelkedet! de ez sem tetszett neki, eő
151 6(4)|            ime Szilágyi Sámuel uram. De ez sem tetszik neki; azt
152 6(4)|              legdíszesebb öltözetet: de neki az sem tetszik; dísztelen,
153 6   |              is fogadja be azokat.~– De hát a tiszteletes úr, mint
154 6   |          gyermek öröme a szülőké is. De ha én egy nagy alföldi városban
155 6   |        tetszeni fog, a híveimnek is; de legfőképp az asszonyomnak.~–
156 6(5)|           már most jobbra változott; de bíz akkor erről a virtusról
157 6   |           volt némulva a bámulattól.~De nem a betlehemet bámulta
158 6   |           Danavár uram megszólalt:~– De bizony láttam én még odakünn
159 6   |           poharak között vellikálni; de a gyerek szava lefegyverezte
160 6   |   kolostorban volt módja megtanulni. De a komédiajátszás végett
161 6   |            dolga nem gyermekjáték.~– De én egészen komolyan veszem
162 6   |          tapintani a vendég úrnak.~– De akkor meg kell ám az úrnak
163 6   |            áttérni, azt végrehajtsa; de tanácsolnám, hogy végeztesse
164 6   |       világtól eldugott falunkban.~– De pedig ebben az én plánumomban
165 6   |             vihesse lefektetni.~– No de előbb koccintsunk egy pohárt
166 6   |            maradok alkalmatlankodni, de hát bizonyosságot akarok
167 6   |          úrhoz fordult a kérdéssel~– De hát igazán valósággal elszánta
168 6   |           triplázta a sonkaszeletet, de sőt a szalonnájával s a
169 6   |              együtt tömte a szájába. De már ennek kálvinista gyomrának
170 6   |           szemét is lezárta az álom.~De az alvás még kegyetlenebb
171 6   |         használt; a teste didergett, de az agya lángolt.~Lefeküdni
172 7   |           amint az maga úgy kívánja; de hogyha a convertita netalántán
173 7   |          tehát meg kellett nyugodni.~De annyit mégis megtett a vendég
174 7   |              gyomrát mézeskaláccsal, de szerencsére kihányt mindent,
175 7   |              ráérünk újra tölteni.~– De a leskunyhóig ballagtunkban
176 7   |         hasznát kritikus helyzetben. De ezt el ne mondjuk az asszonyomnak.~–
177 7   |          fegyver hasznavehetetlen.~– De hiszen ketten vagyunk, négy
178 7   |              van a vadász leskunyhó.~De nem hasonlít az semmiféle
179 7   |       megelőzné? Hátha ő lőné agyon?~De hát aztán mi következik?~
180 7   |             A golyó szügyön találta.~De abban a pillanatban, amint
181 7   |             Megpróbálta azt berúgni, de igen erős szerkezete volt;
182 7   |    akármelyiket lesújthatta volna. – De nem tehette azt; mert amint
183 7   |     kétségbeesését annak a másiknak.~De hát el fogja-e ezt viselni
184 7   |             a nagy lelki fordulatot; de nem szólt neki felőle.~Kadarkuthy
185 7   |             tartozásodat ellenemben; de én még nem, amivel neked
186 7   |       köszönöm, ezt örömmel fogadom. De azon túl semmit. Én a feleségemnek
187 7   |           valaki őket?~– Nem valaki, de valami. A farkasok visszajönnek,
188 7   |             munkások a bundáikért.~– De biz ezt a kis ártatlan malacot
189 8   |             korcsmáros meg is fogta; de az föltaszítá a korcsmárost,
190 8   |            kérdé elbámulva a báró.~– De hát a cechjét1 kifizette
191 8   |         ellátást fedező máriásokat.~–De már most nekem rögtön teremtsen
192 8   |            borbélyt, öreguracskám?~– De ne szólítgasson kend engem
193 8   |           összecsapta a tenyereit.~– De báró úr! Mit csinált a hajával?~–