Part

  1 1|  kappenstiblikkel.~– Az én nevem báró Kadarkuthy Viktor.~– Az én nevem pedig
  2 1|             Hogy kerül ide?~– Én báró Kadarkuthy vagyok. A vicispán urat
  3 1|              Én stokfis! A nevem báró Kadarkuthy Viktor. De hogy engedhettem
  4 1|              aktusra nem reflektálok.~Kadarkuthy Viktor bosszús gesztusokat
  5 1|             megadom rá az indorzátát.~Kadarkuthy Viktor meghajtotta magát,
  6 1|                  Fia? – kérdé bámulva Kadarkuthy Viktor; nem tudta, hogy
  7 1|      posajtott korpa levéből készül.)~Kadarkuthy nem érezte magát eléggé
  8 1|              akart mondani.~– Az öreg Kadarkuthy (már nem is az „öregem”)
  9 1|           amíg én odakinn iparkodom a Kadarkuthy nevet híressé tenni: azalatt
 10 1|                s azt viszi haza a vén Kadarkuthy kastélyába. – Ejh, hogy
 11 1|              a szóval, hogy én vagyok Kadarkuthy Viktor: az öreg gyilkost,
 12 1|            vicispán átolvasta az öreg Kadarkuthy levelét, mely a haldokló
 13 1|           megölöm – szólt hidegvérrel Kadarkuthy Viktor, két nagy tenyerét
 14 1|                ki nem ismeri a bajt.)~Kadarkuthy Viktor boldognak érezte
 15 2|              A disznótoros ebéd~Amint Kadarkuthy Viktor kirohant a vármegyeház
 16 2|           köszönteti a nagyságos báró Kadarkuthy urat.~– Hát hogy tudja kend,
 17 2|  visszatekinteni csupa gyönyörűség. – Kadarkuthy Viktor vehette észre, hogy
 18 2|                a báró, végigélvezett.~Kadarkuthy elmondta azt elejétől végig,
 19 2|         kacajkitöréseket idézett elő. Kadarkuthy azon perctől fogva fidélis
 20 2|         emlékszem a kázusra. Az idősb Kadarkuthy bárónak sokféle processzusa
 21 2|      imposztorságnak – kiáltott közbe Kadarkuthy –, hanem azt mondják meg,
 22 2|            kilátás teljesen megnyerte Kadarkuthy tetszését.~– No hát alig
 23 2|             neki lenni! – bizonyozott Kadarkuthy, előrántva az apja levelét,
 24 2|         Borsod közepén! – bizonygatta Kadarkuthy. Hiszen csak nem lehet egy
 25 2|              publikum nem akceptálta.~Kadarkuthy mérges volt már, mint egy
 26 2|             fenevadakat megszelídíti.~Kadarkuthy érezte a varázslat hatását.~–
 27 2|           Ugyan visszajövök! – fogadá Kadarkuthy, szépen kezet csókolva búcsúzás
 28 3|               a vicispánné asszonyság Kadarkuthy bárót a miskolci kálvinista
 29 3|       barátfalvi lévita! – kiálta föl Kadarkuthy, mérgesen ugorva föl a helyéről. –
 30 3|          nagyot kacagott erre a szóra Kadarkuthy.~– No, ez igazán remek gondolat
 31 4|             tele torokkal.:~– Én báró Kadarkuthy vagyok, földesúr! Atta teremtette!~
 32 4|              németül:~„Herr Baron von Kadarkuthy! haben Sie nicht einmal
 33 4|        Hallatlan vakmerőség! Egy báró Kadarkuthy Viktort azzal az interpellációval
 34 4|          tetszett mondani: „én vagyok Kadarkuthy Viktor.” A név után.~– De
 35 4|        fátumom volt nekem már akkor a Kadarkuthy Viktor névvel. Ez okozta
 36 4|            vőlegényt úgy hívták, hogy Kadarkuthy Viktor. Akkor hallottam
 37 4|             tudtam meg, hogy azt báró Kadarkuthy Viktornak hívják. Akkor
 38 4|   szívességért.~– De mostmár legalább Kadarkuthy báró lett az úrból, de én
 39 4|              cifra vőlegénnyel!~Hanem Kadarkuthy azt mormogta a fogai közül:~–
 40 5|            Ebben van valami – dörmögé Kadarkuthy.~– Hát az én plánumom a
 41 5|                hogy „én vagyok a báró Kadarkuthy, hozom a mennydörgős ménkűt”.
 42 5|          üveghutás, hanem vagyok báró Kadarkuthy Viktor, akinek a nevét te
 43 5|      följelenti a szolgabírónak, hogy Kadarkuthy bárót meggyilkolták. Arra
 44 5|            ott mit hazudjunk? – kérdé Kadarkuthy.~– Azt mondjuk, hogy nyersvasat
 45 5|             és még fehérebből festve.~Kadarkuthy dühösen vágta a süvegét
 46 6|              elhullatott széndarabok.~Kadarkuthy Szentpéteren hátrahagyta
 47 6|       megváltó alakja hiányzott róla.~Kadarkuthy kieszelte, hogy neki most
 48 6|            által jól ismert ösvényen.~Kadarkuthy meg akarta nyerni a bíró
 49 6|            Uraságod azzal él ugyebár?~Kadarkuthy nagyot nevetett erre.~–
 50 6|          parasztokat! gondolá magában Kadarkuthy.)~– De hát ennek a kendtek
 51 6|             Azt! azt! – mondá magában Kadarkuthy. – Éppen a ti áldástokért
 52 6|           bennünket.~Guthay Lőrinc és Kadarkuthy Viktor szemben álltak egymással.~
 53 6|             szemben álltak egymással.~Kadarkuthy sietett magát bemutatni
 54 6|              megszeppent erre a szóra Kadarkuthy. Ez a lévita tud zsidóul;
 55 6|       Palestrina ájtatos szimfóniáit.~Kadarkuthy Viktornak egyszerre fejébe
 56 6|             templomodba az orgonát!)6~Kadarkuthy közel volt hozzá, hogy fölugorjék
 57 6|             tenger, Ihatik az ember.”~Kadarkuthy Viktor meg volt némulva
 58 6|           asszonyságnak a neve: „Báró Kadarkuthy Viktorné!”~Igenis! Ezt a
 59 6|       készítettem.~Már most hát tudta Kadarkuthy, hogy mi az a schólet.~A
 60 6|               Malárdy Hermina ott ült Kadarkuthy Viktor mellett. Mint egy
 61 6|            megtanítasz rá? – kérdezte Kadarkuthy.~Ezzel a kérdéssel egészen
 62 6|              én! – s odaállt melléje.~Kadarkuthy aztán odaemelte a gyermeket
 63 6|                  Hisz ez a poronty is Kadarkuthy Viktor fia! Tehát az enyim!”)~
 64 6|            Mármost mondja el a bácsi!~Kadarkuthy Viktor megpróbálkozott vele.
 65 6|            csókot. (Ezt is észrevette Kadarkuthy. Egy küldött csók már helyére
 66 6|             már annyira eljutott báró Kadarkuthy Viktor, hogy egy kézcsókot
 67 6|             kézcsókot égethessen báró Kadarkuthy Viktorné kezére! Még több
 68 6|            méhserben nincs tűz.~Tehát Kadarkuthy Viktor és Kadarkuthy Viktorné
 69 6|            Tehát Kadarkuthy Viktor és Kadarkuthy Viktorné már poharat is
 70 6|            kívánt, s kiment az ajtón.~Kadarkuthy levetette magát az ágyba.
 71 6|              mellett, aki az ő nevét, Kadarkuthy Viktorét, viseli; akit az
 72 6|            ablakon a jégvirágokon át.~Kadarkuthy Viktor kiugrott az ágyból,
 73 6|          pengéje úgy ragyogott benne.~Kadarkuthy Viktor felöltözött egészen,
 74 6|             pitvarba is.~S ott látott Kadarkuthy Viktor egy hárságyon feküdni
 75 6|        kérdezé fektéből fölemelkedve.~Kadarkuthy haragja egyszerre ki volt
 76 6|              a pitvarban?~– Rendesen.~Kadarkuthy nagyot sóhajtott. – Bolond
 77 6|             neki: a nehéz ólmosbotot.~Kadarkuthy aztán végigárta a falut,
 78 7|  Farkasvadászat~Egy jó eredménye volt Kadarkuthy éjszakai háborgásának: az,
 79 7|               beletelik egypár hónap.~Kadarkuthy bosszúsan ütött az asztalra.
 80 7|              erdőnek a birtokosa báró Kadarkuthy Viktor. Erről a bárónak
 81 7|       szándékosan hagyatta ki az öreg Kadarkuthy, hogy Guthay Lőrincet jobban
 82 7|          birtoknak a tulajdonosa báró Kadarkuthy Viktor, miért ne írhatna
 83 7|           befolyások alatt; felvettem Kadarkuthy Vitornak a nevét, s ez álarcosság
 84 7|           arra, hogy egyszer az igazi Kadarkuthy Viktor eléd toppan, számon
 85 7|               a vallomást. – Az igazi Kadarkuthy Viktor hazaérkezett külföldről
 86 7|       elhurcoljon magával, s az igazi Kadarkuthy Viktorral a börtönben kicseréljen.
 87 7|         örömökben és sűrű bánatokban.~Kadarkuthy Viktor közel volt hozzám,
 88 7|              hogy én nem írhatok báró Kadarkuthy Viktornak. Nem írhatom neki,
 89 7|          fejét, és sírt töredelmesen.~Kadarkuthy Viktor szívében megrezzent
 90 7|            lennék Guthay Lőrinc, mint Kadarkuthy Viktor. Mármost hát készüljünk
 91 7|          egymásnak vetjük a hátunkat.~Kadarkuthy sötét kígyószemei nagyot
 92 7|        végeznivalóm van.~Tudta ám jól Kadarkuthy, hogy mi végeznivalója van
 93 7|               én megyek előre – mondá Kadarkuthy, s magában gondolá: – „no
 94 7|         reteszeljük el magunkat.~Erre Kadarkuthy Viktor megdobbantá a földet
 95 7|            Áron barátod, hanem vagyok Kadarkuthy Viktor, aki azért keresett
 96 7|               rád találtam – folytatá Kadarkuthy–, a többit tudod. Ott van
 97 7|        támadást jelenti. Mind a kettő Kadarkuthy felé rohant; Guthayt nem
 98 7|               nem látták a bükkfától.~Kadarkuthy mintegy negyven lépésnyire
 99 7|              véres száját nyalogatva.~Kadarkuthy nem lőtt rá. Tartogatta
100 7|           hogy a vadászt megtévessze.~Kadarkuthy megtartá a hidegvérét: hagyta
101 7|             száguldtak a vadász felé.~Kadarkuthy most bánta már, hogy nem
102 7|             csattogtatva torpant meg. Kadarkuthy bátor férfi volt. A puskát
103 7|        embernek a vállára szökhessen.~Kadarkuthy az egyik kezével a szemét
104 7|         paroxismusában elordítá magát Kadarkuthy: „ember! segíts!”~A borzasztó,
105 7|      leskelődő farkas bukfencezett le Kadarkuthy lába elé, a másikra a havat
106 7|           első szava Guthay Lőrincnek Kadarkuthy Viktorhoz.~A kérdezett szótlanul
107 7|               s kezdhetjük a párbajt.~Kadarkuthy erre a szóra eldobta a puskát
108 7|              tűz vígan ropogva égett.~Kadarkuthy Viktor térdre ereszkedett
109 7|             de nem szólt neki felőle.~Kadarkuthy odahúzta magához Guthay
110 7|              Guthay Lőrinc megszorítá Kadarkuthy Viktor feléje nyújtott kezét;
111 7|           belőle.~– Így is jó – mondá Kadarkuthy fölállva a tűz mellől. –
112 7| rendezvousjában.~Azzal aztán segített Kadarkuthy Guthaynak a vadászzsákmányt
113 8|              volt az a nagy változás?~Kadarkuthy jó délelőtt érkezett be
114 8|             eléje tartá a kézitükröt. Kadarkuthy nem ismert magára. Az egész
115 8|        méhéből – és egymás oldalából.~Kadarkuthy Viktor, európai kosztümjébe
116 8|              örömmel fogadta a bárót.~Kadarkuthy azon kezdé, hogy szépen
117 8|              Először életében érte ez Kadarkuthy Viktor fejét. Talán volt