| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A barátfalvi lévita IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
5023 7 | matrikulájuk; onnan kell megkapnom a hivatalos kivonatot, miszerint
5024 4 | azt a fogaival.~– Hujúj! Megkapod a concessát. Fizetsz előbb
5025 5 | többen jönnek rám, egynek megkapom a két hátulsó lábát, s azzal
5026 1 | szűcslegény aztán még a megkegyelmezett mézeskása birtokbavételéhez
5027 1 | finali huszonöt mogyoróhájjal megkenegettetést.~Csak a báró volt nagyon
5028 7 | Guthay Lőrincnek: éppen azért megkérdezte, hogy mi a dolga?~– Hát
5029 7 | énnekem előbb hivatalos megkeresést kell intéznem Bözöd-Újfaluba.”~–
5030 3 | szülötteik, azokat nincs, aki megkeresztelje; vannak szerető párjaik,
5031 7 | Mózes-hitű volt. Mivelhogy zsidót megkeresztelni stante pede szabad, amint
5032 1 | Azt sem tudom, az apám megkereszteltetette? Az apám ateista volt: –
5033 5 | Diósgyőr, a Paulinus-kolostor megkerülésével elvezesse a turistákat az
5034 6 | aztán végigárta a falut, megkerülve a tavat; nagy időre került
5035 1 | levesestálat. Először is megkínálta vele a vendég urat. Valami
5036 1 | báró megrökönyödött, mikor megkínálták vele.~– Mi párizsiak sohasem
5037 7 | lelkemet; régóta nyomja. Megkönnyebbülök, ha egyszer kényszerítve
5038 1 | báró aztán nem tudta, hogy megköszönje-e a hátbaütést, vagy megharagudjék
5039 7 | a két úrtól. A vendég úr megköszönte neki szépen a szíves kalauzolást.~–
5040 6 | leszedni a polcról, a késeket megköszörülni jó élesre, kenyeret szelni
5041 7 | belőle a malacot, s aztán megkötötte a lábáná fogva egy bokor
5042 1 | híres Schinderhannes!” engem megkötöztet, fölvitet Kassára, becsukat
5043 1 | nagy lapos aranygombokkal, megkopva, megtükrösödve, színehagyott
5044 2 | Azért uram, mert azok a megkoronázatlan király törvénytelen faktumai
5045 6 | tűzhely mellett áll és főz; – megkóstolja, mit főz. Cibereleves. –
5046 6 | azt a márcot majd én is megkóstolom.~– Az pedig ugyan jól ízlik
5047 7 | odaértve a férgeket is), megkülönböztetésül a pápista varjúktól, akik
5048 7 | szeme közé, míg a másik meglapulva hasmánt csúszott feléje
5049 2 | attól félne, hogy valaki meglát valami titkot a szemében.
5050 5 | fölszáll, onnan a lankáról is megláthatjuk, ha az idő föltisztul.~Ezt
5051 1 | nyakát, hát még az arcát is megláthatta a tükörben, különben az
5052 6 | Teleholdnál a farkas is meglátja a leshez közelítő vadászt,
5053 1 | második vicispán urat fogja meglátogatni. Az éppen ebben az órában
5054 6 | pap – és akit ő, amióta meglátott, halálosan megszeretett.
5055 6 | asszony. Egész magatartásában meglátszott az úrinő.~Bíró uram is benyomakodott
5056 6 | paplakot, úgyhogy mikor azt meglátták a parasztok, mind azon imádkoztak,
5057 6 | munkában.~Akkor aztán a meglepetés hangján mondá, melybe egy
5058 7 | Lőrinc előjött a bokorból, meglepve hallotta a nagy károgást
5059 5 | fog. Ne búsuljon a báró! Meglesz a satisfactiója! A gyilkosa
5060 6 | kikeresse a decembert, s megmagyarázza neki, hogy „nézd, uram,
5061 3 | még azonfelül tót. Mind megmagyarázzák ezt ennek a mi nevezetes
5062 7 | van; nem hull le a levele, megmarad zöldnek, vagy megsárgul,
5063 7 | tízölnyi magasan, mely csodára megmaradt a nagy erdőégésből.~A mogyorópagonyon
5064 5 | Sőt ellenben annál inkább megmarasztalja a vendégét, akit azután
5065 1 | idején érkezett vendéget megmarasztalni kötelesség: annálfogva meginvitálom
5066 5 | Oltárkő csak egy oldaláról megmászható, amely be van nőve cserjével;
5067 5 | vitt fölfelé. A sűrű ködben megmegzörrent valami. „Csak egy őz volt!”
5068 6 | gyilkoló ellenségednek, hogy megmentse elátkozott ellenfelének
5069 1 | vicispáné.~– No már azt megmondhatom. No hát úgy beszéljen az
5070 7 | lovagias komédia akar lenni: megmondom neked azt is, hogy én nem
5071 4 | báró nem mondta meg, de megmondták a kolostorban, ahonnan megszökött,
5072 6 | keresztséget?~– Amit mondtam, megmondtam.~– No ha azt akarja, hogy
5073 6 | hevült.~Örjöngő fantáziája megnépesíté az agyát csábító látványokkal.
5074 1 | aztán egészen elbízta magát. Megnőtt a taraja, ahogy a német
5075 6 | bíró uramra bízzák, az a megnyálazott ujjával csippenti el a gyertya
5076 2 | a szép kilátás teljesen megnyerte Kadarkuthy tetszését.~–
5077 1 | Thaddeus előtt a mennyországot megnyitotta, s visszaadta azt a vendégének.~–
5078 6 | aztán bíró uram tökéletesen megnyugodhatott a székely üveghutás komoly
5079 Elo | együtt bukott el, s együtt megnyugodott; de fönnmaradt a rejtély:
5080 7 | indiciumokat is összevetve, arra a megnyugtató elhatározásra jutott Guthay
5081 6 | mindattól, amiben az ő lelke megnyugvást talál? a Szűz Mária képétől,
5082 7 | követtél el az ő nevében? és megöl! Irgalom nélkül, megérdemlett
5083 6 | férfi, odamegy nejéhez, megöleli, megcsókolja. „Megjöttél?
5084 7 | kézzel a feleségét, gyermekét megölelni?~Lehet-e neki azzal a véres
5085 7 | szekérútnál, a keresztfa előtt, megölelték egymást; úgy váltak el.~
5086 7 | hogy ő ellenfelét párbajban megölje. Tehát ő maga fog elesni.~
5087 1 | úr, mit fog tenni?~– Hát megölöm – szólt hidegvérrel Kadarkuthy
5088 7 | tizenkettőt. Szükség esetén megoszthatom azt kegyelmeddel.~– Lehetne
5089 Elo | minden nyomort, búbánatot megosztott velem… Ez volt az én legboldogabb
5090 5 | máris tanultam ki valamit, mégpedig ebből a nagy thalassából.
5091 3 | törökök.~– Hát ekkor csak megpihentek a miskolciak?~– Meg bizony;
5092 8 | korcsmaszobába. Hát amint a Herkules megpillantá a belépőt, fölugrott a padról;
5093 4 | parádézott.~De amint a Matus megpillantotta a műhelybe belépő bárót,
5094 5 | kenyérkarajt előbb két oldalán megpirítani, azután a szalonnaszeletet
5095 6 | fölötti öröme, hogy íziben megpróbálkozék vele, hogyan lehetne a kecskejáráson
5096 6 | bácsi!~Kadarkuthy Viktor megpróbálkozott vele. Hiszen könyv nélkül
5097 7 | leskunyhó ajtóját felnyitni. Megpróbálta azt berúgni, de igen erős
5098 7 | akkor annak előbb hatheti megpróbáltatáson kell átesni, amit ha a kálvinista
5099 2 | megrepetálja, a Duoduo pláne megquadruplázza; ezalatt a vicispánnét ölte
5100 5 | által nagy faderekakból megrakott máglya terjesztett.~A Sámson
5101 4 | farkasbőr kosokot akarok magánál megrendelni.~– Zsinórral vagy szironnyal?~–
5102 2 | foglal le, mert azt mindenki megrepetálja, a Duoduo pláne megquadruplázza;
5103 7 | Kadarkuthy Viktor szívében megrezzent az az ideg (vagy micsoda),
5104 2 | mindenki magában.~– De hát majd megrövidítem én ezt a processzust – harsogott
5105 2 | egyenkint feltörögette és megropogtatta.~Végre előkerült a jurátus
5106 3 | címerbeli hajdú! s még jobban megsarcoltak bennünket; a vezérek csak
5107 7 | megmarad zöldnek, vagy megsárgul, megveresedik, közte a korallpiros
5108 7 | hanem vagyok a te halálosan megsértett ellenséged! Ego te absolvo.~
5109 5 | lévitával. Amivel az a báró urat megsértette, azt bizony az én hajdani
5110 2 | ember duellumban lelövi a megsértőjét. Hát igazán nekem fogja
5111 4 | fogva a padlásról.~A drabant megsimogatta egyik tenyerével az egyik
5112 2 | vicispánnénak, s azután, amint megszabadult e varázslatos anyai arc
5113 6 | elmondta előtte végig, szépen megszaggatva, az egész hiszekegyet; a
5114 7 | elaludni: olyankor rendesen megszállják az ébren levő gondolatok,
5115 7 | suttogá. – A mi lelkünket megszálló ördögök. Most megszabadultunk
5116 7 | lehettek ötvenen is, mind megszálltak azon az egyetlen kimagasló
5117 2 | azt mondanám neki, hogy megszántam szegény nyomorultat, hisz
5118 4 | bűvész, menten elcsapott a megszégyenülésért. Én aztán kénytelen voltam
5119 2 | belőlük, ami a fenevadakat megszelídíti.~Kadarkuthy érezte a varázslat
5120 3 | betoppant, egyszerre üdvös megszeppenés szállta meg a kebleket.
5121 6 | amióta meglátott, halálosan megszeretett. S most ezekről a tündérajkakról
5122 1 | klastromba novitiusnak; onnan is megszöktem; eladtam a reverendámat,
5123 1 | vakarni a fülemet.~A vicispán megszólaltató a csengettyűt.~Tamás hajdú
5124 6 | kifestette, megelevenítette, megszólaltatta a képzelet fantomjait: szenvedélye
5125 1 | hogy a magyaroknál ez a megszólítás a bizalom kifejezése. „Fiam”-
5126 4 | a haragos arc, amikor a megszólító arcába jobban belenézett.
5127 6 | ösvény visz Barátfalvára?~A megszólított magas szál férfi volt, báránybőr
5128 7 | megbocsátanivalója.~Guthay Lőrinc megszorítá Kadarkuthy Viktor feléje
5129 1 | Van énnekem eszem! Hanem megszorítottam a csalónak az apját, a papot,
5130 6 | úrdolgára, s ahol a völgy megszorul, cölöpöket veretett le velünk
5131 6 | támasztott, amint a sziklák közt megszorult. Azt benőtte a nád; ahol
5132 2 | Lengyel- és Csehországgal, s megtalálható volt abban Misceutz város
5133 1 | vendégének.~– S aztán ha megtalálja a báró úr, mit fog tenni?~–
5134 6 | látná az arcvonásait, azt is megtalálná bennük. Az állatá vált embernek
5135 6 | a mészjeleket nem tudta megtalálni. Beletévedt a sűrűbe.~Alulról
5136 5 | puska; ha engem a farkas megtámad, agyondobom kővel; úgy tudok
5137 6 | megtérítelek!”~– Igazán megtanítasz rá? – kérdezte Kadarkuthy.~
5138 6 | közbeszólt nekipirult, arccal:~– Megtanítom én arra a bácsit!~Megenni
5139 6 | kertjében. S aztán a lévita megtanította az asszonyainkat, hogyan
5140 3 | de nincs, aki őket arra megtanítsa. Ellenben gyermekeik is
5141 6 | hitre, ha akadna valaki, aki megtanítson a hiszekegyre.~Erre a szóra
5142 7 | megtévessze.~Kadarkuthy megtartá a hidegvérét: hagyta az
5143 3 | még a szempillák is híven megtartattak a fekete árnyékrajzokon,
5144 6 | Parancsoljon leülni.~(Azt is megtartotta a háziasszony, hogy erdélyi
5145 6 | útjára menni.~Azt ugyan megtehette volna, ha egy csöpp keresztényi
5146 4 | ajtó, s kilépett rajta egy megtekintésre méltó alak, akiről az első
5147 7 | Lacikát ápolja. A gyerek megterhelte a gyomrát mézeskaláccsal,
5148 6 | Krisztus-tagadónak: „Majd én megtérítelek!”~– Igazán megtanítasz rá? –
5149 5 | haeresisből az igazi hitre megtéríteni. Hát én azt mondom a bárónak,
5150 6 | hogy visszaforduljon, s megtérjen az elhagyott faluba a két
5151 2 | külső megjelenésükkel a megtestesült allegóriáját annak az örök
5152 7 | nyugodni.~De annyit mégis megtett a vendég úr, hogy elment
5153 1 | föl rám azt a szárduthot.~Megtették neki ezt a szívességet.~
5154 7 | félreugrálva, hogy a vadászt megtévessze.~Kadarkuthy megtartá a hidegvérét:
5155 6 | vele; azután a csap alól megtölteni az orrost illatos méhsörrel;
5156 7 | ép volt.~– Akkor hát újra megtölthetjük a puskáinkat, s kezdhetjük
5157 5 | szalonnát, fokhagymát; megtöltötte a kulacsot slivovicával,
5158 6 | ilyen vadásztréfára.~– Az megtörténhetik; akár a legközelebbi kedden
5159 4 | biztonságul, azért mégis megtörtént elégszer, hogy nem is a
5160 7 | Lőrinc felugrott a helyéről, megtörülte a szemeit, s nagyot nyújtózott.
5161 6 | az egy halál nem is elég megtorlás azokért, amiket őellene
5162 6 | sonkával, kolbásszal ne találja megtraktálni a vendégét.~– Ne tessék
5163 2 | fúrja az oldalát annak a megtudása, hogy hol lélegzik az a
5164 5 | Hát hisz azt a báró is megtudhatja. Nem tanult technológiát?~–
5165 7 | S ezeknek nem szabad azt megtudniuk, hogy ő most farkaslesre
5166 Elo | tündöklik a karácsonyfa, s én megtudom, hogy mit hozott nekem a
5167 1 | aranygombokkal, megkopva, megtükrösödve, színehagyott tarka hímzésekkel
5168 1 | segített a János, hogy egy megtüzesített vaslapátot hozott be, s
5169 6 | azt, hogy a hetedik napot megünnepelje, s akkor ne dolgozzék semmit:
5170 4 | ahelyett, hogy „uder”, ami megütést jelent, azt parancsolta,
5171 3 | Hiszen mindenkinek méltó megütközésre adhat az okot beszél az
5172 6 | veszedelmet, s az neszét véve, megugrik előle. Még ma akart vele
5173 2 | egymásra. A kigúnyoltak aztán megunják a bosszantást, más nevet
5174 1 | állta a rendes életet, akkor megunta a dolgot: kibocsátotta a
5175 2 | Barátfalvával is, hogy a parasztok megunták a régi kicsúfolt nevét a
5176 2 | szenteltesse föl magát, megválasztják a szép talentumáért egy
5177 3 | található a balsorsából megváltandó barátfalvi lévita ebben
5178 6 | betűkkel, de már a fölfeszített megváltó alakja hiányzott róla.~Kadarkuthy
5179 3 | legimpossibilisebb faktumoknak is megvan a maga rációja. Röviden
5180 1 | mámijaiknál.~– Hát akkor majd megvárom a vicispán urat, amíg a
5181 6 | alákanyargó szekérútjukat megvédelmezzék. A lévita még magasabbra
5182 1 | dignitarius részéről; szegényeket megvendégelni.~Legalább addig, amíg a
5183 1 | inkognitó utazó Jupitert megvendégelte: „Mellaque et frugesque
5184 6 | vettek, abban becsülettel megvénhedtek”.~Csak azután, hogy a tisztes
5185 6 | megbarnította, a belső vihar megvénítette; nem is látszik most már
5186 7 | zöldnek, vagy megsárgul, megveresedik, közte a korallpiros bogyók,
5187 5 | a sütögetéssel! Egészen megveresítették. A haj vége csupa molyos.
5188 2 | ki az odavalók előtt, azt megverik, inkább Kőkosárnak hívatják
5189 6 | amivel a Malárdy-kastélyban megvesztegetted a pápista főúr büszke szívét!
5190 6 | meszes: inni nem jó.~Azután megvetette az ágyat a Makka, segített
5191 8 | lamentált a korcsmáros.~Efelől megvigasztalta a báró; letéve az asztalra
5192 6 | szál zöld viaszgyertyával megvilágítva; ott volt a jászol, mellette
5193 1 | és Damokos Tamás között megvívottak; de máskülönben verekedni
5194 7 | alkalmasok a kvarchomok megvizsgálásához. Nagyítóüveget is fognak
5195 2 | írva! – szólt oda zordul a megyei matematikushoz, őt tartva
5196 7 | agyával, s azt mondá:~– Mi nem megyünk be a leskunyhóba, hanem
5197 1 | csóválta, s nem hagyta magát megzavartatni az ájtatosságában; keresztet
5198 6 | a magyarázat.~Az ablakot megzörgették kívülről. Gyerekszó hangzott
5199 Elo | fagyott a víz; fölébresztett a megzörrenő ablak, ágyúdörgés kopogtat: „
5200 6 | szívdobogásos álmai lenni?~– Ahhoz méhdöngés kell és pimpimpáré-illat.~–
5201 8 | hajjal jött volna elő a föld méhéből – és egymás oldalából.~Kadarkuthy
5202 6 | háromszor is rajzanak a méhek. Most már minden embernek
5203 6 | már minden embernek van méhese a kertjében. S aztán a lévita
5204 8 | szekeret, amivel Miskolcra mehessek! – parancsolá a báró.~Ott
5205 7 | én félek!”, s akkor nem mehetne. Úgy kell neki settenkedve
5206 6 | már akkorra kitollasodtak, mehetnek az anyjukkal a mezőre. Ezzel
5207 5 | örökítenék.)~„Barcikára nem mehetsz,~Ott gubicsot nem szehetsz:~
5208 7 | jelzett faderekak.~– Akkor hát mehetünk.~– Kegyelmed csak bandukoljon
5209 6 | Ugyan kitalálta. Szerzett méhkasokat Kazincon, azokat fölállította
5210 6 | egész falu népének ludat, méhkast.~– Takarékos ember biz az,
5211 8 | gazdagítja édes mézzel a méhköpűket.~Ezzel az akácfamaggal Guthay
5212 6 | szintén; az aljából készül a méhser. És ez olyan magakedveltető
5213 6 | asszonyok is ihatják. A méhserben nincs tűz.~Tehát Kadarkuthy
5214 6 | testi-lelki jóvoltáért ebből a jó méhserből – indítványozó bíró uram.~
5215 6 | megtölteni az orrost illatos méhsörrel; az öntött gyertyát a regulázható
5216 3 | sem találtatik, sem pedig Melchizédech, aki őket szárnyaik alá
5217 1 | őrszobában.~– De majd mindjárt meleg lesz itt, csak a rabok feljöjjenek.~
5218 8 | mellett.~A báró ki volt melegedve a gyaloglásban, a süveget
5219 6 | jólesik. S ugyanaz a tűzhely meleget is ád, be is világítja a
5220 6 | gyertya; még a kis benyílót is melegíti.~…Vajon jut-e eszébe néha-néha
5221 1 | Jupitert megvendégelte: „Mellaque et frugesque et lactis massa
5222 6 | gyereket.~– Meg én! – s odaállt melléje.~Kadarkuthy aztán odaemelte
5223 2 | kétfogantyús vágó bárdot is mellékelve hozzá. Annak tehát szabad
5224 6 | kereszt jelezte, hogy ott egy mellékösvény kezdődik. A kereszten még
5225 1 | levetett öltönydarabjait; a mellénnyel hamar elkészült; hanem annak
5226 3 | hogy nyomkodta a tenyerét a mellére, hogy vékonyította hangját
5227 1 | bizony elég sok fölfedezésre méltója akadt.~– Micsoda hacuka!
5228 4 | Ezt meg sem látta a báró. Méltóságán alul volt, hogy észrevegye.~
5229 7 | melyek a fölszentelt papi méltóságból diszkvalifikálnak. Én a
5230 2 | vicispán megfelelt neki egész méltósággal:~– Azért uram, mert azok
5231 6 | köti a keresztelést papi méltósághoz, a mi fölfogásunk szerint.~–
5232 5 | nem kommendálom. Ha most méltóságtok ketten beállítanak Barátfalvára
5233 5 | miféle közös szándékuk van méltóságtoknak azzal a barátfalvi lévitával.
5234 6 | meglepetés hangján mondá, melybe egy kis neheztelés is vegyült.~–
5235 7 | ott a titokteljes ciher mélyén.~Lőrinc a leskunyhóhoz sietett
5236 1 | tenyerét culotte-ja zsebeibe mélyesztve.~Az alispán még komolyabb
5237 6 | között, azon, hogy a Lacika melyikük mellett maradjon. Mert a
5238 1 | ősmagyar regulát is tartom, melynél fogva ebéd idején érkezett
5239 1 | rátalált az igazi ajtóra, melyre kívülről a statárium volt
5240 6 | mocsár helyén négy singes mélységű tó szaporodott össze, hogy
5241 2 | egyik uraság.~A bárónak erős memóriája volt; emlékezett rá, hogy
5242 1 | egy kis pia fraust: afféle mendacium opportunumot.~A báró a fejét
5243 6 | anyja szoknyáját elég biztos menedéknek hanem, az apja háta mögé
5244 6 | volt az, amit Guthay Lőrinc menedékül kiválasztott, ahogy azt
5245 1 | az már látta, hogy nincs menekülés tőlem, előadta az igazat.
5246 1 | Azok egyenesen az öregemhez menekültek, s az eldugta őket valahová.
5247 7 | bizonyosan azt mondaná: „ne menj a farkasokra, táti! én félek!”,
5248 5 | plánumom a következő. Ne menjenek maguk mind a ketten Barátfalvára
5249 5 | Nézni jött? No hát jól van. Menjünk az Oltárkőre. Kend komám,
5250 5 | Kadarkuthy, hozom a mennydörgős ménkűt”. Hanem mondjon valami mást!~–
5251 5 | dicsérik a Jézust!”~Ok pedig mennek embert vadászni.~Az út egyre
5252 6 | múlva lemegy a nap, hova mennél most a hegyek, erdők közé?
5253 6 | a jó Isten. Azaz, hogy a mennybéli Úron kívül még a földesuraságunk
5254 5 | báró Kadarkuthy, hozom a mennydörgős ménkűt”. Hanem mondjon valami
5255 5 | okos találmány.~És ebben a mennyei sötétségben, e pokoli világítás
5256 3 | hogy „no Querczina uram, mennyiért csinálna nekem egy ilyen
5257 5 | Hát ezért másztam én föl a mennyországba? Hát már nem csak odalenn
5258 1 | Guthay Thaddeus előtt a mennyországot megnyitotta, s visszaadta
5259 3 | neki lakást, konvenciót, mensa ambulatoriát; ez azután
5260 7 | csak bandukoljon előre a tó mentében, nekem még egy kis végeznivalóm
5261 1 | vén hajdú fogta hátul a mentéje vitézkötését, nehogy meg
5262 4 | alig látszott ki a prémes menték, kosokok halmazából, ami
5263 2 | ősi zsinóros dolmányokban, mentékben pompázik, s ha azok között
5264 1 | vezet. De másodszor nem mentem az öregemhez, hogy még egyszer
5265 6 | róluk: „ha egy abaposztó mentét vettek, abban becsülettel
5266 4 | Csodákat beszélnek felőle. Hogy mentett meg a nagy hegyi árvízből
5267 6 | följegyezve semmi anyakönyvben!~Mentől tovább nézte ezt az asszonyt,
5268 6 | az almáriumba a felesége menyasszonyi köntöse mellé (együtt futottak
5269 7 | És e mogyoróerdő szélében mered föl egy óriás vén bükkfa,
5270 5 | embert vadászni.~Az út egyre meredekebben vitt fölfelé. A sűrű ködben
5271 1 | részéből nagy bibircsók meredt elő, az az egy volt szakállal
5272 1 | fölsütve, kiegyenesültek, és meredtek szerteszéjjel. Az arca rosszul
5273 5 | A báró most már igazán méregbe jött.~– De már, hallja kend
5274 7 | korallpiros bogyók, csipkék, méregcseresnyék, miktől még a madár is elriad.
5275 6 | észrevenni, hogy micsoda bolond merényletre vállalkozott. Hisz ez az
5276 1 | először látott idegent magára meri hagyni ennyi ezüstneművel.~
5277 6 | nagy fakanál volt beletéve merítőnek.~– Ime, itt a schólet –
5278 5 | ellenfelének: „Már most hát mérj ki hatvan lépést ebből a
5279 6 | bizonyítsa be azzal, hogy merjen itt velünk együtt sonkát
5280 6 | pusztítja, akik miatt nem merjük a tehenünket odakinn legeltetni,
5281 6 | hogy férfi férfi ellen mérkőzzenek össze lovagok módjára; megöli
5282 7 | fázott, reszketett. Szemei merően bámultak a lobogó tűzbe;
5283 1 | villa, kiskanál, nagykanál, merőkanál, sótartó, borstartó és egy
5284 2 | egyházi személyek hol és merre laknak?~Ecce ni! Hisz ez
5285 6 | kollégiumból, s „apám”-nak merte szólítani. Ez már újítás
5286 3 | horoszkópja tökéletesen ki van mérve? szólt nevetve a báró, aki
5287 2 | témáról még többet is tudnék mesélni az esperesnek.~– Azazhogy
5288 1 | jurátus rátaláljon arra a mesés Barátfalvára, majd nem kell
5289 3 | az is nagy divat volt a mesmerizmus korszakában.) – Tehát az
5290 5 | ránk nézve a Jézus nem Messiás. Azért a karácsonyát sem
5291 7 | Az ösvényt mutatják a mésszel jelzett faderekak.~– Akkor
5292 5 | volt.~Az ollók és borotvák mestere nagy gyönyörűségét találta
5293 3 | kézi munkával foglalkozó mesterember; még azonfelül tót. Mind
5294 5 | terjesztett.~A Sámson már azon mesterkedett, hogy a tüzet elparáholja;
5295 1 | úri asztalánál az a gatyás mesterlegény. Gondolta: ez valami kegyes
5296 4 | nyújtóztatott kaloda; a mesterségének pedig ott lógott a címere,
5297 2 | Nem jár föl a városba; mészégetők által küldi föl a vadászzsákmányait
5298 6 | idén nagy aratásuk lesz a mészégetőknek, a miskolci görögök templomot
5299 2 | szűcshöz.~– Akkor egy ilyen mészégetőt kellene valahogy kézrekeríteni;
5300 1 | máslinál, mint egy elnyűtt meszelő; a két halántékot fedő hajbodrok
5301 6 | vajköpülésnél kiválik. Az itteni víz meszes: inni nem jó.~Azután megvetette
5302 6 | hordják kendtek a szenet meg a meszet Selmecig?~– Azt nem; hanem
5303 6 | sötétség vette körül; a mészjeleket nem tudta megtalálni. Beletévedt
5304 6 | másokból fehér. Ezek a mészkemencék. Az idén nagy aratásuk lesz
5305 6 | szénégető máglyáknak, a mészkemencéknek vasárnap is égni kell; a
5306 6 | azután az a vágás, amelyből a mészkő- és szénégető kemencékhez
5307 6 | azon keresztül fehérlik a mészkőbánya szakadéka.~Azon a lankán,
5308 5 | kerül; harmadszor olyan mészkőbányát, amely nincs vassal keverve.
5309 6 | mély úton; annak nem árt: mészkőből van.~Az egész falu egyetlen
5310 7 | emberi lakáshoz. Otromba mészkövek vannak halomba rakva rendetlenül;
5311 6 | eső fák derekára mázolt mészkőfoltok jelzik. Azt hitte, hogy
5312 6 | visszatetsző kép, amit a mészkőtörés vápái mutatnak, velük szomszédságban
5313 6 | mint mikor a vizet ojtatlan mészre öntik, hogy egyszerre fölforr
5314 5 | megkülönböztetni a homokot a mésztől.~– Hát hiszen nem is kerül
5315 6 | ha a homoktelepet, meg a mészvágást akarjuk szemügyre venni,
5316 4 | valóságos kőhullás: valami meteorfelhőnek a leomlása, aminők a földpályát
5317 6(3)| egy tíz öl magasságú, alul méternyi átmérőjű bükkfának az ára
5318 4 | ékes, színházas, városházas metropolis, aki két képviselőt küld
5319 6 | De a libát nem a sakter metszette le, s így az mégsem kóser.~(–
5320 2 | oda a hivatalba, előttem metszi le a füleit, azoknak semmi
5321 5 | márc. (Ez meg alighanem mézből támad.)~Ezalatt a két görög
5322 3 | kibeszélni magát.~Pedig milyen mézédes tudott lenni! Hogy forgatta
5323 7 | gyerek megterhelte a gyomrát mézeskaláccsal, de szerencsére kihányt
5324 1 | részben az isteneknek tetsző mézeskásával; úgy látszott, hogy a többit
5325 6 | kiugrott az ágyból, s elkezdett mezítláb alá s fel toporzékolni a
5326 6 | asszonyainkat, hogyan kell a méznek az aljából márcot készíteni:
5327 4 | mikor a népség kinn volt a mezőkön, szőlőkben, beszáguldoztak
5328 6 | mehetnek az anyjukkal a mezőre. Ezzel a móddal a mi fehérnépünk
5329 6 | szétfoszlik az álom. Nincs meztelen nimfák tánca, buja almék
5330 6 | hanem elhordjuk az almánkat, mézünket, viaszunkat meg a lúdtollat,
5331 2 | hogy engem, magyar nemest, miatta börtönbe vetettek, egy esztendeig
5332 7 | nevemet bitoroltad, hogy miattad tömlöcben penészhedtem,
5333 1 | végignézte magát. Igazán volt miben gyönyörködnie!~Ha egy kicsinyt
5334 6(4)| véli magát legszebbnek, midőn hátagerincén ágy megy a
5335 6 | pedig csapatostul átjönnek mihozzánk, ahol aztán hallanak angyali
5336 3 | lehet tudomása a Klimius Miklós holdban lakozó embereinek,
5337 1 | birtokbavételéhez is nekifohászkodott; miközben a két hajdú fölhordta ezüsttálcákon
5338 7 | csipkék, méregcseresnyék, miktől még a madár is elriad. Az
5339 1 | vicispán, szolgálatjára.~– Ah! Mille pardon! Én stokfis! A nevem
5340 5 | hencegés. Az én patriótám, Miló, csak nagyobb Herkules volt
5341 5 | felhő olyan csodálatosan mímelte az óceánt. Éppen olyan hullámos
5342 6 | ezzel a mondattal üdvözlik: „min haólám weád haólám.”~(Hej
5343 Elo | tud.~Azt kérdezi tőlem a minap (nyomtatott levélben) egy
5344 6 | az asszonyomat megfosszam mindattól, amiben az ő lelke megnyugvást
5345 4 | támaszkodva utcasort, hanem mindegyik között volt egy tágas udvar,
5346 7 | hullámoktól nem vettek észre. Mindenkire nézve halott voltam, csak
5347 3 | dolog történhetik; vagy mindenre azt fogja mondani odafönn
5348 6 | házaink földig leégjenek, mindenünk hamuvá legyen. – Hogy dolgozott
5349 6 | uramat hasznos járásában mindenüvé elvezetni.~(Az ördögbe is! –
5350 6 | is tanították.~– Én pedig mindezeket kihagyom abból a bibliai
5351 3 | választottak olyan bírót, aki mindezekhez semmit sem ért?~– El tetszett
5352 7 | élvezni. Hisz őneki van mindezekre szüksége! Közbe-közbe elárulta
5353 6 | gyertyabelet.~Alighogy készen volt mindezzel a lévita, már hangzott odakünn
5354 5 | veresgyűrű-fából nyársot faragott mindhármuk számára.~A sűrű sötétségben
5355 1 | öklével meg a sarkaival. Mindhiába. Még két szoba volt azon
5356 2 | van! úgy van! – helyeslék mindnyájan a jogtudósok.~– Aztán olyan
5357 6 | alól az édes föld, bizony mindnyájunknak az áldása kísérné nagy jó
5358 4 | nagylelkűségből. Azokba mingyárt bele is páncélozta magát.~–
5359 1 | mikor a szentmise végén a ministráns az inclangoriumot megcsendíti,
5360 1 | mondá János. – Hallom a minoriták kis tornyából a csengettyűszót.
5361 6 | parádéval.~A szent akol volt mintázva, kemény papirosból; a teteje
5362 5 | amelyiknek a neve Barátfalva.~Miről lehet azt kitalálni? Arról,
5363 2 | megtalálható volt abban Misceutz város is; de azonkívül semmi
5364 1 | csengettyűszót. Vége lesz a misének. Csak tessék addig itt mulatozni.~
5365 8 | kegyelmedet repülve arra a Miskaócra, csak jól megfogózzék a
5366 6 | holott annak a nagy városnak, Miskolcnak a bírájával alig lehet az
5367 5 | kalauzról kell gondoskodni, aki Miskolcról a rengeteg Bükkön keresztül,
5368 6 | Én nem vagyok hittérítő misszionárius. A vallását mindenkinek
5369 7 | megkapnom a hivatalos kivonatot, miszerint Barra Áron a magyar zsidó
5370 6 | A satyriasis kéjingerlő misztériumai váltakoztak előtte kínzó
5371 6 | venni az iránt, hogy holnap mitévők legyünk. Mert ha a homoktelepet,
5372 6 | Minő arc! Minő alak! A mitológiai istennők egyike.~S ez a
5373 1 | klasszikus mondattal:~– Ez az a mitologikus eledel, amivel Philemon
5374 6 | Thaddeus fölvétetett a fiával, miután a bársonydolmányt levetteté
5375 6 | földeinken, csak úgy kapával míveljük, s kendert vetünk bele meg
5376 6 | megismertette magát; azon a nevén és mivoltán.~– Szívesen látjuk szegény
5377 6 | hogy egy hónap múlva a mocsár helyén négy singes mélységű
5378 6 | völgyünk lapályán csúnya mocsárt támasztott, amint a sziklák
5379 4 | kommótusabb?~– No ez lesz igazán modális! – mondja a bíró, egyet
5380 6 | anyjukkal a mezőre. Ezzel a móddal a mi fehérnépünk hat héttel
5381 3 | ornátus helyébe, ami lehet módi-ruha Versaillesban, de minálunk
5382 6 | tudta; a kolostorban volt módja megtanulni. De a komédiajátszás
5383 6 | magunk égettük; annak a módját is a szájunkba rágta. Mikor
5384 6 | menedéknek hanem, az apja háta mögé retirált, s annak a térdei
5385 4 | Querczina uram jött elöl, mögötte a drabant.~A fegyveres vitéz
5386 7 | keresztül nem törhet. És e mogyoróerdő szélében mered föl egy óriás
5387 6 | szegélyezi, most már egy sűrű mogyorófa-erdő emelkedik. Igazán hogy erdő!
5388 1 | in fine finali huszonöt mogyoróhájjal megkenegettetést.~Csak a
5389 2 | csemegés tálat, s abból a mogyorókat kiszedegetve, egyenkint
5390 7 | üvöltést visszhangozá a mogyoróliget fala.~Arra két lövés dördült
5391 7 | farkasoknak.~A bozótot a mogyoróligettől elválasztja egy tisztás,
5392 7 | megmaradt a nagy erdőégésből.~A mogyorópagonyon túl kezdődik aztán a növényanarchiának
5393 6 | gyerekek kaptak jutalmul diót, mogyorót és mákos kalácsot, azzal
5394 6 | öles egyenes csemeték. A mogyorótermés is kenyérpótlék.~Ez alatt
5395 2 | elkészült az utolsó szem mogyoróval is, s arra ő is megszólalt.
5396 7 | rendetlenül; közeiket benőtte a moha; a teteje a somkórók és
5397 4 | irhákat porolni (ahogy ez a molyok végett szükséges), úgyhogy
5398 5 | megveresítették. A haj vége csupa molyos. Minden szál kétfelé van
5399 1 | illico. Maradjatok még egy momentumig, szolgáim.~A vicispán fölállt
5400 2 | criminalitásról?~– Larvatus.~– Mit mond a törvény a larvatusról?~
5401 1 | Hát mit csináljak?~– Mondám, hogy én igaz keresztény
5402 7 | A gyermek bizonyosan azt mondaná: „ne menj a farkasokra,
5403 3(1)| átváltozik emberré, ahogy ma mondanák: békából gigerlivé.
5404 1 | bőkezű volt a klasszikus mondásaival; a fekete retket meghámozta
5405 2 | allegóriáját annak az örök szép mondásnak, hogy „extra Hungariam non
5406 1 | ismét egy új klasszikus mondással vigasztalta meg a vendégét,
5407 1 | Matus rögtön megmagyarázta e mondat értelmét; fölugrott a székről,
5408 1 | A báró elértette a szép mondatot, s nagyot húzott a pohárból.
5409 7 | Eredj haza a feleségedhez, s mondd el neki, hogy az ő férjét
5410 1 | sok a jóból.~A János hajdú mondhatná már nekik, hogy ne fűtsenek
5411 6 | prédikálom. Hogy csak egyet mondjak: a pap azt hirdeti, hogy
5412 Elo | levélben) egy írópajtásom, hogy mondjam meg neki, mikor volt a legboldogabb
5413 2 | vicispán.~De amit a báró mondott, az semmiképpen sem volt
5414 6(4)| mézzel folyó földre és azt mondotta: no egyél, igyál, ebugatta
5415 6 | férjed!”~Eldűlt a per, ki van mondva az ítélet!~Az éles kést
5416 6(4)| István királynak hitére, mondván: no üdvözülj! eb szánkázza
5417 Elo | 1896. december 14.~Jókai Mór~
5418 1 | többit meg akarja hagyni „móres”-nek.~A vicispán odaszólt
5419 6 | van a tavunk pisztránggal, mórest tanul a béka; nem kuruttyol.
5420 6 | akadt egynehány zúgolódó, morgolódó ember, aki azt dohogta a
5421 2 | egyetlen fiának; roppant sok mórióskodást elkövetett vele. De mi is
5422 4 | vőlegénnyel!~Hanem Kadarkuthy azt mormogta a fogai közül:~– Az ám!
5423 6 | már a tréfából – dörmögé morózusan. – A hitvallás dolga nem
5424 1 | prodest, nocet alter, tertia mors est.” (Jó a dió egyben,
5425 1 | előérzetével nyílt széles mosolygásra; ki is pakolt abból a drága
5426 4 | tenyerét dörzsölve, azt kérdé mosolygó ábrázattal: „mit tetszik
5427 6 | hozzáfent az acéljához, a szép mosolygós piros szeleteket, s lerakta
5428 4 | Seraphinusnak.~De nagy hamar ismerős mosolygóssá torzult vissza a haragos
5429 1 | egy könyörgő tekintetet mosolygott az alispánra, azután meg
5430 6 | földúlt földet, s mély árkokat mosott a hegyoldalban fekvő szántóföldeinken
5431 4 | ezért a szívességért.~– De mostmár legalább Kadarkuthy báró
5432 8 | Ez az a fa, amely minden mostoha talajban meghonosul, olyanokban,
5433 4 | összenézett.~– Hab isz nid xagt! – motyogá a Sámson németül.~A báró
5434 2 | szemébe néztek: „Barátfalva?” motyogta valamennyi, s a fejét rázta
5435 7 | maga előtt. Ajkai valamit motyogtak csendesen: „Van Isten! van
5436 6 | tartózkodó lassússággal mozdítá a vendég úr felé a kezét.~
5437 6 | karcsú legény, kinek szabad mozdulatai, könnyed fejhordozása elárulják
5438 5 | kettőt lát, akkor meg se mozduljon, mert a lövés félremegy;
5439 6 | akiről azt tudta, hogy Mózes próféta étkezési tilalmait
5440 7 | konstatálja, hogy az valósággal Mózes-hitű volt. Mivelhogy zsidót megkeresztelni
5441 2 | 1629-ben. De tökéletes mű volt az. Voltak abban kétfejű
5442 4 | a Matus megpillantotta a műhelybe belépő bárót, uccu neki,
5443 4 | maradt, mikor szétnézett a műhelyben. – Ő az imént, ahogy bement
5444 4 | hogy észrevegye.~Hanem a műhelyt kétfelé osztó „pudli” mögött
5445 1(1)| Régi szakácskönyv műkifejezése.
5446 1 | misének. Csak tessék addig itt mulatozni.~Azzal kivitte a vaslapátot,
5447 7 | szív kell. Az nem olyan mulatság, mint a hajtóvadászat, ahol
5448 3 | ezt az állapotot fölöttébb mulatságosnak találta.~Ezalatt az esperes
5449 4 | őrét –, te meg, komédiás, mulattasd addig a méltóságos báró
5450 1 | hajdú serénykedett, kék mundérban, zöld zsinórral, sárga pitykékkel,
5451 1 | kalodáról.~A vármegyeházánál kék mundéros hajdú strázsál kivont karddal,
5452 1 | nem is aranypitykés kék mundért visel, hanem skófiummal
5453 2 | a báró képét, viselje a Mungóét is.~Ez a szép kilátás teljesen
5454 6 | a vasárnap a legerősebb munkaideje, mert Miskolcon hétfőn a
5455 6 | került egyébbe, mint a magunk munkájába. – Bizony, nagy jó uram,
5456 5 | külföldi frizőrök fuser munkájának leszólásában.~– Hogy tönkretették
5457 1 | a pokolban teljesítendő munkájukat.~Az ebédlő ajtaján kimehetett,
5458 7 | a szegény ember fiának a munkakedve dominium és kapitális, ami
5459 6 | hirdeti, hogy hat napokon munkálkodjatok, a hetediket meg ünnepeljétek;
5460 3 | törvénytudatlan személy; egy kézi munkával foglalkozó mesterember;
5461 1 | Balázs, a krímiai Buzdorgán murza és Damokos Tamás között
5462 5 | csírás búzából, az utóbbi mustba mártott dióból készült),
5463 2(2)| Olyan műszavak, amelyeket csak a kálvinisták
5464 4 | Lengyelországon is túl, az ott lakik Muszkaországban.”~– Most mit csináljak én
5465 4 | előcibálhassam: „no, hát most mutasd meg, hogy milyen akrobata
5466 6 | fenődő tengelyvégektől: az mutatja, hogy ez járt út. Aztán
5467 7 | keresztül?~– Az ösvényt mutatják a mésszel jelzett faderekak.~–
5468 6 | amit a mészkőtörés vápái mutatnak, velük szomszédságban egy
5469 5 | báró úr, ahová az ujjammal mutatok. Nem veszi észre, hogy ebben
5470 6 | hazatérőben vannak; én mutatom nekik az ösvényt az erdőn
5471 2 | urat „hites matematikusnak” mutatták be, ami annyit jelent magyarul,
5472 4 | emberfőnyi nagyságú követ most is mutogatnak belőle a múzeumban.~A múlt
5473 1 | a másik pedig kevélyen mutogatott egy egészen jól kinőtt ostyepkát.~
5474 Elo | karácsonyfát, betlehemet sem mutogattak; puritán szokásokat tartottunk.
5475 6(4)| parabolis” című érdekes művében idézi báró Sennyey László
5476 6 | már dicső! Az Úr csodákat művel a gyermekek által! Még ilyet
5477 5 | kenyérre csepegtetni. E művelet közben sorba járt a szilvapálinkás
5478 3 | Physiognomie” című munkája az egész művelt társadalomban valóságos
5479 3 | marhától megfosztva, kapával művelték a lakosok a szántóföldjeiket.
5480 Elo | nagyon erős oka van.~Azon művem utószavában azt ígértem,
5481 3 | fekete árnyékrajzokon, amiket művészolló hozott létre.~Ebbe a veszedelembe
5482 4 | most is mutogatnak belőle a múzeumban.~A múlt századbeli házak
5483 4 | friskó! friskó! Spjevác! Muzsikác! – kiáltá a belépő báróra.~
5484 4 | nye mace, ale spjevace, muzsikace!~(Akár tudtok, akár nem
5485 4 | Ugyan mi az ördöggel muzsikáljak?~Bíró uram odamutatott a
5486 4 | tudtok, azért énekeljetek, muzsikáljatok.)~A báró most már nevetett.~–
5487 4 | hogyan tudunk énekelni és muzsikálni?~– Sehogy sem tudunk.~Bíró
5488 6 | hol veszi a fedni való nádat. A Tiszáig nem kap sehol.
5489 6 | szurdék. A házaink mind náddal tetőzve. No nád, az volt
5490 6 | kipróbálta rajta a tudományát. A nádfödélnek csak a ház gerincén levő
5491 6 | szaporodott össze, hogy a nádnak még a bugája is elveszett
5492 5 | Azonnal lejött a padlásról. A nádpálcát is hozta.~A májszter meg
5493 1 | sárga pitykékkel, piros nadrágban, sárga csizmában; a haja
5494 1 | kötött selyemerszényt a nadrághasítékából. (Az volt a régi magyaroknál
5495 1 | Valamikor sárga szarvasbőr nadrágján sötét zsírfoltok. A franciák
5496 4 | cipelte a kész kecskebőrt nadrágokat és prémes süvegeket.~A sok
5497 6 | az egész faluban minden nádtetőt levertünk, s ezzel megszabadultunk
5498 6 | pedig már igazán „nietund nagelfest” volt.~A lévitának nem tetszett
5499 3 | hajával, a máslis copfjával és nagyanyánkat, magasra tupírozott hajával,
5500 3 | ágy fölött fekete rámában nagyapánkat a vuklis hajával, a máslis
5501 2 | elszökött alispánleánynak a nagybátyja, a leány atyjával összeveszve,
5502 7 | kvarchomok megvizsgálásához. Nagyítóüveget is fognak vinni magukkal.~
5503 1 | ezüstnyelű kés, villa, kiskanál, nagykanál, merőkanál, sótartó, borstartó
5504 6 | Lacikát; lecsavargatta róla a nagykendőt; a gyermek menten elbújt
5505 4 | lábhüvelyt aztán ráadásul kapta, nagylelkűségből. Azokba mingyárt bele is
5506 2 | csodálatos szemek voltak azok: nagyok, világoskékek, nyugodtak.
5507 6 | az, s nem is veti föl a nagypénteki lidérc hozta pénz; de hát
5508 6 | nevezetes dolgokról, amik a nagyvilágban véghez mentek; idegen nemzetek
5509 5 | bizony szombatos vagyok. Nálunkl székelyeknél ez faluszámra
5510 5 | elunni. Ez a felhő nem fog ám naphosszat odalenn maradni. Amint a
5511 6 | helyesnek találta az egész napirendet.~Aközben aztán az öblös
5512 7 | vendég úr és bíró uram.~Egész naplementéig járták a hegyszakadékokat;
5513 Elo | Minthogy azonban a mai napok olvasóiról bajos föltennem,
5514 6 | pap azt hirdeti, hogy hat napokon munkálkodjatok, a hetediket
5515 6 | teheti azt, hogy a hetedik napot megünnepelje, s akkor ne
5516 5 | mi karácsonyunk tizenkét nappal hátrább esik. Az én házigazdám
5517 1 | örök emlékül erre a mai napra, amelyen vicispánod asztalánál
5518 7 | kegyelmednek, hogy a mai szent napról elmarad a keresztelési ceremónia,
5519 5 | felhő fölött állunk.~S az a napsütötte felhő olyan csodálatosan
5520 Elo | béka, a fejemben, hozzuk napvilágra, hátha még megél?~Minthogy
5521 6 | matrikulában, hitelesítve két násznagy aláírásával!~Ez az ő felesége
5522 1 | vicispánhoz. Hol a szállása?~– No né, a bolond? Hát már most