Part

 1 1|      vendégsereggel. Ellenben Gáspár úr maga ott lakomázott az úri vendégektől
 2 1|            kavicstorlattal, a pincebolt maga pedig ki tudja hol van?~
 3 1|                csak a két barátságos úr maga tudott még felőle valamit.~
 4 1|          Csendereli Amhát pasa, a vezér maga ott pihent meg a botsinkai
 5 1|      Dunántúlról megérkezzék Ali Kurd a maga seregével, s akkor három
 6 1|              között emberül! a rohamnál maga is szembeszállt vénember
 7 1|                magával viszi. Ismerte a maga népét.~– No fiam! – mondta
 8 1|          feleségét, meg a kisgyermekét; maga annyi arany pénzt zacskóba
 9 1|                lett nedves, mikor ezt a maga alkotta paradicsomot elhagyá: –
10 2|                fekete földet; odakerült maga is a nikodémiai veres homokba
11 2|                zsonglőr pártul fogta, a maga mesterségére kitanította,
12 2|              özvegye? nem tudni!) ekkor maga vándorló kávémérést nyitott;
13 2|                olyan híven, hogy szinte maga előtt láthatta azt a fiúcska,
14 2|           harangozó?~– Az is én vagyok. Maga harangoz a pap! Hát te kinek
15 3|                még nem boszorkány. Sőt, maga az anya kötötte fel neki
16 4|                A báróné aztán odaülteté maga mellé Jónás úrfit az ebéd
17 4|          nevetett vele. Tudja ő ezt jól maga is; azért is volt mindig
18 4|               ült a kereveten, a lábait maga alá szedve, amikből csak
19 4|               lakmároznak, hogy elvégre maga a kisasszony kérte, hogy
20 4|            kegyes volt, hogy odaültette maga mellé ugyanarra a kerevetre,
21 4|             embernek a két sarkát látta maga előtt a levegőben billegni,
22 4|                minden ajtót becsapkodva maga után.~Jónás úrfi köszönte
23 4|              kezd előbeszélni.~– Hallja maga, izé! azt izeni keednek
24 4|               kapassa benne egy kicsit. Maga leült addig a garádra.~Hát
25 5|                 csak egyet tartott, azt maga mindennap kimosta este,
26 5|             hivatva, nem imádkozhatik a maga tatárnyelvén.~– Megtanulom;
27 5|             ráütött a legyezővel.~– Hát maga csakugyan engem talált a
28 5|               félteni, hogy elszökik: ő maga csimpajkozott inkább Meister
29 5|            Meister poharát folyvást, és maga tűrte a pokolbeli szomjat,
30 5|            nevelőapja francia volt, s ő maga tolmács Brussában.~Most
31 5| etikett-szabályokra; egyszer valahára a maga ura lehetett.~Ennek pedig
32 7|            magát nevettében; de nemcsak maga, hanem valamennyi tisztek,
33 7|           büszke a koronájára, mint ő a maga szerelmesére. Ha magukra
34 7|               eltávozott minden vendég, maga mellé ültette Jónás Szaffit
35 8|    valamennyinek hátat fordít, s hisz a maga boszorkányaiban, s megkeresztelt
36 8|              kincset hagyott a bűvésznő maga után. De a vajda nem tudott
37 8|                 legényeket hátrahagyva, maga egyedül, az öreg vajdával
38 8|                A zivatar szele hajtotta maga előtt a fenyéren az ördögszekeret.
39 8|               te nem jössz velem?~Jónás maga vágta bele a csákányt elébb
40 8|            elvonult dörögve. Otthagyott maga után egy télmezőt. A messze
41 9|                 huszárok módjára. Aztán maga állt a svadrony élére, úgy
42 9|           kardra a generálist.~Ő várt a maga sorára. Majd eljön az!~Csak
43 9|           csodadolgokat hajtani végre a maga fekete serege élén. A cigány
44 9|                  Feuerstein bárót látja maga előtt.~– Ah! hát te „is”
45 9|                titka.)~– Igen. Őfelsége maga rendezte úgy, hogy a kontratáncban