Part

 1 1|         dohányra rágyújtott, azt mondá Gáspár úrnak:~– No fiam,
 2 2|     barátságosan az orcáját, azt mondá: „egészen olyan, mint az
 3 2|    lábánál fogva.~– Igaz! igaz – mondá Jónás úrfi, ragyogóra váló
 4 2|      urak.~„Ecclesia praecedit!” mondá a tisztelendő úr. – Elébb
 5 3|      megtelt a véka tetézve, azt mondá a cigányasszony: „No kis
 6 3|   lakomát csaptál, jó Cafrinka – mondá, mikor végre megtörlé a
 7 3|      ideje lesz a lepihenésnek – mondá Cafrinka. Késő az idő már.
 8 4|        gurulna.~– Hű, barátom! – mondá Jónás úrfi a házigazdának.
 9 4|       beszélt.~Egyszer aztán azt mondá a báróné Jónás úrfinak.~–
10 4| gúnyolódik vele.~– No megállj! – mondá magában Jónás úrfi –, ha
11 4|         az asztalra:~– Tartom! – mondá Jónás úrfi, s aztán egész
12 4|       pedig leánynézőbe jöttem – mondá Jónás úrfi. – Az ivók közé
13 4|        hozzámenetelbe, akkor azt mondá neki, összevissza fintorgatott
14 4|          Gondoljunk ki valamit – mondá Arzéna. – Nincs valami ismerősöd,
15 5|     zavarba. Teljes kevélységgel mondá, odanyújtva a barna tenyerét
16 5|         a legtisztább kiejtéssel mondá: „agréez moi, ma déesse,
17 7|         egy csendes kis szobát – mondá Szaffi. – Mikor kisleány
18 7| csókolóztak.~Hanem harmadnap azt mondá Jónás: „Tudod mit? Nem várok
19 7|        bizony igazán találtad! – mondá reá Szaffi.~S rögtön hozzákezdtek.~
20 7|      Nincs közte egy arany sem – mondá Jónás.~– Talán csak azért
21 7|       olyan jó tréfa kelmedtől – mondá Merci tábornagy a vállára
22 8|    nyakunkba nem szakad az ég! – mondá az öreg vajda, s azzal mind
23 8|     Keressük meg azt a helyet! – mondá Jónás a vajdának. Az öreg
24 8|      egész engedelmessé lágyulva mondá neki:~– Ugyan mit kérhetnél
25 8|         szedte a homlokát, s azt mondá Szaffinak:~– Nem én! Bizony
26 9|       komám, ez nagy baj neked – mondá a királynő bolondja. – Tudod,
27 9|       heti időhaladékot kérek! – mondá a bohóc –, azalatt, a fejemet