Part

  1 2|        kávémérést nyitott; a kis Jónás úrfi igen ügyes volt a bég uraknak
  2 2|            Törökországban. Ahogy Jónás úrfi növekedett, az anyja úgy
  3 2|                Majd meglátja azt Jónás úrfi!~Amint bevergődtek nagy
  4 2|                 meg a többi népség.~Az úrfi odament a templomhoz: az
  5 2|               dolgokkal mókázni!~Jónás úrfi kezet csókolt a pofoncsapásért:
  6 2|           kezdődik, gondolá magában az úrfi; egy pap meg egy vénasszony,
  7 2| cigányasszonyok, ha megvénülnek.~Jónás úrfi nagyon szerette a cigányasszonyokat:
  8 2|              derék legény volt a Jónás úrfi apja. Nagy, magas homloka,
  9 2|               Igaz! igaz – mondá Jónás úrfi, ragyogóra váló arccal.
 10 2|               látni való volt, hogy az úrfi ezt a legjobb akarat mellett
 11 2|              De szent atyám – monda az úrfi –, én az imént, mikor benéztem
 12 2|                pap is koplal; hanem az úrfi mindenféle ínséghez hozzá
 13 2|           nincs miben válogatni.~Jónás úrfi bátorkodott annyit megjegyezni,
 14 2|            megrekedt pipaszáron. Jónás úrfi is ezt a szokást követte,
 15 2|       sikkaszthatta el más, mint Jónás úrfi. Az odakinn Törökországban
 16 3|              akkor toppant be hozzá az úrfi.~– Vártalak ám vacsorára! –
 17 3|             cigányleány képében.~Jónás úrfi meg sem ütődött ezen; az
 18 3|           pattogatott kukoricát. Jónás úrfi ott állt és nézte, gondolva
 19 3|          kerülni”.~Azzal kinyitá Jónás úrfi előtt a szobaajtót.~A cigányasszony
 20 3|             mind előbb látta már Jónás úrfi (nem ugyan ébren, de álmában,
 21 3|            addig nem is látott mást az úrfi, csak őtet. Csak azután
 22 3|         hírével! Aggódék magában Jónás úrfi; de Szaffi olyan szépen
 23 3|              kívánhatott magának Jónás úrfi. Hisz az anyja is mindig
 24 3|               gonosztól”, amiből Jónás úrfi azt a megnyugtató tudatot
 25 4|               felkereste a lovát Jónás úrfi: ott legelt az valahol a
 26 4|             németül kommandéroz. Jónás úrfi nem sokat tétovázott, hanem
 27 4|           hallott hasonló esetet Jónás úrfi az apjáról, amikor az a
 28 4|        továbbszeleltek a gyepen; Jónás úrfi lóháton vágtatott együtt
 29 4|        szomszéd az ismerkedésre. Jónás úrfi úgy ismerte meg Feuerstein
 30 4|             lehet majd csinálni.~Jónás úrfi mindjárt első ismeretségre
 31 4|                  gondolá magában Jónás úrfi. Hát fiatal menyecske van
 32 4|            azonban már földesúr.~Jónás úrfi nagyon fintorgatta az orrát
 33 4|              mentek a bárónéhoz. Jónás úrfi is lesimította a haját a
 34 4|                 barátom! – mondá Jónás úrfi a házigazdának. Iszonyú
 35 4|      elvarázsolták.~Tudta is azt Jónás úrfi, hogy mi az az Acteon. Nem
 36 4|                darabig leginkább Jónás úrfi rovására; de később aztán,
 37 4|             nem mondta meg nekik Jónás úrfi, hogy a legszükségesebb
 38 4|                kicsinyt segített Jónás úrfi megcsappant tarsolyán.~Arra
 39 4|                Arra is kiterjedt Jónás úrfi bölcsessége, hogy mikor
 40 4|                volt mondva, hogy Jónás úrfi délre érkezett meg, azért
 41 4|               az emberből.~Hanem Jónás úrfi már az állatoknál megmutatta,
 42 4|        elzöldült az undortól: de Jónás úrfi egész készséggel markolt
 43 4|              prüszkölte ki tőle.~Jónás úrfi nagy gyönyörűséggel szürcsölgette
 44 4|               A végén azt mondta Jónás úrfi, mikor az izlandi zuzmóval
 45 4|             Aranyban játszottak. Jónás úrfi engedte Arzéna kisasszonyt
 46 4|         megállj! – mondá magában Jónás úrfi –, ha csak az kell, hogy
 47 4|              Egypár forduló után Jónás úrfi elnyerte a bankot.~Akkor
 48 4|                  Tartom! – mondá Jónás úrfi, s aztán egész mosolyogva
 49 4|        éjszakai álmát elrontsák.~Jónás úrfi pedig erősen hitt a kísértetekben
 50 4|       leánynézőbe jöttem – mondá Jónás úrfi. – Az ivók közé azonban
 51 4|             dereng át a sötéten. Jónás úrfi egy hosszú fehér ruhába
 52 4|                sírbolti világot.~Jónás úrfi tudta azt nagyon jól, hogyha
 53 4|                nem jött előbbre.~Jónás úrfi viszont lefelé lévén fordítva
 54 4|           becsapkodva maga után.~Jónás úrfi köszönte a megboldogult
 55 4|              Alig bírt ráismerni Jónás úrfi.~– Az éjjel meglátogatott
 56 4|          cserebogarat? – kérdezé Jónás úrfi.~– Csak tréfa volt az: arra
 57 4|                szobában, amikről Jónás úrfi első látásra felismerte,
 58 4|           ismét jó rendbe hozza. Jónás úrfi ebből a beszédből meggyőződhetett
 59 4|              pálinkát kiüríteni.~Jónás úrfi hiába szabadkozik, hogy
 60 4|        következik a csókolódzás. Jónás úrfi hiába protestál, hogy ő
 61 4|        fanyalogva végighallgatta Jónás úrfi leánykérő beszédét, nagyokat
 62 4|                 Báróvá? – hebegé Jónás úrfi. – Ugyan hogy legyek én
 63 4|                   hökkent vissza Jónás úrfi. Erre a kérdésre nem is
 64 4|                 pattant fel erre Jónás úrfi, s egyszerre fölébredt benne
 65 4|            alatt észre sem vette Jónás úrfi, hogy lassankint felgyülekeztek
 66 4|              keed vissza szépen!~Jónás úrfi méltóságán alulinak tartá
 67 4|                a türelem köcsöge Jónás úrfi kebelében: kikapá a légycsapót
 68 4|                a kapuig, ameddig Jónás úrfi folyvást verte a hátát,
 69 4|       szomorúan kullogott vissza Jónás úrfi a szíve választottjához,
 70 4|            Soha se hallott arról Jónás úrfi semmit, hogy más levelét
 71 4|                egy nyelvet pedig Jónás úrfi nem érté. Hanem azért gondolt
 72 5|               folytatta az útját Jónás úrfi Clarissendorf felé. (Abban
 73 5|            úrhölgyek, kik között Jónás úrfi azáltal tűnt ki leginkább,
 74 5|                még a magyart is. Jónás úrfi mindent értett belőle, csak
 75 5|             csinálik magát báró.~Jónás úrfi elámult. Ez már csak mégis
 76 5|                feladat volt tőle Jónás úrfi számára, hogy keresse ki
 77 5|              megjárta vele; mert Jónás úrfi azt cselekedte, hogy felvette
 78 5|               támadni, ha azokat Jónás úrfi idegen társaság előtt közrebocsátja.~–
 79 5|               vakarta a tarkóját Jónás úrfi: „ez nagyon savanyú alma!”~–
 80 5|              tapasztalhatá, hogy Jónás úrfi teljesen ártatlan gyermeteg
 81 5|              mögül, hogy jár-kel Jónás úrfi az angol kert újtain alá
 82 5|               erkélyéről alá. De Jónás úrfi sem rest: úgy röpíti az
 83 5|            urak és asszonyságok. Jónás úrfi pedig ott áll a küzdtéren,
 84 5|          támadt, bizonyítá, hogy Jónás úrfi megint valahová talált,
 85 5|                olyan ostoba ez a Jónás úrfi, mint amilyennek árulja
 86 5|            nemigen akart ráállni Jónás úrfi. Hogy ő tréfából kiálljon
 87 5|          tudományban.~Annálfogva Jónás úrfi mind a két összemérkőzésnél
 88 5|           nevették és gúnyolták.~Jónás úrfi nem vette tréfára a dolgot;
 89 5|                küzdtérről.~– Ej, Jónás úrfi – feddé a goromba viadort
 90 5|                 A te vadrózsád.”~Jónás úrfi bölcsebb lett ettől a néhány
 91 6|              bizony Szaffi volt.~Jónás úrfi leszállt a lováról és odament.~–
 92 6|               sem mozdult.~Ekkor Jónás úrfi gyöngéden megrúgta; mire
 93 6|               merre van az útja!~Jónás úrfi megcirógatta a leány fejét.~–
 94 6|       szertartásnál. Hanem azért Jónás úrfi és Szaffi mégis csak férj
 95 7|           reggelig ásta a gödröt Jónás úrfi; Szaffi meg hordta ki a
 96 7|             továbbálljanak. Csak Jónás úrfi tudhatta azt, hogy ott még
 97 7|             föld a lába alatt, s Jónás úrfi leesett a mélységbe. Az
 98 7|             vajmi hamar segített Jónás úrfi. Minden magyar ott hordta
 99 7|               hahotával kísérték Jónás úrfi szavait, s mentől többet
100 8|                hozta el azokat neki az úrfi a pap asztaláról? Erre nem
101 8|                bojsza! – bíztatá Jónás úrfi. – Nem bánt az már senkit.
102 9|               közé, amíg megpuhul. Más úrfi az ilyenért bizony kihítta
103 9|         szemekbe de sokat nézett Jónás úrfi, mikor még csak úrfi volt!
104 9|             Jónás úrfi, mikor még csak úrfi volt! Ezek a párducszemek!~