Part

  1 1|            terület.~Hogyan lehetett hát itt „egy” gazdag ember?
  2 1|             Hogyan telt volna le?~– Hát csak úgy, hogy futhatunk
  3 1|             kereszteltettél fiat.~– Hát mi bajom lenne nekem? Hisz
  4 1|          pasa nagyon meggazdagszik, hát akkor hogyan segítenek rajta.
  5 1|          fejed szalad el tetőled.~– Hát akkor veled fogok szaladni.~–
  6 1|            már jól mondtad. – Hanem hát tudod azt, hogy a futó ember
  7 1|      kellene zsoldba kifizetnem. De hát azt a bolondot nem teszem;
  8 2|            vert ezüstből, aranyból; hát még a sok kincses vasláda
  9 2|           ezekre a kincsekre.~Hanem hát addig is élni kellett; mégpedig
 10 2|           éppen javában virágzik.~– Hát hol kezdődik már tulajdonképpen
 11 2|         vízben állnak derékig.~– De hát az én birtokom mind a tenger
 12 2|          kitört benne a ló lába.~De hát miből él ennek a falunak
 13 2|           pap?~– Én vagyok a pap.~– Hát a harangozó?~– Az is én
 14 2|        vagyok. Maga harangoz a pap! Hát te kinek a bolondja vagy?~–
 15 2|            s a tökfedő a fejeden?~– Hát nem úgy kell?~– Óh, te pogány.
 16 2|          úgy kell?~– Óh, te pogány. Hát nem ismered a religiót?~–
 17 2|        megtanulta Törökországban.~– Hát már most mért jössz?~– Azt
 18 2|  bizonyítanád, hogy én vagyok én.~– Hát az mindjárt meglesz, csak
 19 2|           felhajhászod a faluban.~– Hát az a tisztességes hajadon
 20 2|       azonfelül meg süketnéma is.~– Hát akkor hol vegyek én másik
 21 2|     édesapja volt legénykorában”.~– Hát ismerted te az én apámat?~–
 22 2|            éri el a kulcslyukat.~No hát hozzá lehetett fogni a statutióhoz.
 23 2|         ínséghez hozzá volt szokva: hát csak ottmaradt. De nem is
 24 2|            hol hálok én az éjjel!~– Hát imitt-amott, vagy a kastélyodban
 25 2|         egészen pogány volnál.~– No hát selim alejkum, páterkám,
 26 3|       pofával az érkező vendégre.~– Hát hogy tudtad, hogy idejövök,
 27 3|           ült ott, dorombolva.~– De hát mi lesz itten vacsorára?~–
 28 3|             volt. Talán mégsem azok hát?)~– De pompás lakomát csaptál,
 29 3|               Az a tudományom.~– No hát vesd ki az én jövendőmet.
 30 3|            éjjel álmodni fog!” – De hát hol van az a kis feleség?~–
 31 4|           uradalmamban?” Odarugtat. Hát egy egész nagy vadásztársaságot
 32 4| szolgálatjára – felelt a tiszt úr – hát nekem kihez van szerencsém?~–
 33 4|          vadásztársaság kacagott.~– Hát bizony nem tudtuk, hogy
 34 4|            tábornok a kísérőinek.~– Hát nemes lovag úr, Botsinkay
 35 4|                Azt megtehetem.~– No hát legyünk pertu! A puskám
 36 4|         gondolá magában Jónás úrfi. Hát fiatal menyecske van a háznál?~
 37 4|     megcsattan!~– Meg is csattan az hát!~– Aztán az apja éktelenül
 38 4|         leány.~– Micsoda az apja?~– Hát biz az öreg Loncsár nem
 39 4|         csaholva végig a tornácon – hát énhozzám jössz látogatóba,
 40 4|              Bíz a leányodhoz én.~– Hát akkor kotródj, vakaródj,
 41 4|          Arzéna nagyot bámult rá.~– Hát kegyelmed is szereti a cserebogarat?~–
 42 4|         kisasszony ért a csaláshoz. Hát ezt is megengedi az ember
 43 4|        hogyan kell vele beszélni.~– Hát hogyan kell? Mondja meg,
 44 4|           meg, igen szépen kérem.~– Hát megfordítva!~– Megfordítva?
 45 4|        felveti a fátyolt a fejéről, hát egy csont koponyát lát meg
 46 4|         Bizonyos lehet felőle.~– No hát, mihelyt kialussza magát
 47 4|              meggyvíz és almabor.~– Hát ma nem eszünk cserebogarat? –
 48 4|            kell, hanem a leánya! No hát igyál a szép leányért! Ha
 49 4|          fintorgatott ábrázattal:~– Hát üsse part! Kutya bánja!
 50 4|          olyan jó cincár pofád van. Hát vedd el a leányt, köss követ
 51 4|            hogy legyek én báróvá?~– Hát az a te dolgod. Csak úgy
 52 4|   piszlicsár! ha még azt sem tudod! Hát van-é pénzed?~– Pénzem? –
 53 4|           elkészülve.~– Sok pénzed! Hát csak nem vagy ágrólszakadt,
 54 4|           öregapja is az volt.~– No hát akkor kincseket is hagyott
 55 4|             bizonyos, hogy látta.~– Hát teneked mi kell?~A gyermek
 56 4|            botsinkai plébánus, hogy hát má azt a két kanalat mikor
 57 4|        kanalat mikor adja vissza?~– Hát te micsoda bolond vagy? –
 58 4|         Maga leült addig a garádra.~Hát egyszer lát a levegőben
 59 4|          sziszegő fütyülést hallat, hát arra a légben repülő kezes
 60 5|            tudja ennek a módját. De hát azért jött éppen ide, hogy
 61 5|            számára, hogy keresse ki hát, hogy erényessége próbakövéül
 62 5|             próbakövének!~– Halljuk hát a másodikat!~– Hát azt már
 63 5|          Halljuk hát a másodikat!~– Hát azt már hallotta kegyelmed.
 64 5|             ráütött a legyezővel.~– Hát maga csakugyan engem talált
 65 5|            a magas uraságok.~– Nos, hát tudja-e már kegyelmed a
 66 5|      félszegségein, hadd nevessenek hát; de az is meglehet, hogy
 67 5|            lovagiasság szabályai.~– Hát azt megengedik a lovagiasság
 68 5|          vagy egy szép menyasszony, hát azt ő – megeszi.~
 69 6|        Mikor jön meg?~– Soha sem.~– Hát hova ment?~– A pokolba.~–
 70 6|            Kicsoda?~– Az urak.~– De hát miért?~– Azért, mert boszorkány
 71 6|            volt.~– Hisz az igaz. De hát ki adhatta fel? Hisz itt
 72 6|             egy vasládában elásták, hát lenyírják a hajamat, s a
 73 6|             anyádat elpusztították. Hát én elveszlek feleségül,
 74 6|              tépte és harapta.~– No hát ne bolondulj! Ne törd ki
 75 6|             pár megjelent előtte.~– Hát te mit akarsz itt megint? –
 76 6|        össze.~– No iszen megtalálta hát zsák a foltját, ecetes korsó
 77 6|             a keresztelő leveletek? Hát a dispensatio? hát a dimissorialis?~–
 78 6|       leveletek? Hát a dispensatio? hát a dimissorialis?~– Mind
 79 6|            előtt is bizonyította.~– Hát már bíró elejbe is vitted
 80 6|            Mindenütt kerestétek? No hát gyere velem, majd én megmutatom
 81 6|            bántottad a papot!”~– No hát ne vesszünk össze. Én nem
 82 6|            máglyára küldöttél.~– No hát legyetek egymásé!~A kelepcébe
 83 7|             augusztus 17-én.”1~– Ez hát szegény anyám ágyasháza
 84 7|            leszek, mint az apám. No hát mit álmodtál?~– Elmondom,
 85 7|             negyvenkilenc nap.~– No hát az is majd letelik, negyvenkilenc
 86 7|         időn.” – Hogyan fogsz ki?~– Hát ez a toronygomb árnyéka,
 87 7|        gazdagság.~– No kedvesem; ez hát a te örökséged, amit Mehemed
 88 7|              hogy megélhessen.~– No hát Botsinkay uram, hogy találta
 89 7|      törökök fizettek hajdanában.~– Hát itt van ez a csekélység
 90 8|         passiójátékban a Kajafás.~– Hát nem tetszem így neked?~–
 91 8|   cigányokról; az érdekelte jobban.~Hát ugyan miről is beszélhetett
 92 8|          kérdezősködött a vajdától: hát azután mi lett, mikor megégették
 93 8|              hogy fajtája vagyok.~– Hát akkor meg mit félsz tőle?~
 94 8|              Ha visz, velem elvisz: hát aztán ki veri fel a patkót
 95 8|          azt mind elmondani.~– Most hát boldog vagy már? – kérdé
 96 8|       tetőled meg tudnék tagadni?~– Hát csak azt az egyet, hogy
 97 9|             a cigányok közt lakni. (Hát még ha azt megtudnák, hogy
 98 9|            jajgat, akkor kinevetik.~Hát még „cigánybáró”-nak neveztetni!~
 99 9|            állítani a csatatérre.~– Hát van-e már foltozni való
100 9|            mit ügyetlenkedik.~Pedig hát teljes oka volt Jónásnak
101 9|             látja maga előtt.~– Ah! hát te „is” itt vagy! – mondj
102 9|          ahol Arzéna kisasszony”!~– Hát a báróné is itt van?~– Nem.
103 9|       bolondság ez, hallod-e! Hanem hát a bolondságot csak bolondsággal
104 9|          felett tréfálózzanak.~– De hát tanulja meg a helyes mondatot!