Part

 1 1|           derült napok mellett; s mikor a szúnyogok raja felkavarodott,
 2 1|     mustban; amik töröknek valók.~Mikor aztán az evés végeztével
 3 1|       mind van ismerőse. – Tudod, mikor ott nálunk ozmán országban
 4 1|       miképpen? Ez a kérdés. Hogy mikor aztán egyszer visszakerülhetünk (
 5 1|                    Másnap reggel, mikor Gáspár úr kinézett az ablakán,
 6 1|       Akkor káromkodhattak aztán, mikor napvilágnál meglátták, hogy
 7 1|          a szeme sem lett nedves, mikor ezt a maga alkotta paradicsomot
 8 2|     kösöntyüiből, fülönfüggőiből; mikor minden fonál szakadt, akkor
 9 2|    asszony amellett éjszakánként, mikor magára maradt a kisfiával,
10 2|    imádságra is rászoktatá. Aztán mikor néha nagyot dúdolt a szél
11 2|         bajusza, sötétkék szemei; mikor elkiáltotta magát, olyan
12 2|     párbér. Még halott sincs már. Mikor húsevő nap volna, akkor
13 2|           az úrfi –, én az imént, mikor benéztem az ablakon, egy
14 2|           vess magadra keresztet, mikor nagyböjt kántorszerdáján
15 2|          ollóval kellett elvágni, mikor az ember a poharat a szájától
16 2|        igen volt neki hová menni.~Mikor egyedül maradt a pappal,
17 2|            Ezeket meg akkor adta, mikor téged kereszteltelek. Ha
18 2|          odább ment pipázva.~Csak mikor már odakinn volt, vette
19 3|           lefelé kell bele lépni, mikor az ember be akar rajta bukni.~
20 3|          lesz a böjtös ebédhez!”.~Mikor megtelt a véka tetézve,
21 3|          ugyan ébren, de álmában, mikor az anyja telebeszélte neki
22 3|         Olyan a villámlásuk, mint mikor a futó csillag szétpattan
23 3|       csillag szétpattan az égen. Mikor a szája mosolygásra hasad,
24 3|        azután nézegetett széjjel, mikor őt kiküldte az anyja.~–
25 3|     csaptál, jó Cafrinka – mondá, mikor végre megtörlé a száját
26 3|        nagy örömöt hoztál hozzám, mikor az ő kártyáit elhoztad.
27 3|     megcsókolt, amikor kirakta; s mikor végignézett rajtuk, összecsapta
28 3|          a verse is, a nótája is. Mikor fölébredt, a verset elfelejtette,
29 4|           nekivágott, belegázolt; mikor már jó messze benn volt,
30 4|       látszottak ki az orcájából. Mikor ment, úgy tetszett, mintha
31 4|       Vigyázzon kegyelmed magára, mikor házasodni indul. Ha gazdagot
32 4|        rovására; de később aztán, mikor kártyázásra került a dolog,
33 4|      Jónás úrfi bölcsessége, hogy mikor az ember ma egy helyen agyonnyerte
34 4|      végén azt mondta Jónás úrfi, mikor az izlandi zuzmóval kevert
35 4|      kedvét keresse. Hanem aztán, mikor a kisasszonynak folyvást
36 4|    suttogott Arzéna vendégének, s mikor már jó sötét volt a szobában,
37 4|          volt téve az ágya mellé.~Mikor az éjfélt ütötte az óra:
38 4|   nyargalnának végig csapatostól.~Mikor ez is elmúlik, kísértetes
39 4|        mintha száraz hal volna, s mikor mindent jól megértett, azt
40 4|        oda mer hozzá sunnyogni, s mikor az legjobban számlálgatja,
41 4|          hát má azt a két kanalat mikor adja vissza?~– Hát te micsoda
42 4|       elolvasni nem illik; kivált mikor le sincs pecsételve. Ő bizony
43 5|          trombitatussal fogadták, mikor megérkezett, s a báróné
44 5|         volt a főfő mesterfogása, mikor a dzsiriddel eltalálta a
45 5|     combodat!” Mindig megkapta. S mikor meg ő vágott a karddal,
46 5|           vette tréfára a dolgot; mikor a harmadik összemérkőzésre
47 5|      akkor vette legtöbb hasznát, mikor az esteli tivornya után,
48 5|         amiről a hal gondolkozik, mikor észreveszi, hogy hálóba
49 5|      tudta meg, merre szökött el!~Mikor aztán kiért a szabadba,
50 6| összegörnyedve, mint a vadmacska, mikor alszik: a feje a két térdére
51 6|           van anyád?~– Nincsen.~– Mikor jön meg?~– Soha sem.~– Hát
52 6|         No ne sírj, ne jajgass!~– Mikor senkim sincs már ezen a
53 6|          a tied lesz az akkor is, mikor gyémánttal lesz tele. Te
54 6|          pap ugyan nagyot bámult, mikor ez a furcsa pár megjelent
55 6|         Mifélét? Amiket eldugtál, mikor itten megvendégeltelek.~–
56 6|      ezüstkanalat. A húgom látta, mikor az asztalról elvetted, a
57 6|    képmutató! Ezelőtt két héttel, mikor nálad voltam, énnekem azt
58 7|          itt? – aggóskodék Jónás, mikor a kongó nagy termekben végigvezette
59 7|          szobát – mondá Szaffi. – Mikor kisleány voltam, sokszor
60 8|  kiváltságos szabadalma van, hogy mikor a királyi asztalhoz lakomára
61 8|         az neki menten megadatik.~Mikor hazament Botsinkára, felölté
62 8|      nevetett rajta a jó asszony, mikor ilyen díszben meglátta az
63 8|        egyszer betakartál, tudod, mikor az a nagy eső esett.~A nagy
64 8|           fizetett a királynak. – Mikor a nagy Szavojai Jenő herceg
65 8|        Ott volt az öreg vajda is, mikor kínvallatták Szögedében.
66 8|         borzongott végig a hátán. Mikor ő csak tréfát akart azzal
67 8|          olyankor szomorkodik el, mikor Jónás valami drágasággal
68 8|           drágasággal kínálgatja, mikor gyöngyfüzért fon a nyaka
69 8|     vajdától: hát azután mi lett, mikor megégették a Cafrinkát?~„
70 8|   megfognak!~– Éjjel megyünk oda, mikor zivatar van!~– Én nem bánom,
71 8|        tünemény: éjjel még szebb. Mikor úgy mennydörög, úgy veri
72 8|           döngött a lába alatt, s mikor a vajda látta, hogy nem
73 8|         de híremet majd hallod; s mikor újra meglátsz, az történik
74 9|         nem is cserkészett rá, de mikor már a vállán hordta, akkor
75 9|            Aztán nem is nevetett, mikor őrá nézett, hideg, feszes
76 9|          sokat nézett Jónás úrfi, mikor még csak úrfi volt! Ezek
77 9|        volna, felséges asszonyom, mikor ez a cigánybáró ahelyett,
78 9|      szegény cigánybáró rovására.~Mikor pedig különvehették egymást,
79 9|        nem lehetett ellene.~Hanem mikor Szaffinak is elmondá a dolgot,
80 9|           kérte fel az esketésre.~Mikor a püspök azt kérdezte a
81 9|  bizonyítják. Sok esztendő előtt, mikor az atyám halálán volt, elmondá