| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A cigánybáró IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 7 | született 1717– ben, augusztus 17-én.”1~– Ez hát szegény anyám
2 1 | hetet mutatott.~„Augusztus 19; 1717. – Jól megjegyezd,
3 8 | venni abból, hogy évenkint 2000 forint „Toleránctaxát” fizetett
4 1 | születésnapja volt az úrfinak: aug. 5-ödike, 1717-ben; a nagyváradi
5 2 | vétette vele azt az elrongyolt ábécét, amiből a keresztyén betűket
6 5 | ugrással fenntermett az ablak párkányán, a másikkal kinn
7 5 | iharfának az ága közel ért az ablakához. Legfeljebb másfél öl lehetett
8 1 | mikor Gáspár úr kinézett az ablakán, azt látta, hogy tenger
9 2 | minden háznak az ajtaját, ablakát befalazva találták; hiába
10 2 | az mind onnan nézte az ablakból a földesúr bevonulását.
11 4 | megvakult, porral belepett ablakok, hogy azokban senki sem
12 5 | mulatságuk telt benne, elnézni az ablakredőnyök mögül, hogy jár-kel Jónás
13 1 | széltől csapkodott ajtók, ablaktáblák, a viharban nyikorgó kútgémek
14 4 | nem látott az soha, se abrakot, se istállót; őrizőre sem
15 9 | nőtt Jónás úrfinak a bárói ábrázatja erre az örvendetes tudósításra.~
16 4 | összevissza fintorgatott ábrázattal:~– Hát üsse part! Kutya
17 7 | állt egy tűzkőből meg egy acélból. Azt, ha folyvást szikráztatta
18 2 | magyar szabadságharc ad acta lett téve: Botsinkay Gáspár
19 4 | Jónás úrfi, hogy mi az az Acteon. Nem is értette ő, hogy
20 4 | homlokára azt a koronát, amivel Acteont elvarázsolták.~Tudta is
21 2 | egész magyar szabadságharc ad acta lett téve: Botsinkay
22 2 | cigányasszonyhoz, az majd talán ád szállást.~– Azt bizony jól
23 9 | bízni. Szerencséje, hogy jó adag bolondság volt a fejében.
24 2 | feleségét, vagy a fiát, s adassa kezébe.~S csoda történt
25 6 | énnekem azt mondtad: „nem adhatok szállást, nincs több egy
26 6 | Hisz az igaz. De hát ki adhatta fel? Hisz itt nincs bíró.~–
27 4 | erről a kérdésről, hogy „adja-e a lányát?”~– Maradj itt
28 8 | folyamodásba kerül, s adva adják. – Volt eszébe! – Máson
29 6 | elloptál az ő asztaláról, adjuk elő; mert bizonyosan nálunk
30 9 | hogy itt az udvarnál sokat adnak a jó erkölcsre. A te házasságod
31 1 | halászatot is az egyháznak adományozta. Ezt már csak el nem viszi
32 1 | telepítették a saját falujokban; adtak nekik jobbágytelket, s azok
33 1 | vissza Rákóczira! Hányszor adtál szállást követeinek, akik
34 8 | kis folyamodásba kerül, s adva adják. – Volt eszébe! –
35 5 | egész udvartartásához mind afféle hölgyeket válogatott össze,
36 5 | helyre volt ütve a nagy affront.~Minden ember tapasztalhatá,
37 5 | Hanem egy iharfának az ága közel ért az ablakához.
38 9 | koronát hordanak, aminek az ágait bizony nem a feleségeik
39 4 | pedig viszont valamennyi agár és kopó kapkodott az inához,
40 5 | áthajította magát annak az alsó ágára, s mint a vadmacska, úgy
41 5 | akkurátusan elkapta az iharfa ágát, s onnan áthajította magát
42 9 | koronát már kaptam, hét ággal, ha Arzénát elveszem, még
43 3 | másként, mint ördög hírével! Aggódék magában Jónás úrfi; de Szaffi
44 7 | Hol alszunk mi itt? – aggóskodék Jónás, mikor a kongó nagy
45 2 | gesztenyeszín haja elől két ágra befonva, hatalmas bajusza,
46 5 | legtisztább kiejtéssel mondá: „agréez moi, ma déesse, que je vous
47 4 | pénzed! Hát csak nem vagy ágrólszakadt, vagy mi? Ha egy Loncsárnak
48 4 | vett el) oda volt téve az ágya mellé.~Mikor az éjfélt ütötte
49 6 | óta nem aludtál ebben az ágyadban! Csak ezt akartam megtudni.
50 4 | zaj mellett, odamegy az ágyához, rálehel a fejére, s ahol
51 2 | dohány?~– Odabenn áll az ágyas házamban, a döbözben.~Jónás
52 7 | Ez hát szegény anyám ágyasháza volt. Vajon min aluszunk
53 1 | hogy otthon a telepesnek az ágyát emelgették éjjel a feje
54 8 | vágyó embert abba a csendes ágyba, amiből a Cafrinkát kivették.~
55 5 | kedvére, ahol érte, elől-hátul agybafőbe: „most a fejedet, most hátadat!”
56 2 | felhajtja az ágyterítőt s az ágynak a zsupszalmájából kihúz
57 8 | ölébe vette, mindig ez az agyonkínzott asszony jutott az eszébe,
58 4 | mikor az ember ma egy helyen agyonnyerte magát a játékban, onnan
59 4 | nem messze tőle hevert egy agyonrúgott farkas. Jónás úr megveregette
60 2 | segíteni, hogy felhajtja az ágyterítőt s az ágynak a zsupszalmájából
61 9 | császári seregnek hatvannégy ágyúját. Botsinkay cigányjai aztán
62 1 | éjjel-nappal idehallatszott az öreg ágyúk bömbölése, amikkel Savoyai
63 9 | összekovácsolták; az invalidus ágyukat megint ki lehetett állítani
64 1 | ármádiánkat; odaveszett minden ágyunk, zászlónk, még a vezéri „
65 9 | másnapra valamennyi összetört ágyúszekereket és talpat ismét összekovácsolták;
66 1 | a komparadzsik egy öreg ágyúval a fenekébe találtak lőni:
67 2 | földesúr, Botsinkay Jónás.~– Aha! Most jössz Törökországból
68 7 | mintha Edison lámpája volna.~Ahányat szikrázott a tűzszerszám,
69 9 | udvari ebéd végeztével, az áhítatos királynő rendelete szerint
70 8 | érkeztek meg a Tisza partjára, ahonnan Szeged sáncait, meg az Öthalom
71 2 | kihúzta a pipáját öve mellől, ahova az szárastól be volt dugva.
72 7 | hogy még a királynak is ajándékozott belőle! Kétszáz dragonyos
73 4 | menni Loncsár uramhoz, s ajánlatot szándékozom neki tenni,
74 5 | hogy a kívülről bezárt ajtait kinyissák, nem marad ő itt
75 2 | faluba, ott minden háznak az ajtaját, ablakát befalazva találták;
76 7 | elvezette az urát egy alacsony ajtóhoz, aminek a nyitját már ismerte.~–
77 1 | csak a széltől csapkodott ajtók, ablaktáblák, a viharban
78 2 | kerítés oszlopain; s minden ajtóra kifaragott címerek (egy
79 2 | harapófogó, mert valamennyi ajtóról hiányzott a zár; ahelyett
80 9 | kegyessége elhárított minden akadályt, ami közöttetek állt: Loncsár
81 7 | üsttel tetézett kondérra akadnak, azzal beérjék és aztán
82 2 | mehettek; ahol nagy vízre akadtak, ott dereglyét fogadtak,
83 6 | pap kegyetlenül meg volt akadva. Ebbe a kelepcébe bizony
84 2 | hogy az úrfi ezt a legjobb akarat mellett sem teheti meg.~
85 9 | voluntas tua ~(Legyen meg a te akaratod)~Soha jobbkor nem érkezhetett
86 8 | Erre nem felelt semmit, akárhogy sütögették.~Jónásnak ilyenkor
87 7 | ki soha a vendégek közé: akárhogyan hítta is az ura. Tudta jól,
88 3 | most mindjárt hozzám is akarja adni forrójában a leányát
89 2 | meg az urak előtt, akik át akarják a birtokot nekem adni, ami
90 1 | klenodiumokat mind összeszedette, s akárki láthatta, hogy azokat is
91 6 | ahogy egyenesen szólok. El akarlak venni. Feleségem leszel.
92 3 | langyos meleg volt: jobb, mint akármi tollas nyoszolyában, s ott
93 5 | bárónál. Tudniillik beszélhet akármiféle ostobaságokat, de kell,
94 9 | Hisz ami a táncot illeti, akármifélét csak egyszer kellett neki
95 6 | megjelent előtte.~– Hát te mit akarsz itt megint? – förmedt rá
96 6 | ebben az ágyadban! Csak ezt akartam megtudni. Már most én azonnal
97 8 | sem kívánkozom többet az akasztófához! A zivatar elvonult dörögve.
98 8 | ördögök jártak ott, ellopni az akasztófáról a maguk keresztfiát.~ ~
99 8 | ugyan akár az egész szegedi akasztófát ellophatják az Öthalom tetejéről.~
100 8 | keresztfiad, akit tegnapelőtt akasztottak fel lólopásért? Gyere, temessük
101 4 | harmincezer rác családnak, akiket Csernovics Arzén patriárka
102 4 | beszélő görbe orrú madár, s akkorákat sikoltott a fülébe, hogy
103 9 | földről keblére: „és ha akkorát esném is, hogy a fejemmel
104 1 | tartományt. A Temes folyam akkoriban egy tavat képezett, olyant,
105 5 | másikkal kinn a levegőben; akkurátusan elkapta az iharfa ágát,
106 7 | helyreköltözött a régi pompa; az aklok megteltek paripákkal, a
107 1 | lőporral felvetették, s arra az alagút kezdetét menten betöltötte
108 8 | sátánnak eladta magát, vérével aláírt szerződésben, hogy az ördögtől
109 1 | ezer szekeret is rendelt alája, amik a Dunáig elszállítsák,
110 6 | megrúgta; mire a guggoló alak egyszerre felriadt, mintha
111 8 | s azokból egy új telepet alakított valahol a hegyszakadékok
112 4 | magas rangra. Szép férfias alakja mellett csupa szikrázó élc
113 8 | kalimpáztatta a légben táncoló alakokat. Most éppen csak egy libegett
114 3 | veszett volna azon a tündér alakon, amivé az iménti buglyos,
115 8 | meglátta azt a két fekete alakot végigügetni a lóháton a
116 4 | nem retten meg a kísértő alaktól, aztán bátran odamegy hozzá,
117 1 | tízezer tallért tett le alapítványul a bácsi káptalannál, hogy
118 4 | egy csont koponyát lát meg alatta, s akkor aztán a rémülettől
119 1 | alatti pinceboltba, amit alattomban ástak, de aminek semmi jele
120 9 | evidenciában tartani minden alattvalónak az erkölcseit, de különösen
121 8 | koporsóját. Engedj ennek az én alázatos könyörgésemnek.~Jónás pedig
122 2 | mért jössz?~– Azt jövök alázatosan kérni, hogy jelennél meg
123 4 | egyszerre csupa hajadoni alázatosság lett. Még az alkalmatlan
124 5 | két láncon. A fenevadnak álcázott szamárvemhe csunyául ficánkol,
125 3 | ráköszönté ezzel a szóval: „áldja meg az Isten, aki adta!”~(
126 1 | tartó vendégsereg vígan áldomásozott a nagy étteremben; a két
127 1 | szívesen maradtak ott: mert áldott föld volt, s a földesúr
128 4 | csalás, kezdi kinevetni az áldozatát, s még gúnyolódik vele.~–
129 8 | jövendőt mondott; még az áldozatostyát is megbabonázta; ezt mind
130 5 | hogy vegye a keze alá az áldozatot, s ki ne eressze a keze
131 2 | pogány volnál.~– No hát selim alejkum, páterkám, megyek a vén
132 8 | nemzedékek hordtak ottan össze az alföldi síkság közepett. Ebből készültek
133 1 | rácok megtámadása ellen.~Az alibunári mocsár mellett aztán egy
134 5 | szeme közé. Ez a félcigány aligha többet nem tud, mint amennyit
135 3 | közöttük, ellenkező feje alját csinál, egyik sem tud egész
136 4 | meséket, amik mind nagyon alkalmasak arra, hogy valakinek az
137 8 | lógó harmadik ember pedig alkalmasint gondolt valamit odafent;
138 4 | alázatosság lett. Még az alkalmatlan házi fenevadak sem voltak
139 4 | állatokkal, amik a látogatóknak alkalmatlanságára voltak. Volt egy nagy kutyája,
140 8 | cigányra vár. Aztán tud alkalmazkodni. Akinek a határában lakik,
141 4 | megnyálazott tenyerével erre az alkalomra.~De majd sóbálvánnyá vált
142 1 | nedves, mikor ezt a maga alkotta paradicsomot elhagyá: –
143 4 | felvetett ajka, gödrös arca, álla; egész teste nevetett vele.
144 4 | még excellenciádnál is. Allahra mondom: még azt is elszöktették
145 9 | javító börtön, ahová az ilyen állapotban talált asszonyokat bezáratják,
146 3 | egy név, de két különböző állat.~Azután ő felfeküdt a kemence
147 4 | riasztja fel, mindenféle állati hangok, bömbölés, visítás,
148 1 | dögleletes köd, embernek, állatnak halált hozó; patécsok, hagymázok
149 3 | tökbe dugva; ismeretlen állatok bőrei, szétfeszítve; óriási
150 4 | körül volt véve mindenféle állatokkal, amik a látogatóknak alkalmatlanságára
151 4 | Hanem Jónás úrfi már az állatoknál megmutatta, hogy mi lakik
152 3 | szépen kínálta, hogy nem állhatott ellent, próbát tett a borral,
153 4 | egy szép lóherevetést; nem állhatta meg, hogy a lovát meg ne
154 4 | a levegőben, a talpaira állítá magát.~A kísértő lélek pedig
155 2 | meg lovas hadcsapat élére állíták; mindenképpen megbecsülték;
156 9 | hanem hegyével fölfelé állított kardok között, égő gyertyával
157 5 | valakit egy vívómesterrel állítsanak ki hadakozni?~Az urak megütődve
158 7 | király! Most mindjárt elémbe állj! Az országod megveszem.
159 5 | hozzá.~– Ennek is helyt állok valahogy.~– No most a negyedik
160 4 | ilyen veszedelmes fogásokból állott: piros paprikákat hoztak,
161 1 | diadal oroszlánja, útját állta, s úgy elverte, hogy az
162 1 | olyan is sok volt, ahol még álltak a falak, zöld nyirokkal
163 5 | úrfi: „ez nagyon savanyú alma!”~– Mind megtanítja kegyelmedet
164 3 | mint a nyűgös gyermek, akit álmából felzavarnak, s az ökleivel
165 4 | italnak friss tej, meggyvíz és almabor.~– Hát ma nem eszünk cserebogarat? –
166 7 | sok volt. A menyasszony álmának folytatása volt ez! A legnagyobb
167 8 | cifra jelmezt, s eltette az almáriomba és nem gondolt rá többet.~
168 4 | hogy valakinek az éjszakai álmát elrontsák.~Jónás úrfi pedig
169 3 | ő ezekre vesztegetni az álmélkodását; mert ha még annyi szeme
170 6 | megégették.~– Te! Szaffi! Álmodban beszélsz most? vagy bolondság
171 7 | mint az apám. No hát mit álmodtál?~– Elmondom, hallgass rá.
172 3 | arca kormos volt, a szeme álmos volt, a haja buglyos volt,
173 7 | amiben egy éjszakai bűbájos álomért kétszáz aranyat kellett
174 5 | elcsendesül, úr és cseléd mind álomnak adja a fejét, – akkor előhúzta
175 7 | hogy ha ő felébred is az álomtól, Szaffiál megmarad az a
176 7 | tele volt patkánnyal.~– Hol alszunk mi itt? – aggóskodék Jónás,
177 7 | egyszerre csak elkezdtek általános sírást, cincogást támasztani,
178 8 | dörmögé magában a vajda, áltatgatva magát azzal a tréfás mondással,
179 1 | tévedésből – (bizonyosan aludtak a négerek valamennyien a
180 6 | küldettél, hogy két hét óta nem aludtál ebben az ágyadban! Csak
181 4 | szépen!~Jónás úrfi méltóságán alulinak tartá egy ilyen ripőkkel
182 4 | tudományom. Tehát majd csak ott aluszom, ahol a szép kísértet jár.~–
183 7 | ágyasháza volt. Vajon min aluszunk mi itten?~– Ne búsulj rajta.
184 8 | foga vacogott féltében: „amáró dáde!” – mormogá magában
185 8 | Jónás. Nemcsak Szaffi miatt: ámbár ez is egy ok volt rá; kóbor
186 1 | erre a családi ünnepélyre; ámbátor annak sem a keresztelésnél,
187 4 | folyosón, és ki a kapuig, ameddig Jónás úrfi folyvást verte
188 7 | annak azt a tudományát, amellyel a szolgálattevő dzsinneket
189 4 | eljöjjön az a reggeli óra, amelyben Loncsár urammal beszélhet:
190 8 | bozóton, mocsáron keresztül, amelyen idáig jött, vissza is törtetett
191 4 | Volt egy nagy kutyája, amelyik azt a tréfát csinálta, hogy
192 1 | összeírás az olyan falut, amelyikben „két” ház lakva van, már
193 2 | kihúz egy szálat, olyat amelyiken még a kalász is rajta van,
194 3 | végén, az egyetlen ház, amelyiknek a kéménye füstöl: az a Cafrinka
195 9 | nagy ebéd lesz az udvarnál, amelyre te is hivatalos vagy. Ebéd
196 5 | tanuljon annyit a németből, amennyire szükség volt: egy-egy szót,
197 8 | szennyétől; arról a névről, amihez te azt a szót kötöd: „édesanyám”,
198 1 | az öreg ágyúk bömbölése, amikkel Savoyai Eugén Temesvár bástyáit
199 5 | etikett és tánc próbáit, amiknek misztériumaiba professzor
200 4 | repkedett, turbékolt a szobában, amikről Jónás úrfi első látásra
201 5 | ostoba ez a Jónás úrfi, mint amilyennek árulja magát.~A következő
202 7 | már volt elég világosság, aminél végignézze kincsei tárházát. „
203 7 | oroszlán tallérok voltak azok, aminőkkel a törökök fizettek hajdanában.~–
204 8 | folytatták a maguk mesterségét, amitől kormos lesz az embernek
205 3 | volna azon a tündér alakon, amivé az iménti buglyos, kormos
206 2 | fényesen ragyogó torony amoda, Botsinka!~Ez nagyon tetszett
207 3 | kitömött bagoly gubbasztott, amott a hordó tetején egy gődény
208 4 | De majd sóbálvánnyá vált ámulatában, amikor a bárónét meglátta,
209 8 | nyilatkozék: „la canaglia pou andare, dove vuole” (a söpredék
210 9 | jókedvében volt: jó hírek jöttek Angliából; ezt is megtette a bolondja
211 5 | hogy jár-kel Jónás úrfi az angol kert újtain alá és fel,
212 2 | emlegetett ősi kastélyt, amiről annyiszor kivetette a kártyán, hogy
213 8 | mondom. Találd ki magadtól.~– Anyádtól maradt rád?~– Bár maradt
214 4 | úrfinak valószínűleg az anyanyelve. A tábornok ellenben úgy
215 2 | Azt is hazahordta az őrült anyjának. – Egyszer aztán annak is
216 5 | tisztán. Ezt úgy tanulta az anyjánál otthon. Azért nem volt csoda,
217 9 | törvényes egybekelést gyermekei anyjával, Szaffival, akinek egyéb
218 2 | Hát ismerted te az én apámat?~– Én ismertem csak igazán.~
219 2 | birtokot nekem adni, ami az apámé volt, s te is bizonyítanád,
220 4 | bor a pincémben, mint az apámnak volt: két hétig nem ereszteném
221 1 | keresztülutazóra, s felére apaszták a kerített várak őrségeit;
222 7 | azokkal együtt a te vőlegényed apjának, Botsinkay Gáspárnak a tömérdek
223 2 | bizony nem emlékezett az apjára másként, csak a mások elbeszélése
224 4 | hasonló esetet Jónás úrfi az apjáról, amikor az a szomszéd uraságot
225 4 | evégett is egyezkedjék ki az ő apjával, mint felső szomszéddal,
226 4 | kialussza magát Loncsár apó, megyek hozzá, s előadom
227 8 | meg, amit mondtam. – Addig ápold kis gyermekeinket.~
228 2 | Később pártul fogta egy arab utcai művész, aki szemfényvesztő-
229 2 | töltéseket, amik a Béga áradását őrá szorították fel, az
230 4 | Micsoda? egy pince, tele arannyal, egy másik tele ezüsttel,
231 1 | kastélyban levő kincseket, az arany-, ezüstedényeket, kelyheket,
232 2 | Rodostóban. Maradt még ezer darab aranya a hazulról hozott pénzéből.
233 4 | halbercvelvire.~Hogyne állt volna rá? Aranyban játszottak. Jónás úrfi engedte
234 7 | török kaftánban, egy nagy aranybotra támaszkodva, s azt mondta: „
235 5 | kihajtásán szabályszerű aranycsipke van-e, avagy csak alsóbbrendű
236 4 | odatolta eléje az egész aranyhalmazt, a kis papucsot azonban
237 4 | hagyott volna! Ezüsttálból aranykanállal evett nálunk minden vendég!
238 8 | csillogó drágakőnek, finom aranykösöntyűknek; mindig jó kedve van, csak
239 8 | bársony palásttal, amit elöl aranylánc csatol össze; hozzá feltette
240 8 | Az érdemeikkel dicsekvő, aranyos nevekkel kérkedő márvány
241 4 | látható; fején párta volt, aranypénzekkel kirakva; a keblét hét sor
242 7 | szakállú férfi jött elém, aranyvirágos selyem török kaftánban,
243 3 | mellette fekszik, közbe egy arasznyi fal-valami bűbájos nótákat
244 4 | került a dolog, a mulatság árát mások fizették meg. Azt
245 1 | amikor nem tudhatta, hogy ő aratja-e le, vagy a milliom földi
246 5 | szántóföldeiket bevetteté, nekik csak aratni kellett. Ilyen „német csángónak”
247 4 | mosolyogva nézegetett Arzéna arcára, amíg a kártyát osztá: úgy,
248 3 | varázslónő pedig úgy olvasott az arcáról, mintha rúna könyv volna.
249 9 | ez a módi viselet, meg az arcfesték, a puderezett hajépítmény,
250 7 | az ura. Tudta jól, hogy arcpirulást okozna neki a jelenlétével;
251 9 | cigánylegényeknek, akiknek az arcszínét mi sápadt európaiak úgy
252 6 | nemes fájdalom látszott az arcvonásain; eltolta az ifjút magától,
253 2 | sáncot, s így az egész Béga árja ott rekedt évről évre a
254 1 | szétverte az egész hatalmas ármádiánkat; odaveszett minden ágyunk,
255 1 | heted napnál a győzelmes ármádiával, s amint Temesvárt megszállotta,
256 1 | fel, s ezzel a nagybirtok ármentessé lett téve. Ott azután lehetett
257 7 | cöveket verek a toronygömb árnyákának a közepébe. Ha ezt így folytatom
258 1 | a kik az ő palástjának árnyékába menekülnek!~
259 7 | tornyának a gombja veti az árnyékát délben tizenkét órakor,
260 1 | hegyes végével ezt a gömbölyű árnyékot körülkerítette a porondon,
261 4 | egy tornyot a távolban, arrafelé tartott. Közbeesett egy
262 5 | Jónás úrfi, mint amilyennek árulja magát.~A következő napokban
263 8 | s közötte nincs kém, sem áruló.~Ezt a nemzetet szerette
264 9 | Ez az egész vidék mind árvaságra jut.~De Jónás felemelte
265 2 | pártfogója, beleunt az örökös árvízbe, s ott hagyván a házait,
266 4 | neve is ellentmondás, mert „arzen” görögül „férfi”; s amellett
267 4 | családnak, akiket Csernovics Arzén patriárka hozott be magával
268 4 | kertjébe. Már ott találta Arzena kisasszonyt. Virágokat szedegetett
269 5 | senkinek sem mondott el, csak Arzénának? S hogy előzhette ez meg
270 9 | már kaptam, hét ággal, ha Arzénát elveszem, még két szarvat
271 4 | hanem szépen búcsút vett Arzénától, lovat nyergeltetett s nekiindult
272 9 | te szemközt kerülj a szép Arzénával, s gyönyörködött a bekövetkezett
273 4 | hogy most még csak egy kis arzenikum volna az asztalon, hogy
274 4 | s amellett gyökszava az arzenikumnak.)~Először is körül volt
275 8 | diák mondást?~– Dehogynem: „Ásáte, Kapáte”. No, ugye hogy
276 1 | Valami föld alatti folyosót áshattak, ahová Mehemed pasa rengeteg
277 7 | ásók, amiket a csalódott áskálók bosszúsan ott hagytak, csak
278 7 | én apám hagyott énrám. Én ások tovább. Ezt csak tartsd
279 7 | kell lenni.~Még két éjjel ásott tovább. Már kötélen kellett
280 7 | születésének napja után, ott ássatok le két signyi mélységre;
281 2 | természetesen nem osztá meg az asszonnyal; kellett az neki a pasák
282 7 | egyházi kánonok szerint asszony-e már, vagy csak leány?~ ~
283 9 | kegyelmez meg senkinek. – Amely asszonyféle a férjének nem törvényes
284 9 | ilyen állapotban talált asszonyokat bezáratják, s nem hiszem,
285 5 | poharat, a sült pulykát, asszonyt, urat, ráncos pofát, vadmacskát,
286 4 | abban volt nekünk egy kövér asszonyunk, aki négyszerte kövérebb
287 7 | iszalagból.~Estétől reggelig ásta a gödröt Jónás úrfi; Szaffi
288 1 | pinceboltba, amit alattomban ástak, de aminek semmi jele nem
289 5 | penzumaimat? – kérdé professzori aszaltszilva komolysággal Meister Pumpernickel
290 9 | az egész vendégseregnek asztalbontás után el kellett mondani
291 8 | van, hogy mikor a királyi asztalhoz lakomára hivatalos, az étekfogók
292 4 | egy kis arzenikum volna az asztalon, hogy a kisasszony nevének
293 7 | fizetek nekik. Azután amennyi asztalos, lakatos, kárpitos, pallér
294 3 | kártyák. – Takarítsd el az asztalt, Szaffi! – A legelső szerencsét
295 7 | ám ők se geometriát, se asztronómiát: mégis kifundálták, ketten
296 1 | tavasszal ez a mocsárvilág átalakult „egy” tengerré, amin hajókkal
297 9 | az elmélázásra; mert az átellenes párnak a szebbik fele meglepően
298 7 | ugráltak bele a kerten átfolyó patakba, az meg vitte le
299 7 | s vízen-berken keresztül átgázolt Temesvárra. A nyerge mögé
300 5 | az iharfa ágát, s onnan áthajította magát annak az alsó ágára,
301 8 | Mocsár, melyen nem lehet áthatolni.) – A cigány meg a cigánynak
302 8 | vaddisznó és farkas: csak az átkanyargó lomha folyók partjain akadt
303 2 | pártfogóját, Mehemed pasát az Atmeidán piacon lefejezték, amiért
304 4 | orrát emelgető lovagnak átnyújtá a szép duplapuskát.~(Az
305 8 | nekivágtattak a Tiszának, s átúsztattak rajta.~Mire kikaptattak,
306 4 | egészen kijózanult a kegyes atya.~Csakhogy az ilyen napon
307 8 | előhozatta a vajdával, s az atyafiaival jó sort veretett rá: azzal
308 8 | utóbbiakból megmagyarázá neki az auditor, hogy mint a Szent István-rend
309 1 | születésnapja volt az úrfinak: aug. 5-ödike, 1717-ben; a nagyváradi
310 2 | vénember korában. Ezzel autentizálva volt az újra beiktatás.~
311 5 | szabályszerű aranycsipke van-e, avagy csak alsóbbrendű zsinórzat?
312 8 | jégeső kerepelése végig az avaron: igazi ítéletidő volt. A
313 8 | gyermekeit a pattogó tűz fölött avatja föl régi pogány szertartásai
314 9 | de hozzátették, hogy „sed avenam non…”1 A lelkesedést tett
315 5 | úrhölgyek, kik között Jónás úrfi azáltal tűnt ki leginkább, hogy
316 8 | egy falura való népet, s azokból egy új telepet alakított
317 5 | Azért nem volt csoda, ha azokon a helyeken, ahol még azt
318 2 | cigányasszonyokat: köztük nőtt fel; azoktól tanulta, amit tudott; a
319 1 | basának a kegyeit megnyerni. S azontúl aztán fiúról-fiúra szállt
320 4 | fertelmes kukacokról, amiket az ázsiai és afrikai civilizált népek
321 4 | plébánus úr, hogy keed lopta el aztat!~Erre a szóra aztán feldült
322 2 | lenni, semmiféle „ligá”-ba, összeesküvésbe nem keveredik,
323 8 | kincsről. Ami mindenféle babonás cókmókja volt a boszorkánynak,
324 4 | ki a hüvelyéből, meg van babonázva.~Azután jön az, hogy láthatatlan
325 4 | ettek egyebet, mint olajos babot, meg kemény tojást. Ekkor
326 1 | tallért tett le alapítványul a bácsi káptalannál, hogy annak
327 1 | telepítvényen, magas, karcsú, fényes bádogtetejű toronnyal; és hogy ennek
328 5 | mert abban az időben a „Bärenhäuter” és az „Eselsfresser” volt
329 9 | Azzal hátraküldték őket a bagázsiás szekerek mögé, s komiszárust
330 5 | csókolás csak a parasztok közt „baiser”, az urak közt „embrasser”. –
331 1 | kereszteltettél fiat.~– Hát mi bajom lenne nekem? Hisz én nem
332 4 | elmondta neki, hogy ezen a bajon hogyan segíthetne, az elrontott
333 9 | hatalmasokkal szemben. Burkus, bajor, francia, spanyol, olasz,
334 9 | emelt magyar családok is. A bájos királyasszony udvarához
335 2 | két ágra befonva, hatalmas bajusza, sötétkék szemei; mikor
336 4 | lehetett menni. E csendes baktatás alatt ráért a két szomszéd
337 1 | arany serlegnek a talpára a Balassák címere van bevésve. A többinek
338 4 | leányokat nem hordták össze bálba, hogy ott válogassanak belőlük
339 9 | szégyen, hogy az udvari bálban, ahol neki is részt kellett
340 5 | sor, hirtelen elkapta a balkezével a professzor előretolt kardját,
341 9 | kiválik. Az ilyen udvari bálokból Jónásnak sem lehetett kimaradni.
342 8 | elbarangolt cigánytelepére, bámulni éjente a kohóból ömlő izzó
343 9 | nyert.~A Botsinkay család a Bánátnak nevezett magyar Kánaánban
344 2 | kibékítése be volt fejezve: a Bánátot minden időkre visszafoglalta
345 4 | szobába. Csak aztán meg ne bánd.~Elég őszinte volt Loncsár
346 2 | Törökországban szemfényvesztő bandával tekergett együtt, bizonyosan
347 5 | ellenfél kardját elkapni banditafogás; ezt nem engedik meg a lovagiasság
348 4 | Hát üsse part! Kutya bánja! Egyik huncut olyan, mint
349 4 | arccal kiáltá: „áll az egész bank!”, s azzal lerántva lábáról
350 4 | kisasszonyt nyerni. Ő volt a bankadó. Gondolta, ezzel kedvét
351 6 | lehetnék a pokolban, nem bánnám! Csak tudnám, hogy merre
352 2 | menekültekkel betörjön a Bánságba, s magának Botsinkát, a
353 2 | igazán méltán adja a nevére a Bánságnak minden sziklája és rónája
354 2 | Botsinkát, a szultánnak a Bánságot, Rákóczinak Magyarországot
355 5 | szamárvemhe csunyául ficánkol, bántja a fejére húzott medvelárva,
356 6 | Megemlegeted a napot, melyen bántottad a papot!”~– No hát ne vesszünk
357 3 | gondolod; a Szaffi alszik a banyakemencében belől, te pedig alszol a
358 8 | Később szabadalmat kapnak a bányamívelésre és a kohászatra. És ez természetes.
359 8 | Anyádtól maradt rád?~– Bár maradt volna!~Jónás aztán
360 2 | címerek (egy medve, mely bárányt visz az ölében). – Azután
361 9 | szólt semmit, csak a kedves barátjának a kezét szorongatta.~– De
362 9 | Jónás báró az ő régi kedves barátját, Feuerstein bárót látja
363 4 | Feuerstein. Ezzel már jó barátok vagyunk. Megkísértem!~Azzal
364 2 | török effendire, kivel jó barátságban élt, hogy kerestesse föl
365 1 | nagyváradi ütközet napja.~Régi barátságból Mehemed pasát is meghívta
366 4 | másodikat ki kell inni a barátságért, testvériségért; arra aztán
367 1 | kincseinek titka: csak a két barátságos úr maga tudott még felőle
368 2 | ifjú urat, s megsimogatva barátságosan az orcáját, azt mondá: „
369 3 | anyádat. Ő volt közöttünk a „barjaktár”.1 De nagyon nagy örömöt
370 4 | leányomat máshoz nem adom, mint báróhoz. Vedelj meg!~– Megvedleném
371 1 | bújt szárnyék alá ember és barom, mert az a bivalyt is megöli.
372 5 | s ez most rajtamaradt a bárón, meg a professzoron.~A kegyelmes
373 4 | valamennyien tisztelkedni mentek a bárónéhoz. Jónás úrfi is lesimította
374 9 | De ne beszélj te az én bárónémról, hanem a magadéról.~– A
375 5 | fogjon hozzá kegyelmed.~A bárónénak az a gyászos szokása volt,
376 4 | vált ámulatában, amikor a bárónét meglátta, akit csak tavaly
377 5 | udvariasan odafordulva a bárónőhöz, a legtisztább kiejtéssel
378 8 | gondolt rá többet.~De biz a báróságra sem ám. – Itt lett volna
379 4 | puskája (amit Feuerstein bárótól vett el) oda volt téve az
380 8 | hermelinprémes, földig érő zöld bársony palásttal, amit elöl aranylánc
381 1 | temesvári törökséget, s a basák is meggazdagodtak mellette.
382 1 | hanem igyekezett a temesvári basának a kegyeit megnyerni. S azontúl
383 1 | amikkel Savoyai Eugén Temesvár bástyáit törette. Amhát pasa csak
384 2 | miben válogatni.~Jónás úrfi bátorkodott annyit megjegyezni, hogy „
385 4 | gyereknek azonban volt nagy bátorsága.~– Dejszen, azt mondta a
386 7 | hozományát elvihette a karján egy batyuba kötve Szaffi. Az anyja cókmókját
387 4 | boszorkányokban.~Aztán mentül jobban bealkonyodott, annál ijesztőbb regéket
388 5 | végett. Botsinkay Jónás fogja bebizonyítani rajta igaz nemesi leszármazását,
389 5 | úrfira, a nemesi leszármazás bebizonyítása, azzal a medvével.~Hiszen
390 5 | ősapjától való leszármazását bebizonyítsa.~– No még ezt is elvállalom;
391 1 | tűzhelyen levő fazékába bebújtak, kinn a mezőn meg úgy állt
392 5 | kész házakat építtetett, bebútorozva, konyhaedényekkel ellátva,
393 3 | királyfi. Nem látod?~A leány becammogott a szobába, duzzogva, morogva,
394 7 | kettőjüknek is dolgot adott becepelni a kastélyba.~Ott kiöntötték
395 7 | kastély udvaráról szállították Bécs városába azokat a penészes
396 4 | a szobákon minden ajtót becsapkodva maga után.~Jónás úrfi köszönte
397 9 | szép napon meghívást kapott Bécsbe. Rögtön felutazott; egész
398 8 | dicsőséget még tetézte a Bécsből leérkezett császári kegy.
399 5 | társaság között volt egy bécsi kókler; holmi ezermesterféle,
400 9 | fogja kicsiszolni. Kivívja a becsületét a cigány névnek – csak azért
401 7 | kondérra akadnak, azzal beérjék és aztán továbbálljanak.
402 1 | kaznadárnak, mintha minden befaló harapást Ruméliából hozatnának
403 4 | gyöngyökkel! Hordók! Hordók befenekelve, tele pénzzel; nem is számlálják,
404 2 | gesztenyeszín haja elől két ágra befonva, hatalmas bajusza, sötétkék
405 3 | leugrott a tűzhelyről, s befutott a kályhalyukba, s onnan
406 3 | benne a boglyakemence, amit befűtünk mindennap. Te alszol fent,
407 1 | kezdetét menten betöltötte a Béga-áradat vastag kavicstorlattal,
408 4 | követ a nyakadba, ugorja Bégába; bánom is én! Majd visszaadnád
409 5 | a feladatot az iskolába beharangozásig jól be nem magolta. Nem
410 8 | millióinak bosszantó rajai. Az ég behúzódott.~– Siessünk át a túlsó partra,
411 2 | autentizálva volt az újra beiktatás.~De most aztán az volt a
412 1 | cölöpzetét, ami a föld alatti bejárathoz vezetett, lőporral felvetették,
413 2 | közönséget; ennek a társaságában bejárta Bulgáriát, Ruméliát. A kisfiú
414 2 | készíttetett.~Temesvárott mindjárt bejelenté magát a kormányzónál. Ott
415 3 | Azalatt a fekete macska is bejött, láthatta Jónás, hogy ez
416 2 | mint spenótban úszkáló békacomb, meg száraz hal; hozzá gonosz
417 2 | kísértet: meglátod, egyszerre békacombbá változik.~Igaza is volt
418 7 | földekről: ahol tavasszal a békák kuruttyoltak, ősszel már
419 2 | mesterségére kitanította, békát, majmot játszani, a tenyerein
420 9 | senkinek elmondani.~Az első békekötés örömére nagy ünnepélyt rendeztek
421 5 | dolgokat.~Még éjjel sem hagyott békét a Meisternek, aki egy szobában
422 7 | tapasztalá is, amint a lovát bekötötte valamelyik tárt kapujú istállóba,
423 9 | Arzénával, s gyönyörködött a bekövetkezett sikerben, amit a te furcsa
424 5 | föltétel, amit az apa kötött a beleegyezéshez: hogy legyen elébb báróvá.
425 4 | nádas, bátran nekivágott, belegázolt; mikor már jó messze benn
426 4 | felszíja az orrát, s aztán belehuzza magát a szűrkankójába az
427 1 | vidéket; hanem ez megint beleillett a török hadvezérek tervébe;
428 2 | falak freskófestményeibe belekóstolgattak a kalapáccsal: minden kályhát
429 5 | komolyan viseljék magukat, s belenevetéssel el ne rontsák a jó tréfát. –
430 3 | az érctükör, amibe, aki belenéz, az ördögöt látja meg a
431 5 | neki, sehogy sem tudott beleokulni.~Meglehet, hogy készakarva
432 4 | hirdették a megvakult, porral belepett ablakok, hogy azokban senki
433 2 | az ajtót nyitva találta; belépett, a cinteremben lehúzta csizmáit,
434 8 | összeszedték a megmaradt hamvait, belerakták egy vasládába, s azt elásták
435 4 | aki nem tudta egyszerre beletalálni magát a nagy uraságba –
436 1 | kikerget engem Temesvárból (beletemettetni magamat nem hagyom), akkor
437 4 | sokat tétovázott, hanem beleugrott a mély vízbe a lovával,
438 2 | senki sem volt a pártfogója, beleunt az örökös árvízbe, s ott
439 4 | ahol más. Ha tudott egy Beleznay gróffá lenni, egy Grassalkovics
440 3 | alszik a banyakemencében belől, te pedig alszol a banyakemence
441 3 | nevezetes nagy úr lesz belőled.~No már ennél jobb szerencsét
442 9 | Jónásnak, hogy mi van annak a belsejébe írva. Az ő folyamodása volt
443 1 | vette be. – Ekkor aztán a belvárosba szorult Mehemed pasa feladta
444 3 | ökleivel dörzsölte a szemeit.~– Bemégy mindjárt a szobába! Felöltözöl,
445 4 | ismerősöd, aki az udvarnál bemutathatna?~– Ismerősöm? – kutatá Jónás;
446 9 | is megjárta, mert amint bemutatta a csapatját a büszke generálisnak,
447 2 | szegény az eklézsia: egyéb beneficiumom nincs, mint amit a fundatióból
448 2 | úrfi –, én az imént, mikor benéztem az ablakon, egy nagy sonkát
449 4 | belegázolt; mikor már jó messze benn volt, egyszerre csak puskaropogást
450 6 | Azzal bevezette a papot a benyíló szobába; felhajtotta az
451 7 | hodályok merinó juhokkal, béresházak szolgahaddal, pitvar, tornác
452 7 | kuruttyoltak, ősszel már a béreslegény fütyörészett, az ekét kísérve;
453 7 | lement.~Egyszer aztán csak beszakadt a föld a lába alatt, s Jónás
454 4 | hozza. Jónás úrfi ebből a beszédből meggyőződhetett afelől,
455 4 | csupa szikrázó élc volt beszéde, ami kétszeresen kedvessé
456 5 | sarlatánok módjára keverte a beszédében a németet, franciát, olaszt,
457 4 | végighallgatta Jónás úrfi leánykérő beszédét, nagyokat nyelve közben,
458 8 | jobban.~Hát ugyan miről is beszélhetett volna neki a jó Szaffi:
459 8 | volna, a cigányok ki nem beszélik azt.~Szaffi már kétségbe
460 9 | Az otthon maradt. De ne beszélj te az én bárónémról, hanem
461 5 | azokat németül és franciául beszélje.~Arra számított a báróné,
462 4 | ördög, valami emberi nyelven beszélő görbe orrú madár, s akkorákat
463 2 | kövér karján, ami azt rögtön beszélővé tette, s azzal odább ment
464 6 | Te! Szaffi! Álmodban beszélsz most? vagy bolondság van
465 2 | anyám is (szegény!) ezeket beszélte róla!~Ő bizony nem emlékezett
466 5 | megértette, amit franciául beszéltek; németül konversálni pedig
467 8 | Szaffitól hallott sokat beszéltetni a cigányokról; az érdekelte
468 5 | társaságnak.~Össze voltak már beszélve, hogy végigjátszatják vele
469 6 | patrónusod fiának a nevét beszennyezni?~– A patrónus fia ne lopjon
470 1 | Azokat is jó olcsón lehetett beszerezni a törököktől, akik ingyen
471 3 | szép nagy selyem terítővel betakart asztal állt, és azon cigánytányérok,
472 8 | köpönyegre, amivel a Szaffit betakarta, igen.~Le is vetette a cifra
473 8 | köpönyegedben, amibe egyszer betakartál, tudod, mikor az a nagy
474 9 | fületlen gomb ellen, hogy betanítom annak a vad bárónak ezt
475 8 | óhajtásom van hátra, ha azt is betöltenéd? ugye hogy megteszed? ugye
476 1 | az alagút kezdetét menten betöltötte a Béga-áradat vastag kavicstorlattal,
477 2 | és a magyar menekültekkel betörjön a Bánságba, s magának Botsinkát,
478 5 | most hátadat!” utoljára betörte neki a fejét a kardmarkolattal.
479 4 | imádságos könyvének a hátuljára betű szerint lemásolá az egész
480 2 | ábécét, amiből a keresztyén betűket olvasni megtanulhatá; még
481 1 | tónak a neve volt „Lacus Betzkerek”. Ősszel és tavasszal ez
482 9 | elmondá a dolgot, őszintén bevallva az egész csalfaságot, akkor
483 8 | vajda nagyot fohászkodott a bevégzett munka után.~– Soha életemben
484 2 | meglátja azt Jónás úrfi!~Amint bevergődtek nagy istenkísértéssel a
485 1 | talpára a Balassák címere van bevésve. A többinek is mind van
486 1 | megjövendölte, hogy ostrommal fog bevétetni. Allah segít, ha segít!~–
487 5 | kaptak); a szántóföldeiket bevetteté, nekik csak aratni kellett.
488 6 | hová vannak rejtve!~Azzal bevezette a papot a benyíló szobába;
489 2 | nézte az ablakból a földesúr bevonulását. Ahol pedig valaha szántottak,
490 1 | a falak, zöld nyirokkal bevonva, s megvoltak a tetők, vihartól
491 9 | állapotban talált asszonyokat bezáratják, s nem hiszem, hogy olyan
492 5 | arra várni, hogy a kívülről bezárt ajtait kinyissák, nem marad
493 2 | Botsinkay Jónás odament és bezörgetett az ajtón. Senki sem jött
494 4 | látta maga előtt a levegőben billegni, egészen megkonfundálódott;
495 4 | Kadinának, akit egy ilyen bimbasi kiválasztott ezer közül?~–
496 2 | aki szemfényvesztő- és birkozómutatványokkal mulattatá a közönséget;
497 5 | ezzel mind kell egy bárónak bírni?~– Ezt mind megkívánják
498 6 | megyek sehová panaszra, se bíróhoz, se püspökhöz – ha te engem
499 4 | mint a tiszta víz. Alig bírt ráismerni Jónás úrfi.~–
500 1 | töltésekkel körülvett botsinkai birtok, mint valami sziget az óceánon.~
501 4 | az oka annak, hogy az ő birtoka most víz alatt fekszik.
502 2 | vele: helyezzék vissza a birtokába, s mutassák meg neki, hogy
503 1 | felszabadítására, s az éppen ott az ő birtokában ütött tanyát; ott volt mit
504 2 | száraz jegenye látszik: az a birtokának a határa észak felől; délfelől
505 2 | okvetlenül szükség van a birtokátadásnál.~De hiszen itt van a parókia.
506 2 | sem fogadta őket.~Ezzel a birtokkal, meg a faluval az történt,
507 2 | egy tizenhatezer holdas birtoknak, meg egy kastélynak az ura,
508 9 | rangodtól, címedtől, még a birtokod is utána mehet. Nagy bolondság
509 2 | hirdettek; az elkobzott birtokokat az örököseiknek visszaadták;
510 9 | minden rangomat, kincsemet, birtokomat; kergessenek világgá: készebb
511 4 | tilalom”, mert az én nemesi birtokomon van. Ide azzal a puskával!~–
512 1 | mocsárai szélében. Azt a birtokos úr a temesvári basa engedelmével
513 7 | tréfái után a furcsa új birtokosnak: akinek van egy nagy kastélya,
514 2 | előtt, akik át akarják a birtokot nekem adni, ami az apámé