| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A cigánybáró IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
4016 1 | birtok, mint valami sziget az óceánon.~Ugyanaznap délutánján egy
4017 7 | tündér öltözete, meg holmi ócska török iratok, és mindenféle
4018 4 | senkinek borravalót sem adott; odábbállt nesz nélkül.~A falu végén
4019 2 | gyújtok: hol a dohány?~– Odabenn áll az ágyas házamban, a
4020 2 | szent ceremónia.~Azután odaédesgették a kerítésre felkapaszkodott
4021 2 | téve: Botsinkay Gáspár is odafeküdt a többi magyarok mellé az
4022 8 | alkalmasint gondolt valamit odafent; vagy talán a villám égette
4023 5 | Elteheti! – S azzal udvariasan odafordulva a bárónőhöz, a legtisztább
4024 5 | vadonszép rácleánnyal; egész odáig, hogy most már nem áll a
4025 9 | meg neki azt a királynő; odaírta neki szép férfias gömbölyű
4026 2 | szép bánsági fekete földet; odakerült maga is a nikodémiai veres
4027 4 | azzal a levelet megint odaköté a galamb szárnya alá, megcsókolgatta
4028 5 | marjult ki semmi porcikája.~Odalenn aztán felöltözött, felkötötte
4029 7 | vendégeitől szabadulhatott, csak odamenekült mindig abba az egyszerű
4030 5 | Teljes kevélységgel mondá, odanyújtva a barna tenyerét a kóklernek: „
4031 1 | emberek hitték; hanem szintén odarejték el a föld alatti pinceboltba,
4032 8 | ezt meg! Hogy nekem lopva odarejtsed az én fényes őseim közé
4033 4 | hátulról is ostromolva legyen, odarepült a vállára egy tarka ördög,
4034 4 | lövöldözni az én uradalmamban?” Odarugtat. Hát egy egész nagy vadásztársaságot
4035 4 | nyakáról elhárítani, azalatt odasompolygott hozzá egy vadmacskának született
4036 7 | liktáriumokból készült, s ezt is odaszámítva mégis csak különb menyegzői
4037 4 | tévesztheti azt el. A szag után odatalálhat.~– Nincs olyan illat a világon,
4038 5 | megengedé Jónás úrfinak, hogy odatámaszkodjék közvetlenül az ő háta mögé.
4039 4 | a tréfát csinálta, hogy odatette a két lábát az embernek
4040 4 | egész veszteségét! Jónás bég odatolta eléje az egész aranyhalmazt,
4041 4 | mégis oly kegyes volt, hogy odaültette maga mellé ugyanarra a kerevetre,
4042 4 | mély vízbe a lovával, s odaúsztatott a vezércsónakhoz. – Kassamadiner!
4043 5 | Az én dolgom az, hogy odavágjak, az ellenségé az, hogy parírozzon.~
4044 5 | is sejti azt, hogy most odavágott. Ez sok mulatságot fog szerezni
4045 1 | ötvösmesterségnek, az mind odavándorolt Botsinkára. Az élelmes földesúr
4046 4 | egyik hímzett papucsát, odaveté az asztalra:~– Tartom! –
4047 1 | templom tornyának az árnyéka odavetődött az urasági kert kavicsos
4048 8 | Magam végzem azt el; te csak odavezetsz.~– Ha meglátnak, megfognak!~–
4049 4 | búcsút, iramodjék odább.~Ö bizony nem várt vele, amíg
4050 1 | volt az úrfinak: aug. 5-ödike, 1717-ben; a nagyváradi
4051 9 | napján kivont karddal az öklében csodadolgokat hajtani végre
4052 3 | álmából felzavarnak, s az ökleivel dörzsölte a szemeit.~– Bemégy
4053 5 | ablakához. Legfeljebb másfél öl lehetett a távolság. Mi
4054 2 | medve, mely bárányt visz az ölében). – Azután elmondta neki
4055 1 | és szőlőt termesztenek, ölnyi mélységben a föld alatt
4056 7 | abban volt Szaffi tündér öltözete, meg holmi ócska török iratok,
4057 5 | együtt a kastélyban: pompás öltözetű és fényes egyenruhájú urak
4058 5 | eddig soha sem volt még két öltöző ruhája egyszerre, hogy az
4059 8 | körül, s valahányszor ércet ömlesztettek, el nem maradt onnan.~Ezt
4060 8 | bámulni éjente a kohóból ömlő izzó érczuhatagokat; s azalatt
4061 2 | harang, amit az öreg földesúr öntetett. Bizonyosan ott van a pap,
4062 3 | forgatta a rostát, s egymásra öntötte ki belőle egy vékába a pattogatott
4063 4 | az a cső végig tele van öntve szurokkal; rángatja a kardját,
4064 3 | ördögök ellen hadakoznak az ördögnék; egy hordó, a melyiknek
4065 6 | boszorkány volt, kapitány volt: ördögökkel szövetkezett; hanem a két
4066 8 | amíg a jó idő tart!~– Jó az ördögöknek!~– Látod-e már azt a jegyet?~–
4067 3 | amibe, aki belenéz, az ördögöt látja meg a háta mögött;
4068 2 | olyan göröngyös volt, mintha ördögszántás volna kőszikla talajon:
4069 8 | maga előtt a fenyéren az ördögszekeret. Szeged városában harangoztak
4070 4 | volt! Még a hetvenhetedik öregapja is az volt.~– No hát akkor
4071 1 | Nekem kicsiny; mert már öregember vagyok; de neked nagy, mert
4072 4 | verse van. Nem lehet az öreggel egy okos szót beszélni erről
4073 4 | tegezik egymást.) Akkor az öregnek egész héten böjtöt kell
4074 1 | ennek a templomnak a sorsa örök időkre biztosítva legyen
4075 7 | az urad vegye el az apja örökét.”~Héj, de nagyot ugrott
4076 1 | A halott kincseit pedig örökli a „Kaznadár”. Nem hiszem,
4077 2 | De bizony még mást is örökölt!~Ekkor halt meg az apja
4078 2 | elkobzott birtokokat az örököseiknek visszaadták; a puszta falvak
4079 2 | Az elboszorkányozott örökség~De bizony Botsinkay Gáspár
4080 7 | az enyéimet terád hagyom örökségbe: az urad vegye el az apja
4081 7 | No kedvesem; ez hát a te örökséged, amit Mehemed basa rád hagyott –
4082 7 | volt, ott kell lenni az én örökségemnek is, amit az én apám hagyott
4083 9 | elmondani.~Az első békekötés örömére nagy ünnepélyt rendeztek
4084 3 | barjaktár”.1 De nagyon nagy örömöt hoztál hozzám, mikor az
4085 8 | ékszerben sem telik kedve. Nem örül az semmi csillogó drágakőnek,
4086 9 | bárói ábrázatja erre az örvendetes tudósításra.~Nem szólt semmit,
4087 5 | pecérek, a nyakára kötött örvnél fogva, hosszú két láncon.
4088 5 | aztán egy-egy mondatnak az összeállítását: ami nem megy olyan könnyen.
4089 8 | hova lett az ura.~Jónás összeázottan, sárosan, tépetten, arca,
4090 8 | bevezették a lovaikat, s ott összebékózták, hogy el ne fussanak.~–
4091 3 | mikor végignézett rajtuk, összecsapta a kezeit.~– No neked ugyan
4092 4 | Fekete szemöldökei csaknem összeérnek!~– Haj! De szeretném, ha
4093 4 | De szeretném, ha egészen összeérnének!~– Ajka olyan piros, majd
4094 6 | meneküljön ettől a félnederestől, összeeskette őt azzal a másik bolonddal
4095 6 | ha te engem itt rögtön összeesküdtetsz az én mátkámmal, annak a
4096 2 | lenni, semmiféle „ligá”-ba, összeesküvésbe nem keveredik, a parancsolatoknak
4097 1 | kipécézett pasára, hogy az összeesküvő a szultán ellen. Három tanú
4098 6 | is; mert éppen úgy volt összegörnyedve, mint a vadmacska, mikor
4099 8 | nem „úrfit” többé), s az összegyűlt tisztikar előtt tudatá vele,
4100 1 | a bánság területén. (Az összeírás az olyan falut, amelyikben „
4101 8 | körülfutott az oszlopokat összekötő vasrudakon, veres izzóvá
4102 9 | ágyúszekereket és talpat ismét összekovácsolták; az invalidus ágyukat megint
4103 5 | Annálfogva Jónás úrfi mind a két összemérkőzésnél gyalázatosan kudarcot vallott;
4104 5 | dolgot; mikor a harmadik összemérkőzésre került a sor, hirtelen elkapta
4105 1 | mellől a zománcos óráikat, s összenéztek: zsebóra, napóra, toronyóra
4106 1 | Magyarországon az úri kastélyokból összeraboltak, arany, ezüst remekműveit
4107 6 | feleségül, Szaffi.~A leány összerázkódott e szóra. Megijedt. Rémülten
4108 6 | melytől minden érző ideg összerezzent; a leánynak minden tagja
4109 9 | spanyol, olasz, muszka mind összeröffent ellene.~A magyar karok és
4110 6 | mosolygott is: aztán megint csak összeroskadt, a haja visszahullt az arcába.~–
4111 1 | kelyheket, klenodiumokat mind összeszedette, s akárki láthatta, hogy
4112 8 | megégették a Cafrinkát?~„Akkor összeszedték a megmaradt hamvait, belerakták
4113 9 | nekigyűrkőztek, s másnapra valamennyi összetört ágyúszekereket és talpat
4114 2 | kalapáccsal: minden kályhát összetörtek, minden rejteket fölfeszegettek;
4115 6 | vobiscum! Tudod, hogy pappal összeveszni nem jó. „Megemlegeted a
4116 7 | mégis kifundálták, ketten összevetve az eszük erejét, hogy a
4117 4 | hozzámenetelbe, akkor azt mondá neki, összevissza fintorgatott ábrázattal:~–
4118 8 | magának a vajdán kívül még öt derék cigánylegényt a javából,
4119 8 | Eljutottak a történelmi Öthalomhoz, amit egymást eltemető nemzedékek
4120 8 | vajdával nekivágtatott az Öthalomnak.~A feketekék zivataros égtől
4121 8 | lakomázni, meg a szegedi Öthalomnál, hogy át tudott változni
4122 9 | háborgatta: az a bolond ötlet, hogy mi lenne belőle, ha
4123 7 | Jöttek már vendégek is ötlovas hintókon a gazdag urasághoz,
4124 5 | negyedszer a nemesség, ötödször az illendőség, hatodszor
4125 1 | a Dunáig elszállítsák, s ötszáz jó magyar huszárt adott
4126 2 | pap.~Annak pedig egyszerre ötszegletűvé vált a képe erre a szóra.
4127 1 | arany, ezüst remekműveit az ötvösmesterségnek, az mind odavándorolt Botsinkára.
4128 1 | pasa is kivették széles öveik mellől a zománcos óráikat,
4129 1 | látszanak ki a vízből. Az özönben olyan a töltésekkel körülvett
4130 1 | nagy aszály idején – ezt az özönvizet! Búvárai víz alatti petárdákkal
4131 2 | felesége (vagy talán már özvegye? nem tudni!) ekkor maga
4132 4 | kisasszony egész komolyan óhajt az ő felesége lenni, s hogy
4133 8 | Csak még egy kicsiny kis óhajtásom van hátra, ha azt is betöltenéd?
4134 5 | már szeretem. Semmit sem óhajtok olyan nagyon, mint németül
4135 4 | rubinttal kivarrottak.~– Ohó! Ezt a papucsot én már láttam.~
4136 4 | tolmács volt Sztambulban. Őhozzá csak rácul beszélt.~Egyszer
4137 2 | vargyialis”-ok, akik a régi okiratok nyomán kutatnak elhagyott
4138 7 | a naptól fogva nem volt okosabb ember a bánáti földesurak
4139 3 | királynak a jobbágyai az okosak; az enyéim a bolondok. Több
4140 7 | Tudta jól, hogy arcpirulást okozna neki a jelenlétével; kicsúfolnák
4141 1 | rögtön észrevevé, hogy mi okozza itt – nagy aszály idején –
4142 5 | hogy minden lépten-nyomon oktassa az etikett-szabályokra;
4143 2 | megtanulhatá; még írásra is oktatta. Egynéhány imádságra is
4144 2 | tanúra a törvény értelmében okvetlenül szükség van a birtokátadásnál.~
4145 4 | danolást: „Valahányszor az oláh, mondja: szinetátye!” Ennek
4146 1 | seregével együtt kiment Oláhországba. Vele futott minden cselédje;
4147 1 | nagyszámú török tábor jött át Oláhországból Temesvár felszabadítására,
4148 9 | bajor, francia, spanyol, olasz, muszka mind összeröffent
4149 5 | beszédében a németet, franciát, olaszt, rácot, még a magyart is.
4150 1 | szaporítani. Azokat is jó olcsón lehetett beszerezni a törököktől,
4151 5 | sem rest: úgy röpíti az oldalába a vad szörnyetegnek azt
4152 9 | császárvárosba. Mária Terézia minden oldalról ellenségtől körülvéve, hadsereg
4153 9 | vétség terhe alól kegyesen oldja fel; másodszor, hogy engedje
4154 5 | igazában Jónás lovag, s oldódni fog a bocskorszíja menten.~
4155 2 | gonosz nyúlós bor, amit ollóval kellett elvágni, mikor az
4156 8 | megkeresztelve, s akkor Ololorum nevet kapott, hogy repülni
4157 9 | Akkor tehát vezess az oltárhoz. Megtudod, hogy nem érdemetlenre
4158 3 | A varázslónő pedig úgy olvasott az arcáról, mintha rúna
4159 3 | egészen ijedtség; – de mégis olyanforma. Azt gondolta: „ej ha! ez
4160 4 | Nagyon szellemes hölgy volt. Olyanok voltak a szavai, mint a
4161 2 | zsupszalmájából kihúz egy szálat, olyat amelyiken még a kalász is
4162 4 | hogy itt az én „tilos”-omban vadásszanak?~„Hahhahha!”
4163 7 | leesett a mélységbe. Az omló föld nyakig eltemette.~De
4164 4 | aztán a rémülettől igazán ónossá válik. Ennyi ismerete volt
4165 2 | parancsolatoknak se nem opponál, se nem rezisztál, és a
4166 1 | öveik mellől a zománcos óráikat, s összenéztek: zsebóra,
4167 1 | tornyában éppen esti hét órát harangoztak.~A templom tornyának
4168 2 | tetszett. Soha attól az órától fogva, amint Orsovánál egymástól
4169 4 | szemei alig látszottak ki az orcájából. Mikor ment, úgy tetszett,
4170 2 | megsimogatva barátságosan az orcáját, azt mondá: „egészen olyan,
4171 2 | szállt le egy köpcös, piros orcájú férfiú.~– Héj harangozó,
4172 8 | vajda nyakába.~– Jaháj! – ordított az öreg dádé –, engem már
4173 6 | vágta magát, s elkezdett ordítozva zokogni: „ó anyám, édes
4174 4 | fiút, aki is a püfölés elől ordítva szalada ki a szobából végig
4175 3 | állatok bőrei, szétfeszítve; óriási csontok; ahogy ezt mind
4176 2 | szegezve.~Nem volt pedig mit őrizni rajta. Az egymás után következő
4177 8 | a csordafarkasoktól kell őriznie a legelésző lovaikat.~Estefelé
4178 4 | se abrakot, se istállót; őrizőre sem volt szüksége: nem messze
4179 9 | voltunk bűvésznők; egy titkot őriztünk. Ami azután történt: Isten
4180 1 | péterváradi nagy diadal oroszlánja, útját állta, s úgy elverte,
4181 5 | lehet követni, semmiért nem orrol meg; s ahogy visszavág rá,
4182 4 | emberi nyelven beszélő görbe orrú madár, s akkorákat sikoltott
4183 1 | apaszták a kerített várak őrségeit; hetekig nem láttak itten
4184 2 | hosszú volt Sztambultól Orsováig vitorlás hajón.~Ott azután
4185 2 | attól az órától fogva, amint Orsovánál egymástól elválasztották
4186 9 | nagyot; de ha te elesel, az ország veszít vele. Ez az egész
4187 1 | farkasok, tekenősbékák országa, amit nyaratszaka elült
4188 7 | mindjárt elémbe állj! Az országod megveszem. A pénzt érte
4189 4 | ezek vették nyakukba az országot, sorra járták a kastélyokat,
4190 2 | megyébe azon a szép csinált országúton, amit már a német kormányzó
4191 8 | kialudták magukat, felváltva az őrtállókat, akiknek embertől nem, de
4192 6 | rákezdé a sírást; de az őrületes kacajjal vegyült már; végtül-végig
4193 2 | piasztert. Azt is hazahordta az őrült anyjának. – Egyszer aztán
4194 8 | ahol fényes nevű ősapád, ősanyád nyugosznak, faragott márványkövek
4195 8 | sírboltod, ahol fényes nevű ősapád, ősanyád nyugosznak, faragott
4196 5 | tenni kegyelmednek, hogy ősapjától való leszármazását bebizonyítsa.~–
4197 1 | A Botsinkay családnak az őse kezdte már el ezt a politikát,
4198 4 | volt; hanem azt, hogy az ősei hetediziglen fölfelé mind
4199 8 | odarejtsed az én fényes őseim közé az elítélt boszorkányt.
4200 1 | mellette.~Botsinka, a család ősfészke, ott feküdt Temesvár közelében;
4201 2 | azt a sokszor emlegetett ősi kastélyt, amiről annyiszor
4202 8 | anya nyugszik ott a fényes ősök sorában. Ezt fogom megtenni.~
4203 5 | ezt a salto mortalét – egy osporáért! Előre ledobálta a földre
4204 9 | csak tedd magadat mentül ostobábbnak.~– No az nekem nem nagy
4205 5 | Tudniillik beszélhet akármiféle ostobaságokat, de kell, hogy azokat németül
4206 1 | dervis megjövendölte, hogy ostrommal fog bevétetni. Allah segít,
4207 4 | a hó. S hogy hátulról is ostromolva legyen, odarepült a vállára
4208 2 | a rajta megérzett pecsét ostyájáért. – Szerencsére még nem ehette
4209 3 | pogácsa, lépes méz dióval, ostyepka, marcafánk – s hozzá pompás
4210 7 | hallgass rá. Egy nagy hosszú ősz szakállú férfi jött elém,
4211 4 | aztán meg ne bánd.~Elég őszinte volt Loncsár uram, amikor
4212 9 | Szaffinak is elmondá a dolgot, őszintén bevallva az egész csalfaságot,
4213 8 | négyszög-épületnek hat, magasra emelkedő oszlopa volt, vastag vasrudakkal
4214 2 | gyermekalakok a kerítés oszlopain; s minden ajtóra kifaragott
4215 8 | égremeredő vesztőhely hat oszlopát messzire meglátni.~Ott meglapultak
4216 8 | egymáshoz kapcsolva, minden oszlopból egy támasztékon vaskampó
4217 8 | vasládában.~Éppen annak az oszlopnak a tetején himbálózott az
4218 8 | s aztán körülfutott az oszlopokat összekötő vasrudakon, veres
4219 5 | heroldoknak ilyen kemény parancsot oszt nagy prosopopoeiával:~–
4220 1 | hogy azt nem kellett soha osztály alá bocsátani. Ez is szükséges
4221 5 | ellenkezőjeért a legnagyobb büntetést osztják.~– Meg is érdemli. De hogyan
4222 4 | az a te dolgod. Csak úgy osztogatják most a grófságot, báróságot.
4223 9 | meg lett mentve. Jutalmak osztogattattak.~Tudta ám azt jól Botsinkay
4224 1 | távol, a külön szobában, s osztozott vele a rizskásás ürühúsban,
4225 4 | reggelre tiszta fehérré őszül egy tincs haja a fiatalembernek.
4226 8 | zivatar elvonult dörögve. Otthagyott maga után egy télmezőt.
4227 2 | hozzá volt szokva: hát csak ottmaradt. De nem is igen volt neki
4228 1 | Tudod, mikor ott nálunk ozmán országban egy-egy pasa nagyon
4229 3 | Azután ő felfeküdt a kemence padjára, ahol jó langyos meleg volt:
4230 5 | schweres obstacle, a zsupane de padre nem csinálik lakodalom,
4231 1 | mint éles mosósás, meg páfrány.~Szigetvilág, mocsár, sivatag:
4232 4 | nagyot nevetett rá.~– Nincs, pajtásom. Mert csak tavaly házasodtam.~–
4233 4 | szerencse.” De semmi illetlen paklizáson rajta nem kaphatták.~Ez
4234 4 | kell, hogy ki tud jobban paklizni?~Egypár forduló után Jónás
4235 3 | alá a pirossárga csíkos palást, ami a ráülőt egy perc alatt
4236 1 | szultán! Boldogok, a kik az ő palástjának árnyékába menekülnek!~
4237 2 | fejére koronát, s magyar palatinusnénak nevezte magát: az a név
4238 1 | emberi dolog történt, hogy Pálffy János nádor, a péterváradi
4239 1 | Nézd ezen az ezüst tálon a Pálffyak címere van kiverve. Ennek
4240 4 | hogy egy szűk nyakú üveg pálinkát kiüríteni.~Jónás úrfi hiába
4241 7 | asztalos, lakatos, kárpitos, pallér csak van Temesváron: annak
4242 2 | elrejtett kincseket, ezek minden pallót felszaggattak; a szép márványkő
4243 2 | gazdagsága volt.~Leírta előtte a palotát, amiben laktak, olyan híven,
4244 3 | mindenféle száraz füvek, egész pamat számra, amik alul egy teknősbéka
4245 6 | bíró elejbe is vitted a panaszodat? Nem sajnáltad a te hajdani
4246 6 | össze. Én nem megyek sehová panaszra, se bíróhoz, se püspökhöz –
4247 6 | haragjában felment Temesvárra, panaszt tett a törvénynél; pandúrokat
4248 7 | cókmókját mind elvitték a pandúrok, mint a boszorkányság bűntanújeleit;
4249 6 | panaszt tett a törvénynél; pandúrokat hozott ki: a Cafrinka cigányasszonyt
4250 4 | megjuhászodott kutya, macska, papagáj, hogy az egyik a lábához
4251 9 | fölírod neki kegyesen erre a papirosra.~A bohóc egy összehajtott
4252 9 | kitárta azt az összehajtott papirost, s megmagyarázta Jónásnak,
4253 9 | A bohóc egy összehajtott papírt tett a királynő elé az asztalra,
4254 2 | a neve, német a nyelve, pápista a hite; de azért egészen
4255 4 | fogásokból állott: piros paprikákat hoztak, keserű mandulával
4256 4 | uszálya alól kikandikáló papucsokat: azok voltak a szép igazgyönggyel
4257 5 | a néhány sortól, mintha Paracelsus kövét találta volna meg.~
4258 2 | rekedt évről évre a hajdani paradicsomban. A falu népe azután, akinek
4259 1 | mikor ezt a maga alkotta paradicsomot elhagyá: – azzal biztatta
4260 7 | kezdett éledni a hajdani paradicsomtájék.~– Lásd, én ezt mind teneked
4261 1 | megjelent a hatalmas török parancsnok a Botsinkayak pompás kastélyában,
4262 2 | összeesküvésbe nem keveredik, a parancsolatoknak se nem opponál, se nem rezisztál,
4263 5 | Hozzák elő Gusztit! – parancsolja Feuerstein báró a pecéreknek.~–
4264 8 | világtalan világgá. Lehet neki parancsolni – fölvesz minden tréfát,
4265 9 | szertartást megtartott, ahogy parancsolva van. A pécsi püspököt kérte
4266 9 | szegény cigányt lenézi még a paraszt is. Amely munka olyan utálatos,
4267 4 | vendéguraknak egy kis ostoba pofájú parasztgyereket tuszkol előre, s uszogatja
4268 4 | alant az edényben izzó parázs volt: úgy merített belőle
4269 2 | fülét megvakarni, tüzes parazsakat és éles késeket elnyelni,
4270 4 | kivett a katlanból egy égő parazsat, és azt is lenyelte utána.~
4271 2 | fundatióból kapok. Se szoba, se párbér. Még halott sincs már. Mikor
4272 9 | még csak úrfi volt! Ezek a párducszemek!~S aztán folyvást egy gondolat
4273 7 | pompa; az aklok megteltek paripákkal, a hodályok merinó juhokkal,
4274 5 | részegen! Valamennyi úri paripát mind elvihette volna; de
4275 5 | odavágjak, az ellenségé az, hogy parírozzon.~Utoljára mégsem tudott
4276 7 | Botsinkay Jónásnak – ez párja annak a nótának, hogy „Hallod-e
4277 5 | vívómester volt, aki ritkította párját ebben a tudományban.~Annálfogva
4278 5 | ugrással fenntermett az ablak párkányán, a másikkal kinn a levegőben;
4279 4 | legegyügyűbb teremtését, egy igazi parlagi guvatot; akinek még csak
4280 9 | elmélázásra; mert az átellenes párnak a szebbik fele meglepően
4281 2 | birtokátadásnál.~De hiszen itt van a parókia. Ez megmaradt épen, s ahogy
4282 2 | apám fundálta ezt az egész parókiát”.~– Azt gondolod, hogy ingyen
4283 2 | egy nagy sonkát láttam párologni a tűzhelyen a fazékban.~–
4284 6 | lesz tele. Te vagy az én párom: te illesz énhozzám. Az
4285 4 | fintorgatott ábrázattal:~– Hát üsse part! Kutya bánja! Egyik huncut
4286 4 | papucs volt látható; fején párta volt, aranypénzekkel kirakva;
4287 4 | Utóbb feltette a kártyára a pártáját: az is a Jónásé lett. Egész
4288 2 | akinek senki sem volt a pártfogója, beleunt az örökös árvízbe,
4289 2 | menekülése után. A nagy pártfogóját, Mehemed pasát az Atmeidán
4290 5 | enfant, áll egy igen jó partie, una fata, aki magát éperdument
4291 8 | átkanyargó lomha folyók partjain akadt egy-egy halásztelep
4292 8 | Hatodnapra érkeztek meg a Tisza partjára, ahonnan Szeged sáncait,
4293 2 | minden lépten-nyomon, egy-egy partos helyen meg a vízikutyák
4294 2 | asszonnyal; kellett az neki a pasák megvesztegetésére; a magára
4295 1 | rávallanak a kipécézett pasára, hogy az összeesküvő a szultán
4296 1 | georgiai nő volt; Mehemed pasától kapta ajándékba; katolikus
4297 1 | sereget. – Csakhogy Ali Kurd pasával az az emberi dolog történt,
4298 8 | vagy, mint nagypénteken a passiójátékban a Kajafás.~– Hát nem tetszem
4299 1 | valamiben végre megállapodtak.~A paszitát tartó vendégsereg vígan
4300 3 | kötötte fel neki a nyakára a pászma veres selymet; ami a leányokat
4301 8 | mögül kidugta a fejét a pásztorember, a csikós, a gulyás, s meglátta
4302 8 | még az utcán végigfolyó patak is fekete. A mély völgyből
4303 7 | ugráltak bele a kerten átfolyó patakba, az meg vitte le őket magával,
4304 1 | embernek, állatnak halált hozó; patécsok, hagymázok leskelődtek ottan
4305 2 | No hát selim alejkum, páterkám, megyek a vén cigányasszonyhoz,
4306 7 | kivéve azt, hogy tele volt patkánnyal.~– Hol alszunk mi itt? –
4307 2 | Azt elhurcolta már egy patkány a rajta megérzett pecsét
4308 3 | Ott nem találsz egyebet patkánynál, még csak szalma sincsen,
4309 2 | engedve az egész kastély a patkányoknak. Szép dolog lesz ebben lakni.~
4310 4 | hangzik körülötte, s mintha patkós macskák nyargalnának végig
4311 8 | hát aztán ki veri fel a patkót a lovamra a másvilágon,
4312 4 | akiket Csernovics Arzén patriárka hozott be magával Szerbiából
4313 6 | nevét beszennyezni?~– A patrónus fia ne lopjon ezüstkanalat.
4314 6 | Én ennek az eklézsiának patrónusa vagyok; kérek ide magamnak
4315 6 | Nem sajnáltad a te hajdani patrónusod fiának a nevét beszennyezni?~–
4316 4 | Hogy az én apám mi volt? – pattant fel erre Jónás úrfi, s egyszerre
4317 3 | öntötte ki belőle egy vékába a pattogatott kukoricát. Jónás úrfi ott
4318 3 | törökbúzát dobott, s az elkezdett pattogni, míg az egész rosta megtelt
4319 8 | megkeresztelt gyermekeit a pattogó tűz fölött avatja föl régi
4320 6 | Jónás megtörülte azt a patyolat kendőjével.~– No ne sírj,
4321 4 | a hollótollakat, s aztán pávatollakat szedni fel a helyébe.~–
4322 6 | a dolog el van temetve. Pax vobiscum! Tudod, hogy pappal
4323 1 | aki nekieressze az ekét a pázsitnak, nagy hitének kellett volna
4324 5 | testére: azt vezetik elő a pecérek, a nyakára kötött örvnél
4325 5 | parancsolja Feuerstein báró a pecéreknek.~– Az a legmérgesebb medve! –
4326 8 | tartoznak őt megkínálni a pecsenyés tállal: és ha a bárói címért
4327 2 | patkány a rajta megérzett pecsét ostyájáért. – Szerencsére
4328 4 | illik; kivált mikor le sincs pecsételve. Ő bizony felnyitotta.~De
4329 9 | ahogy parancsolva van. A pécsi püspököt kérte fel az esketésre.~
4330 6 | kanalaid. Azután elmegyek Pécsre a püspökhöz, annak is elmondom.
4331 5 | megtartani valami fogadalmat! Például azt, hogy az egész lakoma
4332 4 | szemei, göndör haja, gyöngén pelyhező felvetett ajka, gödrös arca,
4333 7 | szállították Bécs városába azokat a penészes hordókat, amikben élire
4334 8 | az ásók, kaszák, ekevasak pengése az üllő és kalapács között.
4335 2 | aranya a hazulról hozott pénzéből. Ezt rábízta egy török effendire,
4336 4 | tudod! Hát van-é pénzed?~– Pénzem? – hökkent vissza Jónás
4337 1 | szekeret, amik Mehemed pasa pénzes hordóit szállítják, a rácok
4338 4 | szerencsét, lassankint minden pénzét elvesztette. Még jobban
4339 4 | a keblét hét sor arany pénzfüzér takarta.~Igen szívesen fogadta
4340 5 | mondatokká alakítani.~Sikerült a penzum.~A levél ekként szólt fordításba:~„
4341 5 | már kegyelmed a feladott penzumaimat? – kérdé professzori aszaltszilva
4342 5 | tanítványát.~– Mit? A kend penzumait? Az egész rongyos könyvet
4343 5 | számára olyan határhalom penzumot, hogy ezt még Mezzofanti
4344 4 | Hordók befenekelve, tele pénzzel; nem is számlálják, hanem
4345 3 | palást, ami a ráülőt egy perc alatt tíz mértföldre elviszi,
4346 8 | A szörnyű égzengés egy percig nem tartott szünetet, s
4347 1 | hogy futhatunk innen minden pereputtyostól.~– Miért?~– Azért, mert
4348 1 | csak szántóföldek vannak, perlekednek elvett hajóikért a defterdárokkal.~
4349 4 | megtehetem.~– No hát legyünk pertu! A puskám neked hagyom emlékül.~
4350 1 | özönvizet! Búvárai víz alatti petárdákkal felvettették az eltorlaszoló
4351 1 | nagyvezér tartja körülfogva Pétervárad alatt.~– Ali szeraszkier
4352 1 | hogy Pálffy János nádor, a péterváradi nagy diadal oroszlánja,
4353 2 | azzal keresett egynéhány piasztert. Azt is hazahordta az őrült
4354 2 | nekiindul, az aztán nem tart pihenést. Éppen úgy, mint a szerencsétlenség.
4355 8 | rendén elhantolták azt a pihenni vágyó embert abba a csendes
4356 1 | Amhát pasa, a vezér maga ott pihent meg a botsinkai kastélyban.
4357 4 | maradt is?~– Micsoda? egy pince, tele arannyal, egy másik
4358 1 | vastag kavicstorlattal, a pincebolt maga pedig ki tudja hol
4359 1 | odarejték el a föld alatti pinceboltba, amit alattomban ástak,
4360 1 | Jedikuláhnak a vízhatlan pincéiben tartogatnak egy csomó halálraítélt
4361 4 | kastélyomban, s száz hordó bor a pincémben, mint az apámnak volt: két
4362 2 | ügyes volt a bég uraknak a pipáik meggyújtásában, s mindenféle
4363 2 | keresztülhúzza a megrekedt pipaszáron. Jónás úrfi is ezt a szokást
4364 9 | generálisnak, az ezzel a szóval pipázta le:~– Itt most nincs foltozni
4365 4 | nargilékot hozatott, s aztán úgy pipáztak együtt, egymással szemközt
4366 2 | tette, s azzal odább ment pipázva.~Csak mikor már odakinn
4367 3 | a cigányasszony: „No kis pirinc, készen vagyunk. Tessék
4368 4 | megborotválják; hanem amint első pirkadásra elkezdték a sárga rigók
4369 5 | azt várta, hogy a hajnal pirkadni kezdjen, amidőn az egész
4370 8 | Nem csúfolnak ki érte; nem pironkodol miatta. Csak én magam fogom
4371 3 | kötélre vetve csügg alá a pirossárga csíkos palást, ami a ráülőt
4372 3 | amik alul egy teknősbéka pislog elő; aztán egy fekete selyem
4373 4 | szedni fel a helyébe.~– Ó te piszlicsár! ha még azt sem tudod! Hát
4374 2 | találták; hiába kiabáltak, még pisztollyal is lövöldöztek; nemhogy
4375 7 | béresházak szolgahaddal, pitvar, tornác cifra, léhűtő cselédséggel.
4376 7 | fején a kosárral.~Még nem is pitymallott, hogy megzörrent a csákány
4377 5 | felfogta a mester, még csak a plastronját sem érte a kardja.~A körülállók
4378 8 | mit csinált a botsinkai plébánusnak a kanalaival. Miért hozta
4379 8 | éjjel-nappal hangzik fel a nehéz pörölyök csattogása, az ásók, kaszák,
4380 4 | szeretem, hogy olyan jó cincár pofád van. Hát vedd el a leányt,
4381 5 | asszonyt, urat, ráncos pofát, vadmacskát, s más efféle
4382 3 | kiáltá Cafrinka vigyorgó pofával az érkező vendégre.~– Hát
4383 2 | Magyarázat helyett úgy csapta pofon a pap, hogy lerepült a süveg
4384 2 | Jónás úrfi kezet csókolt a pofoncsapásért: azt megtanulta Törökországban.~–
4385 2 | kalpaggal hallgatta (tartva a pofonütéstől). Azt gondolta, ez is valami
4386 3 | szakadni. Volt ott sült malac, pogácsa, lépes méz dióval, ostyepka,
4387 1 | egész seregével, s minden poggyászával: még ezer szekeret is rendelt
4388 3 | cigánytányérok, kancsók és poharak, amik úgy ragyogtak, mintha
4389 4 | elfeledi, hogy sajátmaga pojáca, kávésinas volt; hanem azt,
4390 3 | volna is, mint a torontál póknak, mind rajta veszett volna
4391 2 | szolgáltatni a lelkéért, hogy a pokol kínjait enyhítsem ránézve.~–
4392 6 | anyám: csak veled lehetnék a pokolban, nem bánnám! Csak tudnám,
4393 3 | egy tízküllőjű kerék; a polcon dob, nádsíp, vaskondér,
4394 1 | őse kezdte már el ezt a politikát, hogy a legelső törökfoglalás
4395 7 | kastélyba helyreköltözött a régi pompa; az aklok megteltek paripákkal,
4396 9 | Rögtön felutazott; egész úri pompával, négylovas hintóban, cifra
4397 1 | része le is volt égetve, s porig rombolva; de olyan is sok
4398 1 | árnyékot körülkerítette a porondon, azután ő is, meg a pasa
4399 2 | Sztambulba: a felesége meg a porontyával elmaradt Viddinben. A magával
4400 9 | engem világgá menni a két porontyommal, mintsem énmiattam veszélyt
4401 4 | oldalán hirdették a megvakult, porral belepett ablakok, hogy azokban
4402 1 | szállást követeinek, akik a portára jártak! S ha te nem vétettél;
4403 2 | van feljegyezve százhúsz portával.~Az urak kocsin mentek,
4404 4 | látásra felismerte, hogy azok postagalambok. Fehér a testük, fekete
4405 4 | alá, megcsókolgatta a kis postásnak a ragyogó szemeit, azzal
4406 9 | következtek, a magyar csapatok Potsdamig száguldoztak, a királyné
4407 8 | nyilatkozék: „la canaglia pou andare, dove vuole” (a söpredék
4408 2 | hivatalban járó urak.~„Ecclesia praecedit!” mondá a tisztelendő úr. –
4409 4 | vadásztársaság az ejtett prédával együtt kicsónakázott a mocsár
4410 5 | Ah, signore Botsinkay, lo prego, geruhen sie a félkesztyűjét
4411 5 | A báróság hétféle próbái~Ezután csak folytatta az
4412 5 | magát. Úgyszintén a vitézség próbáira is, a karddal és fleurettel
4413 5 | annyi lesz is. Mik azok a próbák?~– Először is az erényesség,
4414 5 | találja az erénye legjobb próbakövének!~– Halljuk hát a másodikat!~–
4415 5 | ki hát, hogy erényessége próbakövéül melyiknek vállalkozik udvarló
4416 4 | lehetne egy Botsinkay báró? Próbáld meg! De én a leányomat máshoz
4417 5 | Meg is érdemli. De hogyan próbálja be valaki azt, hogy van
4418 5 | amivel a hűséget be kellett próbálnia: s aközben folyvást kérdezősködött
4419 6 | kóboroljak, mert ha fel próbálom ásni a vesztőhely alul a
4420 5 | Délutánra azonban még egy próbatét várt Jónás úrfira, a nemesi
4421 5 | uramnál!~– No, majd megválik a próbatételnél; nem olyan könnyen megy
4422 5 | A legegyszerűbben. A próbatevő lovag minden társaságban
4423 1 | a derekasak közül. Régi processusokban egész vidékek, ahol most
4424 5 | távolság. Mi az neki? Hányszor produkálta ő ezt a salto mortalét –
4425 1 | vitték a hajóra, ahogy a profánus emberek hitték; hanem szintén
4426 5 | feladott penzumaimat? – kérdé professzori aszaltszilva komolysággal
4427 5 | rajtamaradt a bárón, meg a professzoron.~A kegyelmes urak kezdtek
4428 5 | vétetni, hogy kiálljon a professzorral szembe a vívóterembe három „
4429 5 | kemény parancsot oszt nagy prosopopoeiával:~– Vigyétek a vadat! A bőrét
4430 4 | csókolódzás. Jónás úrfi hiába protestál, hogy ő nem szereti a férficsókot:
4431 4 | a torkán, majd a lelkét prüszkölte ki tőle.~Jónás úrfi nagy
4432 9 | viselet, meg az arcfesték, a puderezett hajépítmény, a szépségflastromok
4433 4 | ministráns fiút, aki is a püfölés elől ordítva szalada ki
4434 5 | aztán életlen kardokkal püfölgessék egymást. Ebben nincs semmi
4435 5 | akkor aztán elkezdte azt püfölni kedvére, ahol érte, elől-hátul
4436 9 | fel az esketésre.~Mikor a püspök azt kérdezte a menyasszonytól,
4437 3 | Több hatalmam van, mint a püspöknek.~– Jövendőt is tudsz mondani?~–
4438 9 | parancsolva van. A pécsi püspököt kérte fel az esketésre.~
4439 9 | ismertetik, és harmadszor, hogy a püspökség tegye deficientiába a botsinkai
4440 5 | vizet, a poharat, a sült pulykát, asszonyt, urat, ráncos
4441 5 | csimpajkozott inkább Meister Pumpernickelbe, úgy, hogy el nem maradt
4442 5 | tréfából kiálljon professzor Pumpernickellel a terem közepére, kesztyűs
4443 5 | professzor Pumpernickel. Pumpernickelnél pedig már készen voltak
4444 5 | egész komédiát. Professzor Pumpernickelre rá volt bízva, hogy vegye
4445 3 | lánykává alakítani át a rücskös purdéjukat. – Micsoda termet volt!
4446 4 | vetettek a számára.~A kardja, puskája (amit Feuerstein bárótól
4447 4 | No hát legyünk pertu! A puskám neked hagyom emlékül.~A
4448 4 | benn volt, egyszerre csak puskaropogást hall. „Ki mer itt lövöldözni
4449 4 | röheje.~Nosza, felkapja a puskát: akkor veszi észre, hogy
4450 4 | birtokomon van. Ide azzal a puskával!~– Hogyan van?~– Úgy, hogy
4451 5 | agréez moi, ma déesse, que je vous embrasse le main”,
4452 5 | hátra. Erre nemigen akart ráállni Jónás úrfi. Hogy ő tréfából
4453 2 | hazulról hozott pénzéből. Ezt rábízta egy török effendire, kivel
4454 4 | rémséges, kísértetjárta, rablógyilkosságtól borzasztó meséket, amik
4455 1 | tartogatnak egy csomó halálraítélt rabot. Ezek közül felhoznak hármat:
4456 5 | ott tarták a vadaskertben ráccsal körülvett udvarban, kettő,
4457 5 | szerelmi történetét a vadonszép rácleánnyal; egész odáig, hogy most
4458 4 | hozzák rögtön a csemegét. Rácoknál az a legelső, amivel a vendéget
4459 5 | németet, franciát, olaszt, rácot, még a magyart is. Jónás
4460 2 | csaptak reá vesszővel, hogy ráemlékezzék a statutióra vénember korában.
4461 2 | a te gondod. Különben is ráérek, amíg te a másik tanút felhajhászod
4462 4 | szomszéddal, aki a vizeket ráereszti; mert szükséges, hogy a
4463 4 | E csendes baktatás alatt ráért a két szomszéd az ismerkedésre.
4464 8 | Ez a tréfás faj is úgy ragaszkodott hozzá, mintha közülök való
4465 2 | igaz – mondá Jónás úrfi, ragyogóra váló arccal. Az anyám is (
4466 5 | botsinkai fényes toronytető ragyogva emelkedik ki, hirdetve,
4467 1 | igazi „boktsatütün” dohányra rágyújtott, azt mondá Gáspár úrnak:~–
4468 5 | báróvá; inkább elhitte, s ráhagyta magát vétetni, hogy kiálljon
4469 3 | devlába – kiált rá a Cafrinka, ráhúzva a tenyerével, mire a nagy
4470 4 | a tiszta víz. Alig bírt ráismerni Jónás úrfi.~– Az éjjel meglátogatott
4471 4 | amit egy nagy kánya üldöz. Ráismert, hogy az postagalamb.~Volt
4472 8 | bögölyök millióinak bosszantó rajai. Az ég behúzódott.~– Siessünk
4473 5 | bosszantották; s ez most rajtamaradt a bárón, meg a professzoron.~
4474 3 | kirakta; s mikor végignézett rajtuk, összecsapta a kezeit.~–
4475 6 | te elmentél innen, másnap rajtunk rontott, s azt követelte,
4476 9 | De már a nevedet is rajzold alá, hadd idvezüljön tőle
4477 6 | Szaffi!~A leány most újra rákezdé a sírást; de az őrületes
4478 1 | azokat is mind a dereglyére rakják. Azokat azonban nem vitték
4479 2 | vezére mellé, a nagydicsőségű Rákóczi Ferenc mellé. – Viszontagságos
4480 1 | Emlékezzél csak vissza Rákóczira! Hányszor adtál szállást
4481 4 | szélére, ott szekerekre rakodtak, s négy lóval továbbszeleltek
4482 3 | felemelte a poharát, s ráköszönté ezzel a szóval: „áldja meg
4483 8 | meglapultak nádkévékből rakott kunyhók alatt, s nappal
4484 1 | a hordókat, tarisznyára rakták a sok pénzt, s az éjszaka
4485 1 | mellette. Az élelmezési raktár ott volt a szomszédban,
4486 3 | lehetett. A tűz meg lett volna rakva iglice tövisből; – hanem
4487 4 | mellett, odamegy az ágyához, rálehel a fejére, s ahol az a lehelet
4488 8 | könyörgésemnek.~Jónás pedig mogorva ráncokba szedte a homlokát, s azt
4489 2 | pokol kínjait enyhítsem ránézve.~– Még ezeken az ezüstkanalakon
4490 4 | tele van öntve szurokkal; rángatja a kardját, az meg nem jön
4491 8 | mulattatja az apja, az üstökét rángatva azalatt gyöngéden: „ásd
4492 9 | ruházta őt fel és ezredesi ranggal, annál a huszárcsapatnál,
4493 9 | az udvartól, megfosztanak rangodtól, címedtől, még a birtokod
4494 9 | Inkább vegyék el minden rangomat, kincsemet, birtokomat;
4495 3 | személy volt. Főkapitányi rangot viselt. Tudniillik boszorkányok
4496 4 | által vitte ilyen magas rangra. Szép férfias alakja mellett
4497 4 | fiú”-t, azonnal csizmát rántott, lement az istállóba, felnyergelte
4498 8 | úgy rengett, reszketett a rászakadó ég csapása alatt.~– No ez-e
4499 2 | Egynéhány imádságra is rászoktatá. Aztán mikor néha nagyot
4500 2 | az Istenhez: még valaha rátalál ezekre a kincsekre.~Hanem
4501 1 | visszakerülhetünk (ami bizonyos), megint rátaláljunk; de más rá ne bukkanhasson.~
4502 3 | cigányasszony háza~Könnyű volt arra rátalálni; az utolsó ház a falu végén,
4503 3 | pirossárga csíkos palást, ami a ráülőt egy perc alatt tíz mértföldre
4504 5 | báróné elkapta a kezét, s ráütött a legyezővel.~– Hát maga
4505 1 | szabadságot ígérnek nekik, ha rávallanak a kipécézett pasára, hogy
4506 5 | inasok, akik felhozták, rázárták a szobát, hogy el ne szökhessen.~
4507 8 | kötelét, egyszerre csak a rázkodó oszlop tetejéről leugrott
4508 6 | ifjút magától, s suttogva rebegé:~– Miért csúfol ki engem,
4509 8 | istennyíla éppen oda csapott le recsegve, süstörögve a vesztőhelyre!
4510 4 | bealkonyodott, annál ijesztőbb regéket suttogott Arzéna vendégének,
4511 7 | nekem kegyelmességed egy regement katonát, akik a töltéseimet,
4512 7(1)| különböző dátummal szerepel a regényben. (A szerk.)~
4513 4 | várhatta, hogy eljöjjön az a reggeli óra, amelyben Loncsár urammal
4514 7 | kosár iszalagból.~Estétől reggelig ásta a gödröt Jónás úrfi;
4515 4 | Arzéna kisasszony Jónás úrfit reggelizésre.~Ezúttal azonban egész okos
4516 4 | ahol az a lehelet érte, reggelre tiszta fehérré őszül egy