| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór Cikkek a forradalom évébol IntraText CT - Text |
Ne ijedjetek meg e szótól: forradalom.
Nem villám ez, csak napsugár, mely szemetekbe süt.
Minden, mi szép, minden, mi fönséges, e szóban benne van. Isten-irgalom és emberszeretet, férfierény és nőszerelem, néphatalom és világszabadság – minden, minden e szóban: forradalom.
Éj után hajnal jő. Az álmok elfutnak. A sötétség visszatér kriptáiba, a hegyek arannyal festik ormaikat, a nap sugára szétlövell. Minden, mi sötét és a sötétség lakója, visszafut odvába; de fölébred minden, ami szép és az istené. Millió csillag, az ég millió gyémántos királya tűnik el egy sugarától a napnak. Nem látja senki, hogy hová lettek? Nem tudja senki, hogy vannak-e. Életök csak a ragyogásban látszék, s ragyogásuk elmúlik, mihelyt az ég megszűnik fekete lenni. Helyettök ott fenn a pacsirta zengi énekét.
A hajnal nem gyilkol meg senkit, hogy éjt nappallá változtassa. Az éj mindenkit elaltat, hogy uralkodhassék.
A hajnal pirulása nem az a vér, mely a szívből kiömlik, hanem amely a hős arcán pirul, midőn sisakját fölteszi.
Az éj halált oszt mindenkinek. Még az élő is elalszik, s a virág becsukja kelyhét.
A hajnal életet oszt szét, még a sír is kivirágzik, s a tengerfenék növény-erdőt terem, hová szeme elhat s kicsalja a börtönnyíláson át az eltemetett halovány virágot.
Változik minden. Ég és föld más alakot ölt. De életre változik minden. Világ és szabadság terjed szét mindenütt.
Ki boldogtalan volt, a forradalom szívét meggyógyítja, ki félt, bátorrá teszi, a vak szeméről a hályogot letépi, mindent ad mindenkinek s mégsem vesz el senkitől semmit.
Igazságot tesz mindenkinek s mégsem áll bosszút senkin.
Mindenkit megvéd s mégsem üldöz senkit.
Mert fegyvere nem halált, hanem életet oszt.
*
Vannak, kik azt hiszik, hogy a forradalom eszméje egy a zsarnok-gyilkolással.
Ez lehetett akkor, mikor a zsarnokok a népet üldözték, midőn a nép a szabadság után sovárgott, s csak egy Brutusnak kelle születni minden Caesar mellé, hogy a népszabadság biztosítva legyen.
Újabb időkben a zsarnokok találtak módokat, melyekkel a népeket magukba szerelmesekké tegyék, s ha ledűl egy, a nép másikat emel helyébe.
Ilyenkor nem a zsarnokokat, a rabszolgákat kell kiirtani.
Mihelyt nem lesznek rabszolgák, nem lesznek zsarnokok.
S ide nem kell kard, nem kell guillotine, ezt tenni fogja a forradalom szelleme.
A keresztyén vallást nem fegyver terjeszté el a világon, forradalom volt az is, mit az a földön, az égben és a föld alatt előidézett, csatát vívott emberekkel, ördögökkel és hamis istenekkel, csatát magával a halállal és győzött, mert fegyvere a szent igazság volt.
A hamis istenek oltárán kihamvadt a tűz, az ördögöket nem hitte többé senki, s a halál fejéről leesett a korona. A halál megszűnt öldöklő angyal lenni. Új élet angyala lett belőle. Mert úgy akarta az örökhatalmú szellem.
Nem hoz magával semmi fegyvert, mint igazsága szavait. Nem öl meg senkit, de mindenkit újra teremt. A félistenekből egész emberek lesznek, s a késő utókor bámulni fogja azon csecsebecséket, babonás népfétiseket, miket egykor a nép térdre omolva imádott.
Ha a nép ember előtt hajtja porba arcát, nem azt kell porba sújtani, kit bálványul körülvesz, hanem őt kell kiemelni a porból s tudtára adni, hogy ki asszonytól született, az nem isten, de nem is igavonó barom.
S ezt fogja tenni a forradalom.
Kérdés: Miben különbözik a francia forradalom a magyar forradalomtól?
Felelet: Abban, hogy a franciák el akarták kergetni a királyukat, s ez nekik sikerült; a magyarok pedig örömest hazahozták volna királyukat, s nekik meg ez nem sikerült.
Kérdés: Micsoda titkos jelentéseik vannak az érdemrendjeleknek, miket a királyok osztogatnak?
Felelet: A kereszt azt jelenti: „íme te is segítettél a népek megváltóit keresztre feszíteni, viseld érdemed jelét a nyakadra kötve.”
Az aranykulcs: „hű tömlöctartója voltál a szabadságnak, viseld porkolábi érdemeid díszjelét magadon.”
Az aranylánc: „engedelmes igavonó marhája voltál a te uradnak, legyen megaranyozva a lánc, mellyel nyakadnál fogva zsámolyához vagy kötve.”
Az aranysarkantyú: „első voltál ott, ahol futni kellett, legyen mivel sarkantyúznod a lovadat, ha háborúba mégy.”
Az aranygyapjú: „jámbor birkája voltál a te uradnak, viseld tulajdon bőrödet.”
A térdkötő: „köszönd e harisnyakötőt azon érdemeidnek, miket magadnak az udvari hölgyek körül szereztél.”
A tárca végre ilyenformát jelenthet: „elloptad a gazdád számára a nemzet pénzét, már most emlékül tartsd meg magadnak a pugyillárist.”