Part

  1 1 |               hogy ez nemcsak őt magát, hanem a lova hátulját is egészen
  2 1 |             kutyafejű tatár az ő nevük.~Hanem hát egy ezermestert nem
  3 1 |                  de nem hegyszakadékot, hanem egy tengerszemet a völgy
  4 1 |              tengerszem be volt fagyva.~Hanem az ilyen tengerszemnek a
  5 1 |                 elég vastag lett volna, hanem pallónak meg dobogó hídnak
  6 1 |                még nem is igen sietett. Hanem aztán mikor felért a hegytetőre,
  7 2 |                 medvebarlangot alulról; hanem holnap, ha világos lesz,
  8 2 |                is egy gonddal kevesebb.~Hanem amint a medveszánkó végre
  9 2 |            azokat ő nem sietett kiásni, hanem leszállva a szánkójáról,
 10 2 |                ide a völgybe lejönni. – Hanem tova egy magaslaton mégis
 11 2 |               sem látszott ki belőle; – hanem hát Boldizsár bá azt tartá,
 12 2 |                 vásárkor visszahozom. – Hanem ezt csak azután mondta neki,
 13 2 |                  Azaz, hogy nem a falu, hanem csak a népe. A megriadt
 14 2 |                 ne a vasvilla nyelével, hanem a hegyes végével köszöntgessétek: –
 15 3 |         ezermester, nem is a lelkektől, hanem a saját esze járásából.
 16 3 |         parancsából, ottan meg nem áll, hanem majd nekiesik a védtelenül
 17 3 |            negyedik pedig bevehetetlen; hanem ott fekszik a síkság közepén,
 18 3 |            kiszedheti a szemünk szőrét; hanem azon leszünk, hogy, távol
 19 3 |                ő; mégpedig nem feketét, hanem fehéret: azt mondta, hogy
 20 4 |           sínylett Krímiában rabláncon, hanem az is mind rendben volt.
 21 4 |           iszákos, a bort nem is issza, hanem úszik benne; s ha feltette
 22 4 |              keze a kardjához kapkodni. Hanem annál restebb, ha valami
 23 4 |                 súgja nekem a kisujjam. Hanem hát jól van. Te csak légy
 24 5 |                kengyelbe dugja a lábát; hanem ahogy a kutyán szoktak nyargalni,
 25 5 |                pedig beillett árbocnak.~Hanem hát Buzdurgán murza holmi
 26 5 |                 volt a tatár rabságban; hanem egytől hallott a többi valamit,
 27 5 |                a tatár a cserzőcsávába: hanem beviszi a palotás műhelyébe,
 28 5 |                 jó szaváért az Isten.~– Hanem hát arra kérlek, hogy el
 29 5 |              uram?~– Nem! Nem ő mondta; hanem úgy álmodtam.~– Álmodtad
 30 6 |                 kékre, pirosra festett, hanem azért kívül-belül lyukas
 31 6 |                marokent meg a bagariát.~Hanem odafenn, a palota körül,
 32 6 |             áramlat sietteti a tavaszt.~Hanem hát van az öreg nemerének
 33 6 |               fagy el nem múlik rólunk; hanem én tudnám egy módját, ahogy
 34 6 |                alatt, és nem tömjénnel, hanem tőzeggel, nyers gazzal,
 35 6 |              székely istentiszteletben. Hanem annyit mondok neked Damokos
 36 6 |                 jácintok: nem pokolbűz, hanem millió eleven virág fűszerillata
 37 6 |       Mikóújvárát: az már nem volt ott; hanem a menyecskék sikoltozása
 38 6 |                 az eléje szálló alakot, hanem még rá is kell ismernie.
 39 6 |             körítenek.~De nem is öv az, hanem egy olvasó, csat helyett
 40 6 |                 öli meg ugyanannyiszor. Hanem hát a koporsó födele olyan
 41 6 |               ökleit egymáshoz kötözze. Hanem amint az a feketebőrű leánycseléd
 42 6 |            vagyok gyáva rabszolga cenk, hanem igaz magyar nemes! Hivass
 43 6 |                 mint a tyúk az ábécét!)~Hanem hát már benne volt. Úszni
 44 6 |           koponyját; jó lesz az így is.~Hanem egy különös kegyelmet kért
 45 6 |               arany mondásokat festeni; hanem azután engedd meg, hogy
 46 6 |                 abbahagyjátok a dolgot; hanem amikor az egyik munkájába
 47 6 |               hogy majd elszólta magát. Hanem aztán helyreüté a dolgot.
 48 7 |               ilyen keszeg?~– Ne ugass, hanem beszélj, mit hoztál?~– Ejnye
 49 7 |           küldtek ide?~– Van biz ottan, hanem azt okosabb helyre küldik.~–
 50 7 |              tudnék, nem járnék gyalog, hanem beállnék püspöknek: hat
 51 7 |          cigányutcára szaladt levéllel, hanem iparkodék minél hamarább
 52 7 |                volt a szeredásában.~No, hanem az szép találkozás volt,
 53 8 |             nyújtson neki hála fejében, hanem Boldizsár bá egyet olyat
 54 8 |              nem volna igazi a leves).~(Hanem aztán megint van egy magyar
 55 8 |               ugyan nem talált a golyó, hanem azért tökéletes lett az
 56 8 | keresztülszökdelve, s elállta az útját, hanem ekkor Munduka Ravasel dörgő
 57 8 |        pirosba-veresbe való öltözködés?~Hanem efölött nem sok ideje maradt
 58 8 |         köpönyeg nem egy golyót kapott. Hanem az azért úszott és rángatózott
 59 8 |            aztán haladt a víz sodrában.~Hanem hát ez jó volt a köpönyegnek;
 60 8 |         megtette, hogy életben maradt.~„Hanem ez még kevés! Ez még semmi
 61 9 |             kardot, úgy harcolt tovább. Hanem a nyomorult Czirjék az ott
 62 9 |                nyergére kösse a turbát, hanem az enyimre. Íme, én visszahoztam
 63 9 |                 úgy éledt szemlátomást.~Hanem egyszer csak nagyot csuklik,
 64 9 |             akadt a torkán. Nem biz az. Hanem amint Ilka asszony megfordult,
 65 9 |         villával dobolni a cintányéron.~Hanem Apor István uram háromféle
 66 9 |              fojtottak az Ojtoz tavába. Hanem azért se annyi ólmot nem
 67 10|                azt nem akarom állítani, hanem hogy ő igazította utunkba,
 68 10|              volt az idő és az erkölcs.~Hanem a nóta maga elterjedt egész
 69 10|                más gonosztevő számára.)~Hanem a diéta számára nem volt
 70 10|                járhatott rajtuk a szél; hanem a két végét, ami pajták
 71 10|                 milyen jól ment minden!~Hanem az volt a nagy baj, hogy
 72 10|               az egész ég nem volt kék, hanem szürke. Sokáig bámulta minden
 73 10|         kocódásaitokban gyönyörködjünk, hanem hogy tőletek a mi rabságban
 74 10|           vagyok „mulier”, nem asszony, hanem „vidua”, özvegyasszony,
 75 10|        megtörtént. Tudjuk, neki is fáj. Hanem azért jöttünk, hogy a megtörtént
 76 10|                izenetet Rákóczi György, hanem a Kolozsváron levő hadai
 77 10|               meg a foglyok kiváltását; hanem a fegyverén esett kudarcért
 78 10|                a ti kincsetek, asszony; hanem a ti pergő-forgó nyelvetekben:
 79 10|        uraitokat a szultán ki nem adja; hanem az ő parancsolatjának engedelmeskedtek;
 80 10|       fejedelmeteket el nem kergetitek, hanem hozzá ragaszkodtok, bizony
 81 10|         rontsanak be az országgyűlésbe; hanem maradjanak kívül. Nehogy
 82 10|                Szamosújvárt nem érinti, hanem a Szamos túlsó partján halad
 83 10|                a szultán fenyegetésére, hanem dacol vele, s kész fegyveres
 84 10|                a kívül álló sokaságnak, hanem magának a fejedelemnek is
 85 10|          elfogadja a fejedelmi süveget; hanem válasszunk rend és törvényes
 86 10|           visszakergetni a kalamárisba.~Hanem közbeesik négyezer kétségbeesett
 87 10|               de nem szemközt fordulva, hanem csak úgy oldalvást, mintha
 88 10|             többé ugyan ne próbáljátok, hanem akit az erdélyi három nemzet
 89 10|          kellett volna gázolnia.~      ~Hanem hát mindez nem sokat használ
 90 11|         bolondot még nem hallott senki. Hanem az meg volt engedve a rabnak,
 91 11|            földről, amit hozzám vágtál! Hanem aztán, ha itt találsz veszni
 92 11|               gondolod?~– Nem gondolom, hanem tudom. Megírta nekem a levelében
 93 11|          bizonnyal.~– Nem a másvilágon, hanem ezen a világon.~– De már
 94 11|                 vagyok a tizenharmadik; hanem én vagyok az első.~– Az
 95 11|                őtet venné fel a hátára, hanem tégedet meg engem, s elfutna
 96 11|                őriztem árgus szemekkel, hanem hiszek benne, úgy mint az
 97 11|                nevetésre voltak nyílva; hanem amellett a szemöldökei összehúzódtak,
 98 11|             asztalról. Tudta ezt Tamás.~Hanem azért neki mégis terített
 99 11|               mond. A számnak ne higgy, hanem a kezemnek hihetsz.~Azzal
100 11|              azt nem adta vissza Tamás, hanem csak letörülte a nyomát
101 11|          kiszívja. Imádkozni nem tudok, hanem bűvölni tudok. A börtönöd
102 11|               hogy a te hazádba menjek: hanem hogy a magam országát lássam
103 12|             Dicsőségnek elég szép volt, hanem haszonnak semmi. Mert ezzel
104 12|                 Györgyöt visszafogadni, hanem kikiáltották fejedelemnek
105 12|                a fejedelemé volt az.) – Hanem hát én is megmondom igazán,
106 12|                még maga elé sem ereszt, hanem betegnek mondatja magát,
107 12|              Hidd el, hogy nem teérted, hanem őérte beszélek. Mert látom,
108 12|            azonban nem nyílik kulccsal, hanem alul van egy fordító retesze;
109 12|                három portát.~– Jól van. Hanem azt add írásban.~Apor István
110 12|               törte se kezét, se lábát.~Hanem a zörejre fölébredt Ilka
111 12|               Czirjéknek volt tudomása; hanem a furfangos sóhajhidat már
112 13|                majd kiveri valamennyit. Hanem most legelébb is az a fő
113 13|           számít, az bizony csúfot lát; hanem aki a bolondságukra számít,
114 13|           díszes vendégfogadók valónak; hanem kinn maradt Bolgárszegen.
115 13|            meglátják, s agyonütik érte. Hanem majd adok én nektek egy
116 13|                 ők nem akarának utazni, hanem csak Krímiáig, Buzdurgán
117 13|                  De nem a Riu patakban, hanem a „zavarosban”. Egy olyan
118 13|                 útiköltségre kell majd. Hanem azt tanácsolom, hogy mindjárt
119 13|             szállítani ki az országból; hanem csak őnekik. Hát az az én
120 14|            várja ő, hogy érte jöjjenek, hanem kitör innen. – Vele volt
121 14|               akik a bástyát kikezdték, hanem a krímiai tatárok, Buzdurgán
122 14|              ugyan attól nem kérdezték, hanem addig nyargaltak vele, amíg
123 15|                 az ő zsámolyához eljut, hanem csak ott alkuszik a nagyobb
124 15|            rendén az napjára az uráért, hanem a furfangos Apor István
125 15|             Ezek nem emberi alakok már, hanem kísértetek!~Ilkának a szíve
126 15|                 vissza – mondá Tamás. – Hanem ha kegyelemosztó napod van,
127 15|                 váltságdíjat nem értem, hanem kétszáz fogolytársamért,
128 15|        pillanatig sem maradt ott állva, hanem a két kezével megkapta egyfelől
129 15|            ugyan azt a kegyes óhajtást; hanem éppen őrá fogja bízni annak
130 16|                de még ott sem állt meg, hanem átcsapott Magyarországra,
131 16|              reá rohanó Damokos Tamást.~Hanem hát meglehet, hogy az ilyen
132 16|              meg nem maradhatott benne, hanem elvitte családját Alsócsernátonba,