bold = Main text
    Part                                      grey = Comment text

  1 1    |          csapatok vezére, nyújtódi Damokos Tamás, amint azt látta,
  2 3    |          egyaránt előkelő „primor” Damokos Tamás, „ex genere Nyujtód”.
  3 3    |         tartotta azután székhelyét Damokos Tamás, aki főkapitány vala
  4 3    |           asszonnyal tudatta a hős Damokos Tamás szomorú végzetét.~–
  5 3    |       elmondá neki, hogy mit izent Damokos Tamás nagy veszedelméből,
  6 3    |          ott veszne Krímiában a jó Damokos Tamás urunk.~Az asszony
  7 3    |           Hiszen volna csak itthon Damokos Tamás, majd megmutatná az
  8 5    |            volt, hogy a rabbá lett Damokos Tamásnak a gazdája Buzdurgán
  9 5    |          Buzdurgán murza, aki a jó Damokos Tamásnak a rabtartó gazdája
 10 5    |         Nagy pénz az: kiadják érte Damokos Tamást.~– De mikor énnekem
 11 5    |          nagyon jól tudja ám, hogy Damokos Tamás főfő székely ember,
 12 5    |       megmondja neki, hogy ki az a Damokos Tamás? Őérte Buzdurgán uram
 13 5    |        húsból van az ember, még ha Damokos is. Az ilyen dologban az
 14 6    |        székely vagy? Mi a neved?~– Damokos Tamás.~– Damokos is, meg
 15 6    |          neved?~– Damokos Tamás.~– Damokos is, meg Tamás is? Melyik
 16 6    |          Hanem annyit mondok neked Damokos is, meg Tamás is: hogyha
 17 6    |            babonádhoz: megengedem.~Damokos Tamás azonnal összehordatta
 18 6    |            meg. – Éjfél felé pedig Damokos Tamás jó nyers cserhulladékot
 19 6    |           s aztán maga elé hívatta Damokos Tamást.~– No te székely!
 20 6    |            kegyelmet teszek veled.~Damokos Tamás megörült, hogy ilyen
 21 6    |       dolgodra. – Hát te csakugyan Damokos is vagy, meg Tamás is? Ej,
 22 6    |            örülök, ha itt hágy, jó Damokos Tamás.~Ettől fogva aztán
 23 6    |           volna annak!~Egy délután Damokos Tamásnak azt a munkát adta
 24 6    |         azt is megvizsgálják.~A jó Damokos Tamás pedig csak aludt szép
 25 6    |        dűlve gyönyörködött bennük.~Damokos Tamás pedig ottan a kas
 26 6    |       bolond ez már megint!” mondá Damokos Tamás. Ne sikoltozzatok
 27 6    |  halálkínoktól látszott vonaglani; Damokos Tamás a Megváltónak minden
 28 6    |       történetét– parancsolá Kalme Damokos Tamásnak.~A délceg ifjú
 29 6    |            szabad népeiről beszélt Damokos Tamás, az asszonyokról,
 30 6    |           ezt erről az övről írni?~Damokos Tamás vállat vont. E bizony
 31 6    |          egyenesen szembe nézhesse Damokos Tamást.~– Te írtad ezt?
 32 6    |    terjeszté ki a két karját, hogy Damokos Tamás most már csakugyan
 33 6    |          van, jól; gondolá magában Damokos Tamás; de majd mikor kisül,
 34 6    |         szokott hozzájuk bemászni.~Damokos Tamást itt átszolgáltatá
 35 6    |            meghókonyodtában.~– Te! Damokos Tamás! Ennek a mustráját
 36 6    |            akkor!” – mondá magában Damokos Tamás, elfeledkezve rab
 37 7    |           volt neki siettetni a jó Damokos Tamásnak minél elébb való
 38 7    |        elküldöd Perekopba, mihelyt Damokos Tamást oda kihozzák, oltalomleveleket
 39 7    |      kegyelmedet rendelte el, hogy Damokos Tamás fogsága alatt az én
 40 7    |     gondolattól, hogy ha netalán a Damokos Tamás kiszabadulása által
 41 7    |           esztendő egy nap elmúlik Damokos Tamás elfogatása után, akkor
 42 7    |    jussanak. Akkor aztán beszéljen Damokos Tamással más, nem én. Mert
 43 7    |    rabságba szaladt vétektarisznya Damokos Tamásért kellene tatár fogára
 44 7    |         hogy hozzák ki a rabságból Damokos Tamást Perekopig; elfogadtatik
 45 7    |        múlva otthon lesz a várában Damokos Tamás.~Apor István uram
 46 7    |             össze ne tépd. Majd ha Damokos Tamás előkerül: sokszor
 47 8    |       kezemben a fetva! Hozom haza Damokos Tamást! Megvan már Damokos
 48 8    |         Damokos Tamást! Megvan már Damokos Tamás! Örüljön, örvendjen
 49 8    |            már ott hozza valahol a Damokos Tamást a saroglyában.~–
 50 8    |          olvasható vala: „Tomasius Damokos de Newtood.” Ez már itt
 51 8    |       többet ittak azon ebéd alatt Damokos Tamás uramnak a boldog kiszabadulásáért!
 52 8    |          kétezer arannyal. Oda van Damokos Tamás!”~ ~
 53 9    |           úgy koldulom is össze, a Damokos Tamás váltságának ki kell
 54 10   |      egyenesen azért, hogy szegény Damokos Tamás ott vesszen a rabságban,
 55 10   |          el akart közöttük mondani Damokos Tamásné, sűrűn kiáltották: „
 56 10   |       ezüsttel.~Megérkezék azonban Damokos Tamásné az özvegyek táborával
 57 10   |             Az asszonyok vezetője, Damokos Tamásné választ adott neki,
 58 10   |           a mundérját kefe nélkül.~Damokos Tamásné erre a rossz hírre
 59 10   |          Én vagyok a szerencsétlen Damokos Tamásnak a hitvese, özvegyasszony,
 60 10   |      zálogul odaadom kegyelmednek, Damokos Tamásné asszonyom, az édes
 61 10   |         keresztülutazó katonákat!)~Damokos Tamásné úgy kommandérozott,
 62 10   |            sokat használ a szegény Damokos Tamásnak! Meg az ő rabtársainak.~
 63 11   |           hogy mikor érkezik meg a Damokos Tamás váltságdíja?~A szultán
 64 11   |            tömlöcöt, abba elcsukta Damokos Tamást. A kulcsokat aztán
 65 11   |          elmúlt, azt mondá egyszer Damokos Tamásnak a murza, mikor
 66 11   |            papirosra leírni.)~Erre Damokos Tamás úgy teremtette neki
 67 11   |           egy nőt szabad szeretni.~Damokos Tamás elértette biz ezt
 68 11   |            én.~Ezzel magára hagyta Damokos Tamást a szép kegyencnő,
 69 11   |    vitatkozással – mondá bosszúsan Damokos Tamás, megbotránkozva az
 70 11   |          az Erdélyben. Ha sajnálta Damokos Tamásné asszonyom meg az
 71 11   |        megint visszatérhessen oda.~Damokos Tamás szívét mégis nagyon
 72 11   |             nem olvad-e meg benne?~Damokos Tamás azt látta ezekből
 73 11   |      levele elején, hogy siessen a Damokos Tamás nevű fogoly nemes
 74 11   |        most jutott éppen a kezembe Damokos Tamásné asszonyomnak egy
 75 11   |     purgatóriumnál. (Pimpilimpim!)~Damokos Tamás keserűen nevetett.~–
 76 11   |          gondolattól, ha netalán a Damokos Tamás kiszabadulása a mi
 77 11   |           pokol harsonáját hozzá.)~Damokos Tamás az összeszorított
 78 11   |         Pimpilimpim, tintirintim.)~Damokos Tamás minden tagjában reszketve
 79 11   |    rabságba szaladt vétektarisznya Damokos Tamásért kellene tatár fogára
 80 11   |           Elég már! Elég! – ordítá Damokos Tamás, dühében toporzékolva.~–
 81 11   |       ezerszer, igaz szeretettel.”~Damokos Tamás nem volt többé ember,
 82 11   |         csaknem halott volt, mikor Damokos Tamás kezéből kikerült.
 83 11   |         szerencsével. Elbocsátlak.~Damokos Tamás megrázta a fejét,
 84 11   |            még akkor sem. Mert egy Damokos még soha nem lopott, nem
 85 11   |     elhagyta a murza háremszobáját Damokos Tamás, s átment a zárkájába.~
 86 11(1)|           emberek…”~ Ezen levélben Damokos is fel van említve a sanyargatott
 87 12   |        mint amelyet perduellióiért Damokos Tamásné fiskaliter elvesztett.
 88 12   |          földönfutókká legyenek. A Damokos Tamásnak már vége. Az nem
 89 12   |     hitedre, hogy most is szereted Damokos Tamásnét?~– Tudom már, mit
 90 12   |           meg sem kérhetem, amíg a Damokos Tamástól el nincs választva.
 91 12   |        mondá Czirjék. – Mert már a Damokos Tamásról egyszer le kell
 92 12   |      ekképpen kifundált. A szegény Damokos Tamás kárbaveszett, azon
 93 12   |         szorongatni. Ez bizonyosan Damokos Tamás képe.~A felébredt
 94 12   |            Munduka Ravaselt, aki a Damokos Tamás váltságát elrabolta,
 95 12   |             Hát ha, mint a szegény Damokos Tamásnak, esztendő számra
 96 12   |         külső tornácon, úgy került Damokos Tamásné elé, aki azt hitte,
 97 12   |     mondtam én. Bizony odamegyünk! Damokos Tamáshoz!~Ezért a szóért
 98 13   |           Azért csak egy oszporát.~Damokos Tamásné bizony megadott
 99 13   |       tőletek akárki, mert ez csak Damokos Tamásné asszonyomnak a nevére
100 14   |          tartotta körmére keríteni Damokos Tamásnét, aki az uráért
101 14   |          bálványa? Akiért az urát, Damokos Tamást ott hagyja a csávában!
102 14   |        moslékot, a közös vályúból, Damokos Tamással, s egy korbács
103 14   |           pedig, hogy hol van most Damokos Tamásné, nehéz lett volna
104 15   |            ezt a nevet elolvasta: „Damokos Tamásné!” Megköté magát
105 15   | porontyával. Ez volt a levélben:~A Damokos Tamás nevű rab magyar urat,
106 15   |       harámbasával, azért, hogy az Damokos Tamást rabságba veszítse,
107 15   |         semmi rosszat ne mondj. Az Damokos Tamást pedig rögtön hazaküldjed,
108 15   |    magammal az én édes jó uramnak, Damokos Tamásnak a váltságát, hogy
109 15   |         sorban felállíták, s akkor Damokos Tamásné végighaladt a sor
110 15   |          látni, végigszemlélgetni. Damokos Tamásné sorba járt előttük,
111 15   |           Azok között sem volt még Damokos Tamás.~Most aztán Kalme
112 15   |          Ilka.~– De kiadom ingyen!~Damokos Tamás még most is büszke
113 15   |            én azt mindig! – kiáltá Damokos Tamás, keblére szorítva
114 15   |      megint csak visszavándorolt a Damokos Tamás kezébe.~Még utoljára
115 15   |           is tette volna azt hozzá Damokos Tamás, ha előre tudta volna,
116 16   |         vegyest.~Ekkor került haza Damokos Tamás, a maga kiszabadult
117 16   |          azt mondá Boldizsár bának Damokos Tamás:~– Eredj csak, édes
118 16   |      futamodott, hogy hazakerült a Damokos Tamás meg a lófők hada Krímiából,
119 16   |     Megyünk is!~S meg is indulának Damokos és Czirjék vezetése alatt
120 16   |          Hej, édes jó öcsém, vitéz Damokos Tamás kapitány uram. Csak
121 16   |      vívhatsz meg vele, senki más.~Damokos Tamás látta, hogy ezt a
122 16   |          Úgy várta be a reá rohanó Damokos Tamást.~Hanem hát meglehet,
123 16   |            tömzsi régen odavágott. Damokos Tamásnak az éles szablyája
124 16   |       szemrehányásokat tenne: „Ej, Damokos Tamás, ezt nem vártam tőled!”~
125 16   |             Azok között megtalálta Damokos Tamás Apor István uramat
126 16   |      között, a székely nép ajkain, Damokos Tamásnak az a jellemző mondása: „