Part

  1 2 |         látszik, hogy nektek is csak asszony volt az anyátok, mint az
  2 3 |              Damokos Tamás urunk.~Az asszony letörülte a könnyeit, s
  3 4 |           szabad a nevét tudni?~Ilka asszony mondá neki, hogy az bizony
  4 4 |             csak célját elérje.~Ilka asszony gondolá magában, hogy Boldizsár
  5 4 |            bízták a káposztát!”~Ilka asszony csak mosolygott.~– No, hát
  6 5 |                  Buzdurgán~Amit Ilka asszony megtudott az elfogott férje
  7 5 |             várba hozogatott, s Ilka asszony az asztalához ültetett,
  8 5 |       várnagy, ő is ott ebédelt Ilka asszony úri asztalánál, utoljára
  9 5 |            István Boldizsár bát Ilka asszony előtt; hogy nem ereszti
 10 5 |             hírmondókat őeléje. Ilka asszony ezért négy szem között előfogta
 11 5 |             is adnám – mondá rá Ilka asszony.~– No ugye, hogy kivakkantottad
 12 5 |           nevetett is egyszerre Ilka asszony.~– No látod, édes mézem,
 13 5 |            az ínségben levőket.~Ilka asszony egészen megvigasztalódott
 14 5 |               amíg megszottyan.~Ilka asszony megígérte, hogy majd úgy
 15 5 |               Hírt ám – szepegett az asszony –, de milyen hírt?~– No
 16 5 |         Nevetett, nevetett ezeken az asszony, meg is törlé a szemeit
 17 6 |              Úgy szokta azt a burána asszony. Elvégezte a nagy szapulást,
 18 7 |             felét megálmodta is Ilka asszony ezeknek a krímiai állapotoknak,
 19 7 |              visel.~Sürgette is Ilka asszony a kiváltás dolgát, de az
 20 7 |             azonban készen áll.~Ilka asszony még hozzá akarta tenni,
 21 7 |            szeretett Pistukám!”~Ilka asszony földhöz csapta azonban a
 22 7 |              bátyámuram – mondá Ilka asszony, mikor ezt a levelet lemásolva,
 23 7 |     pecsételte le mind a kettőt Ilka asszony pecsétnyomós gyűrűjével.~–
 24 7 |           Boldizsár bát a szegény jó asszony! Hogy megölelgette! Majd
 25 8 |             testtel!”~A szegény Ilka asszony is nagy örömre volt gerjedve,
 26 8 | keresztülutazni Moldvaországon.~Ilka asszony pedig jaj de szerette volna,
 27 8 |             mondá Boldizsár bá.~Ilka asszony rögtön futott az övéről
 28 8 |        másnak ne engedje, akkor Ilka asszony így beszélgetett hozzája:~–
 29 8 |          kotyogtatva kell inni.~Ilka asszony tudatá az útra kelendő uraságokkal,
 30 8 |           előtt lejöve hozzájuk Ilka asszony, a két kis fiát is lehozva
 31 8 |            De úgy látszik, hogy Ilka asszony áldásai nemigen érték őket
 32 9 |           kelének a követ urak, Ilka asszony minden este ott nézte a
 33 9 |            rémületében a szóhoz Ilka asszony.~– Hát az az átkozott Munduka
 34 9 |         mindent.~A szegény megrémült asszony maga is segített a roskadozni
 35 9 |           Ebben járatos is volt Ilka asszony, s ami csak életserkentő
 36 9 |             kérdezé rémüledezve Ilka asszony.~– A pénz bizony! – sápítozék
 37 9 |              kétségbe volt esve Ilka asszony, a kezeit tördelve és zokogva
 38 9 |    húgomasszony. Ha egy szegény oláh asszony meg nem szán egy harapás
 39 9 |      Boldizsár bátyámat – mondá Ilka asszony. – Nekem nagyon kedves emberem
 40 9 |              azt a becsináltat.~Ilka asszony maga kötötte fel az asztalkendőt
 41 9 |            félreöntözi a levet. Ilka asszony megszánta a gyámoltalant,
 42 9 |         fejét az etetett lázár.~Ilka asszony azt hitte, tán egy csirkecsont
 43 9 |             biz az. Hanem amint Ilka asszony megfordult, s hátratekintett
 44 9 |         Ugyancsak fúj a nemere.~Ilka asszony csak kiejtett tányért, kanalat
 45 9 |          ennek a nyilatkozatnak Ilka asszony, hogy minden tartózkodást
 46 9 |            zsiványok? – kérdezé Ilka asszony –, ahogy Apor István urambátyám
 47 9 |              nyugodtan kiállja.~Ilka asszony tétova tekintettel nézegetett
 48 9 |              le elébb a lakoma.~Ilka asszony ugyan nagy aggodalommal
 49 9 |         megölő, lesújtó tekintet egy asszony szeméből, akinek olyan fegyvert
 50 10|              emberről! – lihegé Ilka asszony, reszketve a haragtól. –
 51 10|             most? – töprenkedék Ilka asszony, kinek a lelki tusakodásban
 52 10|         nehéz csata előtt, aminek az asszony nekimegy, s áttöri! Ne hallgass
 53 10|               amit kigondoltál. Amit asszony kigondolt, asszony megcselekszi!~
 54 10|              Amit asszony kigondolt, asszony megcselekszi!~Ilkának sem
 55 10|         semmi magyarázat hozzá! Ilka asszony ugyan hatalmas dikciót fundált
 56 10|              s arra aztán valamennyi asszony mind rákezdte karénekben
 57 10|    hozzátenni, hogy ez a sereg csupa asszony. Vagy talán azt hitte, hogy
 58 10|               jól van! – mondta Ilka asszony – előlünk ugyan a világból
 59 10|             a hadjárat okairól.~Ilka asszony és a többi özvegyek kezdték
 60 10|            No, feleim! – mondta Ilka asszony – most kezdődik már az országgyűlés!~
 61 10|             nem vagyok „mulier”, nem asszony, hanem „vidua”, özvegyasszony,
 62 10|             követnek a vállára három asszony támaszkodott, ott kellett
 63 10|           violencia – felelt rá Ilka asszony. – De igazat ad nekünk hozzá
 64 10|          éppen azon tanácskozunk, jó asszony, hogy hogyan és mi módon?~–
 65 10|       kínozzák tovább.~– Igaz az, jó asszony! – helyeslé az elnök. –
 66 10|          amekkorát a kán követel, jó asszony?~Damokosné megsokallta már
 67 10|         élénk mormogás támadt. Ez az asszony a fejére talált a szegnek.
 68 10|             megyünk! – viszonzá Ilka asszony. – Nincs még ezzel vége.
 69 10|         diktálta.~– Tudom, tudom, jó asszony. Elpanaszolta azt már nekem
 70 10|              ott van a ti kincsetek, asszony; hanem a ti pergő-forgó
 71 10|            fülét levagdaltatja.~Ilka asszony nem várt többet. Rohant
 72 10|           bölcsek? – heveskedék Ilka asszony. – Miben válogatnak? Ha
 73 10|            tudunk?~S ezt mondva Ilka asszony, valósággal felköté a kardot
 74 10|     közbeesik négyezer kétségbeesett asszony hada. Az nem ereszti a fegyveres
 75 10|              hogy utat nyitnak!~Ilka asszony Apor István szavát vélé
 76 10|       kerítés, s ahány dorong, annyi asszony kezében kalimpált a levegőben.~
 77 11|            másik gyaur béghez írt az asszony. Nem bánná az, ha itt veszne
 78 11|      levélnek a tartalmát, amit Ilka asszony Boldizsár tanácsára fintábul
 79 11|    rettenetes állat, mint egy idegen asszony, aki szerelmet vall egy
 80 11|          feleségéhez meg nem tér, az asszony felszabadíttatik, s választhat
 81 11|             tebenned és éppen úgy az asszony?~– Bizonyára ő is úgy hisz.~–
 82 11|             kell hinnem semmit, mert asszony vagyok. Allahnak semmi gondja
 83 11|    rózsalánggal festi.~– Igen ám, jó asszony – mondá Tamás –, csakhogy
 84 11|            Hát volt egyszer egy szép asszony, akinek az urát fogságra
 85 11|          Tamás közbevágott.~– Tudod, asszony, megkínozhatsz, meggyötörhetsz,
 86 12|          mint Apor István uram?~Ilka asszony, amint megérkeztének hírét
 87 12|           még annál is elébb való az asszony. Azért, ha azzal a hatalommal
 88 12|              Tamás oda van már. Ilka asszony özvegy lett már.~Apor István
 89 12|           megvalljam: bizony maga az asszony sem megvetendő egy falat.~–
 90 12|              tükör előtt szokta Ilka asszony éjszakára a haját kibontani
 91 12|      függönyökkel beárnyékozva, Ilka asszony özvegy nyoszolyája; mellette
 92 12|      gyermekek elpihennek, maga Ilka asszony veszi elő a kapcsos imakönyvet,
 93 12|             a zörejre fölébredt Ilka asszony, s kiugorva az ágyából,
 94 12|            egész munkát, amikor Ilka asszony Szamosújvárt járt diétát
 95 12|       megmagyarázhatatlan zajra Ilka asszony hirtelen magára kapkodta
 96 12|           bátyád. Ébren vagy-e?~Ilka asszony sietett felnyitni az ajtót.~–
 97 12|             Futnunk kell innen!~Ilka asszony a lába alatt zakatoló zörejre
 98 12|            aki idelenn zakatol.~Ilka asszony hirtelen felölelte a gyermekeket
 99 12|              gyermeket? – feddé Ilka asszony.~– Igazat mondtam én. Bizony
100 13|         történt! – szörnyűködék Ilka asszony.~– Bocsásd meg néki, szentem.
101 13|             mindig célba talál.~Ilka asszony tehát egészen rábízta az
102 13|      múltkorit? – aggságoskodék Ilka asszony.~– Miért nem szóltatok nekem?
103 13|          murza uram palotájáig.~Ilka asszony tehát egészen tele volt
104 13|             monda kegyes szóval Ilka asszony.~Ebben aztán megnyugodtak.~
105 14|           egyetlen Pistukám!” A szép asszony szerelmes bálványa? Akiért
106 14|         aztán válogasson majd a szép asszony bennetek, hogy melyitek
107 15|             azt vallotta, hogy szebb asszony nem lehet a földön Kalménál!~
108 15|          közé, amint ez a sok idegen asszony mind reá néz bámulva. Az
109 15|      violagyökérnél!~S ez a könyörgő asszony még nem is alázza meg magát
110 15|       levelet hoz a kadinának. Kalme asszony ezüst csíptetővel veszi
111 15|         csupa csalafintaság volt. Az asszony sőt inkább nagyon is hűséges
112 15|              ami arról eltűnt. A két asszony közül ő volt a gyászolóbb.~–
113 15|         gyászolóbb.~– Mit hoztál, jó asszony? – kérdezé, Ilkához fordulva.~–
114 15|       mutatta magát, erőltetve.~– Jó asszony, én addig el nem fogadhatom
115 15|             én látlak! Itt a pénzed, asszony! Vedd vissza a váltságdíjad!~
116 15|            versenyben.~Most már Ilka asszony könnyező szemekkel fordula
117 15|       álmodta magát, mint az a másik asszony.~Akkor visszadobta a gyermeket
118 15|           ettől a fenyegetéstől Ilka asszony, hogy egy pillanatig sem