bold = Main text
     Part                                              grey = Comment text

3501 11   |                    láncot, s kidugva rajta a fejét, utána nézett, hogy
3502 11   |                    nézett, hogy hová esett a lánc?~Az biz egy mély sáncárokba
3503 11   |                   sáncárokba esett, aminek a feneke hat ölnyi mélyen
3504 11   |                    istállók kapui, amikben a várőrség lovait szokták
3505 11   |                   rabszolga, aki meghallva a leeső lánc csörrenését,
3506 11   |                 ahhoz az ablakhoz, ahonnan a láncot ledobták.~De hát
3507 11   |                   Ember arca?~Tamásnak még a lelke is fázott, mikor rátekintett.
3508 11   |                    Tamást úgy megigézte ez a rémtekintet, hogy nem bírt
3509 11   |                    nem bírt tőle megválni; a keble elszorult; szerette
3510 11   |                 szerette volna megsiratni.~A szép kadina odahajolt föléje,
3511 11   |                arcát az övéhez illesztve s a haját hátra simítva szép
3512 11   |                 aztán, hogy hasztalan várt a váltságdíjra, az nem jött
3513 11   |                  így elcsúfíttatá az arcát a rabjának, amilyennek látod.
3514 11   |                  rab volt, s itt feledték. A könny is meggyűlt a szemében.~
3515 11   |              feledték. A könny is meggyűlt a szemében.~Az a megcsúfolt
3516 11   |                    meggyűlt a szemében.~Az a megcsúfolt ember a föld
3517 11   |            szemében.~Az a megcsúfolt ember a föld felé fordítá az arcát.
3518 11   |                  hogy irtóznak tőle.~Kalme a kezével inte az elcsúfított
3519 11   |                    arcúnak, hogy vegye fel a láncot, s vigye el onnan.~–
3520 11   |                     s vigye el onnan.~– Ez a mi hívünk – suttogá Tamásnak.~(–
3521 11   |                  magában Tamás.)~Amennyire a szeme ellátott onnan az
3522 11   |                ellátott onnan az ablakból, a végtelen, vigasztalan záptenger
3523 11   |              elszórt mohotkás szigeteivel, a szikes sivatagba beharapdáló
3524 11   |                  ablaktól. – Milyen fagyos a kezed! Nézd, az én arcom
3525 11   |              arcához. – Nesze, igyál ebből a muskavitból; ez fölmelegít.~
3526 11   |                  érző idegébe szétfut. Még a szívet is csiklandozza.~–
3527 11   |                csak arra az élő kerevetre: a murza idomtalan tetemére,
3528 11   |                hogy Tamásnak nem akarózott a leülés, átölelte a nyakát,
3529 11   |               akarózott a leülés, átölelte a nyakát, úgy rántá oda maga
3530 11   |                    halálra ijedt volna, ha a muskavit lángja nem bátorítja
3531 11   |                Tamás, hanem csak letörülte a nyomát a szájárul a dolmánya
3532 11   |                    csak letörülte a nyomát a szájárul a dolmánya ujjával.~–
3533 11   |              letörülte a nyomát a szájárul a dolmánya ujjával.~– No,
3534 11   |                 beszéljünk, hát beszéljünk a szabadságról – mondá Kalme.~
3535 11   |                      mondá Kalme.~Már erre a szóra ugyan villogtak a
3536 11   |                    a szóra ugyan villogtak a szemei Tamásnak.~– Akarsz-e
3537 11   |                  Hát azt gondolod, hogy az a tízezer meg tízezer társad,
3538 11   |                    nem imádkozik éppen úgy a szabadságért, ugyanahhoz
3539 11   |                  Istenhez? Azt várod, hogy a te imádságodat meghallgassa,
3540 11   |            imádságodat meghallgassa, annak a tízezernek meg azt mondja: „
3541 11   |                    állat él, hal, kileheli a páráját, s aztán nem vár
3542 11   |                  kell kivennünk az életből a magunk részét, amíg itt
3543 11   |               magunk részét, amíg itt ezen a földön vagyunk.~– De ne
3544 11   |                   lelkes asszonytól vártad a megszabadulásodat: hát mondhatom,
3545 11   |                    még ma sem érkezett meg a váltságdíjad, a murza pedig
3546 11   |               érkezett meg a váltságdíjad, a murza pedig nem vár több
3547 11   |                belőle, hogy miért dúl-fúl? A kántól kapott levelet, hogy
3548 11   |                  agák, akik alatta vannak, a felültetett lovas ortákkal,
3549 11   |                  rögtön ki kell vonulniok. A murza dühös ilyenkor, mert
3550 11   |                   mert itthon kell hagynia a palotáját, a háremét, még
3551 11   |                  kell hagynia a palotáját, a háremét, még engemet is
3552 11   |                  is és az egész bőrgyárát, a várva várt erzerumi vásárt;
3553 11   |                    miért pusztítanak aztán a tatárok olyan kegyetlen
3554 11   |              betörnek?~– Bizony, jaj annak a népnek – sóhajta fel Tamás.~–
3555 11   |                    kinek lesz ezúttal jaj? A te nemzetednek, a te hazád
3556 11   |             ezúttal jaj? A te nemzetednek, a te hazád népének. A szultán
3557 11   |           nemzetednek, a te hazád népének. A szultán parancsolta, hogy
3558 11   |               országot meg kell fenyíteni; a Ghirai kán törjön be azonnal
3559 11   |                    magyar lakik, amíg csak a német császár birodalmát
3560 11   |                  legalább meglátogatom azt a Gyulafehérvárt, ahol a nagy
3561 11   |                 azt a Gyulafehérvárt, ahol a nagy medreszben tanítják
3562 11   |                   nagy medreszben tanítják a měhdruli írást, de aztán
3563 11   |                  de aztán ott találjam azt a huszonnyolc asszonyi övet,
3564 11   |                   asszonyi övet, amiről ez a láncos kutya vette a tudományát;
3565 11   |                    ez a láncos kutya vette a tudományát; mert ha nem
3566 11   |                 Gyulafehérvárt, s megeszem a népet kanál nélkül!”~– Jézusom!
3567 11   |            Máriáról sóhajtozol. Hát még ha a többit megtudod? Buzdurgán
3568 11   |               törülgette e fenyegetés után a száját kétfelé, mintha már
3569 11   |                   őket. Azután nevetett, s a szemeit forgatta fölfelé. „
3570 11   |             asszonyom meg az ő pereputtyai a nyomorult rab urukért megküldeni
3571 11   |                 rab urukért megküldeni azt a rongyos váltságot ide hozzám,
3572 11   |              szentek! – nyavalygott Tamás, a kezeit összekulcsolva s
3573 11   |                    kezeit összekulcsolva s a homlokához verve.~– De iszen
3574 11   |               iszen híhatod azokat! Messze a mennyország! Amíg azok ideérnek,
3575 11   |                 murza be is vettette sóval a te városodnak a helyét.~–
3576 11   |             vettette sóval a te városodnak a helyét.~– Hogy én most nem
3577 11   |                   Buzdurgán hadai áttörnek a határon, s találj szabadulást
3578 11   |              határon, s találj szabadulást a magad emberei számára, akik
3579 11   |                  egészen oda kellett ülnie a kadina mellé, hogy az a
3580 11   |                    a kadina mellé, hogy az a fülébe suttoghasson.~– A
3581 11   |                   a fülébe suttoghasson.~– A szentek nem tudnak rajtad
3582 11   |             segíteni, azt már látod, hátha a tündelevények tudnak? Látod
3583 11   |                tudok, hanem bűvölni tudok. A börtönöd már felnyitottam,
3584 11   |                 börtönöd már felnyitottam, a láncodat levetettem. Két
3585 11   |              levetettem. Két szál gyertyát a kezembe veszek, kerülök-fordulok,
3586 11   |            kerülök-fordulok, s innen ebből a várból is kiviszlek.~– Nem
3587 11   |                 kiviszlek.~– Nem hiszek én a varázslatokban.~– Te bolond!
3588 11   |                nagyon is könnyű. Látod ezt a nagy bőrerszényt? Emeld
3589 11   |                  sötétséget csinálok vele; a látót vakká, a beszélőt
3590 11   |              csinálok vele; a látót vakká, a beszélőt némává bűvölöm
3591 11   |                 bűvölöm vele.~– De hisz ez a murza pénze.~– Hát kié volna
3592 11   |                   Te talán nem tudod, hogy a lopás rossz cselekedet?~–
3593 11   |                  az enyém az; itt tanultam a tatároknál. Amit elrabolni
3594 11   |                    igazsággal hajtod te el a murza aranyait ezzel az
3595 11   |               Tamás nagyon meg volt akadva a filozófiájával. Ez a szofizma
3596 11   |                akadva a filozófiájával. Ez a szofizma nagyon hasonlított
3597 11   |                mondá Kalme –, ebből még az a jó is lesz majd, hogy ez
3598 11   |                   jó is lesz majd, hogy ez a pénz a murzának arra való,
3599 11   |                  lesz majd, hogy ez a pénz a murzának arra való, hogy
3600 11   |                   murzának arra való, hogy a seregeit élelmezze, amíg
3601 11   |              rabolni nem szabad, mert azok a szultán tartományai. Mármost
3602 11   |                 tartományai. Mármost ha ez a pénz hiányozni fog a tarsolyából,
3603 11   |                    ez a pénz hiányozni fog a tarsolyából, addig meg nem
3604 11   |                    meg nem mozdulhat innen a seregével, s amíg újra összeszedi
3605 11   |                     s amíg újra összeszedi a költséget, meglehet, hogy
3606 11   |                  költséget, meglehet, hogy a szultán haragja elmúlik,
3607 11   |               haragja elmúlik, s nem küldi a tatárokat Erdélybe.~Ez erősen
3608 11   |                     Ez erősen súlyt vetett a latba. Azalatt haza lehetne
3609 11   |              tudósítani az ország nagyjait a fenyegető nagy veszedelemről.~–
3610 11   |                  kötél: ezen leereszkedünk a sáncárokba az ablakból.~–
3611 11   |                  ha téged megszöktettelek. A murza darabokra tépne.~–
3612 11   |                    innen jutni. Nekem kell a kapuőröket megvesztegetnem,
3613 11   |                megvesztegetnem, azután meg a vámosokat a sorompóknál,
3614 11   |                     azután meg a vámosokat a sorompóknál, amíg a két
3615 11   |              vámosokat a sorompóknál, amíg a két tenger közül kijutunk.
3616 11   |                 idegen vagy, járatlan ezen a földön, azt sem tudnád,
3617 11   |                  itt minden ösvényt, tudok a nép nyelvén: elvezetlek
3618 11   |                tanyára: míg elérjük azokat a kék hegyeket, azokat a sötét
3619 11   |              azokat a kék hegyeket, azokat a sötét erdőket, ahol az én
3620 11   |                  én hazám őserdejébe; ahol a fák is olyan óriások, miként
3621 11   |                    tele van istennel; maga a nap is egy isten; és a levegő
3622 11   |                maga a nap is egy isten; és a levegő is az; ahol minden
3623 11   |                    ahol minden szabad: még a szerelem is.~Kalme arcát
3624 11   |                    emlékezetre, mint mikor a felkelő nap az Elborus jeges
3625 11   |                   innen kiszabadulni, hogy a te hazádba menjek: hanem
3626 11   |                 hazádba menjek: hanem hogy a magam országát lássam meg,
3627 11   |             létemre sok megaláztatást kell a magam hazájában elszenvednem.
3628 11   |                 szolgálok alázattal otthon a hazámért, mintsem büszkén
3629 11   |                  ha teneked jobban tetszik a szabadságnál a szolgaság:
3630 11   |              jobban tetszik a szabadságnál a szolgaság: erről sem beszélek
3631 11   |                   Erdély felé, s tűrd majd a nyomorúságot, amit a sors
3632 11   |                  majd a nyomorúságot, amit a sors majd fejedre mér. Én
3633 11   |                 csak azt, hogy odaülhessen a lábadhoz, s ha elrúgod onnan,
3634 11   |                 mégis nagyon meghatotta ez a nagy ragaszkodás. Erőt vett
3635 11   |                    lesz, mint másnál, mert a te nevedet is belefoglalom.
3636 11   |                  jöjj, merő lehetetlenség. A mi keresztyén erkölcsünk,
3637 11   |              lemondással. – Követlek, mint a kutyád, s amit eldobsz,
3638 11   |                 adtam, akinél zálogban van a becsületem. Én annak az
3639 11   |                csak egy morzsáját is ennek a szívemnek visszavegyem tőle,
3640 11   |               másik asszonyt, akiért őróla a napnak csak egy pillanatáig
3641 11   |               engemet magaddal vinni, hogy a szívedet odaadtad a feleségednek?
3642 11   |                   hogy a szívedet odaadtad a feleségednek? No hát jó!
3643 11   |               teneked, hogy hová jutott az a te drága kincsed? – Eddig
3644 11   |                   mézzel olvasztgattam ezt a te kőszívedet. Majd most
3645 11   |                    Tamás azt látta ezekből a villogó szemekből, hogy
3646 11   |              rosszra el kell készülnie. Ez a szép szfinx bizony összetép,
3647 11   |                 szfinx bizony összetép, ha a találós meséjét meg nem
3648 11   |             fejtetted.~Kalme egyet rántott a nagy alvó tetemen, hátára
3649 11   |                  hátára fordítva azt, hogy a kaftánja belsejéből előkereshesse
3650 11   |                  amit keresett.~– Itt van!~A hanyatt fordult óriás ekkor
3651 11   |                 hogy csak úgy rengett bele a ház.~No, ez éppen hozzá
3652 11   |                illő zenekíséret volt ahhoz a románchoz, amit Kalme előadott:
3653 11   |                    Kalme előadott: még azt a gonoszságot is megtéve,
3654 11   |     egyszer-egyszer belekapott az ujjaival a mellette heverő timbura
3655 11   |             összefonta karjait: megértette a szót, most az ő feleségéről
3656 11   |               rosszat. Hazugság lesz!~– De a rab neje gazdag volt. Pénze,
3657 11   |                  urát kiválthassa, mihelyt a sarcoltatásáról hírt vesz.
3658 11   |               letesz érte kétezer aranyat. A szegény rab várt sokáig:
3659 11   |                 várt sokáig: mikor jön már a váltsága? Nyár elmúlt, őszi
3660 11   |                    az ő váltsága nem jött.~A timbura közbepengett, s
3661 11   |                  alvó óriás horkolta hozzá a bombardont.~– A szép asszonynak
3662 11   |             horkolta hozzá a bombardont.~– A szép asszonynak azalatt
3663 11   |               vagyok; olybá veszem, mintha a lánc rajtam volna: de a
3664 11   |                    a lánc rajtam volna: de a feleségemről hiába mondasz
3665 11   |                       kiálta fel Tamás. Ez a név hegyes nyíl volt, át
3666 11   |                    volt, át is fúrta magát a szíve páncélján.~– No, ugye
3667 11   |                  hogy van ilyen nevű ember a világon? Én nem ismerem.
3668 11   |                   ország szülötte. Itt van a neve ebben a levélben, amit
3669 11   |             szülötte. Itt van a neve ebben a levélben, amit Akmet bég,
3670 11   |                  levélben, amit Akmet bég, a szultán tihajája ír Buzdurgán
3671 11   |                levele elején, hogy siessen a Damokos Tamás nevű fogoly
3672 11   |               Akmet bég: most jutott éppen a kezembe Damokos Tamásné
3673 11   |                   Apor István uramhoz írt, a Rákóczi György által kinevezett
3674 11   |                   meg belőle, melyek közül a te felvilágosításodra, hogy
3675 11   |               tudjad mit cselekedjél, csak a következőket írom ide: a
3676 11   |                   a következőket írom ide: a megszólítás így szól: „Kedves
3677 11   |        törökmuzsikát csinálunk mink ketten a murzával? Hallgasd tovább!
3678 11   |                 Pimpilimpim” – szólt közbe a timbura.~– „Hála az egeknek,
3679 11   |             lehetünk. Az én uramat elfogta a tatár. De nem bánom. Sohase
3680 11   |               éjjelem és nappalom rosszabb a purgatóriumnál. (Pimpilimpim!)~
3681 11   |                    Én azt sem tudom, mi az a „purgatórium”. – Hallgasd
3682 11   |          purgatórium”. – Hallgasd tovább. „A fejedelem bölcsen rendelte,
3683 11   |             fogsága alatt kegyelmed legyen a tutorom, s a váramban lakjék…” (
3684 11   |              kegyelmed legyen a tutorom, s a váramban lakjék…” (Pimpilimpim.) „
3685 11   |           Pimpilimpim.) „De rettegek attul a gondolattól, ha netalán
3686 11   |                    gondolattól, ha netalán a Damokos Tamás kiszabadulása
3687 11   |                Damokos Tamás kiszabadulása a mi édes boldogságunkat megzavarná.
3688 11   |                   tintirintim! pengedezett a timbura, az óriás meg fújta
3689 11   |                timbura, az óriás meg fújta a pokol harsonáját hozzá.)~
3690 11   |                 összeszorított két öklével a levegőbe csapott szét, s
3691 11   |                   csapott szét, s majd meg a saját homlokát ütötte velük. –
3692 11   |                  pokolsár, vitriol hullott a szívére. – Minő szavak!~–
3693 11   |                kegyelmed az alkudozást úgy a szultán tihajájával a váltságdíj
3694 11   |                  úgy a szultán tihajájával a váltságdíj iránt, hogy sohase
3695 11   |             tagjában reszketve dűlt arccal a falnak, s égő homlokát a
3696 11   |                   a falnak, s égő homlokát a hideg kövön enyhíté. Úgy
3697 11   |                    Úgy nyögött.~– Most jön a legszebbje; „mert a szívem
3698 11   |                    jön a legszebbje; „mert a szívem fáj, ha ránézek azokra
3699 11   |              szívem fáj, ha ránézek azokra a gyenge kétezer körmöci aranyakra,
3700 11   |                  körmöci aranyakra, akiket a bolond fővel rabságba szaladt
3701 11   |                 van még az utolsó vers: ez a java. Ez gyógyít meg. „Addig
3702 11   |                   is csókolom kegyelmednek a két piros orcáját százszor
3703 11   |            oroszlán volt, rárohant dühösen a levélolvasóra, az egyik
3704 11   |                   az egyik kezével kikapta a levelet a kezéből, a másikkal
3705 11   |                  kezével kikapta a levelet a kezéből, a másikkal pedig
3706 11   |               kikapta a levelet a kezéből, a másikkal pedig megragadta
3707 11   |                  másikkal pedig megragadta a torkát, s úgy rázta az asszonyt
3708 11   |                  rázta az asszonyt is, meg a levelet is a két kezével,
3709 11   |              asszonyt is, meg a levelet is a két kezével, mintha egyik
3710 11   |                     mintha egyik sem volna a másiknál nehezebb.~– Hazugság,
3711 11   |                 Azzal odadobta az asszonyt a levéllel együtt az alvó
3712 11   |                  erre egy kissé felhagyott a horkolással.~Kalme csaknem
3713 11   |                 térden csúszva mászott oda a kevély férfi lábaihoz, aki
3714 11   |                 Utad elkészíteném. Itt van a szőrkötél, amin éjjel leereszkedhetel
3715 11   |                leereszkedhetel az ablakból a sáncba, ott vár rád a híved,
3716 11   |             ablakból a sáncba, ott vár rád a híved, az elcsúfított arcú,
3717 11   |                     Damokos Tamás megrázta a fejét, büszkén s félvállról
3718 11   |                   nem csalt meg senkit. Én a Buzdurgán murza rabja vagyok,
3719 11   |               utálnom magamat. Itt maradok a börtönömben.~Kalme összekulcsolt
3720 11   |              előtte.~– Gondolj rá, hogy ha a murza fölébred, egész irtóztató
3721 11   |            fölébred, egész irtóztató dühét a fejedre önti: rettentőn
3722 11   |                 senkit se mást. Hozasd fel a ledobott láncomat, s veresd
3723 11   |             rettentő ember vagy te!~– Csak a többihez hasonló. Ha jót
3724 11   |                    velem tenni, hozasd fel a láncomat, és zárj a börtönömbe,
3725 11   |                    fel a láncomat, és zárj a börtönömbe, ne higgye a
3726 11   |                    a börtönömbe, ne higgye a murza, ha fölébred, hogy
3727 11   |                 hogy holnap reggelig, amíg a murza fölébred, megérkezik
3728 11   |                 murza fölébred, megérkezik a váltságdíjam, amit a feleségem
3729 11   |            megérkezik a váltságdíjam, amit a feleségem elküldött.~Azzal
3730 11   |                  elküldött.~Azzal elhagyta a murza háremszobáját Damokos
3731 11   |                    Damokos Tamás, s átment a zárkájába.~Kalme egész a
3732 11   |                   a zárkájába.~Kalme egész a börtönajtóig követte.~Ott
3733 11   |                 megállt, az ajtó kilincsét a kezében tartva. S aztán
3734 11   |                mint hitszegő rabot, akiből a kutyalelket aztán a korbács
3735 11   |                 akiből a kutyalelket aztán a korbács veri ki!~Azzal becsapta
3736 11   |                 veri ki!~Azzal becsapta rá a börtönajtót.~      ~Hogy
3737 11   |                   börtönajtót.~      ~Hogy a váltságdíj nem érkezett
3738 11(1)|                               Igazolja ezt a krímiai rab uraknak egy
3739 11(1)|                    rabul maradt társaikért a váltságdíjat meghozzák.
3740 11(1)|                elmaradtak. „Ímmár pediglen a terminus elmúlván, minket
3741 11(1)|            haragját rájuk bocsátani fogja (a szökevényekre). Mert mikoron
3742 11(1)|                   fejeiken átok legyen, és a gyermekeiket is az átok
3743 11(1)|             rettenetes haragja, mint az ég a földet, úgy borítsa be:
3744 11(1)|                 Damokos is fel van említve a sanyargatott rabok között:
3745 11(1)|                    Péter keresztnévvel, de a családi okmányok és Kemény
3746 12   |                 Rájöttem én már arra, hogy a dicsőség nem ér egy fadorombot.
3747 12   |                  cannae-i diadala, meg azé a „névtelen hősé”, aki a távgyaloglásban
3748 12   |                 azé a „névtelen hősé”, aki a távgyaloglásban a „viador”
3749 12   |                      aki a távgyaloglásban a „viador” címet elnyerte:
3750 12   |                   vele Karthágót, emez meg a tüdejét. Jobb lett volna,
3751 12   |                    fejedelem jenői diadala a törökökön éppen ily hiábavalóság
3752 12   |                haszonnak semmi. Mert ezzel a győzelemmel aztán egészen
3753 12   |              magára haragította II. György a török szultánt, aki azonnal
3754 12   |              azonnal kiküldte ellene magát a nagyvezért, erős ármádiával
3755 12   |                kapitulál az erős Jenő vára a nagyvezér előtt. A keleti
3756 12   |                    vára a nagyvezér előtt. A keleti határon pedig a megfogyott
3757 12   |                     A keleti határon pedig a megfogyott székely lakosságon
3758 12   |                 éppen senki sem akadt, aki a tatár kán hordáit feltartóztassa
3759 12   |                  hogy nagyon is rossz volt a jenői győzedelem, az lett,
3760 12   |                  Rákóczi György most aztán a maga híveit beküldé Erdélybe
3761 12   |          csapatokkal, s kihirdetteté, hogy a fejedelmi trónt ismét visszafoglalja.
3762 12   |                trónt ismét visszafoglalja. A jó Rédey Ferenc rögtön le
3763 12   |                  Tessék!” ő maga megy haza a jószágára birkát nyíratni;
3764 12   |                 jószágára birkát nyíratni; a népet nyírja más!~De ellenben
3765 12   |                    nyírja más!~De ellenben a rendek nem akarták II. Györgyöt
3766 12   |            fejedelemnek Barcsay Ákost. Azt a török szultán rögtön meg
3767 12   |                rögtön meg is erősítette, s a temesvári basa sereget is
3768 12   |            temesvári basa sereget is adott a kezére, akivel a fejedelmi
3769 12   |                  is adott a kezére, akivel a fejedelmi székét körülvegye.~
3770 12   |                 körülvegye.~Volt már tehát a szegény kis Erdélynek fejedelme
3771 12   |             fejedelme három. Az égi jóslat a négy nappal négyet ígért:
3772 12   |                jönni hozzá, hogy ki legyen a quadratum!~II. György aztán
3773 12   |                azokat mind megnotázá, akik a letevését kívánták, s a
3774 12   |                    a letevését kívánták, s a váraikat elfoglalva, azokba
3775 12   |                váraikat elfoglalva, azokba a saját őrségét helyezé el.~
3776 12   |                  saját őrségét helyezé el.~A székelyek mindvégig hívei
3777 12   |                  pártoljanak tőle. Evégből a saját legjobb híveit küldé
3778 12   |                   legjobb híveit küldé oda a váraikba kapitányoknak,
3779 12   |             kapitányoknak, akik az őrséget a hűségre feleskették.~Egy
3780 12   |                   vette, rögtön bezárkózék a legbelső szobájába, s betegnek
3781 12   |                 mondatá magát.~Apor István a tornác erkélyére kiállva,
3782 12   |               erkélyére kiállva, felolvasá a székely vitézek előtt a
3783 12   |                    a székely vitézek előtt a fejedelem parancsát, melyben
3784 12   |                szolgálatára bocsátja, s őt a vár kapitányává és urává
3785 12   |                 akinek gondja lészen, hogy a betörő gonosz ellenség ellen
3786 12   |               betörő gonosz ellenség ellen a szegény lakosságot fegyveres
3787 12   |                pedig hogyne tetszett volna a székelyeknek.~– Esküdjetek
3788 12   |             székelyeknek.~– Esküdjetek meg a fejedelem hűségére azonnal! –
3789 12   |                     parancsolá Apor István a vitézeknek.~De azok csak
3790 12   |          súgtak-búgtak, utoljára felküldék a tornácra a hadnagyukat,
3791 12   |              utoljára felküldék a tornácra a hadnagyukat, Czirjék Boldizsárt,
3792 12   |                 Boldizsárt, hogy beszéljen a fejével a kapitánynak.~–
3793 12   |                   hogy beszéljen a fejével a kapitánynak.~– Adjon Isten,
3794 12   |                     volna, s nem mondhatná a székely azt, hogy „ma nem”.
3795 12   |                      s „az oláh is okosabb a vásár után”, azért azt tartják
3796 12   |                   után”, azért azt tartják a székelyek, hogy „kötve kell
3797 12   |                     hogy „kötve kell hinni a komának”, mert „ember teszi
3798 12   |                komának”, mert „ember teszi a fogadást, agg eb, ki megállja”,
3799 12   |                    Hagyd el az ördögbe ezt a sok bolond példás beszédet –
3800 12   |                    magyarán, mi csípte meg a góbékat?~– Hát biz azok
3801 12   |                  ide kegyelmed, hogy ennek a várnak ura legyen? Hogy
3802 12   |                    első ember az országban a fejedelem, de még annál
3803 12   |                   asszony. Azért, ha azzal a hatalommal jött ide kegyelmed,
3804 12   |                   jött ide kegyelmed, hogy a fejedelem parancsolatjára
3805 12   |          kiforgassa, hát akkor kevés ám ez a kis csapat vasfazekas fejű
3806 12   |                fejű darabont itt körülötte a székelyeknek, úgy kirakják
3807 12   |                   innen velük együtt, hogy a lába sem éri a földet. No
3808 12   |                együtt, hogy a lába sem éri a földet. No ugye, már most
3809 12   |                  most kegyelmed is vakarja a fejét. Hát ott mi csíp?
3810 12   |                   Mondja!~– Gyere be velem a szobába, majd ottan elmondom.
3811 12   |                   bát, s elment vele egész a szélső gömbölyű torony szobájáig,
3812 12   |                  egymásra, öregem? – kezdé a szót Apor István. (Ő került
3813 12   |                szót Apor István. (Ő került a kis ajtó felől, mert tudta
3814 12   |                felől, mert tudta jól, hogy a székely „hadnagy”, akinek
3815 12   |              akinek ötszáz pixidárius lesi a parancsát, nagyobb úr, mint
3816 12   |                parancsát, nagyobb úr, mint a „kapitány”, akinek csak
3817 12   |              akinek csak húsz darabont áll a szolgálatára.)~Boldizsár
3818 12   |                szolgálatára.)~Boldizsár bá a mellére tette a jobb kezét
3819 12   |               Boldizsár bá a mellére tette a jobb kezét s így szólt:~–
3820 12   |             megláthassam kegyelmedet ebben a várban.~Ennek a szónak nagyon
3821 12   |          kegyelmedet ebben a várban.~Ennek a szónak nagyon megörüle Apor
3822 12   |                 megörüle Apor István uram; a székely az Isten nevét nem
3823 12   |                  nem szokta hiába felvenni a nyelvére; s miután Boldizsár
3824 12   |                 meggyőződött, hogy nincsen a markában valami lengyel
3825 12   |                 vagyon, akkor az eskü átka a lengyel garast éri, nem
3826 12   |              kondonálja egész Mikóújvárát, a hozzá tartozó domíniummal
3827 12   |               elvesztett. Hiszen tudod azt a kázusát Szamosújvárott?
3828 12   |              asszonysereget hozott magával a fejedelemre! Hogy betört
3829 12   |                   fejedelemre! Hogy betört a diétába, s még a rendeket
3830 12   |                    betört a diétába, s még a rendeket is kényszeríté,
3831 12   |              rendeket is kényszeríté, hogy a fejedelmet detronálják,
3832 12   |              detronálják, sőt annyira ment a vakmerősége, hogy még a
3833 12   |                    a vakmerősége, hogy még a fejedelem lovának a zablájába
3834 12   |                    még a fejedelem lovának a zablájába is belekapott.
3835 12   |                   én akkor ott nem vagyok! A fejedelem ezért őt megnotáztatta.~–
3836 12   |                 ember úgy is vehette, hogy a Damokosné cselekedete volt
3837 12   |                 Damokosné cselekedete volt a nagy bolondság; úgy is,
3838 12   |                    bolondság; úgy is, hogy a fejedelemé volt az.) – Hanem
3839 12   |                   is megmondom igazán, ami a szívemen van. Én sajnálom
3840 12   |                 Ilka húgomat, de különösen a két kis ártatlan porontyát.
3841 12   |                  ártatlan porontyát. S fáj a szívem érte, hogy így egyszerre
3842 12   |                    földönfutókká legyenek. A Damokos Tamásnak már vége.
3843 12   |                 nem élő ember többé. Tudom a tatárok szokását. Akit szökésen
3844 12   |               szökésen kapnak, vagy akiért a sarcot meg nem hozzák Órkapuba,
3845 12   |                 nem hozzák Órkapuba, mikor a foglyot odáig kivezették,
3846 12   |            baromrabszolgaságba vetik, ahol a nehéz munka, sanyarúság
3847 12   |                   már.~Apor István kivette a selyem zsebkendőjét, hogy
3848 12   |              zsebkendőjét, hogy megtörülje a szemeit erre a szomorú hírre.~–
3849 12   |                  megtörülje a szemeit erre a szomorú hírre.~– Ne fújd
3850 12   |                 legjobb lenne, ha elvenném a menyecskét; akkor ő is megmaradna
3851 12   |          menyecskét; akkor ő is megmaradna a birtokában, én is úr lennék
3852 12   |                     én is úr lennék benne, a fejedelem is visszavonná
3853 12   |                   fejedelem is visszavonná a megnótázást.~– Ejnye, de
3854 12   |                    hiszen nem hiába vagyok a fejedelem tanácsosa.~– Azért
3855 12   |                 nyernem, mert azzal együtt a székelyeknek a szívét is
3856 12   |                azzal együtt a székelyeknek a szívét is megnyerném, s
3857 12   |                       No igen. De még hogy a fődolgot megvalljam: bizony
3858 12   |                    falat.~– De nem bizony! A régi világban tündérnek
3859 12   |                 fogták volna el. Te! Mikor a haját leereszti (én már
3860 12   |                 láttam egyszer), hát egész a sarkáig ér.~– Ne ébresztgesd
3861 12   |                 oroszlánt! Úgyis szomjazom a szíve vérét; de mit ér,
3862 12   |               Addig meg sem kérhetem, amíg a Damokos Tamástól el nincs
3863 12   |                 választva. Azt pedig, hogy a rabságba rekedt férjétől
3864 12   |                  egyedül őneki lehet kérni a Szentszéktől: más azt nem
3865 12   |                  mondá Czirjék. – Mert már a Damokos Tamásról egyszer
3866 12   |           elpusztul, s nincs más menekülés a számára, mint a te karjaid
3867 12   |                  menekülés a számára, mint a te karjaid közé. Ha beteg,
3868 12   |                   beadják. Tudnám én annak a módját, hogyan lehetne őt
3869 12   |                  hogy ő maga adja mindenbe a beleegyezését.~– Ha tudod,
3870 12   |                    egzekúción kell kezdeni a processzust.~– Ezt magam
3871 12   |               felérem ököllel; de hiányzik a fődolog hozzá, mint tudod,
3872 12   |                   én neked, ha rám bízod. …A szép menyecskének a hálószobája
3873 12   |                bízod. …A szép menyecskének a hálószobája a kastély keleti
3874 12   |                 menyecskének a hálószobája a kastély keleti gömbölyű
3875 12   |                    egy ablaka nyitott, ami a havas felé néz. Ehhez a
3876 12   |                    a havas felé néz. Ehhez a szobához egy sötét folyosó
3877 12   |                   sötét folyosó vezet, ami a vastag várfalba úgy van
3878 12   |            várfalba úgy van beépítve, hogy a cselédségből senki se tud
3879 12   |            cselédségből senki se tud róla. A folyosó bejáratát azon az
3880 12   |            bejáratát azon az oldalon, ahol a fegyverterem van, egy szekrény
3881 12   |                alacsony ajtó, aminek nálam a kulcsa. A másik végén a
3882 12   |                     aminek nálam a kulcsa. A másik végén a folyosónak
3883 12   |                    a kulcsa. A másik végén a folyosónak pedig ismét van
3884 12   |               semmi tudomása nincsen, mert a hálószobában ezt a bejáratot
3885 12   |                    mert a hálószobában ezt a bejáratot egy nagy velencei
3886 12   |            velencei tükör fedezi. Ez előtt a tükör előtt szokta Ilka
3887 12   |              szokta Ilka asszony éjszakára a haját kibontani s újra befonni.~–
3888 12   |                 ezt honnan tudod?~– Ej no. A fatábla végig van hasadva,
3889 12   |               fatábla végig van hasadva, s a tükör hátuljáról egy helyen
3890 12   |                   Magad is leskelődtél már a szép menyecske után egyszer-másszor!~–
3891 12   |                  No, hát értsd meg tovább. A szobában világos szokott
3892 12   |                 lenni, mert egész éjjel ég a mécses. Láthatod, hogy mikor
3893 12   |                  mikor jött el az időd. Az a tükrös tábla azonban nem
3894 12   |               amint azt szépen elcsavarod, a tábla elfordul a sarkában,
3895 12   |               elcsavarod, a tábla elfordul a sarkában, s nyitva az utad
3896 12   |                 sarkában, s nyitva az utad a szobába. Akkor aztán, hogy
3897 12   |                furfang által.~– Addsza azt a kulcsot.~– Hohó, komám.
3898 12   |                   Hohó, komám. Csak lassan a testtel! Szegődött bér,
3899 12   |                    vagyok ám.~– Ha sikerül a praktikád, bizony jól megjutalmazlak
3900 12   |               megjutalmazlak érte.~– Mi az a „jól”?~– Meghagylak a hadnagyi
3901 12   |                   az a „jól”?~– Meghagylak a hadnagyi tisztedben, s inskribálok
3902 12   |               írásban.~Apor István megírta a kötést, meg is pecsételte:
3903 12   |                  Czirjék Boldizsár eltette a tarsolyába. Akkor aztán
3904 12   |          tarsolyába. Akkor aztán elvezette a tanácsos urat és kapitányt
3905 12   |                 tanácsos urat és kapitányt a címerterembe, ott a szeme
3906 12   |              kapitányt a címerterembe, ott a szeme láttára félretolta
3907 12   |            említett szekrényt, felnyitotta a kis ajtót, végigvilágítva
3908 12   |            végigvilágítva egy szövétnekkel a keskeny rejtekfolyosón,
3909 12   |                  rejtekfolyosón, ami annak a háta mögött nyílt. Aztán
3910 12   |                mögött nyílt. Aztán odaadta a kis aranyozott kulcsot Apor
3911 12   |                 Aztán ha lakodalomra kerül a sor, engem ki ne felejts
3912 12   |                pedig gyerünk, eskessük fel a hűségre a székelyeket.~Ez
3913 12   |                     eskessük fel a hűségre a székelyeket.~Ez az utolsó
3914 12   |                   most ekképpen kifundált. A szegény Damokos Tamás kárbaveszett,
3915 12   |                    már nem lehet segíteni; a nyomorult asszonynak inkább
3916 12   |               gondoskodni, akivel egyúttal a birtokát is megmentheti.
3917 12   |                   susogóra”; praktice kell a dologhoz hozzáfogni. Ha
3918 12   |                Apor István Ilka asszonynak a hálószobájába éjjel bejuthatott,
3919 12   |                Magának is van benne érdeke a lófőnek!~Alig is várhatta
3920 12   |                 István, hogy beesteledjék. A székelyek felől, miután
3921 12   |                  felől, miután felesküdtek a hűségére, egészen biztos
3922 12   |                   biztos lehetett; esküjét a székely meg nem szegi, ha
3923 12   |                  székely meg nem szegi, ha a nyaka utána szakad is. Csak
3924 12   |                érett gyümölcsnek, s minden a kezében marad.~Mégis nagyobb
3925 12   |                nagyobb bátorság okáért azt a húsz darabontot, akiket
3926 12   |                    húsz darabontot, akiket a fejedelmi szász testőrségből
3927 12   |                    hozott, oda rendelé fel a címerterem előtti tornácba,
3928 12   |                  egészen bizonyos lehetett a terve sikerüléséről.~Amint
3929 12   |                  angelust, bezárá belülről a fegyverterem ajtajait, s
3930 12   |            fegyverterem ajtajait, s azután a rejtekajtón át behatolt
3931 12   |                viaszgyertya világa mellett a keskeny folyosóba.~A csizmáit
3932 12   |               mellett a keskeny folyosóba.~A csizmáit is lehúzta, hogy
3933 12   |                  csizmáit is lehúzta, hogy a lépteinek semmi hangja el
3934 12   |                  el ne árulja közeledését. A folyosó túlsó végéhez érve,
3935 12   |                végéhez érve, aztán elfújta a gyertyát, észrevéve, hogy
3936 12   |                  gyertyát, észrevéve, hogy a Czirjék említette hasadékon
3937 12   |                  áruló hasadékhoz, ahonnan a világosság derengett. A
3938 12   |                    a világosság derengett. A tüköramalgám kopásán keresztül
3939 12   |                    az ágyasházon.~Ott volt a fülkében, nehéz függönyökkel
3940 12   |                   egy kisebb kárpitos ágy, a két kis gyermek alvóhelye.
3941 12   |                 Anyjuk megcsókolgatja mind a kettőt. Azok még sokáig
3942 12   |                fattyúk! – mormogja magában a türelmetlen leskelődő.~Pedig
3943 12   |                 végigvárni való van. Mikor a gyermekek elpihennek, maga
3944 12   |                maga Ilka asszony veszi elő a kapcsos imakönyvet, s letérdelve
3945 12   |                    annyit könyörögni annak a festett képnek?~De még aztán
3946 12   |             bizonyosan Damokos Tamás képe.~A felébredt oroszlán dühét
3947 12   |                 aztán mégis rászánja magát a szép nő a lefekvésre, maga
3948 12   |                   rászánja magát a szép nő a lefekvésre, maga levetkőzik,
3949 12   |                   cselédsegítség. Lebontja a szép hosszú haját, hogy
3950 12   |                   mikor hírét hozták, hogy a férjeért küldött váltságdíjat
3951 12   |                   már itt van az ősz szál.~A leskelődő lator lihegve
3952 12   |             lihegve emészti sóvár szemével a deli hölgy bájait. Türelmetlen
3953 12   |               magát addig tartóztatni, míg a nő ágya félfüggönyét maga
3954 12   |         félfüggönyét maga fölé húzta, csak a másikat hagyva feltárva,
3955 12   |                     hogy onnan fekhelyéről a gyermekekre lásson. Aztán
3956 12   |                   lásson. Aztán fél karját a feje fölé emeli, az arcát
3957 12   |                    Apor István, elfordítva a csavarreteszt a deszkapad
3958 12   |                 elfordítva a csavarreteszt a deszkapad alján, ahogy Czirjék
3959 12   |                   megtanította rá, s abban a szent percben – kiesik a
3960 12   |                   a szent percben – kiesik a föld a lába alól, s ő az
3961 12   |                    percben – kiesik a föld a lába alól, s ő az elbillenő
3962 12   |                  se kezét, se lábát.~Hanem a zörejre fölébredt Ilka asszony,
3963 12   |                   jár ott?~Arra ugyan neki a háborgató meg nem felelhetett,
3964 12   |                  se szó, se világosság; de a föld alatti kajabajának
3965 12   |                    kellett hozzá törni még a vastag bástyafalon keresztül
3966 12   |         bástyafalon keresztül is, amibe az a süllyesztő volt lemélyítve,
3967 12   |                  az, amelyben az első Mikó a drágaságait dugdosá, s ami
3968 12   |            Czirjéknek volt tudomása; hanem a furfangos sóhajhidat már
3969 12   |            sóhajhidat már ő csinálta hozzá a régi csapóajtó helyett,
3970 12   |                  régi csapóajtó helyett, s a bevezető lajtorját is kihúzta
3971 12   |                fejedelmet regulázni. Amint a jenői győzelemnek híre terjedt,
3972 12   |                Boldizsár bá, mi lesz ennek a következése? A győzelmes
3973 12   |                  lesz ennek a következése? A győzelmes fejedelem visszajön, –
3974 12   |              István, akinek mindig fájt rá a foga – az idejön várat,
3975 12   |                látó-céljai voltak.~Azonban a megmagyarázhatatlan zajra
3976 12   |                   hirtelen magára kapkodta a ruháit, s a cselédjeit készült
3977 12   |                magára kapkodta a ruháit, s a cselédjeit készült felkelteni,
3978 12   |                 készült felkelteni, amidőn a hálószobája ajtaján halk
3979 12   |                   vagyok itt, édes lelkem, a Boldizsár bátyád. Ébren
3980 12   |                édes mézem. Csak költsd fel a kisgyermekeket is, s öltöztesd
3981 12   |                   kell innen!~Ilka asszony a lába alatt zakatoló zörejre
3982 12   |                neszt még.~– Patkány került a csapdába. Hadd kaparjon.
3983 12   |                  van, rakd egy bőriszákba; a legdrágábbakat, a kis porontyokat,
3984 12   |              bőriszákba; a legdrágábbakat, a kis porontyokat, jól fel
3985 12   |                  fel is öltöztesd, befogva a hintód: éjjeli útra megyünk,
3986 12   |          megnotáztak. Apor Istvánnak adták a váradat, birtokodat. Ha
3987 12   |             leszünk. Egész odáig, ahol már a világ be van deszkázva.
3988 12   |                    siess! Majd én elvégzem a magam dolgát azzal, aki
3989 12   |                 asszony hirtelen felölelte a gyermekeket az ágyukból,
3990 12   |                 ágyukból, s kifutott velök a cselédjeihez. Egészen agyon
3991 12   |             rémülve, s féltette őket ebben a kísértetes szobában.~Boldizsár
3992 12   |             egyedül maradt ott, félretolta a helyéből a nagy falitükröt,
3993 12   |                 ott, félretolta a helyéből a nagy falitükröt, s kezébe
3994 12   |                 mécsest, levilágított vele a mély bástyaüregbe.~– No,
3995 12   |                Hathatós káromkodás volt rá a felelet.~– Látod, így jár
3996 12   |                  Látod, így jár ám az, aki a tiltott gyümölcs után ágaskodik.
3997 12   |                    Dejszen döngetheted azt a falat! Egy öl széles az
3998 12   |                    kiált fel onnan alulról a fogoly.~– Mi kell? Kitaláltad. „
3999 12   |                   kinek hívják igazi néven a Munduka Ravaselt, aki a
4000 12   |                    a Munduka Ravaselt, aki a Damokos Tamás váltságát