Part

 1 1 |       bolond tatár egyre nyilazott rá, de a nyílvessző mind lepattogott
 2 2 |          csak búcsút venni sem ért rá ettől a szép világtól.~Ennek
 3 2 |         fiatal legény vállalkozott rá, hogy felmegy a barlang
 4 2 |        nagy repülésben; de nem ért rá felvenni; inkább veszni
 5 2 |            túróval, nagyot nyakalt rá a savóból, s azzal, mint
 6 4 |       családi boldogságot, s képes rá, hogy azt semmivé tegye,
 7 5 |         meg új hírekkel, hogy állj rá minél elébb az ő föltételeire,
 8 5 |       egész birtokod: majd ő kerít rá pénzt.~– Hisz oda is adnám –
 9 5 |          Hisz oda is adnám – mondá rá Ilka asszony.~– No ugye,
10 5 |           műhelyébe, ott azt bízza rá, hogy a legfinomabb munkát
11 5 |          mécses cserepet? – támadt rá atyafiságos zsémbeléssel
12 5 |          őtőle hallottad, ne hajts rá semmit. Álom: szófia beszéd!
13 6 |     hazahordta, s nagy gondja volt rá, hogy megéledjenek; kertészeit
14 6 |    cuppogást, a habok loccsanását. Rá tudta magát kényszeríteni,
15 6 |           alá. Itt csak nem lelnek rá. A dal, a kacagás hangja
16 6 |           szálló alakot, hanem még rá is kell ismernie. Az ő felesége
17 6 |            takarnátok el! Dobjatok rá valami fátyolt.~S az álmodónak
18 6 |          nagy sivalkodással rohant rá Tamásra minden oldalról.~
19 6 |           már meglehet. Azt mondom rá az egyszeri székellyel „
20 6 |            volt, hogy irigy legyen rá.~– No hát beleverjem az
21 6 |         mivel szolgáltam légyen én rá erre a nagy dicsőségre?~–
22 6 |     hasított bőrt, hogy cselekedje rá azt a měhdruli Alkorán mondást.~
23 6 |           szigonnyal, de kell neki rá egy hónap, amíg féltékennyé
24 7 |    elveszem a kalapodat! – riaszta rá Akmet bég a hálálkodásból
25 8 |    Boldizsár bá egyet olyat nézett rá, hogy elment a kedve a kézszorongatástól.~–
26 8 |          veszedelem idején, jobban rá merném én bízni magamat
27 8 |           dobaja, rögtön fölébredt rá, s meg akarta tőle kérdezni,
28 8 |          kendtek gondja! – förmedt rá a főúr. (Mikor nagy krapulája
29 8 |           Én fizetem! – horkantott rá Apor István nagy kevélyen,
30 8 |        kékbelijében! – toporzékolt rá mérgesen a főúr. – Kendnek
31 8 |        lesz már most? Itt már volt rá egy kis ideje.~Élni kell!
32 8 |          volna alatta. Hangzott is rá a puffogás, és a köpönyeg
33 9 |            asszonynak azonban volt rá gondja, hogy a lábadozó
34 9 |           az urat!~– Ámen! – mondá rá a jó lélek.~– Boldizsár
35 9 |           se annyi vizet nem ittam rá, hogy most pogányul éhes
36 9 |         próbát akárhányszor. Merek rá fogadni, hogyha ezzel a
37 10|          fejével erre a nagy szóra rá nem jöttem volna! Ez lesz
38 10|             S amíg azt nem mondják rá: „deliberatum”, ne tágíts
39 10| szerencsétlen hadjáratot? Ki vette rá, hogy hadsereggel menjen
40 10|          arra a kérdésre, ki bírta rá, mi oka volt rá, hogy a
41 10|           ki bírta rá, mi oka volt rá, hogy a szerencsétlen lengyelországi
42 10|         Igenis, violencia – felelt rá Ilka asszony. – De igazat
43 10|       vonassék.~Porzót és pecsétet rá!~De mármost ki vigye fel
44 10|       Nekem volt szánva a finta, s rá is mentem a lépre. Elfogadtam
45 10|             egyszerre húszan) hogy rá akarjuk gyújtani az országházat
46 10|          benn?~Egyszer csak megjön rá a felelet. Az árbocon lengő
47 10|       Csőcselék, szemét! Mi gondja rá? Mereven nézett maga elé,
48 11|           jobb mulatságom – felelt rá Tamás.~– Neked! Dagadj meg!
49 11|     feleséges embernek.~Nem tudott rá felelni semmit. Eszébe jutott
50 11|             Pénze, kincse elég sok rá, hogy az urát kiválthassa,
51 11|      rimánkodott előtte.~– Gondolj rá, hogy ha a murza fölébred,
52 11|          azt. Bizony készen vagyok rá. De azt is meggondoltam,
53 11|            veri ki!~Azzal becsapta rá a börtönajtót.~      ~Hogy
54 12|         ahogy Czirjék megtanította rá, s abban a szent percben –
55 12|         István, akinek mindig fájt rá a foga – az idejön várat,
56 12|           Hathatós káromkodás volt rá a felelet.~– Látod, így
57 12|           elrabolta, s hol találok rá minden bizonnyal.~– Mit
58 12|          nem hosszú az idő idefenn rá várnom, amíg megmondod:
59 13|        irántad való szerelem vitte rá, nem valami nemtelen indulat.~–
60 13|         már a szomszédban. Én adok rá nektek majd pénzt, amennyi
61 13|     Ismerem minden darabját. Lehet rá kölcsönadni kétezer aranyat.
62 14|           széleire sehol sem akadt rá; de amit onnan elmozdítani
63 14|     váltságdíjat. Nagyon számított rá, hogy még a szeretőjét is
64 15|        Akiket maga körül lát, azok rá nézve nem emberek: asszonyok
65 15|       váltságdíjat, amíg az uradra rá nem találtál. Én a rabokat
66 15|           itt meg, ha nem ismernél rá, bizony visszaadom az erszény
67 16|     Rákóczi-várban, nem is gondolt rá, hogy azt hátulról, Moldvából
68 16|        várukból? Azok azt felelték rá, hogy „mikor nem volt lovasságunk!”