bold = Main text
     Part                                           grey = Comment text

 501 6    |               reggel lejön a murza ide, az abdesztán mosakodást végezni.
 502 6    |              kiáltani: „Ki karcolta ezt az írást ide erre a falra?”
 503 6    |                késemet. Ilyent hordanak az én bátyáim maguknál, hogy
 504 6    |                s bevárta csendesen, míg az eunuchok őrjárata előjött,
 505 6    |      legszorgalmasabb valamennyi között az én Tamás szolgám.~Másnap
 506 6    |                hajnalban lejött a murza az abdesztán mosakodást végezni
 507 6    |      tanulmányozásra méltó pofa is volt az: széles, hosszú és lapos,
 508 6    |        megkívántatik, s hozzájárult még az a hiányosság, hogy a széles
 509 6    |                 óriásnál szokott lenni, az érző idegei olyan lomhák
 510 6    |                nagy idő telt bele, hogy az arra támadt érzés az arcvonásaiban
 511 6    |               hogy az arra támadt érzés az arcvonásaiban kifejezze
 512 6    |        arcvonásaiban kifejezze magát, s az is olyan finta kifejezés
 513 6    |                 haragjában agyarkodik-e az most, vagy örömében vigyorog?~–
 514 6    |               falra? – ordítá Buzdurgán az ott kapargáló Tamásra, amint
 515 6    |              Tamásnak bizony megrezzent az ina erre az ordításra.~–
 516 6    |           bizony megrezzent az ina erre az ordításra.~– No csak ne
 517 6    |               hosszú kezeit, s megfogta az orrát, annál fogva húzta
 518 6    |             Olyan mint egy vaddisznónak az orra.~Buzdurgánnak elég
 519 6    |                 rá.~– No hát beleverjem az orrodat ebbe az írásba?
 520 6    |              beleverjem az orrodat ebbe az írásba? Látod? vagy nem
 521 6    |             volna.~Máris magasra emelte az orrát.~– Én írtam azt oda.~
 522 6    |                a hegyével rendén leírta az egész sort az út porondjába.
 523 6    |             rendén leírta az egész sort az út porondjába. Éleseszű
 524 6    |                Tamás most már csakugyan az hitte, hogy meg akarja őt
 525 6    |                 meggyőződött róla, hogy az csakugyan görbe kés, egyszerre
 526 6    |                 dolgod lesz nálam, hogy az édesanyádnál sem volt jobb.
 527 6    |                ha akarod, hazaküldheted az atyádfiainak. Olyan jó dolgod
 528 6    |        leghíresebb bőrgyáram a világon. Az én bivalybőrömből készítik
 529 6    |   bivalybőrömből készítik a páncélokat, az én marokenomat viszik fejedelmi
 530 6    |             beköttetik, éppen úgy, mint az igazhivők templomaiba, ahol
 531 6    |            szőnyegek gyanánk leterítik; az én korbácsaim osztják az
 532 6    |                az én korbácsaim osztják az igazságot a Jeges-tengertől
 533 6    |              elkezdve a Veres-tengerig; az én bagariámmal gázolja keresztül
 534 6    |            telet a moszkó meg a polyák; az én szattyánomat viselik
 535 6    |            viselik a törökök papucsnak, az én kordoványomat a magyarok
 536 6    |                sarunak. És ezért mégsem az én hírem a legnagyobb a
 537 6    |                 készíti, amik drágábbak az aranynál. Ez veszi el előlem
 538 6    |            aranynál. Ez veszi el előlem az erzerumi vásárt, ahol az
 539 6    |                az erzerumi vásárt, ahol az örmények, cserkeszek, oszétek,
 540 6    |          cserkeszek, oszétek, mind csak az ő portékáját veszik. S miben
 541 6    |                áll a titka? Abban, hogy az ő bőreire ilyen szép kacskaringós
 542 6    |               hogy el tudom olvasni, de az olvasás meg az írás közt,
 543 6    |              olvasni, de az olvasás meg az írás közt, tudod jól, olyan
 544 6    |                 a földön lépegetés, meg az égben repdesés közt. A gólya
 545 6    |                murtizigátorok, akik ezt az írást tudják, olyan kutyahitűek,
 546 6    |                 most te fogod nekem ezt az én irhabőreimre írni! Hahaha!
 547 6    |         kiszorítjuk vele a csecsenceket az erzerumi vásárból! Micsoda?
 548 6    |             hogy nem tudok többet annál az egy mondásnál az egész měhdruli
 549 6    |           többet annál az egy mondásnál az egész měhdruli Alkoránból,
 550 6    |             csak úgy tudom, mint a tyúk az ábécét!)~Hanem hát már benne
 551 6    |                 tréfált: rögtön futtatá az izoglánjait a kastélyba,
 552 6    |       leborotválja a koponyját; jó lesz az így is.~Hanem egy különös
 553 6    |    abbahagyjátok a dolgot; hanem amikor az egyik munkájába belefárad,
 554 6    |            folyvást járkáltak alá s fel az eunuch őrök, kivont kardokkal.
 555 6    |                 alatt legyenek s mindig az ő szeme előtt.~Olyan alacsonyak
 556 6    |                ecsettel a bőrre festeni az arany cikornyákat s azután
 557 6    |                juthat. Rettenetes dolog az, hogy az ember egész nap
 558 6    |               Rettenetes dolog az, hogy az ember egész nap az előtte
 559 6    |                 hogy az ember egész nap az előtte fekvő bőrt ütögesse
 560 6    |                 lesz a kiszabadulásának az eszköze?~Amint egyszer a
 561 6    |                ment olyan könnyen, mint az arabeszkek munkája; mert
 562 6    |                 műhelybe a murza.~Mikor az elkészített övet meglátta,
 563 6    |                a fejét, s olyat csókolt az orcájára, hogy az majd megsüketült
 564 6    |               csókolt az orcájára, hogy az majd megsüketült bele.~–
 565 6    |              Hiszen ezzel mind leverjük az erzerumi vásáron a csecsenceket.
 566 6    |                  másféle szép mondással az Alkoránból.~(Másfélével
 567 6    |               tudnék másfélét! De ebből az egyből áll az egész tudományom
 568 6    |                  De ebből az egyből áll az egész tudományom a pogány
 569 6    |         medreszt. De ott találjam ennek az övnek a mustráját! Mert
 570 6    |          mustráját! Mert ilyen öve csak az én feleségemnek van, a kadinának,
 571 6    |                 kell neki öt perc, amíg az értesítő ideg egész a fejéig
 572 6    |              megint másik öt perc, amíg az agyából az intézkedő ideg
 573 6    |                öt perc, amíg az agyából az intézkedő ideg visszaküldi
 574 6    |              intézkedő ideg visszaküldi az utasítást, hogy csapjon
 575 6    |         megvizsgálja a muzapálmának azt az új hajtású levelét, vajon
 576 6    |             nincs-e még ott a kadinának az öve, amit tegnap odarejtett.
 577 6    |              megnézi, akkor látja, hogy az egy egészen másszínű öv:
 578 6    |          felkarcolta a tövises hegyével az egész cifra mondást a kék
 579 6    |            muzapálma hajtásába; s aztán az agaveleveléről mindaddig
 580 7    |               akkor bizony (valljuk meg az igazat) elég oka volt neki
 581 7    |          fogságból; mert nem tréfadolog az, hogy igazhitű keresztyén
 582 7    |           asszony a kiváltás dolgát, de az csak nem akart előremenni.
 583 7    |       Gyulafehérvárra. Írj két levelet: az egyiket Akmet bégnek, a
 584 7    |                 kinek Allah nyújtsa meg az árnyékát, azt rendelte,
 585 7    |             szép fáin írást tégy, ahogy az asszonyember a szerelmesének
 586 7    |              fennhangon diktálom, megég az arcod a szégyennek miatta.~
 587 7    |               ami ekképpen szólt:~„Hála az egeknek, hogy a mennybéli
 588 7    |            valahára egymáséi lehessünk. Az én uramat, akihez a meghalt
 589 7    |             Damokos Tamás fogsága alatt az én tutorom legyen, s a váramban
 590 7    |            kérem kegyelmedet, vigye úgy az alkudozást a váltságdíj
 591 7    |            Tamás elfogatása után, akkor az erdélyi törvények szerint
 592 7    |               körmöci aranyakra, akiket az bolond fővel rabságba szaladt
 593 7    |              okosan bánjék el kegyelmed az tihajájával, hogy őrajta
 594 7    |           lemásolva, a pennáját kiverte az asztal széléhez –, ha a
 595 7    |              miatyánkot, hiszekegyet és az üdvözletet visszájáról kellett
 596 7    |                 kezével leírni. Azonban az utolsó két sort nem is írtam
 597 7    |            galambszálam! Mert együtt jó az, mint a csúz meg a fogfájás.
 598 7    |            csináltam azt; nem veresedik az meg száz esztendő múlva
 599 7    |              lesz: hát én felhajtom ezt az egész kalamáris tintát,
 600 7    |           magamra. Most pedig írasd fel az íródeákoddal erre a két
 601 7    |              megcserélte a leveleket, s az Akmet bégnek címzett borítékba
 602 7    |               borítékba csúsztatta bele az Apor Istvánhoz írottat,
 603 7    |               ennek a borítékjába pedig az Akmet béghez szólót. Így
 604 7    |               karimájú viseltes kalapot az öreg gazdától, s úgy ment
 605 7    |                meg a török basát? merre az a palota? Pedig jobban ismerte
 606 7    |                tőle valahol.~– Hát kied az az Akmet basa? – kérdé bebotorkázva.~
 607 7    |             tőle valahol.~– Hát kied az az Akmet basa? – kérdé bebotorkázva.~
 608 7    |             nagyasszonyom küldött?~– Ki az a te nagyasszonyod?~– Ne
 609 7    |               mintha nem tudná, hogy ki az én nagyasszonyom? Hiszen
 610 7    |               kiednek, hogy ki írja azt az instanciát?~– Óh te külüfejű!
 611 7    |                    Hm. Nem addig van ám az! Mert hát két paksamétát
 612 7    |               hát két paksamétát hozék. Az egyiket az Están úrnak hozám.
 613 7    |            paksamétát hozék. Az egyiket az Están úrnak hozám. Aztán
 614 7    |                a két csizmaszárból. Biz az nagyon egyforma volt mind
 615 7    |             egyforma volt mind a kettő: az ember megtéveszthette.~–
 616 7    |            kezéből, aki egészen odaállt az orra elé.~– Jól van! Most
 617 7    |                  Jól van! Most állj oda az ajtóhoz, és meg ne mozdulj!
 618 7    |                pofával támaszkodék neki az ajtófélnek, s az egyik szemét
 619 7    |       támaszkodék neki az ajtófélnek, s az egyik szemét be is hunyta,
 620 7    |                 a törökre, hogy mit fog az most mindjárt mívelni, ha
 621 7    |        egyszerre csak kirúgta maga alól az egyik lábát, amint tovább
 622 7    |                 menmeg a másikat; aztán az öklével taszította meg a
 623 7    |           levegőt, ahajt talpra ugrott; az egyik lábát felkapta a másik
 624 7    |            kapott, hol a térdére ütött: az ábrázatjának a cserszíne
 625 7    |         kedélyesen furulyázni.~– Elment az eszed, kutyaszánkázta góbéja,
 626 7    |          jobbikat vegye el kied! De hát az után kapkodott, amelyik
 627 7    |             másik?~– Nem én addig, amíg az egyiket vissza nem adja
 628 7    |                kapd el! Aztán mondd meg az asszonyodnak, hogy az íródeákjára
 629 7    |               meg az asszonyodnak, hogy az íródeákjára vágasson tizenkettőt,
 630 7    |         levélnek a kopertája; tedd bele az egyiket: ez szól az Apor
 631 7    |                bele az egyiket: ez szól az Apor István uramnak. De
 632 7    |            piasztert Boldizsárnak, amit az elkapott a nagy kalapjával
 633 7    |              Hehéj! Hisz ez török pénz! Az apám látott ilyet, de én
 634 7    |               mi zsebünkből). Áldja meg az Isten, jártában, keltében,
 635 7    |         Boldizsár olyan sebten ugrék ki az ajtón, úgyhogy ha ide hátbaütésekkel
 636 7    |               egy goromba csauszt, hogy az összenyaklott alatta, a
 637 7    |            ráfogta a tilinkóját, amitől az megijede, azt vélvén, hogy
 638 7    |                  s aztán hazafelé vette az útját: nem is igen sietvén
 639 7    |                 szeredásában.~No, hanem az szép találkozás volt, ami
 640 7    |                micsoda szemekkel nézett az rajta végig.~– Ejnye, de
 641 7    |              Skófiummal kivarrva, ugye? Az lehetne szép! Az illenék
 642 7    |                  ugye? Az lehetne szép! Az illenék jól a termetedre!~
 643 7    |                  Azt a négy puttonyost! Az lehet valami jó! Magam is
 644 7    |          menyecskét szereted-e, joldás? Az olyan menyecskét, aki szalmaözvegy;
 645 7    |               dologban töri a fejét. Ez az ő gyönge oldala.~Akkor aztán
 646 7    |                arany! aminek egy tizede az enyém, két tizede a káné,
 647 7    |              magában: ugyan ki lehetett az a gézengúz, aki ezt a dolgot
 648 7    |            előbb Perekopba: ott átadják az urát érte.~Jaj, milyen nagy
 649 8    |            Damokosné asszonyom! Jön már az ura! Én hozom a szabadságát!~
 650 8    |              Olyan nagyon kiabált, hogy az ember azt hihette volna,
 651 8    |        lobogtatni a kezében, s kiteríté az asztalra, s ő aztán meglátta
 652 8    |            tekinte Ilka asszonyra, hogy az szinte kísértésbe jött,
 653 8    |             monda Czirjék –, de nagy út az odáig, amíg azt megkapjuk.
 654 8    |              neki tudni.~Amíg pedig azt az írást (visszájáról) kisillabizálta,
 655 8    |         vivőinek; hol pedig veszedelmes az út, a hegyek között, s félni
 656 8    |                 merném én bízni magamat az én hóka lovamra meg a kovás
 657 8    |               kovás puskámra, mint arra az egész kíséretre.~– Márpedig
 658 8    |             egész kíséretre.~– Márpedig az így van elrendelve. Ez kötött
 659 8    |              Ilka asszony rögtön futott az övéről lekapott kulcscsomóval,
 660 8    |          lekapott kulcscsomóval, kiadni az éléstárból a szakácsnak:
 661 8    |          szakácsnak: süssön mindenfélét az utazóknak.~– Várj csak,
 662 8    |                  azt mondá: nem akartam az előtt a másik előtt szólni;
 663 8    |               most éppen eszembe jutott az a mese a révészről, akinek
 664 8    |              uramat: akkor együtt marad az innenső parton a farkas
 665 8    |                a legrosszabbat gondolja az emberről.~– Ez az egy virtusom
 666 8    |              gondolja az emberről.~– Ez az egy virtusom van, amiért
 667 8    |                azonban déli harangszóra az ebédnél összegyülekezének,
 668 8    |              ebédnél összegyülekezének, az étkezőben Boldizsár bá,
 669 8    |           valamelyik a másikat megegye. Az imént nyilatkoztatá ki Apor
 670 8    |               Moldvába, a pénzt elvinni az én lelkem uramért. És így
 671 8    |              ezt! Mert hát itt minálunk az a szokás még mai nap is,
 672 8    |                 Elfogyott egy veder bor az asztalnál, s az inasok nem
 673 8    |               veder bor az asztalnál, s az inasok nem győzték a lengyel
 674 8    |               inni.~Ilka asszony tudatá az útra kelendő uraságokkal,
 675 8    |                összehalmozva a számukra az útra. Azt elvinni magát
 676 8    |                Apor István uram – mikor az először is nagy kerülő:
 677 8    |             annál kell kéredzkednünk.~– Az ám, mert nem kellett volna
 678 8    |              tudjanak lőni.~– No de már az megvan. Az a vár most a
 679 8    |                    No de már az megvan. Az a vár most a töröké.~– Hát
 680 8    |                vár most a töröké.~– Hát az nem baj. Legalább amint
 681 8    |                Bakuig.~– De miért mégis az a nagy kerülés?~– Hát csak
 682 8    |                 csak egy szót mondok, s az elég lesz: Munduka Ravasel.~–
 683 8    |                ismeri a nevét. Ha magát az érdemes perszónáját senki
 684 8    |                 hogy ez a martalóc most az egész hajdemák csapatjával
 685 8    |                  Hát kitől mástól, mint az oláh-csügödiektől. Mert
 686 8    |   Magyar-Csügödben csupa oláhok laknak, az Oláh-Csügödben pedig merő
 687 8    |                magyarok. Ezektől kaptam az értesülést.~– Hát akkor
 688 8    |             István; megadva magát ennek az arguválásnak.~De nagyon
 689 8    |                 legrosszabbat teszi föl az emberről, s elmondta a maga
 690 8    |                 a maga kedves komájának az igazi okot, amért nem akar
 691 8    |               hogy előkelő magyar főúr, az Apor famíliából, amelynek
 692 8    |             becsülettel halmozza el azt az Attilával egyidejű ős székely
 693 8    |                 oláh hoszpodárnál, hogy az képes legyen valami oly
 694 8    |           elkövetni, aminek a szégyenét az Olt vize se mossa le róla!
 695 8    |             vize se mossa le róla! Hogy az titokban összeszövetkezzék
 696 8    |             számításba, hogy nagy ördög az a szerelem. Akit annak a
 697 8    |                a göbölye megcsíp, kirúg az minden hámból: még a becsület
 698 8    |        Boldizsár bá, annak majd megadja az árát keservesen ő is, meg
 699 8    |                ártani, ha egyet lovagol az ember az erdőben. Hátha
 700 8    |               ha egyet lovagol az ember az erdőben. Hátha csapázás
 701 8    |                főúr, hogy estére válván az idő, Boldizsár bá nem győzte
 702 8    |               hogy ugyan talán eltévedt az erdőben valahol, s tán egy
 703 8    |                a cserkészetből? Azonban az a nagy lárma, pofozkodás,
 704 8    |                cselédség között odalenn az udvaron, aztán meg a pitvarban,
 705 8    |                 eléggé fölvilágosítá őt az állapotokról. Úr uram ámbár
 706 8    |             ilyenkor aztán jobb kitérni az útjából, mert belevész ez
 707 8    |           útjából, mert belevész ez még az útfélen álló ártatlan kőszentbe
 708 8    |            paripákat, mindent elkészíte az útra, a mokány lovat is
 709 8    |             mokány lovat is megterhelte az elemózsiás tarisznyákkal,
 710 8    |             rossz álmait magyarázgatva, az a furcsa bogara támadt,
 711 8    |              azért is Gijmes felé venné az utat?~Hej, ha ez után a
 712 8    |                bogár után indult volna, az nem vezette volna őtet ezúttal
 713 8    |           büdübe.~De nem akart most már az útitársával emiatt ungorkodni.~
 714 8    |                 felöltözék és elkészüle az útra: Boldizsár bá majd
 715 8    |                  ezüst gallércsattal és az alatt karmazsinpiros kamukadolmányban,
 716 8    |            öltözet erre a nehéz útra.~– Az nem a kendtek gondja! –
 717 8    |               kend”-nek traktált.)~– De az én gondom is, mert ha így
 718 8    |                 így meglátnak bennünket az oláhok útközben, mind azt
 719 8    |            hiszik, hogy én kegyelmednek az inasa vagyok.~– Kend pedig
 720 8    |           Hiszen úgysem vette volna fel az ünneplő köntösét. Jobb az
 721 8    |               az ünneplő köntösét. Jobb az ilyen útra a jó báránybőrrel
 722 8    |         köpönyeg brassói posztóból.~Még az elindulás előtt lejöve hozzájuk
 723 8    |                 két kis fiát is lehozva az ölében, hogy búcsút vegyen
 724 8    |              ölében, hogy búcsút vegyen az útrakelőktől, s mindenféle
 725 8    |            mindenféle izeneteket kössön az emlékezetükre, amiket azok
 726 8    |              emlékezetükre, amiket azok az ő szerelmes urának átadni
 727 8    |                küldött egy-egy üzenetet az apának; a kisebbik az igaz,
 728 8    |          üzenetet az apának; a kisebbik az igaz, hogy nem többet, csak
 729 8    |                  sokáig lobogott utánuk az a fehér kendő onnan a vár
 730 8    |               foglalt le, ő válaszolván az üdvözlésekre, vitézi módon
 731 8    |                Ott meg kellett hálni, s az egész lovat újra megvasaltatni.
 732 8    |              tehát már eltarisznyázának az úton, csak harmadnap reggel
 733 8    |                 reggel indulhattak neki az Ojtozi-szorosnak.~De az
 734 8    |                 az Ojtozi-szorosnak.~De az is nagyon szakadozott utazás
 735 8    |                Damokosok eredethelyén s az Aporok mostani birtokán:
 736 8    |               lehet úgy elhaladni, hogy az ember be ne térjen egy szóra;
 737 8    |                meg a szép Rákóczi-várat az Ojtozi-szorosban. A többi
 738 8    |               úrnak meg kellett mutatni az igaz járatbeli voltuknak
 739 8    |          Moldovában, alig egy jó hajtás az ojtozi Rákóczi-vártól hegynek
 740 8    |                  fűrészmalmok, érczúzók az Ojtoz folyam mentén, bekerített
 741 8    |         szilvások a szép kőházak körül, az oláh határon egyszerre mindez
 742 8    |              egyszerre mindez megszűnt, az út nem út többé, csak görgeteg
 743 8    |            csupa fenyőerdő minden egész az ösvény martjáig; csak a
 744 8    |                agyon a zsiványok: annak az emlékére emelték azt a hírmondó
 745 8    |                azt a hírmondó keresztet az utódok.~Egy helyen ezt az
 746 8    |               az utódok.~Egy helyen ezt az útnak csúfolt járókát egy
 747 8    |       sziklapadmaly annyira odaszorítja az Ojtoz folyamhoz, hogy a
 748 8    |           védgátat egészen elrontani, s az most is ott állt, színig
 749 8    |              hanem azért tökéletes lett az ijedtség erre az orvtámadásra.
 750 8    |         tökéletes lett az ijedtség erre az orvtámadásra. A plájászok
 751 8    |                 ordítozással rohant elő az erdőből minden oldalról
 752 8    |            parancsot osztotta közöttük, az egy magas, veres köpenyeges
 753 8    |                 fekete selyem álarccal, az arnót harámbasák módjára
 754 8    |           kerülni. Valaki elárulta neki az errefelé választott útjukat.
 755 8    |           keresztülszökdelve, s elállta az útját, hanem ekkor Munduka
 756 8    |            valami világosság lobbant át az agyán erre a szóra: nem
 757 8    |             szóra: nem erre való volt-e az a pirosba-veresbe való öltözködés?~
 758 8    |            egyszer is összecsapta volna az önként utat nyitó rablókkal,
 759 8    |          kengyeleiből, mielőtt a rablók az üstökébe kapaszkodhattak
 760 8    |      ménkűcsapásnak századrésze. Előtte az egyedüli szabad tér, a mély
 761 8    |               ideje.~Élni kell! Ez volt az első tézis. Ez volt a feladat.
 762 8    |                egy golyót kapott. Hanem az azért úszott és rángatózott
 763 8    |              fenekén lélegzeni is kell.~Az is mind kitelik a maga emberségéből.
 764 8    |             törökmeggyfa pipaszár, amit az ember az övébe dugva visel,
 765 8    |                 pipaszár, amit az ember az övébe dugva visel, annak
 766 8    |                övébe dugva visel, annak az egyik végét a szájába dugja,
 767 8    |          bukkanik-e fel a víz fenekéről az ezermester? Hátha nem halt
 768 8    |                 gondolá Boldizsár bá. – Az apádat tedd bolonddá! Azt
 769 8    |           Gázolj be érte, majd én fogom az üstöködet.~Ráállt a másik.~
 770 8    |        üstöködet.~Ráállt a másik.~Ennek az egyiknek még töltve volt
 771 8    |                 bá megvárta szépen, míg az egyik rabló nekivetkőzik,
 772 8    |                a falnak volt támasztva. Az pedig ijedtében háromfélét
 773 8    |                ha a pajtását elereszti, az a vízbe fullad, ha megrohanja
 774 8    |               ha megrohanja Boldizsárt, az a kardjával levágja, ha
 775 8    |                saját puskájával lelövi.~Az utolsó esett meg rajta.~
 776 8    |              aztán megcserélte a ruháit az áldozatul esett ellenfelével;
 777 8    |        ellenfelével; a kardját is annak az oldalára kötötte, evőeszközeit
 778 8    |               szeredását, hálákat adott az istennek a megszabadulásért,
 779 8    |  megszabadulásért, s azzal nyakába vevé az erdőt.~S ugyan okosan tevé,
 780 8    |               hogy jönnek ám fáklyákkal az eltávozott rablók egész
 781 8    |             csapatját, hogy hajtsák fel az erdőt a helybenhagyottakért,
 782 8    |                 hogy verik fel a rablók az egész erdőt idefenn, s hogy
 783 8    |             Ruhája, kardja ugyanaz, még az ezüstnyelű étszerei is ott
 784 8    |                fektetve, míg lassankint az utolsó fáklyafény is eltűnik
 785 8    |            utolsó fáklyafény is eltűnik az erdők sötétjében, s a kurjantások
 786 9    |                aztán, valami hetednapra az elindulás után, egy magános
 787 9    |                 uramnak. Vajh ki lehet?~Az biz éppen ide tart a várkapunak.~
 788 9    |             felvezetik a jámbor lovagot az úrasszony elé, akkor sem
 789 9    |           úrasszony elé, akkor sem akar az ráismerni; még a szavának
 790 9    |             állapotban kerültem haza.~– Az Isten szent szerelmeért!
 791 9    |            szent szerelmeért! Kegyelmed az, Apor István uram? Mi történt?~–
 792 9    |              szóhoz Ilka asszony.~– Hát az az átkozott Munduka Ravasel
 793 9    |           szóhoz Ilka asszony.~– Hát az az átkozott Munduka Ravasel
 794 9    |             rendes háziasszonynak abban az időben kellett ilyent tartani
 795 9    |              akart: rablókra kiabált és az ágyat rugdalta. Reggelre
 796 9    |            elbeszélheté Ilka asszonynak az egész történetet, elejétől
 797 9    |                  ahogy igazán megesett. Az ojtozi nagy vízfogónál hogy
 798 9    |             hajdemákkal Munduka Ravasel az ő kíséretüket, mely vitéz
 799 9    |               Hanem a nyomorult Czirjék az ott veszett, mert keresztüllőtték,
 800 9    |         sápítozék a sebesült úr. – Hisz az a legnagyobb veszedelem!
 801 9    |          nyergére kösse a turbát, hanem az enyimre. Íme, én visszahoztam
 802 9    |                szent Megváltóm! Mi lesz az uramból, ha nem viszik oda
 803 9    |            pénznek elő kell kerülni! Ha az utolsó bogláromat eladom
 804 9    |                kell kerülni. Mihelyt én az ágyat elhagyhatom: esküszöm
 805 9    |             halomra hányta a köntöseit; az arany-ezüst kincseit: még
 806 9    |          Egyébre sem gondolt, mint hogy az elrabolt váltságdíjat a
 807 9    |        támogatása mellett átbiceghetett az ebédlőterembe. Igazán: a
 808 9    |                 nyögni.~– Nincs nyugtom az ágyban! – mondá Ilka asszonynak,
 809 9    |                 a visszavívásához, amit az a szerencsétlen Czirjék
 810 9    |      feledtemben neki is ide terítettem az asztalhoz, mindennapi szokás
 811 9    |                 kedves kupájából.~– Biz az már eleget ivott az Ojtoz
 812 9    |                 Biz az már eleget ivott az Ojtoz vizéből. Halak prédája
 813 9    |                már a hidegtől borsózott az egész teste.~Jó, hogy már
 814 9    |                asszony maga kötötte fel az asztalkendőt a tutor úr
 815 9    |                a tányérjában, mivelhogy az a jobb kezét nem használhatta.
 816 9    |                 nagyokat is ivott ebből az orvosságból. Meg is használt
 817 9    |               szokták megenni. Csakhogy az ember nagyon ügyetlen a
 818 9    |         megszánta a gyámoltalant, fogta az egyik kezébe a tányért,
 819 9    |                a kedves beteget, amitől az csak úgy éledt szemlátomást.~
 820 9    |           csuklik, s hátrakapja a fejét az etetett lázár.~Ilka asszony
 821 9    |                 akadt a torkán. Nem biz az. Hanem amint Ilka asszony
 822 9    |            megfordult, s hátratekintett az asztal felé, hát ott látta
 823 9    |                 Minden jó lélek dicséri az urat!~– Ámen! – mondá rá
 824 9    |                 a vízbe is fojtották.~– Az is igaz. Úgy van, ahogy
 825 9    |          golyóbist, s belé is fojtottak az Ojtoz tavába. Hanem azért
 826 9    |           mézesmálit, hadd felejtsem el az én bajaimat. Látom bizony,
 827 9    |                István összeszedte magát az első meghökkenéséből, s
 828 9    |              tekintettel nézegetett hol az egyik, hol a másik férfinak
 829 9    |             egyik, hol a másik férfinak az arcára, mintha kezdene a
 830 9    |                lesz a vége (minekelőtte az ebédnek vége volna). Csak
 831 9    |           kezével. Talán a mellén, vagy az oldalán? De Boldizsár bá
 832 9    |            szája tele volt.~Mikor aztán az utolsó falatot is lenyomtatta
 833 9    |              élő ember, ha ezt a gyűrűt az apám rám nem hagyta volna,
 834 9    |         szerencséjét annak köszönhette. Az ilyent a kígyók fújják a
 835 9    |                felséges tulajdonságait. Az ilyen kígyókő minden sebeket
 836 9    |           begyógyít, rögtön és azonnal: az eltört csontokat összeforrasztja,
 837 9    |           dulakodásban, egybe összeforr az, a helye sem marad ott.~
 838 9    |             haragos kemény hangon, mely az eddigi nyögdécselő nyöszörgéstől
 839 9    |               kend! Maradjon kend azzal az ostoba babonás hitével távol
 840 9    |                a tizenhetedik században az ilyen bolondságot már repudiálják!
 841 9    |               Boldizsár bá, s áthajolva az asztalon az átelleneséhez. –
 842 9    |                 s áthajolva az asztalon az átelleneséhez. – Ezt akarja
 843 9    |               Valóságos igazit, amilyen az enyim? Ezt nézze meg jól!~
 844 9    |               meg jól!~De amíg gyűrűjét az öklével odatartotta Apor
 845 9    |         odatartotta Apor István uramnak az orra alá, egyszer csak lerántotta
 846 9    |                hogy milyen csodát mível az én kígyókövem. Hogy begyógyította
 847 9    |               burkolást, s nagyot ütött az öklével az asztalra.~– No
 848 9    |                 nagyot ütött az öklével az asztalra.~– No lám! Még
 849 9    |                 asztalra.~– No lám! Még az összetört karját is hogy
 850 9    |           Istvánon. De olyan nézés volt az, ami túltett minden fegyveradta
 851 9    |                 kirohant a teremből; de az ajtóból visszafordulva,
 852 9    |               El is vágtatott még abban az órában a négylovas hintaján,
 853 10   |              már mindent elhiszek erről az emberről! – lihegé Ilka
 854 10   |             lelki tusakodásban elsápadt az arca, s mégis veríték gyöngyözött
 855 10   |                 édes húgomasszony. Vége az ezermesterségemnek. Az ezeregyediknél
 856 10   |             Vége az ezermesterségemnek. Az ezeregyediknél pauzál az
 857 10   |                Az ezeregyediknél pauzál az eszem. Mert azt nem teszem,
 858 10   |               segítségedre leszek benne az utolsó körömszakadtáig.~–
 859 10   |                 Akkor furcsa munka lesz az!~– Mert az Isten büntetése
 860 10   |            furcsa munka lesz az!~– Mert az Isten büntetése ez rajtam
 861 10   |              íme én kiválthatom könnyen az uramat; a többi szegény
 862 10   |       legkedvesebbjéhez. Íme megalázott az Isten! Ledobott oda a többi
 863 10   |           váltságát. Olyan lettem, mint az uram szegény társainak szegény
 864 10   |                 Erdélyországban, akinek az ura rabságban sínylődik:
 865 10   |                felviszem magammal, ahol az ország rendei tanácsot tartanak,
 866 10   |               rendei tanácsot tartanak, az országgyűlésbe: berontok
 867 10   |               férjeinket a fejedelem és az ország, most váltsa is ki
 868 10   |             váltsa is ki őket egyszerre az ország és a fejedelem!~Boldizsár
 869 10   |                  Akiket rabságba ejtett az ország és a fejedelem, váltsa
 870 10   |               és a fejedelem, váltsa ki az ország és a fejedelem! De,
 871 10   |                 tedd meg! Neked sikerül az. Igazad van benne! Nem kell
 872 10   |               nehéz csata előtt, aminek az asszony nekimegy, s áttöri!
 873 10   |                 csitításra. Bölcs dolog az, amit mívelsz. Ne hátrálj;
 874 10   |               itt okosan akar beszélni, az a bolond. Te beszélj, te
 875 10   |                s buzdítsd fel szavaddal az asszonynépet. Mihelyt egypár
 876 10   |                 városokon: úgy fog nőni az a sereg, mint a hógörgeteg.
 877 10   |          tanácsom. Mert minden munkánál az az első dolog, hogy az ember
 878 10   |                 Mert minden munkánál az az első dolog, hogy az ember
 879 10   |         munkánál az az első dolog, hogy az ember megtalálja a fogantyúját,
 880 10   |                aminél megragadja. Aztán az is régi igazmondás, hogy „
 881 10   |             fejedelmünk, Bethlen Gábor, az ő emlékezetes nagylelkű
 882 10   |   hagyományozott. Ez a pénz ott fekszik az özvegy fejedelemnőnél, Lorántffy
 883 10   |                mind ekkorig nem adta ki az ország rendeinek, azt vetve
 884 10   |             azok a rendkívüli szükségek az országban, amiket a bölcs
 885 10   |                 No hát most már itt van az a „rendkívüli szükség”.
 886 10   |         követeljed hát. Parancsolja meg az országgyűlés a fejedelemnek
 887 10   |          országgyűlés a fejedelemnek és az özvegy fejedelemnőnek… (
 888 10   |           igenis: parancsolja meg! mert az országgyűlés az úr, a fejedelem
 889 10   |               meg! mert az országgyűlés az úr, a fejedelem pedig csak
 890 10   |                  a fejedelem pedig csak az ország választott első tisztviselője),
 891 10   |               valaki: s akkor egyszerre az egész elfogott erdélyi sereget,
 892 10   |            nyergeltetett, magához vette az udvari trombitását, s egyedül,
 893 10   |              megfúvatta a trombitásával az új nótát, aminek a láb alá
 894 10   |               nagy sírás, jajgatás lett az elébbi víg viháncolásból:
 895 10   |                Kegyetlen tréfa volt biz az attól a főúrtól, másféle
 896 10   |            volna ki magának. Ilyen volt az idő és az erkölcs.~Hanem
 897 10   |           magának. Ilyen volt az idő és az erkölcs.~Hanem a nóta maga
 898 10   |                 magában, amit elmondjon az összegyűlt nép előtt. De
 899 10   |                odáig tudta vinni, hogy „az én lelkem uram tatár rabságában…”
 900 10   |        félreverték a harangot, hogy jön az ellenség. Iszonyú volt a
 901 10   |                 ami a tömérdek szekér s az előrevágtató lovas asszonynép
 902 10   |            előre, s tudják meg, hogy mi az? A hadnagy útban találta
 903 10   |                 A hadnagy útban találta az özvegyasszonyok lóhátas
 904 10   |              talán azt hitte, hogy csak az előcsapat az, s ami hátul
 905 10   |                  hogy csak az előcsapat az, s ami hátul jön, az mind
 906 10   |          előcsapat az, s ami hátul jön, az mind férfi.~Nosza a fejedelem
 907 10   |             fejedelemnek.~Damokosné meg az özvegyek tábora már csak
 908 10   |              őket minden jóval, s aztán az ottani asszonyok is hozzájuk
 909 10   |          Szamossal összekötve. (Most ez az állami börtön, hétszáz rablógyilkos
 910 10   |                 egészen alkalmassá lett az téve rendeltetése céljára.
 911 10   |              téve rendeltetése céljára. Az ablakain ugyan nem voltak
 912 10   |               aztán nem volt, mint hogy az ezer meg ezer veréb, ami
 913 10   |                 vigyáznia kellett, hogy az egerek meg ne egyék a jegyzőkönyvét,
 914 10   |            helye. Rédey Ferenc uramnak, az elnöknek, karosszék jutott,
 915 10   |           milyen jól ment minden!~Hanem az volt a nagy baj, hogy a
 916 10   |                 betegnek jelenté magát. Az udvari orvosa, doctor Reineckius
 917 10   |                nem lehet felmelegíteni; az pedig csak Bécsben kapható.
 918 10   |             pedig csak Bécsben kapható. Az egykori krónikaíró ellenben
 919 10   |           ellenben azt mondja, hogy biz az csak afféle „febris scholaris”
 920 10   |           kérdésekre megfelelni, amiket az ország rendei hozzá intéztek.~
 921 10   |           ország rendei hozzá intéztek.~Az első kérdés mindjárt az
 922 10   |                 Az első kérdés mindjárt az volt, hogy ugyan miért csinálta
 923 10   |               hogy ugyan miért csinálta az országgyűlés tudta és beleegyezése
 924 10   |             szíve.~A második kérdés meg az volt, hogy mi módon fogja
 925 10   |             hogy mi módon fogja mármost az elfogott tömérdek rab hazafit
 926 10   |                nem engedelmeskedik, jön az egész tatárság egyfelől,
 927 10   |                  a budai basa másfelől, az erdélyi népséget a lovai
 928 10   |                 azonban Damokos Tamásné az özvegyek táborával Szamosújvár
 929 10   |              táborával Szamosújvár alá. Az örmény asszonyok még feleúton
 930 10   |                csodatünemény jelent meg az égen: mint ez a krónikában
 931 10   |         krónikában fel vagyon jegyezve. Az igazi nap körül egy fényes
 932 10   |          szemmel a tányérjába láttak, s az egész ég nem volt kék, hanem
 933 10   |           Sokáig bámulta minden nép ezt az égi csodát. Gonosz jövendőket
 934 10   |             vérontás, országromlás lesz az vége.~S be is teljesült
 935 10   |               csoda volt a földön, mint az a másik odafenn az égen.~
 936 10   |                 mint az a másik odafenn az égen.~Talán ez égi tüneménynek
 937 10   |                 a bámulata okozta, hogy az oda irányzott figyelem miatt
 938 10   |                volna.~Csak azután, hogy az országházzá átalakult pajta
 939 10   |              főre menő küldöttség, mind az ország legelőkelőbb özvegyasszonyaiból
 940 10   |              elhozta, kezdék észrevenni az „urak”, hogy idelenn a földön
 941 10   |          történik valami. Kemény Simon (az elfogott Kemény János fővezér
 942 10   |           diétának, találkozék legelébb az asszonyságokkal, s azt kérdezé
 943 10   |            tőlük, hogy hová igyekeznek? Az asszonyok vezetője, Damokos
 944 10   |               asszonynépet a darabontok az ajtóból visszaterelték.
 945 10   |          kíváncsi ábrázatokkal.~Eleinte az uraságoknak tetszett az
 946 10   |                 az uraságoknak tetszett az nagyon, hogy ilyen szép
 947 10   |           magukért ékes szónoklatokkal.~Az öregebbik Ebéni ott vette
 948 10   |             megható szavakban ecsetelé, az özvegyek hangos zokogása
 949 10   |                 bement a várba, azalatt az urak, több ismerősre akadván
 950 10   |                  több ismerősre akadván az asszonyságok között, azokkal
 951 10   |                 is kiabáltak egyszerre, az ökleikkel fenyegetve a felső
 952 10   |                nem, hogy derék emberek.~Az asszonyok ezt a jelenetet
 953 10   |             mind a korlátok mögül, mind az ablakokból: azt hivék, hogy
 954 10   |             mindjárt darabokra aprítják az urak a tanácsosokat.~Nagy
 955 10   |               szóhoz tudott végre jutni az elnök: Rédey Ferenc uram.
 956 10   |             tanácsurak is! – követelték az urak a hosszú asztalnál.~
 957 10   |             titokban tartandók, hogy ha az ő saját inge tudna felőlük
 958 10   |                 protonótarius felmutatá az összehajtott ív papírt,
 959 10   |                János két legény fiai, s az idősebb Simon kirántva kardját,
 960 10   |                 kiálta a rendekre:~– Én az apám becsületében gázolni
 961 10   |                 gázolni nem hagyok! Aki az én apámat hazaárulónak meri
 962 10   |         rabláncokra verve.~De már ennek az asszonyok is mind pártjára
 963 10   |             maguk is rájöttek, hogy biz az egészen helytelen dolog
 964 10   |                 Barcsay Ákos visszatért az elsőbb határozattal, melyet
 965 10   |                  hogy vajon miért tátog az elnök.~Az asszonynépben
 966 10   |             vajon miért tátog az elnök.~Az asszonynépben forrt a méreg.~–
 967 10   |             asszony – most kezdődik már az országgyűlés!~Azzal felugorván
 968 10   |                   kiálta recsegő hangon az egyik tanácsúr nagy dölyfösen.~
 969 10   |                   Bizony majd azt hinné az ember, hogy még most is
 970 10   |                vidua”, özvegyasszony, s az özvegyasszonynak hazánk
 971 10   |               Mások ellenben, különösen az éltesebb urak, annál határozottabban
 972 10   |          atyafiuk jajkiáltásai verdesik az eget; s idehaza egy egész
 973 10   |                 odabenn voltak.~Kiabált az elnök, harsogtak az urak,
 974 10   |             Kiabált az elnök, harsogtak az urak, de mind elnyomta azt
 975 10   |              urak, de mind elnyomta azt az asszonyok sivalkodása. A
 976 10   |               résen keresztül tódult be az egész asszonysereg, amennyi
 977 10   |             volna, ha másik pillanatban az ott összegyülekezett fehérnépek
 978 10   |              mind a két oldalon megtelt az országház asszonnyal, amennyi
 979 10   |          úgyhogy azok a zöld asztalhoz, az urak hátára lettek szorítva,
 980 10   |             lassanként elcsendesülének.~Az első csendességet azonban
 981 10   |              hogy mérgesen protestáljon az erőszak ellen.~– Micsoda
 982 10   |               De bár akkor tették volna az asszonyok ezt a violenciát,
 983 10   |           jöttünk volna ide protestálni az oktalan vérontás, pusztulás,
 984 10   |         tanácsolt a fejedelemnek, mikor az a hadjárathoz készült; küldték
 985 10   |                 volna hát maguk helyett az asszonyaikat, azok majd
 986 10   |       fejedelemnek jó tanácsot adni.~Ez az igaz mondás egy kis derültséget
 987 10   |                 kis derültséget keltett az urak között is. „Füge egy
 988 10   |             szemére sem a diétának, sem az ország tanácsának, sem a
 989 10   |         megszüntetését követeljük. Amit az ország és a fejedelem elrontott,
 990 10   |         fejedelem elrontott, tegye jóvá az ország és a fejedelem; ha
 991 10   |                 fejedelem; ha elfogatta az urainkat seregestül, váltsa
 992 10   |                uram csendesen válaszolt az asszonyi szónoknak.~– Hiszen
 993 10   |                és mi módon?~– Minek ide az a nagy tanácskozás? Itt
 994 10   |                 kínozzák tovább.~– Igaz az, jó asszony! – helyeslé
 995 10   |                  jó asszony! – helyeslé az elnök. – De hát a mostani
 996 10   |                vegyen egy akkora summát az ország, mint amekkorát a
 997 10   |                ember, hogy honnan vegye az ország azt a nagy summát
 998 10   |                summát egyszerre. Megvan az, közel van, csak meg kell
 999 10   |   nagyfejedelmünk, Bethlen Gábor király az országnak hagyott rendkívüli
1000 10   |               arany! Tessék approbálni.~Az urak között élénk mormogás