bold = Main text
     Part                                           grey = Comment text

1001 10   |               élénk mormogás támadt. Ez az asszony a fejére talált
1002 10   |                talált a szegnek. Tudták az urak maguk is, hogy megvan
1003 10   |              urak maguk is, hogy megvan az a pénz. Csakhogy az a fejedelemnő
1004 10   |              megvan az a pénz. Csakhogy az a fejedelemnő ládája fenekén
1005 10   |                kellett feltámadni, mely az első szót kimondja.~Az indítvány
1006 10   |             mely az első szót kimondja.~Az indítvány meg volt most
1007 10   |            ellenvetést tenni! Ez a pénz az országé. Joga van vele rendelkezni.~
1008 10   |              Joga van vele rendelkezni.~Az egyik Ebéni rögtön magáévá
1009 10   |              Ebéni rögtön magáévá tette az indítványt, s rövid szóváltások
1010 10   |           végett emeltettek, kimondhatá az elnök a határozatot, miszerint
1011 10   |           húgomasszonyok, szálljanak le az asztalról, s menjenek haza
1012 10   |             haza Isten hírével! – mondá az elnök.~– Dehogy megyünk! –
1013 10   |             vége lesz, majd kiáltunk mi az országgyűlésnek olyan nagy
1014 10   |                hát mi sem látunk tovább az orrunknál? Amióta szegény
1015 10   |           mégpedig vasmarokkal.~– Ebben az asszonyban tizenhárom prókátor
1016 10   |           prókátor veszett el – dörmögé az elnök a protonótáriushoz.~–
1017 10   |         Határozzák el a rendek egyúttal az özvegy fejedelemasszony
1018 10   |              már erre nagy zúgás támadt az urak között. – Ez mégsem
1019 10   |         veszedelmes fenyegetés volt. Ez az asszonyhad bizony még kiéhezteti
1020 10   |                 aki a pajtán kívül áll! Az egész áttörhetlen hadsereg!~
1021 10   |               sem: mindenki hozzászólt, az egyik ezt a szót, a másik
1022 10   |               határozatot, mely szerint az özvegy fejedelemasszony,
1023 10   |       elfogattassék, s a pénzzel együtt az egybegyűlt Rendek elé hozassék
1024 10   |                  Minden ember eltagadta az ahhoz való tehetségét. Utoljára
1025 10   |                hogy kell innen kimenni?~Az asszonysereg tömegén keresztül
1026 10   |             hogy afelől annak még ettől az egész planétától is elment
1027 10   |            valami mást cselekszik vele.~Az elsőbbet tette meg.~Bele
1028 10   |                 meg.~Bele sem tekintett az eléje tett határozatba,
1029 10   |              nagyobb megnyugvás okáért, az özvegy fejedelemasszony
1030 10   |          nyakazhatják, el is temethetik az egész világot.~Barcsay Ákos
1031 10   |               sikerrel térhetett vissza az országházba, ahol most már
1032 10   |                út volt a számára nyitva az eleven fal között, amely
1033 10   |               Abból a jelenségből, hogy az aláírás ilyen hamar megtörtént,
1034 10   |         megtörtént, mind a rendek, mind az asszonynépek azt az örvendetes
1035 10   |                mind az asszonynépek azt az örvendetes következtetést
1036 10   |        fejedelem is nagyon helyesli ezt az egész modus procedendit.~
1037 10   |             hisz ő már senkinek, amióta az Apor Istvánban olyan keservesen
1038 10   |                hivő teremtés volt addig az ideig, abban a pillanatban,
1039 10   |              praktikával: egyet fordult az egész lelke. A gyöngeség
1040 10   |               asszonyok! – kiálta onnan az asztal tetejéről a zsibongó
1041 10   |         zsibongó hadnak. – Még hátravan az ebek harmincadja, nem estünk
1042 10   |   kengyelfutóját Fogarasra, s megizenje az öregasszonynak, hogy mit
1043 10   |              tréfa. Azonnal levelet írt az özvegy fejedelemnőnek, tudatva
1044 10   |               egypár órai egérútja volt az országgyűlés kiküldötte
1045 10   |     országgyűlés kiküldötte előtt.~Mire az asszonyi had körülfogta
1046 10   |               ezt a kegyetlen zsarnokát az országnak – vassal. Új hadakat
1047 10   |           Azokat nagyon bölcsekké tette az országos pusztulás.)~Egész
1048 10   |                 szempillantásig, amidőn az országgyűlés kiküldötte
1049 10   |                 becafatolt, akkorra már az öreg fejedelemnő hopp hírével
1050 10   |                 a „patak”.~A diéta erre az értesülésre fülét-fejét
1051 10   |          hangosabban tört ki a zendülés az asszonynép közt. Fennhangon
1052 10   |          hitvese, özvegyasszony, akinek az ura még él.~– Ahá! Te vagy
1053 10   |              ura még él.~– Ahá! Te vagy az a kacki menyecske, aki Apor
1054 10   |              levelet írtál, hogy hagyja az uradat ott veszni a tatár
1055 10   |                   Csak finta volt tőlem az a levél: a szorultság diktálta.~–
1056 10   |                  Máskor a rablókra bízd az uradnak a váltságát, azok
1057 10   |         hamarább kézhez adják. Én pedig az uradat kihozattam Perekopba.
1058 10   |                 gazdája is vele jött, s az dühös lesz, ha a mondott
1059 10   |          mondott időre meg nem érkezett az urad váltságdíja. Nem tudom,
1060 10   |               nappal nincs nyugodalmam. Az ital nem megy le a torkomon
1061 10   |                rettegésemben, mint hogy az országtól kérjek segedelmet.~–
1062 10   |            rettenetes hírrel, hogy amit az ország váltságdíjnak határozott
1063 10   |           határozott a rab magyarokért, az országnak testált nyolcvanezer
1064 10   |              sem tudjuk mi előteremteni az elcsízelt nagy pénznek.~–
1065 10   |             menyecskék tudnak hadakozni az ő szájuknak éles fegyverével.
1066 10   |              szultán ki nem adja; hanem az ő parancsolatjának engedelmeskedtek;
1067 10   |             Rohant ki a bég szállásáról az utcára, s elmondá lihegő
1068 10   |                 s elmondá lihegő szóval az ott kinn várakozó asszonyi
1069 10   |                 széknek.~Ezt nem veszik az asszonyok olyan könnyen.~
1070 10   |              zsivajjal vissza a várhoz, az országgyűléshez.~A pajtának
1071 10   |           egyszer rájuk döntsék a falat az asszonyok: most már csak
1072 10   |          bölcsessége, akik eléje jöttek az asszonyi küldöttségnek,
1073 10   |                 amely nőttön növekedett az országházig érve. Valamennyinek
1074 10   |         országházig érve. Valamennyinek az arca piros volt már a haragtól
1075 10   |                hogy rá akarjuk gyújtani az országházat a rendekre.~–
1076 10   |                hogy odabenn még forróbb az „aër”, mint idekinn. A szultán
1077 10   |                 Amelyiktől jobban rázza az embert a hideg! A fejedelemtől
1078 10   |         szultántól. Gonosz betegség ez! Az urakat még csak a hideg
1079 10   |                 urat! Ha el nem kergeti az országgyűlés a fejedelmet,
1080 10   |                 fejedelmet, felgyújtjuk az országházat.~– De azt bizony
1081 10   |              mit lesznek teendők?~– Hát az majd megválik. De most nagyon
1082 10   |                  hogy a saját magunk és az egész ország érdekében ne
1083 10   |               érdekében ne rontsanak be az országgyűlésbe; hanem maradjanak
1084 10   |              Damokos Tamásné asszonyom, az édes kedves kardomat az
1085 10   |                 az édes kedves kardomat az oldalamról; tartsa azt estig
1086 10   |             vissza: rókafarkat viseljek az övemen kard helyett.~Ez
1087 10   |                 úgy, ahogy lecsillapítá az asszonyokat; de még alkalmasabb
1088 10   |        indulatoknak más fordulatot adni az a hír, amit gyors futamodással
1089 10   |               fejedelem katonaságot hoz az országgyűlés ellen!~– No
1090 10   |              elmésen van fundálva, hogy az útba eső Szamosújvárt nem
1091 10   |            épülete felé.~Igaza volt. Ha az asszonyoknak nem szabad
1092 10   |             szabad pressziót gyakorolni az országgyűlésre, hát akkor
1093 10   |               fegyveres erővel megvédni az országát és trónját a török
1094 10   |               is bekövetkezett a láznak az a foka, amikor a vér a fejnek
1095 10   |                  A zaj lecsillapultával az elnök, Rédey Ferenc kimondá,
1096 10   |        elhatározott magatartással, hogy az egybegyűlt erdélyi rendek
1097 10   |         törvényesen leteszik trónjáról.~Az első felindulás zaja olyan
1098 10   |                a várban. Látni lehetett az alakját többször az országgyűlési
1099 10   |            lehetett az alakját többször az országgyűlési pajta felé
1100 10   |                 hogy fenyegetik ököllel az özvegyasszonyok odalenn,
1101 10   |               Egy nagy szál árbocfa van az országház elé plántálva,
1102 10   |            lobogtat a szél két zászlót, az egyiken Erdély címere, a
1103 10   |           kérdezi mindenki. A szó elhal az ajkakon.~Az történik e nagy
1104 10   |                 A szó elhal az ajkakon.~Az történik e nagy csendességben,
1105 10   |                nagy csendességben, hogy az országgyűlés főjegyzője
1106 10   |               Ismét oly általános, mint az elébbeni; de ez már nem
1107 10   |                 a harag hangját, inkább az örömét, a lelkesedését hirdeti
1108 10   |              történik ott most? – kérdi az a márványarc fenn a várablakban.~
1109 10   |          márványarc fenn a várablakban.~Az történik, hogy új fejedelmet
1110 10   |               választanak.~Ki legyen? – az a kérdés.~Barcsay Ákos felugrik
1111 10   |               Ferenc, Erdély fejedelme!~Az a nagy rivallás ezt a „vivát”-
1112 10   |         megtartva, hogy a kandidációban az ország mind a négy bevett
1113 10   |               csak megjön rá a felelet. Az árbocon lengő zászló egyike
1114 10   |               vivát” ordítással üdvözlé az asszonyok serege: ezer meg
1115 10   |                 a fejedelem felé, kinek az arca ettől a látványtól
1116 10   |              halotté.~Perc múlva eltűnt az ablakból.~De kevés vártatva
1117 10   |              karddal?~Szét akarja verni az országgyűlést, amely őt
1118 10   |             kétségbeesett asszony hada. Az nem ereszti a fegyveres
1119 10   |               ereszti a fegyveres hadat az országházig.~Mint egy mozdulatlan
1120 10   |      mozdulatlan sánc, úgy fogják körül az országházat, vállat vállnak
1121 10   |                 lovasai élén rést keres az országházhoz.~– Minket öless
1122 10   |          Tapostass el a lovasaiddal! Ha az urainkat elvesztetted, veszíts
1123 10   |             bennünket is! Otthon vannak az árváink, azokat is ölesd
1124 10   |              már ő ránt kardot: ott van az oldalán a Kemény Simon szablyája.~–
1125 10   |              asszonyok, azt a kerítést!~Az országház pajtáját a szabad
1126 10   |               járt Rákóczi György, hogy az ő serege volt megtámadva
1127 10   |                lutheránus jelölt egyet, az unitárius szintén egyet.~
1128 10   |               kornétásáéra ismert, mert az török sípnak hangja volt.
1129 10   |          bocsátott el a török sípjából. Az azt jelenté, hogy hallgassatok!~
1130 10   |         mindeneknek e mai napon ezeket. Az én uram, a felséges török
1131 10   |                a ti rendeitek mai napon az ő legmagasabb parancsolatjára
1132 10   |                 próbáljátok, hanem akit az erdélyi három nemzet a megrögzött
1133 10   |           fejedelemnek megválaszt, hogy az ország szegény népének oltalmazására
1134 10   |              budai Ali basa fővezérnek, az ő magyarországi kormányzójának,
1135 10   |               sarcolás nélkül. Ha pedig az ország a maga veszedelmét
1136 10   |      rettegtessék minden gonoszak által az ő neve) a budai Ali basa
1137 10   |             amik örökké győzhetetlenek, az egész szpáhik és janicsárok
1138 10   |       janicsárok válogatott seregeivel, az egri és esztergomi hatalmas
1139 10   |             lovak lábai alá gázoltassa; az országot végtől végig elpusztítsa,
1140 10   |              látnia kellett, hogy tódul az ő saját nemzetének asszonynépe
1141 10   |           marokkal szórják felé a port.~Az a tenger mélységű keserv,
1142 10   |              halavány, tűzlángban égett az arca. Szemei fehéréből elmúlt
1143 10   |               velem!~Ez a szó gyújtott.~Az impertinens hang, a dölyfös
1144 10   |                 a követ személye szent. Az asszonyokon nem állhattak
1145 10   |                 állhattak bosszút, mert az gyávaság volna; az országgyűlés
1146 10   |                 mert az gyávaság volna; az országgyűlés rendeit nem
1147 10   |                 verhették széjjel, mert az zsarnokság volna: a fejedelem
1148 10   |          bizonyítá be, hogy mégiscsak ő az igazi fejedelem. Ha hibái
1149 10   |               Mihály kancellárját azzal az izenettel, hogy csak határozzanak
1150 10   |          haragját.~A szekérsáncot maguk az asszonyok önként elbontották,
1151 10   |       átlovagolt rajta, visszatekintett az elhagyott vár felé. Akkor
1152 10   |              vár felé. Akkor húzták fel az új fejedelmi zászlót az
1153 10   |                 az új fejedelmi zászlót az országház előtti árbocfa
1154 10   |          Gáborra, Bethlen Jánosra bízta az alvezéri tisztséget.~Azzal
1155 10   |              Kristóf lovassági hadnagy, az ő hívei védték a várat a
1156 10   |                  s úgy pozdorjává törte az egész ozmán sereget, ahogy
1157 10   |                  aki oda nem fúlt, csak az menekült meg. A fővezér
1158 10   |                mészárlásból; de elesett az egri basa meg az esztergomi
1159 10   |                elesett az egri basa meg az esztergomi bég; s ott veszett
1160 10   |          Agya-feje törötten került haza az a sereg, amelynek Erdélyt
1161 10   |           szegény Damokos Tamásnak! Meg az ő rabtársainak.~
1162 11   |       megértette, hogy azonnal hozza ki az úri foglyot „Órkapu”-ba;
1163 11   |              lassan haladhatott. De meg az emberség is azt kívánta,
1164 11   |                nem hallott senki. Hanem az meg volt engedve a rabnak,
1165 11   |            Cudar, piszkos, ronda fészek az egész: jobb felül a holt
1166 11   |                  bal felül a záptenger. Az egyiknek a partján tengeri
1167 11   |        istenesen, mindig köd ül előtte.~Az egyedüli úrnak való lakás
1168 11   |                szükséges volt, mert itt az ajtókat be lehet zárni lakattal.
1169 11   |             köpködjem, s a büdös víztől az orromat fintorgassam, mikor
1170 11   |                mikor így is elég pisze. Az a te váltságdíjad csak nem
1171 11   |               teremtette neki a fejéhez az egész tálat piláfostul együtt,
1172 11   |                  letörölgetve pofájáról az ételmaradványokat. – Veszett
1173 11   |                Veszett bolond! Most már az a büntetésed, hogy nem kapsz
1174 11   |         zárkából a murza, s rálakatolta az ajtót Tamásra. Azután átment
1175 11   |                 maga lakomáját, s annak az elköltése közben elpanaszlá
1176 11   |              neki azt, hogy a felesége „az”?~– Hát mert az!~– Miért
1177 11   |               felesége „az”?~– Hát mert az!~– Miért gondolod?~– Nem
1178 11   |              egy másik gyaur béghez írt az asszony. Nem bánná az, ha
1179 11   |               írt az asszony. Nem bánná az, ha itt veszne az ura, hogy
1180 11   |                 bánná az, ha itt veszne az ura, hogy másikat kapjon
1181 11   |               Meglátod, hogy itt hagyja az átkozott a nyakamon veszni
1182 11   |              átkozott a nyakamon veszni az urát.~Kalme lecsillapította
1183 11   |               Akkor aztán Kalme kivette az övéből a zárka kulcsait,
1184 11   |              murzával?~– Fejéhez vágtam az ételes tálat.~– Miért tetted?~–
1185 11   |                Engem is sokszor háborít az álom, hogy miért nem született
1186 11   |               retteg? Egyet találtam, s az is a másé. S ennek olyan
1187 11   |                 szemeit szégyenletében. Az oroszlán nem olyan rettenetes
1188 11   |              Kalme, megtaszítva kezével az elmélázót.~– Nem tudom.
1189 11   |          tizenharmadik; hanem én vagyok az első.~– Az már igaz.~– Rossznak
1190 11   |              hanem én vagyok az első.~– Az már igaz.~– Rossznak sem
1191 11   |               Sok kínzás elmaradt rólad az én könyörgéseimre, ami különben
1192 11   |              Elismerem. Áldjon meg érte az Isten.~– Azt is tudod, hogy
1193 11   |               nekem is van feleségem.~– Az igaz, hogy Buzdurgán az
1194 11   |                 Az igaz, hogy Buzdurgán az én uram, mert megvett a
1195 11   |                 esze volna, mint nekem, az is azt tenné, hogy nem őtet
1196 11   |               elfutna velünk a világba. Az a te feleséged pedig ki
1197 11   |                  hogy ha egy asszonynak az ura egy esztendeig, egy
1198 11   |                feleségéhez meg nem tér, az asszony felszabadíttatik,
1199 11   |         parancsolás mellett hagynák meg az én drága Ilkámnak, hogy
1200 11   |                   Akkor nem jól ismered az asszonyokat.~– Az igaz.
1201 11   |               ismered az asszonyokat.~– Az igaz. Több asszonyt sohasem
1202 11   |          feleségemet. Annak se tanultam az indulatait: nem fürkésztem,
1203 11   |            hanem hiszek benne, úgy mint az egy Istenben!~Kalménak a
1204 11   |              fátyolával.~– Mit keres ez az ostoba víz a szememben?
1205 11   |               szememben? Hát te hiszesz az asszonynak? Vajon hisz-e
1206 11   |            hisz-e tebenned és éppen úgy az asszony?~– Bizonyára ő is
1207 11   |                 asszonynak szemei égnek az orcádon? S ha megálmodta,
1208 11   |                  És azért, látod, mégis az, akiben úgy hiszesz, mint
1209 11   |                akiben úgy hiszesz, mint az Istenben: itt hágy kiváltatlan,
1210 11   |               küldi a váltságdíjad; míg az, akit megvetsz, föl sem
1211 11   |              felett asszonyi hajszálon? Az az én hajszálam. Ennek a
1212 11   |           felett asszonyi hajszálon? Az az én hajszálam. Ennek a szörnyetegnek
1213 11   |             hallod, ahányszor fölébred, az az első szava: elhozták-e
1214 11   |                  ahányszor fölébred, az az első szava: elhozták-e már
1215 11   |          elefántot megszelídíteni, csak az tudja, mi az én munkám.
1216 11   |       megszelídíteni, csak az tudja, mi az én munkám. Szörnyű bosszút
1217 11   |            annál nagyobbra nő mindennap az adósságod kínszenvedésekben,
1218 11   |        várakozásnak.~– Én óhajtom, hogy az legyen. Ma még meg is sértetted
1219 11   |                 a szájából kilehel, még az is tele van méreggel. Ez
1220 11   |                 van méreggel. Ez legyen az utolsó napod az ő keze közelében.
1221 11   |               Ez legyen az utolsó napod az ő keze közelében. Ha holnap
1222 11   |              börtönajtót, és visszatért az alvó szörnyetegéhez, akinek
1223 11   |                 vár.~Másnap délig senki az ajtót sem nyitotta a fogoly
1224 11   |           napvilág is gyéren hatolt be, az ajtó fölötti szűk kerek
1225 11   |                a hosszú folyosón. Mikor az ő zárkájának az ajtaja előtt
1226 11   |         folyosón. Mikor az ő zárkájának az ajtaja előtt elment, nagyot
1227 11   |               kutya!” Azután kinyitotta az átelleni ajtót kulccsal,
1228 11   |              Tamás, s aztán becsukódott az ajtó, ismét csendes lett
1229 11   |              amíg újra hallá nyikorogni az átelleni ajtót, amire azonnal
1230 11   |               amire azonnal következett az ő börtönajtajának felnyitása:
1231 11   |          alkalommal: a szemei tüzeltek, az ajkai nevetésre voltak nyílva;
1232 11   |              Veled együtt?~– No, hát mi az?~– Nem haragszik meg a murza,
1233 11   |             levetetni.~– No, jer velem. Az asztal meg van terítve.~
1234 11   |        Buzdurgán murzának a háta. Amint az esetlen nagy kolossz ott
1235 11   |                 a földön hasmánt, Kalme az ő széles hátára rakta fel
1236 11   |                 széles hátára rakta fel az étkeket és csemegéket: oda
1237 11   |                 most. Nézd, hogy ragyog az arca a gyönyörűségtől! Most
1238 11   |               virágkelyheiből szürcsöli az édes mézet az ajkaival.
1239 11   |                 szürcsöli az édes mézet az ajkaival. Ott jár a kristálypalota
1240 11   |                  s nagyokat húzott vele az alvónak mezítelen talpaira:
1241 11   |               mezítelen talpaira: amire az összevissza rándult.~– Légy
1242 11   |             rebegé Tamás. – Ne kísértsd az ördögöt.~– Hahaha! – kacagott
1243 11   |          lábáról levett; odafutott vele az ablakhoz, s kihajította
1244 11   |                rajta.~Tamás megrettent. Az jutott eszébe, hogy az a
1245 11   |                  Az jutott eszébe, hogy az a lánc az ő személyének
1246 11   |           jutott eszébe, hogy az a lánc az ő személyének kiegészítő
1247 11   |              murza nem azért adta, hogy az ablakon kidobálják. Hát
1248 11   |             Ijedtében maga is odafutott az ablakhoz, amelyen Kalme
1249 11   |                 hogy hová esett a lánc?~Az biz egy mély sáncárokba
1250 11   |            feneke hat ölnyi mélyen volt az ablak alatt; e sáncárokba
1251 11   |             alatt; e sáncárokba nyíltak az istállók kapui, amikben
1252 11   |       csörrenését, megállt és felemelte az arcát ahhoz az ablakhoz,
1253 11   |                felemelte az arcát ahhoz az ablakhoz, ahonnan a láncot
1254 11   |             ledobták.~De hát arc volt-e az? Ember arca?~Tamásnak még
1255 11   |                 mikor rátekintett. Ezen az emberi ábrázaton úgy el
1256 11   |                kadina odahajolt föléje, az arcát az övéhez illesztve
1257 11   |              odahajolt föléje, az arcát az övéhez illesztve s a haját
1258 11   |                 székely vitéz. Ezzel is az történt, hogy Buzdurgán
1259 11   |          hasztalan várt a váltságdíjra, az nem jött meg: bosszúból
1260 11   |              bosszúból így elcsúfíttatá az arcát a rabjának, amilyennek
1261 11   |                 is meggyűlt a szemében.~Az a megcsúfolt ember a föld
1262 11   |               ember a föld felé fordítá az arcát. Tudta, hogy irtóznak
1263 11   |              tőle.~Kalme a kezével inte az elcsúfított arcúnak, hogy
1264 11   |        Amennyire a szeme ellátott onnan az ablakból, a végtelen, vigasztalan
1265 11   |         tömpölyeivel, vérveresre festve az alkonyégtől; sehol egy hajó,
1266 11   |               egy hajó, egy mentőcsónak az egész hullámpusztaságon.~–
1267 11   |               Kalme, elvonva őt kezével az ablaktól. – Milyen fagyos
1268 11   |            Milyen fagyos a kezed! Nézd, az én arcom milyen forró. –
1269 11   |             ital. Egyszerre tűzzé válik az emberben, s minden érző
1270 11   |             mellém!~Hova? Hát csak arra az élő kerevetre: a murza idomtalan
1271 11   |           idomtalan tetemére, úgysem jó az egyébre. S hogy Tamásnak
1272 11   |                 hirtelen csókot nyomott az ajakára, amitől szegény
1273 11   |             azért imádkozom.~– Kihez?~– Az Istenhez.~– Hát azt gondolod,
1274 11   |                  Hát azt gondolod, hogy az a tízezer meg tízezer társad,
1275 11   |                szabadságért, ugyanahhoz az Istenhez? Azt várod, hogy
1276 11   |               Ne tarts te nekem mustrát az Isten bölcsessége felett:
1277 11   |           vagyok. Allahnak semmi gondja az asszonyokra. Kutya, macska,
1278 11   |             Nekünk addig kell kivennünk az életből a magunk részét,
1279 11   |                vagyunk.~– De ne töltsük az időt az istenség és az asszonyi
1280 11   |                   De ne töltsük az időt az istenség és az asszonyi
1281 11   |          töltsük az időt az istenség és az asszonyi lélek fölötti vitatkozással –
1282 11   |           Damokos Tamás, megbotránkozva az oktalan asszonyi állat eszeveszett
1283 11   |              holnap már meg is érkeznek az agák, akik alatta vannak,
1284 11   |              háremét, még engemet is és az egész bőrgyárát, a várva
1285 11   |                 ebadóba hagyni, s aztán az egész csapatját neki kell
1286 11   |                 mindennel ellátni, amíg az ellenséges földet el nem
1287 11   |               szultán parancsolta, hogy az engedetlen országot meg
1288 11   |            seregével, s pusztítsa végig az egész országot, ahol csak
1289 11   |                 bizony tőből kiforgatom az egész Gyulafehérvárt, s
1290 11   |            egyszer odabenn legyek abban az Erdélyben. Ha sajnálta Damokos
1291 11   |           Damokos Tamásné asszonyom meg az ő pereputtyai a nyomorult
1292 11   |            magam őhozzá, s majd elhozom az asszonyt is minden ijafiával
1293 11   |          lehetek otthon! – hörgé Tamás, az öklével törülve könnyező
1294 11   |             mert akkor azt hiszem, hogy az vagyok. No, hát közelebb
1295 11   |              ülnie a kadina mellé, hogy az a fülébe suttoghasson.~–
1296 11   |                 tündelevény vagyok, aki az emberek vérét kiszívja.
1297 11   |       varázslatokban.~– Te bolond! Hisz az én varázslatom nagyon is
1298 11   |          elvenni rablás volna.~– Hát mi az?~– Te talán nem tudod, hogy
1299 11   |              jót tett magával.~– Ez nem az én hitvallásom.~– De az
1300 11   |                 az én hitvallásom.~– De az enyém az; itt tanultam a
1301 11   |              hitvallásom.~– De az enyém az; itt tanultam a tatároknál.
1302 11   |           elvihette, ha utol nem érték, az övé. Engem is úgy raboltak
1303 11   |                Engem is úgy raboltak el az apám kertjéből. Hát téged
1304 11   |               el a murza aranyait ezzel az egész zacskóval, még hírmondót
1305 11   |             szofizma nagyon hasonlított az igazsághoz.~– Aztán látod –
1306 11   |                mondá Kalme –, ebből még az a jó is lesz majd, hogy
1307 11   |            menni Erdélybe, s tudósítani az ország nagyjait a fenyegető
1308 11   |              leereszkedünk a sáncárokba az ablakból.~– Te is? – kérdé
1309 11   |            azokat a sötét erdőket, ahol az én népem lakik.~– Hát te
1310 11   |          megdöbbenve Tamás.~– Oda! Oda! Az én hazám őserdejébe; ahol
1311 11   |                is olyan óriások, miként az emberek; ahol szikla, folyam,
1312 11   |               egy isten; és a levegő is az; ahol minden szabad: még
1313 11   |            olyan tűzláng borította erre az emlékezetre, mint mikor
1314 11   |                mint mikor a felkelő nap az Elborus jeges ormait rózsalánggal
1315 11   |                szolgaságba futsz.~– Már az igaz, hogy magyar létemre
1316 11   |            ragaszkodás. Erőt vett rajta az érzékeny indulat.~– Látod,
1317 11   |                 után meg is szabadítsz, az én szájamban az „Úr imája”
1318 11   |             szabadítsz, az én szájamban az „Úr imája” egy sorral hosszabb
1319 11   |             nevedet is belefoglalom. De az, hogy velem jöjj, merő lehetetlenség.
1320 11   |              van a becsületem. Én annak az egész szívemet adtam oda;
1321 11   |               teneked, hogy hová jutott az a te drága kincsed? – Eddig
1322 11   |                belsejéből előkereshesse az odadugott iratokat. Megtalálta,
1323 11   |              egyszer-egyszer belekapott az ujjaival a mellette heverő
1324 11   |                egy szép asszony, akinek az urát fogságra vitték, messze
1325 11   |                 megértette a szót, most az ő feleségéről fognak beszélni.
1326 11   |                kincse elég sok rá, hogy az urát kiválthassa, mihelyt
1327 11   |               meg is kapta; kiválthatja az urát, ha letesz érte kétezer
1328 11   |           elolvadt, tavaszvirág kibújt: az ő váltsága nem jött.~A timbura
1329 11   |                 timbura közbepengett, s az alvó óriás horkolta hozzá
1330 11   |             azonnal kihozni Órkapuba, s az érte küldött kétezer arany
1331 11   |               különben bizony rajtavész az egész fogoly, és senki azt
1332 11   |                de mely levél tévedésből az énhozzám címzett kopertába
1333 11   |                közbe a timbura.~– „Hála az egeknek, hogy mi ismét egymásé
1334 11   |                 ismét egymásé lehetünk. Az én uramat elfogta a tatár.
1335 11   |                nevetett.~– Ah, nem igaz az! Dehogy igaz.~– Én nem az
1336 11   |               az! Dehogy igaz.~– Én nem az ujjamból szopom: ide van
1337 11   |              írva. Én azt sem tudom, mi az a „purgatórium”. – Hallgasd
1338 11   |        fejedelem bölcsen rendelte, hogy az uram fogsága alatt kegyelmed
1339 11   |                  pengedezett a timbura, az óriás meg fújta a pokol
1340 11   |        harsonáját hozzá.)~Damokos Tamás az összeszorított két öklével
1341 11   |                   Azért vigye kegyelmed az alkudozást úgy a szultán
1342 11   |                 esztendő, egy nap alatt az uram haza nem kerül, elválhatok
1343 11   |              dehogy elég! Hátra van még az utolsó vers: ez a java.
1344 11   |                dühösen a levélolvasóra, az egyik kezével kikapta a
1345 11   |        megragadta a torkát, s úgy rázta az asszonyt is, meg a levelet
1346 11   |             pokoli szemfényvesztés volt az egész dolog! Átkozott légy
1347 11   |              boszorkány!~Azzal odadobta az asszonyt a levéllel együtt
1348 11   |              asszonyt a levéllel együtt az alvó murzára, aki erre egy
1349 11   |               Akit te szeretsz, meg van az szeretve!~– Ez mind káprázat!
1350 11   |         cselszövény! Nem hiszem. Ez nem az én feleségem. Mert az egy
1351 11   |               nem az én feleségem. Mert az egy szent.~– Látom már,
1352 11   |           fojtogató kézzel, de én ezért az ölelésért még jobban szeretlek.
1353 11   |              amin éjjel leereszkedhetel az ablakból a sáncba, ott vár
1354 11   |            sáncba, ott vár rád a híved, az elcsúfított arcú, két gyors
1355 11   |                félvállról szólt vissza, az ajtónak fordulva.~– Én pedig
1356 11   |              szökéssel megmentem, akkor az itt maradt ezernyi ezer
1357 11   |               kegyetlen bosszút állani. Az én sorsomat viselem magam.
1358 11   |      börtönajtóig követte.~Ott megállt, az ajtó kilincsét a kezében
1359 11(1)|                 eskü mellett elbocsáták az uraik, hogy hazamenvén Erdélybe,
1360 11(1)|                vissza nem jönnek: kiért az Úristen erős haragját rájuk
1361 11(1)|            hittel igen esküdtenek, hogy az élő Isten őket, ha kötéseknek
1362 11(1)|            legyen, és a gyermekeiket is az átok és Istennek rettenetes
1363 11(1)|                rettenetes haragja, mint az ég a földet, úgy borítsa
1364 11(1)|                  sőt ha meghalnának is, az testeket az földnek gyomra
1365 11(1)|             meghalnának is, az testeket az földnek gyomra kiokádja,
1366 11(1)|             pokolban ne mehessen! Mégis az napjára be nem jövének az
1367 11(1)|               az napjára be nem jövének az hamis hitű, istentelen,
1368 12   |                                         Az egérfogó~Rájöttem én már
1369 12   |                nézte el, hogy kapitulál az erős Jenő vára a nagyvezér
1370 12   |                volt a jenői győzedelem, az lett, hogy Rákóczi György
1371 12   |              Erdélynek fejedelme három. Az égi jóslat a négy nappal
1372 12   |            váraikba kapitányoknak, akik az őrséget a hűségre feleskették.~
1373 12   |                Mikóújváron is megjelent az új kapitány, kevés fegyveres
1374 12   |            kísérettel. Ki is lett volna az más, mint Apor István uram?~
1375 12   |             melyben kipróbált hűségüket az ő szolgálatára bocsátja,
1376 12   |            tudja kegyelmed: „szóbul ért az ember!”, aztán meg „több
1377 12   |                több nap, mint kolbász”, az is igaz pedig, hogy „jobb
1378 12   |             elöl, mint kettő hátul”, s „az oláh is okosabb a vásár
1379 12   |                ki megállja”, pedig hát „az ökröt szarvánál, az embert
1380 12   |                hát „az ökröt szarvánál, az embert szavánál fogják meg”,
1381 12   |               sajt helyett”…~– Hagyd el az ördögbe ezt a sok bolond
1382 12   |             tudja kegyelmed, első ember az országban a fejedelem, de
1383 12   |                 még annál is elébb való az asszony. Azért, ha azzal
1384 12   |             ottan elmondom. Addig küldd az őrséget nyugodni.~– Köszönik
1385 12   |             Apor István uram; a székely az Isten nevét nem szokta hiába
1386 12   |              garas odaszorítva (mert ha az ott vagyon, akkor az eskü
1387 12   |                 ha az ott vagyon, akkor az eskü átka a lengyel garast
1388 12   |                 lengyel garast éri, nem az ő lelkét!), tehát egészen
1389 12   |               lett hozzá, s megcirógatá az orcáját.~– No, hát legyünk
1390 12   |                  erősíté Boldizsár bá. (Az ember úgy is vehette, hogy
1391 12   |                  hogy a fejedelemé volt az.) – Hanem hát én is megmondom
1392 12   |               szívemen van. Én sajnálom az Ilka húgomat, de különösen
1393 12   |              Damokos Tamásnak már vége. Az nem élő ember többé. Tudom
1394 12   |               foglyot odáig kivezették, az nem jön emberszámba többé.
1395 12   |                szomorú hírre.~– Ne fújd az orrodat, mert veres lesz! –
1396 12   |                 megvalljam: bizony maga az asszony sem megvetendő egy
1397 12   |                   Ne ébresztgesd bennem az alvó oroszlánt! Úgyis szomjazom
1398 12   |        rábeszéljem? Holott annyira megy az irántam való utálkodása,
1399 12   |                meg kell gyógyítani. Biz az orvosságot senki sem szereti:
1400 12   |                 tudod, ne rejtegesd! Mi az?~– Hát az egzekúción kell
1401 12   |                 rejtegesd! Mi az?~– Hát az egzekúción kell kezdeni
1402 12   |              fődolog hozzá, mint tudod, az „occasio bona!”~– No hát
1403 12   |                A folyosó bejáratát azon az oldalon, ahol a fegyverterem
1404 12   |            hátuljáról egy helyen levált az ezüst.~– Hej, te vén, gaz
1405 12   |            Láthatod, hogy mikor jött el az időd. Az a tükrös tábla
1406 12   |             hogy mikor jött el az időd. Az a tükrös tábla azonban nem
1407 12   |           elfordul a sarkában, s nyitva az utad a szobába. Akkor aztán,
1408 12   |               megjutalmazlak érte.~– Mi az a „jól”?~– Meghagylak a
1409 12   |                szeme láttára félretolta az említett szekrényt, felnyitotta
1410 12   |               hűségre a székelyeket.~Ez az utolsó szó egészen meggyőzte
1411 12   |             abban semmi gonoszság, amit az most ekképpen kifundált.
1412 12   |            férje jöhet ki. Igen jól van az kiszámítva, brutális, de
1413 12   |                  Csak utána kell nyúlni az érett gyümölcsnek, s minden
1414 12   |      sikerüléséről.~Amint elharangozták az esteli angelust, bezárá
1415 12   |        szüremlik keresztül.~Odalopózott az áruló hasadékhoz, ahonnan
1416 12   |                 egészen végig láthatott az ágyasházon.~Ott volt a fülkében,
1417 12   |               Szegény jó apánkat őrizze az Isten minden veszedelemtől,
1418 12   |                még sokáig elviháncolnak az ágyban, gyermekek módjára.~–
1419 12   |                imakönyvet, s letérdelve az Istenanya képe elé, hosszan,
1420 12   |          huszonnégy éves! S már itt van az ősz szál.~A leskelődő lator
1421 12   |               karját a feje fölé emeli, az arcát ráfekteti, s Istenben
1422 12   |            elalszik.~– No, most itt van az én időm! – mondja magában
1423 12   |                 a föld a lába alól, s ő az elbillenő padlóról lezuhan
1424 12   |                Ilka asszony, s kiugorva az ágyából, azt kérdé: – Ki
1425 12   |               meg nem felelhetett, mert az valami három ölnyi mélységben
1426 12   |         bástyafalon keresztül is, amibe az a süllyesztő volt lemélyítve,
1427 12   |             régi kincstartó rejtek volt az, amelyben az első Mikó a
1428 12   |                rejtek volt az, amelyben az első Mikó a drágaságait
1429 12   |             belőle. Akkor végezte ő ezt az egész munkát, amikor Ilka
1430 12   |                 mindig fájt rá a foga – az idejön várat, birtokot elfoglalni,
1431 12   |        elfoglalni, ha egyszer itt lesz, az ő luxuriózus természeténél
1432 12   |                 lesz őt belecsalni ebbe az egérfogóba: mivel aztán
1433 12   |                 egérfogóba: mivel aztán az ezermesternek még messzebb
1434 12   |              kopogtatást hall.~– Ki van az ajtón?~– Én vagyok itt,
1435 12   |               asszony sietett felnyitni az ajtót.~– Ugyan jó, hogy
1436 12   |              Brassóig meg sem állunk.~– Az történt meg, amiről beszéltünk?~–
1437 12   |               meg, amiről beszéltünk?~– Az. Tégedet megnotáztak. Apor
1438 12   |                 birtokodat. Ha magad is az övé nem akarsz lenni, akkor
1439 12   |              hová?~– Majd megmondom, ha az úton leszünk. Egész odáig,
1440 12   |                 felölelte a gyermekeket az ágyukból, s kifutott velök
1441 12   |               falitükröt, s kezébe véve az éjjeli mécsest, levilágított
1442 12   |            felelet.~– Látod, így jár ám az, aki a tiltott gyümölcs
1443 12   |              azt a falat! Egy öl széles az elöl is, hátul is. Nem hallik
1444 12   |              jut, mert nekem nem hosszú az idő idefenn rá várnom, amíg
1445 12   |                adom a cipót, megmondtam az árát.~– No hát, vigyen el
1446 12   |               árát.~– No hát, vigyen el az ördög. Zernyesten lakik
1447 12   |                 ember. Hát annál vannak az elrabolt aranyok?~– Azt
1448 12   |                Vajon hol tartja őket?~– Az ördög jobban tudja.~– Könnyű
1449 12   |                neked odalenn a pokolban az ördögöt emlegetni. Hát kérdezd
1450 12   |             tilinkóba vannak belerakva, az ott lóg az ágya fölött a
1451 12   |            vannak belerakva, az ott lóg az ágya fölött a falon. Vedd
1452 12   |              keserű rabságban! Nem megy az olyan hamar! Várnod kell
1453 12   |                csinos kis boltba vezet. Az lesz a te ideiglenes lakásod
1454 12   |                 megkapom a Mundukát. Ha az igazi nevet mondtad, akkor
1455 12   |              pénzt hogy veszem el tőle, az aztán az én gondom. Akkor
1456 12   |                veszem el tőle, az aztán az én gondom. Akkor azután
1457 12   |               rád sehol. Ha azonban nem az igazi nevet adád tudtomra:
1458 12   |                 csak te meg nem unod.~– Az igazi nevet mondtam – dörmögé
1459 12   |               Ezzel lecsukta a fogolyra az elbillenő ajtót; helyrefordítá
1460 12   |                 bement.~– Merre jött ki az ágyasházból?~– Repültem,
1461 12   |          karjaikra vették, a kisebbiket az anyjuk, a nagyobbikat Boldizsár
1462 12   |                fel? Olyan jót álmodtam. Az apámnál voltam.~– Őnála
1463 13   |          asszonynak a megtörténtekből s az ezután tervbe vett dolgokból
1464 13   |           Megtudta már Aportól, hogy mi az igazi neve Mundukának, hol
1465 13   |         Mundukának, hol kapható meg, és az elrabolt aranyak hova vannak
1466 13   |                 elrejtve?~– Tehát mégis az ő tudtával történt! – szörnyűködék
1467 13   |              Bocsásd meg néki, szentem. Az irántad való szerelem vitte
1468 13   |                hadd üljön ott. Nem tart az sokáig, pünkösdi királyság
1469 13   |                 pünkösdi királyság lesz az, két ellenfejedelmünk már
1470 13   |            Krímiából, negyedik is lesz, az majd kiveri valamennyit.
1471 13   |                  Hanem most legelébb is az a fő gondunk, hogy Mundukától
1472 13   |          királybírónál, hogy fogassa el az embert.~– Dehogy jelentem,
1473 13   |              jelentem, édes mézem! Hisz az annyi volna, mintha rókát
1474 13   |                 egy nap köze alatt. Aki az emberek bölcsességére számít,
1475 13   |           emberek bölcsességére számít, az bizony csúfot lát; hanem
1476 13   |                 a bolondságukra számít, az mindig célba talál.~Ilka
1477 13   |           asszony tehát egészen rábízta az ügyet Boldizsár bára.~Másnap
1478 13   |                 macedón görögök voltak. Az ő kezükben volt az egész
1479 13   |              voltak. Az ő kezükben volt az egész kereskedés, Magyarország
1480 13   |        ügyeikben ítéletet hozott. Ebben az időben Nogáli uram volt
1481 13   |                  Boldizsár bá egyenesen az ő udvarára hajtatott be.
1482 13   |                most nincsen pénze, hát „Az Isten áldja meg! Majd megadja,
1483 13   |                 behozni Boldizsárnak.~– Az ilyent nem kell cselédre
1484 13   |              cselédre bízni! Észreveszi az emeléséről, hogy arany-ezüst
1485 13   |      húgomasszonyt, s most futnunk kell az országból.~– Tudom, tudom –
1486 13   |                tudom – mondá a görög. – Az Isten áldja meg őtet a notájával!
1487 13   |              egy oszporát sem. Nem kell az embernek az útra pénzt vinni
1488 13   |               sem. Nem kell az embernek az útra pénzt vinni magával;
1489 13   |            magával; mert mikor előveszi az erszényét, hogy fizessen:
1490 13   |          helyettetek ennek meg amannak. Az felírja erre a levélre,
1491 13   |                tartozik a másiknak? Így az egész úton senki egy tallért
1492 13   |              keze írásáról ismernek meg az én embereim minden városban.
1493 13   |             elkobozták miatta. No, majd az urának visszaadják, ha előkerül
1494 13   |                előkerül Krímiából, hisz az nem vétett Rákóczi Györgynek
1495 13   |            Györgynek semmit, sőt inkább az ő hűségéért szenved.~Boldizsár
1496 13   |           furcsa dolgokat szedett össze az ezermester? Mi lesz ebből?
1497 13   |             neki tudakozódni, tudta jól az utat. Minden házat ismert.~
1498 13   |                 közepéig eljutott, ahol az ő emberének a háza volt.
1499 13   |                 Erdély, hol Oláhország, az idelenn lakók pedig fuvarozásból
1500 13   |               híressé tette. Csak olyan az, mint a hajdankorban a rablólovagok