| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
| Alphabetical [« »] hófuvatba 1 hógömböt 1 hógörgeteg 3 hogy 1007 hogyan 15 hogyha 8 hogyne 4 | Frequency [« »] ----- 4572 a 1686 az 1007 hogy 738 nem 688 s 635 is | Jókai Mór A Damokosok IntraText - Concordances hogy |
bold = Main text
Part grey = Comment text
1 1 | Allah elé, azt követelve, hogy adjon neki szarvakat, s
2 1 | fejedelem is. Nem érte be azzal, hogy a gyönyörű szép Erdélyország
3 1 | keresni; ott azután nemcsak, hogy az aranyszarvakat nem kapta
4 1 | Tamás, amint azt látta, hogy a fejedelem aláírta a legcsúfosabb
5 1 | pedig oda alázta meg magát, hogy személyesen átmenjen a tatár
6 1 | harangoztak is.~– Kitalálod-e már, hogy mit tesz az a találós mese: „
7 1 | csőstül.~– Én még tudnám, hogy merre kén’ kibújnunk.~–
8 1 | De nem maradsz! Éppen az, hogy el kell menned; haza kell
9 1 | meg egy darab szalonnát, hogy éhen ne halj.~– Mind akad
10 1 | hát ez jó lesz neki arra, hogy a váltságdíjat lerója belőle,
11 1 | fog róni, akiről tudja, hogy vezér vagyok: még majd elég
12 1 | ugyan vigyázz ám magadra, hogy meg ne fogdosson a tatár!~–
13 1 | nekem ezermester a nevem, hogy még az ilyen rusnya tatáron
14 1 | kézzel-lábbal hajtja; az igaz, hogy jobban elfárad vele, mint
15 1 | Van annak annyi tudománya, hogy százezer tatár nem járna
16 1 | hát legelébb is azt tette, hogy egy bádog szelencéből, amit
17 1 | üldözőbe vették, amint látták, hogy szökni indul, el nem tudták
18 1 | Boldizsár csak egyre hallá, hogy ott sivít el a füle mellett
19 1 | a fortélyt gondolta ki, hogy amint egy patakhoz ért,
20 1 | fordítva, úgy veté a nyakába, hogy ez nemcsak őt magát, hanem
21 1 | sok százados gyakorlatból, hogy abban a magyarok pénzüket
22 1 | Boldizsár bá tudta azt jól, hogy ez az ő két stratagémája
23 1 | kezdene, csak hallja ám, hogy csaholnak az erdőben a cudar
24 1 | tennének, ha hagynám magamat. Hogy ugatnak a kedveskék! Nem
25 1 | azt arra használta fel, hogy a szálerdővel fedett hegyoldalban
26 1 | ereszkedék a völgybe, gondolva, hogy talál majd ott egy mély
27 1 | tatárok pedig már észrevették, hogy üres paripa után szaladnak,
28 1 | elárulta az üldözők előtt, hogy hol bujkál, akit keresnek.
29 1 | s aztán azt gondolták, hogy az a tó „fenékig tejfel”,
30 1 | rúgtattak, amivel azt nyerték, hogy valami húszan-harmincan
31 1 | egynehányan azt is megpróbálták, hogy úsztatva áttörtessenek a
32 1 | öszevagdalta a lovak szügyét, hogy nem bírtak előrehatolni.
33 1 | lelki nyugalommal látva, hogy milyen jól helybenhagyta
34 1 | viszonzatlanul. Jó szerencse, hogy egymás nyelvét nem értették;
35 1 | a tatárok. Azok látták, hogy micsoda rossz szándéka van;
36 1 | belőle. Tudták ők „már”, hogy a tüzet adó likas vas messze
37 1 | pedig „még” nem tudták, hogy kanóc nélkül is el lehet
38 1 | murzának az oldalát úgy, hogy az menten testamentumot
39 1 | erdőbe.~– Tanulják meg, hogy kivel van dolguk!~Boldizsár
40 1 | magát, csendesen elnézve, hogy mit fundálnak mármost a
41 1 | tatárok. Azt kivehette, hogy azok most abban törik a
42 1 | most abban törik a fejüket, hogy megkerüljék a tavat.~– Ilyen
43 1 | geometriát! Azt gondolják, hogy ők nem engem megkeríthetnek:
44 1 | tatárok azonban, úgy látszik, hogy más kollégiumban járták
45 1 | körülkerítésnek.~Boldizsár bá pedig, hogy annál jobban bosszantsa
46 1 | előttük a turbát, s megrázta, hogy hallják, hogy csörög benne
47 1 | megrázta, hogy hallják, hogy csörög benne a pénz. Azok
48 1 | akkor látta hüledezve, hogy micsoda átkozott helyre
49 1 | hányta volna a bejáratot, hogy utána ne találjanak. Semmiféle
50 1 | azok árulták el előttük, hogy amerre az üldözött menekült,
51 2 | is született Montgolfier, hogy az égből leszállás mesterségét
52 2 | kiszámítva (Newton nélkül), hogy ami nehezebb, az megy lefelé
53 2 | nagy rivalkodással feléje, hogy már most megfogják, akkor
54 2 | inkább elöli magát, mint hogy elfogják!”~Dehogy is öli
55 2 | röptében olyan egenesre állt, hogy a hegyes sudara fölfelé
56 2 | vastag vége ment előre úgy, hogy mikor leért a völgybe, még
57 2 | koloncra, hát akkor látja, hogy észak felé a völgy egészen
58 2 | ember csak azt kockáztatta, hogy valahol a feje tetejéig
59 2 | erkölcsnek Moldovában! De hogy nem alszol te ilyenkor,
60 2 | vízkeresztig el nem szokott hagyni, hogy a Boldizsárt üldöző tatárok
61 2 | ítélet napját! Nem is tudom, hogy feltámad-e a medvecukor?~
62 2 | késével a medvének a szívét, hogy az még csak búcsút venni
63 2 | mások.~Azt is megtudta, hogy kicsodák. Magátul a medvétől.
64 2 | eszük van, még kitalálják, hogy a medve nem hord csizmát;
65 2 | az odúban.~Azt tette hát, hogy lenyiszálta a medvének a
66 2 | van, kifundálhatja belőle, hogy itt a medve összeakadt egy
67 2 | legény vállalkozott rá, hogy felmegy a barlang szájáig,
68 2 | barlang szájáig, megnézi, hogy mi van benne?~Ha a medve
69 2 | vágányú út olyan keskeny volt, hogy azon egyszerre csak egy
70 2 | maga olyat ordított hozzá, hogy az bevált akármiféle basszista
71 2 | hírt vitték a többieknek, hogy két medve van odafenn: a
72 2 | tatárul?~Abban állapodtak meg, hogy ma már, sötét éjjel nem
73 2 | széjjelnézdegélt maga körül, hogy kitől lehetne itt segítséget
74 2 | csillagvizsgáló toronyból, hogy alant a völgyben tüzeket
75 2 | szoktak éjjel a táborban, hogy el ne aludjanak.~„Mi pedig
76 2 | széttekintett, s látta, hogy a völgyben egy tűz sem ég
77 2 | fölébrednek, s akkor látják, hogy a másvilágon vannak.~No
78 2 | akkor látta Boldizsár bá, hogy ott lehetett hajdan a tatárcsapat
79 2 | szánkójáról, szétnézett, hogy merre tágasabb a világ,
80 2 | magát a bunda gallérjába, hogy az orra sem látszott ki
81 2 | Boldizsár bá azt tartá, hogy nem illik az embernek jó
82 2 | hátulról úgy fejbe kólintotta, hogy a tatár keresztülesett a
83 2 | egyszerre olyan kezes lett, hogy fel hagyta ülni a hátára;
84 2 | volna. – Bánta szörnyen, hogy el nem hozta magával a medve
85 2 | elébb kegyesen elimádkozá, hogy „Aki ételt, italt adott,
86 2 | juhászbundára, s olyan jót aludt, hogy mikor fölébredt, alig tudta
87 2 | ott szemközt jön. Azaz, hogy nem a falu, hanem csak a
88 2 | fellármázták a lakosságot, hogy „Jön a tatár!” S most az
89 2 | zászlókkal processziózik eléje, hogy kegyelmesen fogadja a rettegett
90 2 | ismertek? Nem látjátok, hogy én vagyok Csernátonból a
91 2 | köszöntgessétek: – látszik, hogy nektek is csak asszony volt
92 3 | A mikóújvári ágyúk~Hogy a gyergyói székelyeket miként
93 3 | könyvben. Itt történt az, hogy az asszonyok is fegyvert
94 3 | a saját esze járásából. Hogy a tatár, miután az erdélyi
95 3 | fejedelemsüveggel.~Boldizsár bá tudta, hogy ez így volt mindig, most
96 3 | oly szerencsétlenül járt, hogy a lakodalma napján a lovai
97 3 | elégedetlen lengyel főurak által, hogy őt a lengyelek nagyon kívánják
98 3 | Krakkóban, akkor vette észre, hogy nem jó helyen jár; nem várják
99 3 | főnemesek, se a diaeta, hogy megkoronázzák. Akkor aztán
100 3 | előre kellett bocsátanunk, hogy az ezután következőket hozzáépíthessük.~
101 3 | semmit a nagy gyászról, hogy az egész erdélyi hadsereg
102 3 | éjjel-nappal, lóhalálában, hogy még a madár sem előzhette
103 3 | hozom.~S azzal elmondá neki, hogy mit izent Damokos Tamás
104 3 | elviszik; nem bántják: tudják, hogy főkapitány, nagyon megbecsülik;
105 3 | azt mondá Boldizsár bának, hogy nem fog hát többet sírni,
106 3 | is arra kell gondolnunk, hogy ezt a Mikóvárát úgy megvédelmezzük,
107 3 | Mikóvárát úgy megvédelmezzük, hogy a tatár el ne foglalhassa.~–
108 3 | gondoskodom, te csak az után láss, hogy legyen a hadi népségnek
109 3 | illyefalvai atyánkfiai tették: hogy közel eresszük a falainkhoz
110 3 | szőrét; hanem azon leszünk, hogy, távol tartsuk őket a testünktől.
111 3 | ellenség, úgy leágyúzzuk, hogy a szeme is szikrát hány
112 3 | nem nő ki?~– Hát igenis, hogy onnan nő ki! Mire való ez
113 3 | csóválták a fejüket; de tudták, hogy Boldizsár bá ezermester;
114 3 | valamennyit.~– De mármost hogy lövünk mi ebből? – aggóskodék
115 3 | pedig akképen sütjük el, hogy egy ember odatart egy megtüzesített
116 3 | tudta volna Boldizsár bá, hogy ő találta ki a hátultöltő
117 3 | megpántoltatta vasabroncsokkal, hogy annál jobban szolgáljanak.~
118 3 | hanem fehéret: azt mondta, hogy ez azért jobb, mert nincs
119 3 | bástyákra, s azt mondta, hogy „No már most nem bánom,
120 3 | orra volt: megszagolta, hogy Csíkszeredán jó préda vár
121 3 | kétségük legyen az iránt, hogy mi az odahátul, alig múlt
122 3 | egész kedvük ellenére volt, hogy a másiknak meg olyan lövő
123 3 | csak abban mesterkedtek, hogy egyes vitézeik előre nyargaltak,
124 3 | a székely daliáit. Kár, hogy olyan közel egyik sem hozta
125 3 | sem hozta a képes felét, hogy Boldizsár bá a kovás puskájával
126 3 | megmutatná az tinektek, hogy hány mázsát nyom egy font
127 3 | süttetett, bort üttetett csapra, hogy a tatárok láthassák, mily
128 3 | csapatok hamar észre is vevék, hogy az új erdő vágásán keresztül
129 3 | rejtve gyalogfenyőbokrokkal, hogy abból semmi sem látszott:
130 3 | lett olyan nagy ágyúzás, hogy három mérföldnyi kerületben
131 3 | fenyőfa-csatakígyó azt a tréfát mívelte, hogy nagyon erős lőportöltést
132 3 | úgy elfutott ijedtében, hogy a saját hívei sem érték
133 3 | bá azonban jól tudta azt, hogy mikor valaki a tatárt egyszer
134 3 | s a prófétára esküdött, hogy olyan ellenségre még nem
135 3 | óvták attól az oláhok is, hogy oda ne menjen, mert ottan
136 3 | igazságát, mert ottan nemcsak hogy száz ágyút sütögettek el
137 4 | vigyázott; mindenütt ott vala, hogy az ellenség meg ne lephesse
138 4 | megkapta a parancsolatot, hogy leültetheti már a csíki
139 4 | tudják a módját.~Csak azután, hogy mindent elintézett, tért
140 4 | családjának tett; ígérte, hogy sohasem fogja elfelejteni.~–
141 4 | legelső dolgunk az legyen ám, hogy a mi Tamásunkat kiszabadítsuk
142 4 | fejedelem gondoskodott róla, hogy a diaeta rendeljen ide „
143 4 | viszketett az!) s azt dörmögé, hogy biz a jó fejedelem még sokkal
144 4 | medvéket vadászni, mint hogy elvitte a családapákat az
145 4 | Ilka asszony mondá neki, hogy az bizony Apor István uram
146 4 | úgy vagdalta a padlóhoz, hogy az olyanokat puffant, mint
147 4 | mint a földindulás. Ugyan hogy tudtad azt ide beereszteni?~–
148 4 | Nem tudja elfelejteni, hogy azoktól a hatalmas Aporoktól
149 4 | atyafiát, aki fölötte áll, hogy annak a helyébe ő juthasson.
150 4 | boldogságot, s képes rá, hogy azt semmivé tegye, csak
151 4 | semmivé tegye, csak azért, hogy másnak se legyen, ami neki
152 4 | el; a hetedik hátra van, hogy azzal kössem be a koszorúját.
153 4 | koszorúját. A legfőbb vétke az, hogy fajtalan, buja indulatú;
154 4 | asszony gondolá magában, hogy Boldizsár bá a valláskülönbség
155 4 | kegyelmed, jó Boldizsár bátyám, hogy ő az én szegény jó Tamásomnak
156 4 | Elég ok egy asszonynak az, hogy szép, arra, hogy szeressék.
157 4 | asszonynak az, hogy szép, arra, hogy szeressék. Tenálad azonban
158 4 | több ok is volt. Tudod jól, hogy mikor szegény első urad
159 4 | visszaszállt, azt a szót ejté ki, hogy bizony annak fogja donációzni
160 4 | nincsen urad, s őtőle függ, hogy visszakerüljön-e valaha,
161 4 | No, hát lássa kegyelmed, hogy mennyire csalatkozik ez
162 4 | íme az most is abban jár, hogy legnagyobb készséggel meghozza
163 4 | lótott-futott már eddig is, hogy sikerült neki megtudnia,
164 4 | a postáját várja vissza, hogy megtudja, hová hozzák őt
165 4 | Tamásomat. Láthatja kegyelmed, hogy ez egy igazi nemes szív.~–
166 4 | nemeslelkűségből, s nem hiszem, hogy a klimakterikus esztendeje
167 4 | ő tutorának, s fogadom, hogy én jobban fogok vigyázni
168 4 | lelkében: ő nem hitte azt, hogy rossz emberek lehessenek
169 4 | azt gondolta Boldizsárról, hogy az olyan ember, akinek sok
170 5 | az mindössze annyi volt, hogy a rabbá lett Damokos Tamásnak
171 5 | magyarok borzasztó sorsáról. Hogy hurcolták őket ló mellé
172 5 | hurcolták őket ló mellé kötözve, hogy etették, itatták őket olyan „
173 5 | amit meglátni is undorodás; hogy fogták őket olyan sanyarú
174 5 | össze; el lehet mondani, hogy a bahcsiszeráji és akhtiári (
175 5 | hőséget kellett kiállniok, hogy az bevált a pokol előcsarnokának.~
176 5 | annak meg az volt a módja, hogy a lenyúzott állatbőrt összevarrták,
177 5 | bőrgyárosok gondoskodtak róla, hogy soha szükséget ne szenvedjenek:
178 5 | kutyán szoktak nyargalni, hogy a lovagnak a két lába is
179 5 | Amellett a hangja olyan volt, hogy egy mérföldnyire meg lehetett
180 5 | családjával együtt vendégelt meg, hogy mindig a könnyei hullottak
181 5 | enni, mikor azt hallotta, hogy a szegény magyar raboknak
182 5 | akár azt mondta a góbé, hogy „Ettem bizony”, akár azt,
183 5 | Ettem bizony”, akár azt, hogy „Nem ettem”, mindenképpen
184 5 | annak tudnia kell azt, hogy az altyinna a legkisebb
185 5 | bát Ilka asszony előtt; hogy nem ereszti a hírmondókat
186 5 | De bíz azt gondolom én, hogy ő uszítja terád ezeket a
187 5 | a Szent Lázár vitézeit, hogy tégedet jobban elijesztgessenek.~–
188 5 | is kitalálom én, ugyebár, hogy ő alkuszik a mi Tamásunk
189 5 | kiváltására szükséges neki. Tudom, hogy már ami arany-, ezüstmarhád
190 5 | várastul együtt zálogba adni, hogy az uradat kiszabadítsd;
191 5 | kiszabadítsd; ha azon nem aggódnál, hogy akkor meg a két kisfiadat
192 5 | mindennap új meg új hírekkel, hogy állj rá minél elébb az ő
193 5 | Ilka asszony.~– No ugye, hogy kivakkantottad a titkot,
194 5 | ijesztgetés. De hát én azt mondom, hogy ne tedd. Beéri a tatár a
195 5 | énnekem rettenetes érzés az, hogy ő ott törje a fekete csávában
196 5 | magam is tanultam. Igaz, hogy az első munka nagy undorsággal
197 5 | műhelyébe, ott azt bízza rá, hogy a legfinomabb munkát végezze
198 5 | bizonnyal abban foglalkoztatják, hogy ezeket a szép aranyos-ezüstös
199 5 | se hidd el ám senkinek, hogy az egész Krímia egy olyan
200 5 | mi Tamásunk pedig, tudod, hogy milyen nagy kertész volt:
201 5 | Ezzel a mondással még szinte hogy majdnem meg is nevetteté
202 5 | Azt is vedd fontolóra, hogy Buzdurgán murza nagyon jól
203 5 | murza nagyon jól tudja ám, hogy Damokos Tamás főfő székely
204 5 | fővezér; az is megmondja neki, hogy ki az a Damokos Tamás? Őérte
205 5 | kap. Hát csak van esze, hogy elpusztulni ne engedje.
206 5 | azt mondá Boldizsár bának, hogy áldja meg ezért a jó szaváért
207 5 | Hanem hát arra kérlek, hogy el ne mondd ám Están komámnak
208 5 | csak mondd neki mindig azt, hogy itt van a kétezer arany:
209 5 | Ilka asszony megígérte, hogy majd úgy tesz. Nem szól
210 5 | hát dehogy állhatta meg, hogy ne szóljon. A legelső találkozásnál
211 5 | legelső találkozásnál persze hogy elmondta előtte azt, amiben
212 5 | csak van énnekem elég okom, hogy sírással töltsem a napjaimat”.~–
213 5 | kevesebb okod van annyival, hogy hírt hallasz az uradról.~–
214 5 | fakadni.~– Mondtam ugye, hogy tovább ne add Están komámnak
215 5 | az egész lelkedet azzal, hogy hja bizony, a Tamás szemrevaló
216 5 | Tamás, s el is felejtette, hogy van felesége. Ott lakik
217 5 | muzsikál hozzá; – ugye, hogy ezt mondta neked Apor István
218 5 | aztán kérdezd meg magadtól, hogy elfeledhet-e valaki egy
219 5 | Az orruk ég felé áll, úgy hogy beleesik az eső: s a füleik
220 5 | eső: s a füleik akkorák, hogy legyezhetik vele magukat,
221 5 | s szájuk meg olyan nagy, hogy saját maguknak a fülébe
222 5 | váztól félted te az uradat, hogy elszereti tőled. Inkább
223 5 | Inkább attól félthetnéd, hogy megeszi.~Nevetett, nevetett
224 5 | a szemeit a könnyektől, hogy hát jól van, nem sír többet,
225 5 | kegyelmed; nem azért aggok én, hogy az én Tamásom mást szerethet,
226 5 | attól reszket a szívem, hogy ha azt a murza egyszer meg
227 5 | tutornak pedig mondd meg: hogy az Isten őrizze őt attól,
228 5 | az Isten őrizze őt attól, hogy egyszer én is ott legyek
229 5 | tarkójára – álmomban –, hogy ébren is megtapogatja a
230 5 | fejébe. Mert nem igaz ám az, hogy azok a tatár asszonyok olyan
231 5 | adja elő a másik amúgy.~Hogy melyik mondott igazat: az
232 6 | alá a hegyek közül, úgy, hogy a vízsebesség miatt hajóval
233 6 | felejtette már a világ, hogy ezek keletről jöttek a nyugati
234 6 | s nagy gondja volt rá, hogy megéledjenek; kertészeit
235 6 | egyszer, Olaszországban is, hogy az Adriai-tenger befagy,
236 6 | hegyes esőt szitálva alá, hogy szinte szúrja vele az embernek
237 6 | éjjel. Olyan hideg van, hogy bunda nélkül nem lehet kilépni
238 6 | neki mást mondani, mint hogy ha a keringélő dervisek
239 6 | éjszakára olyan dér lesz, hogy minden fűnek, fának vége.~
240 6 | arra sem vagytok érdemesek, hogy az árnyékába elbújjatok?~–
241 6 | gyújtaték meg a serpenyőben, hogy az egész mosé tele van az
242 6 | rendeletet a többi rabszolgáknak, hogy segítsenek neked ebben a
243 6 | Buzdurgán murza azt hitte, hogy a poklok kéménye nyílt meg:
244 6 | aztán olyan hideg lett, hogy a szökőkút medencéjében
245 6 | az első dolga az volt, hogy felszaladt a palotája lapos
246 6 | világban. Rémülve látta, hogy a tegnapi zöld erdők mind
247 6 | te székely! látom bizony, hogy a te isteni tiszteleted
248 6 | megdicsérlek nappal. És már most, hogy megjutalmazzalak, háromféle
249 6 | Damokos Tamás megörült, hogy ilyen nagy embertől valami
250 6 | amit az éjjel megfogadtam, hogy saját kezemmel rád verek.
251 6 | gyakorolni.~Mondtuk már, hogy Buzdurgán murza bőrrel kereskedett.
252 6 | szakmában; azt is mondhatjuk, hogy nagyiparos. A marokenjét,
253 6 | nyakukba helyette, úgy, hogy mind egyformák voltak. Leány
254 6 | kertben dolgozó férfiaknak, hogy siessenek a fallal körülkerített
255 6 | terebélyfák lombos koronáit is, hogy nem maradt-e ott valami
256 6 | munkát adta a főkertész, hogy a nagy vízmedence körül
257 6 | úrfelének az a szokása, hogy ha egyszer parasztmunkába
258 6 | úgy elnyomta a buzgóság, hogy biz ő ott elaludt. A főkertész,
259 6 | megnézni a dolgát, látta, hogy már el is van az végezve,
260 6 | üres kast, letakarta vele, hogy ne süsse a verőfény, s ne
261 6 | de eszük ágában sem volt, hogy még azt is megvizsgálják.~
262 6 | alatt, s eszébe sem jött, hogy a trombitaszóra és lábdobogásra
263 6 | harcból. Szó sincs róla, hogy őt elfogták volna; sőt inkább
264 6 | megaranyozódtak azalatt, hogy odajárt, úgy ragyognak.
265 6 | eléje jön lóháton: hej, hogy megnőttek azóta! Félinges
266 6 | ahány annyiféleképpen. Azt, hogy ki közöttük a legelső úrnő,
267 6 | azonban nyugodjunk meg abban, hogy Kalme legszebb volt a tizenkét
268 6 | ottan a kas alatt látá, hogy vonulnak ki eléje Csíkszereda
269 6 | énekeljétek azt a zsoltárt, hogy „A Sionnak hegyén, Úristen,
270 6 | felkacagott. Elhiszem azt, hogy mikor egy pogány isten egy
271 6 | megnyílni, hát azt mondta, hogy „de bizony szebb a földön,
272 6 | naptól átlangyult habokkal, hogy lehetetlen volt a hívogatásnak
273 6 | Aztán nagyon elbámult, hogy olyan szűk lett egyszerre
274 6 | csak mégsem állhatta meg, hogy a kasnak a fonadékán ki
275 6 | fonadékán ki ne tekintsen, hogy mi lett a lovával, amelyikről
276 6 | tajtékból született Dionét, hogy hosszú, aranyba játszó hajfürteit,
277 6 | Sohasem vitte őt arra a lelke, hogy asszonyok után leskelődjék.
278 6 | álmot akarok látni!” – S hogy annál biztosabb legyen magáról,
279 6 | tudta magát kényszeríteni, hogy újra elaludjék. Kevés ember
280 6 | láthatni rajta. Most látja már, hogy hová jutott? ott van a török
281 6 | Valamennyien mind tudják, hogy ő ott van, egy férfi, lezárva
282 6 | ajkaik mézével is: tudják, hogy nem nyúlhat hozzá: nehéz
283 6 | azért ingerkednek vele, hogy a tehetetlen kínlódásában
284 6 | kristálykoporsó mellé: olyan közel, hogy a kisugárzó meleg süti az
285 6 | álomlátó. Mert nem elég, hogy látnia kell az eléje szálló
286 6 | ebben a kristálykoporsóban, hogy ezt meglássa. Pokollá akarták
287 6 | mutatná ragyogó orcáján, hogy szépsége vásárra bocsátásában
288 6 | arany oly finommá ellapítva, hogy egy egész emberalakot képes
289 6 | belőle, aki mozdul és jár.~S hogy még feszesebben álljon rajta
290 6 | közelebb, s meg nem állhatja, hogy mikor őt meglátja ebben
291 6 | koporsó födele olyan nehéz, hogy azt egy Toldi Miklós sem
292 6 | kezei pedig olyan gyöngék, hogy csak egy kosár födelét sem
293 6 | hasznát venni. Azt is eltűrte, hogy az egyik hölgy hajából kitépett
294 6 | egész rátámadó asszonynépet, hogy mind elfutott az a bokorba;
295 6 | aminek a sarlóéle arra való, hogy ha nincs menekülése a hősnek,
296 6 | vitéz volt: megérdemli, hogy kard által haljon meg. –
297 6 | cifra nyári lakba, anélkül, hogy csak egyszer is visszafordította
298 6 | kösköt, s aztán hozzálátott, hogy legelébb is ezt a kárt helyrehozza,
299 6 | olyan közel lépett Tamáshoz, hogy a vékony aranyos fátyolon
300 6 | miszerint mindenki tudhassa, hogy ő igaz járatbeli ember.~–
301 6 | mondád – szólt Kalme –, hogy minden iskolát kijárt, tanult,
302 6 | írni is tudsz?~– Igenis, hogy tudok.~– Úgy van az én hazámban
303 6 | székellyel „Még nem próbáltam, hogy tudok-e hegedülni, de meglehet,
304 6 | hegedülni, de meglehet, hogy tudok”.~– Hát példaképpen
305 6 | felvarrva láthatók. Meglehet, hogy ha egy ilyen zsinóros magyar
306 6 | be csendesen. Meglátod, hogy mi történik? Ha van bátorságod
307 6 | senkinek, ami itt történt. Hogy biztosságban légy, neked
308 6 | az én bátyáim maguknál, hogy a rabszolgaságtól magukat
309 6 | kinyitogatni a kertajtókat, hogy a kertészek, bosztandzsik
310 6 | gereblyézve.~– Csak látszik, hogy legszorgalmasabb valamennyi
311 6 | azonban olyan pisze volt, hogy annál fogva ugyan nem lehetett
312 6 | hozzájárult még az a hiányosság, hogy a széles ajkon alig berzengett
313 6 | idegei olyan lomhák voltak, hogy amíg a szemeivel valamit
314 6 | meglátott, nagy idő telt bele, hogy az arra támadt érzés az
315 6 | olyan finta kifejezés lett, hogy a ránézőnek nehéz volt kitalálni,
316 6 | fogai csattogtak hozzá.~S hogy a rabszolga nem sietett
317 6 | Buzdurgánnak elég oka volt, hogy irigy legyen rá.~– No hát
318 6 | így görbíté alá a hátát, hogy a nagy pofájával egyenesen
319 6 | terjeszté ki a két karját, hogy Damokos Tamás most már csakugyan
320 6 | már csakugyan az hitte, hogy meg akarja őt enni.~Ő pedig,
321 6 | miután meggyőződött róla, hogy az csakugyan görbe kés,
322 6 | olyan jó dolgod lesz nálam, hogy az édesanyádnál sem volt
323 6 | Olyan jó dolgod lesz nálam, hogy soha többet a rongyos pereputtyaidhoz
324 6 | most mégis szeretném tudni, hogy mivel szolgáltam légyen
325 6 | mellém a fűbe. Vigyázz, hogy meg ne csípjen a hangya.
326 6 | hangya. Hát azt tudod ugye, hogy énnekem van a leghíresebb
327 6 | miben áll a titka? Abban, hogy az ő bőreire ilyen szép
328 6 | ákombákot. Magam vittem annyira, hogy el tudom olvasni, de az
329 6 | hamarább meg tudnám azt tenni, hogy a két öklömmel ennek a pálmafának
330 6 | ákombákot csavarintsak, mint hogy egy nádszár hasított orrával
331 6 | tudják, olyan kutyahitűek, hogy amint egyet közülök harcban
332 6 | már most édes fiacskám, hogy milyen nagyon szeretlek
333 6 | szeretlek én téged, azért, hogy el nem vágtad a nyakadat.
334 6 | tanítják.~Tamás ráhagyta, hogy igenis: ott tanulta ő ezt
335 6 | Hahaha! Majd meglátod, hogy kiszorítjuk vele a csecsenceket
336 6 | Tamás; de majd mikor kisül, hogy nem tudok többet annál az
337 6 | izoglánjait a kastélyba, hogy hozzanak Tamás számára pompás
338 6 | rimánkodásába került Tamásnak, hogy azt a gráciát elengedjék
339 6 | turbánviseléssel: tudniillik, hogy a berber-basi simára leborotválja
340 6 | hanem azután engedd meg, hogy este kijöhessek megint a
341 6 | azt cselekszi, amit ti, hogy amint a müezzin estét ordít,
342 6 | Pedig én azt gondolom, hogy ez a legnagyobb gyönyörűség
343 6 | behintve fehér poronddal, hogy azon még csak egy fűszál
344 6 | murza, a saját palotájába, hogy hármas zár alatt legyenek
345 6 | alacsonyak is a zárkák ajtajai, hogy közönséges embernek is le
346 6 | látogatását, s mivel nem illenék, hogy ő fejet hajtson a rabszolgái
347 6 | tímár-basinak, lelkére kötve, hogy ezt a rabot nagyon megbecsülje,
348 6 | azokat úgy körülveregetni, hogy kidomborodjanak. Tamás egész
349 6 | Estefelé kezdte érteni, hogy miért vásárol a csizmadia
350 6 | juthat. Rettenetes dolog az, hogy az ember egész nap az előtte
351 6 | egy övnek hasított bőrt, hogy cselekedje rá azt a měhdruli
352 6 | olyat csókolt az orcájára, hogy az majd megsüketült bele.~–
353 6 | kezem úgy belegyakorlódik, hogy olyan szépen megcsináljam,
354 6 | Tamás csak most vette észre, hogy majd elszólta magát. Hanem
355 6 | helyreüté a dolgot. Tudta, hogy hitetlenek ellenében a hazudás
356 6 | patyolat öltönye alatt viseli, hogy senki sem láthatja rajtam
357 6 | cethalról (aki igen nagy állat), hogy ha annak a farkába beleütik
358 6 | fejéig küldi a tudósítást, hogy sebet kapott odahátul, s
359 6 | visszaküldi az utasítást, hogy csapjon maga körül a farkával.
360 6 | valóságot látta, eszébe jutott, hogy megvizsgálja a muzapálmának
361 6 | és megnézi, akkor látja, hogy az egy egészen másszínű
362 7 | Hogy hozzák táncba a törököt?~
363 7 | mert nem tréfadolog az, hogy igazhitű keresztyén ember
364 7 | azt írd, amit már máskor, hogy te bizonyosan tudod, szultán
365 7 | árnyékát, azt rendelte, hogy a kapitányok rabváltsága
366 7 | még hozzá akarta tenni, hogy odaadja bizony minden ékességeit,
367 7 | Boldizsár bá csak azt mondta, hogy „Ne kínálj te neki egy batkával
368 7 | batkával se többet, meglátod, hogy utána kap, esze nélkül,
369 7 | csapta azonban a tollat, hogy a hegyével állt meg a padlóban.~–
370 7 | ahogy én mondom. Én tudom, hogy miből lesz a gálickő? Megállj,
371 7 | lekópizálod; mert azt már látom, hogy ha fennhangon diktálom,
372 7 | szólt:~„Hála az egeknek, hogy a mennybéli gondviselés
373 7 | módot nyitott a számunkra, hogy valahára egymáséi lehessünk.
374 7 | kegyelmedet rendelte el, hogy Damokos Tamás fogsága alatt
375 7 | azonban azon gondolattól, hogy ha netalán a Damokos Tamás
376 7 | iránt a szultán tihajájával, hogy sohase legyen belőle valóság.
377 7 | mindenféle szép kifogásokkal, hogy esztendő egy napig megállapodásra
378 7 | kegyelmed az tihajájával, hogy őrajta múljék el a kiváltás,
379 7 | valóságos ez a levél.~– De hogy írjam én le azt a szót „
380 7 | dobhatod.~– De én azt hiszem, hogy még a tintának is veressé
381 7 | lelke rajta. De én tudom, hogy ha ebből valami bolondság
382 7 | gyűrűjével.~– Meglátod, hogy gálickő lesz ebből.~Boldizsár
383 7 | Boldizsár bá aztán azt tette, hogy kurtára nyírta a bajuszát,
384 7 | fűtől-fától kérdezősködött, hogy hol kapni itt meg a török
385 7 | agyba-főbe csókolgatta, hogy azok alig tudták a csákóikat
386 7 | kalapját a két kezével, hogy el ne maradjon tőle valahol.~–
387 7 | Nálunk mind azt mondják, hogy „török basa, nagy a hasa”;
388 7 | török basa, nagy a hasa”; hogy maradt kied ilyen keszeg?~–
389 7 | nézzem ki elébb jól magamat, hogy elmondhassam odahaza a nagyasszonyomnak,
390 7 | Székelyföldön, te góbé, hogy téged küldtek ide?~– Van
391 7 | kelepelő nyelvedbe! Add ki már, hogy ki küldött?~– Hát nám mondom,
392 7 | küldött?~– Hát nám mondom, hogy a nagyasszonyom küldött?~–
393 7 | nagyasszonyod?~– Ne te né! Hogy teszi kied magát, mintha
394 7 | magát, mintha nem tudná, hogy ki az én nagyasszonyom?
395 7 | csak tudni kell kiednek, hogy ki írja azt az instanciát?~–
396 7 | instanciát?~– Óh te külüfejű! Már hogy tudnám, hogy ki írja hozzám
397 7 | külüfejű! Már hogy tudnám, hogy ki írja hozzám a levelet,
398 7 | dugám, s mármost nem tudom, hogy melyik légyen a bal, melyik
399 7 | bal, melyik a jobb!~– Óh, hogy a ménkű csapogasson a két
400 7 | levelet! Majd megmondom én, hogy melyik szól nekem?~Czirjék
401 7 | talán prófétaepret evett, hogy még azt is kitalálja, hogy
402 7 | hogy még azt is kitalálja, hogy mit evett a székely ma?~
403 7 | másikkal sandított a törökre, hogy mit fog az most mindjárt
404 7 | delektátióval, s aztán mikor látta, hogy nagyon ugrál a török, elővette
405 7 | kutyaszánkázta góbéja, hogy itt nekem most furulyázol?~–
406 7 | furulyázol?~– Hát azt gondoltam, hogy a „boricát” akarja kied
407 7 | nekem szól.~– Nem mondtam, hogy ne a jobbikat vegye el kied!
408 7 | mondd meg az asszonyodnak, hogy az íródeákjára vágasson
409 7 | No mert már megijedék, hogy talán a szászok cserélték
410 7 | De hazudj neki valamit, hogy miért van a koperta feltörve,
411 7 | feltörve, mert ha megtudja, hogy én olvastam el a neki szánt
412 7 | olyan ötvenet csapat rád, hogy nem adod százért!~– Dejszen
413 7 | ezt fáinul, macskamézzel, hogy a bolond se látja meg. Azért
414 7 | megmagyarázom én azt neki, hogy sohasem érti meg. Ejnye
415 7 | sohasem érti meg. Ejnye no, hogy hát ez így el volt cserélve.
416 7 | Hát csak azt instálom, hogy ha hazamék, s otthon majd
417 7 | ütni egy goromba csauszt, hogy az összenyaklott alatta,
418 7 | az megijede, azt vélvén, hogy puska, s hátat adott. Mikor
419 7 | azt a szép székely nótát, hogy „Aluszol-e te juhász? Hej,
420 7 | ott: de csak elképzelem, hogy mikor a nemesúr szokás szerint
421 7 | mindennapos volt feketekávéra, hogy micsoda szemekkel nézett
422 7 | nem gondolt egyebet, mint hogy Akmet bég a nagy barátság
423 7 | István szentül azt hitte, hogy Akmet bég most mindjárt
424 7 | amiről a magyar azt énekli, hogy „aszúszőlős átalag, jaj
425 7 | én ki a te két szemedből, hogy te nagyon szereted a szépet!~
426 7 | főúr valósággal azt hitte, hogy ez a török úr most valami
427 7 | stafétát tatár Krímiába, hogy hozzák ki a rabságból Damokos
428 7 | értesíti a nagyasszonyt, hogy elfogadtatik a kínált váltságdíj,
429 7 | bát a szegény jó asszony! Hogy megölelgette! Majd hogy
430 7 | Hogy megölelgette! Majd hogy a kezeit is meg nem csókolgatta: „
431 8 | Ravasel~Nem telt bele két hét, hogy Apor István uram vágtatva
432 8 | szabadságát!~Olyan nagyon kiabált, hogy az ember azt hihette volna,
433 8 | ember azt hihette volna, hogy már ott hozza valahol a
434 8 | tekinte Ilka asszonyra, hogy az szinte kísértésbe jött,
435 8 | szinte kísértésbe jött, hogy kezet nyújtson neki hála
436 8 | bá egyet olyat nézett rá, hogy elment a kedve a kézszorongatástól.~–
437 8 | ezzel. Azt értém meg belőle, hogy a Tamást csak Perekopig
438 8 | arany váltságdíjat. Azután, hogy ezzel a fetvával két embernél
439 8 | agáknak és hoszpodároknak, hogy egyik várostól a másikig
440 8 | Csakhogy tudom ám én jól, hogy mennyit ér azoknak a szpáhi
441 8 | pedig jaj de szerette volna, hogy nyomban repültek volna Perekopba.~–
442 8 | átszállítani, mégpedig úgy, hogy egyszerre csak egyet szállíthatván
443 8 | pedig őrá bízom a pénzt, hogy vigye el Perekopba Tamást
444 8 | leghamarább érkezvén meg, hogy a háziasszonynak a leves
445 8 | mégiscsak kitalálta végtére, hogy mi módon szállítsa át a
446 8 | partról a másikra, anélkül, hogy valamelyik a másikat megegye.
447 8 | nyilatkoztatá ki Apor István uram, hogy ő semmi módon el nem engedi
448 8 | vétetni azt a szerencsét, hogy kegyelmeddel együtt menjen
449 8 | a szokás még mai nap is, hogy mikor azt a drága jó lúdgégés1
450 8 | példabeszéd, ami azt mondja, hogy „hamis a zúzája!” Valakit
451 8 | törökök megrohanták a várat, hogy aztán egyet se tudjanak
452 8 | a füstjét sem szeretem (hogy töltené vele a poklokat).
453 8 | azonban bizonyosan mondhatom, hogy ez a martalóc most az egész
454 8 | Kezdte már bánni nagyon, hogy egy pillanatra hűtelen lett
455 8 | lett ahhoz a virtusához, hogy a legrosszabbat teszi föl
456 8 | úton menni ki Moldovába. Hogy minek beszélt neki Mundukáról?~
457 8 | mégsem bírt szkeptikus lenni, hogy gyökeret hagyjon verni a
458 8 | lelkében annak a gyanúnak, hogy előkelő magyar főúr, az
459 8 | gazdagabb egy oláh hoszpodárnál, hogy az képes legyen valami oly
460 8 | Olt vize se mossa le róla! Hogy az titokban összeszövetkezzék
461 8 | Mert nem vette számításba, hogy nagy ördög az a szerelem.
462 8 | a becsület hámjából is. Hogy aki úgy meg van bolondulva
463 8 | lehetetlen, mikor arról van szó, hogy azt a más kezéről elszakíthassa,
464 8 | elszakíthassa, magához köthesse.~No, hogy ez egyszer ilyen jóhiszemű
465 8 | Boldizsár bá ráhagyta, hogy no, hát lovagolja ki azt
466 8 | olyan soká kimaradt a főúr, hogy estére válván az idő, Boldizsár
467 8 | imette szokott mindig aludni, hogy amint a hídon meghallatszott
468 8 | meg akarta tőle kérdezni, hogy ugyan talán eltévedt az
469 8 | Boldizsár bá; elannyira, hogy mikor fölébrede, s felnyergeltetvén
470 8 | a furcsa bogara támadt, hogy hátha most már csak azért
471 8 | uramba lelket lehetett verni, hogy felöltözék és elkészüle
472 8 | útközben, mind azt hiszik, hogy hercegek vagyunk, s rézgaras
473 8 | kevélyen, a tarsolyára csapva, hogy csak úgy csörömpölt. – Lássák,
474 8 | úgy csörömpölt. – Lássák, hogy urakkal van dolguk.~– Hát
475 8 | köpönyegem. Különben azt hiszik, hogy én kegyelmednek az inasa
476 8 | fiát is lehozva az ölében, hogy búcsút vegyen az útrakelőktől,
477 8 | apának; a kisebbik az igaz, hogy nem többet, csak annyit,
478 8 | nem többet, csak annyit, hogy „pá-pá!”~Még azután is,
479 8 | pá-pá!”~Még azután is, hogy eltávozának, sokáig lobogott
480 8 | fias ménkű.~De úgy látszik, hogy Ilka asszony áldásai nemigen
481 8 | támadt. A török azt rendelte, hogy aki valamely szoroson ki
482 8 | nem lehet úgy elhaladni, hogy az ember be ne térjen egy
483 8 | bemeszelt fák mutatják, hogy merre kell tartani a haraszt
484 8 | odaszorítja az Ojtoz folyamhoz, hogy a lovagoknak magában a mederben
485 8 | ciklopszi kőrakás: úgy látszik, hogy ez is valami hajdankori
486 8 | hason feküdtek a földön, hogy még tanúnak se lehessen
487 8 | Boldizsár bá mindjárt kitalálta, hogy ez a Munduka Ravasel. Ilyennek
488 8 | dörgő hangon kiálta reájuk, hogy szikla és erdő visszhangzott
489 8 | körülötte, s ő észrevette, hogy lova megrogyik alatta. A
490 8 | veszedelem helyéről, anélkül, hogy a kardját csak egyszer is
491 8 | köszönheti Boldizsár bá, hogy maga is a lova alá nem szorult,
492 8 | kezdett el azon gondolkodni, hogy de mi lesz már most? Itt
493 8 | ereszté. Hallotta jól, odafenn hogy biztatták egymást a rablók, „
494 8 | keresztül a drága jó levegőt, hogy csupa gyönyörűség a dolga.~
495 8 | gyönyörűség a dolga.~Hallgatta, hogy mit beszélnek odafenn.~–
496 8 | a távozó dobaj jelenté, hogy a rablók tovamentek.~De
497 8 | dolga ez.~Élt a gyanúperrel, hogy a rablók hátrahagytak egypár
498 8 | lesben, aki arra vigyázzon, hogy nem bukkanik-e fel a víz
499 8 | gondolod, nem tudja a székely, hogy a béka nem lakik olyan vízben,
500 8 | köt amannak a derekára, hogy így a víz fölött tartsa,