Part

 1 1 |    százezer tatár nem járna túl rajta.~Mielőtt a futáshoz kezdett
 2 1 |    vastag jégkéreg nem támadhat rajta. Boldizsár bá megpróbálta
 3 2 |  Boldizsár bá egyszerre kidugta rajta a medvének fejét, s maga
 4 3 |     fenékig befagy, ott megy át rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű
 5 3 |     síkságon, s lóháton akartak rajta átgázolni.~Mikor aztán már
 6 3 |   mintha tűzből volna.~„No most rajta, hopp a Jézus nevével! Szűz
 7 5 |     ilyen súlyos látogatása van rajta? Eredj már! Ne légy gyermek!
 8 6 |  székelyek.~A murza végignézett rajta, s ráhorkantott bosszúsan.~–
 9 6 |      födele, keresztül láthatni rajta. Most látja már, hogy hová
10 6 |          mintha semmi sem volna rajta, még az arcvonásai is mind
11 6 |     hogy még feszesebben álljon rajta az aranypihe: a derekára
12 6 |        a közepén a feszület van rajta.~– Távozz tőlem, sátán!~
13 6 |       zárkában, fel ne kacagjon rajta. A kacagástól szétreped
14 6 | férfitekintet. A nők szeme mind rajta függött; de aki leginkább
15 6 |         betűkből van összerakva rajta.~Tamás erre letört egy agavelevelet,
16 7 |        hát kegyelmednek a lelke rajta. De én tudom, hogy ha ebből
17 7 |         tilinkóját, s elkezdett rajta kedélyesen furulyázni.~–
18 7 |      röptében. – Itt van! Igyál rajta egyet!~– Hehéj! Hisz ez
19 7 |    gyönyörűséggel billegette el rajta azt a szép székely nótát,
20 7 |     micsoda szemekkel nézett az rajta végig.~– Ejnye, de szép
21 7 | elővegyük, s nagyokat nevessünk rajta!~
22 8 |          csak hadd gondolkozzam rajta egy cseppet; mert nem tréfadolog
23 8 |     csákója.~– Boglárt is látok rajta.~– Ki kellene halászni.~–
24 8 |     lelövi.~Az utolsó esett meg rajta.~A parton maradt rablót
25 10|       mégis veríték gyöngyözött rajta.~– Bizony nem tudom én,
26 10|      fúrtak-faragtak, gyalultak rajta, míg csakugyan nyélbe ütötték
27 10|      harmincadja, nem estünk át rajta. Most siessünk ki innen
28 10|    ahogy elkezdtétek. Rontsatok rajta azokra a kakasokra, akik
29 10|         lovasai élén átlovagolt rajta, visszatekintett az elhagyott
30 11|      Aranykapunak, mintha volna rajta valami aranyos. Cudar, piszkos,
31 11|        Tamással.~Kalme nevetett rajta.~– De hát minek is mondtad
32 11|         ha végre is itt találsz rajta veszni.~– Én hiszem, hogy
33 11|     előtt elment, nagyot rúgott rajta: „Kell piláf, láncos kutya!”
34 11|     ablakhoz, s kihajította azt rajta.~Tamás megrettent. Az jutott
35 11|     kidobta a láncot, s kidugva rajta a fejét, utána nézett, hogy
36 11|     nagy ragaszkodás. Erőt vett rajta az érzékeny indulat.~– Látod,
37 12|     elcsúfítják, hogy nem marad rajta emberi ábrázat, s örök baromrabszolgaságba
38 12|      látja többet. Mit is látna rajta? Csak elfutna tőle. Hidd
39 12|         befonja, s nagyot bámul rajta, hogy egy szál ősz hajat
40 12|       tudom én?~– Hát csak törd rajta a fejed, ha elfelejtetted,
41 13|        volna, de elbámult volna rajta, hogy micsoda furcsa dolgokat
42 14|      igen szép nótákat fújdogál rajta. Amit ő jobban meg fog érteni
43 15|  átadjam, s az uramat kiváltsam rajta. Kérlek, hogy fogadd el;
44 15| elszorult, mintha hegy feküdnék rajta, mikor ez ijesztő alakok
45 16| prédájával, s szörnyen elbámult rajta, mikor dárdaerdőt látott