Part

 1 1 |             én a lófők vezére vagyok; nekem nem szabad a hátamat mutogatnom:
 2 1 |          szabad a hátamat mutogatnom: nekem itt kell maradnom az én
 3 1 |             Ne te né! Hát azért volna nekem ezermester a nevem, hogy
 4 1 |          engem megkeríthetnek: holott nekem oda fel a hegytetőig csak
 5 2 |              édes atyámfia, nem adnád nekem ide kölcsön a lovadat meg
 6 4 |             kis gyermekeim számára, s nekem szükségben tanácsadót.~Boldizsár
 7 4 |               ennek a vége! Ezt súgja nekem a kisujjam. Hanem hát jól
 8 5 |         Hogyne állna? Mikor egész nap nekem muzsikálnak – a hátamon.
 9 6 |               el a fagyot. Engedd meg nekem kegyelmes uram: hadd tegyek
10 6 |          hogyha engem lóvá tartasz, s nekem hiába bűzölöd tele a kertemet
11 6 |     főmedreszben.~– Hát most te fogod nekem ezt az én irhabőreimre írni!
12 6 |            fiam! Ilyen szolga kellene nekem, sok. Látjátok ti többi
13 7 |             kegyelmedet, ha ez a pénz nekem megmaradna! Azért csak okosan
14 7 |        megmondom én, hogy melyik szól nekem?~Czirjék nagy küszködéssel
15 7 |       kutyaszánkázta góbéja, hogy itt nekem most furulyázol?~– Hát azt
16 7 |          Micsoda bolond levelet adtál nekem? Hisz ez nem nekem szól.~–
17 7 |              adtál nekem? Hisz ez nem nekem szól.~– Nem mondtam, hogy
18 8 |          felveszem a parádés ruhámat; nekem is van veres dolmányom,
19 9 |                 mondá Ilka asszony. – Nekem nagyon kedves emberem volt,
20 10| körömszakadtáig.~– Köszönöm. Nem kell nekem ehhez férfi. Egy férfi sem
21 10|          kérdezősködtem. Azt mondtam, nekem módom van, sok pénzem, íme
22 10|         asszony. Elpanaszolta azt már nekem azóta Apor István uram maga.
23 10|             maga. Értem már a dolgot. Nekem volt szánva a finta, s rá
24 11|      megnyugodnod, amiben megvagy. De nekem senki sem parancsolja, hogy
25 11|        gondolom, hanem tudom. Megírta nekem a levelében Akmet bég, hogy
26 11|               teneked már van urad; s nekem is van feleségem.~– Az igaz,
27 11|             embernyi esze volna, mint nekem, az is azt tenné, hogy nem
28 11|            Nem hallok!”~– Ne tarts te nekem mustrát az Isten bölcsessége
29 11|             is én, akármit hivő vagy. Nekem nem kell hinnem semmit,
30 11|               sem tudnál innen jutni. Nekem kell a kapuőröket megvesztegetnem,
31 11|                 Te nem jöhetsz velem. Nekem asszonyom van, két gyermekem
32 11|             viselem magam. Ami csupán nekem van szánva: érjen engem,
33 12|        őnagysága levelét is, amelyben nekem kondonálja egész Mikóújvárát,
34 12|               Haramia.” Azt mondd meg nekem azonnal, hogy kinek hívják
35 12|             míg eszedbe nem jut, mert nekem nem hosszú az idő idefenn
36 13|        asszony.~– Miért nem szóltatok nekem? Nekem kellett volna szólni!
37 13|            Miért nem szóltatok nekem? Nekem kellett volna szólni! Én
38 13|          ezzel a levéllel beszámoltok nekem, s akkor megtudjuk, hogy
39 13|            nagyokat horkantott.~– Jaj nekem! Adom már! – nyöszörgött
40 13|              nincsen szája. Vannak én nekem egynehány lovas leányaim,
41 14|               dörmögé Buzdurgán. – Ha nekem elő nem adod, ha ki nem
42 15|           számláld meg, s aztán adasd nekem által az uramat: nézd, ez
43 16|               van odabenn. Inkább adj nekem is egy tatársüveget meg