bold = Main text
     Part                                            grey = Comment text

 501 8    |              erdőt.~S ugyan okosan tevé, hogy hamarosan végzett, mert
 502 8    |                  volt annyira a sűrűben, hogy a fák eltakarták, amidőn
 503 8    |                eltakarták, amidőn látta, hogy jönnek ám fáklyákkal az
 504 8    |               találta sehol. Esküdözött, hogy mind a kettőt felakasztatja,
 505 8    |                 fáklyásai egy csapatját, hogy hajtsák fel az erdőt a helybenhagyottakért,
 506 8    |         keresztül gyönyörködheték benne, hogy verik fel a rablók az egész
 507 8    |                az egész erdőt idefenn, s hogy húzzák a hálót odalenn a
 508 8    |        csillagfénynél.~Azt már megtette, hogy életben maradt.~„Hanem ez
 509 8(1) |                        Hát ezt ki tudja, hogy mi? (Jókai Mór jegyzete.)
 510 9    |               annak a bolond Czirjéknek, hogy rövidebb út lesz Gijmesnek.
 511 9    |                Az ojtozi nagy vízfogónál hogy rohanta meg háromszáz hajdemákkal
 512 9    |              mondtam annak a Czirjéknek, hogy ne a maga lova nyergére
 513 9    |               esküszöm minden szentekre, hogy ez lesz a legelső dolgom.
 514 9    |                Egyébre sem gondolt, mint hogy az elrabolt váltságdíjat
 515 9    |              magához tért a sebesült úr, hogy egy gyámolító inas támogatása
 516 9    |              gyöngéd aggodalommal feddé, hogy minek kelt még föl lázár
 517 9    |                  azonban volt rá gondja, hogy a lábadozó számára egy kis
 518 9    |           Szegény Czirjék! Mondtam neki, hogy ne menjünk Ojtoz felé. Ő
 519 9    |               Úgyis hozzá vagyok szokva, hogy íme most is feledtemben
 520 9    |                 látott, Ilka asszonynak; hogy annak már a hidegtől borsózott
 521 9    |            borsózott az egész teste.~Jó, hogy már felhozták azt a becsináltat.~
 522 9    |                  tokányt, majd meglátod, hogy nem vagyok lélek.~De bizony
 523 9    |             nyilatkozatnak Ilka asszony, hogy minden tartózkodást félretéve,
 524 9    |           visszahozta a jóságos Úristen! Hogy nem ölték agyon a zsiványok.~–
 525 9    |                annyi vizet nem ittam rá, hogy most pogányul éhes és szomjas
 526 9    |                  bajaimat. Látom bizony, hogy Están komám is kiheverte
 527 9    |                meghökkenéséből, s látva, hogy Boldizsár bá milyen igazi
 528 9    |                  kényelmetlen állapotba, hogy vele szemközt ülve maradjon,
 529 9    |            praktikusabb ember volt, mint hogy egy olyan témát diskuszióba
 530 9    |             körülötte, kérdezgetve tőle, hogy hol van meglőve, nehogy
 531 9    |                mindenre csak azt mondta, hogy „ühüm”, amíg a szája tele
 532 9    |               arra is használ a kígyókő, hogy ha ezt egy vízbe esett ember
 533 9    |         életesszenciát izzad ki magából, hogy a lelkét visszatartja. Ennek
 534 9    |            István most vette csak észre, hogy micsoda veszedelmes tréfával
 535 9    |               sem.~– No látja kegyelmed, hogy milyen csodát mível az én
 536 9    |                  mível az én kígyókövem. Hogy begyógyította kegyelmednek
 537 9    |               Még az összetört karját is hogy meggyógyítottam kegyelmednek
 538 9    |             védelmez.~Apor István látta, hogy le van róla rántva minden
 539 10   |              kanállal eteté magát velem! Hogy forrna a torkán, mint Júdásnak
 540 10   |                 Most már szentül hiszem, hogy összecimborált a rablókkal.~–
 541 10   |        összecimborált a rablókkal.~– No, hogy éppen megosztozott volna
 542 10   |               nem akarom állítani, hanem hogy ő igazította utunkba, arra
 543 10   |                 teszem, egyenesen azért, hogy szegény Damokos Tamás ott
 544 10   |              eszem. Mert azt nem teszem, hogy panaszra menjek. Hová? Brassóba?
 545 10   |                 fésülni.~– Hát én tudom, hogy mit teszek!~– Ugyan mondd
 546 10   |            rajtam valóban mostan. Azért, hogy oly kevély voltam; olyan
 547 10   |            lakozik tebenned! Hát persze, hogy ez a legegyszerűbb dolog:
 548 10   |               ország és a fejedelem! De, hogy mindjárt tegye és ne halogassa,
 549 10   |              csak tudsz, olyan patáliát, hogy hét országra szóljon! S
 550 10   |                  megszállni, fogadom! De hogy mégis tudjad, hogy ha egyszer
 551 10   |           fogadom! De hogy mégis tudjad, hogy ha egyszer ottan lesztek,
 552 10   |               munkánál az az első dolog, hogy az ember megtalálja a fogantyúját,
 553 10   |             Aztán az is régi igazmondás, hogy „Kutya ugat, pénz beszél”.
 554 10   |              rendeinek, azt vetve ellen, hogy hiszen nincsenek jelen azok
 555 10   |          választott első tisztviselője), hogy a Bethlen Gábor nyolcvanezer
 556 10   |           megparancsolá a trombitásának, hogy fújja el a „háromszáz özvegyasszony
 557 10   |           akkoriban; akként keletkezett, hogy egy aranybánya összedőlt,
 558 10   |                  tánc közben tudták meg, hogy özvegyek lettek!~Kegyetlen
 559 10   |                  s mindenütt úgy hívták, hogy a „háromszáz özvegy tánca”.
 560 10   |                  Csak odáig tudta vinni, hogy „az én lelkem uram tatár
 561 10   |         székelyek odafurakodtak közéjük, hogy szép szóval, gyönge erőszakkal
 562 10   |                  is kilökték a körükből, hogy még ennyi férfi se maradjon
 563 10   |                  félreverték a harangot, hogy jön az ellenség. Iszonyú
 564 10   |           hadnagyot egynéhány huszárral, hogy menjenek előre, s tudják
 565 10   |            menjenek előre, s tudják meg, hogy mi az? A hadnagy útban találta
 566 10   |               elmondá nagy hűlt szájjal, hogy ugyan jön ám egy egész hadsereg
 567 10   |            fejedelem nyakára, követelni, hogy a tatár rabságra esett harcosokat
 568 10   |                felejtette el hozzátenni, hogy ez a sereg csupa asszony.
 569 10   |           asszony. Vagy talán azt hitte, hogy csak az előcsapat az, s
 570 10   |                   úgy elvágtatott onnan, hogy meg sem állt Szamosújvárig.~
 571 10   |                aztán a rendek megtudták, hogy a fejedelem odábbállt, maguk
 572 10   |             szokása szerint nyitva volt (hogy a terhes szekerek által–
 573 10   |                 baj aztán nem volt, mint hogy az ezer meg ezer veréb,
 574 10   |                 ugyan vigyáznia kellett, hogy az egerek meg ne egyék a
 575 10   |                Hanem az volt a nagy baj, hogy a fejedelem betegnek jelenté
 576 10   |            doctor Reineckius azt mondta, hogy a szíve van meghűlve, s
 577 10   |          krónikaíró ellenben azt mondja, hogy biz az csak afféle „febris
 578 10   |                 kérdés mindjárt az volt, hogy ugyan miért csinálta az
 579 10   |                 hadjáratot? Ki vette rá, hogy hadsereggel menjen Lengyelországba
 580 10   |               egyebet felelni, mint azt, hogy meghűlt a szíve.~A második
 581 10   |              második kérdés meg az volt, hogy mi módon fogja mármost az
 582 10   |              betegséget vallott be: azt, hogy üres a kasszája.~A jó mulatság
 583 10   |         mindennap kétszer bekopogtattak, hogy letették-e már a rendek
 584 10   |               nem tehettek egyebet, mint hogy a két bégnek hol egy cifra
 585 10   |            billikomot küldtek ajándékba, hogy csak türtőztessék a haragjukat.
 586 10   |           látszott, mint a három naprém, hogy puszta szemmel a tányérjába
 587 10   |              jövendőket jósoltak belőle. Hogy négy fejedelem fog lenni
 588 10   |           tüneménynek a bámulata okozta, hogy az oda irányzott figyelem
 589 10   |             ellenség volna.~Csak azután, hogy az országházzá átalakult
 590 10   |             kezdék észrevenni az „urak”, hogy idelenn a földön is történik
 591 10   |    asszonyságokkal, s azt kérdezé tőlük, hogy hová igyekeznek? Az asszonyok
 592 10   |          uraságoknak tetszett az nagyon, hogy ilyen szép auditóriumuk
 593 10   |                Désen elhagyá; követelve, hogy a fejedelem adjon választ
 594 10   |                bírta rá, mi oka volt rá, hogy a szerencsétlen lengyelországi
 595 10   |              azonnal határozatot hoztak, hogy a fejedelem még egyszer
 596 10   |             szólíttassék fel categorice, hogy feleljen meg erre a kérdésre;
 597 10   |             csendesség közepett elmondá, hogy a fejedelem izenete ez:
 598 10   |          elmondtak azokra, csak azt nem, hogy derék emberek.~Az asszonyok
 599 10   |                az ablakokból: azt hivék, hogy most mindjárt darabokra
 600 10   |                Isten engem úgy segéljen, hogy senki énvelem e hadjáratnak
 601 10   |                 emelt kézzel megesküdni, hogy egyikükkel sem közölt senki
 602 10   |                 a fővezér, azt mondotta, hogy igen fontos okok parancsolják
 603 10   |              annyira titokban tartandók, hogy ha az ő saját inge tudna
 604 10   |             papírt, tudatva a rendekkel, hogy íme készen van a „nota”
 605 10   |              vezért ítélni el! Ahelyett, hogy kiszabadítanák!~A rendek
 606 10   |               aközben maguk is rájöttek, hogy biz az egészen helytelen
 607 10   |             rávették a heveskedő Simont, hogy dugja hüvelybe a kardját,
 608 10   |                 fővezérnek fennhagyatik, hogy ha hazaszabadul a fogságból,
 609 10   |                  akkor azt mondták neki, hogy no csak forduljon meg a
 610 10   |            ráhagyták, elfeledkezve róla, hogy ő a háznagy, akinek a rend
 611 10   |                   amikor senki se bánja, hogy vajon miért tátog az elnök.~
 612 10   |          méltóságok! Ne higgyétek aztat, hogy mi azért jöttünk volna ide,
 613 10   |                 azért jöttünk volna ide, hogy a ti kocódásaitokban gyönyörködjünk,
 614 10   |    kocódásaitokban gyönyörködjünk, hanem hogy tőletek a mi rabságban sínylődő
 615 10   |                 majd azt hinné az ember, hogy még most is pajta, arról
 616 10   |                 in ecclesia!~– Fájdalom, hogy nem vagyok „mulier”, nem
 617 10   |             Van-e lelkük kegyelmeteknek, hogy nyugodtan asztalhoz üljenek,
 618 10   |             nyugodtan asztalhoz üljenek, hogy fejüket álomra hajtsák,
 619 10   |            miattuk? De fogadom lelkemre, hogy ma kegyelmeteknek sem harangoztak
 620 10   |                 a kimenetelt, azt vélve, hogy a küldötteiket odabenn öldöklik,
 621 10   |             Lárma pedig vala olyan nagy, hogy senki a maga szavát nem
 622 10   |                asszonynépnek, mutogatva, hogy ő akar beszélni, amíg lassanként
 623 10   |           tanácsos úr arra használá fel, hogy mérgesen protestáljon az
 624 10   |                kegyelmetek elhatározták, hogy háborút kezdjenek! Bár akkor
 625 10   |                  itt rendre egymás után, hogy ő semmit sem tanácsolt a
 626 10   |                fáj. Hanem azért jöttünk, hogy a megtörtént veszedelem
 627 10   |                tanácskozunk, jó asszony, hogy hogyan és mi módon?~– Minek
 628 10   |                 Hát megmondom, jó ember, hogy honnan vegye az ország azt
 629 10   |                 Tudták az urak maguk is, hogy megvan az a pénz. Csakhogy
 630 10   |      országgyűlésnek olyan nagy vivátot, hogy reng bele a ház, s elmegyünk
 631 10   |           gondolják a tekintetes rendek, hogy azért, mert »hosszú haj,
 632 10   |                volna, aki azt nem látná, hogy amint Lorántffy Zsuzsánna
 633 10   |              nagyasszonyom megtudja azt, hogy a rendek elhatározták a
 634 10   |         Magyarországba a pénzzel együtt, hogy üthetjük bottal a nyomát.
 635 10   |                  közt diákul társalogni, hogy a nők ne értsék.~– Hoc non
 636 10   |               itten más szabadulás, mint hogy tegye ismét Ebéni uram magáévá
 637 10   |                vagy sem, a küldetést.~De hogy kell innen kimenni?~Az asszonysereg
 638 10   |                   Nem volt más mód, mint hogy Barcsayt felemelték a fejük
 639 10   |              dózis ipekakuánát adott be, hogy afelől annak még ettől az
 640 10   |               elment a kedve. Azt mondá, hogy úgy küldjenek hozzá a rendek
 641 10   |                  ma még egy határozatot, hogy azt ő vagy olvasatlanul
 642 10   |               után.~Abból a jelenségből, hogy az aláírás ilyen hamar megtörtént,
 643 10   |                következtetést vonták le, hogy tehát a fejedelem is nagyon
 644 10   |            pillanatban, amikor megtudta, hogy a szerelmetes férjét a legjobb
 645 10   |     szembeszállni; most szarvakat emelt, hogy a fejedelmet megöklelje
 646 10   |             megizenje az öregasszonynak, hogy mit határoztak a rendek,
 647 10   |                mégis utánagondolt annak, hogy mit határoztak a rendek.
 648 10   |             gyulafehérvári kapitányához, hogy a titokban összegyűjtött
 649 10   |                 György abban fáradozott, hogy mint fizesse ki ezt a kegyetlen
 650 10   |       visszakerül azzal a leverő hírrel, hogy mire ő Fogarasra egész parádéval
 651 10   |                  elereszté, s nem tudta, hogy most már szégyenkedjék-e,
 652 10   |            István uramhoz levelet írtál, hogy hagyja az uradat ott veszni
 653 10   |             váltságdíjból?~– Őrá bíztam, hogy vigye el Tatárországba,
 654 10   |                  azt a sok asszonynépet, hogy jöjjünk egyesülten fel a
 655 10   |                 nagy rettegésemben, mint hogy az országtól kérjek segedelmet.~–
 656 10   |              követe a rettenetes hírrel, hogy amit az ország váltságdíjnak
 657 10   |          kengyelfutóját Fogarasba hozzá, hogy elmeneküljön a sok pénzzel,
 658 10   |               Mert bizony mondom néktek, hogy ha annyi pénzt összehordtok
 659 10   |             annyi pénzt összehordtok is, hogy Szamost lehet vele rekeszteni,
 660 10   |            ragaszkodtok, bizony fogadom, hogy a tatár kán mind valamennyi
 661 10   |            várakozó asszonyi sokaságnak, hogy micsoda szörnyű vigasztalást
 662 10   |               kérdésére Kemény Simonnak, hogy mi a kívánságuk megint,
 663 10   |              mondtak: (egyszerre húszan) hogy rá akarjuk gyújtani az országházat
 664 10   |         kegyelmetek, drága asszonyságok, hogy odabenn még forróbb az „
 665 10   |              nekik talán a fogvacogásuk, hogy melyik a nagyobb? Amelyiktől
 666 10   |                 kérelmét a fejedelemhez, hogy mondjon le önként a fejedelemségről.~–
 667 10   |               maga hibájábul: nem kérem, hogy menjen; kergetem botszóval.
 668 10   |             mondja válaszul a rendeknek, hogy: „eb ura a fakó!” – akkor
 669 10   |              nagyon kérem kegyelmeteket, hogy a saját magunk és az egész
 670 10   |              országgyűlés azt mondhassa, hogy ennek a mostaninak a határozata
 671 10   |              magukat távol és csendesen; hogy rájuk ne foghassák a beavatkozást.
 672 10   |            bizony mondom kegyelmeteknek, hogy a mai szent napon Rákóczi
 673 10   |               Erre a hitemet kötöm le. S hogy szavam igaz lesz, arra zálogul
 674 10   |             felállított őrök kiáltozták, hogy a hezdáti úton nagy porfellegek
 675 10   |         egymásnak fordított szekerekkel, hogy azokon se gyalog, se lovas
 676 10   |              padlókat. (Tudvalevő dolog, hogy a Kolozsvárról Désre vezető
 677 10   |              olyan elmésen van fundálva, hogy az útba eső Szamosújvárt
 678 10   |             visszatérő küldött kimondta, hogy Rákóczi György nem lép le,
 679 10   |              elhatározott magatartással, hogy az egybegyűlt erdélyi rendek
 680 10   |         felindulás zaja olyan nagy volt, hogy azt meg kellett hallani
 681 10   |               beharapott ajkai elárulák, hogy miben szenved most. Gyűlölnie
 682 10   |               szeretni. Nem veszi észre, hogy fenyegetik ököllel az özvegyasszonyok
 683 10   |                odalenn, nem veszi észre, hogy egy dühös menád felmarkol
 684 10   |           történik e nagy csendességben, hogy az országgyűlés főjegyzője
 685 10   |                várablakban.~Az történik, hogy új fejedelmet választanak.~
 686 10   |                 főúr váltig szabadkozik, hogy ő nem arra való; nincs neki
 687 10   |               kedve, se tehetsége hozzá, hogy ő öregember, lovon sem ülhet
 688 10   |                zöld asztalra, s kivívja, hogy legalább mint elnököt hallgassák
 689 10   |             szavazás mellett, megtartva, hogy a kandidációban az ország
 690 10   |                 maga kért minden embert, hogy őrá ne szavazzanak.~Ezalatt
 691 10   |                  a várablakból láthatja, hogy hull alá a címeres zászlója
 692 10   |                 azokat is ölesd rakásra, hogy ne maradjon, aki megátkozzon!
 693 10   |                 vizes kötéllel, fogadom, hogy utat nyitnak!~Ilka asszony
 694 10   |                 úgy járt Rákóczi György, hogy az ő serege volt megtámadva
 695 10   |                  a felszedett híd miatt, hogy együttes megjelenésükkel
 696 10   |                 de azzal a magabíztával, hogy előtte fegyveres és fegyvertelen
 697 10   |                sípjából. Az azt jelenté, hogy hallgassatok!~A helyreállt
 698 10   |                   alázatos jobbágyainak, hogy akit a ti rendeitek mai
 699 10   |                 fejedelemnek megválaszt, hogy az ország szegény népének
 700 10   |            magyarországi kormányzójának, hogy azonnal minden hadaival
 701 10   |             kánnak, a Mehemed Ghirainak, hogy a Kemény János vezér alatt
 702 10   |              Allah méltóságát nevelje!), hogy minden zászlóival, amik
 703 10   |                 szaporítsa meg), ne csak hogy szabadon ne bocsássa a rabokat,
 704 10   |          esztendejében. Gondoljátok meg, hogy okosat tegyetek-e avagy
 705 10   |                Györgynek látnia kellett, hogy tódul az ő saját nemzetének
 706 10   |       cselédjeinek rangjában következik, hogy csókolják annak a kezeit,
 707 10   |              leterítik eléje a zekéiket, hogy azokon léphessen végig,
 708 10   |              fejedelem megmutatta nekik, hogy hol keressék a koszorúikat,
 709 10   |       koszorúikat, s ezzel bizonyítá be, hogy mégiscsak ő az igazi fejedelem.
 710 10   |                  ellen is.~Rendelkezett, hogy a szekérsáncokat hányják
 711 10   |         kancellárját azzal az izenettel, hogy csak határozzanak tetszésük
 712 10   |        elbontották, amint azt megtudták, hogy Rákóczi György seregével
 713 10   |                 látom arról a zászlóról, hogy a rendek a te édesapádat
 714 10   |              volna kigondolni, mint azt, hogy a derék, jámbor, senkinek
 715 11   |                  leste-várta Perekopban, hogy mikor érkezik meg a Damokos
 716 11   |          leveléből világosan megértette, hogy azonnal hozza ki az úri
 717 11   |                 emberség is azt kívánta, hogy a foglyot nagyon meg ne
 718 11   |             lábán gyalogolni: azt pedig, hogy egy foglyot szekéren szállítsanak,
 719 11   |               meg volt engedve a rabnak, hogy annak a szekérnek a saroglyájába
 720 11   |                nem is hitt egyebet, mint hogy amikorra ő megérkezik a
 721 11   |               mikor felnyitá a zárkáját, hogy a mindennapi piláfot beadja
 722 11   |               között; azt gondolod-e te, hogy énnekem valami nagy gyönyörűség
 723 11   |                itten mindennap elnéznem, hogy hány csetver sót sepernek
 724 11   |               össze a záptenger partján? Hogy hány legyet kapnak el a
 725 11   |            kávéház elejét körülülik? Meg hogy hányat fordulnak egy óra
 726 11   |             nekem senki sem parancsolja, hogy én itt a számba repkedő
 727 11   |                is eleget aggódom miatta, hogy miért nem jön.~– Én azt
 728 11   |                  bizonyos lehetsz, uram, hogy a feleségem azonnal elküldte
 729 11   |                 a pénzt, amint megtudta, hogy te elfogadod.~– Én pedig
 730 11   |                  pedig azt mondom neked, hogy a te feleséged egy nagy … (
 731 11   |                 tálat piláfostul együtt, hogy a murzának szeme-szája tele
 732 11   |              kétezer aranyam a bőrödben, hogy összetörnélek most! – agyarkodék
 733 11   |                Most már az a büntetésed, hogy nem kapsz más ételt. Feleheted
 734 11   |              közben elpanaszlá Kalménak, hogy hogyan járt Tamással.~Kalme
 735 11   |               minek is mondtad neki azt, hogy a felesége „az”?~– Hát mert
 736 11   |             nekem a levelében Akmet bég, hogy ugyan siessek elfogadni
 737 11   |                az, ha itt veszne az ura, hogy másikat kapjon helyébe.~
 738 11   |               Istvánhoz írt.~– Meglátod, hogy itt hagyja az átkozott a
 739 11   |         körömfaladékot.~Tamás tudta azt, hogy ilyenkor a murza alszik,
 740 11   |                csak annyit is szusszant, hogy „hess légy!” Ilyenkor történhetik
 741 11   |                 sokszor háborít az álom, hogy miért nem született a számomra
 742 11   |                 vallása van, ami tiltja, hogy egy szív két szívet zárjon
 743 11   |                sejthette volna előre is, hogy a sok nyájasságnak, barátságnak
 744 11   |                engemet láttál. Tudhatod, hogy semmi hibám nincsen. Még
 745 11   |            falatomnak felét félreraktam, hogy teneked juttassam.~– Elismerem.
 746 11   |                az Isten.~– Azt is tudod, hogy nem játék, amit teszek.
 747 11   |              Mert ha megtudná Buzdurgán, hogy téged meglátogatlak, mozsárban
 748 11   |                közel vagyok; azt hiszem, hogy idvezültem, mikor a szemedbe
 749 11   |                  Meg tudnék halni azért, hogy szeress. És te engem mégsem
 750 11   |                van feleségem.~– Az igaz, hogy Buzdurgán az én uram, mert
 751 11   |                  nekem, az is azt tenné, hogy nem őtet venné fel a hátára,
 752 11   |                    Ne bizonyítsd. Tudod, hogy a ti országotokban van olyan
 753 11   |         országotokban van olyan törvény, hogy ha egy asszonynak az ura
 754 11   |                meg az én drága Ilkámnak, hogy kövesse, és éntőlem elválasztva,
 755 11   |              kétszer Tamás vagyok benne, hogy ő engemet nyomorult rabságomban
 756 11   |               hisz.~– Nem álmodja-e meg, hogy egy más asszonynak szemei
 757 11   |              kutyáért? S mikor megtudja, hogy még nincs itten, dúl-fúl,
 758 11   |                  a félrerakott haragját, hogy egyszerre elborítson vele.
 759 11   |            édesgetéssel a kezére járnom, hogy még egy napot várjon, ne
 760 11   |               rajta veszni.~– Én hiszem, hogy ez a mai nap utolsó napja
 761 11   |              várakozásnak.~– Én óhajtom, hogy az legyen. Ma még meg is
 762 11   |                át.~Csak arról tudta meg, hogy dél van, mikor a murza hazaérkezett
 763 11   |           megfogott a pók.~„Úgy látszik, hogy a murza ma böjtöt akar tartatni
 764 11   |                hasist tettem a kávéjába, hogy egy napig ott marad a paradicsomban.
 765 11   |               bízd rám magadat. Mondtam, hogy megszabadítalak. Elébb lakjál
 766 11   |            paradicsomban van most. Nézd, hogy ragyog az arca a gyönyörűségtől!
 767 11   |                  táncol körülötte. Nézd, hogy mosolyog reájuk!~S mikor
 768 11   |                 S mikor azt látta Kalme, hogy a vendége mégiscsak nagyon
 769 11   |                  éhes volt arra a hírre: hogy megérkezett-e hát a váltságdíja?
 770 11   |          váltságdíja? Csakugyan itt van? Hogy jött meg? Ki hozta el?~–
 771 11   |            mindent.~– Csak annyit mondj, hogy szabad leszek-e már?~– A
 772 11   |            megrettent. Az jutott eszébe, hogy az a lánc az ő személyének
 773 11   |          Buzdurgán murza nem azért adta, hogy az ablakon kidobálják. Hát
 774 11   |             rajta a fejét, utána nézett, hogy hová esett a lánc?~Az biz
 775 11   |                csúfítva Isten remeklése, hogy irtózat volt ránézni. Átkozott
 776 11   |              megigézte ez a rémtekintet, hogy nem bírt tőle megválni;
 777 11   |              vitéz. Ezzel is az történt, hogy Buzdurgán murzával kihozatták
 778 11   |        váltságdíjt ígérve érte. Ő aztán, hogy hasztalan várt a váltságdíjra,
 779 11   |                 fordítá az arcát. Tudta, hogy irtóznak tőle.~Kalme a kezével
 780 11   |                  az elcsúfított arcúnak, hogy vegye fel a láncot, s vigye
 781 11   |                  úgysem jó az egyébre. S hogy Tamásnak nem akarózott a
 782 11   |                   No, hát ha nem akarod, hogy szerelemről beszéljünk,
 783 11   |            Istenhez.~– Hát azt gondolod, hogy az a tízezer meg tízezer
 784 11   |                  az Istenhez? Azt várod, hogy a te imádságodat meghallgassa,
 785 11   |        megszabadulásodat: hát mondhatom, hogy hiába vártad.~– Mit szólsz?~–
 786 11   |             vártad.~– Mit szólsz?~– Azt, hogy még ma sem érkezett meg
 787 11   |      édesgetéssel végre kivettem belőle, hogy miért dúl-fúl? A kántól
 788 11   |                 A kántól kapott levelet, hogy minden hadaival azonnal
 789 11   |                nem érik. Értheted ebből, hogy miért pusztítanak aztán
 790 11   |               fel Tamás.~– És hát tudod, hogy kinek lesz ezúttal jaj?
 791 11   |                   A szultán parancsolta, hogy az engedetlen országot meg
 792 11   |             minden ijafiával együtt ide, hogy legyenek egy csomóban”.~–
 793 11   |                te városodnak a helyét.~– Hogy én most nem lehetek otthon! –
 794 11   |             arról akarok neked beszélni, hogy hogyan légy otthon – hamarább,
 795 11   |              hozzád tartozandók. Akarod, hogy erről beszéljek?~– Kérlek,
 796 11   |                   mert akkor azt hiszem, hogy az vagyok. No, hát közelebb
 797 11   |            kellett ülnie a kadina mellé, hogy az a fülébe suttoghasson.~–
 798 11   |                az?~– Te talán nem tudod, hogy a lopás rossz cselekedet?~–
 799 11   |                  Vagy kérdezték tőletek, hogy akartok-e velük jönni? Kezük
 800 11   |                még az a jó is lesz majd, hogy ez a pénz a murzának arra
 801 11   |               pénz a murzának arra való, hogy a seregeit élelmezze, amíg
 802 11   |        összeszedi a költséget, meglehet, hogy a szultán haragja elmúlik,
 803 11   |                  földön, azt sem tudnád, hogy merre illanj; mindenütt
 804 11   |              akarnék innen kiszabadulni, hogy a te hazádba menjek: hanem
 805 11   |                 te hazádba menjek: hanem hogy a magam országát lássam
 806 11   |        szolgaságba futsz.~– Már az igaz, hogy magyar létemre sok megaláztatást
 807 11   |                se tiszteletet, csak azt, hogy odaülhessen a lábadhoz,
 808 11   |                  is belefoglalom. De az, hogy velem jöjj, merő lehetetlenség.
 809 11   |                 oldoz.~– Nem kívánom én, hogy te légy hozzám kötve – mondá
 810 11   |             kihulló könnyel sem mutatom, hogy fáj-e valami. Csak dalló
 811 11   |                  adtam oda; nem tehetem, hogy csak egy morzsáját is ennek
 812 11   |                  engemet magaddal vinni, hogy a szívedet odaadtad a feleségednek?
 813 11   |                Majd én elmondom teneked, hogy hová jutott az a te drága
 814 11   |             ezekből a villogó szemekből, hogy minden rosszra el kell készülnie.
 815 11   |            tetemen, hátára fordítva azt, hogy a kaftánja belsejéből előkereshesse
 816 11   |           elkezdett rémségesen horkolni, hogy csak úgy rengett bele a
 817 11   |                  gonoszságot is megtéve, hogy egyszer-egyszer belekapott
 818 11   |               Pénze, kincse elég sok rá, hogy az urát kiválthassa, mihelyt
 819 11   |              szíve páncélján.~– No, ugye hogy van ilyen nevű ember a világon?
 820 11   |                Azt mondja levele elején, hogy siessen a Damokos Tamás
 821 11   |                 a te felvilágosításodra, hogy tudjad mit cselekedjél,
 822 11   |             timbura.~– „Hála az egeknek, hogy mi ismét egymásé lehetünk.
 823 11   |              fejedelem bölcsen rendelte, hogy az uram fogsága alatt kegyelmed
 824 11   |          tihajájával a váltságdíj iránt, hogy sohase legyen vége. Mert
 825 11   |                  egy szent.~– Látom már, hogy milyen nagyon tudsz szeretni.
 826 11   |        rimánkodott előtte.~– Gondolj rá, hogy ha a murza fölébred, egész
 827 11   |                  De azt is meggondoltam, hogy ha én most magamat szökéssel
 828 11   |             higgye a murza, ha fölébred, hogy szökni akartam, amíg ő aludt.~–
 829 11   |                     Nem! Szentül hiszem, hogy holnap reggelig, amíg a
 830 11   |           fejében:~– Köszönd Istenednek, hogy állhatatos voltál! Mert
 831 11   |                 rá a börtönajtót.~      ~Hogy a váltságdíj nem érkezett
 832 11   |               meg másnap reggelre sem, s hogy miért nem érkezett meg,
 833 11(1)|          Györgyhöz írtak, elpanaszolván, hogy két társukat erős eskü mellett
 834 11(1)|             mellett elbocsáták az uraik, hogy hazamenvén Erdélybe, mind
 835 11(1)|                  hittel igen esküdtenek, hogy az élő Isten őket, ha kötéseknek
 836 12   |           egérfogó~Rájöttem én már arra, hogy a dicsőség nem ér egy fadorombot.
 837 12   |             Nagyváradra, onnan nézte el, hogy kapitulál az erős Jenő vára
 838 12   |                Erdélyről.~Amire jó, azaz hogy nagyon is rossz volt a jenői
 839 12   |               jenői győzedelem, az lett, hogy Rákóczi György most aztán
 840 12   |             csapatokkal, s kihirdetteté, hogy a fejedelmi trónt ismét
 841 12   |             egynek még kell jönni hozzá, hogy ki legyen a quadratum!~II.
 842 12   |                afelől biztosítani magát, hogy el ne pártoljanak tőle.
 843 12   |           rendeli, akinek gondja lészen, hogy a betörő gonosz ellenség
 844 12   |         hadnagyukat, Czirjék Boldizsárt, hogy beszéljen a fejével a kapitánynak.~–
 845 12   |             komám, Están uram. Ugyan jó, hogy ma jött kegyelmed, nem tegnap,
 846 12   |                 mondhatná a székely azt, hogy „ma nem”. Mert hát, tudja
 847 12   |              kolbász”, az is igaz pedig, hogy „jobb egy lámpás elöl, mint
 848 12   |                 azt tartják a székelyek, hogy „kötve kell hinni a komának”,
 849 12   |               biz azok azért vakaróznak, hogy mindenképpen szeretnék tudni,
 850 12   |            mindenképpen szeretnék tudni, hogy miféle állapotban került
 851 12   |         állapotban került ide kegyelmed, hogy ennek a várnak ura legyen?
 852 12   |               ennek a várnak ura legyen? Hogy nem származik-e ebből majd
 853 12   |           hatalommal jött ide kegyelmed, hogy a fejedelem parancsolatjára
 854 12   |             kirakják innen velük együtt, hogy a lába sem éri a földet.
 855 12   |               senki sem hallgathatja ki, hogy mit beszélnek, hacsak nem
 856 12   |              ajtó felől, mert tudta jól, hogy a székely „hadnagy”, akinek
 857 12   |              szólt:~– Isten úgy tartson, hogy szívemből kívántam, hogy
 858 12   |                 hogy szívemből kívántam, hogy újra megláthassam kegyelmedet
 859 12   |                   arról is meggyőződött, hogy nincsen a markában valami
 860 12   |                   nem csak azt kívántam, hogy visszajőjj ide, de hogy
 861 12   |                  hogy visszajőjj ide, de hogy itt is maradj.~– Hát hisz
 862 12   |            hozott magával a fejedelemre! Hogy betört a diétába, s még
 863 12   |                 rendeket is kényszeríté, hogy a fejedelmet detronálják,
 864 12   |              annyira ment a vakmerősége, hogy még a fejedelem lovának
 865 12   |                 Az ember úgy is vehette, hogy a Damokosné cselekedete
 866 12   |                  nagy bolondság; úgy is, hogy a fejedelemé volt az.) –
 867 12   |          porontyát. S fáj a szívem érte, hogy így egyszerre árvákká, földönfutókká
 868 12   |              többé. Azt úgy elcsúfítják, hogy nem marad rajta emberi ábrázat,
 869 12   |           kivette a selyem zsebkendőjét, hogy megtörülje a szemeit erre
 870 12   |                  valld meg igaz hitedre, hogy most is szereted Damokos
 871 12   |             Tudom már, mit akarsz ezzel? Hogy hát legjobb lenne, ha elvenném
 872 12   |                  Magam is tudnám én azt, hogy Ilkát meg kellene nyernem,
 873 12   |                  ugye?~– No igen. De még hogy a fődolgot megvalljam: bizony
 874 12   |              nincs választva. Azt pedig, hogy a rabságba rekedt férjétől
 875 12   |                 irántam való utálkodása, hogy még maga elé sem ereszt,
 876 12   |              Csak elfutna tőle. Hidd el, hogy nem teérted, hanem őérte
 877 12   |              őérte beszélek. Mert látom, hogy így elpusztul, s nincs más
 878 12   |              lehetne őt rákényszeríteni, hogy ő maga adja mindenbe a beleegyezését.~–
 879 12   |               várfalba úgy van beépítve, hogy a cselédségből senki se
 880 12   |             éjjel ég a mécses. Láthatod, hogy mikor jött el az időd. Az
 881 12   |                  a szobába. Akkor aztán, hogy miként viseled magadat?
 882 12   |           meggyőzte Apor Istvánt afelől, hogy Czirjék igaz jóakaró embere.~
 883 12   |                 is várhatta Apor István, hogy beesteledjék. A székelyek
 884 12   |              címerterem előtti tornácba, hogy ott legyenek éjjel, így
 885 12   |                   A csizmáit is lehúzta, hogy a lépteinek semmi hangja
 886 12   |           elfújta a gyertyát, észrevéve, hogy a Czirjék említette hasadékon
 887 12   |            Lebontja a szép hosszú haját, hogy újra befonja, s nagyot bámul
 888 12   |           befonja, s nagyot bámul rajta, hogy egy szál ősz hajat talál
 889 12   |              támadt, mikor hírét hozták, hogy a férjeért küldött váltságdíjat
 890 12   |                 másikat hagyva feltárva, hogy onnan fekhelyéről a gyermekekre
 891 12   |                  mélységbe.~Szerencséje, hogy szalmára esett: nem törte
 892 12   |          felnyitni az ajtót.~– Ugyan jó, hogy már felöltözve talállak,
 893 12   |                 mondd meg nekem azonnal, hogy kinek hívják igazi néven
 894 12   |                 én addig meg nem mondom, hogy hol van a pékbolt, ahol
 895 12   |                akkor bizonnyal megkapom. Hogy a pénzt hogy veszem el tőle,
 896 12   |         bizonnyal megkapom. Hogy a pénzt hogy veszem el tőle, az aztán
 897 12   |             futtatok ide a hadnagyokhoz, hogy hol keressék a kapitányukat,
 898 12   |              Tamásné elé, aki azt hitte, hogy boszorkányság van a dologban:
 899 13   |          beavatni. Megtudta már Aportól, hogy mi az igazi neve Mundukának,
 900 13   |             legelébb is az a fő gondunk, hogy Mundukától visszakapjuk
 901 13   |                 a brassói királybírónál, hogy fogassa el az embert.~–
 902 13   |              körül. Ezek közé tartozott, hogy a görögök saját bírót választottak
 903 13   |              volt; engedelmet kért tőle, hogy ilyen sokra megy a csekélység,
 904 13   |                  ha azt mondta a vendég, hogy most nincsen pénze, hát „
 905 13   |                Észreveszi az emeléséről, hogy arany-ezüst van benne.~–
 906 13   |             Megtanulták már a brassóiak, hogy vassal nem jó verekedni,
 907 13   |             mikor előveszi az erszényét, hogy fizessen: meglátják, s agyonütik
 908 13   |            levelet, s megmondjátok neki, hogy mennyi pénzt fizessen helyettetek
 909 13   |                nekem, s akkor megtudjuk, hogy melyikünk tartozik a másiknak?
 910 13   |                Vádolta most már a lelke, hogy minek kapkodott a fejedelem
 911 13   |                 sem árulta el Nogálinak, hogy vagynak még más kétezer
 912 13   |                 Ellenben csak azt várta, hogy besötétedjék. Akkor egy
 913 13   |                 de elbámult volna rajta, hogy micsoda furcsa dolgokat
 914 13   |         kulacsából. Ki hitte volna róla, hogy ilyen gonosz szellem lakik
 915 13   |                bizonyos lehetett felőle, hogy Dimbora Lupujt otthon találja.
 916 13   |                   Munduka Ravasel látta, hogy itt életre és pokolra megy
 917 13   |             tudta. Bizonyos volt felőle, hogy ha ő azt a szentelt viaszgyertyát
 918 13   |                  a sárkány a szeme közé, hogy attól a gyertya is elaludt,
 919 13   |                 bá érezé a nehézségéről, hogy annak arannyal kell tele
 920 13   |           Mindebből pedig az a tanulság: hogy az ördögre nagy szükség
 921 13   |              majd. Hanem azt tanácsolom, hogy mindjárt útra keljetek;
 922 13   |             megtudja, szentül azt hiszi, hogy sok pénzt viszen magával,
 923 13   |              beletettek a törvényeinkbe, hogy nekünk görögöknek nem szabad
 924 13   |                  azt a kerülőt tennetek, hogy a veszedelemnek kitérjetek
 925 14   |         hadnagynak, melyben tudtára adá, hogy hol keressék az eltűnt várkapitányt,
 926 14   |         állapotába. Bosszantotta nagyon, hogy ilyen együgyű módon engedte
 927 14   |            dolgát rábízni. Hiába mondja, hogy hiszen Oroszlánszívű Richárdot
 928 14   |                 kigúnyolni. Nem várja ő, hogy érte jöjjenek, hanem kitör
 929 14   |                   Egy kés elég a rabnak, hogy a falát keresztülássa, akármilyen
 930 14   |               akkora rést vájt a falban, hogy maga is belefért; s nagy
 931 14   |                 vigasztalására szolgált, hogy a hátralevő falon keresztül
 932 14   |            neszből meghallhatott annyit, hogy a toronyőrök trombitálnak.
 933 14   |              csak az órájáról tudta meg, hogy mennyire haladt az idő;
 934 14   |                mennyire haladt az idő; s hogy éjfél van és nem dél. A
 935 14   |                 ha maga Sámson volna is. Hogy vágja magát ezen a nagy
 936 14   |                 ide!~No de jól van: alig hogy e szót kimondá Apor István
 937 14   |            uruknak a keresésére: tudván, hogy itt kell neki valahol eldugva
 938 14   |    csendességében, meghallották a neszt, hogy kaparja ő belülről a börtöne
 939 14   |             csákányt, vasrudat ragadtak, hogy ők meg kívülről bontsák
 940 14   |                 Még az is eszébe jutott, hogy Dimbora Lupujhoz is el lehetne
 941 14   |            keresztül, ha azt nem akarta, hogy a pányva a nyakára szoruljon.~
 942 14   |                 pedig az a magyarázatja, hogy nem Apor István uram darabontjai
 943 14   |       váltságdíjat. Nagyon számított rá, hogy még a szeretőjét is ott
 944 14   |             ébredének fel. Akkor látták, hogy benn van az ellenség a várban.
 945 14   |                 a szép asszony bennetek, hogy melyitek szebb legény a
 946 14   |                 hát már meg Apor István, hogy bizonyára van Isten a föld
 947 14   |        visszatérének, hírül hozták neki, hogy a keresett szép asszonyt
 948 14   |                  vének és ráncos képűek. Hogy az asszonyuk hová lett,
 949 14   |                 el, bizony mondom neked, hogy olyan dolgot hallasz, amilyent
 950 14   |               fejed érti meg.~Azt pedig, hogy hol van most Damokos Tamásné,
 951 15   |             borulva, jelenti alázatosan, hogy odakinn az udvarban egy
 952 15   |              Pedig olyan nagyon kívánta, hogy valaha az életben ezzel
 953 15   |             asszonnyal összetalálkozzék, hogy aztán hadd lássák, melyik
 954 15   |                 a tükre is azt vallotta, hogy szebb asszony nem lehet
 955 15   |                  Jöhet az a másik!~Inte, hogy vezessék be az udvaron várakozó
 956 15   |                 anyja suttogva biztatja, hogy ne féljen semmit; csak ővele
 957 15   |             elfoglalva, egészen felejti, hogy a ház úrnőjét köszönteni
 958 15   |                látja vágytársnéja arcán, hogy annak a kis kölyöknek a
 959 15   |                őelőtte, úgy ahogy illik, hogy az ajtónál belépve, leborulna
 960 15   |           kedvenc nejét bízta meg azzal, hogy távollétében az érkező leveleit
 961 15   |           megfizesse, mikor neki lészen. Hogy mikor lészen, azt ő tudja
 962 15   |             neked az ő feleségéről írék, hogy más lator férfival, az Apor
 963 15   |             Ravasel harámbasával, azért, hogy az Damokos Tamást rabságba
 964 15   |         Tsiragány-palotába, ahová tudod, hogy egy kapun megy be az ember,
 965 15   |            Damokos Tamásnak a váltságát, hogy neked átadjam, s az uramat
 966 15   |                 kiváltsam rajta. Kérlek, hogy fogadd el; számláld meg,
 967 15   |                 nézd, ez a két kisgyerek hogy örül, hogy repes, hogy mindjárt
 968 15   |                 két kisgyerek hogy örül, hogy repes, hogy mindjárt megláthatják
 969 15   |         kisgyerek hogy örül, hogy repes, hogy mindjárt megláthatják az
 970 15   |            egyszerre kilátom.~– Kívánom, hogy kilásd. De ha nem találnád
 971 15   |                 a kadina az eunuchoknak, hogy hozzák fel az udvarba mind
 972 15   |              Ekkor Kalme azt parancsolá, hogy tereljék fel a többi rabokat
 973 15   |             aztán Kalme parancsot adott, hogy hozzák elő a bőrlúgzóból
 974 15   |              ajtaján; nem törődött vele, hogy férfiszem látja fátyolatlan
 975 15   |                   De meg az sem illenék, hogy útközben fosztogatásokból
 976 15   |                   mert akkor, nem tudod, hogy nem öllek-e agyon, s elveszem
 977 15   |              fenyegetéstől Ilka asszony, hogy egy pillanatig sem maradt
 978 15   |               visz magával.~Csak azután, hogy a kapun kívül voltak, s
 979 15   |             kapun kívül voltak, s látta, hogy senki sem kergeti, tért
 980 15   |                  helyeselni fogja-e azt, hogy a felesége ennyi rabot elbocsátott,
 981 15   |          beledobatja a nagy vízesésbe.~– Hogy az Úristen pusztítsa el
 982 15   |             Tamás, ha előre tudta volna, hogy az Úristen meghallgatja
 983 16   |                  mely azt sem tudta már, hogy kinek engedelmeskedjék,
 984 16   |          rémületet támasztva maga előtt, hogy senki sem mert neki ellentállni,
 985 16   |        megterhelték magukat zsákmánnyal, hogy többet nem bírt el a ló
 986 16   |               hát akkor ő még azt hitte, hogy ez a vár a székelyek kezében
 987 16   |                 semmit sem tudott arról, hogy milyen furfanggal foglalták
 988 16   |          világosítsad fel a bennlevőket, hogy mi nem vagyunk tatárok,
 989 16   |       Rákóczi-várban, nem is gondolt rá, hogy azt hátulról, Moldvából
 990 16   |             Amint annak híre futamodott, hogy hazakerült a Damokos Tamás
 991 16   |                  a lófők hada Krímiából, hogy be is vették a Rákóczi várát,
 992 16   |         hiányzott.~Mikor Tamás megtudta, hogy Mikóújvárát is elvette a
 993 16   |          várukból? Azok azt felelték rá, hogy „mikor nem volt lovasságunk!”
 994 16   |                 előtt; amiről azt hitte, hogy a gyökerét is kitépte már
 995 16   |                 pedig az volt a szokása, hogy ahol váratlan ellenállásra
 996 16   |              Buzdurgán murza dühös volt, hogy így elállják az útját.~Kilovagolt
 997 16   |          kiabálni, olyan szörnyű hangon, hogy félmértföldnyire is meg
 998 16   |                más.~Damokos Tamás látta, hogy ezt a harcot nem kerülheti
 999 16   |                  csúfondárosan:~– Hát te hogy szöktél meg a csávagödörből,
1000 16   |            esztrengára veszem a kadinát, hogy mint jutottál az ő öveihez?