Part

 1 1 |               No csak ne ijedj meg magyar – biztatá magát az ezermester: –
 2 2 |           látványra: „Ni, a bolond magyar, inkább elöli magát, mint
 3 5 |           hallotta, hogy a szegény magyar raboknak a tatár tört kölest
 4 5 | elfeledhet-e valaki egy ilyen deli magyar asszonyt? Aztán kiért? Egy
 5 6 |         rabszolga cenk, hanem igaz magyar nemes! Hivass ellenem férfiakat,
 6 6 |           a titkos érzésről, ami a magyar föld lakóját hazájához vonzza:
 7 6 |      zsinórkacskaringókhoz, amik a magyar dolmányra elül-hátul felvarrva
 8 6 |         hogy ha egy ilyen zsinóros magyar a cserkeszek közé tévedne,
 9 7 |           olyan faedényt, amiről a magyar azt énekli, hogy „aszúszőlős
10 8 |         Hanem aztán megint van egy magyar példabeszéd, ami azt mondja,
11 8 |           a gyanúnak, hogy előkelő magyar főúr, az Apor famíliából,
12 8 |      lovaikon, középen a két utazó magyar uraság, hátul a hat török
13 9 |         testemtől. Felvilágosodott magyar emberek a tizenhetedik században
14 10|          bánya tulajdonosa, gazdag magyar főúr, pompás lakomát rendezett
15 10|            mindennapi szavuk.~És a magyar urak naponként nem tehettek
16 10|       Damokosné – kilencvenezer jó magyar hazafinak nem harangoznak
17 10|           dzsiriddel, mint ahogy a magyar menyecskék tudnak hadakozni
18 10|       botszóval. Hát annyi ezernyi magyar vitéz nem több a birkánál?~–
19 10|       félhold fegyvere megalázva a magyar földön: felét a török hadnak
20 11|          egész országot, ahol csak magyar lakik, amíg csak a német
21 11|         futsz.~– Már az igaz, hogy magyar létemre sok megaláztatást
22 15|           A Damokos Tamás nevű rab magyar urat, volt székely főkapitányt,
23 15|          paripát, ahányan vagytok, magyar rabok. S aztán nehogy a
24 16|            előre be a várba. Neked magyar gúnyád van, beeresztenek,
25 16|              Mert ha én bemegyek a magyar ruhámmal a Rákóczi-várba,