Part

  1 1 |               aki odament Allah elé, azt követelve, hogy adjon neki
  2 1 |        nyújtódi Damokos Tamás, amint azt látta, hogy a fejedelem
  3 1 |       irgalmat-kegyelmet könyörögni: azt mondá a hadnagyának, Czirjék
  4 1 |           kén’ kibújnunk.~– Én pedig azt nem tanulom meg. A fejedelem
  5 1 |           bennünket rabságra ejt, az azt rögtön prédára ejti: csak
  6 1 |       kezdett volna, hát legelébb is azt tette, hogy egy bádog szelencéből,
  7 1 |              hadnagy, s ez ellen meg azt a fortélyt gondolta ki,
  8 1 |        Meglátták a hátán a turbát, s azt már tudja a tatár, sok százados
  9 1 |           Czirjék Boldizsár bá tudta azt jól, hogy ez az ő két stratagémája
 10 1 |         bundájába egy nagy batyunak. Azt a saját hátára vetette.~–
 11 1 |            nyert egy kis egérutat, s azt arra használta fel, hogy
 12 1 |           hátán a menekülőt, s aztán azt gondolták, hogy az a tó „
 13 1 |              utána rúgtattak, amivel azt nyerték, hogy valami húszan-harmincan
 14 1 |   beleszakadtak a jégbe: egynehányan azt is megpróbálták, hogy úsztatva
 15 1 |            üldözött kezében nincs; – azt pedig „még” nem tudták,
 16 1 |         fundálnak mármost a tatárok. Azt kivehette, hogy azok most
 17 1 |            nem tanulta a geometriát! Azt gondolják, hogy ők nem engem
 18 2 |             módjára lefelé csüggnek; azt kivágta a fejszéjével. Alul
 19 2 |           szánkóra, s aztán elkezdte azt a két sarkával előre csúsztatni
 20 2 |            volt hóval. Az ember csak azt kockáztatta, hogy valahol
 21 2 |          odalenn a mély útban mások.~Azt is megtudta, hogy kicsodák.
 22 2 |             akadva három nyílvessző: azt a tatárok lőtték bele futtában,
 23 2 |             ember van ott az odúban.~Azt tette hát, hogy lenyiszálta
 24 2 |      medvének a két hátulsó lábát, s azt a két kezébe fogva, visszament
 25 2 |             összeakadt egy emberrel; azt megölte, felvitte a barlangjába,
 26 2 |         turbát is odavitte. Meg kell azt ott kapni.~Csakhogy a barlanghoz
 27 2 |           vissza a szűk ösvényről, s azt a hírt vitték a többieknek,
 28 2 |           markával egy kis hólabdát, azt továbbhentergette a hóban,
 29 2 |               hanem hát Boldizsár bá azt tartá, hogy nem illik az
 30 2 |              mellett, s odajárulván, azt mondá a tatárnak:~– Ugyan
 31 2 |          csak a tatárt a hátamon; de azt ne a vasvilla nyelével,
 32 3 |       átözönlő tatárok elfogadására, azt megírtuk egy másik könyvben.
 33 3 |    megérkezni, de bizonyosan megjön, azt már tudta az ezermester,
 34 3 |      védtelenül hagyott Erdélynek, s azt véges-végig pusztítja, de
 35 3 |          gazdag Mikó Ferenc építteté azt, aki nagy becsületben állt
 36 3 |              de I. Rákóczi meghagyta azt az özvegynél. Itt tartotta
 37 3 |               s egész Krakkóig ment, azt el is foglalta, mert szép
 38 3 |              letörülte a könnyeit, s azt mondá Boldizsár bának, hogy
 39 3 |           Majd erőssé tegyük. Te már azt csak bízd rám, édes húgomasszony.
 40 3 |             majd előteremtem én.~Biz azt a Mikóújvárát nem nevezték
 41 3 |           egy kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de
 42 3 |              töltés, inkább, hogysem azt az ezernyi homokszemet egyenkint
 43 3 |       zacskót; azután pedig betömjük azt mentül lazábban száraz homokkal.
 44 3 |          fundálta ki, hogyan nem, én azt meg nem mondom; de végre
 45 3 |             meg nem mondom; de végre azt is csak előállítá Boldizsár
 46 3 |              feketét, hanem fehéret: azt mondta, hogy ez azért jobb,
 47 3 |           földből hányt bástyákra, s azt mondta, hogy „No már most
 48 3 |          őket. – Azok fel sem vették azt a kis földtúrást ott a síkságon,
 49 3 |          küldött. Mindig így szokták azt, kozákok, tatárok: akik
 50 3 |             ilyen fenyőfa-csatakígyó azt a tréfát mívelte, hogy nagyon
 51 3 |       Boldizsár bá azonban jól tudta azt, hogy mikor valaki a tatárt
 52 4 |            százszor is köszönte neki azt a sok jó szolgálatot, amit
 53 4 |       bosszúságtól viszketett az!) s azt dörmögé, hogy biz a jó fejedelem
 54 4 |       földindulás. Ugyan hogy tudtad azt ide beereszteni?~– Ugyan
 55 4 |        boldogságot, s képes rá, hogy azt semmivé tegye, csak azért,
 56 4 |         akinek ő lett a gyámja, mert azt egy ingben, mezítláb teszi
 57 4 |           van rája bízva. Akkor mind azt mondja, „Majd holnap, majd
 58 4 |        megszabadíthatna valakit, még azt is restelli; ha a lábával
 59 4 |         eltaposhatna egy üszköt, még azt sem teszi meg: elnézi, csupa
 60 4 |           nagyon jó akaróm.~– Hiszen azt is tudom.~– Gyászos özvegységem
 61 4 |               és énekelt mellé! Mert azt hitte, hozzámegy. Szerelmes
 62 4 |         minden birtoka visszaszállt, azt a szót ejté ki, hogy bizony
 63 4 |              a lelkében: ő nem hitte azt, hogy rossz emberek lehessenek
 64 4 |            nem kutyafejű tatárok), s azt gondolta Boldizsárról, hogy
 65 5 |           egész világban. Nem tudták azt sehol előállítani. Rabszolga
 66 5 |           idő szerint a „buzdurgán”.~Azt a zománcos színt, azt a
 67 5 |                Azt a zománcos színt, azt a kígyófényhez hasonló aranyezüst
 68 5 |              aranyezüst ragyogványt, azt a művészi préselést, azt
 69 5 |             azt a művészi préselést, azt a magas ízlésre mutató rajzot,
 70 5 |             gazdája lett.~Így hozták azt hírül Ilka asszonynak a
 71 5 |           nem volt képes enni, mikor azt hallotta, hogy a szegény
 72 5 |     asztalánál, utoljára megsokallta azt a sok szerencsétlenkedést;
 73 5 |            akarsz? Honnan jössz?” Ha azt mondta a jámbor: „Krímiából”,
 74 5 |           jámbor: „Krímiából”, akkor azt kérdezte: „Ettél-e altyinnát?”,
 75 5 |       Ettél-e altyinnát?”, arra akár azt mondta a góbé, hogy „Ettem
 76 5 |            hogy „Ettem bizony”, akár azt, hogy „Nem ettem”, mindenképpen
 77 5 |         Krímiában, annak tudnia kell azt, hogy az altyinna a legkisebb
 78 5 |             hallott a többi valamit, azt azután tódítja tehetsége
 79 5 |              tán kegyelmed?~– De bíz azt gondolom én, hogy ő uszítja
 80 5 |             De már ugyan miért tenné azt?~– Hát azt is kitalálom
 81 5 |         ugyan miért tenné azt?~– Hát azt is kitalálom én, ugyebár,
 82 5 |   váltságdíjára a tatár tihajájával? Azt mondja: négyezer aranyat
 83 5 |          nagy ijesztgetés. De hát én azt mondom, hogy ne tedd. Beéri
 84 5 |       énelőttem.~– Hiszen ne vedd ám azt úgy, ahogy ezek a gyászvitézek
 85 5 |             a palotás műhelyébe, ott azt bízza rá, hogy a legfinomabb
 86 5 |             a világi pompában. Aztán azt se hidd el ám senkinek,
 87 5 |             hozzá – mondá Czirjék. – Azt is vedd fontolóra, hogy
 88 5 |             erre a kecsegtetésre, és azt mondá Boldizsár bának, hogy
 89 5 |            Te csak mondd neki mindig azt, hogy itt van a kétezer
 90 5 |          persze hogy elmondta előtte azt, amiben vigasztalását találta.~
 91 5 |         Láncra verték? Ütik-verik?~– Azt nem teszik. Sőt inkább…~–
 92 5 |         tovább ne add Están komámnak azt, amit tőlem hallottál? Most
 93 5 |            reszket a szívem, hogy ha azt a murza egyszer meg találja
 94 6 |              először lát havat esni, azt hiszi, gyapot hull az égből.
 95 6 |     kegyetlen hideg szél. Úgy szokta azt a burána asszony. Elvégezte
 96 6 |         főkapitánya vagyok.~– Héj ha azt tudom, nehezebb láncot tetetek
 97 6 |            szoktunk ilyenkor.~– Hisz azt tudom bolond nélkül is.
 98 6 |             hordatott fel a gyárból, azt rakatta a tűzre. Buzdurgán
 99 6 |             a tűzre. Buzdurgán murza azt hitte, hogy a poklok kéménye
100 6 |           Először is elengedem neked azt a kétszáz korbácsot, amit
101 6 |           vagy, meg Tamás is? Ej, ha azt tudtam volna, dupla váltságdíjat
102 6 |        könnyebben kiteremtenék érted azt a kétezer aranyat.~– Kiteremti
103 6 |         kétezer aranyat.~– Kiteremti azt az az egy is, kegyelmes
104 6 |           volt mind a két szakmában; azt is mondhatjuk, hogy nagyiparos.
105 6 |           nem került nála vásárra. Ő azt sokkal gyakorlatibb úton
106 6 |             vagy asszonyféléből csak azt hozta el, ami nagyon szép
107 6 |          nagyon szép és fiatal volt. Azt azután megtartotta magának
108 6 |             délután Damokos Tamásnak azt a munkát adta a főkertész,
109 6 |          egyszer parasztmunkába fog, azt nagy sietve elvégzi; nem
110 6 |              ott a virágágyak között azt a két kast; az egyiket tele
111 6 |            ágában sem volt, hogy még azt is megvizsgálják.~A jó Damokos
112 6 |               ahány annyiféleképpen. Azt, hogy ki közöttük a legelső
113 6 |         eltakarja az arcát felhővel, azt mondva: most világíts te
114 6 |             lelkecskéim, énekeljétek azt a zsoltárt, hogy „A Sionnak
115 6 |     valamennyi felkacagott. Elhiszem azt, hogy mikor egy pogány isten
116 6 |          ajkot látott megnyílni, hát azt mondta, hogy „de bizony
117 6 |             keresztyén módra?~Dehogy azt cselekszi! Sőt inkább letépi
118 6 |             szeretné ledobni magáról azt az átlátszó koporsófödelet,
119 6 |             beletemetni abba a tűzbe azt a bűbájos vétkezőt, aki
120 6 |             födele olyan nehéz, hogy azt egy Toldi Miklós sem tudná
121 6 |          zsinóron. – A csábalak most azt is odaveti a tűz közé.~A
122 6 |             ragyogóhoz, s felragadva azt két sámsoni öklébe, a fogantyúnál
123 6 |        sóbálvány korában, elámulva s azt sem tudva, égen jár-e, vagy
124 6 |             nem tudja hasznát venni. Azt is eltűrte, hogy az egyik
125 6 |            tartunk törvényt fölötte. Azt mondja, vitéz volt: megérdemli,
126 6 |           igaz járatbeli ember.~– Te azt mondád – szólt Kalme –,
127 6 |            soha hírét sem hallottam, azt se írni, se olvasni nem
128 6 |              olvasni nem tudom: mert azt az én hazámban nem ismerik.~–
129 6 |           teszik.~– Az már meglehet. Azt mondom rá az egyszeri székellyel „
130 6 |              meg neki: „Én karcoltam azt oda!” A többit azután várd
131 6 |          emelte az orrát.~– Én írtam azt oda.~Erre a szóra Buzdurgán
132 6 |           írást, amit egyszer leírt, azt el nem felejtette.~Erre
133 6 |   hátraszökkent, s kirántva kebléből azt a görbe kést, marokra fogta
134 6 |            görbe kést, marokra fogta azt, s azt mondá a murzának:~–
135 6 |           kést, marokra fogta azt, s azt mondá a murzának:~– Meg
136 6 |              Még fizetést is adok, s azt, ha akarod, hazaküldheted
137 6 |             ne csípjen a hangya. Hát azt tudod ugye, hogy énnekem
138 6 |             ő. S hamarább meg tudnám azt tenni, hogy a két öklömmel
139 6 |           egész měhdruli Alkoránból, azt is csak úgy tudom, mint
140 6 |  rimánkodásába került Tamásnak, hogy azt a gráciát elengedjék neki,
141 6 |            többi kutyafülűek! Ez nem azt cselekszi, amit ti, hogy
142 6 |                Nem kívánod? Pedig én azt gondolom, hogy ez a legnagyobb
143 6 |             bőrt, hogy cselekedje rá azt a měhdruli Alkorán mondást.~
144 6 |              nem vétek.~– Hát biz én azt a fehérvári kollégiumban,
145 6 |        megint Erdélybe, meglátogatom azt a fehérvári nagy medreszt.
146 6 |     feleségemnek van, a kadinának, s azt is a patyolat öltönye alatt
147 6 |           Tán csak nem fogott neszt?~Azt mondják a cethalról (aki
148 6 |              vízmedencéhez ért, ahol azt a furcsa álmot, meg azt
149 6 |              azt a furcsa álmot, meg azt a még furcsább valóságot
150 6 |          megvizsgálja a muzapálmának azt az új hajtású levelét, vajon
151 6 |             murza keresni fogja nála azt a bizonyos övet.~Hát amint
152 6 |              övet.~Hát amint kihúzza azt és megnézi, akkor látja,
153 7 |          csomó, untalan eloldozgatná azt.~Egyszer aztán azt mondá
154 7 |      eloldozgatná azt.~Egyszer aztán azt mondá Boldizsár bá Ilka
155 7 |       tutorodnak. A tihajájának csak azt írd, amit már máskor, hogy
156 7 |             nyújtsa meg az árnyékát, azt rendelte, hogy a kapitányok
157 7 |          felül; de Boldizsár bá csak azt mondta, hogy „Ne kínálj
158 7 |             levél készen volt, akkor azt mondá Ilkának:~– No már
159 7 |             ha én magam elébb leírom azt a levelet; te aztán magadban
160 7 |           magadban lekópizálod; mert azt már látom, hogy ha fennhangon
161 7 |              írtam ám le.~– De pedig azt is odaírd, galambszálam!
162 7 |         levél.~– De hogy írjam én le azt a szót „csókollak” egy idegen
163 7 |              tűzbe dobhatod.~– De én azt hiszem, hogy még a tintának
164 7 |          vele a toll…~– Ne féltsd te azt a tintát, angyalkám. Magam
165 7 |           angyalkám. Magam csináltam azt; nem veresedik az meg száz
166 7 |              Csak te rajzold oda még azt a két sort is szépen.~–
167 7 |            ebből.~Boldizsár bá aztán azt tette, hogy kurtára nyírta
168 7 |         buksi!~– Aújnye! Nálunk mind azt mondják, hogy „török basa,
169 7 |                 Van biz ottan, hanem azt okosabb helyre küldik.~–
170 7 |           kell kiednek, hogy ki írja azt az instanciát?~– Óh te külüfejű!
171 7 |              lovon járnék.~– Add ide azt a két levelet! Majd megmondom
172 7 |         prófétaepret evett, hogy még azt is kitalálja, hogy mit evett
173 7 |            most mindjárt mívelni, ha azt a levelet (ami nem neki
174 7 |         nekem most furulyázol?~– Hát azt gondoltam, hogy a „boricát”
175 7 |            majd úgy megmagyarázom én azt neki, hogy sohasem érti
176 7 |           Mire vársz még?~– Hát csak azt instálom, hogy ha hazamék,
177 7 |            ha hazamék, s otthon majd azt kérdi tőlem a nagyasszonyom: „
178 7 |      tilinkóját, amitől az megijede, azt vélvén, hogy puska, s hátat
179 7 |   gyönyörűséggel billegette el rajta azt a szép székely nótát, hogy „
180 7 |           bort szereted-e, joldás? – Azt a négy puttonyost! Az lehet
181 7 |          látják.~Apor István szentül azt hitte, hogy Akmet bég most
182 7 |            faedényt, amiről a magyar azt énekli, hogy „aszúszőlős
183 7 |         mellett? Hej te Apor István! Azt nézem én ki a te két szemedből,
184 7 |            szépet!~A főúr valósággal azt hitte, hogy ez a török úr
185 7 |             odahajolva a joldásához, azt súgá neki a fülébe:~– No,
186 7 |        belőle semmit. Nem kapta ám ő azt a levelet, amit a bég elolvasott.~
187 7 |              bég válasza a levelére (azt lóháton hozták), amiben
188 7 |             pedig visszahoztam neked azt a másik levelet, aminek
189 8 |        nagyon kiabált, hogy az ember azt hihette volna, hogy már
190 8 |          örömre volt gerjedve, amint azt a zajt meghallotta; kivált
191 8 |             kivált mikor Apor István azt a függőpecsétes fetvát megszűnt
192 8 |             s ő aztán meglátta benne azt a sok török szarkalábat,
193 8 |            de nagy út az odáig, amíg azt megkapjuk. Hadd tegyek csak
194 8 |       kellett neki tudni.~Amíg pedig azt az írást (visszájáról) kisillabizálta,
195 8 |          teketória jár ám még ezzel. Azt értém meg belőle, hogy a
196 8 |           egyedül voltak a kamrában, azt mondá: nem akartam az előtt
197 8 |           nem engedi magától vétetni azt a szerencsét, hogy kegyelmeddel
198 8 |          pedig itthon marad.~– No ha azt mondta Apor István komám,
199 8 |           még mai nap is, hogy mikor azt a drága jó lúdgégés1 levest
200 8 |              magyar példabeszéd, ami azt mondja, hogy „hamis a zúzája!”
201 8 |    összehalmozva a számukra az útra. Azt elvinni magát kell egy fogadott
202 8 |            töltené vele a poklokat). Azt azonban bizonyosan mondhatom,
203 8 |              becsülettel halmozza el azt az Attilával egyidejű ős
204 8 |            mikor arról van szó, hogy azt a más kezéről elszakíthassa,
205 8 |              nagyot nyújtózkodott, s azt mondá:~– Ejh, de kegyetlenül
206 8 |            hogy no, hát lovagolja ki azt a nagy evést-ivást, ha másképp
207 8 |             az oláhok útközben, mind azt hiszik, hogy hercegek vagyunk,
208 8 |      gránátszín köpönyegem. Különben azt hiszik, hogy én kegyelmednek
209 8 |        időhaladék is támadt. A török azt rendelte, hogy aki valamely
210 8 |            annak az emlékére emelték azt a hírmondó keresztet az
211 8 |           egy jó nagy darab kolbász. Azt a pisztrángok rögtön megsejtették,
212 8 |           maga kényelmes búvóhelyét. Azt mondá: fürödjünk, ráérünk:
213 8 |             Az apádat tedd bolonddá! Azt gondolod, nem tudja a székely,
214 8 |        vitézkötéses süvege nyestből: azt nem vesztette el, mert jól
215 8 |             elég volt a vízbe fúlni; azt elvitte a folyó.~Ekkor aztán
216 8 |             vannak a csizmaszárában. Azt azután nagy diadallal viszik
217 8 |          fehérleni a csillagfénynél.~Azt már megtette, hogy életben
218 9 |     életserkentő szer van a világon, azt mind előhordta a nyavalyás
219 9 |               Másodszor nem rabolják azt el tőlem.~De bizony nagyon
220 9 |               Jó, hogy már felhozták azt a becsináltat.~Ilka asszony
221 9 |         sáfrányos, petrezselymes lé. Azt kanállal szokták megenni.
222 9 |          etetett lázár.~Ilka asszony azt hitte, tán egy csirkecsont
223 9 |       testben van itt?~– Csak hozzák azt a tokányt, majd meglátod,
224 9 |            lennék. Azért csak hozzad azt a sóbanfőttet, tálbansültet
225 9 |           Boldizsár bá mindenre csak azt mondta, hogy „ühüm”, amíg
226 9 |           begyógyította kegyelmednek azt a nagy vágást a homlokán.~
227 10|       megosztozott volna Mundukával, azt nem akarom állítani, hanem
228 10| ezeregyediknél pauzál az eszem. Mert azt nem teszem, hogy panaszra
229 10|             után nem kérdezősködtem. Azt mondtam, nekem módom van,
230 10|             országra szóljon! S amíg azt nem mondják rá: „deliberatum”,
231 10|              Még a fejedelemtől sem! Azt meg fogja látni!~– Fogj
232 10|              ki az ország rendeinek, azt vetve ellen, hogy hiszen
233 10|            aranyát azonnal adják ki. Azt is pedig egyenesen a török
234 10|            le; nehogy kézenközön még azt is elmundukázza valaki:
235 10|            egyszerre kitalálta volna azt a nagy szót, amit el akart
236 10|            kikapták a tárogatóját, s azt is kilökték a körükből,
237 10|              váltsa ki azonnal. Csak azt felejtette el hozzátenni,
238 10|            csupa asszony. Vagy talán azt hitte, hogy csak az előcsapat
239 10|            Dés városa nyitott város: azt nem lehetett megvédelmezni,
240 10|            igen nagy uradalmi pajta: azt be lehetett rendezni országháznak.
241 10|            orvosa, doctor Reineckius azt mondta, hogy a szíve van
242 10|              a szíve van meghűlve, s azt mással, mint porrá tört
243 10|          egykori krónikaíró ellenben azt mondja, hogy biz az csak
244 10|         gyerek nem tudja a leckéjét, azt mondja, a hideg leli.~Bizony
245 10|         tudta és beleegyezése nélkül azt a szerencsétlen hadjáratot?
246 10|         tudott egyebet felelni, mint azt, hogy meghűlt a szíve.~A
247 10|      rosszabb betegséget vallott be: azt, hogy üres a kasszája.~A
248 10|              kerített várat, bezárja azt szekérsáncaival, mintha
249 10|       legelébb az asszonyságokkal, s azt kérdezé tőlük, hogy hová
250 10|       kiszabadítását szorgalmazni!~– Azt ugyan helyesen teszik –
251 10|       mindent elmondtak azokra, csak azt nem, hogy derék emberek.~
252 10|           mögül, mind az ablakokból: azt hivék, hogy most mindjárt
253 10|              egy puritán életű ember azt mondja: Isten úgy segéljen!
254 10|             Kemény János, a fővezér, azt mondotta, hogy igen fontos
255 10|           tudna felőlük valamit, még azt is a tűzbe dobná.~– Nekünk
256 10|              dobná.~– Nekünk is mind azt mondta! – bizonyozának a
257 10|         jöhet ide magát kitisztázni! Azt ítélni száműzetésre, ki
258 10|        fejedelemmel aláíratni, akkor azt mondták neki, hogy no csak
259 10|            hatalmasan.~– Bizony majd azt hinné az ember, hogy még
260 10|       akadtak rögtön párthívei, akik azt kiálták:~– Halljuk! halljuk!~
261 10|            az urak, de mind elnyomta azt az asszonyok sivalkodása.
262 10|       bejáratnál leste a kimenetelt, azt vélve, hogy a küldötteiket
263 10|          összegyülekezett fehérnépek azt is be nem döntötték volna;
264 10|       tanácsának, sem a fejedelemnek azt, ami megtörtént. Tudjuk,
265 10|          hogy honnan vegye az ország azt a nagy summát egyszerre.
266 10|                 Mi bizony? Hát talán azt gondolják a tekintetes rendek,
267 10|           Hiszen vak tyúk volna, aki azt nem látná, hogy amint Lorántffy
268 10|     Zsuzsánna nagyasszonyom megtudja azt, hogy a rendek elhatározták
269 10|            bottal a nyomát. Meg kell azt a pénzt fogni, mégpedig
270 10|          úrasszonyom?~– Megmondom én azt is. Határozzák el a rendek
271 10|        planétától is elment a kedve. Azt mondá, hogy úgy küldjenek
272 10|            még egy határozatot, hogy azt ő vagy olvasatlanul aláírja –
273 10|         biztos helyre akarják tenni.~Azt sem bánta a fejedelem. Miatta
274 10|         rendek, mind az asszonynépek azt az örvendetes következtetést
275 10|             jó asszony. Elpanaszolta azt már nekem azóta Apor István
276 10|      emlékezem. Azért zúdítottam fel azt a sok asszonynépet, hogy
277 10|       országtól kérjek segedelmet.~– Azt nagyon jól tetted. Egészen
278 10|           belépni a gyűlésterembe, s azt fegyveres darabontok őrizték.
279 10|     felgyújtjuk az országházat.~– De azt bizony ne tegyék kegyelmetek,
280 10|        számadó juhásznál.~– No és ha azt mondja válaszul a rendeknek,
281 10|          majd egy másik országgyűlés azt mondhassa, hogy ennek a
282 10|       kardomat az oldalamról; tartsa azt estig magánál, kösse fel
283 10|           zaja olyan nagy volt, hogy azt meg kellett hallani a nyitott
284 10|         szenved most. Gyűlölnie kell azt a népet, amelyet kénytelen
285 10|        letette.~Nem volna nagy munka azt a csoport urat onnan a pajtából
286 10|            Tépjétek szét, asszonyok, azt a kerítést!~Az országház
287 10|              Rákóczi György elé ért, azt meglátta, s ott megállítá
288 10|              el a török sípjából. Az azt jelenté, hogy hallgassatok!~
289 10|              a fejét, és kacagott. S azt kiáltá a fegyvereseinek:~–
290 10|     fegyvereseinek:~– No, hát lássuk azt a budai basát! Aki törököt
291 10|         szívét. Annak nem fojthatták azt a torkába, mert a követ
292 10|      lélekkel kiálta neki vivátot, s azt mondá, vele megy a pokol
293 10|            önként elbontották, amint azt megtudták, hogy Rákóczi
294 10|              visszatérek.~– Magam is azt hiszem – felelé Rédey János;
295 10|      lehetett volna kigondolni, mint azt, hogy a derék, jámbor, senkinek
296 11|   haladhatott. De meg az emberség is azt kívánta, hogy a foglyot
297 11|          lánccal a lábán gyalogolni: azt pedig, hogy egy foglyot
298 11|           már nagyon sok nap elmúlt, azt mondá egyszer Damokos Tamásnak
299 11|            Tamás a Damokosok között; azt gondolod-e te, hogy énnekem
300 11|             hogy miért nem jön.~– Én azt mondom, azért nem jön, mert
301 11|             te elfogadod.~– Én pedig azt mondom neked, hogy a te
302 11|            hát minek is mondtad neki azt, hogy a felesége „az”?~–
303 11|             is vette Buzdurgán murza azt a levelet, amit Akmet bégtől
304 11|           bégtől kapott, s megmutatá azt Kalménak; Akmet bég szórul
305 11|              tömött a pipájába: mire azt kiszítta a murza, úgy aludt
306 11|            szájától megvont, s ahogy azt rendesen tenni szokta, mikor
307 11|          körömfaladékot.~Tamás tudta azt, hogy ilyenkor a murza alszik,
308 11|           kellett gerjedned?~– Mikor azt bántják, akit szeretek?~–
309 11|         kezében felejtsen.~Pedig biz azt sejthette volna előre is,
310 11|          Áldjon meg érte az Isten.~– Azt is tudod, hogy nem játék,
311 11|             Nem gondolok akkor arra. Azt hiszem, a mennyországban
312 11|           mikor hozzád közel vagyok; azt hiszem, hogy idvezültem,
313 11|             volna, mint nekem, az is azt tenné, hogy nem őtet venné
314 11|             ilyen törvény, és hogyha azt kemény parancsolás mellett
315 11|             mosolyog reájuk!~S mikor azt látta Kalme, hogy a vendége
316 11|              ablakhoz, s kihajította azt rajta.~Tamás megrettent.
317 11|        személyének kiegészítő része. Azt neki Buzdurgán murza nem
318 11|             egy talpatlan pohárkába, azt maga megízlelte először,
319 11|         tetszett, add vissza.~De biz azt nem adta vissza Tamás, hanem
320 11|          Kihez?~– Az Istenhez.~– Hát azt gondolod, hogy az a tízezer
321 11|              ugyanahhoz az Istenhez? Azt várod, hogy a te imádságodat
322 11|               annak a tízezernek meg azt mondja: „Nem hallok!”~–
323 11|            Isten bölcsessége felett: azt nem bízták halandó emberre.
324 11|              vártad.~– Mit szólsz?~– Azt, hogy még ma sem érkezett
325 11|        kidühöngte magát, akkor aztán azt mondá maga vigasztalására: „
326 11|             de legalább meglátogatom azt a Gyulafehérvárt, ahol a
327 11|         írást, de aztán ott találjam azt a huszonnyolc asszonyi övet,
328 11|     nyomorult rab urukért megküldeni azt a rongyos váltságot ide
329 11|             asszonyodnak; mert akkor azt hiszem, hogy az vagyok.
330 11|              tudnak rajtad segíteni, azt már látod, hátha a tündelevények
331 11|             Amit elrabolni sikerült, azt elrabolni jó volt. Ökröt,
332 11|              járatlan ezen a földön, azt sem tudnád, hogy merre illanj;
333 11|            sors majd fejedre mér. Én azt is megosztom veled.~– Mit
334 11|      szerelmet, se tiszteletet, csak azt, hogy odaülhessen a lábadhoz,
335 11|        eldobsz, ami másnak nem kell, azt veszem fel: azt is megköszönöm.
336 11|            nem kell, azt veszem fel: azt is megköszönöm. Se nem követelek,
337 11|             meg benne?~Damokos Tamás azt látta ezekből a villogó
338 11|             tetemen, hátára fordítva azt, hogy a kaftánja belsejéből
339 11|             amit Kalme előadott: még azt a gonoszságot is megtéve,
340 11|           sarcoltatásáról hírt vesz. Azt elküldték, meg is kapta;
341 11|             világon? Én nem ismerem. Azt sem tudom, mely ország szülötte.
342 11|      tihajája ír Buzdurgán murzának. Azt mondja levele elején, hogy
343 11|            az egész fogoly, és senki azt egy réz oszporáért sem váltja
344 11|             szopom: ide van írva. Én azt sem tudom, mi az a „purgatórium”. –
345 11|          alázatosan.~– Engem nem! De azt, akit szeretek.~– Akit te
346 11|          veled bánni.~– Meggondoltam azt. Bizony készen vagyok rá.
347 11|          Bizony készen vagyok rá. De azt is meggondoltam, hogy ha
348 11|              miért nem érkezett meg, azt már régen tudjuk.~ ~
349 12|          rögtön le is szállt róla, s azt mondta: „Tessék!” ő maga
350 12|          fejedelemnek Barcsay Ákost. Azt a török szultán rögtön meg
351 12|              nem mondhatná a székely azt, hogy „ma nem”. Mert hát,
352 12|         okosabb a vásár után”, azért azt tartják a székelyek, hogy „
353 12|             hitemre mondom, nem csak azt kívántam, hogy visszajőjj
354 12|          maradj.~– Hát hisz magam is azt óhajtom. Éppen abban járok.
355 12|             elvesztett. Hiszen tudod azt a kázusát Szamosújvárott?
356 12|           nem jön emberszámba többé. Azt úgy elcsúfítják, hogy nem
357 12|      őnagysága.~– Magam is tudnám én azt, hogy Ilkát meg kellene
358 12|         Tamástól el nincs választva. Azt pedig, hogy a rabságba rekedt
359 12|            kérni a Szentszéktől: más azt nem teheti. Hol vegyek én
360 12|           tenni. Akár így, akár úgy. Azt sohasem látja többet. Mit
361 12|              occasio bona!”~– No hát azt megszerzem én neked, ha
362 12|           egy fordító retesze; amint azt szépen elcsavarod, a tábla
363 12|              furfang által.~– Addsza azt a kulcsot.~– Hohó, komám.
364 12|             portát.~– Jól van. Hanem azt add írásban.~Apor István
365 12|           kötést, meg is pecsételte: azt Czirjék Boldizsár eltette
366 12|              nagyobb bátorság okáért azt a húsz darabontot, akiket
367 12|               s kiugorva az ágyából, azt kérdé: – Ki jár ott?~Arra
368 12|        Mikóújvárt elkobozzák tőle, – azt pedig senki se kapja meg
369 12|       ágaskodik. Dejszen döngetheted azt a falat! Egy öl széles az
370 12|               Kitaláltad. „Haramia.” Azt mondd meg nekem azonnal,
371 12|          hosszú. Teneked tudnod kell azt! S ha most jóllakva nem
372 12|        vannak az elrabolt aranyok?~– Azt nem tudom.~– Dehogy nem
373 12|           Hát hiszen meg is sütöm én azt, csak megkapjam.~– No, mármost
374 12|             találsz egy csapóajtóra, azt a vaskarikájánál fogva felemeled,
375 12|             Damokos Tamásné elé, aki azt hitte, hogy boszorkányság
376 13|          dolgokból annyit, amennyibe azt szükséges volt beavatni.
377 13|          nyakamba. Majd kikerítem én azt királybíró nélkül, egy nap
378 13|             amit szolgáltatott, s ha azt mondta a vendég, hogy most
379 13|            amikre bizonyosan számít. Azt kell kicsikarni! De nem
380 13|               De nem szólt senkinek. Azt mondta, elmegy körültekinteni
381 13|    alkalmatosság után. Ellenben csak azt várta, hogy besötétedjék.
382 13|       lesznek mindezek használhatók?~Azt ő tudta. Amint sötét lett,
383 13|             ő emberének a háza volt. Azt is ismerte ő személyesen.
384 13|             szórva a havasok között; azt odafenn vad pásztornép lakja,
385 13|              óriási társzekér elé, s azt megrakva brassói kelmékkel,
386 13|        megszégyenítő arra nézve, aki azt híressé tette. Csak olyan
387 13|             pénzt érez, s kiköveteli azt a primus acquisitortól.
388 13|               mit kívánsz?~– Add ide azt a furulyát az ágyad fölül –
389 13|      Bizonyos volt felőle, hogy ha ő azt a szentelt viaszgyertyát
390 13|        útiköltségre kell majd. Hanem azt tanácsolom, hogy mindjárt
391 13|           utazását megtudja, szentül azt hiszi, hogy sok pénzt viszen
392 13|         valami rosszat felőlem. Csak azt korrigálom ki, amit a szász
393 13|              szembemenni. Azért kell azt a kerülőt tennetek, hogy
394 14|           Vele volt az evőszerszáma, azt szokás volt ezüst tokban
395 14|         adhatna innen a föld alól, s azt a hívei majd meghallanák.~
396 14|          tudománya kudarcot vallott. Azt a rést, mit ő a falon keresztül
397 14|         tüskön-bozóton keresztül, ha azt nem akarta, hogy a pányva
398 14|             ám lássa, mitévő legyen?~Azt ugyan attól nem kérdezték,
399 14|              az asszonyuk hová lett, azt senki sem tudja.~– Akkor
400 14|              mégis a fejed érti meg.~Azt pedig, hogy hol van most
401 15|           magát kevély indulattal, s azt felelte:~– Mondjad neki: „
402 15|      hajnalszín pirosra; minden száj azt mondta, de még a tükre is
403 15|            mondta, de még a tükre is azt vallotta, hogy szebb asszony
404 15|              ezüst csíptetővel veszi azt el a vert ezüsttálcáról.
405 15|           ami sürgős elintézni való, azt az ő személyét képviselve,
406 15|   váltságdíjról adjon neked írást, s azt majd innen hazulról neked
407 15|           lészen. Hogy mikor lészen, azt ő tudja lészen. Amit is
408 15|      furfangos Apor István elfogatta azt útközben a Munduka Ravasel
409 15|              adják vissza az arcának azt a ragyogást, ami arról eltűnt.
410 15|             ezek között.~Ekkor Kalme azt parancsolá, hogy tereljék
411 15|              szétmarcangolhatták, de azt a büszke fejhordozást el
412 15|            mindig kevély.~– Vedd fel azt az erszényt – mondá a nejének –,
413 15|            nem fogod megbánni.~(Mint azt a másik levélolvasást, gondolá
414 15|              gondolá magában.)~Mikor azt elolvasta Kalme, az eltorzított
415 15|             volt hozzád.~– Tudtam én azt mindig! – kiáltá Damokos
416 15|               Add ide egy pillanatra azt a kis kölyket a karodról,
417 15|          angyalkát. Kalme odaragadta azt a keblére mind a két karjával,
418 15|             kergeti, tért magához, s azt kérdé az urától:~– De vajon
419 15|        hazakerül, helyeselni fogja-e azt, hogy a felesége ennyi rabot
420 15|              hazaérkezne!~– Magam is azt kívánom neki!~(Talán nem
421 15|             Talán nem is tette volna azt hozzá Damokos Tamás, ha
422 15|           Úristen meghallgatja ugyan azt a kegyes óhajtást; hanem
423 16|   Damokos-vágás~Siralmas dolog volna azt leírni, amik ezalatt Erdélyben
424 16|         szerencsétlen országra, mely azt sem tudta már, hogy kinek
425 16|           kijáratát, hát akkor ő még azt hitte, hogy ez a vár a székelyek
426 16|              furfanggal foglalták el azt a törökök. A hazaszabadult
427 16|              hasonlított. Annálfogva azt mondá Boldizsár bának Damokos
428 16|              nem is gondolt rá, hogy azt hátulról, Moldvából fenyegethesse
429 16|           kizavarni a várukból? Azok azt felelték rá, hogy „mikor
430 16|            látott maga előtt; amiről azt hitte, hogy a gyökerét is
431 16|          vastagságú karjával magasra azt a széles pallost, ami egy
432 16|           termetűnél, amíg az ő feje azt mondja a kezének: „vágj”,
433 16|            semmi szemrehányást, csak azt tanácsolá, hogy máskor legyen