Part

 1 6 |          odaliszk, aki az úrnője arcát ernyővel védi a nap ellen,
 2 6 |     házadból, a nap eltakarja az arcát felhővel, azt mondva: most
 3 6 |        ilyen arca! Csak legalább arcát takarnátok el! Dobjatok
 4 6 |          forró lélegzete érte az arcát. Suttogva beszélt hozzája.
 5 11|          megállt és felemelte az arcát ahhoz az ablakhoz, ahonnan
 6 11|      kadina odahajolt föléje, az arcát az övéhez illesztve s a
 7 11|    bosszúból így elcsúfíttatá az arcát a rabjának, amilyennek látod.
 8 11|     ember a föld felé fordítá az arcát. Tudta, hogy irtóznak tőle.~
 9 11|         még a szerelem is.~Kalme arcát olyan tűzláng borította
10 11|    mellől, márvánnyá halaványult arcát magasra emelve.~– Hát te
11 12|     karját a feje fölé emeli, az arcát ráfekteti, s Istenben elalszik.~–
12 15| ragyogott a nyakán, füleiben. Az arcát kifestette szafflórral,
13 15|    keresni!~De mégis megtalálja!~Arcát szétmarcangolhatták, de
14 15|      férfiszem látja fátyolatlan arcát, odarohant az ölelkezőkhöz.~–
15 15|       két karjával, s elhalmozta arcát, szemeit, homlokát forró