Part

 1 1 |          Boldizsárnak: „édes játom, nekünk már itt lőttek!”~– Nemcsak
 2 3 |             ilyen kegyes urunk volt nekünk a szultán, akinek árnyékában
 3 7 | oltalomleveleket adván neki is, meg nekünk is, akik a pénzt odavisszük.
 4 8 |         csak Perekopig hozzák ki, s nekünk kell odáig elküldenünk a
 5 10|             azt is a tűzbe dobná.~– Nekünk is mind azt mondta! – bizonyozának
 6 10|             asszony. – De igazat ad nekünk hozzá ez a gyászfátyol a
 7 11|              Miféle hívünk? Kiknek „nekünk”? – töprengett magában Tamás.)~
 8 11|             vár se jót, se rosszat. Nekünk addig kell kivennünk az
 9 11|            kié volna másé? Azért jó nekünk.~– De hisz ezt elvenni rablás
10 13|    beletettek a törvényeinkbe, hogy nekünk görögöknek nem szabad kénesőt