Part

1 4 | özvegységem szomorú napjaiban igen sokat feljárt hozzám, vigasztalt,
2 6 |            virágzó fáit; különösen sokat elidőzött az éppen egész
3 7 |          hátadon a korbácsot, csak sokat mókázz velem! Micsoda bolond
4 10|        végezve; a rendek kérdeztek sokat: megtudtak semmit; határoztak
5 10|       megtudtak semmit; határoztak sokat: végeztek semmit.~S azzal,
6 10|               Hanem hát mindez nem sokat használ a szegény Damokos
7 13|         kétezer aranyat. Nem kérek sokat érte; egy oszporát egy aranyért,
8 15|         erszény aranyat.~S ezzel a sokat utazott kétezer arany megint
9 16|       esett el.~Szegény Erdély, de sokat szenvedett!~De fennmaradt