bold = Main text
    Part                                         grey = Comment text

  1 1   |          felőlem neki hírt mondanod.~– Hát az igen könnyen fog menni.~–
  2 1   |              feleségemnek hazaviheted, hát ez jó lesz neki arra, hogy
  3 1   |               sem lesz reá.~– De akkor hát elviszem magammal.~– De
  4 1   |         fogdosson a tatár!~– Ne te né! Hát azért volna nekem ezermester
  5 1   |                futáshoz kezdett volna, hát legelébb is azt tette, hogy
  6 1   |                az erőltetett versenyt, hát valami mást kell kigondolni.~
  7 1   |                tatár az ő nevük.~Hanem hát egy ezermestert nem olyan
  8 1   |           mindjárt a nyakán lesznek.~– Hát hiszen én is mindjárt készen
  9 2   |      mesterségét.~Ide alant lett volna hát már, a hozzájárulhatlan
 10 2   |               egy ilyen nagy koloncra, hát akkor látja, hogy észak
 11 2   |            falra kellene elébb mászni.~Hát amint legjobban tusakodik
 12 2   |              zúgolódék Boldizsár bá: – hát már te is a tatár zsoldjába
 13 2   |             mint más becsületes medve?~Hát biz a mackó azért ébredt
 14 2   |           ettől a szép világtól.~Ennek hát megadta a magáét! De ez
 15 2   |               ott az odúban.~Azt tette hát, hogy lenyiszálta a medvének
 16 2   |               egy tatár hághatott fel.~Hát, amint az első tatár közel
 17 2   |             még egy szánkó volna! – De hát, hogyne volna, mikor van? –
 18 2   |            látszott ki belőle; – hanem hát Boldizsár bá azt tartá,
 19 2   |                volna az most sülve!~De hát jó az Isten! Akkor ád, amikor
 20 2   |                mérgesen Boldizsár bá – Hát már engem sem ismertek?
 21 3   |          Magyarországba is áttör.~Mert hát ilyen kegyes urunk volt
 22 3   |        ennivalót is hoztunk magunkkal, hát akkor megdicsért bennünket,
 23 3   |              nemigen szép történet; de hát előre kellett bocsátanunk,
 24 3   |          Boldizsár bának, hogy nem fog hát többet sírni, amíg egyéb
 25 3   |              mondja meg, mit tegyen?~– Hát legelőbb is arra kell gondolnunk,
 26 3   |            csak a földből nem nő ki?~– Hát igenis, hogy onnan nő ki!
 27 3   |               Boldizsár bá ezermester; hát csak engedtek a parancsolatjának.
 28 3   |              homokkal elöl a szájánál, hát akkor a töltés, inkább,
 29 3   |           puskád csövét az agyánál. No hát! Ennek a faágyúnak a hátulsó
 30 3   |                kardnak van lapítva! De hát nem voltak itt a daliák,
 31 4   |           fogja elfelejteni.~– Mármost hát, édes húgomasszony – (a
 32 4   |                Bár még most is élne!), hát a fejedelem, akire a magtalanul
 33 4   |         asszony csak mosolygott.~– No, hát lássa kegyelmed, hogy mennyire
 34 4   |                nekem a kisujjam. Hanem hát jól van. Te csak légy nyugodt,
 35 5   |              meg kellett szakadni.~No, hát erre volt jó a rabszolga.~
 36 5   |               beillett árbocnak.~Hanem hát Buzdurgán murza holmi dibdáb
 37 5   |         hangtól a legbátrabbnak is.~No hát ez volt az a Buzdurgán murza,
 38 5   |              engem ezzel keseríteni?~– Hát az Están komám tudja jobban.~–
 39 5   |               ugyan miért tenné azt?~– Hát azt is kitalálom én, ugyebár,
 40 5   |              az a nagy ijesztgetés. De hát én azt mondom, hogy ne tedd.
 41 5   |               kétezer aranycsikót kap. Hát csak van esze, hogy elpusztulni
 42 5   |             szaváért az Isten.~– Hanem hát arra kérlek, hogy el ne
 43 5   |              Istvánnak semmit. – Pedig hát dehogy állhatta meg, hogy
 44 5   |          Boldizsár bá Ilka asszonyt.~– Hát már most megint ki törte
 45 5   |                felelt is, meg nem is: „hát csak van énnekem elég okom,
 46 5   |                   de milyen hírt?~– No hát milyent? Talán bizony hátul
 47 5   |            muzsikálnak – a hátamon. De hát ugyan mi rossz hírt hallottál
 48 5   |              Están komám szemeivel. No hát akár álmodtad, akár őtőle
 49 5   |           semmit. Álom: szófia beszéd! Hát ugyan olyan embernek ismered
 50 5   |             paripái ragadták magukkal; hát az majd most fogja megtörni
 51 5   |             szemeit a könnyektől, hogy hát jól van, nem sír többet,
 52 5   |             megtapogatja a helyét.~Ezt hát valahogy elütötte-vétette
 53 5   |               szépek. Termetük, arcuk, hát még a szemeik! Veszedelem
 54 6   |              sietteti a tavaszt.~Hanem hát van az öreg nemerének egy
 55 6   |               Koránból a XXII. szúrát, hát akkor nincsen segedelem.
 56 6   |               fűnek, fának vége.~Pedig hát éppen estére állt meg a
 57 6   |              ráhorkantott bosszúsan.~– Hát te székely vagy? Mi a neved?~–
 58 6   |              meg Tamás is? Melyik vagy hát?~– Mind a kettő. Székelyek
 59 6   |            tetetek a kezedre, lábadra. Hát aztán mit tudtok ti székelyek
 60 6   |                árnyékába elbújjatok?~– Hát mi füstölni szoktunk ilyenkor.~–
 61 6   |           tegyek vele egy próbát.~– No hát tedd meg; adj rendeletet
 62 6   |          reggelre mégis elfagy minden: hát akkor tégedet, a Damokost
 63 6   |               vissza a rabszolga.~– No hát kezdj hozzá a babonádhoz:
 64 6   |              már elmehetsz dolgodra. – Hát te csakugyan Damokos is
 65 6   |             ismer: No, van csókolódás! Hát anyátok hol van? Felelnek
 66 6   |                ajkot látott megnyílni, hát azt mondta, hogy „de bizony
 67 6   |              meg ugyanannyiszor. Hanem hát a koporsó födele olyan nehéz,
 68 6   |              lakóját hazájához vonzza: hát akkor egy-egy elfojthatatlan
 69 6   |               meglehet, hogy tudok”.~– Hát példaképpen tekints ide. –
 70 6   |               fejemet, miért nem?~– No hát tartsd ezt az övet most
 71 6   |             hogy irigy legyen rá.~– No hát beleverjem az orrodat ebbe
 72 6   |             bátorságod, megteszed.” De hát hogyne volna.~Máris magasra
 73 6   |                 Te magad? Nem hazudsz? Hát le tudnád ezt még egyszer
 74 6   |                azzal a bicsakkal.~– No hát! – monda Tamás dacosan, –
 75 6   |            Tamás dacosan, – mit akarsz hát velem?~– Megmondom egy szóval.
 76 6   |            vissza nem kívánkozol.~– De hát most mégis szeretném tudni,
 77 6   |               meg ne csípjen a hangya. Hát azt tudod ugye, hogy énnekem
 78 6   |              fehérvári főmedreszben.~– Hát most te fogod nekem ezt
 79 6   |               a tyúk az ábécét!)~Hanem hát már benne volt. Úszni kellett.
 80 6   |               kertben kapálni.~Azonban hát ezért a munkáért jó ebédet
 81 6   |         feledte a száját bámultában. – Hát hol láttad te ennek a mustráját?~
 82 6   |       ellenében a hazudás nem vétek.~– Hát biz én azt a fehérvári kollégiumban,
 83 6   |         féltékennyé lesz miatta.~– No, hát eredj most a kertbe kapálni.~
 84 6   |              nála azt a bizonyos övet.~Hát amint kihúzza azt és megnézi,
 85 7   |               hozzák táncba a törököt?~Hát ha csak felét megálmodta
 86 7   |            látná, megenne örömében. De hát csak írjad te, ahogy én
 87 7   |               két sort is szépen.~– No hát kegyelmednek a lelke rajta.
 88 7   |           ebből valami bolondság lesz: hát én felhajtom ezt az egész
 89 7   |               maradjon tőle valahol.~– Hát kied az az Akmet basa? –
 90 7   |                miféle csudát láttam.~– Hát már nincs náladnál okosabb
 91 7   |            okosabb helyre küldik.~– No hát ki küldött? mondd el.~–
 92 7   |                ki küldött? mondd el.~– Hát ki küldött volna? Csak nem
 93 7   |                már, hogy ki küldött?~– Hát nám mondom, hogy a nagyasszonyom
 94 7   |          kiednek egy paksamétát tűlem, hát csak tudni kell kiednek,
 95 7   |              Nem addig van ám az! Mert hát két paksamétát hozék. Az
 96 7   |          csapogasson a két füled közé! hát nem tudsz olvasni?~– Hiszen
 97 7   |               nekem most furulyázol?~– Hát azt gondoltam, hogy a „boricát”
 98 7   |             jobbikat vegye el kied! De hát az után kapkodott, amelyik
 99 7   |               kopertákat elcserélte.~– Hát a volt a hibás? No mert
100 7   |               érti meg. Ejnye no, hogy hát ez így el volt cserélve.
101 7   |               Né! Már micsoda dolog ez hát? Ejnye Jézuskám. Haj, haj.
102 7   |             hírével! Mire vársz még?~– Hát csak azt instálom, hogy
103 7   |           nagyasszonyom: „No te Palya, hát kaptál-e egy pohár bort
104 7   |            pohár bort a basa úrnál!” – hát mit mondó legyek neki?~–
105 7   |               akarja megajándékozni.~– Hát a tokaji bort szereted-e,
106 7   |              jaj de régen láttalak!”~– Hát a szép menyecskét szereted-e,
107 7   |              súgá neki a fülébe:~– No, hát nem eszel belőle. Mert én
108 8   |           ettől el nem szabad térni.~– Hát hiszen majd kifundáljuk
109 8   |            repültek volna Perekopba.~– Hát csak egy kis útravaló pogácsáról,
110 8   |             vagy a kecske a káposztát. Hát most én is ezen tusakodom
111 8   |         hozzája:~– No lássa kegyelmed, hát a mesebeli révész mégiscsak
112 8   |               Apor István komám, akkor hát neki osztom a zúzáját.~(
113 8   |               érteni kell ám ezt! Mert hát itt minálunk az a szokás
114 8   |            amennyi elég egy magyarnak, hát még azon felül ami aprólékja
115 8   |               is utánuk kívánkozott.~– Hát holnap reggel korán hajnalban
116 8   |              Az a vár most a töröké.~– Hát az nem baj. Legalább amint
117 8   |             mégis az a nagy kerülés?~– Hát csak egy szót mondok, s
118 8   |           Kitől tudja ezt kegyelmed?~– Hát kitől mástól, mint az oláh-csügödiektől.
119 8   |                kaptam az értesülést.~– Hát akkor jól van. Akkor menjünk
120 8   |        Boldizsár bá ráhagyta, hogy no, hát lovagolja ki azt a nagy
121 8   |                a hátára a nyereg mögé; hát eközben, folyvást a rossz
122 8   |             hogy urakkal van dolguk.~– Hát jól van, akkor én is felveszem
123 8   |    rabszolgaságra hurcolták. Ki menjen hát Brassóba?~– Lóduljon be
124 8   |             kikaptattak a nyílt térre, hát egyszerre a közeli erdőből
125 8   |           haladt a víz sodrában.~Hanem hát ez jó volt a köpönyegnek;
126 8(1)|                                        Hát ezt ki tudja, hogy mi? (
127 9   |               a szóhoz Ilka asszony.~– Hát az az átkozott Munduka Ravasel
128 9   |           beledobták a vízfogó tóba.~– Hát a pénz hová lett? – kérdezé
129 9   |              Boldizsár bá, ő sem iszik hát többet a kedves kupájából.~–
130 9   |         hátratekintett az asztal felé, hát ott látta Czirjék Boldizsárt
131 9   |            helyrejönni a csuklásból.~– Hát nem lőtték kegyelmedet keresztül
132 9   |         egészséges fogait piszkálni.~– Hát biz ez mind úgy történt,
133 9   |            sebektől, vízbefulladástól.~Hát biz ezt hitte, aki akarta.
134 10  |            Inkább kiskutyát fésülni.~– Hát én tudom, hogy mit teszek!~–
135 10  |          társainak szegény asszonykái. Hát én most nekiindulok, és
136 10  |           világosság lakozik tebenned! Hát persze, hogy ez a legegyszerűbb
137 10  |             hozzá a felvehető pénz. De hát megvan. Ezért tartsad eszedben. –
138 10  |    célzásképpen előre megjelzett. – No hát most már itt van az a „rendkívüli
139 10  |                annak. – Ezt követeljed hát. Parancsolja meg az országgyűlés
140 10  |       Lengyelországba koronát keresni?~Hát erre bizonnyal a fejedelem
141 10  |            fészkelődtek a helyeiken.~– Hát akkor miért adták a tanácsurak
142 10  |              kirukkolni a válasszal.~– Hát énnekem Kemény János, a
143 10  |              háborgatni próbálja.~– No hát, felviszem én! – ajánlkozék
144 10  |           hivatalos kötelessége.~Ezzel hát a mai ülésnek a feladata
145 10  |     hadjárathoz készült; küldték volna hát maguk helyett az asszonyaikat,
146 10  |                helyeslé az elnök. – De hát a mostani ínséges időkben
147 10  |                más titulusa is volt.~– Hát megmondom, jó ember, hogy
148 10  |                minden küldés nélkül.~– Hát mi kívánságuk van még?~–
149 10  |       kívánságuk van még?~– Mi bizony? Hát talán azt gondolják a tekintetes
150 10  |                hosszú haj, rövid ész«, hát mi sem látunk tovább az
151 10  |              toldá hozzá a főjegyző.~– Hát hogyan gondolja kegyelmed,
152 10  |               is, rengeteg sokaság, de hát még aki a pajtán kívül áll!
153 10  |          Elfogadtam a váltságdíjat. No hát mi lett a váltságdíjból?~–
154 10  |                 Derék asszonyság vagy. Hát aztán mi történt?~– Most
155 10  |             letevését, száműzetését.~– Hát min tanakodnak még akkor
156 10  |             vissza nem jön a várból.~– Hát mi dolga ott?~– Íme felvivé
157 10  |            menjen; kergetem botszóval. Hát annyi ezernyi magyar vitéz
158 10  |           akkor mit lesznek teendők?~– Hát az majd megválik. De most
159 10  |          országgyűlés ellen!~– No most hát felkötöm a Kemény Simon
160 10  |          gyakorolni az országgyűlésre, hát akkor a katonáknak se legyen
161 10  |                fel valamennyien:~– No, hát letétetik!~Nem fázott már
162 10  |               ki.~– Tekintetes rendek! Hát ne válasszunk úgy fejedelmet,
163 10  |                tudtál vele verni: verd hát a magad népét vele. Ahol
164 10  |        kalimpált a levegőben.~Jöjjenek hát azok a szász universitas
165 10  |                a fegyvereseinek:~– No, hát lássuk azt a budai basát!
166 10  |           volna gázolnia.~      ~Hanem hát mindez nem sokat használ
167 11  |             Kalme nevetett rajta.~– De hát minek is mondtad neki azt,
168 11  |                hogy a felesége „az”?~– Hát mert az!~– Miért gondolod?~–
169 11  |              bántják, akit szeretek?~– Hát te azért, akit szeretsz,
170 11  |                Még a halálra is? Akkor hát egy másik életre is?~– A
171 11  |                De már ezt nem értem.~– Hát megmagyarázom. Nézz a szemembe.
172 11  |                ostoba víz a szememben? Hát te hiszesz az asszonynak?
173 11  |             kérdé Tamás lelkendezve.~– Hát mit hoznék mást?~– Megérkezett
174 11  |        murzához.~– Veled együtt?~– No, hát mi az?~– Nem haragszik meg
175 11  |               hurik csiklandozzák. No, hát csak te egyél nyugton.~S
176 11  |              hírre: hogy megérkezett-e hát a váltságdíja? Csakugyan
177 11  |            hogy az ablakon kidobálják. Hát majd mikor visszakéri? Ijedtében
178 11  |          ahonnan a láncot ledobták.~De hát arc volt-e az? Ember arca?~
179 11  |             Jer. Ülj ide mellém!~Hova? Hát csak arra az élő kerevetre:
180 11  |                dolmánya ujjával.~– No, hát ha nem akarod, hogy szerelemről
181 11  |                szerelemről beszéljünk, hát beszéljünk a szabadságról –
182 11  |                Kihez?~– Az Istenhez.~– Hát azt gondolod, hogy az a
183 11  |            vártad a megszabadulásodat: hát mondhatom, hogy hiába vártad.~–
184 11  |                sóhajta fel Tamás.~– És hát tudod, hogy kinek lesz ezúttal
185 11  |         Jézusról, Máriáról sóhajtozol. Hát még ha a többit megtudod?
186 11  |          rongyos váltságot ide hozzám, hát majd nem restellek én elmenni
187 11  |            törülve könnyező szemeit.~– Hát hiszen arról akarok neked
188 11  |            hiszem, hogy az vagyok. No, hát közelebb húzódol-e hozzám?~
189 11  |               hisz ez a murza pénze.~– Hát kié volna másé? Azért jó
190 11  |                elvenni rablás volna.~– Hát mi az?~– Te talán nem tudod,
191 11  |         raboltak el az apám kertjéből. Hát téged meg valamennyi társadat,
192 11  |                Te is? – kérdé Tamás.~– Hát mit gondolsz? Itt csak nem
193 11  |              ahol az én népem lakik.~– Hát te engem oda akarsz vinni? –
194 11  |             hazájában elszenvednem. De hát inkább szolgálok alázattal
195 11  |             erről sem beszélek többet. Hát legyen úgy. Vedd hát utadat
196 11  |           többet. Hát legyen úgy. Vedd hát utadat Erdély felé, s tűrd
197 11  |                arcát magasra emelve.~– Hát te azért nem akarsz engemet
198 11  |            odaadtad a feleségednek? No hát jó! Majd én elmondom teneked,
199 11  |             heverő timbura húrjaiba.~– Hát volt egyszer egy szép asszony,
200 11  |                sem hiszek el belőle.~– Hát meséket mondok-e én? Hát
201 11  |               Hát meséket mondok-e én? Hát tudok-e én neveket megálmodni?
202 11  |         tudok-e én neveket megálmodni? Hát ismerem én Apor István uramat?~–
203 11  |               akartam, amíg ő aludt.~– Hát erőnek erejével el akarsz
204 12  |               azt, hogy „ma nem”. Mert hát, tudja kegyelmed: „szóbul
205 12  |                eb, ki megállja”, pedig hát „az ökröt szarvánál, az
206 12  |                csípte meg a góbékat?~– Hát biz azok azért vakaróznak,
207 12  |               együtt abból kiforgassa, hát akkor kevés ám ez a kis
208 12  |          kegyelmed is vakarja a fejét. Hát ott mi csíp? Mondja!~– Gyere
209 12  |              nem madár vagy denevér.~– Hát haragszunk-e még egymásra,
210 12  |          megcirógatá az orcáját.~– No, hát legyünk akkor, mint régi
211 12  |               de hogy itt is maradj.~– Hát hisz magam is azt óhajtom.
212 12  |           fejedelemé volt az.) – Hanem hát én is megmondom igazán,
213 12  |                 mit akarsz ezzel? Hogy hát legjobb lenne, ha elvenném
214 12  |               éles eszed van, komám!~– Hát hiszen nem hiába vagyok
215 12  |       fejedelem tanácsosa.~– Azért van hát olyan nagy szerencsében
216 12  |                én már láttam egyszer), hát egész a sarkáig ér.~– Ne
217 12  |                karjaid közé. Ha beteg, hát meg kell gyógyítani. Biz
218 12  |                 ne rejtegesd! Mi az?~– Hát az egzekúción kell kezdeni
219 12  |                az „occasio bona!”~– No hát azt megszerzem én neked,
220 12  |            kibontani s újra befonni.~– Hát te ezt honnan tudod?~– Ej
221 12  | egyszer-másszor!~– Ugyan ne ungorkodj! Hát akkor sem vétettem vele
222 12  |            vétettem vele senkinek. No, hát értsd meg tovább. A szobában
223 12  |           bizonnyal.~– Mit tudom én?~– Hát csak törd rajta a fejed,
224 12  |               megmondtam az árát.~– No hát, vigyen el az ördög. Zernyesten
225 12  |           becsületes bíróviselt ember. Hát annál vannak az elrabolt
226 12  |         pokolban az ördögöt emlegetni. Hát kérdezd meg tőle, közelebb
227 12  |              maradsz ítéletnapig.~– No hát, süketülj meg tőle! Egy
228 12  |              Mit bánom én, süsd meg!~– Hát hiszen meg is sütöm én azt,
229 12  |               s máris ki akarsz jönni! Hát ha, mint a szegény Damokos
230 12  |               a mélységbe jutott.~– No hát akkor béke legyen veled!
231 12  |               Igaz ez?~– Ha én mondom, hát igaz!~
232 13  |               hogy most nincsen pénze, hát „Az Isten áldja meg! Majd
233 13  |                Majd mi táncolunk azon. Hát csak hagyjátok itt nálam
234 13  |              ha a tatár lovának adunk, hát elmegy tőle másfelé; Brassót
235 13  |        fejedelmi szokása szerint.~– No hát! – mondá magában Boldizsár
236 13  |     eldisputáltatni a tudósoktól.~– Ez hát nagyon jól jött így – mondá
237 13  |          országból; hanem csak őnekik. Hát az az én kéneső meg salétromszállító
238 14  |             testéről a nehéz veríték.~„Hát nincs Isten a föld alatt!”
239 14  |              Buzdurgán murza.~– Hehej! Hát te vagy az a híres? „Kedves
240 14  |             kettőtök hátát.~Most tudta hát már meg Apor István, hogy
241 15  |               Szűz Mária ez itten!~No, hát ő is akarja vele éreztetni
242 15  |        szorítva édes egyetlenét.~– No, hát vedd vissza a pénzed!~–
243 15  |     kegyelemosztó napod van, fogadd el hát ezt a váltságdíjat nem értem,
244 16  |            zárja el a völgy kijáratát, hát akkor ő még azt hitte, hogy
245 16  |         beszélj velük, ha tudsz!~– No, hát már most van lovasságtok.
246 16  |              már most van lovasságtok. Hát gyertek velem, foglaljuk
247 16  |              is kitépte már a földből.~Hát már ez a székely, akárhányszor
248 16  |             össze egy szál karddal! No hát van-e ember a székelyek
249 16  |             sem tudja megemelni.~Pedig hát nagy szégyen lesz, ha a
250 16  |             rárivallt csúfondárosan:~– Hát te hogy szöktél meg a csávagödörből,
251 16  |           rohanó Damokos Tamást.~Hanem hát meglehet, hogy az ilyen