Part

  1 1 |             maradsz! Éppen az, hogy el kell menned; haza kell találnod;
  2 1 |       szerelmes asszonyomnak várába el kell jutnod; felőlem neki
  3 1 |            a bundádat sem hagyhatod el, mert tél van, a puskádat
  4 1 |          látták, hogy szökni indul, el nem tudták gondolni, mi
  5 1 |         egyre hallá, hogy ott sivít el a füle mellett egy-egy vasorrú
  6 1 |        tatárok azonban nem maradtak el a sarkából. Egész csapat
  7 1 |           minden gonosz politikával el voltak készülve. Csúnya,
  8 1 |           üldözött áldozatot, ha az el talált rejtőzni valami bozótban,
  9 1 |          felé, de az egy sem jutott el hozzáig: széles volt az
 10 1 |        tudták, hogy kanóc nélkül is el lehet sütni a puskát, ha
 11 1 |       vezetőik voltak; azok árulták el előttük, hogy amerre az
 12 2 |            elfogják!”~Dehogy is öli el! Ördöge van annak! Az alázuhanó
 13 2 |          észak felé a völgy egészen el van zárva meredek sziklafalakkal;
 14 2 |             ahol csak egy ember fér el.~De már ha olyan sötét lesz
 15 2 |        álmából, amit a vízkeresztig el nem szokott hagyni, hogy
 16 2 |             egy vértócsában veszett el: ott megálltak tanácsot
 17 2 |      szoktak éjjel a táborban, hogy el ne aludjanak.~„Mi pedig
 18 2 |                Bánta szörnyen, hogy el nem hozta magával a medve
 19 3 |   szorosában.~Ez a veszedelem tehát el lett fordítva Mikóújvárról,
 20 3 |        máját a nagyravágyás férgei. El hagyta magával hitetni holmi
 21 3 |            egész Krakkóig ment, azt el is foglalta, mert szép vitéz
 22 3 |             Kétszázezer tatár állta el az útját Erdélyország felől.
 23 3 |    Kilencvenötezer férfit hajtottak el Erdélyből Krímiába. Ugyanannyi
 24 3 |       fegyverlerakás előtt menekült el, s olyan gyorsan vágtatott
 25 3 |        megvédelmezzük, hogy a tatár el ne foglalhassa.~– Én Istenem!
 26 3 |       hadnagy. De ez a hét nem múlt el hiába.~A kapitány távollétében
 27 3 |            a deréksereg, a férfihad el volt már fogva.~Azért csak
 28 3 |          előre. De hogyan is süssük el? Hisz ha az oldalán gyújtólyukat
 29 3 |          ágyút pedig akképen sütjük el, hogy egy ember odatart
 30 3 |           mi az odahátul, alig múlt el egy felfohászkodás, Boldizsár
 31 3 |            A hátulsó sánc pedig úgy el volt rejtve gyalogfenyőbokrokkal,
 32 3 |      támadására, s egymást gázolták el a nagy szaladásban.~Boldizsár
 33 3 |          hogy száz ágyút sütögettek el a népe közé, de utoljára
 34 4 |      megveri; haragtartó lelke soha el nem felejti, ha egyszer
 35 4 |           Még csak hatot számláltam el; a hetedik hátra van, hogy
 36 4 |             érette elmenni, ő hozza el maga szegény Tamásomat.
 37 5 |          kincseket halmoztak össze; el lehet mondani, hogy a bahcsiszeráji
 38 5 |          Oroszországból hordogatták el. Maga Dewlet Ghirai kán
 39 5 |     nyolcszázezer munkást hajtottak el bőrt gyártani Krímiába,
 40 5 |         pompában. Aztán azt se hidd el ám senkinek, hogy az egész
 41 5 |             a világon. Nem hagyja ő el az ínségben levőket.~Ilka
 42 5 |         Hanem hát arra kérlek, hogy el ne mondd ám Están komámnak
 43 5 |            már most megint ki törte el a mécses cserepet? – támadt
 44 5 |             is megtanult a Tamás, s el is felejtette, hogy van
 45 6 |              almák, barackok. Talán el is felejtette már a világ,
 46 6 |     négyszer a nap négy szakaszában el nem énekli a Koránból a
 47 6 |    derviseid mívelnek; attól a fagy el nem múlik rólunk; hanem
 48 6 |          ami nehéz bűzt ád: az veri el a fagyot. Engedd meg nekem
 49 6 |       asszonyféléből csak azt hozta el, ami nagyon szép és fiatal
 50 6 |      kölcsönözni. Ezt onnan rabolta el a Kaukázusból, mikor hajórajjal
 51 6 |             dolgát, látta, hogy már el is van az végezve, s az
 52 6 | szolgálattevő hódolat nem árulná is el, ha a ragyogó ékszerek nem
 53 6 |           legalább arcát takarnátok el! Dobjatok rá valami fátyolt.~
 54 6 |     menekülése a hősnek, maga vágja el vele a nyakát. Ezek voltak
 55 6 |              abba a köskbe, és várd el további sorsodat.~Tamás
 56 6 |                Jőjj ide, és beszéld el életed történetét– parancsolá
 57 6 |           függött; de aki leginkább el nem ereszté egy pillanatig
 58 6 |             kimehetsz előlünk. Várd el az ítéletedet.~Tamás elhagyta
 59 6 |         betűket elolvasni. Azért én el tudom olvasni a měhdruli
 60 6 |             most magadnál, s rejtsd el egy múza-pálma fiatal hajtásának
 61 6 |           elbújhatsz. Én nem árulom el senkinek, ami itt történt.
 62 6 |         megóvják. Most pedig rejtsd el magadat oda, ahonnan előjöttél.~
 63 6 |             amit egyszer leírt, azt el nem felejtette.~Erre Buzdurgán
 64 6 |         hangon Tamásra:~– Jaj fiam, el ne vágd a nyakadat azzal
 65 6 |          lépes mézzel etetlek, csak el ne öld magadat. Fiammá fogadlak,
 66 6 |       akarsz. Mindent tehetsz, csak el nem szökhetsz. Kapsz tőlem
 67 6 |     drágábbak az aranynál. Ez veszi el előlem az erzerumi vásárt,
 68 6 |          Magam vittem annyira, hogy el tudom olvasni, de az olvasás
 69 6 |     szeretlek én téged, azért, hogy el nem vágtad a nyakadat. Te
 70 6 |             a bőröv. Tehát nem jött el érte a kadina. – Ebből baj
 71 7 |             majd én diktálom. Kezdd el: „Kedves, egyetlenegy szeretett
 72 7 |        akarata kegyelmedet rendelte el, hogy Damokos Tamás fogsága
 73 7 |          kölcsönös vágyódásunk érte el legkívánatosabb beteljesülését.
 74 7 |             holott mennyivel jobban el tudnók ezt mi a magunk örömére
 75 7 |            Azért csak okosan bánjék el kegyelmed az tihajájával,
 76 7 |     tihajájával, hogy őrajta múljék el a kiváltás, ne mirajtunk.
 77 7 |        kalamáris tintát, s úgy ölöm el magamat.~– No csak ne tarts
 78 7 |        kalapját a két kezével, hogy el ne maradjon tőle valahol.~–
 79 7 |            No hát ki küldött? mondd el.~– Hát ki küldött volna?
 80 7 |           aztán ne a jobbikat vegye el kied magának.~Akmet bég
 81 7 |            hogy ne a jobbikat vegye el kied! De hát az után kapkodott,
 82 7 |          adja kied.~– Itt van, kapd el! Aztán mondd meg az asszonyodnak,
 83 7 |           talán a szászok cserélték el a lábaimat, mikor ott aluvék
 84 7 |          megtudja, hogy én olvastam el a neki szánt levelét a nagyasszonyodnak,
 85 7 |           Ejnye no, hogy hát ez így el volt cserélve. Né! Már micsoda
 86 7 |           gyönyörűséggel billegette el rajta azt a szép székely
 87 7 |       ezelőtt egy órával indítottam el a lovas stafétát tatár Krímiába,
 88 7 |          annyi sírásba került. Tedd el, össze ne tépd. Majd ha
 89 8 |           Ez kötött marsruta: ettől el nem szabad térni.~– Hát
 90 8 |             ha én most magam megyek el a pénzzel, s itthon hagyom
 91 8 |           bízom a pénzt, hogy vigye el Perekopba Tamást kiváltani,
 92 8 |            uram, hogy ő semmi módon el nem engedi magától vétetni
 93 8 |             és becsülettel halmozza el azt az Attilával egyidejű
 94 8 |             szerelmes urának átadni el ne felejtsenek: még a két
 95 8 |    Erdélyből a Havasalföldre, annak el kell magát látni paksussal;
 96 8 |           vízfenéken, akkor kezdett el azon gondolkodni, hogy de
 97 8 |         Boldizsár bá csak nem hagyá el a maga kényelmes búvóhelyét.
 98 8 |   pisztrángok laknak?~Ezzel árulták el éppen a rablók a jelenlétüket.~
 99 8 |         nyestből: azt nem vesztette el, mert jól a fejébe volt
100 8 |        azután nagy diadallal viszik el dorongokra fektetve, míg
101 9 |          Másodszor nem rabolják azt el tőlem.~De bizony nagyon
102 9 |          mézesmálit, hadd felejtsem el az én bajaimat. Látom bizony,
103 9 |    kételkedni. De még nem határozta el magát.~Boldizsár bá pedig
104 9 |    Megkeserüli még ezt ez a ház!”~*~El is vágtatott még abban az
105 10|           hozzá; de mindjárt. Kezdd el itt Csíkszeredán: ma hetivásár
106 10|           trombitásoddal, és fúvasd el vele a „háromszáz özvegy
107 10|           trombitásának, hogy fújja el a „háromszáz özvegyasszony
108 10|     háromszáz bányamunkást temetett el halottul. Mielőtt a nagy
109 10|         volna azt a nagy szót, amit el akart közöttük mondani Damokos
110 10|        azonnal. Csak azt felejtette el hozzátenni, hogy ez a sereg
111 10|       Gyalázat! A rab vezért ítélni el! Ahelyett, hogy kiszabadítanák!~
112 10|        szegény Kemény Jánost ítélni el számkivetésre, aki anélkül
113 10|       toronyban éppen akkor kezdtek el delet harangozni.~– Uraim! –
114 10|             a rab uraink kiváltását el nem végzik.~– Nem bocsátjuk!
115 10|         tizenhárom prókátor veszett el – dörmögé az elnök a protonótáriushoz.~–
116 10|     Megmondom én azt is. Határozzák el a rendek egyúttal az özvegy
117 10|            de uraságtok innen addig el nem „pergit”, amíg ezt el
118 10|           el nem „pergit”, amíg ezt el nem határozza a diéta: ha
119 10|      határozatot a kebelébe dugták: el kellett neki fogadni, vagy
120 10|    elfoghatják, le is nyakazhatják, el is temethetik az egész világot.~
121 10|            a legjobb barátja árulta el, és még milyen praktikával:
122 10|              Őrá bíztam, hogy vigye el Tatárországba, s a moldvai
123 10|          uram, bizony nincsen, hidd el; ha minden ékességet a testünkről
124 10|         kevély-kutya fejedelmeteket el nem kergetitek, hanem hozzá
125 10|            gerendákkal rekesztették el a rendek, okulva a minapi
126 10|           fáradnak odabenn. Higgyék el kegyelmetek, drága asszonyságok,
127 10|     ismerünk se Istent, se urat! Ha el nem kergeti az országgyűlés
128 10|          Szamos túlsó partján halad el: ide csak hídon lehet bejönni.
129 10|    stratégiai éleslátással rekeszte el minden bejáratot a vár és
130 10|           paripája elé. – Tapostass el a lovasaiddal! Ha az urainkat
131 10|      urainkat elvesztetted, veszíts el bennünket is! Otthon vannak
132 10|          hevenyészett kerítés zárta el, keresztberótt fenyőfadorongokkal.
133 10|            oda; nem nézte, ki marad el mellette jobbról, ki balról?
134 10|           cifra rivallást bocsátott el a török sípjából. Az azt
135 10|         Erdélyország felé, és hozza el a zászlót, a fejedelmi botot
136 10|            egyszer annyit hurcoljon el rabszolgául Erdélyből: hanemha
137 10|        sárgaság, vér futotta azokat el: minden ereiben elkezdett
138 10|      használt előttük, dühvel tölté el a harcosok szívét. Annak
139 10|             György seregével együtt el akar vonulni.~Mikor a híd
140 11|             Hogy hány legyet kapnak el a kutyák, akik a kávéház
141 11|             Hogy jött meg? Ki hozta el?~– Ki végezne egyszerre
142 11|             az emberi ábrázaton úgy el volt csúfítva Isten remeklése,
143 11|         vegye fel a láncot, s vigye el onnan.~– Ez a mi hívünk –
144 11|        vigasztalan záptenger terült el előtte, elszórt mohotkás
145 11|           amíg az ellenséges földet el nem érik. Értheted ebből,
146 11|          övé. Engem is úgy raboltak el az apám kertjéből. Hát téged
147 11|  Tatárországban, nem úgy raboltak-e el? Vagy kérdezték tőletek,
148 11|          olyan igazsággal hajtod te el a murza aranyait ezzel az
149 11|      háladatosságot csak egy nap is el tudnám feledni. Ha te engemet
150 11|        dalló szavam hallod. Ó, vígy el magaddal.~– Nem lehet! Nem
151 11|             csak egy pillanatáig is el kell felejtkeznem. Én őt
152 11|      szemekből, hogy minden rosszra el kell készülnie. Ez a szép
153 11|           mert én semmit sem hiszek el belőle.~– Hát meséket mondok-e
154 11|        kétezer arany sarcot fogadja el; mert különben bizony rajtavész
155 11|        aludt.~– Hát erőnek erejével el akarsz pusztulni?~– Nem!
156 11|           küldök, szökőben fogatlak el, mint hitszegő rabot, akiből
157 12|            Nagyváradra, onnan nézte el, hogy kapitulál az erős
158 12|             a saját őrségét helyezé el.~A székelyek mindvégig hívei
159 12|             biztosítani magát, hogy el ne pártoljanak tőle. Evégből
160 12|           Isten, ami nincsen; vegye el, ami van! Kedves komám,
161 12|      vegyünk sajt helyett”…~– Hagyd el az ördögbe ezt a sok bolond
162 12|     világban tündérnek fogták volna el. Te! Mikor a haját leereszti (
163 12|             amíg a Damokos Tamástól el nincs választva. Azt pedig,
164 12|             Csak elfutna tőle. Hidd el, hogy nem teérted, hanem
165 12|           Láthatod, hogy mikor jött el az időd. Az a tükrös tábla
166 12|         konc. Krisztust sem árulták el ingyen. Előbb én is itt
167 12|            a lépteinek semmi hangja el ne árulja közeledését. A
168 12|             arckép. Azzal is sokáig el kell beszélgetni, meg-megcsókolgatni,
169 12|           az árát.~– No hát, vigyen el az ördög. Zernyesten lakik
170 12|           ágya fölött a falon. Vedd el tőle! Mit bánom én, süsd
171 12|            Hogy a pénzt hogy veszem el tőle, az aztán az én gondom.
172 13|         királybírónál, hogy fogassa el az embert.~– Dehogy jelentem,
173 13|     kelmével, fűszerszámmal ő látta el a házat. Nagyon örült is,
174 13|         levelet pedig hiába rabolná el tőletek akárki, mert ez
175 13|       azonban egy szóval sem árulta el Nogálinak, hogy vagynak
176 13|        patak partján, más része meg el van szórva a havasok között;
177 13|        Brassó valamennyi darabontja el nem nyomná a Mundukát, ha
178 13|      meggyújthatja, attól egyszerre el kell futni minden pokolbeli
179 13|            egészet, hogyan történt, el is produkálta a bűvlámpa
180 14|            hogy Dimbora Lupujhoz is el lehetne még futtatni, s
181 14| harmadik-negyedik a két kezét kapta el, az ötödik a száját tömte
182 14|             nem vallod, hová dugtad el, bizony mondom neked, hogy
183 15|             őt megvetették, cserébe el nem fogadták?~Meg akarta
184 15|             előkészülődésekkel telt el. Háromféle fürdőt is vett,
185 15|         ezüst csíptetővel veszi azt el a vert ezüsttálcáról. Buzdurgán
186 15|          rajta. Kérlek, hogy fogadd el; számláld meg, s aztán adasd
187 15|                Jó asszony, én addig el nem fogadhatom a váltságdíjat,
188 15|     dolgoznak.~Egyszerre nem fértek el mind az udvarban, csak úgy
189 15|           azt a büszke fejhordozást el nem vehették tőle. A szennytől
190 15|     kegyelemosztó napod van, fogadd el hát ezt a váltságdíjat nem
191 15|              útiköltségnek vegyétek el tőlem ezt az erszény aranyat.~
192 15|           Hogy az Úristen pusztítsa el őtet, mielőtt hazaérkezne!~–
193 16|       fölégetni. Ekkor pusztították el Gyulafehérvárt is, a szép
194 16|   zsákmánnyal, hogy többet nem bírt el a ló meg a rabszolgahad.~
195 16|             által épített vár zárja el a völgy kijáratát, hát akkor
196 16|         milyen furfanggal foglalták el azt a törökök. A hazaszabadult
197 16|   veszedelem. Egy kardcsapás nélkül el lett az foglalva. Az őrséget
198 16|       elmúlt: három csatákban esett el.~Szegény Erdély, de sokat