| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A Damokosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
3005 10 | pedig odabenn a pajtában folyt csendesen a fejedelemválasztás.
3006 10 | Azután nagy csendesség között folytatá Damokosné:~– De nem jöttünk
3007 6 | tanulta ő ezt a fehérvári főmedreszben.~– Hát most te fogod nekem
3008 6 | állhatta meg, hogy a kasnak a fonadékán ki ne tekintsen, hogy mi
3009 3 | itten se a főpapok, se a főnemesek, se a diaeta, hogy megkoronázzák.
3010 6 | virágokat szedtek, koszorúkat fontak, éretlen gyümölcsökbe beletorkoskodtak,
3011 5 | mondá Czirjék. – Azt is vedd fontolóra, hogy Buzdurgán murza nagyon
3012 10 | egész érzetével a cselekedet fontosságának.~De a fejedelmi trón egy
3013 3 | nem várják őt itten se a főpapok, se a főnemesek, se a diaeta,
3014 11 | megcsúfolt ember a föld felé fordítá az arcát. Tudta, hogy irtóznak
3015 7 | lehetne ezen még becsületesen fordítani?~– Nem iszol te abból a
3016 10 | rendeknek békét hagy, és másfelé fordítja haragját.~A szekérsáncot
3017 10 | rab hadsereg kiváltására fordítják. S ezzel a mai gyűlés csakugyan
3018 12 | kulccsal, hanem alul van egy fordító retesze; amint azt szépen
3019 3 | megrőkönyödének, s rögtön hátat fordítottak. A murzáik azonban korbáccsal
3020 15 | asszony könnyező szemekkel fordula hozzája.~– Ó, úrasszonyom!
3021 10 | Igen kezeügyébe eső orátori fordulat volt tőle, amidőn odamutatva
3022 10 | felgerjedt indulatoknak más fordulatot adni az a hír, amit gyors
3023 10 | mondták neki, hogy no csak forduljon meg a sarkán, s vigye fel
3024 11 | körülülik? Meg hogy hányat fordulnak egy óra alatt a keringelő
3025 10 | három nemzet a megrögzött főrendek vagy egyéb nemzetbeli urak
3026 6 | karcolótű, vagy az ecset forgatásában, úgy bizonyára egyik betűt
3027 2 | meg! Mert bizony furcsa formában várnám be az ítélet napját!
3028 6 | kacskaringók voltak aranyfestéssel formálva.~– Látod: ez a měhdruli
3029 10 | után, amik inkább csak a formaságok megtartása végett emeltettek,
3030 10 | eteté magát velem! Hogy forrna a torkán, mint Júdásnak
3031 10 | asszonyságok, hogy odabenn még forróbb az „aër”, mint idekinn.
3032 10 | elnök.~Az asszonynépben forrt a méreg.~– No, feleim! –
3033 3 | hátultöltő cindnádel-fegyvernek a fortélyát!~Még azután a faágyúkat
3034 1 | hadnagy, s ez ellen meg azt a fortélyt gondolta ki, hogy amint
3035 15 | sem illenék, hogy útközben fosztogatásokból tartsátok magatokat: útiköltségnek
3036 6 | egyetlen érett gyümölcs volt a főtt körte.~Buzdurgán murza nem
3037 3 | holmi elégedetlen lengyel főurak által, hogy őt a lengyelek
3038 10 | tréfa volt biz az attól a főúrtól, másféle mulatságot is találhatott
3039 3 | miután az erdélyi hadsereget fővezérestül együtt elfogta Lengyelországban
3040 10 | megütközött Rákóczi György a török fővezérrel, s úgy pozdorjává törte
3041 9 | használt neki. A két csirkéből főzött becsináltat mind elfogyasztotta.
3042 6 | székelyek a szilvából „ízet” főztek, akkor még ennek a fáját
3043 3 | Az asszonyok süssenek, főzzenek, a papok imádkozzanak, a
3044 5 | nem bírták utánozni se a franciák, se a mórok Spanyolországban.
3045 6 | viszik fejedelmi palotákba a frankok és egyéb gyaurok birodalmaiba,
3046 10 | történt.~A lehulló zászlót frenetikus „vivát” ordítással üdvözlé
3047 6 | bicsakodat. Ülj le ide mellém a fűbe. Vigyázz, hogy meg ne csípjen
3048 2 | a meredek szikla nemcsak függélyesen áll a mélység felett, de
3049 6 | fagyva, a csövekről jégcsapok függnek alá. A szép paradicsomkert
3050 12 | Ott volt a fülkében, nehéz függönyökkel beárnyékozva, Ilka asszony
3051 6 | A nők szeme mind rajta függött; de aki leginkább el nem
3052 8 | mikor Apor István azt a függőpecsétes fetvát megszűnt lobogtatni
3053 7 | ménkű csapogasson a két füled közé! hát nem tudsz olvasni?~–
3054 7 | tubavirágszálam: te csak a füleddel hallgasd, amit én diktálok,
3055 15 | rubint ragyogott a nyakán, füleiben. Az arcát kifestette szafflórral,
3056 5 | hogy beleesik az eső: s a füleik akkorák, hogy legyezhetik
3057 1 | szarvakat, s aztán Allah még a füleit is levágta neki”. – Egészen
3058 6 | csintalan női kacaj s a fülemülecsattogás egymásba vegyül: közbe egy-egy
3059 6 | árnyéka betakarta a kertet, a fülemülék megszólaltak körös-körül,
3060 10 | diéta erre az értesülésre fülét-fejét elereszté, s nem tudta,
3061 15 | könnyebben elkaparinthassa, akibe fülig szerelmes. Tehát az asszonyról
3062 12 | az ágyasházon.~Ott volt a fülkében, nehéz függönyökkel beárnyékozva,
3063 11(1)| keservesen csigázván, orr-, fülmetéléssel, fogkivonással, szemeink
3064 6 | akkor a kadina megkívánta a fürdést. A nagy medencében a szökőkút
3065 6 | rabnőinek a nyaka közé …~A fürdő hölgyek e tulipántos felköszöntésre,
3066 15 | előkészülődésekkel telt el. Háromféle fürdőt is vett, legelőször késő
3067 6 | háremében: a fehér márvány fürdőteremben, aminek a falai aranybetűs
3068 6 | negyven márványlépcsőn a nagy fürdőtükörbe, melybe két óriási márványoroszlán
3069 11 | tanultam az indulatait: nem fürkésztem, nem kutattam, nem jártam
3070 8 | kényelmes búvóhelyét. Azt mondá: fürödjünk, ráérünk: urak dolga ez.~
3071 8 | visel.~– Nagyobb annak a füsti, mint a lángja.~– De én
3072 8 | mint a lángja.~– De én a füstjét sem szeretem (hogy töltené
3073 6 | poklok kéménye nyílt meg: az füstöl az orrába; pedig dehogy
3074 6 | éjjel így megkínozta a maga füstölésével őt és egész háza népét,
3075 6 | árnyékába elbújjatok?~– Hát mi füstölni szoktunk ilyenkor.~– Hisz
3076 6 | belehajigálja a parázzsal tölt füstölőbe, s a fejével bólint hozzá: „
3077 8 | én leszedem a sonkákat a füstölőből – monda Boldizsár bá, utána
3078 6 | De mi kinn a szabadban füstölünk a fák alatt, és nem tömjénnel,
3079 6 | elfújta a kertet elülő nehéz füstöt, s mikor Buzdurgán murza
3080 11(1)| Történeti tár 1882., IV. füzet, 614. 1. (Jókai Mór jegyzete.)~
3081 9 | tenyerit dörzsölve. – Ugyancsak fúj a nemere.~Ilka asszony csak
3082 10 | megparancsolá a trombitásának, hogy fújja el a „háromszáz özvegyasszony
3083 9 | köszönhette. Az ilyent a kígyók fújják a királyuknak a fejére,
3084 2 | maga jószántából elkezd fújni, aztán hordja a havat, csak
3085 6 | más-más.~A murza nagyot fújt.~Tán csak nem fogott neszt?~
3086 11 | a timbura, az óriás meg fújta a pokol harsonáját hozzá.)~
3087 11 | Tamás kezéből kikerült. Fuldokolva tért magához. És aztán térden
3088 9 | szóval, meg-megszaggatva a fulladozástól, elbeszélheté Ilka asszonynak
3089 8 | másiknak elég volt a vízbe fúlni; azt elvitte a folyó.~Ekkor
3090 10 | belekergette a Marosba, aki oda nem fúlt, csak az menekült meg. A
3091 5 | megint valami új furfangot fundál ki. Hej, mert sokfábulfaragottember
3092 1 | csendesen elnézve, hogy mit fundálnak mármost a tatárok. Azt kivehette,
3093 3 | pedig malom kell. Hogyan fundálta ki, hogyan nem, én azt meg
3094 10 | országút olyan elmésen van fundálva, hogy az útba eső Szamosújvárt
3095 6 | olyan dér lesz, hogy minden fűnek, fának vége.~Pedig hát éppen
3096 6 | furcsa álmot, meg azt a még furcsább valóságot látta, eszébe
3097 14 | szabadítói elé.~De azok ugyancsak furcsán köszöntötték. Egyik az üstökébe
3098 2 | körülöttük aludtak, azok is furcsául fognak majd elbámulni, mikor
3099 3 | Rákóczi mindezzel nem érte be, furdalták a máját a nagyravágyás férgei.
3100 8 | ványló malmok, kásatörők, fűrészmalmok, érczúzók az Ojtoz folyam
3101 12 | volt villanyozva ezen hamis furfang által.~– Addsza azt a kulcsot.~–
3102 5 | az majd megint valami új furfangot fundál ki. Hej, mert sokfábulfaragottember
3103 10 | úgy szikráztak, mint egy fúriáé. Arra a kérdésére Kemény
3104 3 | szál fát, s azokkal a nagy fúrókkal, amik a bányavíz szivattyúcsöveihez
3105 11 | hegyes nyíl volt, át is fúrta magát a szíve páncélján.~–
3106 10 | mindazonáltal”-t. Utoljára addig fúrtak-faragtak, gyalultak rajta, míg csakugyan
3107 13 | eredj tőlem!~– Mihelyt a furulyád ideadod.~– Nesze, fogd meg.~
3108 7 | elkezdett rajta kedélyesen furulyázni.~– Elment az eszed, kutyaszánkázta
3109 7 | góbéja, hogy itt nekem most furulyázol?~– Hát azt gondoltam, hogy
3110 3 | az oldalán gyújtólyukat fúrunk akkor az egész csövet az
3111 12 | nem akarsz lenni, akkor fuss innen.~– De hová?~– Majd
3112 6 | hogy azon még csak egy fűszál sem volt látható; a középső,
3113 6 | hanem millió eleven virág fűszerillata lengett a szellőben. A kert
3114 13 | megvenni, s viszont kelmével, fűszerszámmal ő látta el a házat. Nagyon
3115 10 | adni az a hír, amit gyors futamodással hoztak a városból a hátramaradtak: –
3116 1 | csak addig használ, amíg a futása e hegyi szűk utakon, keskeny
3117 1 | járna túl rajta.~Mielőtt a futáshoz kezdett volna, hát legelébb
3118 11 | sanyarúságot, ami téged ér. Leszek futásodban vezetőd, bajodban ápolód;
3119 7 | piacon, akkor abbahagyta a futást: a szájába vette a tilinkóját,
3120 10 | keresztül még egy egér sem futhatna ki. Azok pedig nem nyitnak
3121 7 | gyalog Gyulafehérvárra, ott fűtől-fától kérdezősködött, hogy hol
3122 1 | lovaikkal be nem érhették a futót, a nyilaikkal ugyan megtalálhaták.~
3123 10 | elmúlt a kóros sárgaság, vér futotta azokat el: minden ereiben
3124 5 | ő is, úgyhogy hat lábbal futottak; s annál gyorsabb volt a
3125 11 | megint csak szolgaságba futsz.~– Már az igaz, hogy magyar
3126 2 | azt a tatárok lőtték bele futtában, az egyik talpa össze is
3127 6 | pedig nem tréfált: rögtön futtatá az izoglánjait a kastélyba,
3128 14 | Lupujhoz is el lehetne még futtatni, s eszére adni a veszedelmet.~
3129 12 | azután rögtön hírmondót futtatok ide a hadnagyokhoz, hogy
3130 10 | ugyan a világból ki nem futtok! Valahol majd csak utolérünk
3131 13 | az idelenn lakók pedig fuvarozásból élnek. Befognak tizenkét,
3132 13 | otthon találja. Az nem jár fuvarozni.~A háza ott van egy domboldalban,
3133 10 | piacra a trombitásoddal, és fúvasd el vele a „háromszáz özvegy
3134 10 | bolondot.~Erre ismét hármat fúvatott a török síppal, s visszafordítá
3135 5 | jött a bőröknek ecetben, fűzfahéjlúgban, savanyú lótejben keresztül
3136 4 | Szent Heródes! s még ahány fűzfánfütyülő szent van a világon! Hisz
3137 3 | színét-javát szőrpányvára fűzve. Kilencvenötezer férfit
3138 10 | határozat meritumait. A Bethlen Gábor-féle nyolcvanezer aranyról van
3139 9 | fejedelmünknél, dicsőült Bethlen Gábornál, aki igaz kálvinista fejedelem
3140 10 | zsoldosokat fogadni volt. Haller Gáborra, Bethlen Jánosra bízta az
3141 13 | ütközetet vívott Báthori Gáborral, s meg is verte (a szászok
3142 12 | felemeled, s azon bejutsz egy gádorba, amelyik egy csinos kis
3143 13 | aztán elmehettek Bukarestbe, Galacba, Bahcsiszáraiba, majd felírom
3144 8 | utazóknak.~– Várj csak, galambocskám, majd én leszedem a sonkákat
3145 7 | De pedig azt is odaírd, galambszálam! Mert együtt jó az, mint
3146 8 | posztóköpönyegben, ezüst gallércsattal és az alatt karmazsinpiros
3147 12 | markában valami lengyel garas odaszorítva (mert ha az
3148 12 | akkor az eskü átka a lengyel garast éri, nem az ő lelkét!),
3149 4 | Orbán süvegét, akkor meg garázda, véres verekedő, belevész
3150 7 | palota előtt strázsáló szász gárdistákat úgy agyba-főbe csókolgatta,
3151 7 | küldött. De meg nem is a vörös gárgyán küldött. Sem pedig a tarka
3152 10 | között hatszázra menő szász, Gaudé András kapitánnyal, meg
3153 10 | nyomult ki a térre, elől Gaudi szász dárdásai, utánuk a
3154 12 | az ezüst.~– Hej, te vén, gaz kópé! Magad is leskelődtél
3155 13 | Szívesen látták a vendéget, a gazda együtt ebédelt, vacsorált
3156 8 | sem maradt, még akkor is gazdagabb egy oláh hoszpodárnál, hogy
3157 8 | volt a köpönyegnek; de a gazdájának odalenn a víz fenekén lélegzeni
3158 11 | hüselte a vendégét, meg néha a gazdáját is, aki neki asztalul szolgált.~
3159 1 | hegyes kucsma ott úszott már gazdátlanul; a parton állók pedig nagy
3160 7 | viseltes kalapot az öreg gazdától, s úgy ment fel gyalog Gyulafehérvárra,
3161 8 | mert még nem próbáltam.~– Gázolj be érte, majd én fogom az
3162 6 | Veres-tengerig; az én bagariámmal gázolja keresztül a csikorgó telet
3163 10 | patkói alá kellett volna gázolnia.~ ~Hanem hát mindez
3164 3 | rémek támadására, s egymást gázolták el a nagy szaladásban.~Boldizsár
3165 10 | népet a lovak lábai alá gázoltassa; az országot végtől végig
3166 10 | kommandérozott, mint egy generális, s egész stratégiai éleslátással
3167 3 | primor” Damokos Tamás, „ex genere Nyujtód”. Mikóújvár, a gyermektelen
3168 1 | kollégiumba; nem tanulta a geometriát! Azt gondolják, hogy ők
3169 6 | a köskbe, már akkor ott gereblyélgetett Tamás megint. Innen aztán
3170 6 | Egyszer egy rabszolga, aki ott gereblyélt a virágágyak közt, megszólítja:~–
3171 6 | tulipánhagymákat a vízből, s gereblyével szépen elegyengette a dulakodás
3172 6 | meglátta a kész munkát, majd a gerendába ütötte a fejét meghókonyodtában.~–
3173 10 | a falak kimeszelése, a gerendák lepókhálózása után egészen
3174 11 | S azért úgy fel kellett gerjedned?~– Mikor azt bántják, akit
3175 8 | asszony is nagy örömre volt gerjedve, amint azt a zajt meghallotta;
3176 10 | S azzal, quasi re optime gesta, kezdtek felcihelődni s
3177 7 | ugyan ki lehetett az a gézengúz, aki ezt a dolgot így megkonfundálta?
3178 10 | krímiai kánnak, a Mehemed Ghirainak, hogy a Kemény János vezér
3179 8 | oláh-csügödiektől. Mert a gijmesi határon két falu áll egymással
3180 8 | csapatjával ott kóricál a Gijmesi-szoros körül, s lesi a Bakuba menő
3181 8 | mennénk ki; másodszor, amíg a Gijmesi-szorosban a székely határőrség strázsál,
3182 1 | úgy elszaladt, mint egy gímszarvas. A tatárok vérebei aztán
3183 4 | hozzátoldá:~– Úgy, úgy! Még gitározott is neked, és énekelt mellé!
3184 7 | az eszed, kutyaszánkázta góbéja, hogy itt nekem most furulyázol?~–
3185 12 | magyarán, mi csípte meg a góbékat?~– Hát biz azok azért vakaróznak,
3186 8 | nagyot csattant a marék göbecstől, ami érte.~Erre a közelebb
3187 8 | a szerelem. Akit annak a göbölye megcsíp, kirúg az minden
3188 6 | megéledjenek; kertészeit a szultán Gökk Sü melletti palotájában
3189 6 | tette a két tenyerét, így görbíté alá a hátát, hogy a nagy
3190 5 | asszonynak megint olyan formára görbült a szája, mint aki mindjárt
3191 2 | mint egy hordó, még előbbre görgette maga előtt, amíg lett belőle
3192 7 | emberke volt, sovány képű görögbe ójtott arabs.~– Látod: buksi!~–
3193 5 | mind Brassóba vándorolt a göröghöz: de mégsem telik ki a nagy
3194 9 | mind Brassóba, eladja a görögnek. Egyébre sem gondolt, mint
3195 13 | törvényeinkbe, hogy nekünk görögöknek nem szabad kénesőt meg salétromot
3196 6 | magyarul meg diákul, egy kicsit görögül is; a gót betűkhöz is konyítok
3197 5 | a hóna alatt: a bibliai Góliát második kiadásban.~Mint
3198 16 | szégyen lesz, ha a kérkedő Góliáttal nem tudnak senkit szembeállítani.~
3199 6 | az égben repdesés közt. A gólya is lépeget a földön, mint
3200 1 | csapása, s a benne levő három golyóbis ki is likasztotta éppen
3201 3 | szeges zsák meg a láncos golyóbisok csúnya felköszöntést adtak
3202 9 | komám látta. Belémlőttek tíz golyóbist, s belé is fojtottak az
3203 6 | Üdvözlégy!~A tűzbe hajított golyócskák izzóvá lesznek ott, s mint
3204 9 | csontokat összeforrasztja, s a golyókat a sebből kihúzza. Íme élő
3205 3 | hátulsó likán elébb bedugjuk a golyókkal, szegekkel, vagdalt ólommal
3206 8 | puffogás, és a köpönyeg nem egy golyót kapott. Hanem az azért úszott
3207 2 | veszni hagyta: azzal is egy gonddal kevesebb.~Hanem amint a
3208 5 | van, nem sír többet, nem gondol erre a bolondságra. De mégiscsak
3209 10 | özvegyasszonyaiból. Nagy gondolat ám ez! Soha én ezzel a magam
3210 13 | szabadulásnak bizony hamarább is gondolhatott volna! Vádolta most már
3211 11 | kezekkel rimánkodott előtte.~– Gondolj rá, hogy ha a murza fölébred,
3212 13 | német seregekre). De ne gondoljatok ám valami rosszat felőlem.
3213 10 | ezerhetvenedik esztendejében. Gondoljátok meg, hogy okosat tegyetek-e
3214 8 | vízfenéken, akkor kezdett el azon gondolkodni, hogy de mi lesz már most?
3215 8 | kifundáljuk a dolgot; csak hadd gondolkozzam rajta egy cseppet; mert
3216 1 | olyan nagyon könnyen, mint gondolnád. Mert nem mehetsz ám könnyűszerrel.
3217 1 | szökni indul, el nem tudták gondolni, mi lelte a lovaikat? Amint
3218 3 | Hát legelőbb is arra kell gondolnunk, hogy ezt a Mikóvárát úgy
3219 11 | a Damokosok között; azt gondolod-e te, hogy énnekem valami
3220 11 | bolondul cselekszed.~– Nem gondolok akkor arra. Azt hiszem,
3221 11 | kérdé Tamás.~– Hát mit gondolsz? Itt csak nem maradhatok,
3222 1 | a menekülőt, s aztán azt gondolták, hogy az a tó „fenékig tejfel”,
3223 1 | lejjebb ereszkedék a völgybe, gondolva, hogy talál majd ott egy
3224 2 | visszafelé; minden csizmanyomot gondosan letaposva a szélesebb medvetalppal,
3225 3 | húgomasszony. Én mindenről gondoskodom, te csak az után láss, hogy
3226 4 | nélkül hagyva, a jó fejedelem gondoskodott róla, hogy a diaeta rendeljen
3227 5 | derék krími bőrgyárosok gondoskodtak róla, hogy soha szükséget
3228 11 | Mikor iszol, vesd félre a gondot. Majd megtudsz idején mindent.~–
3229 14 | Könnyű volt őket meglepni gondtalan álmukban.~A tatárok észrevétlenül
3230 13 | most legelébb is az a fő gondunk, hogy Mundukától visszakapjuk
3231 7 | egeknek, hogy a mennybéli gondviselés ismét utat és módot nyitott
3232 10 | és rettegtessék minden gonoszak által az ő neve) a budai
3233 12 | Hiszen nincs abban semmi gonoszság, amit az most ekképpen kifundált.
3234 11 | Kalme előadott: még azt a gonoszságot is megtéve, hogy egyszer-egyszer
3235 4 | elvakítja: akkor nincs az a gonosztett, amitől visszarettenjen,
3236 10 | kívánná, s ragaszkodnék ama gonosztevőhöz, aki a magas Kapu méltóságos
3237 6 | egy kicsit görögül is; a gót betűkhöz is konyítok valamelyest;
3238 2 | végigomlásánál: ez ám a „gőzsikló!”~Csaknem kész este volt
3239 6 | került Tamásnak, hogy azt a gráciát elengedjék neki, ami együtt
3240 8 | mikor meglátta őt előtámadni gránátszínű karassia posztóköpönyegben,
3241 9 | kerülni. Eladunk mindent: gulyát, nyájat, még a rézmozsarakat
3242 7 | esztendő múlva sem, mert gumiarábikum van benne. Csak te rajzold
3243 10 | vállnak szorítva, s szitokkal, gúnnyal fogadják a fejedelmet, ki
3244 16 | be a várba. Neked magyar gúnyád van, beeresztenek, s világosítsad
3245 9 | karmazsin öltözete. Éppen olyan gúnyája van, mint Apor István uramnak.
3246 2 | Boldizsár bá egy pakulár gunyhóhoz jutott, ott éppen sajtot
3247 6 | Körültáncolják nevetve, gúnyolódva; kínálják csemegékkel, gyümölcsökkel,
3248 9 | maradjon, s a nyilazó szemeinek gúnyos tekintetét nyugodtan kiállja.~
3249 1 | tudja a tatár, sok százados gyakorlatból, hogy abban a magyarok pénzüket
3250 6 | nála vásárra. Ő azt sokkal gyakorlatibb úton tudta értékesíteni.
3251 10 | vagyon a ti hatalmatok. Gyakoroljátok, ahogy elkezdtétek. Rontsatok
3252 10 | pártjára keltek.~– Csúnyaság! Gyalázat! A rab vezért ítélni el!
3253 6 | mondá a murzának:~– Meg ne gyalázz, mert elébb ezzel a késsel
3254 3 | pedig úgy el volt rejtve gyalogfenyőbokrokkal, hogy abból semmi sem látszott:
3255 6 | magadat. Fiammá fogadlak, gyaloghintóban járatlak: olyan jó dolgod
3256 11 | nem könnyű lánccal a lábán gyalogolni: azt pedig, hogy egy foglyot
3257 7 | harmadnapra vetődött haza gyalogsorban Mikóújvárra.~Ilka asszonynak
3258 1 | abaposztót. Azután meg egy olyan gyalogszekeret készített, ami ló nélkül
3259 13 | afölött azután szép simára gyalult tölgyfából volt emelve a
3260 10 | Utoljára addig fúrtak-faragtak, gyalultak rajta, míg csakugyan nyélbe
3261 4 | árva az, akinek ő lett a gyámja, mert azt egy ingben, mezítláb
3262 9 | a sebesült úr, hogy egy gyámolító inas támogatása mellett
3263 11 | akadt odahaza vigasztalója, gyámolítója, védelmezője.~Tamás közbevágott.~–
3264 9 | Ilka asszony megszánta a gyámoltalant, fogta az egyik kezébe a
3265 6 | templomaiba, ahol azokat szőnyegek gyanánk leterítik; az én korbácsaim
3266 13 | sárkányfogatával, rémséges gyantaillatot hagyva maga után, fejedelmi
3267 13 | magicával meg egy kis törött gyantával!~Azzal aztán elmesélte az
3268 8 | verni a lelkében annak a gyanúnak, hogy előkelő magyar főúr,
3269 8 | ráérünk: urak dolga ez.~Élt a gyanúperrel, hogy a rablók hátrahagytak
3270 1 | belemerítette a vízbe, s aztán a gyapjas részével kifelé fordítva,
3271 13 | Damokos-családnak, a búzát, gyapjút ő szokta tőlük megvenni,
3272 6 | lát havat esni, azt hiszi, gyapot hull az égből. Ilyenkor
3273 5 | buzdurgán”-nak, mert akinek a gyárában az készült, az volt Buzdurgán
3274 6 | cserhulladékot hordatott fel a gyárból, azt rakatta a tűzre. Buzdurgán
3275 5 | munkást hajtottak el bőrt gyártani Krímiába, s egy egész százötvenezer
3276 6 | régen megfeledkeztek. Itten gyártják a marokent meg a bagariát.~
3277 4 | aki a szegény fiatalon gyászban hagyott özvegyet feleségül
3278 10 | igazat ad nekünk hozzá ez a gyászfátyol a fejünkön, amit mi sem
3279 2 | ügyében, aminek a lombos ágai gyászfűz módjára lefelé csüggnek;
3280 3 | Ő volt tehát a legelső gyászhírnök, aki Ilka asszonnyal tudatta
3281 3 | Ilka sírva fakadt erre a gyászhírre, s kezét tördelé kétségbeestében.~–
3282 3 | Tamás szomorú végzetét.~– Gyászholló vagyok, galambom: szegény
3283 10 | odamutatva a karzaton megjelent gyászoló özvegyekre, azoknak keserves
3284 15 | két asszony közül ő volt a gyászolóbb.~– Mit hoztál, jó asszony? –
3285 4 | Hiszen azt is tudom.~– Gyászos özvegységem szomorú napjaiban
3286 3 | sem tudott semmit a nagy gyászról, hogy az egész erdélyi hadsereg
3287 15 | hárembe.~Biz az a violaszínű gyászruha nem árulgatja, csak eltakarja
3288 4 | Isten szabadítson meg a gyászruhától.~Ilka szépen megköszönte
3289 5 | ám azt úgy, ahogy ezek a gyászvitézek híresztelik. Én is ismerem
3290 11 | levelét, amit egy másik gyaur béghez írt az asszony. Nem
3291 6 | palotákba a frankok és egyéb gyaurok birodalmaiba, akik lábas
3292 11 | kell ott várni a kutyafülű gyaurra!~Perekopot pedig nem azért
3293 10 | állhattak bosszút, mert az gyávaság volna; az országgyűlés rendeit
3294 15 | szépséget: arany, ezüst, gyémánt sem ragyog a szomorú alakon,
3295 15 | rózsapiros felhő.~Se gyöngyök, se gyémántok nem adják vissza az arcának
3296 7 | Ilka asszonynak:~– No drága gyémántom, most már magam megyek fel
3297 7 | iszom. No, ezt hazaviszem a gyerekeimnek, hadd tanuljanak meg tőle
3298 11 | ahová még a napvilág is gyéren hatolt be, az ajtó fölötti
3299 3 | ostromoltak mindennek: a gyerkőcök sem maradtak dologtalan,
3300 15 | elveszem tőled az uradat és a gyermekedet!~De úgy megijedt ettől a
3301 11(1)| fejeiken átok legyen, és a gyermekeiket is az átok és Istennek rettenetes
3302 4 | rendeljen ide „tutort” a kis gyermekeim számára, s nekem szükségben
3303 12 | asszonytól elvegye, s őtet gyermekeivel együtt abból kiforgassa,
3304 12 | asszony hirtelen felölelte a gyermekeket az ágyukból, s kifutott
3305 12 | hogy onnan fekhelyéről a gyermekekre lásson. Aztán fél karját
3306 11 | Nekem asszonyom van, két gyermekem anyja, akit én szeretek.
3307 10 | némelyike még a kis ölbeli gyermekét is elhozta, kezdék észrevenni
3308 3 | egész városból több egy gyermeknél, aki a folyam partja alá
3309 3 | genere Nyujtód”. Mikóújvár, a gyermektelen elhalt Mikó József után
3310 16 | most van lovasságtok. Hát gyertek velem, foglaljuk vissza.~–
3311 13 | szeme közé, hogy attól a gyertya is elaludt, s szakálla,
3312 12 | felejts belőle. Most pedig gyerünk, eskessük fel a hűségre
3313 8 | hagyjátok futni, csak a kéket gyilkoljátok agyon.” Boldizsárnak valami
3314 8 | bírt szkeptikus lenni, hogy gyökeret hagyjon verni a lelkében
3315 16 | amiről azt hitte, hogy a gyökerét is kitépte már a földből.~
3316 9 | mondá Ilka asszonynak, aki gyöngéd aggodalommal feddé, hogy
3317 9 | a másikba a kanalat, s gyöngéden megetette kanállal a kedves
3318 6 | az ő kezei pedig olyan gyöngék, hogy csak egy kosár födelét
3319 10 | fordult az egész lelke. A gyöngeség erővé vált benne, a szelídség
3320 15 | a haját az asszonyaival gyöngyfüzérek közé; előhozatta legragyogóbb
3321 6 | vize a szétterülő olajtól gyöngyházszínben játszik. Kép csupa ragyogásból,
3322 15 | elszakadt rózsapiros felhő.~Se gyöngyök, se gyémántok nem adják
3323 6 | parázstól izzóhoz, az olvasó gyöngyöktől ragyogóhoz, s felragadva
3324 10 | az arca, s mégis veríték gyöngyözött rajta.~– Bizony nem tudom
3325 8 | a padláslikán keresztül gyönyörködheték benne, hogy verik fel a
3326 6 | tehetetlen kínlódásában gyönyörködjenek.~– Pokol tüze emésszen meg
3327 10 | hogy a ti kocódásaitokban gyönyörködjünk, hanem hogy tőletek a mi
3328 11 | a keringelő dervisekben gyönyörködni. Negyedik mulatságot, akárhogy
3329 6 | hölgytársa vállaira dűlve gyönyörködött bennük.~Damokos Tamás pedig
3330 1 | Nem érte be azzal, hogy a gyönyörű szép Erdélyország nagyfejedelme
3331 6 | megsüketült bele.~– Hiszen ezt gyönyörűen megcselekedted. Hohó! Hiszen
3332 6 | betűket ír szakmányban, este gyönyörűségből nekiáll kapálni. Ne félj,
3333 6 | dolgozni. Ez a munka énnekem a gyönyörűségem.~De még meg is dicsérte
3334 11 | ami énnekem éppen olyan gyönyörűséges, mint teneked Circassia.~–
3335 7 | vette a tilinkóját, s nagy gyönyörűséggel billegette el rajta azt
3336 11 | Nézd, hogy ragyog az arca a gyönyörűségtől! Most a tubafa virágkelyheiből
3337 11(1)| elejéről, melyet Rákóczi Györgyhöz írtak, elpanaszolván, hogy
3338 3 | fogtak. Apor Andrásné, Cserey Györgyné előkelő úrasszonyok vezetése
3339 5 | leggonoszabb bajok képzeletével gyötörni. Aztán Isten is van a világon.
3340 5 | bűzét megszokni nagyobb gyötrelem volt a purgatóriumnál. Ebben
3341 11 | utolsó vers: ez a java. Ez gyógyít meg. „Addig is csókolom
3342 12 | Ha beteg, hát meg kell gyógyítani. Biz az orvosságot senki
3343 9 | lehetetlen volt meg nem gyógyulnia; úgyhogy felébredvén, nyögdécselő
3344 11(1)| az testeket az földnek gyomra kiokádja, és lelkek ítéletnapig
3345 1 | ha nem ád, megalkuszunk a gyomrunkkal!” – Nem tett a szánkóra
3346 5 | lábbal futottak; s annál gyorsabb volt a haladásuk, minthogy
3347 3 | kegyetlenségében a hatalma; gyorsaságában a veszedelmes volta. Egyenesen
3348 12 | nagyon is rossz volt a jenői győzedelem, az lett, hogy Rákóczi György
3349 12 | haszonnak semmi. Mert ezzel a győzelemmel aztán egészen magára haragította
3350 12 | regulázni. Amint a jenői győzelemnek híre terjedt, rögtön megsejté
3351 12 | lesz ennek a következése? A győzelmes fejedelem visszajön, – Damokosnét
3352 10 | zászlóival, amik örökké győzhetetlenek, az egész szpáhik és janicsárok
3353 1 | alatt hamarább kifárad, nem győzi az erőltetett versenyt,
3354 10 | vagy, helyes úton jársz; győzni fogsz. Mentül elébb indítsd
3355 8 | az idő, Boldizsár bá nem győzte tovább várni; lefeküdt,
3356 8 | asztalnál, s az inasok nem győzték a lengyel meggyvizes karcsú
3357 15 | utoljára majd a Kalme marad győztes az asszonyi versenyben.~
3358 10 | fejedelmet, a vár ablakai alá gyülekezve, s ne mutatta légyen egy
3359 15 | Virágnyílás nem vidítá fel, gyümölcsérés nem vigasztalá meg: körüle
3360 6 | kerti virágokat és ritka gyümölcsfákat is hazahordta, s nagy gondja
3361 6 | hegyláncnak, oldalai szőlőkkel, gyümölcsfákkal beültetve, amiknek koronái
3362 12 | utána kell nyúlni az érett gyümölcsnek, s minden a kezében marad.~
3363 6 | lettek a kisázsiai nemesített gyümölcsök, körték, almák, barackok.
3364 6 | koszorúkat fontak, éretlen gyümölcsökbe beletorkoskodtak, pillangókat
3365 6 | gúnyolódva; kínálják csemegékkel, gyümölcsökkel, habzó serlegekkel, még
3366 3 | sem látszott: a közeledő gyümölcsöskertnek nézhette.~A megkerülő tatár
3367 10 | húszan) hogy rá akarjuk gyújtani az országházat a rendekre.~–
3368 6 | is. Olyan rakás tömjént gyújtaték meg a serpenyőben, hogy
3369 6 | drágalátos bőrhulladék szemetet gyújtatott meg Tamás a kert minden
3370 3 | ahonnan kanócos nyilakkal ránk gyújthatja a tetőt, kiszedheti a szemünk
3371 3 | nincs olyan erős tüze, nem gyújtja meg az ágyút.~Akkor aztán
3372 10 | rabságban sínylődik: magam köré gyűjtöm egész táborszámra, felviszem
3373 10 | országnak – vassal. Új hadakat gyűjtött, arra kellett neki minden
3374 3 | süssük el? Hisz ha az oldalán gyújtólyukat fúrunk akkor az egész csövet
3375 16 | könyvtárát halomra rakták, úgy gyújtották meg. S csak akkor hagyták
3376 11 | tudok, pedig jártam volna Gyulafehérvárott a kollégiumba. De hogyha
3377 10 | fordítják. S ezzel a mai gyűlés csakugyan nevezetes lépést
3378 10 | kezdtek felcihelődni s abba a gyűlésbontó csendes zsibongásba általmenni,
3379 10 | lett volna feloszlatni a gyűlést, csak lehetett volna. De
3380 10 | ajtón lehetett belépni a gyűlésterembe, s azt fegyveres darabontok
3381 4 | a valláskülönbség miatt gyűlöli ilyen nagyon Apor Istvánt,
3382 10 | hogy miben szenved most. Gyűlölnie kell azt a népet, amelyet
3383 13 | szekeret fogadtok, azzal mentek Gyurgyevóig.~Rövidebb volna ugyan az
3384 9 | bá, tovább magasztalva a gyűrűje varázserejét. – Kiállja
3385 9 | Ezt nézze meg jól!~De amíg gyűrűjét az öklével odatartotta Apor
3386 7 | Ilka asszony pecsétnyomós gyűrűjével.~– Meglátod, hogy gálickő
3387 9 | belőlem élő ember, ha ezt a gyűrűt az apám rám nem hagyta volna,
3388 6 | lúggal, trágyalével zavaros habarékot. Idelenn a csáva bűzölög,
3389 6 | pendül, s a megzavart víz habja loccsan, dallamos lubickolással.~–
3390 6 | a csalogány cuppogást, a habok loccsanását. Rá tudta magát
3391 6 | fecsegett a naptól átlangyult habokkal, hogy lehetetlen volt a
3392 10 | egyszer a magas beteget háborgatni próbálja.~– No hát, felviszem
3393 12 | jár ott?~Arra ugyan neki a háborgató meg nem felelhetett, mert
3394 11 | jobban. Engem is sokszor háborít az álom, hogy miért nem
3395 1 | vinned.~Az a „turba” a régi háborús világban valami emberhátra
3396 10 | jöttünk mi ide zűrzavart, háborúságot csinálni. Nem hányjuk mi
3397 10 | kegyelmetek elhatározták, hogy háborút kezdjenek! Bár akkor jöttünk
3398 6 | csemegékkel, gyümölcsökkel, habzó serlegekkel, még ajkaik
3399 10 | a titokban összegyűjtött hadaikkal vonuljanak fel Szamosújvárra.~(
3400 3 | megjelentünk a táborában hadainak számát szaporítani, s elég
3401 3 | szembeszálltak, a férfiakkal versenyt hadakoztak; itt örökíté meg hírét-nevét
3402 10 | nem ereszti a fegyveres hadat az országházig.~Mint egy
3403 5 | dandárnak, s annálfogva, mikor hadba kellett menni, ő is lóháton
3404 10 | fejedelmi várőrség zárt hadirendben nyomult ki a térre, elől
3405 10 | parancsolják a lengyelországi hadjárást; de azok annyira titokban
3406 10 | szerencsétlen lengyelországi hadjáratba beleugorjon? Igen kezeügyébe
3407 6 | orta állt, valahányszor egy hadjáratból hazakerült, s rendesen egész
3408 10 | segéljen, hogy senki énvelem e hadjáratnak semmiféle okát nem közölte!~
3409 11 | azonnal induljon meg hosszú hadjáratra: holnap már meg is érkeznek
3410 10 | Györgynek, a testőr dragonyosok hadnagya.~– Ej ha, édes öcsém – mondta
3411 1 | könyörögni: azt mondá a hadnagyának, Czirjék Boldizsárnak: „
3412 14 | levelet íra a mikóújvári hadnagynak, melyben tudtára adá, hogy
3413 16 | a főkapitánynak.~A többi hadnagyok is mind nekiesének:~– Te
3414 12 | hírmondót futtatok ide a hadnagyokhoz, hogy hol keressék a kapitányukat,
3415 10 | menten kiküldött egy lovas hadnagyot egynéhány huszárral, hogy
3416 12 | utoljára felküldék a tornácra a hadnagyukat, Czirjék Boldizsárt, hogy
3417 10 | Ferencnek a fia, János, éppen hadsegéde volt Rákóczi Györgynek,
3418 3 | meg a szepesi sztaroszta hadseregeitől, agyonéhezve, fáradva; a
3419 6 | hazatérőben volt Mikóújvárára mind hadseregestül: annak a trombitái szóltak,
3420 10 | hadjáratot? Ki vette rá, hogy hadsereggel menjen Lengyelországba koronát
3421 3 | lángba borítani az ellensége hadsorát és várát: az egész kedvük
3422 2 | egyszerre csak egy tatár hághatott fel.~Hát, amint az első
3423 8 | azért Boldizsár bá csak nem hagyá el a maga kényelmes búvóhelyét.
3424 1 | Márpedig a bundádat sem hagyhatod el, mert tél van, a puskádat
3425 10 | bocsátani. Egyébről ne is hagyj magaddal diskurálni. Igazságodban
3426 10 | sohase volt kenyere! Nem hagyják szóhoz jutni, a karszékével
3427 8 | szkeptikus lenni, hogy gyökeret hagyjon verni a lelkében annak a
3428 3 | síráshoz: nem érünk most arra, hagyjuk ezt tavaszra, mikor jobban
3429 12 | felkeresni. Téged addiglan itt hagylak. Ne félj semmit, nem halsz
3430 6 | két kast; az egyiket tele hagymával, a másikat fenékkel felfordítva;
3431 11 | kemény parancsolás mellett hagynák meg az én drága Ilkámnak,
3432 1 | bizony csúffá tennének, ha hagynám magamat. Hogy ugatnak a
3433 11 | ilyenkor, mert itthon kell hagynia a palotáját, a háremét,
3434 10 | becsületében gázolni nem hagyok! Aki az én apámat hazaárulónak
3435 8 | megyek el a pénzzel, s itthon hagyom a várban Apor István uramat:
3436 16 | jegyezve a Damokos-család hagyományaiban.~– Hej becsület, becsület!
3437 16 | De fennmaradt a családi hagyományok között, a székely nép ajkain,
3438 10 | szükségekre nyolcvanezer aranyat hagyományozott. Ez a pénz ott fekszik az
3439 10 | a rendek a Bethlen Gábor hagyományozta összeget a rab hadsereg
3440 11 | zacskóval, még hírmondót sem hagysz neki itt belőle.~Tamás nagyon
3441 2 | szaladtak, vendelyt, túrót ottan hagytak; még egy juhászbundát is
3442 4 | aztán kegyetlenül egymás hajába kaptak, ki rebellált, kit
3443 6 | eltűrte, hogy az egyik hölgy hajából kitépett selyemszalaggal
3444 12 | rajta, hogy egy szál ősz hajat talál közte: ez akkor támadt,
3445 3 | Mikóújvárát nem nevezték hajdanában erős várnak, mert még csak
3446 15 | melyik az, akiben ráismersz hajdani férjedre.~– Óh, én bizony
3447 13 | tette. Csak olyan az, mint a hajdankorban a rablólovagok viselete
3448 8 | látszik, hogy ez is valami hajdankori agathyrz munka, amikből
3449 9 | hogy rohanta meg háromszáz hajdemákkal Munduka Ravasel az ő kíséretüket,
3450 9 | komám elbeszélé. A cudar hajdemákok elébb összelövöldözének,
3451 8 | között, s félni lehet a hajdemákoktól, ott még azonkívül tizenkét
3452 9 | Ő maga a tutor úr négy hajdemákot a pokolra küldött, mikor
3453 6 | hogy hosszú, aranyba játszó hajfürteit, amik lebontva végigomlanak
3454 4 | uzsoráskodni, örökséget hajhászni, simoniát űzni ebben ő mind
3455 6 | tamburáznak, egymást narancsokkal hajigálják.~A világ mindenféle színű
3456 5 | buzogányával tovább tudott hajítani, mint más ember a parittyával.~
3457 10 | csomó porondot, s feléje hajítja. – Egy nagy szál árbocfa
3458 6 | Úrimája! Üdvözlégy!~A tűzbe hajított golyócskák izzóvá lesznek
3459 2 | még egy cseppet előre is hajlik: oda cepelte a levágott
3460 6 | a víz.~Amint kisütött a hajnali napsugár, s Buzdurgán murza
3461 2 | azok ott akarnak sütkérezni hajnalig: szökve sem lehetne közöttük
3462 15 | szafflórral, violagyökérrel hajnalszín pirosra; minden száj azt
3463 11 | az alkonyégtől; sehol egy hajó, egy mentőcsónak az egész
3464 6 | el a Kaukázusból, mikor hajórajjal mentek át a tengeren a murtizigátorok
3465 11 | asszonyi hajszálon? Az az én hajszálam. Ennek a szörnyetegnek itt,
3466 11 | a fejed felett asszonyi hajszálon? Az az én hajszálam. Ennek
3467 1 | szövőszéket, amit a patak hajt, s magától megszövi az abaposztót.
3468 6 | visszarejté a muzapálma hajtásába; s aztán az agaveleveléről
3469 6 | el egy múza-pálma fiatal hajtásának a közepébe. Mikor aztán
3470 16 | erdőben rohanjatok utánam, egy hajtással elkapjuk ezt a várat.~A
3471 6 | a muzapálmának azt az új hajtású levelét, vajon nincs-e még
3472 6 | istennői durcával, félig befont hajtekercsét ökölre szorítva, mintha
3473 11 | Éppen olyan igazsággal hajtod te el a murza aranyait ezzel
3474 10 | osztott, amik nyomban végre is hajtódtak. Egyfelől a szamosújvári
3475 15 | udvarban, csak úgy csapatonkint hajtották fel őket. Ezek már elzüllött,
3476 5 | akár őtőle hallottad, ne hajts rá semmit. Álom: szófia
3477 11 | a foglyot nagyon meg ne hajtsa; mert annak nem könnyű lánccal
3478 6 | nem illenék, hogy ő fejet hajtson a rabszolgái előtt, annálfogva
3479 6 | sáfránveres és koromfekete hajzattal. Valamennyien mind tudják,
3480 10 | hanem a Szamos túlsó partján halad el: ide csak hídon lehet
3481 5 | s annál gyorsabb volt a haladásuk, minthogy még a lovas is
3482 11 | volnék, ha ez irántad való háladatosságot csak egy nap is el tudnám
3483 2 | nőtt rekettyébe kapaszkodva haladhat csak előre: áthidalva vakmerő
3484 11 | asszonnyal utazván, elég lassan haladhatott. De meg az emberség is azt
3485 8 | csak egyesével lehetett haladni a karavánnak.~Elöl ügettek
3486 9 | ivott az Ojtoz vizéből. Halak prédája lett.~S még részletesebben
3487 5 | nyomorúság után a „záptenger” halálbűzű morotváin keresztül, nagy
3488 15 | Ó, úrasszonyom! Mivel háláljam én meg ennyi jóságodat?
3489 6 | izzó felfeszített alak a halálkínoktól látszott vonaglani; Damokos
3490 7 | riaszta rá Akmet bég a hálálkodásból kifogyhatatlanra, s ez a
3491 15 | tükrébe, s elijedt magától. Halálsárgára volt sápadva az egész arca,
3492 11 | férfi, aki mikor szeret, a haláltól sem retteg? Egyet találtam,
3493 13 | vannak. Zavaros időkben pedig halásznak is! De nem a Riu patakban,
3494 8 | a tóban. Egyszer aztán a halászoknak megvan a nagy örömük: meglelték,
3495 10 | a testét.~Nem volt már halavány, tűzlángban égett az arca.
3496 11 | Tamás mellől, márvánnyá halaványult arcát magasra emelve.~–
3497 6 | hallani véli, mik a keresztfán haldokló ajkairól aláhangzottak;
3498 1 | szalonnát, hogy éhen ne halj.~– Mind akad annak gazdája.~–
3499 6 | megérdemli, hogy kard által haljon meg. – Te, vakmerő férfi,
3500 12 | amidőn a hálószobája ajtaján halk kopogtatást hall.~– Ki van
3501 12 | ajtaján halk kopogtatást hall.~– Ki van az ajtón?~– Én
3502 14 | kimondá Apor István uram, mit hallanak fülei? Csákányütéseket kívül
3503 3 | biz a fenekedre verek!”, hallatlanná tette a szót, csak előre
3504 10 | lesztek, mit követeljetek: halld meg tanácsom. Mert minden