| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A Damokosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
8012 12 | ingerli.~Végre aztán mégis rászánja magát a szép nő a lefekvésre,
8013 3 | soká maradt úgy, nagyhamar rátalált a vidék legdaliásabb leventéje,
8014 2 | útban, a medve nyomán, s rátaláltak a tusa helyére, ahol a medvenyom
8015 6 | úgy szétverte az egész rátámadó asszonynépet, hogy mind
8016 11 | a lelke is fázott, mikor rátekintett. Ezen az emberi ábrázaton
8017 3 | homokhoz, a másik egy pöröllyel ráüt a kopjanyél túlsó végére,
8018 10 | elég erős szíve legyen erre ráutalni; asszonyi bátorságnak kellett
8019 12 | hívják igazi néven a Munduka Ravaselt, aki a Damokos Tamás váltságát
8020 8 | talált ki a számukra valami ravaszságot.~Volt neki egy vitézkötéses
8021 6 | munka – kifogásolá a dolgot ravaszul. – Nem vagyok vele megelégedve:
8022 6 | bizony nem szentírás.~– Ha rávetném a fejemet, miért nem?~–
8023 10 | rabságban ül, s nagy nehezen rávették a heveskedő Simont, hogy
8024 11 | szép kegyencnő, s ismét rázárta a börtönajtót, és visszatért
8025 10 | végeztek semmit.~S azzal, quasi re optime gesta, kezdtek felcihelődni
8026 6 | irgalmatlan nagy bőrkorbáccsal reárohant, egyszerre visszatért a
8027 4 | egymás hajába kaptak, ki rebellált, kit száműztek: egyszóval
8028 2 | nagy robaj támadt utána, recsegtek az útjába eső fák, amiket
8029 10 | karddal a markában: ez a Rédeyek címere.~A jó Rédey Ferencnek
8030 16 | de óriás nem volt. Azok rég kihaltak már a nagy Cohárdról,
8031 6 | nehéz lett az azoktól a regéktől, miket a rab vitéztől hallott.~–
8032 5 | rettenetes dolgot tudtak regélni Krímiáról és az odahurcolt
8033 6 | vált mézcsepp!~A mítoszi regét látta maga előtt, Anadyomene
8034 10 | fekete zászlója.~Azon a reggelen pedig különös csodatünemény
8035 6 | keletkezett egy jó friss reggeli szellő, az hirtelen elfújta
8036 10 | ozmán sereget, ahogy már régóta nem volt a félhold fegyvere
8037 12 | járt diétát és fejedelmet regulázni. Amint a jenői győzelemnek
8038 12 | beleegyezését.~– Ha tudod, ne rejtegesd! Mi az?~– Hát az egzekúción
8039 6 | sikoltozásnak eredtek, s nosza rejtegették az arcaikat tenyereikbe.
8040 12 | Valami régi kincstartó rejtek volt az, amelyben az első
8041 12 | nehéz szekrényt megint a rejtekajtó elé tolta, s valamennyi
8042 12 | fegyverterem ajtajait, s azután a rejtekajtón át behatolt egy viaszgyertya
8043 8 | úszszakálla”, a csendesebb öböl rejtekében pedig felverte a vízi tök
8044 8 | azért csak akkor jött elő a rejtekéből, mikor már a bakőzeket hallotta
8045 7 | murza legszebbik felesége rejtett helyen visel.~Sürgette is
8046 15 | a nyakát, s szégyenkedve rejti az orcáját az anyja fátyola
8047 1 | áldozatot, ha az el talált rejtőzni valami bozótban, menten
8048 9 | ajtóból visszafordulva, rekedtes hangon hörgé:~„Megkeserüli
8049 10 | stratégiai éleslátással rekeszte el minden bejáratot a vár
8050 6 | siessenek a fallal körülkerített rekesztéken kívül eltűnni, s a harmadik
8051 10 | hogy Szamost lehet vele rekeszteni, azért a ti rab uraitokat
8052 10 | ezúttal már vastag gerendákkal rekesztették el a rendek, okulva a minapi
8053 2 | sziklarepedésekhez nőtt rekettyébe kapaszkodva haladhat csak
8054 6 | rabokkal a nyers iszalagot, rekettyét, s tüzet gyújtott alá. Mire
8055 6 | minden növényzet elfagy. Ez a rém meglátogatja Krímiát is.~
8056 3(1) | szerint a legfélelmesebb réme volt a csíkszeredai völgynek
8057 3 | kavarodtak fel erre a túlvilági rémek támadására, s egymást gázolták
8058 11 | úgy el volt csúfítva Isten remeklése, hogy irtózat volt ránézni.
8059 3 | hős Puskás Klára, ki jó reményben levő állapotja mellett mégis
8060 5 | kisfiadat rontod meg. Ezért rémítget Están komám mindennap új
8061 13 | a maga sárkányfogatával, rémséges gyantaillatot hagyva maga
8062 11 | óriás ekkor aztán elkezdett rémségesen horkolni, hogy csak úgy
8063 8 | Apor István uram erre a rémségre azonnal vitézül kardot rántott,
8064 11 | Tamást úgy megigézte ez a rémtekintet, hogy nem bírt tőle megválni;
8065 9 | pénz hová lett? – kérdezé rémüledezve Ilka asszony.~– A pénz bizony! –
8066 3 | ördögök szálltak meg, olyan rémüléssel kavarodtak fel erre a túlvilági
8067 16 | átcsapott Magyarországra, olyan rémületet támasztva maga előtt, hogy
8068 6 | csakugyan görbe kés, egyszerre rémületre hosszabbodott arccal kiálta
8069 2 | meg voltak bolondulva a rémülettől: elég dolguk volt azoknak
8070 4 | száműztek: egyszóval minden rendbe jött.~Százezer harcos férfi
8071 4 | rabláncon, hanem az is mind rendben volt. Gazdája akadt valamennyinek.
8072 10 | szerkeszti írásba; aholott renddel elősoroltatnak azok a súlyos
8073 10 | ekkorig nem adta ki az ország rendeinek, azt vetve ellen, hogy hiszen
8074 10 | gyávaság volna; az országgyűlés rendeit nem verhették széjjel, mert
8075 10 | jobbágyainak, hogy akit a ti rendeitek mai napon az ő legmagasabb
8076 10 | ez megtörtént, beküldé a rendekhez Mikes Mihály kancellárját
8077 10 | összehajtott ív papírt, tudatva a rendekkel, hogy íme készen van a „
8078 12 | testőrségből magával hozott, oda rendelé fel a címerterem előtti
8079 6 | No hát tedd meg; adj rendeletet a többi rabszolgáknak, hogy
8080 12 | vár kapitányává és urává rendeli, akinek gondja lészen, hogy
8081 4 | gondoskodott róla, hogy a diaeta rendeljen ide „tutort” a kis gyermekeim
8082 10 | vele megy a pokol ellen is.~Rendelkezett, hogy a szekérsáncokat hányják
8083 10 | az országé. Joga van vele rendelkezni.~Az egyik Ebéni rögtön magáévá
8084 10 | alkalmassá lett az téve rendeltetése céljára. Az ablakain ugyan
8085 6 | igazi tatárépítmény volt: rendetlen, egymást támogató házak,
8086 10 | magyar főúr, pompás lakomát rendezett a kastélyában, s arra felhívatta
8087 10 | uradalmi pajta: azt be lehetett rendezni országháznak. Egy kis radikális
8088 10 | tanácsos úr esküdött itt rendre egymás után, hogy ő semmit
8089 10 | olyan nagy vivátot, hogy reng bele a ház, s elmegyünk
8090 6 | lépegetés, meg az égben repdesés közt. A gólya is lépeget
8091 3 | végigvert rajtunk vele, csak úgy repedt a bőrünk. Ez a korbács pedig
8092 15 | kisgyerek hogy örül, hogy repes, hogy mindjárt megláthatják
8093 3 | csövet az első lövés kétfelé repeszti.~– Majd lesz annak módja! –
8094 1 | mérgükben egész rajszámra repíték a nyilakat Boldizsár bá
8095 11 | parancsolja, hogy én itt a számba repkedő szúnyogokat köpködjem, s
8096 10 | mind a négy bevett vallása reprezentálva legyen.~Ebbe csakugyan bele
8097 9 | az ilyen bolondságot már repudiálják! Kígyókirályok nincsenek.
8098 11 | szárnyas paripa várna rám, aki repül velem; még akkor sem. Mert
8099 2 | lemaradt a fejéről a nagy repülésben; de nem ért rá felvenni;
8100 12 | Boldizsár bá. – De most már repüljünk veletek együtt, amíg a csillagokban
8101 11 | sáska, ójtott szúnyog, repülő poloska annyi van, amennyi
8102 2 | bá, épkézláb szállva le a repülőgépéről. – De biz a tatárnak nem
8103 8 | szerette volna, hogy nyomban repültek volna Perekopba.~– Hát csak
8104 12 | jött ki az ágyasházból?~– Repültem, galambom! – magyarázá Boldizsár
8105 1 | lova hátára. Az sem volt rest; amint a kötőféket kiakasztották
8106 4 | kardjához kapkodni. Hanem annál restebb, ha valami üdvösséges dolog
8107 11 | ide hozzám, hát majd nem restellek én elmenni érte magam őhozzá,
8108 4 | megszabadíthatna valakit, még azt is restelli; ha a lábával eltaposhatna
8109 4 | teszi meg: elnézi, csupa restségből, csupa tácsóságból, hogyan
8110 6 | meg Tamás a kert minden részében, aminek a kedveskedésétől
8111 8 | kiosztják, annyi szerecsendiót reszelnek föléje, amennyi elég egy
8112 8 | olyan édes volt, mint a reszelt füge, midőn megint odarugaszkodott
8113 6 | középső, napkelet felé fordult részén volt a széles lépcsőzet,
8114 11 | kivennünk az életből a magunk részét, amíg itt ezen a földön
8115 1 | vízbe, s aztán a gyapjas részével kifelé fordítva, úgy veté
8116 5 | én olyan irigy. De attól reszket a szívem, hogy ha azt a
8117 6 | hosszabbodott arccal kiálta reszketőssé vált hangon Tamásra:~– Jaj
8118 9 | Halak prédája lett.~S még részletesebben elmondá, amit látott, Ilka
8119 12 | hanem alul van egy fordító retesze; amint azt szépen elcsavarod,
8120 12 | helyrefordítá a csavaró reteszt; a nyílást záró táblát a
8121 11 | mikor szeret, a haláltól sem retteg? Egyet találtam, s az is
8122 10 | tudtam mást kigondolni nagy rettegésemben, mint hogy az országtól
8123 11 | csintalanul nevetett a vendége rettegésén.~– Ne félj tőle! Nincs ez
8124 2 | hogy kegyelmesen fogadja a rettegett pusztítót.~– Ejnye, rusnya
8125 10 | minden jó népek által, és rettegtessék minden gonoszak által az
8126 11 | Börtönömbe vágyom!1~– Ó, mi rettentő ember vagy te!~– Csak a
8127 11 | irtóztató dühét a fejedre önti: rettentőn fog veled bánni.~– Meggondoltam
8128 3 | baj, ha valahogy, valami réven ez a pénz elsikkadna: mert
8129 8 | kegyelmed, hát a mesebeli révész mégiscsak kitalálta végtére,
8130 8 | eszembe jutott az a mese a révészről, akinek egy folyón egy farkast,
8131 11 | fogoly, és senki azt egy réz oszporáért sem váltja ki.
8132 5 | volt, végtül végig megrakva réz- és ólomgombokkal. Akire
8133 10 | klauzulát, oda egy mentális rezervátát, a „pedig” helyett „mindazonáltal”-
8134 8 | hogy hercegek vagyunk, s rézgaras helyett aranyat várnak tőlünk
8135 1 | rögtön prédára ejti: csak egy rézgombot is az mirajtunk sem hagy.
8136 2 | raktak: az pedig a medve téli rezidenciája volt. A felzavart fenevad
8137 6 | koporsófödelet, s azzal odaugrik a rézmedencéhez, a parázstól izzóhoz, az
8138 9 | mindent: gulyát, nyájat, még a rézmozsarakat is a bástyákról; de a Tamás
8139 5 | altyinna a legkisebb tatár rézpénz, amit csak alamizsnának
8140 10 | boncsokkal, meg egy piros ruhás, rézsisakos szarácsi a török síppal.
8141 3 | legvénebb puskás. – De az a négy réztarack, ami a nagyasszony kastélyában
8142 7 | elveszem a kalapodat! – riaszta rá Akmet bég a hálálkodásból
8143 13 | a fejére húzva, ebben a riasztó alakban indult meg a Munduka
8144 14 | hogy hiszen Oroszlánszívű Richárdot is elfogták, azért mégiscsak
8145 8 | már a bakőzeket hallotta rigyetni. Most már csakugyan nincs
8146 2 | Hallik onnan alulról a rikongatásuk.~No most mihez kezdjünk?
8147 6 | pompás öltözeteket, s nagy rimánkodásába került Tamásnak, hogy azt
8148 11 | Kalme összekulcsolt kezekkel rimánkodott előtte.~– Gondolj rá, hogy
8149 11 | magát, felkapta a murza rinoceroszbőr korbácsát, s nagyokat húzott
8150 6 | fekete eunuchok jöttek elő, rinocéroszbőr korbácsokkal, végigszaladgálva
8151 6 | trombita; a feketék jönnek nagy riogatással, végigtoporzékolva a tévutakon,
8152 6 | még a kerti virágokat és ritka gyümölcsfákat is hazahordta,
8153 5 | mindenestől.~A rabszolgákból ritkán került valaki haza.~Az a
8154 2 | oldalról az erdőből nagy rivalkodással feléje, hogy már most megfogják,
8155 10 | a trombitás három cifra rivallást bocsátott el a török sípjából.
8156 2 | Ejnye, rusnya békák! – rivallt rájuk mérgesen Boldizsár
8157 11 | szeme-szája tele lett faggyús rizskásával.~– Ne volna csak kétezer
8158 2 | felszedett hótömegektől: nagy robaj támadt utána, recsegtek
8159 1 | lehetett hallani a lovaik robaját a recsegő targallyak közt.
8160 3 | magát az ágyút is közéjük röpíték; éjjel pedig tüzes arcú
8161 3 | csőből, s az mint valami röpülő tüzes sárkány, úgy szállt
8162 8 | volna vele!~A lova csülkeire rogyott alatta, három golyó is találta
8163 3 | nagy sivalkodás mellett rohanának a fáradtan elpihent tatárokra;
8164 16 | hídon, ti többiek az erdőben rohanjatok utánam, egy hajtással elkapjuk
8165 11 | mindenütt veszedelembe rohannál; én pedig ismerek itt minden
8166 16 | volna. Úgy várta be a reá rohanó Damokos Tamást.~Hanem hát
8167 9 | ojtozi nagy vízfogónál hogy rohanta meg háromszáz hajdemákkal
8168 10 | maradok, sohase adja vissza: rókafarkat viseljek az övemen kard
8169 13 | Hisz az annyi volna, mintha rókát akarnék fogni, s kolompot
8170 6 | nyakát. Ezek voltak az ő rokonai.~– Hagyjátok őt! – parancsolá
8171 4 | és Damokosok vérszerinti rokonok voltak), mondá Boldizsár
8172 1 | már nem tudom, nemzetiségi rokonszenvből-e vagy testvérgyűlöletből;
8173 11 | veled. Sok kínzás elmaradt rólad az én könyörgéseimre, ami
8174 12 | ér, ha ő tudni sem akar rólam. Addig meg sem kérhetem,
8175 6 | már az elfogáskor lehúzta róluk a tatár, s rongyos darócot
8176 6 | attól a fagy el nem múlik rólunk; hanem én tudnám egy módját,
8177 6 | egész ligetszámra, mint Róma körül, s az olajfák ezüstszürke
8178 11 | zenekíséret volt ahhoz a románchoz, amit Kalme előadott: még
8179 11 | elkezdett egy szerelmes románcot dalolni Mirza Shaffitól,
8180 3 | egész országon, égetve, rombolva s a nép színét-javát szőrpányvára
8181 8 | egész a határig; régi várak romjai a hegytetőkön; kallók, ványló
8182 16 | ne kívánja a felebarátja romlását.~Ekkor aztán a várát is
8183 11 | aranyos. Cudar, piszkos, ronda fészek az egész: jobb felül
8184 16 | visszafoglalta Tamás, de az olyan rongált állapotban volt, hogy meg
8185 15 | arcokkal; félig mezítelen, ronggyal tél-túl fedett sovány tagokkal;
8186 6 | hegyormokon valami csúnya, rongyosszélű, ólomszürke felleg, s nagyhamar
8187 15 | tőle. A szennytől fekete, a rongytól undok alakban ráismer az
8188 1 | gonosz tatár a fejemre fog róni, akiről tudja, hogy vezér
8189 11(1)| megnyomorodott rabokat érettek rontnak, vernek, kínoznak és keservesen
8190 5 | akkor meg a két kisfiadat rontod meg. Ezért rémítget Están
8191 10 | egész ország érdekében ne rontsanak be az országgyűlésbe; hanem
8192 10 | Gyakoroljátok, ahogy elkezdtétek. Rontsatok rajta azokra a kakasokra,
8193 8 | mert egyszerre több puska ropogott körülötte, s ő észrevette,
8194 14 | veszedelmet.~Egyszer aztán nagyot roppan a fal, a nehéz alapkő kigördül;
8195 9 | asszony maga is segített a roskadozni készülő lovagot felkarolni
8196 8 | lefeküdvén a hárságyra, nagyon rosszakat álmodék Boldizsár bá; elannyira,
8197 14 | olyan embernek, aki valami rosszban töri a fejét; mert így jár,
8198 11 | villogó szemekből, hogy minden rosszra el kell készülnie. Ez a
8199 11 | szemembe. S ha valamit a szám rosszul mond, olvasd ki a szememből
8200 6 | olvasóról az egyes szemeit a rózsafüzérnek, s aztán szemenkint belehajigálja
8201 11 | az Elborus jeges ormait rózsalánggal festi.~– Igen ám, jó asszony –
8202 6 | kertajtó megnyílik, s a rózsalugassal fedett lépcsőgádoron át
8203 15 | színétől elválik egy elszakadt rózsapiros felhő.~Se gyöngyök, se gyémántok
8204 6 | pálmafák közül kilövellő rózsaszín alkonysugár rásüt, félkerek
8205 15 | reggel korán damaszkuszi rózsavízből, utoljára délben a bűbájos
8206 15 | macskaszem, karbunkulus, rubint ragyogott a nyakán, füleiben.
8207 6 | boltodúk: azok előtt megint rudakra épített lombsátorok; szép
8208 1 | egy hosszú, hegyes végű rudat fogott a kezébe, s azzal
8209 9 | rablókra kiabált és az ágyat rugdalta. Reggelre azonban a hétféle
8210 11 | ajtaja előtt elment, nagyot rúgott rajta: „Kell piláf, láncos
8211 1 | Czirjéket, mind visszafordultak, rúgtak, kapálóztak, lehányták a
8212 10 | egymással párjában ugyan rúgták a port. Mikor aztán legvígabban
8213 1 | fenékig tejfel”, utána rúgtattak, amivel azt nyerték, hogy
8214 8 | meglelték, amit kerestek. Ruhája, kardja ugyanaz, még az
8215 6 | murzától, mikor a cifra ruhákat ráadták, ami csupa prém
8216 8 | én is felveszem a parádés ruhámat; nekem is van veres dolmányom,
8217 16 | ha én bemegyek a magyar ruhámmal a Rákóczi-várba, soha ki
8218 10 | boncsokkal, meg egy piros ruhás, rézsisakos szarácsi a török
8219 8 | mély vízgyűjtő tó: abba ruhástól, köpönyegestől bele!~Csak
8220 6 | kapálni.~Tamás lerakta a cifra ruhát, felvette a kertészgúnyát,
8221 3 | embereinket, akiket ő maga ruházott fel koronával, fejedelemsüveggel.~
8222 12 | vágott közbe Apor István –, rukkolj ki vele magyarán, mi csípte
8223 6 | szemekkel, selyemsárga, sáfránveres és koromfekete hajzattal.
8224 9 | nagyon jó ám annak: a drága sáfrányos, petrezselymes lé. Azt kanállal
8225 12 | nehogy „szappant vegyünk sajt helyett”…~– Hagyd el az
8226 1 | jég kenyérre kenni való sajtnak elég vastag lett volna,
8227 6 | arannyal-ezüsttel rajzolva, sajtolva alkoránból vett szép mondások.
8228 2 | gunyhóhoz jutott, ott éppen sajtot öntöttek. Hatan voltak a
8229 6 | fiacskám. Kaftánt adok, salavárit adok, selyembe takargatlak,
8230 13 | Hát az az én kéneső meg salétromszállító utam, az ő kegyes engedelmük
8231 6 | vala, ahol a Karaszu és a Salgir folyamok egybeszakadnak,
8232 8 | oláh plájászt, akiknek a salláriumát előre mindjárt le is fizették.~
8233 14 | elég egy ember, még ha maga Sámson volna is. Hogy vágja magát
8234 6 | ragyogóhoz, s felragadva azt két sámsoni öklébe, a fogantyúnál fogva,
8235 10 | aminek akkoriban még védhető sáncai is voltak, a Szamossal összekötve. (
8236 3 | folyamodni.)~Odafenn a vár sáncain az asszonysereg állt őrt,
8237 11 | leereszkedhetel az ablakból a sáncba, ott vár rád a híved, az
8238 3 | alhadnagyának, ki a túlsó sáncban vigyázott. Ez pedig Mihály
8239 7 | hamarább kívül kerülni a sánckapun, nehogy felismerje valaki,
8240 3 | minden oldalról a mikóvári sáncok ellen, amikor aztán lett
8241 3 | akkor rájuk döntötték a sáncot, akiket le nem vágtak belőlük,
8242 7 | hunyta, csak a másikkal sandított a törökre, hogy mit fog
8243 11(1)| Damokos is fel van említve a sanyargatott rabok között: tévedésből
8244 12 | vetik, ahol a nehéz munka, sanyarúság nagyhamar megöli. Szegény
8245 11 | Tamás.~– Minden nyomort, sanyarúságot, ami téged ér. Leszek futásodban
8246 15 | sápadva az egész arca, amely sápadáson úgy elütött a szafflórral
8247 10 | Erdélyországban: (egyik sápadtabb, mint a másik!) s nagy vérontás,
8248 10 | támadt. A valódi nap éppoly sápadtnak látszott, mint a három naprém,
8249 15 | magától. Halálsárgára volt sápadva az egész arca, amely sápadáson
8250 9 | asszony.~– A pénz bizony! – sápítozék a sebesült úr. – Hisz az
8251 6 | dögbőrökből; s mindenütt sár, piszok, rondaság; fekete,
8252 10 | hazakísértetné legkisebb sarcolás nélkül. Ha pedig az ország
8253 11 | urát kiválthassa, mihelyt a sarcoltatásáról hírt vesz. Azt elküldték,
8254 6 | vannak ott, fehérek, feketék, sárgák, olajbarnák, aranyozott
8255 10 | fehéréből elmúlt a kóros sárgaság, vér futotta azokat el:
8256 12 | elcsavarod, a tábla elfordul a sarkában, s nyitva az utad a szobába.
8257 1 | azonban nem maradtak el a sarkából. Egész csapat fogta üldözőbe,
8258 1 | vagy, neked sem szégyen a sarkaddal fenyegetni az ellenséget;
8259 10 | no csak forduljon meg a sarkán, s vigye fel a fejedelemhez
8260 13 | is elkocsikázott a maga sárkányfogatával, rémséges gyantaillatot
8261 13 | már a pokolbeli paripák, a sárkányok prüsszögése: a kerek fényszérű
8262 3 | szörnyeteg okádta egyszerre a sárkánytüzet a fejeikre: egész pusztulás
8263 2 | aztán elkezdte azt a két sarkával előre csúsztatni a sziklapárkány
8264 6 | mellett a görbe kés, aminek a sarlóéle arra való, hogy ha nincs
8265 8 | valahol a Damokos Tamást a saroglyában.~– No no! – mondá erre Boldizsár
8266 11 | hogy annak a szekérnek a saroglyájába kapaszkodjék, amelyen Kalme
8267 4 | valami kutyaság lesz ennek a saroglyájában. Az én Están komám sohasem
8268 10 | kiáltá Ebéni.~Rédey Ferenc, sarokba levén szorítva, kénytelen
8269 10 | odakinn van Magyarországon, sárospataki várában. És így a nyolcvanezer
8270 5 | lettek építve. Minden finom saru, kesztyű, a pompás könyvtáblák
8271 1 | Boldizsár bá farkashájas saruinak a nyomát semmi kedvük sem
8272 1 | az alkalomra, bekente a saruja szárait jó erősen farkashájjal.
8273 6 | kordoványomat a magyarok sarunak. És ezért mégsem az én hírem
8274 11 | másikból tőzeget vágnak. Béka, sáska, ójtott szúnyog, repülő
8275 6 | van rajta.~– Távozz tőlem, sátán!~Ez meg éppen hívogatás
8276 2 | túróval, nagyot nyakalt rá a savóból, s azzal, mint ki a dolgát
8277 10 | biz az csak afféle „febris scholaris” volt. Mikor a gyerek nem
8278 12 | könyvecskéjét „De vanitate scientiarum”, abból kikeresheted.~Apor
8279 10 | kandidáló bizottság és a scrutinium. Barcsay Ákos is belekerült
8280 10 | a fejedelemválasztás. A scrutinium-bizottság számlálta a szavazatokat.
8281 3 | szokta messziről megtámadni, sebbe ejteni, lángba borítani
8282 9 | összeforrasztja, s a golyókat a sebből kihúzza. Íme élő példa vagyok
8283 9 | Az ilyen kígyókő minden sebeket begyógyít, rögtön és azonnal:
8284 9 | szabadultam meg a halálos sebektől, vízbefulladástól.~Hát biz
8285 9 | túltett minden fegyveradta seben: megölő, lesújtó tekintet
8286 3 | vertek. Mint a szélvész, oly sebesen jöttek.~– De majd visszafelé
8287 8 | megrogyik alatta. A lovát sebesítették halálra.~No, innen most
8288 2 | aztán a maga eszétől nagy sebességgel alá, egyre töméntelenebbé
8289 9 | között lefekteté a halálra sebesültet; azután sietett a laboratóriumába:
8290 6 | küldi a tudósítást, hogy sebet kapott odahátul, s aztán
8291 9 | és ápolni kellett, mert a sebláz következtében egyre félrebeszélt
8292 9 | véres köteléket, a nagy sebtapasszal együtt, s íme – azon a magas
8293 7 | legsikeresebb; Boldizsár olyan sebten ugrék ki az ajtón, úgyhogy
8294 10 | Most siessünk ki innen sebtén, vissza a szekereinkhez;
8295 6 | szúrát, hát akkor nincsen segedelem. Ha estére ki talál tisztulni
8296 10 | hogy az országtól kérjek segedelmet.~– Azt nagyon jól tetted.
8297 13 | meg is verte (a szászok segélyével) a fejedelmet. (A Deli Marko
8298 16 | két kis árvámat! És most „segíts uram Jézus!” azzal a lovát
8299 11(1)| semminemű dolgaikban meg ne segítse, sőt istennek minden áldása
8300 2 | megtanítsa.~Szétnézett valami segítség után. Megtalálta. Egy szép,
8301 10 | meg; testestül-lelkestül segítségedre leszek benne az utolsó körömszakadtáig.~–
8302 2 | hogy kitől lehetne itt segítséget kérni? Nem voltak ott, csak
8303 9 | lelkét visszatartja. Ennek a segítségével maradtam élve. Így szabadultam
8304 8 | még megoldásra. Micsoda segítséggel?~Kik vannak itt? Nagy víz.
8305 8 | háziasszonynak a leves kimérésénél segítsen, s a kenyérfelszelést másnak
8306 6 | többi rabszolgáknak, hogy segítsenek neked ebben a székely istentiszteletben.
8307 16 | két földig érő lábával is segítve nyargalni az alatta futó
8308 1 | ösvény e lakatlan szakadékba sehonnan nem vezet.~– No Boldizsár
8309 8 | agyonlőve?~S nagyon jól sejtette. Két martalóc ott hasalt
8310 11 | felejtsen.~Pedig biz azt sejthette volna előre is, hogy a sok
8311 6 | Kaftánt adok, salavárit adok, selyembe takargatlak, lépes mézzel
8312 15 | előhozatta legragyogóbb selyemruháit, kösöntyűit, karpereceit;
8313 6 | fekete és zöld szemekkel, selyemsárga, sáfránveres és koromfekete
8314 6 | egyik hölgy hajából kitépett selyemszalaggal a hátrafacsart ökleit egymáshoz
8315 6 | szétszakítá az öklére tekert selyemszalagot, s azzal hirtelen nyalábra
8316 1 | hegyoldalakkal; nem volt abból semerre kimenekülés.~A tatárok pedig
8317 10 | szerint, nem akadályozza őket semmiben, válasszanak, ha tetszik,
8318 6 | nemzeti kalligráfia) betűi semmihez sem hasonlítanak olyan nagyon,
8319 8 | akinek ha a nevén kívül semmije sem maradt, még akkor is
8320 1 | a hátukról a gazdáikat, semmiképpen nem akartak nekimenni a
8321 11(1)| kötéseknek nem állanak, semminemű dolgaikban meg ne segítse,
8322 6 | Buzdurgán murza nem is volt semmire olyan büszke, mint a kertjére.
8323 4 | boldogságot, s képes rá, hogy azt semmivé tegye, csak azért, hogy
8324 10 | nekimegy, s áttöri! Ne hallgass senkire: semmi csitításra. Bölcs
8325 11 | elnéznem, hogy hány csetver sót sepernek össze a záptenger partján?
8326 2 | A görgeteg még simára is seperte az egész csúszkapályát.
8327 10 | Korbács kell ezeknek meg seprű, nem kard; küldje csak nagyságod
8328 11 | murzának arra való, hogy a seregeit élelmezze, amíg Moldván,
8329 10 | és janicsárok válogatott seregeivel, az egri és esztergomi hatalmas
8330 13 | jó Thököly betört a német seregekre). De ne gondoljatok ám valami
8331 1 | virágát, Erdély harcoló seregét is. Azokat elfogta a krímiai
8332 10 | hívei védték a várat a nagy sereggel megérkezett budai fővezér,
8333 10 | azonnal hazaeresztik a fogoly seregünket. Minket se kínoznak, azokat
8334 6 | csemegékkel, gyümölcsökkel, habzó serlegekkel, még ajkaik mézével is:
8335 6 | tömjént gyújtaték meg a serpenyőben, hogy az egész mosé tele
8336 11 | az legyen. Ma még meg is sértetted a murzát. Ez nem megy ingyenbe.
8337 10 | aztán már jó kedvök lett a sertől, bortól, akkor megfúvatta
8338 10 | Vége van! Levata est sessio! Ebédre harangoznak.~S valóban
8339 6 | között.~Eleinte fel s alá sétálgattak a tekervényes tévutakon,
8340 6 | háremhölgyekkel a kertbe sétálni és mulatozni; mielőtt azonban
8341 11 | szerelmes románcot dalolni Mirza Shaffitól, s aközben egy nagy pávatoll-legyezővel
8342 12 | be van deszkázva. De most siess! Majd én elvégzem a magam
8343 11 | levelében Akmet bég, hogy ugyan siessek elfogadni a kínált kétezer
8344 11 | mondja levele elején, hogy siessen a Damokos Tamás nevű fogoly
8345 6 | dolgozó férfiaknak, hogy siessenek a fallal körülkerített rekesztéken
8346 10 | nem estünk át rajta. Most siessünk ki innen sebtén, vissza
8347 6 | Fekete-tenger felől langy áramlat sietteti a tavaszt.~Hanem hát van
8348 7 | vette az útját: nem is igen sietvén vele; még három napra való
8349 3 | bá: minden öreg mellé egy sihedert; aztán kifundálta a hadi
8350 2 | repült az a bomlott jármű a sík, csapinós vágányon alá,
8351 6 | áthidaló ereszek egyik sikátorból a másikba a háztetők felett;
8352 6 | színek; semmi utca, csak szűk sikátorok, amikben két öszvér ki nem
8353 12 | bizonyos lehetett a terve sikerüléséről.~Amint elharangozták az
8354 8 | kegyetlenül ellakám vala! Egy siketfajdot megettem majd egészen, a
8355 6 | szívébe a lélek; nagyot sikoltott, szétszakítá az öklére tekert
8356 6 | ott; hanem a menyecskék sikoltozása folyvást hallható volt most
8357 6 | férfinak a látására iszonyú sikoltozásnak eredtek, s nosza rejtegették
8358 6 | mondá Damokos Tamás. Ne sikoltozzatok annyit a lovam körül, mert
8359 16 | murzával a csíkszeredai síkon. Az jött Ojtoz felé a nagy
8360 3 | azt a kis földtúrást ott a síkságon, s lóháton akartak rajta
8361 6 | dolgozni; amelyiknek a tenyere sima, ez úrféle, ezért váltságdíjat
8362 11 | illesztve s a haját hátra simítva szép bársony kezével.~–
8363 3(1) | csíkszeredai völgynek a „Simó Péter”, egy nagy fekete
8364 4 | uzsoráskodni, örökséget hajhászni, simoniát űzni ebben ő mind tudós.
8365 10 | Arra a kérdésére Kemény Simonnak, hogy mi a kívánságuk megint,
8366 10 | nehezen rávették a heveskedő Simont, hogy dugja hüvelybe a kardját,
8367 14 | Ilka asszonyt, még neveik sincsenek.~
8368 2 | vastag végére rákötözte egy sing magasságra a turbát, arra
8369 13 | magasabb volt magánál a háznál, singnyi zsindelyekkel fedve, a két
8370 1 | csaholnak az erdőben a cudar sinkoránok.~– Ne te né! Még bizony
8371 4 | Százezer harcos férfi ugyan ott sínylett Krímiában rabláncon, hanem
8372 10 | előteremteni a rabságban sínylő uraik váltságát. Olyan lettem,
8373 10 | hogy tőletek a mi rabságban sínylődő férjeink kiszabadítását
8374 6 | azt a zsoltárt, hogy „A Sionnak hegyén, Úristen, Tiéd a
8375 10 | rivallást bocsátott el a török sípjából. Az azt jelenté, hogy hallgassatok!~
8376 10 | kornétásáéra ismert, mert az török sípnak hangja volt. Akmet bég jött
8377 11 | olyanformán érezte magát, mint a siralomházba kitett rab, akinek a nyakán
8378 7 | aminek megírása neked annyi sírásba került. Tedd el, össze ne
8379 3 | édes mézem, ne kezdj most a síráshoz: nem érünk most arra, hagyjuk
8380 5 | énnekem elég okom, hogy sírással töltsem a napjaimat”.~–
8381 10 | olyan sápadt lett, mint egy sírból feltámadt halotté.~Perc
8382 3 | hogy nem fog hát többet sírni, amíg egyéb dolga lesz:
8383 5 | tudott hasítani egy embert, a sisakjától kezdve a nyeregkápájáig;
8384 3 | a lángoló kardokkal nagy sivalkodás mellett rohanának a fáradtan
8385 10 | elnyomta azt az asszonyok sivalkodása. A kívül levő asszonynép
8386 6 | a rabnők csoportja nagy sivalkodással rohant rá Tamásra minden
8387 15 | paradicsom volt, de belül volt a sivatag. Akiket maga körül lát,
8388 11 | mohotkás szigeteivel, a szikes sivatagba beharapdáló tömpölyeivel,
8389 1 | csak egyre hallá, hogy ott sivít el a füle mellett egy-egy
8390 3 | mondá Czirjék Boldizsár a sívó-rívó asszonyoknak – ezek már
8391 11 | csibukozni, meg a tengerparton a sóaszaló medencéket végiglépni, aztán
8392 6 | ott, mint Lót felesége, sóbálvány korában, elámulva s azt
8393 9 | Azért csak hozzad azt a sóbanfőttet, tálbansültet meg egy jó
8394 8 | akkor aztán haladt a víz sodrában.~Hanem hát ez jó volt a
8395 5 | rakásra öldösünk: ez csak a söpredéke. Otthon a tatár fényes,
8396 6 | piláfot, szultánkenyeret, sörbetet is hozzá; a kadinának talán
8397 13 | Egy bivalybőr szarvastul, sörényestül, egy hosszú tülök, egy négyszegletű
8398 8 | fáklyafény is eltűnik az erdők sötétjében, s a kurjantások hangját
8399 6 | lehatol hozzá; de legalább sötétségben van.~Csakhogy egyszerre
8400 11 | ki vele. Fényes nappal is sötétséget csinálok vele; a látót vakká,
8401 10 | helyőrséggel, akiket Rákóczi sógora: Lubomirszky marsall „pacificando”
8402 12 | tudomása; hanem a furfangos sóhajhidat már ő csinálta hozzá a régi
8403 11 | Bizony, jaj annak a népnek – sóhajta fel Tamás.~– És hát tudod,
8404 6 | Ne lássam ezt az álmot! – sóhajtá erényes elborzadással Tamás.
8405 6 | akkor egy-egy elfojthatatlan sóhajtás támadt szavaira, és mikor
8406 11 | Istenem!~– Bizony méltán sóhajtasz fel. Mert mikor Buzdurgán
8407 11 | most már Jézusról, Máriáról sóhajtozol. Hát még ha a többit megtudod?
8408 10 | elkiáltja magát: „No, még sohse láttam háromszáz özvegyasszonyt
8409 10 | vásártérre, ahol éppen akkor sokadalom vala.~Ott a templom előtt
8410 10 | urak a tanácsosokat.~Nagy sokára szóhoz tudott végre jutni
8411 3 | nem is értett hozzá. A sokaságában volt az ereje, a kegyetlenségében
8412 3 | a kis várukban a tenger sokaságú tatár ellen, akkor rájuk
8413 10 | mentén, egész tábor volt a sokaságuk, minden falunak a maga fekete
8414 5 | furfangot fundál ki. Hej, mert sokfábulfaragottember ám az én komám. Te csak
8415 13 | engedelmet kért tőle, hogy ilyen sokra megy a csekélység, amit
8416 10 | rivallás ezt a „vivát”-ot sokszorozza.~A derék főúr váltig szabadkozik,
8417 2 | pavilonját keresni, az ott van a somberkes sziklaoldalban, látszik
8418 5 | Isten úgy segéljen, olyat somodorintok a feje tarkójára – álmomban –,
8419 10 | összerázódott utána, mint a Soncha barlangjának a sziklái a
8420 8 | galambocskám, majd én leszedem a sonkákat a füstölőből – monda Boldizsár
8421 10 | lófejjel hátrább maradva, mellé sorakozának, s erre a trombitás három
8422 15 | végigszemlélgetni. Damokos Tamásné sorba járt előttük, végignézett
8423 6 | zsoltárhoz.~A tánc után sorbetet meg szultánkenyeret s egyéb
8424 7 | lelki kínomba, mint ezeket a sorokat magam kezével leírni. Azonban
8425 11 | azután meg a vámosokat a sorompóknál, amíg a két tenger közül
8426 6 | tanítók voltak, s azokat sorozta a kertben dolgozó rabszolgák
8427 11 | szájamban az „Úr imája” egy sorral hosszabb lesz, mint másnál,
8428 11 | majd a nyomorúságot, amit a sors majd fejedre mér. Én azt
8429 5 | odahurcolt rab magyarok borzasztó sorsáról. Hogy hurcolták őket ló
8430 6 | abbahagyod. Ha mersz a sorsoddal megküzdeni, kiállhatsz;
8431 11 | kegyetlen bosszút állani. Az én sorsomat viselem magam. Ami csupán
8432 5 | előcsarnokának.~De legrosszabb sorsuk volt azoknak, akik a finom
8433 5 | adnak alomhoz valót, s a sótalan lóhúsra fogják őket, a te
8434 11 | Buzdurgán murza be is vettette sóval a te városodnak a helyét.~–
8435 12 | leskelődő lator lihegve emészti sóvár szemével a deli hölgy bájait.
8436 5 | se a franciák, se a mórok Spanyolországban. Ez a tatárok titka volt.~
8437 7 | órával indítottam el a lovas stafétát tatár Krímiába, hogy hozzák
8438 1 | azt jól, hogy ez az ő két stratagémája csak addig használ, amíg
8439 1 | veszedelmet, maga is fordított a stratagémán. Leszedte a lováról a mindenféle
8440 2 | Boldizsár bá, megértve a gonosz stratagémát. S ismét széjjelnézdegélt
8441 10 | mint egy generális, s egész stratégiai éleslátással rekeszte el
8442 8 | Gijmesi-szorosban a székely határőrség strázsál, addig Ojtoznál, a híres
8443 10 | kengyelfutó a levéllel: strázsálhattak már szegények egész éjjel
8444 7 | székelyül, s a palota előtt strázsáló szász gárdistákat úgy agyba-főbe
8445 2 | Megtalálta. Egy szép, nagy, sudár, fiatal jegenyefenyő volt
8446 2 | egenesre állt, hogy a hegyes sudara fölfelé meredt, s a vastag
8447 6 | kertészeit a szultán Gökk Sü melletti palotájában kitanult
8448 12 | maradsz ítéletnapig.~– No hát, süketülj meg tőle! Egy hosszú oláh
8449 12 | keresztül is, amibe az a süllyesztő volt lemélyítve, ahová Apor
8450 14 | bástyafalat, azután ugyanazon a süllyesztőn keresztül, melybe Apor István
8451 3 | ránéztek is, rögtön korommá sült a tekintetüktől. Ezért aztán
8452 1 | a találós mese: „ettünk sültet-főttet, föld alatt, fa tetejébe –
8453 2 | milyen jó volna az most sülve!~De hát jó az Isten! Akkor
8454 13 | hiúzfeje, a harmadiknak sündisznófeje. Az öreg ördög mormogott,
8455 7 | felesége rejtett helyen visel.~Sürgette is Ilka asszony a kiváltás
8456 15 | leveleit felbontsa, s ami sürgős elintézni való, azt az ő
8457 6 | letakarta vele, hogy ne süsse a verőfény, s ne csípjék
8458 3 | népségnek mit enni. Az asszonyok süssenek, főzzenek, a papok imádkozzanak,
8459 8 | éléstárból a szakácsnak: süssön mindenfélét az utazóknak.~–
8460 3 | amekkorát előre. De hogyan is süssük el? Hisz ha az oldalán gyújtólyukat
8461 11 | víz émelyítő, a nap sem süt istenesen, mindig köd ül
8462 6 | hogy a kisugárzó meleg süti az orcáját.~– No mármost
8463 3 | Az ágyút pedig akképen sütjük el, hogy egy ember odatart
8464 2 | végig: azok ott akarnak sütkérezni hajnalig: szökve sem lehetne
8465 1 | kanóc nélkül is el lehet sütni a puskát, ha annak a závárába
8466 3 | nemcsak hogy száz ágyút sütögettek el a népe közé, de utoljára
8467 12 | meg!~– Hát hiszen meg is sütöm én azt, csak megkapjam.~–
8468 3 | bástyaszegleten egész ökröt süttetett, bort üttetett csapra, hogy
8469 3 | feketéllett a mező a hegyes süvegeiktől, mikor a porfelleg elszállt,
8470 10 | megéretté teszik fejedelmi süvegének elvesztésére.~A mély csendesség
8471 13 | alatt, a nagy báránybőr süveggel a fején.~Boldizsár bá a
8472 3 | sárkány, úgy szállt nagy süvöltve a tatárok közé. – Ez már
8473 7 | odahajolva a joldásához, azt súgá neki a fülébe:~– No, hát
8474 6 | haragvó angyal szeme, úgy sugárzanak a szentségtörő arcába, aki
8475 5 | saját maguknak a fülébe sugdoshatnak vele; a fogaik feketére,
8476 4 | Veszedelem lesz ennek a vége! Ezt súgja nekem a kisujjam. Hanem
8477 2 | Azután a tatár lónak valamit súgott a fülébe, az egyik orra
8478 12 | vitézeknek.~De azok csak súgtak-búgtak, utoljára felküldék a tornácra
8479 5 | kivakkantottad a titkot, amit súgtok-búgtok a tutor urammal? Ezért az
8480 3 | szaladásban.~Boldizsár bá fakardos suhancai még jobban megverték a tatárt
8481 3 | pedig csak öreg emberek és suhancok álltak vele szemközt: fából
8482 10 | Utoljára megharagszik, nagyot sújt a buzogányával a zöld asztalra,
8483 8 | kamukadolmányban, arany sújtással.~– Hejhej! Kegyelmes komám,
8484 10 | maradjon, aki megátkozzon! Sújts ide azzal a karddal! Ellenséget
8485 1 | szagától, az ő lova pedig a súlyosabb teher alatt hamarább kifárad,
8486 8 | mert alig volt annyira a sűrűben, hogy a fák eltakarták,
8487 10 | mondani Damokos Tamásné, sűrűn kiáltották: „menjünk! menjünk
8488 8 | martalóc elkezdett kacagni.~– Sus ki! de ne lú! (Tréfásan:
8489 12 | hosszadalmas turbékolásra, „susogóra”; praktice kell a dologhoz
8490 11 | mellé, hogy az a fülébe suttoghasson.~– A szentek nem tudnak
8491 6 | Buzdurgán. – Hiszen csak suttogtam most! Mássz közelebb! Ki
8492 13 | Valamennyi bíró, polgármester, syndicus, hadnagy, darabant, mind
8493 6 | nélkül nem lehet kilépni a szabadba. A bunda a tatároknál a
8494 11 | mindennap újra kezdi a szabadításod munkáját. Te nem is álmodol
8495 14 | kibújva a törött résen szabadítói elé.~De azok ugyancsak furcsán
8496 4 | a te árváidra. Az Isten szabadítson meg a gyászruhától.~Ilka
8497 11 | annyi jóság után meg is szabadítsz, az én szájamban az „Úr
8498 3 | tatárjárás alatt – meg lett szabadítva mindenféle kelletlen látogatástól.~ ~
8499 10 | sokszorozza.~A derék főúr váltig szabadkozik, hogy ő nem arra való; nincs
8500 8 | Jön már az ura! Én hozom a szabadságát!~Olyan nagyon kiabált, hogy
8501 11 | nem imádkozik éppen úgy a szabadságért, ugyanahhoz az Istenhez?
8502 11 | teneked jobban tetszik a szabadságnál a szolgaság: erről sem beszélek
8503 11 | beszéljünk, hát beszéljünk a szabadságról – mondá Kalme.~Már erre
8504 13 | arany. Erre a módjára a szabadulásnak bizony hamarább is gondolhatott
8505 11 | váltságom?~– Megérkezett a szabadulásod napja. Jöjj át a murzához.~–
8506 11 | áttörnek a határon, s találj szabadulást a magad emberei számára,
8507 1 | No Boldizsár komám, innen szabadulj ki mostan, ha ezermester
8508 2 | szurok, innen mégis ki kell szabadulni akárhogy. A szűk hegyvágány
8509 10 | fővezér maga egy csónakon szabadult ki a mészárlásból; de elesett
8510 9 | segítségével maradtam élve. Így szabadultam meg a halálos sebektől,
8511 10 | nem láttam úgy hadakozni szablyával, dzsiriddel, mint ahogy