| Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library |
| Jókai Mór A Damokosok IntraText - Concordances (Hapax - words occurring once) |
bold = Main text
Part grey = Comment text
10013 3 | bányavíz szivattyúcsöveihez valók, végigfúrták valamennyit.~–
10014 13 | igen díszes vendégfogadók valónak; hanem kinn maradt Bolgárszegen.
10015 7 | hogy sohase legyen belőle valóság. Mert ha esztendő egy nap
10016 6 | meg azt a még furcsább valóságot látta, eszébe jutott, hogy
10017 13 | nevezték akkoriban őket; de valóságra macedón görögök voltak.
10018 5 | szalmát sem adnak alomhoz valót, s a sótalan lóhúsra fogják
10019 10 | síppal. Oda igyekezett a válság színhelyére. Csak harmadmagával
10020 10 | unitárius szintén egyet.~E válságos pillanatban trombitaszó
10021 5 | lábszáraik olyan feketékké váltak, mintha szerecsentől kérték
10022 11 | rajtad állni, hogyha ki nem váltanak. Napról napra egymásra tetézi
10023 10 | sokszorozza.~A derék főúr váltig szabadkozik, hogy ő nem
10024 11 | azt egy réz oszporáért sem váltja ki. Hozzáteszi Akmet bég:
10025 9 | uram háromféle színt is váltott ez idő alatt, s alig akart
10026 5 | ivadék. Akit nagy áron ki nem váltottak: az ott veszett a csávában,
10027 10 | felséges szultán ingyen, váltság nélkül. Ha pedig ezt nem
10028 11 | murza fölébred, megérkezik a váltságdíjam, amit a feleségem elküldött.~
10029 5 | ő alkuszik a mi Tamásunk váltságdíjára a tatár tihajájával? Azt
10030 10 | sok pénzzel, a mi uraink váltságdíjával! Ó, uram! Könyörülj rajtunk,
10031 10 | váltságdíjat. No hát mi lett a váltságdíjból?~– Őrá bíztam, hogy vigye
10032 15 | bocsásd haza. A kétezer arany váltságdíjról adjon neked írást, s azt
10033 11 | murzával kihozatták Perekopba, váltságdíjt ígérve érte. Ő aztán, hogy
10034 15 | kísérlettek meg, vagy a váltságdíjukra hiába várattak. Ezek nem
10035 11 | hoznék mást?~– Megérkezett a váltságom?~– Megérkezett a szabadulásod
10036 8 | kimaradt a főúr, hogy estére válván az idő, Boldizsár bá nem
10037 14 | közös moslékot, a közös vályúból, Damokos Tamással, s egy
10038 13 | azért ne is menjetek ti a vám felé a szoroson keresztül
10039 13 | tudósítják, ki utazik a vámokon keresztül, mennyi őrizetet
10040 11 | megvesztegetnem, azután meg a vámosokat a sorompóknál, amíg a két
10041 13 | még papot sem lát soha, s vándorol a nyájával, keresztül-kasul
10042 5 | ezüstmarhád volt, mind Brassóba vándorolt a göröghöz: de mégsem telik
10043 12 | Agrippa könyvecskéjét „De vanitate scientiarum”, abból kikeresheted.~
10044 8 | romjai a hegytetőkön; kallók, ványló malmok, kásatörők, fűrészmalmok,
10045 1 | én szerelmes asszonyomnak várába el kell jutnod; felőlem
10046 10 | kérdi az a márványarc fenn a várablakban.~Az történik, hogy új fejedelmet
10047 10 | és Rákóczi György onnan a várablakból láthatja, hogy hull alá
10048 5 | uradért cserébe add oda a várad, az egész birtokod: majd
10049 12 | letevését kívánták, s a váraikat elfoglalva, azokba a saját
10050 12 | legjobb híveit küldé oda a váraikba kapitányoknak, akik az őrséget
10051 8 | volt egész a határig; régi várak romjai a hegytetőkön; kallók,
10052 8 | A többi szép, nagy, erős várakat mind elpusztították a mongolok,
10053 11 | a mai nap utolsó napja a várakozásnak.~– Én óhajtom, hogy az legyen.
10054 6 | megterhelve tér haza népestől. A várának a tornyai megaranyozódtak
10055 5 | mikóújvári uradalmat is, várastul együtt zálogba adni, hogy
10056 16 | volt a szokása, hogy ahol váratlan ellenállásra talált, ott
10057 15 | vagy a váltságdíjukra hiába várattak. Ezek nem emberi alakok
10058 9 | tovább magasztalva a gyűrűje varázserejét. – Kiállja ez a próbát akárhányszor.
10059 11 | másiknál nehezebb.~– Hazugság, varázslat, pokoli szemfényvesztés
10060 11 | kiviszlek.~– Nem hiszek én a varázslatokban.~– Te bolond! Hisz az én
10061 11 | Te bolond! Hisz az én varázslatom nagyon is könnyű. Látod
10062 12 | folyosó vezet, ami a vastag várfalba úgy van beépítve, hogy a
10063 5 | morotváin keresztül, nagy vargabetűvel hazakerülni.~Ezek ugyan
10064 11 | több napot. Ha akarna, sem várhat. És ha minden hízelkedésemet
10065 12 | érdeke a lófőnek!~Alig is várhatta Apor István, hogy beesteledjék.
10066 10 | nagy zsivajjal vissza a várhoz, az országgyűléshez.~A pajtának
10067 3 | hogy nem jó helyen jár; nem várják őt itten se a főpapok, se
10068 8 | tőlünk fizetésképpen.~– Hadd várjanak! Én fizetem! – horkantott
10069 11 | járnom, hogy még egy napot várjon, ne vigyen még vissza, hátha
10070 10 | indult, ahol Ujlaky László várkapitány, Diószegi Kristóf lovassági
10071 14 | hogy hol keressék az eltűnt várkapitányt, Apor István uramat, s miféle
10072 15 | futott ki velök a nyitott várkapun, mint aki lopott kincset
10073 9 | Az biz éppen ide tart a várkapunak.~De nehéz arra ráismerni,
10074 11 | volna, ha szárnyas paripa várna rám, aki repül velem; még
10075 5 | kellett hallgatni, mert mint várnagy, ő is ott ebédelt Ilka asszony
10076 2 | Mert bizony furcsa formában várnám be az ítélet napját! Nem
10077 12 | Nem megy az olyan hamar! Várnod kell egy kissé! Előbb én
10078 12 | hosszú az idő idefenn rá várnom, amíg megmondod: ha neked
10079 11 | ugyanahhoz az Istenhez? Azt várod, hogy a te imádságodat meghallgassa,
10080 8 | mert nem kellett volna a várőrségnek éppen akkor szedni széjjel
10081 10 | hirtelen felpakoltatott; Dés városa nyitott város: azt nem lehetett
10082 16 | előcsapatja megjelent, s engedte a városait fölégetni. Ekkor pusztították
10083 10 | hógörgeteg. Elég lesz Dés városát megszállni, fogadom! De
10084 11 | be is vettette sóval a te városodnak a helyét.~– Hogy én most
10085 10 | végig a székely falvakon, városokon: úgy fog nőni az a sereg,
10086 8 | hoszpodároknak, hogy egyik várostól a másikig hat fegyveres
10087 15 | Uram Jézus!~– Bőrzsákba varratja, s beledobatja a nagy vízesésbe.~–
10088 7 | mentét, dolmányt tudnék én varratni kegyelmednek, tarka skófiummal!
10089 4 | csizmadiák menjenek csizmát varrni. Az ágyúkat olvasztassa
10090 16 | bizony Krímiában senki se varrt az ő számukra székely zekét,
10091 14 | felmászának szépen, s a várszobában alvó darabontokat irgalmatlanul
10092 16 | Damokos Tamás, ezt nem vártam tőled!”~A fej nélküli test
10093 8 | magát, s elkezdett ümmögni, vartyogni, mint a béka.~– Ahá! – gondolá
10094 8 | akkor értettek meg, mikor a várudvarba érkezve, újra kezdte.~–
10095 10 | trombitarecsegés hangzott a várudvaron. A kapuk megnyíltak, s a
10096 3 | védelmezték magukat a kis várukban a tenger sokaságú tatár
10097 16 | olyan könnyen kizavarni a várukból? Azok azt felelték rá, hogy „
10098 11 | és az egész bőrgyárát, a várva várt erzerumi vásárt; mindent
10099 3 | ökörbőrrel, s megpántoltatta vasabroncsokkal, hogy annál jobban szolgáljanak.~
10100 6 | kardokkal. Mert azokon a vasajtókon belül, amik e folyosókról
10101 6 | csecsenceket az erzerumi vásárból! Micsoda? Még Bagdadból
10102 2 | holnaputánig? Utolsó torjai vásárkor visszahozom. – Hanem ezt
10103 6 | kezdte érteni, hogy miért vásárol a csizmadia szőlőt, mihelyt
10104 8 | körül, s lesi a Bakuba menő vásárosokat.~– Kitől tudja ezt kegyelmed?~–
10105 10 | átlovagolt a csíkszeredai vásártérre, ahol éppen akkor sokadalom
10106 12 | kevés ám ez a kis csapat vasfazekas fejű darabont itt körülötte
10107 3 | rajta a tatár, ahol akar, s vasfejű gerendákkal rést tör a falon,
10108 12 | találsz egy csapóajtóra, azt a vaskarikájánál fogva felemeled, s azon
10109 2 | s míg az nagy haraggal a vasládát ölelte át, azalatt ő igazi
10110 1 | valami emberhátra felköthető vasládikó volt, kívül csikóbőrrel
10111 10 | a pénzt fogni, mégpedig vasmarokkal.~– Ebben az asszonyban tizenhárom
10112 1 | el a füle mellett egy-egy vasorrú madár, akinek hátul a tolla.~„
10113 1 | fagyott: olyan lett az, mintha vaspáncél lett volna. A bolond tatár
10114 3 | kibélelte összegöngyölített vaspléhvel, kívül behúzatta nyers ökörbőrrel,
10115 14 | falát, s nosza csákányt, vasrudat ragadtak, hogy ők meg kívülről
10116 1 | kívül csikóbőrrel bevonva s vasrúddal lakatra bezárva. (Innen
10117 9 | pedig be van bugyolálva vastagon s a nyakába felkötve.~Még
10118 16 | rajtad.~Azzal felemelte faág vastagságú karjával magasra azt a széles
10119 2 | tatárt a hátamon; de azt ne a vasvilla nyelével, hanem a hegyes
10120 13 | kilógó piros nyelvvel, tüzes vasvillával a kezében; a farkába pedig
10121 5 | egy ilyen madárijesztő váztól félted te az uradat, hogy
10122 6 | ahogy mi szoktunk az ellen védekezni, székelyek.~A murza végignézett
10123 8 | a plájász ficsóroknak a védelme valami igazi veszedelem
10124 9 | természet, ami ellen semmi sem védelmez.~Apor István látta, hogy
10125 14 | keresztül, mit senki sem védelmezett; éjszakára ott termett Mikóújvár
10126 13 | volt ő gyáva ember. Tudta védelmezni magát. Még az ördög ellen
10127 11 | vigasztalója, gyámolítója, védelmezője.~Tamás közbevágott.~– Tudod,
10128 3 | is így jártak. Öt napig védelmezték magukat a kis várukban a
10129 3 | utoljára a Boldizsár bá által védett sánc ellen, a mundzukos
10130 8 | sem jutott eszébe ezt a védgátat egészen elrontani, s az
10131 10 | várba, aminek akkoriban még védhető sáncai is voltak, a Szamossal
10132 3 | Azért csak összegyűjtött egy védőcsapatot Boldizsár bá: minden öreg
10133 10 | lovassági hadnagy, az ő hívei védték a várat a nagy sereggel
10134 3 | áll, hanem majd nekiesik a védtelenül hagyott Erdélynek, s azt
10135 13 | ital pálinkát, akár egy vég posztót, akár egész ellátást,
10136 11 | aztán ezt mondá Tamásnak végbúcsú fejében:~– Köszönd Istenednek,
10137 12 | nálam a kulcsa. A másik végén a folyosónak pedig ismét
10138 3 | hagyott Erdélynek, s azt véges-végig pusztítja, de még Magyarországba
10139 10 | együttes megjelenésükkel véget vessenek ennek a kellemetlen
10140 5 | állat, aki baromszolgálatot végez. A krími tatárok hírhedt
10141 2 | azzal, mint ki a dolgát jól végezé, leheveredék a juhászbundára,
10142 11 | jött meg? Ki hozta el?~– Ki végezne egyszerre két dolgot? –
10143 5 | munkára, amit idehaza a barmok végeznek. Ezek közt pedig legkeservesebb
10144 10 | semmit; határoztak sokat: végeztek semmit.~S azzal, quasi re
10145 5 | hogy a legfinomabb munkát végezze ügyes kézzel. A mi Tamásunkat
10146 12 | szobán keresztülsétálva, végigballagott a külső tornácon, úgy került
10147 3 | szivattyúcsöveihez valók, végigfúrták valamennyit.~– De mármost
10148 15 | s akkor Damokos Tamásné végighaladt a sor előtt, arcaikba nézett,
10149 12 | együtt helyére tolá, s aztán végighaladva a rejtekfolyosón, kijött
10150 5 | ólomgombokkal. Akire ezzel egyet végighúzott, nem kellett már annak többet
10151 11 | tengerparton a sóaszaló medencéket végiglépni, aztán meg a moséba a keringelő
10152 10 | asztalt lecövekelt lábakra végignyújtoztattak a középen a rendek számára,
10153 15 | másikon.~Mikor ezt a levelet végigolvasta a kadina, úgy aláhanyatlott
10154 6 | hajfürteit, amik lebontva végigomlanak az élő márványon, illatos
10155 2 | meginduló sziklagörgeteg végigomlásánál: ez ám a „gőzsikló!”~Csaknem
10156 6 | kristálygyöngyöket vállain végigperegni.~Halandó szeme nem láthatta
10157 16 | krímiai tatárok hordája végigpusztítá az egész fejedelemséget
10158 3 | visszavertek a székelyek. Végigpusztított a rabló had az egész országon,
10159 6 | rinocéroszbőr korbácsokkal, végigszaladgálva a kerti utakat, s sorra
10160 15 | edzve. Kín ezeket látni, végigszemlélgetni. Damokos Tamásné sorba járt
10161 6 | jönnek nagy riogatással, végigtoporzékolva a tévutakon, s kergetik
10162 12 | leskelődő.~Pedig még sok végigvárni való van. Mikor a gyermekek
10163 3 | fogott egy korbácsot, s úgy végigvert rajtunk vele, csak úgy repedt
10164 12 | felnyitotta a kis ajtót, végigvilágítva egy szövétnekkel a keskeny
10165 4 | visszakerüljön-e valaha, vagy végképp odavesszen. „Kecskére bízták
10166 6 | Tamás a Megváltónak minden végmondását hallani véli, mik a keresztfán
10167 15 | őrá fogja bízni annak a végrehajtását.)~
10168 10 | fenyegető még nagyobbal szemben, végső elkeseredésbe hozta a rendeket.
10169 10 | gázoltassa; az országot végtől végig elpusztítsa, a felséges
10170 12 | más azt nem teheti. Hol vegyek én annyi ékesszólást, amennyivel
10171 16 | asszonyt, marhát, birkát vegyest.~Ekkor került haza Damokos
10172 15 | magatokat: útiköltségnek vegyétek el tőlem ezt az erszény
10173 6 | fülemülecsattogás egymásba vegyül: közbe egy-egy hárfahúr
10174 12 | azért nehogy „szappant vegyünk sajt helyett”…~– Hagyd el
10175 3 | hős Damokos Tamás szomorú végzetét.~– Gyászholló vagyok, galambom:
10176 8 | okosan tevé, hogy hamarosan végzett, mert alig volt annyira
10177 10 | hangos zokogása mellett.~E vehemens szónoklat hatása alatt a
10178 12 | van a pékbolt, ahol cipót vehetsz, – odalenn a sutban.~– Csak
10179 12 | Boldizsár bá. (Az ember úgy is vehette, hogy a Damokosné cselekedete
10180 15 | büszke fejhordozást el nem vehették tőle. A szennytől fekete,
10181 10 | választ, ne tartsa a világot véka alatt!~Barcsay Ákos bement
10182 10 | asszony Apor István szavát vélé megismerni a goromba tanácsadóéban,
10183 15 | volna meg egyszerre. Amint véletlenül, tétova szemével maga körül
10184 6 | minden végmondását hallani véli, mik a keresztfán haldokló
10185 10 | leste a kimenetelt, azt vélve, hogy a küldötteiket odabenn
10186 7 | amitől az megijede, azt vélvén, hogy puska, s hátat adott.
10187 13 | szolgáltatott, s ha azt mondta a vendég, hogy most nincsen pénze,
10188 2 | mármost veletek egy szót, édes vendégeim!” monda Boldizsár bá, s
10189 3 | inkább csak várkastély, vendégelfogadásra, nem ellenség visszaverésre.
10190 5 | ültetett, a családjával együtt vendégelt meg, hogy mindig a könnyei
10191 13 | árért. Szívesen látták a vendéget, a gazda együtt ebédelt,
10192 11 | pávatoll-legyezővel hüselte a vendégét, meg néha a gazdáját is,
10193 13 | minden ház bolt volt és vendégfogadó. Lehetett kapni akár egy
10194 13 | belvárosba, ahol igen díszes vendégfogadók valónak; hanem kinn maradt
10195 2 | hatan hétfelé szaladtak, vendelyt, túrót ottan hagytak; még
10196 14 | fehérnépek többen, de azok mind vének és ráncos képűek. Hogy az
10197 11 | ismernéd, lélegzetet se vennél, mikor előtte állsz, mert
10198 10 | vérük, atyafiuk jajkiáltásai verdesik az eget; s idehaza egy egész
10199 10 | mint hogy az ezer meg ezer veréb, ami már ideszokott, nem
10200 1 | egy gímszarvas. A tatárok vérebei aztán mind a futó paripa
10201 1 | készülve. Csúnya, kitanított vérebeket hordtak magukkal, amik az
10202 13 | brassóiak, hogy vassal nem jó verekedni, ezüsttel sokkal jobb.~–
10203 6 | Jeges-tengertől elkezdve a Veres-tengerig; az én bagariámmal gázolja
10204 11 | fel a ledobott láncomat, s veresd rám újra. Börtönömbe vágyom!1~–
10205 7 | Magam csináltam azt; nem veresedik az meg száz esztendő múlva
10206 3 | ki! Mire való ez a szép veresfenyő erdő? Semmi szégyen sem
10207 7 | hogy még a tintának is veressé kell válnia, mikor ilyen
10208 1 | üldözőit. Azok még akkor is vergődtek a jeges vízben: egynehány
10209 10 | országgyűlés rendeit nem verhették széjjel, mert az zsarnokság
10210 2 | maga előtt, elordítá magát vérivó kedvében, s két hátulsó
10211 6 | korbácsaiban, melyikkel verje halálra a csalfa rabszolgát,
10212 2 | vicsorgatta.~Ezeket pedig vérmedvéknek híják, akik már embert ettek:
10213 11(1)| rabokat érettek rontnak, vernek, kínoznak és keservesen
10214 16 | diadalokat, jóllakhatott vérrel és jajkiáltásokkal, egész
10215 11 | Hátra van még az utolsó vers: ez a java. Ez gyógyít meg. „
10216 15 | marad győztes az asszonyi versenyben.~Most már Ilka asszony könnyező
10217 15 | Asszonyok versenye~Csak úgy magában járdogálta
10218 15 | mondá Kalme; s most már ő is versenyre szólító a maga büszkeségét. –
10219 6 | Ezúttal a tegnap betanult verset készítette ki egy darab
10220 4 | a Czirjékek és Damokosok vérszerinti rokonok voltak), mondá Boldizsár
10221 13 | Báthori Gáborral, s meg is verte (a szászok segélyével) a
10222 2 | összetalálkozott, s egy vértócsában veszett el: ott megálltak
10223 10 | hajtsák, amíg kilencvenezernyi vérük, atyafiuk jajkiáltásai verdesik
10224 11 | beharapdáló tömpölyeivel, vérveresre festve az alkonyégtől; sehol
10225 3 | Ugyanannyi asszonyszív vérzett idehaza miattuk.~Biz ez
10226 11 | ne beszélj. Mikor iszol, vesd félre a gondot. Majd megtudsz
10227 6 | cikornyákat s azután miféle tompa vésőkkel és fakalapácsokkal kell
10228 10 | együttes megjelenésükkel véget vessenek ennek a kellemetlen patáliának.
10229 10 | szegény Damokos Tamás ott vesszen a rabságban, s te özvegyen
10230 11 | mihelyt a sarcoltatásáról hírt vesz. Azt elküldték, meg is kapta;
10231 15 | főkapitányt, amint ezen levelemet veszed, szultán őfelsége parancsolatjából (
10232 11 | nagyjait a fenyegető nagy veszedelemről.~– Csak te bízd magadat
10233 12 | apánkat őrizze az Isten minden veszedelemtől, hozza vissza friss jó egészségben”.
10234 3 | izent Damokos Tamás nagy veszedelméből, s átadá neki a pénzzel
10235 10 | Ha pedig az ország a maga veszedelmét kívánná, s ragaszkodnék
10236 11 | szál gyertyát a kezembe veszek, kerülök-fordulok, s innen
10237 8 | abban is jó!~Czirjék nem veszekedett vele. Hiszen úgysem vette
10238 13 | az mind tolvaj, pákosz, veszekedő), még a madár se szólít
10239 5 | rabságukból kimenekülni s ezer veszély és kiállott nyomorúság után
10240 14 | akiért az urát ott hagyta veszendőben. Nem volt ott most Czirjék
10241 11 | akit megvetsz, föl sem veszesz, mindennap újra kezdi a
10242 10 | az urainkat elvesztetted, veszíts el bennünket is! Otthon
10243 15 | Damokos Tamást rabságba veszítse, s így az asszonyát könnyebben
10244 10 | asszonyt, akiknek a férjeik ott vesztek a bánya düledékei alatt,
10245 9 | harapás mamaligával, éhen is vesztem volna. Mert mindenütt a
10246 15 | igazhívőknek és így neked is) fejed vesztésének büntetése alatt azonnal
10247 1 | erdőbe érve, hirtelen utat vesztett, félrecsapott, mikor az
10248 8 | süvege nyestből: azt nem vesztette el, mert jól a fejébe volt
10249 1 | a számát. De annyi súlyt vet, mint egy kisborjú. Ezzel
10250 6 | ellenében a hazudás nem vétek.~– Hát biz én azt a fehérvári
10251 8 | megkínálni, gyönge célzásnak vétetik.)~No de annál többet ittak
10252 8 | módon el nem engedi magától vétetni azt a szerencsét, hogy kegyelmeddel
10253 1 | batyunak. Azt a saját hátára vetette.~– No most már édes lovam,
10254 13 | megtetszett. Persze ők még nem vétettek az ördögnek, tehát nem féltek
10255 12 | ungorkodj! Hát akkor sem vétettem vele senkinek. No, hát értsd
10256 6 | akart is átjutni, számot vethetett a lelkével. A száraz felől
10257 10 | gyilkos bosszantói közé veti magát.~Agya-feje törötten
10258 12 | örök baromrabszolgaságba vetik, ahol a nehéz munka, sanyarúság
10259 4 | a koszorúját. A legfőbb vétke az, hogy fajtalan, buja
10260 6 | megjutalmazlak. Te fogod jövendőben a vétkes, tunya rabszolgáknak a talpára
10261 6 | abba a tűzbe azt a bűbájos vétkezőt, aki minden mozdulatával,
10262 12 | most fekteti le őket. Maga vetkőzteti, megimádkoztatja: „Szegény
10263 3 | valamire olyanra bátorkodtunk vetni a fejünket, ami őneki nem
10264 7 | pedig csak úgy harmadnapra vetődött haza gyalogsorban Mikóújvárra.~
10265 11 | addig Buzdurgán murza be is vettette sóval a te városodnak a
10266 10 | megalkudnánk?~– De üszköt vetünk ugyan ennek a bódénak, hacsak…~–
10267 10 | az ország rendeinek, azt vetve ellen, hogy hiszen nincsenek
10268 7 | küldött volna? Csak nem vetyegtem ide magamtul, mint egy goromba?
10269 8 | megszabadulásért, s azzal nyakába vevé az erdőt.~S ugyan okosan
10270 12 | nagy falitükröt, s kezébe véve az éjjeli mécsest, levilágított
10271 3 | csapatok hamar észre is vevék, hogy az új erdő vágásán
10272 3 | neki az adót jó pénzben, ha vezéreinek megkentük a markát, ha szépen
10273 10 | elfogott erdélyi sereget, vezérestől, kapitányostól mind haza
10274 3 | viharától a mezőn meglepetve: vezérestül együtt fogságra jutott a
10275 8 | Zernyestre! – parancsolá a vezéri hang.~„Ahá! Zernyesten lakol!
10276 10 | Csúnyaság! Gyalázat! A rab vezért ítélni el! Ahelyett, hogy
10277 16 | egész fogoly magyarságot, vezérükkel, Kemény Jánossal egyetemben,
10278 15 | Jöhet az a másik!~Inte, hogy vezessék be az udvaron várakozó gyászruhás
10279 10 | diétára! a fejedelemhez! vezessen a főkapitányné asszonyom!”~
10280 11 | szokták tartani. Most is ott vezetgetett egy felnyergelt paripát
10281 11 | téged ér. Leszek futásodban vezetőd, bajodban ápolód; cseléded,
10282 1 | a tatárok, akiknek oláh vezetőik voltak; azok árulták el
10283 10 | igyekeznek? Az asszonyok vezetője, Damokos Tamásné választ
10284 12 | aki a távgyaloglásban a „viador” címet elnyerte: egyformán
10285 2 | ordított, a kanja csak a fogát vicsorgatta.~Ezeket pedig vérmedvéknek
10286 6 | jáspisszobor-alakja fekete. A vidám, csintalan női kacaj s a
10287 12 | Boldizsár bá. – Inkább szóljunk vidámabb dolgokról. Ugyebár, valld
10288 15 | ők is velem.~– Jól van. Vidd őket magaddal. De ha a rabokat
10289 3 | tekintetüktől. Ezért aztán Mikóvár vidéke – ezen tatárjárás alatt –
10290 15 | dalaiban. Virágnyílás nem vidítá fel, gyümölcsérés nem vigasztalá
10291 10 | mulier”, nem asszony, hanem „vidua”, özvegyasszony, s az özvegyasszonynak
10292 10 | jajgatás lett az elébbi víg viháncolásból: a szegény
10293 10 | özvegyasszonyt egy rakáson ilyen vígan táncolni”.~Erre aztán egyszerre
10294 15 | vidítá fel, gyümölcsérés nem vigasztalá meg: körüle paradicsom volt,
10295 11 | az ablakból, a végtelen, vigasztalan záptenger terült el előtte,
10296 5 | elmondta előtte azt, amiben vigasztalását találta.~Egyszer aztán megint
10297 10 | sokaságnak, hogy micsoda szörnyű vigasztalást hallott tőle. Orrát, fülét
10298 11 | asszonynak azalatt akadt odahaza vigasztalója, gyámolítója, védelmezője.~
10299 4 | igen sokat feljárt hozzám, vigasztalt, tanácsolt; amit csak kívántam
10300 11 | dalló szavam hallod. Ó, vígy el magaddal.~– Nem lehet!
10301 4 | fogadom, hogy én jobban fogok vigyázni az ő árva fejére, mint ő
10302 10 | protonotárius úrnak ugyan vigyáznia kellett, hogy az egerek
10303 8 | puskával a lesben, aki arra vigyázzon, hogy nem bukkanik-e fel
10304 15 | anyja keblére.~– Fogjad, vigyed! S most már szaladj előlem
10305 15 | megcsúfoljanak, itt van a fegyvertár, vigyetek belőle magatokkal kardot,
10306 13 | ezeket a kincseket most; ne vigyétek magatokkal, mert bizony
10307 6 | agyarkodik-e az most, vagy örömében vigyorog?~– Ki karcolta ezt ide a
10308 10 | jajgatás lett az elébbi víg viháncolásból: a szegény asszonyok a tánc
10309 10 | aztán megújulva tört ki a vihar idelenn!~– Meg kell notázni
10310 3 | agyonéhezve, fáradva; a tél viharától a mezőn meglepetve: vezérestül
10311 12 | behatolt egy viaszgyertya világa mellett a keskeny folyosóba.~
10312 10 | asszony – előlünk ugyan a világból ki nem futtok! Valahol majd
10313 16 | feleségem bocsátott szabadon? Te világcsaló hazug! No iszen! Voltam
10314 16 | hátat fordított, elfutott világgá, ott hagyva a székelyeknek
10315 5 | kérkedő úr, dúskálkodik a világi pompában. Aztán azt se hidd
10316 6 | felhővel, azt mondva: most világíts te helyettem!” – így zengedezne
10317 11 | tihajájának a leveléből világosan megértette, hogy azonnal
10318 16 | gúnyád van, beeresztenek, s világosítsad fel a bennlevőket, hogy
10319 16 | Buzdurgán murzát elbocsátá e világról, máig is úgy hívják, hogy „
10320 5 | sincs az másképp. Az egész világtörténet egyetlen egy esetet tudott
10321 2 | sem ért rá ettől a szép világtól.~Ennek hát megadta a magáét!
10322 5 | szemeik! Veszedelem azoknak a villámlásába kerülni. – Aztán húsból
10323 16 | éles szablyája csak egy villámlásnyi kis idővel elébb csapott
10324 9 | egyszerre a szemei. Végignézett villámló két szemével Apor Istvánon.
10325 15 | teszkerára.~Kalme arcán valami villámlott át, amint ezt a nevet elolvasta: „
10326 12 | István uram egészen fel volt villanyozva ezen hamis furfang által.~–
10327 9 | flegmával elkezdett a késsel, villával dobolni a cintányéron.~Hanem
10328 10 | amikből számos dárdák hegyei villognak elő.~A fejedelem katonaságot
10329 11 | Tamás azt látta ezekből a villogó szemekből, hogy minden rosszra
10330 11 | Már erre a szóra ugyan villogtak a szemei Tamásnak.~– Akarsz-e
10331 15 | pirosító minden szafflórnál, violagyökérnél!~S ez a könyörgő asszony
10332 15 | kifestette szafflórral, violagyökérrel hajnalszín pirosra; minden
10333 15 | asszonyt a hárembe.~Biz az a violaszínű gyászruha nem árulgatja,
10334 10 | volna az asszonyok ezt a violenciát, amikor kegyelmetek elhatározták,
10335 6 | pokolbűz, hanem millió eleven virág fűszerillata lengett a szellőben.
10336 6 | nagy vízmedence körül levő virágágyakból szedje ki az elvirított
10337 1 | de odaveszítette nemzete virágát, Erdély harcoló seregét
10338 11 | gyönyörűségtől! Most a tubafa virágkelyheiből szürcsöli az édes mézet
10339 15 | táncában, se az almék dalaiban. Virágnyílás nem vidítá fel, gyümölcsérés
10340 6 | aranyozott vörösrézből, amin virágok vannak kiverve kék ezüstből,
10341 6 | drága bőrök aranyozásán, virágokkal és betűkkel itt festik azokat
10342 5 | az ereszen, ő most ott a virágos kertben a jácintokból meg
10343 6 | Krímiát is.~Mikor legszebben virágoznak a fák, csaknem nyári meleg
10344 6 | Krím félszigeten már teljes virágpompájukban állnak a gyümölcsfák, s
10345 9 | úton, akinek már messziről virít a gránátszín és karmazsin
10346 6 | s azok helyébe későbbi virításra szánt tubarózsákat ültessen.
10347 2 | tatárok kelepcéjéből, s virradóra ott volt a gyergyói havasokon:
10348 8 | pillanatra hűtelen lett ahhoz a virtusához, hogy a legrosszabbat teszi
10349 8 | az emberről.~– Ez az egy virtusom van, amiért szeretem magamat.~
10350 6 | olasz égalj áldásai alatt virul. Éppen úgy díszlenek a szabadban
10351 12 | Akkor aztán, hogy miként viseled magadat? ha nem tudnád,
10352 11 | bosszút állani. Az én sorsomat viselem magam. Ami csupán nekem
10353 13 | hajdankorban a rablólovagok viselete volt. Még népballadák is
10354 6 | a patyolat öltönye alatt viseli, hogy senki sem láthatja
10355 6 | polyák; az én szattyánomat viselik a törökök papucsnak, az
10356 10 | adja vissza: rókafarkat viseljek az övemen kard helyett.~
10357 16 | mindnyájan tatár-öltözetet viseltek; mert bizony Krímiában senki
10358 10 | kezdetben igen csendesen viselték magukat.~Ellenben a többi
10359 7 | a legszélesebb karimájú viseltes kalapot az öreg gazdától,
10360 10 | amit mi sem jókedvünkből viselünk. De bár akkor tették volna
10361 13 | miatta. No, majd az urának visszaadják, ha előkerül Krímiából,
10362 15 | nem ismernél rá, bizony visszaadom az erszény aranyad.~Azzal
10363 6 | a merész alak megigézte. Visszaemlékezteté azokra az őshonában lakó
10364 10 | szabad.~Bánffy Dénes ezalatt visszaérkezett a várból a fejedelem válaszával.
10365 6 | koboz elhangzott. Tamás visszafeküdt a kas alá, s bevárta csendesen,
10366 10 | vakmerőség. Eddig soha még a visszafeleselő cselédjével sem mert szembeszállni;
10367 13 | oszporát egy aranyért, amíg visszafizetik. Ha egy hónap múlva vagy
10368 12 | nem akarták II. Györgyöt visszafogadni, hanem kikiáltották fejedelemnek
10369 12 | a fejedelmi trónt ismét visszafoglalja. A jó Rédey Ferenc rögtön
10370 16 | Ekkor aztán a várát is visszafoglalta Tamás, de az olyan rongált
10371 10 | fúvatott a török síppal, s visszafordítá a lovát.~És Rákóczi Györgynek
10372 6 | anélkül, hogy csak egyszer is visszafordította volna a fejét.~Kevés idő
10373 1 | közelbe érték Czirjéket, mind visszafordultak, rúgtak, kapálóztak, lehányták
10374 9 | teremből; de az ajtóból visszafordulva, rekedtes hangon hörgé:~„
10375 3 | tájékára sem többet.~A murza visszafutott a kánhoz, s a prófétára
10376 9 | Óh, csakhogy kegyelmedet visszahozta a jóságos Úristen! Hogy
10377 2 | holnap, ha világos lesz, visszajönnek, fölülről kötélen egyet
10378 12 | nevet adád tudtomra: akkor visszajövök ide, erre a szent helyre,
10379 12 | csak azt kívántam, hogy visszajőjj ide, de hogy itt is maradj.~–
10380 13 | gondunk, hogy Mundukától visszakapjuk a pénzt.~– Rögtön jelentse
10381 10 | trónról elűző határozatot visszakergetni a kalamárisba.~Hanem közbeesik
10382 11 | kidobálják. Hát majd mikor visszakéri? Ijedtében maga is odafutott
10383 10 | országgyűlés kiküldötte visszakerül azzal a leverő hírrel, hogy
10384 4 | urad, s őtőle függ, hogy visszakerüljön-e valaha, vagy végképp odavesszen. „
10385 13 | írást adtok neki róla. Mikor visszakerültök, ezzel a levéllel beszámoltok
10386 13 | ellenfejedelmünk már van, mire visszakerülünk Krímiából, negyedik is lesz,
10387 8 | mikor így hátramaradott visszaköszöngetni, olyan édes volt, mint a
10388 6 | agyából az intézkedő ideg visszaküldi az utasítást, hogy csapjon
10389 2 | No most mihez kezdjünk? Visszamenni a Valle Drakulujba annyi,
10390 2 | azt a két kezébe fogva, visszament vele egész addig a helyig,
10391 6 | övről, ezt azután nagy hamar visszarejté a muzapálma hajtásába; s
10392 4 | az a gonosztett, amitől visszarettenjen, csak célját elérje.~Ilka
10393 4 | Mikó József minden birtoka visszaszállt, azt a szót ejté ki, hogy
10394 9 | ki magából, hogy a lelkét visszatartja. Ennek a segítségével maradtam
10395 10 | lovasai élén átlovagolt rajta, visszatekintett az elhagyott vár felé. Akkor
10396 3 | Nappal megfutott, éjszaka visszatér: s iszonyú bosszút áll.
10397 10 | kerülni onnan elkergetnem, ha visszatérek.~– Magam is azt hiszem –
10398 10 | a darabontok az ajtóból visszaterelték. Azok aztán a pajta mind
10399 14 | kurtányok, akik a várból visszatérének, hírül hozták neki, hogy
10400 11 | ha elrúgod onnan, megint visszatérhessen oda.~Damokos Tamás szívét
10401 10 | hozta a rendeket. Amint a visszatérő küldött kimondta, hogy Rákóczi
10402 1 | lovag elbújt; nagy hamar visszatértek: barom sok nép volt, elállták
10403 10 | tanácsúr nagy dölyfösen.~De visszavágott ám neki Ilka hatalmasan.~–
10404 15 | kétezer arany megint csak visszavándorolt a Damokos Tamás kezébe.~
10405 11 | morzsáját is ennek a szívemnek visszavegyem tőle, s odavigyek hozzá
10406 3 | vendégelfogadásra, nem ellenség visszaverésre. Van ugyan egy kis gyarló
10407 3 | csordával, akit annyiszor visszavertek a székelyek. Végigpusztított
10408 3 | pogány had véres fejjel lett visszaverve Mikóvár alul, pedig csak
10409 9 | annak a váltságdíjnak a visszavívásához, amit az a szerencsétlen
10410 12 | lennék benne, a fejedelem is visszavonná a megnótázást.~– Ejnye,
10411 6 | rejtve, s hölgyeivel együtt visszavonult a palotába, énekszó, lant,
10412 1 | fegyver: olyan volt annak a visszhangja a mély völgyben, mint a
10413 15 | mint aki lopott kincset visz magával.~Csak azután, hogy
10414 13 | azt hiszi, hogy sok pénzt viszen magával, azért ne is menjetek
10415 2 | ha felveszi, de aztán oda viszi, ahová az nem akar, a társai
10416 4 | szóra az orrán (bosszúságtól viszketett az!) s azt dörmögé, hogy
10417 13 | a halálra? Jöszte velem! viszlek a pokolba.~– Ne még, uram,
10418 10 | elnök.~– Dehogy megyünk! – viszonzá Ilka asszony. – Nincs még
10419 1 | Boldizsár bá nem hagyott viszonzatlanul. Jó szerencse, hogy egymás
10420 11 | az asszonyi lélek fölötti vitatkozással – mondá bosszúsan Damokos
10421 3 | mesterkedtek, hogy egyes vitézeik előre nyargaltak, vitézi
10422 5 | terád ezeket a Szent Lázár vitézeit, hogy tégedet jobban elijesztgessenek.~–
10423 12 | parancsolá Apor István a vitézeknek.~De azok csak súgtak-búgtak,
10424 8 | ravaszságot.~Volt neki egy vitézkötéses süvege nyestből: azt nem
10425 8 | szorulva. Leszakította róla a vitézkötést, s aztán felbocsátá a víz
10426 6 | a regéktől, miket a rab vitéztől hallott.~– Megértők sorsodat;
10427 13 | leereszkedtek Galacig, ott kaptok vitorláshajót, az én embereim eligazítanak,
10428 11 | velük. – Méreg, pokolsár, vitriol hullott a szívére. – Minő
10429 6 | měhdruli ákombákot. Magam vittem annyira, hogy el tudom olvasni,
10430 16 | is mind nekiesének:~– Te vívhatsz meg vele, senki más.~Damokos
10431 2 | kapni.~Csakhogy a barlanghoz vivő, mély vágányú út olyan keskeny
10432 8 | együtt kíséretül a pénz vivőinek; hol pedig veszedelmes az
10433 13 | Deli Marko, egész ütközetet vívott Báthori Gáborral, s meg
10434 3 | kis gyarló bástyája, s azt vízárok veszi körül, de az a víz
10435 9 | meg a halálos sebektől, vízbefulladástól.~Hát biz ezt hitte, aki
10436 6 | Kihalászta a tulipánhagymákat a vízből, s gereblyével szépen elegyengette
10437 9 | már eleget ivott az Ojtoz vizéből. Halak prédája lett.~S még
10438 10 | szász darabontokat ellenük vizes kötéllel, fogadom, hogy
10439 15 | varratja, s beledobatja a nagy vízesésbe.~– Hogy az Úristen pusztítsa
10440 8 | mikor odalenn vala a biztos vízfenéken, akkor kezdett el azon gondolkodni,
10441 9 | keresztüllőtték, s aztán beledobták a vízfogó tóba.~– Hát a pénz hová
10442 9 | megesett. Az ojtozi nagy vízfogónál hogy rohanta meg háromszáz
10443 8 | egyedüli szabad tér, a mély vízgyűjtő tó: abba ruhástól, köpönyegestől
10444 6 | parti lapályokon: azoknak a vízhez közel kellett lenni: ott
10445 8 | rejtekében pedig felverte a vízi tök meg a békakorsócska,
10446 11 | Aki próbálta már bőszült vízilovat, dühödt elefántot megszelídíteni,
10447 1 | szánkójával együtt, mint a vízipók; még csak meg sem reccsent
10448 2 | édesded álmából, amit a vízkeresztig el nem szokott hagyni, hogy
10449 6 | a főkertész, hogy a nagy vízmedence körül levő virágágyakból
10450 6 | szerecsen nőt visszadobta a vízmedencébe, s akkor aztán odaállt annak
10451 6 | onnan.~Amint Tamás a nagy vízmedencéhez ért, ahol azt a furcsa álmot,
10452 8 | kikapcsolta a nyakából, s víznek ereszté. Hallotta jól, odafenn
10453 6 | hegyek közül, úgy, hogy a vízsebesség miatt hajóval nem lehetett
10454 6 | derekáról a tarjagot, s vizsga figyelemmel nézte a murza
10455 11 | szúnyogokat köpködjem, s a büdös víztől az orromat fintorgassam,
10456 8 | ott állt, színig megtelve vízzel, a meredekebb partjairól
10457 3 | akadt, mint a „kísértetek völgyében”.1 Mindig óvták attól az
10458 1 | hegyi szűk utakon, keskeny völgyekben tart, ahol nem kerülhetnek
10459 3(1) | réme volt a csíkszeredai völgynek a „Simó Péter”, egy nagy
10460 8 | erdő visszhangzott bele:~„A vöröset hagyjátok futni, csak a
10461 15 | bőrcsávától sárgára, feketére, vörösre edzve. Kín ezeket látni,
10462 6 | nagy medencét, aranyozott vörösrézből, amin virágok vannak kiverve
10463 11 | agyonütni való gonosztevő volnék, ha ez irántad való háladatosságot
10464 3 | gyorsaságában a veszedelmes volta. Egyenesen vágott keresztül
10465 11 | Istenednek, hogy állhatatos voltál! Mert ha szép szavamnak
10466 6 | Tamás, elfeledkezve rab voltáról.)~
10467 8 | mutatni az igaz járatbeli voltuknak minden bizonyítványait a
10468 6 | a halálkínoktól látszott vonaglani; Damokos Tamás a Megváltónak
10469 10 | elé hozassék és kérdőre vonassék.~Porzót és pecsétet rá!~
10470 1 | csörög benne a pénz. Azok vonítottak, mint a farkasok a malacpecsenyére!~
10471 8 | azután mesterségesen összébb vonja valami ciklopszi kőrakás:
10472 6 | írni?~Damokos Tamás vállat vont. E bizony nem szentírás.~–
10473 10 | örvendetes következtetést vonták le, hogy tehát a fejedelem
10474 2 | megölt medvét is fel kell oda vontatni akárhogy!~Miért? Azért!~
10475 6 | kadinája!”~A füst kétfelé vonul, mint egy kárpit.~Most száll
10476 8 | nekirúgtatott – a hátrafelé vonulásnak, amerre a szarácsiak is
10477 10 | összegyűjtött hadaikkal vonuljanak fel Szamosújvárra.~(Mert
10478 6 | ottan a kas alatt látá, hogy vonulnak ki eléje Csíkszereda ifjú
10479 10 | seregével együtt el akar vonulni.~Mikor a híd helyre volt
10480 11 | ortákkal, s rögtön ki kell vonulniok. A murza dühös ilyenkor,
10481 6 | száraz felől pedig erős kőfal vonult egyik partról a másikig,
10482 6 | magyar föld lakóját hazájához vonzza: hát akkor egy-egy elfojthatatlan
10483 6 | nem énekli a Koránból a XXII. szúrát, hát akkor nincsen
10484 12 | még a fejedelem lovának a zablájába is belekapott. Ha én akkor
10485 13 | kapkodott a fejedelem lova zablájához? Miért nem kereste fel inkább
10486 10 | belekapaszkodott a lovasok zablyáiba, s elfogdosta a lándzsások
10487 11 | aranyait ezzel az egész zacskóval, még hírmondót sem hagysz
10488 10 | a vér a fejnek tódul.~A zaj lecsillapultával az elnök,
10489 10 | trónjáról.~Az első felindulás zaja olyan nagy volt, hogy azt
10490 12 | Azonban a megmagyarázhatatlan zajra Ilka asszony hirtelen magára
10491 8 | volt gerjedve, amint azt a zajt meghallotta; kivált mikor
10492 12 | dolgát azzal, aki idelenn zakatol.~Ilka asszony hirtelen felölelte
10493 12 | Ilka asszony a lába alatt zakatoló zörejre figyelmezteté.~–
10494 11 | akinek nevemet adtam, akinél zálogban van a becsületem. Én annak
10495 13 | váltságdíjra adhatjátok, amit a zálogra felvesztek tőlem, az csak
10496 10 | hogy szavam igaz lesz, arra zálogul odaadom kegyelmednek, Damokos
10497 11 | kollégiumba. De hogyha mindjárt Zandirhám kőpajzsára volna is bevésve
10498 15 | csókjaival: a könny, mint a zápor, úgy szakadt szeméből, egy
10499 5 | amilyennek a kezdetén, a záptengernél mutatkozik, ahonnan a szökevények
10500 6 | palotájába, hogy hármas zár alatt legyenek s mindig
10501 11 | hozasd fel a láncomat, és zárj a börtönömbe, ne higgye
10502 16 | György által épített vár zárja el a völgy kijáratát, hát
10503 11 | hogy egy szív két szívet zárjon be. Annak csak egy nőt szabad
10504 11 | Kalme kivette az övéből a zárka kulcsait, összegyűjté a
10505 6 | mikor őt meglátja ebben a zárkában, fel ne kacagjon rajta.
10506 11 | a fenyegetéssel kiment a zárkából a murza, s rálakatolta az
10507 11 | Damokos Tamás, s átment a zárkájába.~Kalme egész a börtönajtóig
10508 11 | neszt sem hallott magányos zárkájában, ahová még a napvilág is
10509 11 | hosszú folyosón. Mikor az ő zárkájának az ajtaja előtt elment,
10510 11 | murza, mikor felnyitá a zárkáját, hogy a mindennapi piláfot
10511 6 | előtt.~Olyan alacsonyak is a zárkák ajtajai, hogy közönséges
10512 11 | itt az ajtókat be lehet zárni lakattal. Egy szobából csinált