Part

  1 Elo  |          feleségem: képzelheted, hogy mi mindent beszélnek azok énrólam!
  2 Elo  |              megtanulnunk! Hiszen nem mi járunk Athénásba Wertheim-kasszákat
  3 Elo  |          általános társadalmi sablon. Mi, ifjak, még akkor szerettük
  4 Elo  |           TETYFOS, TETYFIA, TETYFON.”~Mi is azok közé a Gesammtstudentek
  5 Elo  |               kisasszony dolga volt a mi írásbeli egzercíciumainkat
  6 Elo  |         priváta alatt rendesen aludt, mi költöttük föl, mikor már
  7 Elo  |          tisztek lakomáján: „Barátim! Mi nem azért jöttünk Magyarországra,
  8 Elo  |        fölemeljünk. A ti országotok a mi egyenes utunk Konstantinápolyba.
  9 Elo  |              addig az egy óráig, amíg mi balmoztunk, neki kellett
 10 Elo  |               küldetett. S így lett a mi hajdani iskolatársunkból
 11 Elo  |           azért, mert ő azalatt, amíg mi ebéd után halmoztunk, a
 12 Elo  |           előforduló cs betű helyett.~Mi egymás szemébe néztünk Amarillisszal.~–
 13 Elo  |       nyugszom meg! – hencegtem én. – Mi fogadtunk a kisasszonnyal.
 14 Elo  |             igazat adjon a döntőbíró. Mi legyen akkor a fogadás díjával,
 15 Elo  |            meg tudja azt érezni, hogy mi az a gonosztett, ami eltitkolni
 16 Elo  |              vékony gyapot jankli; de mi ketten ez alkalommal úgy
 17 Elo  |              A gólyás-ballon bukása a mi regényünk bukását is maga
 18 Elo  |       vonhatott le belőle!~Ott volt a mi egész ideális korrespondenciánk
 19 Irin |           amfibiumcsókhoz szerencsém.~Mi volt ez, szolgáló? Hogy
 20 Irin |       gazdasszony – meg még ki tudja, mi?~Ott találtuk a nyitott
 21 Irin |            Megmagyarázzam neked, hogy mi az a nyitott tűzhely? Neked
 22 Irin |           pedig hiába elemezném, hogy mi az a „vaskutya”, „lúdlelke”, „
 23 Irin |            Hát abban a kis koporsóban mi van?~– Nem koporsó az, hanem
 24 Irin |           pedig nem ért rá. Aztán hát mi baj?~Gondolom, hogy a te
 25 Irin |   tojássárgáját, meg nem tudom én még mi mindent közé keverni; az
 26 Irin |              mint a filológusok, hogy mi a dever. (Voltam dever.
 27 Irin |               okosan cselekszik.~Hogy mi szándékkal jöttek, azt rögtön
 28 Irin |            feje a könyökére hajtva.~– Mi lelt, babám? – szólítóm
 29 Irin |            mama kétségbeesve.~– Vajon mi történhetett vele?~Az örömanya
 30 Irin |           tartott tovább egy hétnél.~(Mi? Az everlaszting cipő?)~
 31 Irin |              fogott a kalugyer.~– Hát mi a hétágú ménkű! Eszed te
 32 Frit |     fölvilágosított a helyzetről.~– A mi szobánk kiváltságos cella,
 33 Frit |               mert én hiszek benne.~– Mi a manó? Tán Messiás ez a
 34 Frit |            ottan?~– A „fehér port”.~– Mi a ménkű az?~– Ha nem is
 35 Frit |              egész tudományosan, hogy mi az. Te biz a líceumban is
 36 Frit |        Egészen jól mondtad, hogy ez a mi dékánunk egy új Messiás.
 37 Frit |             francia vontcsövű ágyúk a mi simacsövű lövegeinket; hát
 38 Frit |              fekete por hivői között. Mi a feketéket boncoknak csúfoljuk,
 39 Frit |       használható. No, hát az, amit a mi tanárunk föltalált, eddig
 40 Frit |           becsületes lőpor. Az való a mi fegyvereinkhez. Különben
 41 Frit |           értek a nyilak, amelyeket a mi szittya őseink használtak,
 42 Frit |               a karloviciból. (Amiből mi már nem kaptunk.)~– Hogyan?
 43 Frit |               integritáshoz, amiben a mi kadétjaink neveltetnek.
 44 Frit |        nevetésre döcögtette a mellét; mi ketten kadétok is bátorkodtunk
 45 Frit |               mert ez már tudja, hogy mi az x + y? Azért kellett
 46 Frit |             méreg.~Mehetnek labdázni.~Mi ketten megtörültük a szánkat,
 47 Frit |        odatette a tálcát a zongorára. Mi elkezdtünk a hangjegyek
 48 Frit |              vagy a rajzoló iskolába: mi ketten Nikkellel más nemes
 49 Frit |               ereszt a csapról.~Mikor mi abbahagytuk a hegedűszót,
 50 Frit |             igen mesterséges darab.~– Mi a neve?~– Ez az Arditi „
 51 Frit |              tele volt a terem, mikor mi együtt fölléptünk. Még Bécsből
 52 Frit |      rándultak le egész társaságok, a mi hírhedett celloviolino előadásainkat
 53 Frit |           neked, sem az olvasóidnak a mi violoncello-violon tanulmányaink
 54 Frit |             hogy hogyan jutott oda?~A mi barátunkat megőrizte a jó
 55 Frit |         ökörfark-kóró”.~Itt tartják a mi tüzéreink a lőgyakorlataikat.
 56 Frit |               A generálisok siettek a mi őrnagyunknak gratulálni.~–
 57 Frit |        kikefélték, mint a kéményt.)~A mi fehér lőporunk összesajtolt
 58 Frit |               mint egy hörcsög.~– Hát mi az ördög mennykő?~– Úgy
 59 Frit |               hozzám –, hanem, hogy a mi cselló duóink is megbuktak,
 60 Frit |               után előrelátható, hogy mi következik. A hadügyminisztérium
 61 Frit |        térdemet.~Fatális állapot.~– A mi duóinknak vége!~S két könnycsepp
 62 Frit |           hogy hogyan támad a jégeső? Mi okozza az északi fényt?
 63 Frit |               okozza az északi fényt? Mi lehet a holdnak túlsó oldalán?~
 64 Frit |       Hazaküldetni! most!~Hát akkor a mi merész terveinkből Fritilláriával
 65 Frit |            terveinkből Fritilláriával mi lesz? Mik voltak azok a
 66 Frit |          tűzkerekekben gyönyörködnek, mi már a Semmering alagútjaiban
 67 Pass |           eins”.~De kár, hogy ennek a mi Budánknak „és” Pestünknek
 68 Pass |          találgathassa, hogy ki volt, mi volt, hol volt az a primadonna,
 69 Pass |          boldogtalan. Ha kérdem tőle, mi baja, akkor elkezd arról
 70 Pass |              holnap a sors? Mit adunk mi? Ez a kérdés.~Aztán még
 71 Pass |      várostrom természetét veszi föl.~Mi pedig a háborúban a fődolog?~
 72 Pass |          háborúban megtudni azt, hogy mi szándéka van az ellenfélnek.
 73 Pass |             portékában utazó vigéc.~– Mi baja van Passiflorának? –
 74 Pass |               krajcár ára taplóért.~– Mi a frányának?~– A vérzés
 75 Pass |             Gyerünk innen, amice. Itt mi alkalmatlanok vagyunk.~S
 76 Pass |     publikumot agyon nem ütött. Ide a mi Thespis kordénk vissza nem
 77 Pass |             kérdezik, hány esztendős. Mi köze a juvelírnek ahhoz,
 78 Pass |               is, meg a picula is. De mi boldoggá voltunk téve. A
 79 Pass |              is kihozna a türelméből.~Mi történhetett vele, hogy
 80 Pass |              magisztrátus.~Nem tudom, mi ütött hozzájuk. (Még akkor
 81 Pass |         tartva az ölében, aláírva: „a mi kis Violánk”. – Violának
 82 Mirr |              kettős arcképpel.~(Ugyan mi köze annak a háborúhoz?)
 83 Mirr |                se Bismarck nem tudta, mi történik az erdőben; pedig
 84 Mirr |              hogy kérdezze meg tőle: „mi lesz már?” De Bismarcknak
 85 Mirr |            sík földön, fényes nappal.~Mi pedig Chlumnál gyönyörűségesen
 86 Mirr |          tévedések vígjátéka” volt (a mi részünkről), hogy mikor
 87 Mirr |               porosz trónörökös volt.~Mi hosszú marsoszlopban haladtunk
 88 Mirr |            két svadrony testőrhuszár.~Mi voltunk legközelebb hozzájuk:
 89 Mirr |               volna a föladat, hogy a mi ágyúink feleseljenek az
 90 Mirr |            kapitányok parancsszava; a mi huszárcsapatunk nekieresztett
 91 Mirr |          körülfogják, foglyul ejtik a mi egész csapatunkat.~Ekkor
 92 Mirr |           menekült minden irányban.~A mi újonc huszárcsapatunk pedig,
 93 Mirr |              a következő jelenetet.~A mi ütegünk kapitánya hűségesen
 94 Mirr |               láz fantáziájával, hogy mi az, amit látok. Egy iszonyú
 95 Mirr |              ruháimat levették rólam, mi történt a dolmányom zsebében
 96 Mirr |           lefelé fordított fáklyával, mi pedig rémalaknak festünk.
 97 Mirr |               el nem tudtam gondolni, mi lelte.~Én nem találtam ki
 98 Mirr |         reggelig meghalhatok, s akkor mi lesz abból a nyomorult féregből?~
 99 Mirr |              együtt.~– Nos, öreg! Hát mi a sürgetős dolog? Nyakunkon
100 Mirr |       Elkezdtem zokogva sírni.~Hiszen mi erős férfiak is sírunk ám,
101 Mirr |        valamit – mondám a leánynak.~– Mi a kívánsága?~– Hozza ide
102 Mirr |         leánytól kellett megtanulnom, mi a nemesember szokása.~–
103 Mirr |              azt kérdezte tőlem:~– És mi lett abból az ereklyéből,
104  1   |              öreg kipattantotta, hogy mi az a horoszkóp.~– Te, fiú!
105  1   |              aziránt, hogy ki vagyok, mi vagyok. Ő volt az elintézője
106  1   |          magát a hivatásába.~– Hiszen mi öreg ismerősök vagyunk!
107  1   |               megválogatni; vagy hogy mi öreg, rengeteg öreg emberekké
108  1   |           rendesen ott fényeskedett a mi jour fixeinken. Semmi feszesség,
109  1   |             mit nevet rajta?~– Hiszen mi tökéletes ellentétei vagyunk
110  1   |        kipótolja a másik.~– De hiszen mi minden óráját az együttlétünknek
111  1   |          nyugodtan azt mondja: „uram, mi voltunk boldogok; annak
112  1   |     normál-hölgyet képviselte ebben a mi budapesti Szent-Dzserménünkben.~
113  1   |               Arra is rájöttünk, hogy mi egymás számára vagyunk teremtve.
114  1   |            mondja szájnak.~Csakhogy a mi adott viszonyaink között
115  1   |              hogy ennek a biztatásnak mi az értelme.~Többször előhoztam
116  1   |            jártomban, keltemben.~(Hát mi a manóért nem kérted meg
117  1   |     kedvesemnek nem mondtam meg, hogy mi a komoly szándékom vele.~
118  1   |          ismernek; tudják, ki vagyok, mi vagyok. Én két nap múlva
119  1   |   porköpönyegét is fölvette.~–        Mi kell, fiacskám? Alig ismerek
120  1   |             az, hogy ezen affér után, mi ketten Nikkellel, úgy meg
121  1   |               idehaza, megijedt, hogy mi lesz ennek a következése.
122  1   |               gondolaton vannak”: úgy mi bizonyára a nagy lelkek
123 Palma|          kellett volna felelnem, hogy mi volt az oka annak a megfoghatatlan
124 Palma|            fogott elő erre a szóra.~– Mi tartozunk valamivel közösen? –
125 Palma|               már, hogy ki az, akinek mi annyival tartozunk mind
126 Palma|             szürke ember… nevetett! – Mi pedig sírtunk, mint két
127 Palma|            fogalmuk sincs arról, hogy mi az a daktilus.~Pálma őszintén
128 Palma|     bevallotta, hogy biz ő nem tudja, mi az. De Amarillisz pulykavörös
129 Palma|            hitbuzgó, de nem bigott.~– Mi lehet az?~– Én rájöttem,
130 Palma|               tudod appreciálni, hogy mi az. Az a rizskása leves
131 Palma|             hogy ő már volt egyszer a mi házunknál.~– A kalugyerénél… –
132 Palma|          fejet. Mosolygó fejcsóválás? Mi lehet ez?~– Tudom már! –
133 Palma|       törhettem rajta a fejemet, hogy mi lehet az az izé, ami a német
134 Palma|                 El ne áruld senkinek. Mi egy nagy koncertre készülünk,
135 Palma|             egész dicsekedéssel, hogy mi jó ismerősök vagyunk, s
136 Palma|             Hisz ez Nikkel pajtás.~De mi lelte ezt? Hisz ez most
137 Palma|           hang volt.)~– No, ez derék! Mi éppen önökhöz indultunk
138 Palma|           isteni Angiolina D’Istria a mi házunknak a vendége.~Megszántam
139 Palma|               mint hogy sírjon.~– Hát mi ne sírjunk egy kicsit? –
140 Palma|             őt megszólítani.~– Hiszen mi már találkoztunk az életben.~–
141 Palma|        vesztegettek meg soha. Ebben a mi hírlapirodalmunk még szűz!~–
142 Palma|         kezdtem hátratekingetni, hogy mi volt ez.~Hisz én most megint
143 Palma|               az imprezáriója ügyébe? Mi közöm nekem ahhoz, hogy
144 Palma|               magam spendíroztam? Hát mi gondom nekem arra a pénzre,
145 Palma| rágalmaztatását? Ez is bolondság! Hát mi jót teszek én a magyar hírlapírókkal
146 Palma|               No hát! Megvan! Szívem, mi kell még?~Éppen Amarillisz
147 Palma|            eddig semmi baj sincs.~Hát mi kárt tehetnek mind a hatan?
148 Palma|      szemeimmel a kisleányokat.~– Óh, mi attól nem is félünk – felelt
149 Palma|             színművésznő lenni.~– Hát mi?~– Hanem zeneművésznő.~–
150 Palma|           becsületemet óvta meg. Hogy mi módon, azt én magának meg
151 Palma|       karosszékkel a kapuhoz, s mikor mi megérkeztünk a bérkocsival (
152 Palma|          Fritillária zeneiskolájában; mi is jelen voltunk a feleségemmel
153 Palma|              Hesperis.~– Az Istenért! Mi történt? Kiről van szó? –
154 Palma|           férfi szívében!~– Hát aztán mi történt? – rebegém én a
155 Palma|         kellett volna gondolnom, hogy mi lesz abból idő jártával,
156 Palma|             engem elhagyhat.~– De hát mi lesz így belőlem? Örökké
157 Palma|          napig; akkor megmondom, hogy mi lesz belőled. Addig tartsd
158 Palma|             voltunk a feleségemmel. A mi hölgyeink már délelőtt kimentek
159 Palma|              a Cagliostrotükör.~– Hát mi különöset látok én ezen
160 Palma|         világos dolog!~– Hallja csak, mi van ön ellen mai nap készülőben?
161 Palma|             valamiből kitalálja, hogy mi módon váltja ki magát ebből
162 Palma|        fölnyitottam a tárcát. Láttam, mi van benne. Azzal elkezdtem
163 Palma|            rámtekintésből megértette. Mi volt az a komédia azzal