Part

  1 Elo  |     bakkanálnak”, a vége felé aztán jó neki a „bahhanál”; a machinatiót
  2 Elo  |             tudsz te németül.” S adtak neki „elégségest”.~Mikor aztán
  3 Elo  |            fogta a fickót, s elkezdett neki oktatást adni az orosz nyelvtanból.~–
  4 Elo  |             óráig, amíg mi balmoztunk, neki kellett feküdni az orosz
  5 Elo  |         szavakat.~Az igaz, hogy nem is neki való volt a balmozás.~Manapság
  6 Elo  |                ezt is meg kellett adni neki. A huszármente is utána
  7 Elo  |            muszka grammatikának feküdt neki. – Most már úgy tudom, hogy
  8 Elo  |                melyben úgy mutattam be neki magamat, mint orientalistát,
  9 Elo  |               mikor a penzumot átadtam neki. – Most már érted a hüszteron-proteront?
 10 Elo  |             szomorú csókot.~S odaadtam neki a nagybecsű autogramot.~
 11 Elo  |                 akkor ha azt előhozzák neki, se lát, se hall, mint a
 12 Elo  |     süketfajdkakas dürgéskor. Hozattam neki a pusztánkról két fiókgólyát;
 13 Elo  |              meg éppen delikatesz volt neki; földi gilisztának nézte:
 14 Elo  |    tartózkodott. Én sem dicsekedtem el neki a szerencsémmel. Titkoltam
 15 Elo  |             nélkül a leckét. Elég volt neki azt egyszer elolvasni, az
 16 Elo  |                ribizlit nem segítettem neki szedni.~Világos volt a kabala.
 17 Elo  |               lábát nem tagadhatta el, neki csakugyan felcsert kellett
 18 Elo  |              negatív igazságot mondtam neki, hogy elvesztettem a magamét.
 19 Irin |                 s egy évig szabad volt neki táncolni a rodinában és
 20 Irin |          bricskából leszállni segített neki, amire a bátyám azt mondta: „
 21 Irin |                emberré lehettem volna. Neki is rugaszkodtam hol az egyik,
 22 Irin |          konkurzuális masszából maradt neki veszett fejsze nyeléül.
 23 Irin |               bohókás tréfákat mondtam neki, némelyikért durcás is lett.
 24 Irin |     ismerkedjék. Bókokat is csak illik neki mondani.~Így lesz az ecsetből
 25 Irin |                 hogy állra alig maradt neki; a két szeme keresztbe kancsalított,
 26 Irin |                a könnyeit, s beszéltem neki az asszonyi kötelességekről.
 27 Frit |               azonban ezt a nevet adta neki: „hatkotú”. Hát már ezt
 28 Frit |             Lakodalom volt a háznál, s neki ott kellett vőfélykedni.~(
 29 Frit |              énrólam is pletykázhatott neki. Ilyen konfidencia nem szokott
 30 Frit |             háborúba, hanem, hogy volt neki egy vasbányája Krassó vármegyében,
 31 Frit |          officinában. Mikor bemutatott neki a férje, azt sem tudtam,
 32 Frit |       fivérével, hogy kedvet csináljon neki a tudományhoz. Az lett belőle,
 33 Frit |           belőle.~Fritillária megtette neki e szolgálatot.~– A tekintetes
 34 Frit |               a kényes témára, tartott neki egy tudományos disszertációt
 35 Frit |                átlátta, hogy jobb lesz neki a bifsztekkel vesződni,
 36 Frit |             feleségemhez, s mondja meg neki, hogy távozzék el innen.
 37 Frit |                Fritilláriához. Mondtam neki, hogy kudarcot vallottunk
 38 Frit |            előre? hogy előre megmondta neki? hogy ez nem ér semmit?
 39 Frit |          tudományát?)~Én aztán átadtam neki az izenetet, amit a férje
 40 Frit |         pajtásaitól, amennyi elég volt neki. Ha azonban egy óra alatt
 41 Frit |                  Strázsált. – Meg volt neki hagyva, hogy azalatt, míg
 42 Pass |          Passiflorámért”.~Én tartottam neki bútorozott szállást. Féltékeny
 43 Pass |       veszedelmesebb modorban udvarolt neki. Arra persze nem lehettem
 44 Pass |                Passiflora odanyújtotta neki a kisujját, melyet ő is
 45 Pass |         megmondta, hogy rapportra kell neki menni; velem kezet szorított,
 46 Pass |             bármennyi avanszot adok is neki.~– De hát miért ád neki
 47 Pass |                neki.~– De hát miért ád neki avanszokat?~– Ön azt nem
 48 Pass |               rövidebbet.~Én köszöntem neki. Azt mondta rá: „szervusz”.
 49 Pass |                volt, ha nem csöngettek neki, nem jött be az ajtón.~Én
 50 Pass |           ajtón.~Én utasításokat adtam neki, hogy hol csináltassa meg
 51 Pass |                medicina!~Magam siettem neki beadni az ezüstkanállal
 52 Pass |         lélöttyel. Az utóbbit adtam be neki az evőkanállal. Azt hiszem,
 53 Pass |           szívtak a nadályok? Mutattam neki a csészét.~– Hisz ez nagyon
 54 Pass |           Ekkor aztán csak előmutattam neki a zsebembe dugott fiolát.
 55 Pass |   megkocsonyásodtam, s fogadást tettem neki, hogy komoly tanulmányok
 56 Pass |        esténkint egy bukétot dobhassak neki az első fölvonás után: míg
 57 Pass |              volt az, mert úgy kellett neki végigjátszani a fölvonást,
 58 Pass |             Amire Bismarck azt felelte neki: „Ja, seiens beruhigt; wir
 59 Mirr |                nem őrül.~Vakon mentünk neki erdőnek, mélységnek, mocsárnak,
 60 Mirr |          levágtuk a tüzéreket, s azzal neki a porosz huszársvadronynak,
 61 Mirr |            vitt – igazán lóhalálában – neki a sík mezőnek, aztán bele
 62 Mirr |                nyolcadik ágyút? Holott neki az volt vezényelve, hogy
 63 Mirr |                gyógyulás útjába állni. Neki persze nem gyóntam azt meg.~
 64 Mirr |            Apolóm volt: ez jogot adott neki, hogy kivallasson.~– Ugyebár,
 65 Mirr |                válasz helyett odaadtam neki a fényképet.~Elbámult rajta.~–
 66 Mirr |      gyöngédség után mégsem mondhattam neki egyebet, mint azt, hogy „
 67 Mirr |              hagyom, hogy vedd el? add neki a nevedet? Magam pedig ott
 68 Mirr |     megcsókoltam a kezét. Mit adhattam neki egyebet, a könnyeiért?~Akkor
 69 Mirr |           szépen tudott kérni, hogy én neki adtam azokat a tárgyakat,
 70 Mirr | kölcsönkönyvtárban. S aztán elmeséltem neki az én regényemet a Passiflorával.
 71 Mirr |        ráhárítottam a földet.~Megadtam neki a végső tisztességet. „Sit
 72  1   |                de legalább megmutattuk neki, hogy nem félünk tőle. Ahányan
 73  1   |        meglátod. Ha udvarolni próbálsz neki, úgy megfagysz mellette,
 74  1   |             tettem aztán, hogy mondtam neki egy gorombaságot, amiért,
 75  1   |               asszonyt. S bemutathatom neki magamat, s ezzel a társadalmi
 76  1   |                 nem tudom, mit mondtam neki az első önbemutatásnál.
 77  1   |               falatot, amit meg szabad neki enni. Aztán tölt neki a
 78  1   |           szabad neki enni. Aztán tölt neki a poharába egy szűk nyakú
 79  1   |            bort ronszenyói vízzel kell neki inni. Az ott van egy kicsiny
 80  1   |             egy óriásnak kellett volna neki lenni; azonban a lábszárak
 81  1   |           társalgást, mikor bemutattak neki.~– Nagysád még mindig hű
 82  1   |               Senki meg ne tudja, hogy neki fáj valami. S ha aztán a
 83  1   |           pajtást én magam mutattam be neki. Megint a pesti garnizonba
 84  1   |           előtt nagy volt a becsülete.~Neki megengedtem, hogy udvaroljon
 85  1   |     megtaláltatni. Én az egész valómat neki adományoztam; azt teheti
 86  1   |                Tátra-Füredre, nem kell neki leányt őrizni idehaza.~Ezt
 87  1   |              megmagyaráztam.~Elmondtam neki, milyen bútorokkal szereltem
 88  1   |            szemem közé, mikor előadtam neki a följelentésemet, meg a
 89 Palma|            mint Magdolna, megbocsátana neki érte a megváltó. De ő jó
 90 Palma|               puszta szóra?~Nem tudtam neki mit felelni. A torkomat
 91 Palma|             egész udvariasan megsúgják neki, hogy a francia és belga
 92 Palma|              Jól van, no, öreg; adjunk neki más címet, törüld ki a föntebbit.
 93 Palma|         ifjúkori pajkosság volt az, de neki az egész életét megfordította.
 94 Palma|        tanította. És nap nap után kell neki látni, hallani! hogy én
 95 Palma|         mintaképének tart. De elmondja neki ezt a terített asztal; elmondja
 96 Palma|       edényeket soha be nem számítanak neki, s a havi bére öt forinttal
 97 Palma|              feleségemnél, beszélje el neki a múltakat, Amarillisznek
 98 Palma|                 Igen. Én fölajánlottam neki a saját szállásomat ittléte
 99 Palma|                 ez a rossz ember”. Ezt neki éppúgy meg kellett szokni,
100 Palma|               vonogatta.~– Alig maradt neki valami belőle.~– Az ezer
101 Palma|             annyi mindent fölszámított neki.~– Ugyan miket?~– Hát a
102 Palma|               színe elé, s ott kellett neki, tanúk jelenlétében, polgári
103 Palma|             dívát.~De vajon nem volt-e neki egyebe is, mint imprezáriója?
104 Palma|            egymásnak.~– Ön előhozhatná neki egyszer Angiolina ügyét.~–
105 Palma|                ügyét.~– Ügyét? Hát van neki valami ügye?~– No, igen.
106 Palma|                is hűségesen segítettek neki. Vagy az egyik, vagy a másik
107 Palma|            volt a virrasztóm.~Mutattam neki a képet, nagy diadalommal.~
108 Palma|               Az ám.~– Akkor hát nincs neki oka többé rám neheztelni.~–
109 Palma|                 A feleségem azt mondja neki: vezesse ide, ezúttal az
110 Palma|         meghívás volt, hogy nem bírtam neki ellenállam. Ebéd után, amint
111 Palma|               Soha. Aztán én sem írtam neki a leányáról soha. Nem is
112 Palma|               hiszem, hogy örült volna neki. Hiszen még a becsületes
113 Palma|              azt csak nem mondhatom el neki, hogy „megóvott attól a
114 Palma|               tanárnő tapsolni kezdett neki.~– Igazán rendkívüli tehetsége
115 Palma|                forint havi bért kínált neki; hanem mikor én azt mondtam
116 Palma|             hanem mikor én azt mondtam neki, hogy másik tízet én teszek
117 Palma|               konyhára.~Az is tetszett neki, hogy egy öltözet új ruhát
118 Palma|             elbúcsúzásunkkor azt súgóm neki:~– Délután négy órakor meglátogatom.~      ~
119 Palma|          szofizmával, hogy „nem fáj az neki”. – Megmondta ő ezt ezelőtt
120 Palma|            nekitürközött.) Azt mondtam neki, hogy szeretném egyszer
121 Palma|           elvettem a tárcáját: kiadtam neki belőle öt forintot. Ennyi
122 Palma|                azt mondta, hogy hívjon neki egy hordárt. – Minek neki
123 Palma|              neki egy hordárt. – Minek neki az a hordár? – Én a kulcslyukon
124 Palma|             Nézzék meg az én arcomat. (Neki nappalra is ki volt festve
125 Palma|          akarok elfáradni. Megmutattam neki a levelet, amit röptiben
126 Palma|              dörmögém oda.~– Odadobtam neki a pénzt – folytató Hesperis. –
127 Palma|            Hesperis. – Azt sem mondtam neki, hogy „szervusz”. Hanem
128 Palma|                értem. S mit adhatok én neki ezért cserében?~Pénzt? Igaz,
129 Palma|              azt a szerződést – mondám neki. Kivette a szekrényéből
130 Palma|             feleségével, hogy írni fog neki szerelmesleveleket két forintért,
131 Palma|            múlva visszajövök! – mondám neki nagy bosszúsan. Azzal a
132 Palma|             Amire Viola nem mondhatott neki egyebet, mint hogy „menjen
133 Palma|              nekem semmivel, én vagyok neki adósa elrabolt ifjú éveivel,
134 Palma|           éveivel, amiknek élményeiből neki sem marad, nekem sem, amit
135 Palma|              megy; jó éjszakát kívánt; neki korán kell fölkelni.~Tudtam,
136 Palma|              becsületes asszonyt, légy neki becsületes férje. Én nem
137 Palma|               szobájában, s segítettem neki az oltárszőnyeget hímezni.
138 Palma|             világon, akkor sem kellene neki.~…azért volt pedig ez a
139 Palma|                én bizonyára azt mondom neki: „no, hát maradj itthon;
140 Palma|               Pálma nem egyezett bele; neki elég volt az is, hogy én,
141 Palma|                ereklyéket átnyújtottam neki; hanem a Passifloráéra.