Part

 1 Elo  |            A sémi hölgy neve lesz „Mirrha”.~A bölcs szüzek mintaképe
 2 Mirr |                                    Mirrha~
 3 Mirr |                                II. MIRRHA~Jó lesz talán erről az unalmas
 4 Mirr |           követte el velem. Nem is Mirrha. Majd rájövünk arra.~Nekem
 5 Mirr |        percre sem bírtam elaludni.~Mirrha nem győzte az arcomról törülgetni
 6 Mirr |           önnek édesatyja? – kérdé Mirrha.~– Nincs.~– Hát anyja?~–
 7 Mirr |            a reggel; egész éjjel a Mirrha tartott mesével; napihírekkel,
 8 Mirr |           órakor már világos volt. Mirrha legelébb fölkelt, kiment
 9 Mirr |           Akkor bejött a konyhából Mirrha a tejeskannával; az asztalra
10 Mirr |        batyuját, s ment üzérkedni. Mirrha az én számomra köménymagos
11 Mirr | elsoványult karomat eléje nyújtva.~Mirrha azonban egyszerre kifutott
12 Mirr |   gyógyítson meg a magadé.~Ezalatt Mirrha visszaérkezett az apjával,
13 Mirr |         volna vissza a batyuját.~A Mirrha kitalálta a kívánságomat.
14 Mirr |           Amint nyüzsögni kezdtem, Mirrha odajött hozzám.~– Reggel
15 Mirr |      közeledem a végemhez.~Egyszer Mirrha odahozta elém a tükört.
16 Mirr |          nem gyóntam azt meg.~De a Mirrha egyszer-egyszer rajtakapott,
17 Mirr |           helyes – mondá a házaló. Mirrha is azt mondta rá, hogy az
18 Mirr |         voltak e drámai előadásnál Mirrha, az atyja, Nikkel, a közjegyző,
19 Mirr |            átfutottak a benyílóba. Mirrha pedig az ablakmélyedésbe
20 Mirr |    eltávozott.~Én nem láttam, hogy Mirrha ott van; háttal voltam az
21 Mirr |             Önnek nemes szíve van, Mirrha… Szégyenlem magam ön előtt…~
22 Mirr |          ne vesszen.~De most már a Mirrha arca lett lángvörös. Hazudott.
23 Mirr |            kinevet.~– Miért nevet, Mirrha?~– Azért, mert örülök. Az
24 Mirr |             Alig több kéthetesnél.~Mirrha segített felöltöznöm. Olyan
25 Mirr |     támaszkodnom; a másikkal meg a Mirrha vállára. Úgy lépek, mint
26 Mirr |         számomra: abba leültettek.~Mirrha leszakított egy pecsétrózsát,
27 Mirr |          fölé téve.~– Mondja csak, Mirrha, miért nevet maga mindig,
28 Mirr |       vadrózsa ugyancsak virágzik…~Mirrha odahozott egy kis zsámolyt,
29 Mirr |         befolyása lesz Mirrhának.)~Mirrha azt kérdezte tőlem:~– És
30 Mirr |            fiolát. Hozza ki nekem.~Mirrha fölment a kertből a házba.~
31 Mirr |       tisztelői megörvendeztették. Mirrha elértette, hogy mit csinálok.~
32 Mirr |    katolikus hitű? – kérdezé tőlem Mirrha.~– Nincs annak semmi hite.~
33 Mirr |       másnap ismét levezetett a jó Mirrha a kertbe, a napsugárban
34 Mirr |           illetőségükbe.~S ezzel a Mirrha novellájának – vége.~
35 Palma|        antik.~– Nini! Hát maga az, Mirrha!~A Nachtigallné az én königgrätzi
36 Palma|            amiből én is értesültem Mirrha sorsfordulatairól. Ő férjhez
37 Palma|           Azzal megfogta a kezemet Mirrha, s áthurcolt a nőm szobájába.
38 Palma|         arcomról lehetett olvasni. Mirrha összecsapta a kezeit.~–
39 Palma|          ez az egyetlen lény, ez a Mirrha, ez a házaló zsidóasszony
40 Palma|       fogok odamenni.~Erre aztán a Mirrha diadalmasan nevetett fel.~–
41 Palma|   pénztárcát, s kiszedtem belőle a Mirrha által megőrzött ereklyéket.~–