bold = Main text
    Part                                          grey = Comment text

501  1   |             császári tüzérkapitány. Ha én ezeket letartóztatom a te
502  1   |                 s a szerelmespár, akit én láttam, valami vigéc volt
503  1   |             küldtem ki a Neugebäudéba.~Én szorongva néztem az órámat.
504  1   |           fünébre kosztümje! – kiálték én felbőszülten. – Telegrafálni!
505  1   |               kocsissal: „No, most már én is futhatok a leányom után!”~–
506  1   |               van! Tessék! – kiabáltam én. – Az apa is fut az elrabolt
507  1   |                 mondá Nikkel.~–        Én jobb szeretem a diós kalácsot –
508  1   |               bedugó egyéniség –, mert én a pozsonyi rendőrkapitány
509  1   |   tüzérkapitány lenni?~–        Igenis én vagyok.~–        Akkor bátor
510  1   |                       Az a csoda, hogy én a budapesti rendőrfőnöktől
511  1   |                Nikkel. – Ez a hölgy az én törvényes feleségem, akivel
512  1   |               ha itt volna; mert akkor én, annak az előmutatása után,
513  1   |              kegyeskedjenek magukat az én felügyeletem alá helyezni.
514  1   |               vagyunk: te is kapitány, én is”.~–        Ez a kis intermezzó
515  1   |               A papot? A mátrikulát?~– Én nem tudom – szabódék a rendőrkapitány. –
516  1   |              nyújtaniok.~Ilyen volt az én kedves Nikkel barátom nászutazásának
517  1   |     lélekerejét.~– Ne essünk kétségbe. Én tudom, hová ment apa? Nekem
518  1   |                nap nap után ott ült az én barátom Nikkel meg az én
519  1   |               én barátom Nikkel meg az én Hesperis barátném a pozsonyi
520  1   |           egymáshoz szerelmes levelet.~Én pedig azalatt mindennap
521  1   |             benne.~Hiszen tudtam volna én, hogy mit csináljak! Amint
522  1   |                Pozsonyba! Majd szerzek én magamnak szatiszfakciót!
523  1   |            rendőrfőnökhöz. Majd tartok én annak egy filippikát!~No,
524  1   |         hazaérkezett, s megtudta, hogy én micsoda konfúziót csináltam
525  1   |               Azt sem engedhette, hogy én csináljak a leányából özvegyasszonyt,
526  1   |                találhatott rám, akinek én éppen úgy feküdhettem a
527  1   |           balra.~És ezzel végződött az én hatodik novellám. Következik
528  1(1)|                                        Én mindezt nem fantázia után
529 Palma|             mósusz- és karbolillattal.~Én gratuláltam a betegnek,
530 Palma|                Holnap lesz a napja. Az én névnapom.~Én olyanformát
531 Palma|               a napja. Az én névnapom.~Én olyanformát motyogtam, hogy
532 Palma|      likvidálok, s lezárom a mérleget. Én ebbe bele fogok halni.~Én
533 Palma|              Én ebbe bele fogok halni.~Én biztatni akartam olyanformán,
534 Palma|         fiacskám. Nem értesz te ahhoz. Én jól tudom, hogy más bajom
535 Palma|              egészen közönyös lesz. Az én bilánszom be van fejezve.
536 Palma|           választani. Amit különben az én ajánlásom nélkül is megtennének –
537 Palma|           ideges kezét odanyújtó elém.~Én kénytelen voltam odatérdelni
538 Palma|                a kezemet. – Ezeknél az én kedvenc alkotásaimnál, amiket
539 Palma|          kedvenc alkotásaimnál, amiket én emeltem fokról fokra, becsülettel,
540 Palma|              visszahúzódtál. Mikor meg én behívattalak, akkor „ő”
541 Palma|                 a nászutazásunkban. De én tudom jól, hogy ő özvegy
542 Palma|             azt mondom: „köszönöm”. Az én obligációm ki van fizetve.
543 Palma|      mellékajtón.~Mikor meglátta, hogy én minő helyzetben vagyok,
544 Palma|             föl a menyasszony-köntöst. Én akarom, én rendelem így!
545 Palma|        menyasszony-köntöst. Én akarom, én rendelem így! Az egyitek
546 Palma|            nehogy úgy járj te is, mint én jártam, mikor a nőmmel kinn
547 Palma|                közölték a tanulságait. Én végignéztem; mert ő kívánta,
548 Palma|          valamivel el kellett faragni. Én minden délutánt ott töltöttem
549 Palma|               állította, hogy ő tudja. Én aztán egyetlenegy hekszameter
550 Palma|             volt kitűzve a menyegzőnk.~Én a menyasszonyomnál úti toalettben
551 Palma|              is fölkészülten várt rám.~Én azt hittem, hogy most már
552 Palma|               bigott.~– Mi lehet az?~– Én rájöttem, hogy az esketési
553 Palma|           kézikönyveiket, olvassa el.~„Én N. N. ezt a hölgyet, akit
554 Palma|       titkolhatjuk el az életkorunkat. Én huszonkilenc éves vagyok.
555 Palma|               hogy húsz esztendő múlva én már éltes matróna leszek,
556 Palma|              el kell mondanom, hogy az én nőm minden tökéletességeknek
557 Palma|            elárul a kidülledő toka. Az én feleségemnek az álla most
558 Palma|            Énnek van ám tokája, de azt én csak most vettem észre.
559 Palma|       szentelte, a többi része mind az én boldogságomnak tökéletes
560 Palma|       fundamentuma: a konyha! Ebben az én feleségem felülmúlhatatlan.
561 Palma|                mind oda lett hordva az én asztalomra: az erdélyi baraboly,
562 Palma|           világon senki főzni, mint az én feleségem.~Mondanom sem
563 Palma|             kínai császár sem él, mint én.~– Pedig annak az asztalára
564 Palma|                 Igenis, van – feleltem én. – A rác pite.~Énnek csakugyan
565 Palma|               vakmerőséget, mint mikor én Amarilliszt otthonossá tettem
566 Palma|              neki látni, hallani! hogy én milyen boldog vagyok. Mert
567 Palma|            Pálma diadalmasan kacagott.~Én – in medias res – hozzáláttam.
568 Palma|          Iringó volt biz az! de nem az én hajdani Iringóm. Hanem az,
569 Palma|       akármelyik egyéves önkénytesnek. Én bizony, ha véletlenül találkozom
570 Palma|               amidőn már férjhez ment, én pedig elhagytam a nagybátyai
571 Palma|       nagybátyámnak, a kalugyernek.~Az én feleségem ezen a csodálatos
572 Palma|               forinttal megjavíttatik.~Én pedig megtudtam, hogy Amarillisz
573 Palma|                az a kegyes, aki ezt az én hajdani szívlángomat fölkutatta,
574 Palma|                Amarilliszt.~Ez volt az én hivatalom. Folyamodásokat
575 Palma|                számára.~– De kedvesem, én nem ismerem marchesa Violetta
576 Palma|         kenetteljes mosollyal mondó:~– Én abszolválni fogom önt ezen
577 Palma|                közoktatás mezején, azt én mind viseltem az ő megbízásából).
578 Palma|      őkegyelmessége, s kezet nyújtott.~Én valami hálaformát rebegtem.
579 Palma|          hálaformát rebegtem. Tudom is én, hogy mért hálálkodtam?~
580 Palma|              tőlem, hogy hát mit tudok én marchesa Violetta di Gamba
581 Palma|              di Gamba zeneismeretéről.~Én aztán törhettem rajta a
582 Palma|           mégis ráismertem. Hisz ez az én hajdani Fritilláriám!~No,
583 Palma|            lett őrnagynéból márkinővé; én bizony nem vártam be a végit: „
584 Palma|            kitaláltad, hogy ez volt az én Passiflorám. (S a többié.)~
585 Palma|      Passiflorám. (S a többié.)~Még az én házasságom előtt kivándorolt
586 Palma|          született; Passiflorának csak én bérmáltam el.~Nagy megnyugvásomra
587 Palma|               feleségemmel, s akkor az én jó hírem kártyavára menten
588 Palma|              Prágába; utoljára Bécsbe. Én ahhoz hasonló rettegéssel
589 Palma|             hiányzott az asztalunknál.~Én szimulált részvéttel kérdeném
590 Palma|          Amarillisz hozza ide?~– Igen. Én fölajánlottam neki a saját
591 Palma|               Ugyebár, helyesled, hogy én Amarillisznak azt adtam
592 Palma|               uram kifizeti.~– Mármint én?~– Hát te vagy az én uram.~
593 Palma|           Mármint én?~– Hát te vagy az én uram.~Mit tehettem? Olyan
594 Palma|           mondta azt, hogy „te vagy az én uram”. Bele kellett nyugodnom,
595 Palma|             riporterek kíséretében. Az én hintóm várt reá. És aztán
596 Palma|             másik emlékének pedig csak én tudom a titkát, Junói nyakán
597 Palma|       egyéniségeknek. Minthogy azonban én az útonállásnak ezt a nemét
598 Palma|         Halálfej és karcsontok.~Mintha én ezt a divatot már valaha
599 Palma|             képes felét.~– Ezt a pofát én már láttam! – mondám doktor
600 Palma|          Almavivával:~– Sok szerencsét én kívánok…~Hisz ez Nikkel
601 Palma|                 Mehetünk együtt.~(Hogy én ezzel a figurával menjek
602 Palma|            hogy minek ez a költekezés. Én megnyugtattam, hogy igen
603 Palma|             barátod lábát megnyomni?~– Én? Dehogy akartam.~Hesperisnek
604 Palma|      Amarillisz és Passiflora… – súgám én hirtelen Nikkel fülébe.
605 Palma|             vették volna, alig hihető.~Én azonban siettem (váltóőri
606 Palma|         régipénzgyűjtő!~(Nem is voltam én az; hanem azért ritka szép
607 Palma|                vetett rám. (Hiszen nem én, hanem a Nikkel!) – (De
608 Palma|            kedvelője a régi pénzeknek, én majd rávezetem önt egy olyan
609 Palma|            ebből a tündérbarlangból az én pipázómba átszabadulhattunk.~–
610 Palma|             mondd a feleségemnek, hogy én Passiflorát ismerem valamiképpen.~
611 Palma|                Azzal fenyeget, hogy ha én őt megcsalom bizony levágja
612 Palma|              segíts! Ki van még hátra?~Én ezt az ebédet négy hajdani
613 Palma|               tudott így elfogyni? Lám én milyen kövér vagyok, Mint
614 Palma|           anonymust.)~Annyi igaz, hogy én adtam – a feleségem kezébe –
615 Palma|         tósztjaira szolgáló pezsgőt is én tartottam szerencsémnek
616 Palma|                 hát majd megszabadítom én a dívát mosziő Kacsalábtól.
617 Palma|            egykét poéta. Nem mintha az én hivatalomnak lett volna
618 Palma|            poétáknak volt szükségük az én hivatalomra.~Hát, biz a
619 Palma|                  kiáltott egyszerre az én két poétám, leugorva a levelezői
620 Palma|               Antanfű. Ő maga!~Erre az én két poétám otthagyott kopírtintát,
621 Palma| hátratekingetni, hogy mi volt ez.~Hisz én most megint valami nagy
622 Palma|             Hogy azt a föllépési díjat én magam spendíroztam? Hát
623 Palma|           bolondság! Hát mi jót teszek én a magyar hírlapírókkal azáltal,
624 Palma|                szentül azt hiszi, hogy én a cicisbeóját azért ugrattam
625 Palma|             egy fintával.~– Azaz, hogy én a magam lábán jól állok;
626 Palma|             point-jét. Hol ő nyer, hol én; nem tartozunk egymásnak.~–
627 Palma|             Angiolina érdekében?~– Nem én.~Amarillisz fölnézett a
628 Palma|                 Tudja, szent barátném, én szívesen előmozdítom az
629 Palma|                karmesterek útján. Ebbe én nem avatkozom.~Ezzel a szóval
630 Palma|              Vasárnapi Újságot (ezt az én kedvenc lapomat, aminek
631 Palma|                saját tehetségeiért, az én ajánlgatásom nélkül.~– Az
632 Palma|             sublimior mathesis volt az én beteg agyamnak.~Pár nap
633 Palma|       művésznőtől, az már csakugyan az én bűnöm.~De még nagyobb az,
634 Palma|                vízióim is voltak, hogy én vagyok az Entenfusz. De
635 Palma|               ASSZONY~Régóta hallottam én ezt a nevet emlegetni a
636 Palma|               korból valók voltak. Hát én ebbe nem szóltam bele; nem
637 Palma|              Mirrha!~A Nachtigallné az én königgrätzi zsidóleány ideálom
638 Palma|              az élettörténetét, amiből én is értesültem Mirrha sorsfordulatairól.
639 Palma|                hogy senki sem; csak az én feleségem az, aki nem féltékeny.~
640 Palma|             csipkéit, úgy rakja föl az én feleségem magára a praehisztorikus
641 Palma|               mondá a fiaira: „ezek az én klenódiumaim”.)~Aztán –
642 Palma|            közé.)~No, hát így folyt az én életem kedélyesen és unalmasan
643 Palma|               elő megjelenésem okát.~– Én vagyok az lelkem, galambom,
644 Palma|          helyet foglalni ott a széken. Én mindjárt ráismertem az arcképéről,
645 Palma|                   Nem, nagyasszony, az én arcképem nem lehet az ön
646 Palma|           lehet az ön birtokában; mert én elvből sohasem fotografáltattam
647 Palma|             Baracskainé asszonyság! Az én tükörből festett képem!~
648 Palma|               vonakodott azt megtenni. Én protestáltam.~– Leány nem
649 Palma|               mint az édesatyádat. Óh, én jól tudok mindent; nekem
650 Palma|                fogyatkozás nem volt. S én abból fölneveltem a leányt,
651 Palma|              csipkét is maga csinálta.~Én nem maradtam adós bámulatom
652 Palma|               locsogni-fecsegni jöttem én föl ide olyan nagy messzeségből,
653 Palma|                már tizenhat esztendős, én pedig már öreg test vagyok,
654 Palma|          vagyok, a lábaimban csúz van, én nem hordhatom a leányt a
655 Palma|       Fölhoztam a leányt Pestre. Eddig én neveltem hűségesen; nevelje
656 Palma|            édesapja. Annak is tudom ám én a nevét. Nekem mindent elmondott
657 Palma|              ráemlékezzék. Soha. Aztán én sem írtam neki a leányáról
658 Palma|             pohárba, s megkínált vele, én megittam. (Ejh, de régen
659 Palma|                féljen tőlem, kisleány. Én nem vagyok zsettatóre, nem
660 Palma|             kálvinisták vagyunk. Amint én azt látom, hogy valaki megverte
661 Palma|               a terjedelmes hang.~– De én nem akarok színművésznő
662 Palma|             zeneművésznő.~– Ah! Úgy? – Én a tíz ujammal mutattam valamit
663 Palma|              világra; azt egyenesen az én szárnyaim alá vezesse, mert
664 Palma|               alá vezesse, mert hiszen én vagyok éppen az a protektor,
665 Palma|              világon, annak okvetlenül én vagyok a védszentje, mint
666 Palma|            mondá a nagyasszony.~– Majd én elviszem magukat oda reggel
667 Palma|                 galambom, nem tudok ám én grádicson fölmászni, ezekkel
668 Palma|            embert.~– Tyű, dehogy merek én ráülni egy olyan pokolmasinára,
669 Palma|           babonátul. Tegyen úgy, ahogy én szoktam, mikor a fölhúzóba
670 Palma|             zsémbelt rá a nagyasszony. Én pedig megfogtam a két kezét,
671 Palma|             nélkül elfogadhat mindent. Én az ön atyjának testi-lelki
672 Palma|     testi-lelki jóbarátja vagyok. Ő az én életemet mentette meg egykor
673 Palma|                meg. Hogy mi módon, azt én magának meg nem magyarázhatom. (
674 Palma|           mamádat nőül vegyem”.) Ezért én őneki holtomig lekötelezettje
675 Palma|         zeneiskoláig. Fritillária (már én csak maradok ennél a névnél)
676 Palma|              jogunk, de kötelességünk.~Én megegyeztem a tanárnővel
677 Palma|            rendezkedett a nagyasszony.~Én röviden iparkodtam a helyzetemet
678 Palma|              ütögetve a tenyereivel. – Én bizony nem lehetek olyan
679 Palma|                amely napnak a reggelén én Violát bevezettem Fritillária
680 Palma|                felügyelete szigorú.~8. Én bízvást apja lehetnék.~No,
681 Palma|       elfoglalhatja a nagynéne helyét. Én azonnal, amint Magda (így
682 Palma|              beszegődtette a Magdát az én segítségemmel, amire nagy
683 Palma|               kínált neki; hanem mikor én azt mondtam neki, hogy másik
684 Palma|         mondtam neki, hogy másik tízet én teszek hozzá, azt meghallotta.
685 Palma|            bemutatható a feleségemnél.~Én ugyan a feleségemet eleve
686 Palma|               a hintóban azalatt, amíg én Violát fölvezetem; de Pálma
687 Palma|         tisztességesen megélhet.~– Óh, én igen kevésből kijövök; a
688 Palma|              férjhezmenetelem esetére. Én tudom jól, hogy egy könnyelmű
689 Palma|              magamtól. – Ez a tudat az én erényőröm.~Pálma úgy meg
690 Palma|               az háromszor megcsókolt.~Én pedig meggyőződtem felőle,
691 Palma|           meggyőződtem felőle, hogy az én védencem nagy színművésznő.~
692 Palma|              Magda asszonyt a hintóig, én odáig vezettem Violát, s
693 Palma|                kaszinó van Budapesten; én adófizető tagja vagyok hétnek.
694 Palma|            mindig tréfára kész. Amitől én úgy elszoktam már húsz év
695 Palma|            legjobb esetben civakodó. – Én ezekbül a virágokbul bírok
696 Palma|                 hogy hiszen néhanapján én is tudtam hegedülni, s a
697 Palma|            Viola szállására.~És azután én kísértem hegedűvel az ő
698 Palma|            Fritilláriáét. Ettől kezdve én valóságos kettős életet
699 Palma|              Külföldi ekszmisszióimból én mindannyiszor a legértékesebb
700 Palma|             olyan generózus férj, mint én, nincs több Európában.~Idehaza,
701 Palma|               múltakra: meg is vertek; én csak tartottam a hátamat.~
702 Palma|              meg az ötórai ozsonnákon. Én azt hittem, hogy énrám les,
703 Palma|                mint a Nikkelről? Mikor én azt mondom, hogy „gyalázatos”,
704 Palma|     nyakravalója csokorra kötve, ahogy én reggel megkötöttem, s gyakran
705 Palma|          reggel, amíg a fürdőben volt, én megvizitáltam a tárcáját,
706 Palma|                  A vacsora… – sipegtem én közbe.~– Csitt! Maga jobb,
707 Palma|                 De, barátném – szóltam én közbe. – Kokettíroz az mindenkivel.~–
708 Palma|              mondék. Majd végére járok én ennek. Másnap nagy szcénát
709 Palma|          kénytelen volt magát megadni. Én elvettem a tárcáját: kiadtam
710 Palma|       kiadásokra. Majd a szivarokat is én vásárlom be ezentúl.~(Hej,
711 Palma|              Minek neki az a hordár? – Én a kulcslyukon keresztül
712 Palma|         Többször járt már Nikkelnél. – Én hirtelen kapom a kalapomat,
713 Palma|                hatalom?” Ez bizonyosan én vagyok! De hát hallott már
714 Palma|            Passiflora. – Nézzék meg az én arcomat. (Neki nappalra
715 Palma|            fiókzálogházat – magyarázám én.~– Tudom. Én hát rövid processzust
716 Palma|                magyarázám én.~– Tudom. Én hát rövid processzust csináltam
717 Palma|              van, tessék! No, hát adok én magának pénzt. Ha maga énnekem
718 Palma|             szálig kiszolgáltatja, hát én magának adok rögtön húsz
719 Palma|           indignációval? – bátorkodtam én a vért szagolt tigristől
720 Palma|              tizenegyedik az elfogott. Én még a komfortébliben elolvastam
721 Palma|            aztán mi történt? – rebegém én a félelem kíváncsiságával.~–
722 Palma|              meg, nem az ő háta.~– No, én nem azt tettem volna az
723 Palma|                kell a gazdának”. Végre én is megharagudtam, szembe
724 Palma|            gyógyítani. Hányszor láttam én már budapesti városatyákat
725 Palma|              olyan helyzetbe jut, mint én, egy félreértés miatt az
726 Palma|            lesz abból idő jártával, ha én egy ilyen ártatlan léleknek
727 Palma|             magát értem. S mit adhatok én neki ezért cserében?~Pénzt?
728 Palma|          álomrontó az a gondolat, hogy én egy leányt föláldozok a
729 Palma|        behálózza, aztán kiszipolyozza. Én már egyszer kiverettem innét
730 Palma|            Viola sírva fakadt.~– Pedig én már úgy örültem ennek a
731 Palma|             Violát a szállásán.~– Most én hoztam neked egy szerződést
732 Palma|              Hiszen nem neked beszélem én ezt, hanem az asszonyoknak!
733 Palma|               csöngettek a főajtón. Az én jelzésem volt a háromszoros
734 Palma|   délutánonkint fölváltva ül egyike az én házi barátnőimnek, aki ott
735 Palma|           énrám spekulál. (Hát, hiszen én abból nem csinálok titkot,
736 Palma|              volna szükséges.~Ez ellen én azt találtam ki, hogy vettem
737 Palma|                Az Entenfusz? No, annak én kitöröm a nyakát!~– Ne törje
738 Palma|             törje ki, kérem, a nyakát.~Én berohantam a szalonajtón,
739 Palma|              ember benne minden ember. Én azt hiszem, hogy a kard
740 Palma|            Viola szobájában! S mielőtt én kipakolhattam volna az örökségi
741 Palma|         örökségi processzussal, már az én hadnagyom nagy nyelvkészséggel
742 Palma|        örökösödési processzus.) S hogy én is megértsem a dolgot, újra
743 Palma|               irányt adnak a lövegnek…~Én meguntam az előadást, vettem
744 Palma|                egy volátot csinált, az én befolyásom alatt.~Ez már
745 Palma|             kidobnak a klubból.~Megyek én magamtól is.~Megint csak
746 Palma|            ölnöm! Milliom átok! Hiszen én is vagyok, aki vagyok! Az
747 Palma|              is vagyok, aki vagyok! Az én kardom sem gyékénykáka!
748 Palma|              Ez a gyertya egyenesen az én számomra gyújtatott meg.
749 Palma|                Régóta szerelmes belém. Én beleegyezésemet adtam. S
750 Palma|            másik céljának útját állni. Én lemondok. S ha a kérője
751 Palma|                és visszahúzta a fejét. Én egyre nyugodtabban fogtam
752 Palma|    megkívántató biztosíték dolgát majd én elintézem. Azt az ön házára
753 Palma|             előbb lesz rá szükség, hát én azt majd előlegezem.~– Igen
754 Palma|              akadályokkal találkoznék, én szívesen fölajánlom a jószolgálatomat
755 Palma|             más hajónak is világított.~Én aztán hidegvérrel gondoltam
756 Palma|            Ennek a leánynak igaza van. Én is egoista voltam, ő is
757 Palma|               tartozik nekem semmivel, én vagyok neki adósa elrabolt
758 Palma|        megnyugtatja a lelket.~– Hiszen én is nagyra becsülöm az áhítatosságot,
759 Palma|               A szentképek, szobrok az én ismerőseim, akik előtt kitárhatom
760 Palma|     éjjel-nappal velük beszélek. Ez az én üdvöm itt a földön.~Hiszen
761 Palma|                a földön.~Hiszen tudtam én azt jól. A feleségem éppen
762 Palma|           szkeptikus protestáns vagyok én.~Ekkor hirtelen szembefordult
763 Palma|              vállamon az öltönyt:~– És én, uram, kész vagyok lemondani
764 Palma|               kész vagyok lemondani az én idvezítő hitemről, elfutni
765 Palma|              nem az a Pálma volt, akit én ismerek: a szelíd, jóságos,
766 Palma|           következetesen, tervszerűen.~Én valamit akartam mondani.~–
767 Palma|            embert láthatatlanná teszi. Én nem kémkedtem ön után soha.
768 Palma|                olvasni hallottam. Hisz én a legrettenetesebb módon
769 Palma|                hogy hiszen megjósoltam én azt előre. Én már asszonynak
770 Palma|              megjósoltam én azt előre. Én már asszonynak vén vagyok,
771 Palma|                te még férfinak fiatal. Én már csak imádkozni tudok,
772 Palma|            légy neki becsületes férje. Én nem féltek mást, csak a
773 Palma|           helyzetnek véget kell vetni. Én már véget vetettem. De más
774 Palma|             más módon, mint te mondád. Én azt a leányt már férjhez
775 Palma|         Egyébiránt akármi történik is: én többet a Violának a küszöbét
776 Palma|            keblemre, és kisírta magát. Én olyan büszke voltam, mintha
777 Palma|                  Ezt szokta mondani az én tarokkpartnerem, a főispán,
778 Palma|             CSODATEVŐ EREKLYE~Most már én is kezdtem a csodatevő vizekben
779 Palma|               várjon a díjáért!” De az én sántám úgy elsietett erre,
780 Palma|           nagyobb kémkedéseknek vagyok én áldozatul hozva. Az egész
781 Palma|             számú szobában. Hogy pedig én teljesen észrevétlenül jöhessek
782 Palma|             házhelyeknek parcelláztak. Én otthon azt mondom, hogy
783 Palma|             tevékeny részt fog venni.~…én tehát a kocsisomat a város
784 Palma|              gyöngélkedik, a feje fáj; én bizonyára azt mondom neki: „
785 Palma|       végbemegy nálad nélkül is; aztán én is itthon maradok, elővesszük
786 Palma|         üdvözletet.~Mármost hol van az én napernyőm? Az a bizonyos.
787 Palma|                 Hát mi különöset látok én ezen a tükrön?~– Nézzen
788 Palma|              hogy magát semmivé tegye. Én azért jöttem, hogy önnek
789 Palma|                van egyenlítve – mondám én, leülve a karszékembe, anélkül
790 Palma|             itt áll a neje szobájában; én tudom a nyitját. Ott vannak
791 Palma|           keserűn fölkacagva.~– De hát én nem fogok odamenni.~Erre
792 Palma|            légyottra. Nézzen csak ide. Én a régiségeimből nemcsak
793 Palma|              Ismeri ezt?~– Igen. Ez az én katonakorombeli bugyillárisom.~–
794 Palma|              megfeledkezett, de amiket én gondosan megtakargattam.
795 Palma|              magát ebből a kelepcéből.~Én fölnyitottam a tárcát. Láttam,
796 Palma|           gőzhajótul. Dehogy csináltam én azt a nagy teketóriás utat,
797 Palma|        elárulnak bennünket.~– Bánom is én.~– A világ nyelve rossz.~–
798 Palma|               Viola összeborzadt.~– De én félek a botránytól.~Úgy
799 Palma|                eggyel is közölök, mert én vagyok rá nézve minden:
800 Palma|               is meg lehetett hallani. Én gondosan megóvtam a számat
801 Palma|             neki elég volt az is, hogy én, a becsületszavamat megszegve,
802 Palma|                pamlag állt az útjában.~Én szépen elhelyezém az alélt
803 Palma|            mondta.~– Úgy van – szóltam én teljes nyugalommal! – De
804 Palma|          kisasszonynak? – kérdé Pálma. Én szépen kihúztam a zsebemből
805 Palma|             mutattam) – az atyja pedig én vagyok – ahogy meggyőződhetel
806 Palma|                sajátkezűleg írta be az én nevemet.~De nem a feleségem
807 Palma|                feleségem arcára voltam én kíváncsi, amíg az ereklyéket
808 Palma|               a kezét.~– Hát, ha te az én uramnak a leánya vagy, akkor
809 Palma|         mellettem a helyed. Ezentúl az én házamnál fogsz lakni.~Viola
810 Palma|               Mehetünk együtt – mondám én.~Mikor Violának föladtam
811 Palma|                velünk. A Mirrhát extra én magam sajátkezűleg írt levélben