Table of Contents | Words: Alphabetical - Frequency - Inverse - Length - Statistics | Help | IntraText Library | ||
Alphabetical [« »] dátum 1 dátuma 1 dávid 1 de 421 deák 1 debeli 2 debreceni 2 | Frequency [« »] 657 s 528 azt 479 meg 421 de 401 ez 396 még 385 csak | Jókai Mór De kár megvénülni! IntraText - Concordances de |
bold = Main text Part grey = Comment text
1 Elo | hamvaimat, s úgy adogatnak be, de nem a nőknek, hanem a férjeknek, 2 Elo | választottam ezt a címet „…De kár megvénülni!” Ezzel aztán 3 Elo | vagyok. Az ötvenediket járom.~De hogyha összeszedem magamat, 4 Elo | azt a korszakalkotó ordre de bataille-t, mely szerint 5 Elo | kapta a vitézségi érmet; de én jobban ismerem a dolog 6 Elo | hát régi legény vagyok.~De azért még nem mondtam le 7 Elo | alig voltam huszonöt éves. De hát nagyon gyorsan változott 8 Elo | gyulladt meg: egy fekete hajú, de kék szemű görög leány volt 9 Elo | nagyon szeretett engem. De nem érhettünk célt, mert 10 Elo | asztalra, s azt mondod: „de hát megbolondultál, te öreg, 11 Elo | számlálva minden hajamszála; de annyi nincs, hogy minden 12 Elo | hiszi rólam: az egész világ; de azt, hogy titokban milyen 13 Elo | benne, akkor „makináció”; de ha a púroszok csinálják, 14 Elo | csinálják, akkor „mahináció”.~De bár hamarább tették volna 15 Elo | idegen betű számkivetést! De sok keserűségtől megőriztek 16 Elo | professzor úr nem értett semmit, de azért meg volt vele elégedve. = 17 Elo | hogy „pszi”.~Sajnálom, de nem tehetek róla; – minden 18 Elo | aztán kefemódra lenyíratott; de ez majd utóbb jön; bajusz, 19 Elo | ütközött; karcsú legény voltam, de jól megtermett; én voltam 20 Elo | keresztneve is: Agezilausz, de ezt nem használták, legföljebb 21 Elo | Minerva Jupiter fejéből.~De ez nem az apja fejéből ugrott 22 Elo | költői fantázia nemzett, de melyet az objektív kontempláció 23 Elo | kutyát uszítják „ksz – ksz!”.~De legkedvesebb (nőajkról eltanulva) 24 Elo | kiejtési vita támadt közöttünk.~De ennek megint új fejezetet 25 Elo | mondta rá: „jó lesz”.~– De énnekem nem elég az, hogy „ 26 Elo | jöhetett volna nyomára; de ő ezzel nem rontotta a nyugalmát.~ 27 Elo | ivott magának – vízből.~De aztán, amit beszélt asztal 28 Elo | Hát az ördög!” (Az tud; de nem vállal attaséi hivatalt.) „ 29 Elo | őrnagyi uniformisában. Hej, de összetelegráfteremtette 30 Elo | többet nem is érdemeltem), de a másik pajtásom, a báró, 31 Elo | nyelvre nincs lefordítva, de amelyet ismerhetett kedves 32 Elo | magamtul. Dombiratosi Rafael!”~(De sok keresztneve van!)~A 33 Elo | zálog tehát már kézben volt.~De nem olyan könnyű volt ám 34 Elo | Szfaira.”~– Igen, ha labda. – De hát ha ballon?~– Akkor „ 35 Elo | Megígértem, hogy hozatok; de hazafiúi indulatom kiköttette, 36 Elo | néztünk Amarillisszal.~– De én ebben az ítéletben nem 37 Elo | s nem fizetnek semmit.~– De én ez ellen kifogásolok. 38 Elo | lugasban.~Elárult a fickó! De nem az apja előtt. Tudta, 39 Elo | mondta el lassan, óvakodva; de azért helyesen. Szépen jártak 40 Elo | is ilyen volt: kiszámító, de kiszámíthatatlan. Sohasem 41 Elo | egy vékony gyapot jankli; de mi ketten ez alkalommal 42 Elo | pardon”-t mondtunk.~No, de én célt értem. A magam sebeit 43 Elo | eltakarhattam a ruhámmal; de a báró a megsántult lábát 44 Elo | párbajban megsebesültet.~De másnap nem jöhetett ki az 45 Elo | ugyan nem tudtam megemelni; de hiszen félkarral is lehet 46 Elo | Kapciózuskodott. (Ez is régi szó, de örökké új.)~A gyászos kimenetelű 47 Irin | Az öltözete zsíros volt, de selyemvirágokkal és skófiummal 48 Irin | nem vesztegette az idejét; de azért a számadáskor úgy 49 Irin | terjedve magában a népben is. De biz a legszebb petrezselyem 50 Irin | keresztelések alkalmából.~De mármost üss hátba, kérlek: 51 Irin | más ember úgy van-e vele? De nálam még óra múlva is érzik 52 Irin | receficével nem takarva, de elárulva. Egy katrinca elöl, 53 Irin | egymáshoz verte őket. – De szeretnék én is ilyen karddal 54 Irin | válasz megnyújtá az arcát.~– De azért lehet szebb leány 55 Irin | nevezte. Megnézte nagyon.~– De furcsa cipellő! Nem is férfi 56 Irin | kellett tanulni? – Huh, de nem szeretnék diák lenni!~ 57 Irin | mind? A maga saját vére? De így összeveretni magát!… 58 Irin | világon! Asszonykönny! – De sokszor voltam a betege. – 59 Irin | hogy semmi öltözet sincs, de még az epidermisz is el 60 Irin | tanulmányozható legyen rajta.~– Juj de csúnya portéka! – szólt 61 Irin | odatette a tükör mellé.~– De le ne vegye róla – szólt 62 Irin | megvoltak a bohémien hajlamok.~De ugyan minek cifrázzuk a 63 Irin | babérkoszorúval a homlokomon, de csizmatalp nélkül, ott nem 64 Irin | spanyolmeggy! Így megfelezve.~De nem maradt abból az Izabella 65 Irin | végződő zsolozsma szól; de mindvalamennyi elől elnyeri 66 Irin | végéig nyugdíjképességgel – de erről majd később. Ne félj, 67 Irin | jelent magyarul vőfélyt; de én kénytelen vagyok disputába 68 Irin | világcsudája szép legény, de gazdag; van tornácos háza, 69 Irin | szedem zsámolyrul a málnát; – de amellett szertelenül sovány 70 Irin | ismerném? Egy házban lakunk.~– De azt mondám, hogy „jól” ismered!~– 71 Irin | jónak kell, hogy ismerjem.~– De igazán jónak?~Ahogy a két 72 Irin | híják nálunk, hogy „otmica”. De ő visszaszökött tőlem. S 73 Irin | bolond nélkül is tudom, de késő már. A babona megfogott, 74 Irin | hazaszaladt. A Jóca utána ugrott, de beleakadt a plundrája hátul 75 Irin | meg a félvászon topánka.~De mikor már a hetedik pár 76 Irin | utoljára láttam az Iringót. De szép tüskerózsa volt még 77 Frit | vesznek föl senkit. No, de én előre jelezve voltam 78 Frit | a címemre egy hordó bor. De jobb lett volna, ha önnek 79 Frit | őrnagy, el sem mosolyodva, de elértve a konfidens arckifejezést. – 80 Frit | értesülni az én nacionálémról.~De hát mégis érthetetlen marad, 81 Frit | ugyan a bőröndben elpakolva, de míg föl nem vétettem, nem 82 Frit | Közel négyszázan lehettek, de én ezernek láttam.~A gyónás 83 Frit | hencegéssel mondám:~– Ejh, de megütötted a pondus specificumoddal 84 Frit | az embert az egyenruha. De az arca, tekintete, mind 85 Frit | folyosón.~Kicsiny volt, de csinos, tiszta, két ágy 86 Frit | patak szolgáltatja a vizet; de az a sok fabrika salakjától, 87 Frit | embernek kardja már van, de bajusza még nincs.~No, de 88 Frit | de bajusza még nincs.~No, de itt a szivar, az kontesztálja 89 Frit | arra majd rágyújthatsz, de csak akkor, mikor már fönn 90 Frit | ménkű az?~– Ha nem is ménkű, de mindenesetre annak a sógora: 91 Frit | Fizikusinasnak csúfoltatok; de most ennek a tökéletességemnek 92 Frit | Persze, te még pogány vagy! De majd ha keresztülmégy a 93 Frit | hajamat. Te is a miénk lész.~– De köszönöm! Akkor én megyek 94 Frit | poroszok is föltalálták, de majd az a hibája, hogy a 95 Frit | mint frissiben volt. No, de most fogd a hegedűdet, menjünk 96 Frit | valóban büszke szépség volt.~(De talán itt már végződnék 97 Frit | derék katonatiszt legyen. – De a Cecco itt sem igen akart 98 Frit | asszonyt.~– Ezt elhiszem, de a professzorok csak ismerik! – 99 Frit | vagy, azt mindig tudtam; de hogy ilyen tökéletes cigány 100 Frit | mondta Fritillária –, de a hangjegyeket mégis csak 101 Frit | elkezdett okvetetlenkedni.~– De sokszor ismételnek önök 102 Frit | Csók-keringője”.~– „Csók-keringője?” De furcsa nevet választott 103 Frit | Sul le – sul le labbre”.~– De a szöveget csak éneklik 104 Frit | chantent”, akkor ne „font pas”.~De már most komolyan mondom 105 Frit | jól van jól, Herr Kadét; de hát aztán a tanulás, hogy 106 Frit | Uchátiuságyúk öntése. – De egy időre le voltak pipálva.~ 107 Frit | eszik, s pezsgőt iszik. – De a magyar regényíró kénytelen 108 Frit | pörköltet, és iszik vinkót. De azért is ezer hála! – S 109 Frit | lövés. Ívet képezett már, de mégis a palánkba fúródott.~ 110 Frit | keresztültörte mind a három palánkot, de még a téglafalon is rést 111 Frit | csodaeredményeket mutat föl. De meddig tart ez a csodaerő? 112 Frit | éreztem, mikor suttogott:~– De én nem fogok lemondani…én 113 Frit | lehetetlen. Annak ezer szeme van.~De talán a parkban lehet.~A 114 Frit | én eddig nem tudtam. No, de már most megtanultam.~A 115 Frit | is” pihenhetett a hegedű.~De más okbul is.~Az őrnagy 116 Frit | kapóra jött a felelet.~– De hiszen akkor, nagyságos 117 Frit | A tanárnak felelni kell, de nem visszafelelni! Ha ön 118 Frit | Hát mármost mégis rátérek.~De, kérlek, ne csinálj hozzá 119 Frit | Fritillária orosz nő volt; de ott kellemetlenségeknek 120 Frit | bolondság volt biz ez – de hát mondtam én valaha, hogy 121 Frit | senkit be ne bocsásson; de mindenkinek a nevét följegyezze, 122 Frit | Nincs ám rendes embernek; de egy dezentornak!~Volt eszem, 123 Frit | egymástól és a tanárainktól. De engem nem vitt rá a lélek, 124 Frit | odújából:~– Bőgő nincs, de a bőgővonó itt van.~Fritillária 125 Frit | magamat szakítani a kezéből, de akkor két hatalmas marok 126 Frit | áruló! – ordítottam reá.~De már a kocsis becsapta a 127 Frit | hogy titkát megőrizd.~– De az uram még jobban fizetett, 128 Frit | tudományt följegyeztem magamnak; de most nem mondom el, mert 129 Pass | Én magam is éltem vele.~(De hisz annak, aki az életet 130 Pass | egyszer a Garibaldi megjön.~De hát hiába remonstráltam: 131 Pass | Ez erőszakoskodás!~No, de szerencsére ennek is van 132 Pass | hívni, hogy „anno eins”.~De kár, hogy ennek a mi Budánknak „ 133 Pass | ellenben azt állították, hogy de bizony bele akarja mártani 134 Pass | trónussá magasztosítják.~De magamban nem hegedülök.~ 135 Pass | megcsókolják, ez nagy nyavalya. De annak csak egy orvossága 136 Pass | mint Heléna volt Párishoz.~(De hát tudja azt valaki, hogy 137 Pass | összevagdalkoztunk egy szép leány miatt. De hát akkor még gyerekek voltunk. – 138 Pass | belém nyakig, szegény fiú. De a világért el nem árulná 139 Pass | avanszot adok is neki.~– De hát miért ád neki avanszokat?~– 140 Pass | barát és semmi egyéb.~– De az viszont nagyfokú kegyetlenség, 141 Pass | híven fogom eljátszani?~– De nem a színpadon kívül!~Passiflora 142 Pass | turbékolás, amennyi elég; de annyira nem jutottam, hogy 143 Pass | világgal mindig haragban, de egymással mindig barátságban. 144 Pass | csillagokat követelnek, de hulló morzsákkal is beérik. 145 Pass | változatra tudtak alakulni. De hiszen azért volt színésznő.~ 146 Pass | hiszen azért volt színésznő.~De még csodásabb adománya volt 147 Pass | mustártapasz a páciens talpára; de ha estig nem enyhül a baj, 148 Pass | Akkor aztán elkezdett sírni.~De meg a három recept is a 149 Pass | meghalnék.~– Meg nem hal, de elvesztheti a hangját.~Ez 150 Pass | az ajtón. Siessen!~Hjuj, de mérges volt Passiflora, 151 Pass | balkezét, hanem a jobbot; de úgy, hogy a fülem is megcsendült 152 Pass | patikából.~– Hadd várjon.~– De az orvosságot hozta meg.~– 153 Pass | siettem az ajtót kinyitni; de meg is lettem érte jutalmazva 154 Pass | kérdezé tőlem Nikkel.~– De ne állj itt az ajtóban, 155 Pass | gyere be – nógattam én. De ő csak állt ott kint a gangon, 156 Pass | értek én a nyavalyákhoz?~– De én tudom; mert én mindjárt 157 Pass | ajtóból, és elszaladsz?~– De még teveled sem szorítok 158 Pass | Bizony nem szaladtam utána; de az ajtóban sem maradtam. 159 Pass | nemigen szép cím kíséretében, de majd jön még szebb is. Folytató 160 Pass | valami más nevet invokált, de nekem úgy tetszett. Szaladtam 161 Pass | hiszem, mindegy volt az. De észrevette a zamatjáról, 162 Pass | melegen – felelt Kati.~– De ehhez valami vászon is kell.~– 163 Pass | Hiszen üvegben adják azt.~– De engem kitör a nyavalya menten, 164 Pass | visszakiáltott a patyikus:~– De ne bükkfataplót tessék venni! 165 Pass | prezumptív direktorom volt.~De délután, amint a Szikszaynál 166 Pass | Üres maradt a szobája.~De már akkor igazán halálán 167 Pass | büszkeséggel tölti el egyszerre. De egyúttal arra is inti, hogy 168 Pass | Kulissenreisser voltál. Kitapsoltak; de az csak alkalmi tetszés 169 Pass | cipősark is, meg a picula is. De mi boldoggá voltunk téve. 170 Pass | kompatibilis állapot volt nekik; de hogy egy árva mártírnak 171 Pass | vokációm nincsen az elébbihez, de annál nagyobb misszióm van 172 Pass | a sunda szürke papiros, de még inkább a macskakarmolta 173 Pass | ellen ugyan nem véd meg; de pisztolygolyót, revolver-löveget 174 Pass | a próbát nem tette meg: de azért elfogadta az atlaszpáncélt 175 Pass | írt levelében azt mondja: „De azért bizonyára gondom lett 176 Mirr | egymás után következnek.~De hát azt nem tudom éppen, 177 Mirr | ágyúmoraj hangzik.~No, de mielőtt a nyeregbe fölkapnék… 178 Mirr | hogy féltem a golyótul; de hát megvallom őszintén, 179 Mirr | hogy milyen az a háború; de aki maga benne volt a melegében, 180 Mirr | meg tőle: „mi lesz már?” De Bismarcknak nem volt bátorsága 181 Mirr | Brandensteinok, Groebenek; de senkinek sem használtak 182 Mirr | feleseljenek az ellenség ütegével. De már ekkor ki volt forgatva 183 Mirr | maradtam. Eszméletemnél voltam, de a lábamat nem bírtam kihúzni 184 Mirr | érhetett az ellenséghez.~De a hét ágyú közül csak kettőnek 185 Mirr | az utcákat és emeleteket, de uzsorával semmi szín alatt 186 Mirr | étkezett. Egyfélét ettek; de az jól volt elkészítve. 187 Mirr | még egy másik szobájuk is, de az zárva volt rendesen. 188 Mirr | rendesen olvasatlan átlapozom; de ezek mind hozzátartoznak 189 Mirr | vagy orbánctól féltettem; de az szerencsésen elmúlt; 190 Mirr | végrehajtva. Jó sikerrel.~De ezt nem a zsidó doktor követte 191 Mirr | található pugyillárisommal?~– De igen. Az a tüzérhadnagy 192 Mirr | hozzám, itt a mellékszobában. De be van zárva. Egyre azon 193 Mirr | intelligens ifjúságnak! De kár, hogy nem vagy itt már. – 194 Mirr | találtam ki az ő gondolatfát; de ő kitalálta az enyimet. 195 Mirr | feszességet vont az arcára.~– Jaj, de gyerek vagy! – De ilyenek 196 Mirr | Jaj, de gyerek vagy! – De ilyenek ám a többi sebesültek 197 Mirr | az üteg kasszája volt.~– De mégsem „most még” – dörmögé, 198 Mirr | Ah, az én amulétom!)~No, de mondhatom, hogy rossz amulétet 199 Mirr | persze nem gyóntam azt meg.~De a Mirrha egyszer-egyszer 200 Mirr | Azt mondtam rá, nem bánom; de nem volt semmi hitem hozzá, 201 Mirr | biztosító elébb meghal?~Ennyi.~– De ha a biztosító még kiskorú, 202 Mirr | sem enged nyugodnom!”~No, de én ezt nem loptam Palvitz 203 Mirr | az én eredeti invencióm.~De a befejezése a szcénának 204 Mirr | heroikus kúra volt: lókúra; de hát neked az kellett. Mármost 205 Mirr | hogy főbe nem lőttek érte, de még megeshetik, hogy ínfám-kasszálnak; 206 Mirr | Megszabadítottál egy rémtől; de egy iszonyú üresség maradt 207 Mirr | hamar el fogja felejteni; de a boldogságára örökké vissza 208 Mirr | pedig szemét, undokság.~– De már azokat a hivatalos irkafirkákat 209 Mirr | alamizsnát, egy koldustól?~Ejh, de meg voltam pirítva! Hogy 210 Mirr | hogy az kárba ne vesszen.~De most már a Mirrha arca lett 211 Mirr | az illata bodzalekvár. De azért gyönyörűség volt az 212 Mirr | tőle.~– Nagyon szeretem. De csak szombaton lehet olvasnom, 213 1 | nemcsak ez a materiális, de egyéb morális következése 214 1 | támadtuk meg. Meg nem vertük, de legalább megmutattuk neki, 215 1 | eventuális kelengye iránt, de már ezt a magadéból kell 216 1 | között szép hölgyek számára?~De hogy a legvalódibb okát 217 1 | lett belőlem egyszerre.~De lesz ez még unalmasabb is, 218 1 | ki régi jó ismerőse volt, de akinek mindezideig nem akart 219 1 | jurium direktor” nyalábol, de a „jogtanácsos” az már kazaloz!~ 220 1 | nemcsak a köz- és váltójog, de minden kereskedelmi törvény; 221 1 | örökség után csúszás-mászás), de ennek a legcsúfabb neme 222 1 | planéta; megy, amerre muszáj; de én egy üstökös vagyok, aki 223 1 | mondtam rá valami bolondot, de csak nem mondom el.~– No, 224 1 | kakodémon karmai vájnak oda.~De szelídítette e kifejezést 225 1 | szabályainak elég lesz téve.~De jó, hogy okos emberek vannak 226 1 | olvassák el a regénynek.) De hát én csak úgy históriázhatok, 227 1 | hogy „régi” ismerősök, de talán azt akarta vele sejtetni, 228 1 | Te elfeledted azt már, de rám nézve meghalt a világ!”~ 229 1 | elhallgatva, asztalhoz ültünk. De a forró levessel hol az 230 1 | Voltak kétségbeesett ügyei, de azoknak a részén volt az 231 1 | semmi prüderie; szabad, de elegáns, szellemes társalgás 232 1 | vagyok. Vívni is tudok. De a táncot nevetségesnek találom; 233 1 | táncot mint művészetet; de hogy én magam egy soha nem 234 1 | ezekben már otthon volt. De itt is ellenkezőek voltak 235 1 | aki az Iliászt fordítja”; de csak elhallgattam vele.)~– 236 1 | csak elhallgattam vele.)~– De hát akkor micsoda föladatokkal 237 1 | bukolikus egyszerűsködést; de rákényszeríti egyenesen, 238 1 | Prózai dolog, ugyebár? De aztán a septemvir nem is 239 1 | azt kipótolja a másik.~– De hiszen mi minden óráját 240 1 | nekem jövendőbelit keres. De még inkább az, amit most 241 1 | miatt beszélhettünk akármit. De az az akármi csupa merő 242 1 | megkondoleálni a toalettjeit; de legalább mutogathatók voltak.~ 243 1 | december, január. 2. Josephine de Malline; érés ideje február, 244 1 | áll, mint a Gellérthegy; de még annál is erősebben; 245 1 | töredeznek le egyes sziklacsomók, de nem a Hesperis grániterényéről!~ 246 1 | Hesperis az én jövendőbelim.~…De hát vajon tudja-e?~Mondtam 247 1 | található a nagynénje nélkül. De különben is nagyon óvatos 248 1 | Rettenetes mondás ez!~De hát mikor a leányok Shakespeare-t 249 1 | szabatos formulázással. De én azt hittem, hogy érti, 250 1 | Ez is lett volna valami.~De én egyikre sem tudtam magamat 251 1 | szemeink kérdeztek és feleltek, de nem volt fonográf, amely 252 1 | hogy házasodni készül, de hogy kit akar elvenni, arról 253 1 | mézeshetekre a menyasszonyomat. De már azért csak írhatnék 254 1 | nézve – mondá a septemvir. – De engedni fog ön nekünk egy 255 1 | Ebben az órában.~– De én meg utazni akarok. Itt 256 1 | gyorsvonatot röptében?~– De mikor a menyasszonyomat 257 1 | itthon tartotta a búcsút, de azt olyan alaposan, hogy 258 1 | nem csíphetik el őket…~No, de megérkezett a biztos a Neugebäudéból.~– 259 1 | inde, akár unde.~– De ördögöt akár inde, akár 260 1 | eszik meg egymást!~– De mikor lehúzták az ablakfüggönyt!~ 261 1 | szabódék a rendőrkapitány. – De mármost kénytelen vagyok 262 1 | ki a számukra két szobát, de nem egymás mellett, hanem 263 1 | egymással, levelezhetnek; de kezet már nem szabad egymásnak 264 1 | itt volt Kiss Mihály úr, de nem találta eléggé hidegnek 265 1 | volt igenis Kiss Mihály úr, de nagyon hidegnek találta 266 1 | személyleírását, a „puncta de utri”-val együtt.~Hogy hány 267 1 | egymással, amit akarnak; de egyszerre kijárni a szobájukból 268 1 | apparátus mozgásba hozatott, de azért Nikkel és Hesperis 269 1 | özvegyasszonyt, a Nikkelt megölve; de azt sem kívánhatta, hogy 270 1 | majd azt is lediktálom. No, de most eredj te is fürödni, 271 Palma | múlva már nem fájna semmi, de ezek a függőben levő ügyek 272 Palma | hogy nekem volt igazam; de már az nekem egészen közönyös 273 Palma | megbocsátana neki érte a megváltó. De ő jó volt mindig. Csak énhozzám 274 Palma | nehogy bűnné fajuljon az. De te is szereted őt – mert 275 Palma | esztendővel, a nászutazásunkban. De én tudom jól, hogy ő özvegy 276 Palma | mindig van körülöttem elég. De az öngyilkosságtól mindig 277 Palma | öngyilkosság lopás, csalás. De arra a holnapi műtétre maga 278 Palma | gyönyörködni akarok benne… De ne beszéljünk erről… Rövid 279 Palma | kívánta, hogy ott legyek; de a leírását elengedem magamnak. 280 Palma | Nem tettem rá észrevételt.~De a megboldogult principálisom 281 Palma | már lefordított verseket. De már itt elhagyott az udvariassági 282 Palma | Ezek hatlábú állatok ugyan, de nem hekszameterek! Önöknek 283 Palma | biz ő nem tudja, mi az. De Amarillisz pulykavörös lett, 284 Palma | doktorok, lehetnek fiskálisok, de hekszameterírók nem lehetnek. 285 Palma | Nagy áldozat volt tőle, de meghozta a kedvemért. Nem 286 Palma | hogy milyen hű lelke van!~De annál jobban magamra dühítettem 287 Palma | tudtam, hogy Pálma hitbuzgó, de nem bigott.~– Mi lehet az?~– 288 Palma | egymásnak valók vagyunk. De gondolja ön meg, hogy húsz 289 Palma | Gondolja meg a választ.~De már ugyan jobbrul-balrul 290 Palma | kozmetikumokat, se szépítő szereket; de még nem is tubákol (ami 291 Palma | is működő tagja vagyok.~De azt is el kell ismernem, 292 Palma | istenasszonya.~(Énnek van ám tokája, de azt én csak most vettem 293 Palma | állásában a tokára?)~No, de amellett aztán, hogy a nőm 294 Palma | és Odenatus történetét, de annyi bizonyos, hogy a bittsei 295 Palma | IV. A RÁC PITE~(De most már csakugyan az asztalhoz 296 Palma | ifjúkori pajkosság volt az, de neki az egész életét megfordította. 297 Palma | gyöngédségeit kimutatni, de hallhatja a feleségemtől 298 Palma | szeret – ez hagyján! –, de hogy mennyire becsül! A 299 Palma | férjek mintaképének tart. De elmondja neki ezt a terített 300 Palma | kezénél húzva a szakácsnét. De az utolsó falat majd a torkomon 301 Palma | Iringó.~Iringó volt biz az! de nem az én hajdani Iringóm. 302 Palma | az utcán, rá nem ismerek.~De annál jobban rám ismert 303 Palma | nemzetem számára elhódítani.~De annál inkább értette a rác 304 Palma | volt szolgálatba állam. De hát jót tett vele a csodatevő 305 Palma | cselédekkel pletykázni; de ellenben bizonyosra vehettem, 306 Palma | magán-zeneiskolához leányok számára.~– De kedvesem, én nem ismerem 307 Palma | Amarillisz ismeri.~– Ön ismeri? De hát ért ön valamit a zenéhez?~– 308 Palma | azoknak folytatódni is.~De meg aztán aki a 60-as, 70- 309 Palma | kordont a magyar határon?)~De hát ami már egyszer a „kizmet”- 310 Palma | már kész, csak a piésze de résisztansze van még hátra. 311 Palma | négy után következik az öt, de itt elejbe ugrik a hat.~ 312 Palma | arcát nem lehetett meglátni. De arra is használatos volt 313 Palma | Meleget nem tarthatott az, de ha verekedésre kerülne a 314 Palma | Hisz ez Nikkel pajtás.~De mi lelte ezt? Hisz ez most 315 Palma | értékesítenem kell statarialiter. De aztán valami ötlött az eszembe; „ 316 Palma | pedig mindig vallatják érte, de amit ő bizonyosan le fog 317 Palma | én, hanem a Nikkel!) – (De csak nekem kell ezért majd 318 Palma | Háládatos leszek érte.~…Hej, de jól éreztük magunkat Nikkel 319 Palma | Féltékeny a feleséged?~– De még mennyire! Azzal fenyeget, 320 Palma | férjei az operettben.~– De hát nem is csalod meg?~– 321 Palma | itt volt mosziő Antanfű”; de az ortográfiájával csak 322 Palma | merevségében nyilatkozik.~Ej, haj!… de kár megvénülni.~…Denique 323 Palma | véres nagy pénzbe kerültek.~De már erre a szóra bennem 324 Palma | vetett a nemzeti büszkeség.~– De már akkor szemtelenül hazudott 325 Palma | már tőle megszabadulni, de nem bír.~– No, hát majd 326 Palma | megszabadítottam a dívát.~De vajon nem volt-e neki egyebe 327 Palma | hogy ő olyan becsületes?~De a legnagyobb bolondság volt 328 Palma | a magam lábán jól állok; de az intendáns biccent.~– 329 Palma | Angiolina tehetségét.~– No, de mennyire.~– Milyen regiszter! 330 Palma | siker stádiumába el nem jut; de bevégzett művésznők szenzálja 331 Palma | az arcát, és otthagyott.~De hát Adelphe Philine is mit 332 Palma | apácafejedelemasszony volna.~De a többi asszonyok is mind 333 Palma | másutt is Isten napja süt!”~De hiszen a bölcs Ben Akiba 334 Palma | amióta feleséges vagyok. De azért ennek ne szenteljünk 335 Palma | nagyszerű volt az ápolásban. De a többi hölgyek is hűségesen 336 Palma | tudtam, hogy „hatan” vannak. De akárhogy számláltam, nem 337 Palma | többé rám neheztelni.~– De nagy oka van. Mert ha ön 338 Palma | van oka rám neheztelni.~De annak az okát nem bírtam 339 Palma | már csakugyan az én bűnöm.~De még nagyobb az, hogy Entenfusz 340 Palma | én vagyok az Entenfusz. De megizzadtam bele!~Soha többet, 341 Palma | nevet emlegetni a házunknál, de nem sokat ügyeltem rá.~Gyakran, 342 Palma | ilyenforma névről valamit; de hogy hol, mikor és mit, 343 Palma | Igaz, hogy régecskén volt. De azért még most is hasonlatos.~ 344 Palma | elfelejtette, mintha nem is volna. De csak egy születésnapi ajándékot, 345 Palma | vele, én megittam. (Ejh, de régen ittam vizet szép leány 346 Palma | szájjal felelt rá:~– Igen.~– De hát annak, aki művésznő 347 Palma | már hangosabban mondá.)~– De hát van magának tehetsége 348 Palma | megkívántatik a terjedelmes hang.~– De én nem akarok színművésznő 349 Palma | hegedű-reszelő.~– Tán csak nem?…~– De igen; nekem a violoncellóhoz 350 Palma | Kottábul a vista játszom; de hallás után is eljátszom 351 Palma | kálvinisták nem babonásak, de azért megteszik azt, hogy 352 Palma | skatulya gyufa.) Ej, ej! De rossz nyelve van az ilyen 353 Palma | könnypatak csereg” melódiáját, de annyi érzéssel és bámulatra 354 Palma | protezsálni nemcsak jogunk, de kötelességünk.~Én megegyeztem 355 Palma | se az alatta lakóknak; de viszont azok sem zavarják 356 Palma | szerezni; egyszerűeket, de mégis elegánsakat; aztán 357 Palma | egyre bámult; kíváncsi volt, de nem értett semmit. Annál 358 Palma | kicsit süket szegényke, de különben áldott jó teremtés.~– 359 Palma | fölfedezve, Viola elhelyezve. De mit szólnak majd ehhez odahaza? 360 Palma | amíg én Violát fölvezetem; de Pálma humánus lelkülete 361 Palma | az anyám nevét viselem; de azt férjhezmenetelemig nem 362 Palma | delegátus kollégám.)~No, de annyit elismert felőlem 363 Palma | szállást cseréltettem Violával.~De ott megint csak rátaláltak.~ 364 Palma | kegyetlenség, amit Pálmával teszek; de aztán csak elaltattam azzal 365 Palma | ezelőtt húsz esztendővel. De minek is hosszabb a kálvinista 366 Palma | túlhajtani a vádat: „nem egy van, de hét!”~Hanem egyszer aztán 367 Palma | pokolravaló az átkozott; de hogy ennyire elvetemedett 368 Palma | mind cudar, csalárd, lator, de legalább iparkodik eltitkolni 369 Palma | jelentésteljes szemvágás), de ilyen nyíltan, ilyen vakmerően 370 Palma | végignéztem az egész előadást. De még inkább néztem a Nikkel 371 Palma | inkább néztem a Nikkel arcát. De nem kellett annak se éneklő 372 Palma | Fischerin, du kleine!”~– De, barátném – szóltam én közbe. – 373 Palma | Azt kézről kézre adta.) De hát még a tartalom! (Azt 374 Palma | Ez bizonyosan én vagyok! De hát hallott már valaha ilyet 375 Palma | tettleges hatalomnak” nevezze? „De mihelyt megkapom a salláriumomat 376 Palma | sem találta el! Rohantam, de nem a Nikkelre, hanem a 377 Palma | arckenőccsel kell ledörzsölni.~– De legkevésbé szabad azt lenyalatni! – 378 Palma | Magának pénzre van szüksége, de az uramnak a tárcája nálam 379 Palma | kérdezni.~– Mit? Indignációval? De a két füléig szaladt a szája 380 Palma | engedte a hátát üttetni. De attól is azén kezem fájdult 381 Palma | szaladtam az ajtó felé.~De ugyan megjártam vele; mert 382 Palma | hogy hiszen ez ekvivalens, de énnekem érzékeny kedélyem 383 Palma | hogy engem elhagyhat.~– De hát mi lesz így belőlem? 384 Palma | szerelmesleveleket két forintért, de Hesperis nem állt rá.)~Most 385 Palma | örökösödési pör!) Igen ám, de aki spekulál, egyúttal kalkulál 386 Palma | tréfa volt! Gyere vissza!~De biz az nem következett be. 387 Palma | ügyekben, nem kísértem önt. De helyembe küldtek minden 388 Palma | rajta, ha mások dühösködtek. De most már mirajtunk kezdenek 389 Palma | nagy szerencsétlenségeket; de azt, hogy nevetségessé legyen, 390 Palma | gyalázatból ki lehet épülni; de a nevetségessé tételből 391 Palma | kölcsönös gyűlöletet vallva, de nem érezve (inkább, mint 392 Palma | Én már véget vetettem. De más módon, mint te mondád. 393 Palma | Akkor imprezárió volt; de most hadnagy; szép vagyon 394 Palma | csirke jön az asztalra. De a hal is nagyon jó, úgy, 395 Palma | nyúltam, „várjon a díjáért!” De az én sántám úgy elsietett 396 Palma | is meg van vesztegetve. De még nagyobb kémkedéseknek 397 Palma | becsületszavamat adtam? Az igaz. De hiszen titokban marad! Ez 398 Palma | Tudom, hogy blaszfémia; de nem merném szavazatra bocsátani 399 Palma | nemcsak a becsületszavamat, de még a megszégyenülésemet 400 Palma | ahogy neked jobban esik”.~De hát Pálma erőltette a jókedvét; 401 Palma | hogy nem kísérhetlek el; de ma van az erzsébetvárosi 402 Palma | akar nekem mutatni.~Ejh, de jókor hozza idea – fátum! 403 Palma | elefántcsont rámája volt; de egészen egyszerű. Azt mondta: 404 Palma | fognak temetni – suttogá, de erősen hallgatólag.~– Madame!~– 405 Palma | lehet kezdeni az üzletet. De ugyan nem ütött önnek szeget 406 Palma | Budán, a Széchenyi hotelben.~De már erre a szóra fölugrottam 407 Palma | árulás?~Nem mondtam ki, de az arcomról lehetett olvasni. 408 Palma | ellenem, hogy elbuktassanak? – De hát nem megcsaltam-e valamennyit? – 409 Palma | verítéket, keserűn fölkacagva.~– De hát én nem fogok odamenni.~ 410 Palma | amikről ön rég megfeledkezett, de amiket én gondosan megtakargattam. 411 Palma | többé.~Viola összeborzadt.~– De én félek a botránytól.~Úgy 412 Palma | ahová csak gyalogút vezet. De hogyha tele volna is Budapest 413 Palma | jelenet fejlődik ki közöttünk; de Pálma nem egyezett bele; 414 Palma | ajtó ki volt már nyitva; de még egy pamlag állt az útjában.~ 415 Palma | én teljes nyugalommal! – De ez egyszer mégis kellett 416 Palma | sajátkezűleg írta be az én nevemet.~De nem a feleségem arcára voltam 417 Palma | az ajkain ez a mondás:~– De hiszen nem…~De mielőtt tovább 418 Palma | mondás:~– De hiszen nem…~De mielőtt tovább mondhatta 419 Palma | ön azzal mondani, hogy „de hiszen nem?…” Hesperisnek 420 Palma | akart ön azzal mondani, de hiszen nem?…”~ ~Néhány 421 Palma(1)| erre magyar szó kettő is, de egyik sem csikorog ilyen