Part

  1 Elo  |                hogy a porosz háborúban már hadnagy voltam: vitézségi
  2 Elo  |               hogy énnekem a feleségem már a hetedik rubrikában következik.~
  3 Elo  |          rubrikában következik.~Előtte már hat sorszám van betöltve.~
  4 Elo  |        negyedik volt egy színművésznő. Már ennek az arcát nem próbálom
  5 Elo  |                               X~Hát ez már micsoda svindli megint?
  6 Elo  |                fundálva? Higgyék, hogy már kilencet átforgattak belőle,
  7 Elo  |                Azt persze nem is sejti már a jelen ivadék, hogy micsoda
  8 Elo  |               közérzületen: ne szidják már a mérges dentumogerek a „
  9 Elo  |             feltörni.~Abból pedig most már komolyan kellett vizsgázni,
 10 Elo  |          legjobb tanuló a klasszisban. Már akkor stréber volt.~Valamennyiünk
 11 Elo  |         megáldva, s annyi bajusza volt már, hogy hegyesre kipödörhette,
 12 Elo  |           közül választani kellett, én már csak Panasznak adtam volna
 13 Elo  |              tanította meg rá. A fickó már nem részesülhetett ebben
 14 Elo  |            gyerek egymás mellett. – Ez már a rendes befejezés manapság;
 15 Elo  |                mi költöttük föl, mikor már közeledett az iskolába menés
 16 Elo  |              volt a balmozás.~Manapság már ezt a szót is alig ismeri
 17 Elo  |               nekünk mire használt; ma már kiment a divatból.~Hanem,
 18 Elo  |          muszka nyelv tanulásával, azt már bizonyosan tudom.~Minthogy
 19 Elo  |      grammatikának feküdt neki. – Most már úgy tudom, hogy alezredes.
 20 Elo  |               Dombiratosi Kázmér (most már Kázmér?) nagybecsű autogramja.
 21 Elo  |              írt hasonló balladát?~No, már egy ilyen kérdésre csak
 22 Elo  |         gombolták a ruhámat, amikor az már meghótt. Én nem lopok mástul,
 23 Elo  |              van!)~A drága zálog tehát már kézben volt.~De nem olyan
 24 Elo  |          penzumot átadtam neki. – Most már érted a hüszteron-proteront?
 25 Elo  |               milliónál. Mióta keresik már a léggömb kormányozhatóságának
 26 Elo  |                költői autogramot, amit már magáénak hitt.)~– No, hát
 27 Elo  |              átölelte a fejemet – s ez már aztán igazi csók vala. Csók,
 28 Elo  |           csókot kaptam értük –, mikor már a jérikói rózsalugas lombja
 29 Elo  |          húrral szerszámozták föl; azt már nem tudta elrágni.~Azután
 30 Elo  |   ekvilibriumát. Észrevette, hogy most már ő az úr a levegőben.~Most
 31 Elo  |             ami eltitkolni való. Mikor már dicsekszik vele, akkor már
 32 Elo  |             már dicsekszik vele, akkor már pimasz. Vénségünkben aztán (
 33 Elo  |                utolsó stádiumban aztán már ismét dicsekszik a gonosztetteivel (
 34 Elo  |            egészen denaturalizálva van már. Amilyenre az egyszeri bakfis
 35 Elo  |               megjelentem a légyotton, már akkor ő ott lépte a nagy
 36 Elo  |     fegyverképtelenné lett.~– Urak, ez már nem tréfa! – mondá a vívómesterünk. –
 37 Elo  |       kimenetelű vívóoskolai párbajunk már a bukott gólya után következett.
 38 Irin |               a tisztelt olvasó is, ha már ismeri, fölmelegítve, s
 39 Irin |        fejkötőt viselt; az aranycsipke már egy kicsit zöldes volt,
 40 Irin |             házatája! Hanem beszéljünk már egyszer a szép Iringórul.~
 41 Irin |         végigkergeti a fenyéren, akkor már úgy hívják, hogy „ördögszekér,
 42 Irin |              pláne most!) gyakran volt már ehhez az amfibiumcsókhoz
 43 Irin |                 A bátyám gazdasszonyát már a föntebbi fejezetben szinskizzeltem (
 44 Irin |                 Gólyás-úrfi!” Hisz itt már mindent tudnak.~Majd letapostam
 45 Irin |              valami pedáns rend.~– Hát már a szennyest ide kellett
 46 Irin |               találnék benne.~– Menjen már! Aztán mit kell érte fizetni?
 47 Irin |              nagyon drága.. (Van ennek már esze!)~A bőrönd fenekén
 48 Irin |              megint feldörömbölt. Most már karddal, puskával rohantam
 49 Irin |                A SPANYOLMEGGYBŐL ALMA?~Már erre magad is csak kíváncsi
 50 Irin |          Izabella királyné.”~– Úgy meg már éppen nem. Én spanyolnak
 51 Irin |                a leánynak tanulni kell már a sütéstfőzést; mert itt
 52 Irin |         Kilelte tőle a hideg.~…No, hát már most férjhez lehet adni
 53 Irin |            aznap este fejés után (most már ebben is részt kellett venni
 54 Irin |            kérő legényt, hogy odamehet már az ablakra: kinyitják.~Az
 55 Irin |            értenem, hogy hova céloz.~– Már annyira jónak nem ismerem.~–
 56 Irin |             jónak nem ismerem.~– Eredj már! Hiszen sokszor láttam a
 57 Irin |                Mert hát tudod, énnekem már volt egy szeretőm, akivel
 58 Irin |           igazi „bokcsa-tütünt”.~Mikor már jó nagy füstöt csinált maga
 59 Irin |               nélkül is tudom, de késő már. A babona megfogott, s azt
 60 Irin |        szorítkozom, hogy másnap reggel már a menyasszony hazaszökött
 61 Irin |             anyjához.~Ott volt biz az, már korán reggel meg is fejte
 62 Irin |         befejezi, amikor a vendég urak már minden tálat, kancsót összetörtek,
 63 Irin |         szerencsében részesültem, hogy már éjfélkor kidobtak a lakodalmas
 64 Irin |                az én cipőimet. Föntebb már említettem, hogy azok egészen
 65 Irin |            félvászon topánka.~De mikor már a hetedik pár lábbelinek
 66 Irin |   pipatóriumába.~– No, fiacskám, tudsz már magadtól is enni. Nem kell
 67 Frit |              adta neki: „hatkotú”. Hát már ezt a magyar nevet, dacára
 68 Frit |          beiratkozás határideje elmúlt már, s a bécsújhelyi akadémiánál
 69 Frit |          mondtam, hogy mise volt; mert már annak vége volt; hanem a
 70 Frit |                esni. A tanárok azonban már hazavonulhattak.~Az én professzorom
 71 Frit |              kellett vőfélykedni.~(Hát már azt itt is tudják? Honnan
 72 Frit |               tudják? Honnan tudhatták már azt meg, mikor én senkinek
 73 Frit |              pajtásomnak?)~– Itt pedig már minden szoba el van foglalva,
 74 Frit |               úrfi: Nikkel kadét.~Most már aztán olcsó volt a talány
 75 Frit |           talány lehüvelyezése. Nikkel már itt van. Annak a révén aztán
 76 Frit |       megrepetálhatta az iskolát, mert már bajusza is volt; széles
 77 Frit |               s mire észreveszi magát, már ott hever a földön.~Ezúttal
 78 Frit |          elfolyik, egészen telítve van már mindenféle csávával és ércméreggel.
 79 Frit |                Hogy az embernek kardja már van, de bajusza még nincs.~
 80 Frit |     rágyújthatsz, de csak akkor, mikor már fönn ülsz a kocsin.~– Hát
 81 Frit |              tűzkeresztségen!~– Te tán már keresztülmentél?~– Keresztül
 82 Frit |              csak huszár akarsz lenni. Már az infanteristának színt
 83 Frit |                maradsz. A fehér lőport már a franciák is, a poroszok
 84 Frit |               egyúttal ebédlő is volt, már in medias res elmerülve
 85 Frit |            szépség volt.~(De talán itt már végződnék a fehér por fejezete?
 86 Frit |             olvasó alaposan megunhatta már a robbantószerek témáját.)~
 87 Frit |         CANNAGATTA~Annyit hallottam ma már ezt a nevet emlegetni, hogy
 88 Frit |         nagybátyám.~– Hogyne ismerném, már az öregapámat is ezzel traktálták
 89 Frit |                ön képe is ide jusson.~(Már bizony nem jutott oda. Én
 90 Frit |               karloviciból. (Amiből mi már nem kaptunk.)~– Hogyan?
 91 Frit |            volt, és feszes nadrág. Hát már csak lehetetlenség…~Az őrnagyné
 92 Frit |                eltitkolni.~Az őrnagyné már emelkedett a székéről, hogy
 93 Frit |           végigkorbácsoltatni, mert ez már tudja, hogy mi az x + y?
 94 Frit |               szegődött. Jól be voltam már nála auffűrolva. Valahányszor
 95 Frit |          magyar nótát.~Kész voltam rá.~Már akár hiszed, akár nem, én
 96 Frit |             akár Chopin etűdjeit.~– Az már derék… az én kedvenc piészeim.~
 97 Frit |                Nem a brúgót értem, ami már basszus hangon bömböl, hanem
 98 Frit |                vonva a kalugyer.~Nekem már akadt hivatalom.~Ezentúl
 99 Frit |            önök egy idő óta egy nótát; már magam is utána kezdem danolni: „
100 Frit |                akkor ne „font pas”.~De már most komolyan mondom ám,
101 Frit |               Minden jól ment.~Mondtam már, hogy a magasabb katonai
102 Frit |             föl az eszméjükkel, s most már azt tervezték, hogy a lyukat
103 Frit |               egészen belebolondultam (már tudniillik a violoncellóba).
104 Frit |           golyók kétezer lépésen innen már ricochettíroztak, alig talált
105 Frit |          bevált a lövés. Ívet képezett már, de mégis a palánkba fúródott.~
106 Frit |       kísérletet a fehér lőporral. Ott már háromszoros palánk volt
107 Frit |           fehér lőpor tömecseket, amik már egy év óta hevertek a raktárban.
108 Frit |             pápaszemes főtisztnek most már nagyon megnyílt a szája;
109 Frit |           csapás. Arra én is gondoltam már.~– Ez után a fiaskó után
110 Frit |        visszatértem a Steinfeldre.~Ott már akkor vége volt minden lőkísérletnek;
111 Frit |      lőkísérletnek; a főtisztek csézái már robogtak az országúton;
112 Frit |           laffeták szekereikhez voltak már csatolva; az őrnagy is készen
113 Frit |               eddig nem tudtam. No, de már most megtanultam.~A professzor
114 Frit |              az egész úton. Nem tudtam már hová dugni a lábamat, hogy
115 Frit |          táblára, egész az 1-ig. A 0-t már nem írja föl senki.~Nekem
116 Frit |                keresnivalóm nincs; ott már minden hivatal be van töltve.
117 Frit |               Egész programot állított már össze a jövő szezonra. Még
118 Frit |           egész turnénk biztosítva van már.~Engem igazán csak a „miatyánk”
119 Frit |        tűzkerekekben gyönyörködnek, mi már a Semmering alagútjaiban
120 Frit |             bujkálunk, s aztán üthetik már bottal a síneinket.~Minden
121 Frit |            tőle.~– Itt hát. Odabenn ül már. Csak tessék beszállni.~–
122 Frit |            áruló! – ordítottam reá.~De már a kocsis becsapta a hintóajtót,
123 Frit |                az édes fiával. S mikor már rájött a gonoszságaidra,
124 Pass |         ÉLETMEGHOSSZABBÍTÓK~Hahhó!~(Ez már szenzációs fejezetcím!) „
125 Pass |               gondolta, hogy végeztem. Már ami az ő fogalma volt a
126 Pass |             nem kap! Punktum!~Én pedig már akkor az újságokból értesültem
127 Pass |           Passiflora szóbájába léptem, már rendesen ott találtam az
128 Pass |               Párishoz?) Egyszer ugyan már keményen összevagdalkoztunk
129 Pass |               kapitulálnom kellett. Ez már igaz. Volt gyöngédség, ábrándozás,
130 Pass |                angazsált pesti színész már glebae (klebae) adstrictus. (
131 Pass |                háborúval.~Láttunk mink már egy olyan háborút, amikor
132 Pass |                     V. A PIÓCÁK~Hiszen már beszéltél róluk!~Nem az
133 Pass |           egészen természetes; hogy ha már egyszer meg akar halni,
134 Pass |               sem szorítok kezet; hisz már te is megkaptad a bacillusokat.~
135 Pass |              beledugom a szíjába. Most már rángathatják felőlem. Ellenben,
136 Pass |            Passiflora türelmetlen volt már.~– Hol van az orvosság?~–
137 Pass |                elszólta magát, s nekem már a nyelvem hegyén volt a
138 Pass |      megfordítva kellett volna. Ezeket már a Katika vitte be.~Egy perc
139 Pass |             Mire visszakerültem hozzá, már akkor tele volt a szobája
140 Pass |             próbáltam.~Hát nem ott ült már valamennyi női tagja a társaságnak
141 Pass |              Üres maradt a szobája.~De már akkor igazán halálán volt
142 Pass |         uzsorásokat piócáknak nevezni.~Már most aztán igazán ott kellett
143 Pass |               Jó hosszú ideig alhatott már, mikor nyöszörgését hallottam.
144 Pass |              titulus a világon.~Híttak már téged „kis szamaramnak”? (
145 Pass |                arra is inti, hogy most már komolyan kell gondolni a
146 Pass |            nekem.~– Kis szamaram, most már elő kell venned a jobbik
147 Pass |                tedd le a vizsgákat. Én már úgysem soká maradok Pesten;
148 Pass |           juvelírnek ahhoz, hogy van-e már bajusza a vásárlónak vagy
149 Pass |               vitt.~A színház nem volt már sehol. Azt már lebontották
150 Pass |                nem volt már sehol. Azt már lebontották azalatt. Egy
151 Pass |                a rongyászok nem voltak már ott, magam turkálhattam
152 Pass |           frufru-fésűt; chignon-hajtűt már mind elhordták belőle, csak
153 Pass |       hevesebben unszoltam, hogy írjon már, mert engem a kétségek Eumenidái
154 Pass |               a nyakába öntenek. Engem már visznek.~A nagybátyámhoz
155 Pass |            csak föladtam a postára. Ha már megírtam: élvezze is az
156 Pass |            Ausztriának Bismarck. Erről már előre beszélt minden ember.~
157 Mirr |             távcsővel. A porosz király már nyugtalan volt dél felé,
158 Mirr |            kérdezze meg tőle: „mi lesz már?” De Bismarcknak nem volt
159 Mirr |              és referált: „Jól vagyunk már. Moltke megropogtatta a
160 Mirr |              gyilkos meglepetésre.~Azt már tudtuk, hogy a hátunk mögött
161 Mirr |               az ellenség ütegével. De már ekkor ki volt forgatva minden
162 Mirr |          hadnagy, a trombitással. Mint már többször fölhoztam, ennek
163 Mirr |               érkeztem oda. A kórházak már mind zsúfolva voltak sebesültekkel.
164 Mirr |               a házhoz, azt nem tudom. Már akkor a sebláz előfogott,
165 Mirr |                két távozó világot, ami már fölvette magába a lelkemet,
166 Mirr |                Van egy díszművem; régi már, amikor még az acélmetszetek
167 Mirr |              ideális kor volt az! Most már leszorította a gyönyörű
168 Mirr |            Máskor szolgálatban van. Ma már volt itt. Önnek türelemmel
169 Mirr |              De kár, hogy nem vagy itt már. – Most nem volna rajtunk
170 Mirr |               rajtunk a keserves 25: – már tudniillik nem a hajdani
171 Mirr |         szobában alusznak.~Négy órakor már világos volt. Mirrha legelébb
172 Mirr |                 Nos, öreg ház! Hisz te már egész helyre legény vagy! –
173 Mirr |            szólt, mikor meglátta, hogy már levest kanalazok. – Kisztihand,
174 Mirr |               bennhagyja.~(Az ám! Azok már igen szépen el vannak kvártélyozva
175 Mirr |               maradtam Mirrhával. Most már nem egyedül.~Mert ő is ott
176 Mirr |           odajött hozzám.~– Reggel van már? – kérdezém.~– Nem! Este
177 Mirr |                Több ilyen esetnél volt már közbenjáró.~Ezzel nagyon
178 Mirr |            aludni.~Másnap a házigazdám már az elkészített okiratokkal
179 Mirr |        egyenesen Nikkelre gondoltam. Ő már értette az én dolgomat.
180 Mirr |               olyan sürgetősen?~Hát ha már akkor meg lett volna írva
181 Mirr |             véred. Ugye, hogy nem szúr már ott belül? Ha fáj még, csak
182 Mirr |              annak. A színésznő leánya már féléves korában annyit tud
183 Mirr |            mindenkit; egy éves korában már énekel, másfél éves korában
184 Mirr |        biztosítottam felőle, hogy most már egészen fölgyógyultnak érzem
185 Mirr |           pedig szemét, undokság.~– De már azokat a hivatalos irkafirkákat
186 Mirr |              kárba ne vesszen.~De most már a Mirrha arca lett lángvörös.
187 Mirr |              fejsebem sem igen sajgott már. „Ebcsont beforr!” A lunátikus
188 Mirr |          következem oda, hanem más. Az már lóg! Az én fogasomon. Cudar
189 Mirr |           Azért, mert örülök, hogy önt már lábadozni látom.~– Hát nem
190  1   |          eventuális kelengye iránt, de már ezt a magadéból kell fizetned,
191  1   |               nyájasan tekint rám, van már egy Nikkele, akit velem
192  1   |        nyalábol, de a „jogtanácsos” az már kazaloz!~Hát, bizony, csak
193  1   |     desztinálva!~Ki is fakadtam.~– No, már, bátyám, én sohasem ismertem
194  1   |              mint a pók a léggyel, aki már a hálójába került. Én azt
195  1   |             rendes asztaltárs. Hisz ez már a horoszkóp!~Bizonyosan
196  1   | leereszkedéssel mondá, hogy igenis van már tudomása a létezésemről;
197  1   |      helyettesítését.~A mennykőbe! Hát már az Athosz hegyéig elhatott
198  1   |               egyedül szokott étkezni.~Már akkor ott volt a nagyságos
199  1   |         kibeszélem a mesémnek a végét. Már a bevezetésnél közhírré
200  1   |       principális borospoharába: attól már letiltanak: „csak én tudom
201  1   |            Szegény Amarillisz!~Azonban már egy óra múlva megbántam,
202  1   |               kiejtése volt hibás. (Ez már vakmerőség!)~Siettem szárnyát
203  1   |                Ami görögöt tudtam, azt már mind elfelejtettem. Kárbaveszett
204  1   |              vetve a fejem alja. Talán már meg is van?)~A jogtanácsosné
205  1   |              lennem. Te elfeledted azt már, de rám nézve meghalt a
206  1   |         hegedül. Bánom is én! Hegedült már nekem a Terezina Mea is.
207  1   |              kellőleg informálva volna már a jó és rossz tulajdonságaim
208  1   |          Hesperis matronalis Linnaei.) Már a öltözetével is föltűnt.
209  1   |           semmi tehetségem hozzá.~Most már jobban meg kezdtem nézni.
210  1   |               irodalomról. No, ezekben már otthon volt. De itt is ellenkezőek
211  1   |         boldogok; annak vége van; most már legalább ön legyen boldog;
212  1   |         nagyságos asszonyom.~…S másnap már megkaptam a meghívót a septemvirék
213  1   |               VI. VŐLEGÉNY IN PETTO~Ez már aztán komoly viszony volt!
214  1   |      odasiettem. Ha látogatót találtam már ott, azt kiböjtöltem. Ott
215  1   |              Hesperist, hogy hagyja el már a boldogult mamájától örökölt
216  1   |           kecskeméti divatot, hisz azt már Kecskeméten sem viselik;
217  1   |            nővel nem beszéltem; annyit már tudtam, hogy Hesperis a
218  1   |              vajon tudja-e?~Mondtam én már valakinek, hogy Hesperist
219  1   |                csakhogy a végén járunk már ennek az unalmas históriának.
220  1   |             unalmas históriának. Viszi már a hős a menyasszonyát!~Dehogy
221  1   |               a dobsinai jégbarlangot, már tíz esztendeje nem volt
222  1   |               erről van lemásolva. (Ez már csak világosan érthető.)~–       
223  1   |                érthető.)~–        Most már nem hiányzik más az én otthonomból,
224  1   |     hazaérkezik Karlsbadból.~Hanem azt már csakugyan megtehettem volna,
225  1   |                Amit most elmondok, azt már mástól hallottam később.
226  1   |     mézeshetekre a menyasszonyomat. De már azért csak írhatnék egy
227  1   |              mikor térek vissza. Végre már nem maradt más, mint az
228  1   |              délután két órai vonattal már a rezervált kupéban ülünk,
229  1   |              nincs mit gondolkozni. Ez már itt van. Ez beszél, nyilatkozik,
230  1   |            kitűzött két óra elmúltával már nem látszott meg a szemein,
231  1   |                 Az éppen útra készült. Már a porköpönyegét is fölvette.~–       
232  1   |            szorongva néztem az órámat. Már Vácon túl járnak! Ott már
233  1   |              Már Vácon túl járnak! Ott már nem csíphetik el őket…~No,
234  1   |              kaszárnyában.~–        Ez már súlyosító körülmény – mondá
235  1   |             Utána azzal a telegráffal! Már Esztergom-Nánánál járnak.~–       
236  1   |         fiakkereket járták sorba.~Volt már öt óra, mire előkerültek.
237  1   |         konfidens kocsissal: „No, most már én is futhatok a leányom
238  1   |             hanem hogy miután a leánya már elment, az után mármost
239  1   |       vagonajtót.~–        Nos! Hozzák már azt a nuszpájglt?~–       
240  1   |               Bővebben levélben.”~– Ez már bolond helyzet! – fakadt
241  1   |                levelezhetnek; de kezet már nem szabad egymásnak nyújtaniok.~
242  1   |             sincsen.~–        No, most már ide vagyunk fagyva! – kiáltó
243  1   |          Thaisz Elekhez, hogy hozzák-e már a szökevényeket haza; úgyhogy
244  1   |            szökevényeket haza; úgyhogy már azt indítványozta a főkapitány,
245  1   |               alá vannak helyezve.~No, már ez egészen kihozott a sodrombul.~
246  1   |             oroszlán barlangjából.~Hát már a magyarnak még elégtételt
247  1   |         mehetek hetvenhét felé: otthon már várt reám egy telegram Karlsbadból,
248  1   |     legravaszabb ellenfél kifárasztott már minden hazai és külföldi
249  1   |      könyörgött a mynheer, hogy menjek már a pokolba, fizet mindent,
250  1   |            ötvenezer forintot, amit ők már régen a behajthatatlanok
251  1   |                 Következik a regényem.~Már most találd ki, hogy hogyan
252 Palma|            máskor soha.~Mert hivatalom már volt elég. Hogyan jutottam
253 Palma|           egész üveggel, egy óra múlva már nem fájna semmi, de ezek
254 Palma|       lakosztályához vezet. Nem voltam már se kosztosa, se pártfogoltja.
255 Palma|          kijött, s ajtót tárt előttem; már akkor az asszony nem volt
256 Palma|             hogy nekem volt igazam; de már az nekem egészen közönyös
257 Palma|          tartott.~– Az igazgatóságokat már eleve értesítettem. Még
258 Palma|                a kezemet.~– Tudod most már, hogy ki az, akinek mi annyival
259 Palma|  élhetetlenségem virtus volt!)~– Őneki már szóltam erről a témáról;
260 Palma|            kell esnünk. Még ma. Holnap már se idő, se alkalom. Azzal
261 Palma|                lenni kell… Úgy kívánja már a testem a megszabadító
262 Palma|             alsó támláján.~– Hagyd el, már jól van minden.~Azzal ismét
263 Palma|          frissítővel regalíroztassék.)~Már pedig ezt, kedves barátom,
264 Palma|           hozzátartozik a menühöz.~Azt már elárultam az elején, hogy
265 Palma|               meg kellett hallgatnom a már lefordított verseket. De
266 Palma|               lefordított verseket. De már itt elhagyott az udvariassági
267 Palma|               Én azt hittem, hogy most már az a jelenés következik,
268 Palma|            hogy húsz esztendő múlva én már éltes matróna leszek, ön
269 Palma|             Gondolja meg a választ.~De már ugyan jobbrul-balrul pofoncsapni
270 Palma|              mondani az ebédnél:~– No, már így a kínai császár sem
271 Palma|                IV. A RÁC PITE~(De most már csakugyan az asztalhoz csapod
272 Palma|          beszéljünk Amarilliszről.)~Az már való szentigaz, hogy az
273 Palma|              kedves meglepetés, hogy ő már volt egyszer a mi házunknál.~–
274 Palma|              hogy onnan kezdte, amidőn már férjhez ment, én pedig elhagytam
275 Palma|      fejcsóválás? Mi lehet ez?~– Tudom már! – mondá nagyot hunyorítva. –
276 Palma|       áthívatott a szobájába.~Ott volt már akkor a látogatónő. Hogy
277 Palma|             múltabbakat.~Most találtam már ki a miniszternek a kharádáját
278 Palma|                emberről?~…No, hát most már vannak hárman.~
279 Palma|            magyar határon?)~De hát ami már egyszer a „kizmet”-ben meg
280 Palma|               gyarapítására. A program már kész, csak a piésze de résisztansze
281 Palma|             Két nappal a koncert előtt már lejött Budapestre.~Úgy illett,
282 Palma|           Engem tanulmányozott. …Tehát már vannak négyen!~Vajon – rendszer
283 Palma|                Mintha én ezt a divatot már valaha láttam volna!~A fején
284 Palma|                felét.~– Ezt a pofát én már láttam! – mondám doktor
285 Palma|               a mai koncertre a jegyek már mind elkeltek; most már
286 Palma|                már mind elkeltek; most már ázsióval árulják őket; majd
287 Palma|              megszólítani.~– Hiszen mi már találkoztunk az életben.~–
288 Palma|               nevét többször hallottam már emlegetni az asszonyoktól: „
289 Palma|               nagy pénzbe kerültek.~De már erre a szóra bennem is lobot
290 Palma|                nemzeti büszkeség.~– De már akkor szemtelenül hazudott
291 Palma|              Hiszen ő maga is szeretne már tőle megszabadulni, de nem
292 Palma|              nekem arra a pénzre, amit már kidobtam az ablakon?~Hogy
293 Palma|            érdekli a nemzeti politika. Már látom: ez nekem itt marad
294 Palma|     intendánsával, ugye?~Aha! Kezdődik már.~Parírozni akartam a prím-vágást
295 Palma|                 Ez a hatodik, ni! Most már eszembe jutott a neve.~A
296 Palma|            Istria” volt jegyezve.~Most már aztán arra is rájöttem,
297 Palma|        mezítlábas emberek számára.~Azt már most a grippés fejemmel
298 Palma|               középhangokról. Nem volt már itt mosziő Antanfű, aki
299 Palma|           elugrattam a művésznőtől, az már csakugyan az én bűnöm.~De
300 Palma|       fürmenderrel együtt).~Hát, mikor már annyira helyreépültem a
301 Palma|           vezette a nyomomba. No, most már együtt vannak mind a hatan!~
302 Palma|              Bizonyosan informálva van már. Mert, hogy amit hat asszony
303 Palma|           egyszerre az agyamban! Tudom már, hogy ki ez a Baracskainé
304 Palma|             Ilyen virágnevet hallottam már valaha.)~– Ugye, hogy megnőtt?
305 Palma|             dűlőre kell vinni. A leány már tizenhat esztendős, én pedig
306 Palma|           tizenhat esztendős, én pedig már öreg test vagyok, a lábaimban
307 Palma|              ám tanulni.~– Tudom. (Ezt már hangosabban mondá.)~– De
308 Palma|         következetesség a fátumtól, ha már ezt az utánzást elkövette,
309 Palma|           pokolgépen repülni.~Violának már új ruhája volt, amit nekem
310 Palma|             zeneiskoláig. Fritillária (már én csak maradok ennél a
311 Palma|                mindent tudok, a férjem már elmondta”.~Így szedik ki
312 Palma|         jutalmául. A Violának nem lesz már arra szüksége. Megértette
313 Palma|        meglátogatom.~      ~Tehát volt már közöttünk valami közös.
314 Palma|                Amitől én úgy elszoktam már húsz év óta. Akit csak magam
315 Palma|          fővárosban, a későbbi időkben már nagyobb elővigyázattal kellett
316 Palma|         szállásra költözött.~Akkor meg már éppen előőrsöket állítottak
317 Palma|             várt katasztrófa. Hesperis már több nap óta nem jelent
318 Palma|            látott úrhölgy, a Hesperis. Már a külső fölszerelése elárulta
319 Palma|              Sánta volt. Többször járt már Nikkelnél. – Én hirtelen
320 Palma|                  No, hát kezemben volt már a korpusz delikti! – folytató
321 Palma|              én vagyok! De hát hallott már valaha ilyet ember, hogy
322 Palma|             szegény fenyegetett férjek már deputációba készültek járulni
323 Palma|         gyógyítani. Hányszor láttam én már budapesti városatyákat Bécsbe
324 Palma|             más: „nő”. Három évig volt már Fritillária tanítványa;
325 Palma|          eltanulta. Többször föllépett már nyilvános hangversenyeken,
326 Palma|                aztán kiszipolyozza. Én már egyszer kiverettem innét
327 Palma|               sírva fakadt.~– Pedig én már úgy örültem ennek a szerencsének.
328 Palma|         valamelyikre féltékeny legyek. Már egy vén szerelmes is nevetséges
329 Palma|            Hesperis nem állt rá.)~Most már fényes délben is ellátogathattam
330 Palma|                örökségi processzussal, már az én hadnagyom nagy nyelvkészséggel
331 Palma|              Megint föl a klubba. Most már nem ültem le pikétezni,
332 Palma|                én befolyásom alatt.~Ez már megdöbbentő.~A másik három
333 Palma|       kifeszítettem az esernyőt; pedig már se nap nem sütött, se eső
334 Palma|          megint ki van itt?~– Antanfű.~Már erre dühösen futottam el,
335 Palma|             vetemedni.~Sötét este volt már, mire a sétámból visszakerültem.
336 Palma|                ődöngeni a világban. Ha már megakadályoztam a művészi
337 Palma|            hogy „itthon”.~Két délutánt már otthon töltöttem, este sem
338 Palma|        becsülését.~– Ezt tagadom! (Ezt már egész hona fide mondhattam.)~
339 Palma|           megjósoltam én azt előre. Én már asszonynak vén vagyok, te
340 Palma|                még férfinak fiatal. Én már csak imádkozni tudok, te
341 Palma|             mások dühösködtek. De most már mirajtunk kezdenek el nevetni.
342 Palma|        helyzetnek véget kell vetni. Én már véget vetettem. De más módon,
343 Palma|                mondád. Én azt a leányt már férjhez adtam: tegnapelőtt
344 Palma|                meg az eljegyzése.~Most már Pálmán volt a meglepetés
345 Palma|             nem tartod meg?~– Arra meg már az összes bűneimnek az utálatára
346 Palma|               A CSODATEVŐ EREKLYE~Most már én is kezdtem a csodatevő
347 Palma|             nevet: „hát nem megmondtam már neked egyszer, hogy szürke
348 Palma|           feleségemmel. A mi hölgyeink már délelőtt kimentek a Margitszigetre.
349 Palma|                 Ezeknek a házalónőknek már oda van fagyva a mosolygás
350 Palma|             mert az idő drága. Két óra már elmúlt, s önnek három órakor
351 Palma|               a Széchenyi hotelben.~De már erre a szóra fölugrottam
352 Palma|             Fogalmam sincs róla.~– No, már igaz az, hogy a jogtudósoknak
353 Palma|      vendéglőbe. A 8-as számú szobában már ott vár rá a két tanúja:
354 Palma|             felesége is, meg Viola is. Már addig, ameddig. Csakhogy
355 Palma|               hadnagyot transzferálták már Kninbe, valahová a morlákok
356 Palma|          karjaim közé. Az ajtó ki volt már nyitva; de még egy pamlag
357 Palma|            adni.~– Nos, uram, hát most már van önnek nyolc hölgy a