Part

  1 Elo  |                talpra ugró legénytől: „no fiam, hát ég-e a pipád?” „
  2 Elo  |         tüzelése alatt is pipázzanak.~…No, hát régi legény vagyok.~
  3 Elo  |            hővérű asszony volt. Férjes nő, erős temperamentummal.
  4 Elo  |          bűnömet fedezné egy hajszál.)~No, ez ellenmondásnak látszik
  5 Elo  |            volt a báró. A báró Nikkel. No, ennek nem kellett gúnynév;
  6 Elo  |             tudta szavalni az Iliászt!~No, ha én lettem volna Párisnak
  7 Elo  |                ki. Az anyja volt görög nő. – Igazi, Macedóniából hozott
  8 Elo  |              Macedóniából hozott görög nő, kinek szülői, mint kereskedő-család
  9 Elo  |              lesz”, hanem fogadjunk.~– No hát, mibe fogadjunk?~– Mit
 10 Elo  |                viselő huszárezredhez!” No hát ezt is meg kellett adni
 11 Elo  |             kívánt letétetni: zálogot.~No, az ő zálogát nem kellett
 12 Elo  |          szintén írt hasonló balladát?~No, már egy ilyen kérdésre
 13 Elo  |                fölött Kelet-Indiába.~– No látod! – mondá Esdrás úr,
 14 Elo  |             amit már magáénak hitt.)~– No, hát az attól függ, hogy
 15 Elo  |              írták Zixinek, Péxinek.~– No hát elismerem, hogy fél
 16 Elo  |         vánkosát.~Magam pirultam el.~– No hát, kisasszony, ne higgye
 17 Elo  |                 Ez a pimasz öregúrság.~No, majd meglátod, hogy én
 18 Elo  |             ember engem kontrakaríroz. No, megállj, Nikkel! Ha még
 19 Elo  |             tudok az ágyban maradni.~– No, hát én majd teszek róla,
 20 Elo  |                 s „pardon”-t mondtunk.~No, de én célt értem. A magam
 21 Elo  |            Vigasztalhatatlan vagyok.~– No, hát csak vigasztalódjál
 22 Irin |           bátyám azt mondta: „jól van, no!”~Azután nekem is segített
 23 Irin |             fejezetben szinskizzeltem (no, nézd, megint egy szép új
 24 Irin |             rám onnan a súgólyukból.~– No hát! Ez az a híres gólyás
 25 Irin |                lemomentfotografálta.~– No, adja ide frissen a kupferje
 26 Irin |              viszony jogosíthat föl. – No, ezeket jó lesz, ha a szalmazsák
 27 Irin |            guszlicások sem cigányok.~– No, hát akkor én majd tanítok
 28 Irin |                módon kínált meg vele: „no, ezt csak megkóstolja!”~–
 29 Irin |                 Kilelte tőle a hideg.~…No, hát már most férjhez lehet
 30 Irin |                   VI. AZ ÉN DEVERSÉGEM~No, nesze! Megint egy szép
 31 Irin |              Azt kérdi tőlem a Jóca:~– No, bruderkám, te csak ismered
 32 Irin |             szokás.~– Egészen értem.~– No hát ezért az anyja összebeszélt
 33 Irin |        meggyfa-pipaszár ez az enyim.~– No, csakhogy örömöd telik benne.~–
 34 Irin |              senki sem veszi le rólam. No, hát zbogom.~– Zbogom.~Azzal
 35 Irin |     elrugaszkodott József – lehetett.~(No, ne taszigálj hát! Hisz
 36 Irin |              vele; mert az kell annak.~No hát! Ezzel megalapítottam
 37 Irin |            behívott a pipatóriumába.~– No, fiacskám, tudsz már magadtól
 38 Frit |           füvész „mézgödör”-nek nevez.~No, hát ennek a pompás virágnak
 39 Frit |                nem hordják el a méhek.~No, te híres botanikus vagy.
 40 Frit |                nem vesznek föl senkit. No, de én előre jelezve voltam
 41 Frit |           nézett ki benne az ember. Ha nő viselte, akkor úgy hítták,
 42 Frit |           adott a szőrtelen arcnak.)~– No, ezt megvizitáljuk elébb –
 43 Frit |             van, de bajusza még nincs.~No, de itt a szivar, az kontesztálja
 44 Frit |             csak rézcsőbe használható. No, hát az, amit a mi tanárunk
 45 Frit |             jó-e, mint frissiben volt. No, de most fogd a hegedűdet,
 46 Frit |         stílszerűen fehérre púderezve. No hát, ez is a tárgyhoz tartozik,
 47 Frit |              is parancsol. „Cupász.”~– No, csak tegye le a hegedűjét
 48 Frit |            állni, hogy beárulkodott.~– No hát akkor csak tessék az
 49 Frit |                maga az a hegedűvakaró! No, hát halljunk valami szép
 50 Frit |            birka-e az, vagy kecske?)~– No, hát – nem fog ön gyantázni? –
 51 Frit |         énekhez.~A duó együtt egy pár: nő és férfi.~Most azután képzeljük
 52 Frit |                éppen megfordítva, hogy nő játssza a gordonkát, s férfi
 53 Frit |               megint a karikát érinté.~No most próbáljuk a háromezer
 54 Frit |              Vencelt viheti magával.~– No, hát üljön föl. Én mehetek.~
 55 Frit |               ezt én eddig nem tudtam. No, de már most megtanultam.~
 56 Frit |          gondoltunk. Fritillária orosz nő volt; de ott kellemetlenségeknek
 57 Frit |      felsőkabátomat tartva a karján.~– No, csak frissen! frissen!
 58 Frit |            derék, becsületes Vencel. – No, most aztán gyújts rá, öreg;
 59 Pass |           pillangó! Ez erőszakoskodás!~No, de szerencsére ennek is
 60 Pass |        imádottja is van, akkor kettőt.~No! Magától a Nikkeltől csak
 61 Pass |                az anyjárul beszél; más nő nem létezik rá nézve. Aztán
 62 Pass |         ellenfél között, akiknek neve „nő” és „férfi”. Míg a világ
 63 Pass |             enyém”.~S ha éppenséggel a nő színésznő, akkor ez a háború
 64 Pass |             meg a custozzai ütközetet.~No, hát ilyen spionjai voltak
 65 Pass |               hangját.~Ez hatott rá.~– No, hát csöngessen a szobaleánynak.~
 66 Pass |              marad a csengettyűhúzó.~– No, hát menjen a pokolba, nyissa
 67 Pass |                ugyan hozzá nem nyúlok…~No, szépen vagyunk! Akkor ez
 68 Mirr |             vagyok; ágyúmoraj hangzik.~No, de mielőtt a nyeregbe fölkapnék…
 69 Mirr |                én Mirrhámnak.~Soha egy nő sem volt oly igazán, oly
 70 Mirr |          amuléted engem nem idvezít.~– No, hát csak gyógyítson meg
 71 Mirr |                   Ah, az én amulétom!)~No, de mondhatom, hogy rossz
 72 Mirr |                  A gyermek az enyém. A nő színésznő. A gyermeket elhagyta
 73 Mirr |            alatt sem enged nyugodnom!”~No, de én ezt nem loptam Palvitz
 74 Mirr |             félrecsúszott kötőléket.~– No, lásd, fiacskám! Milyen
 75 Mirr |                citáltad is a szemembe. No, hát mármost végy egy nagy
 76 Mirr |              végy egy nagy lélegzetet! No, még egyet. Azután majd
 77 Mirr |                gyönyörű meleg idő van.~No, ez nekem is örömhír volt.~
 78 Mirr |                leszállni a kertajtóig.~No, barátom! Aki a bécsújhelyi
 79  1   |             valamire, azt megtartja.~– No hát, hogy te is megtarthasd
 80  1   |           foghatót még sohasem láttál. No, no! Csak ne szimatolj egyszerre!
 81  1   |                még sohasem láttál. No, no! Csak ne szimatolj egyszerre!
 82  1   |         desztinálva!~Ki is fakadtam.~– No, már, bátyám, én sohasem
 83  1   |               de csak nem mondom el.~– No, hát én majd megmutatom,
 84  1   |                ráförmedtem pimaszul:~– No, ez egy olyan monstruózus
 85  1   |               van az én facinoráimról! No itt nekem szépen meg lesz
 86  1   |                 IV. A SEPTEMVIR LEÁNYA~No, hát letelt az esztendő.
 87  1   |               színházról, irodalomról. No, ezekben már otthon volt.
 88  1   |          Nagyot kellett rá nevetnem.~– No, hát mit nevet rajta?~–
 89  1   |               a férfinak adok igazat a nő ellenében; s ez az ellentét,
 90  1   |           nincsen. Ily esetben az okos nő hallgat és tűr. Hallgatása
 91  1   |               ha köztudomásúvá lesz: a nő akkor sem csinál jeleneteket,
 92  1   |        nagyrabecsülésem skáláján.~Ez a nő nincs beavatva az én horoszkópomba!
 93  1   |               a bizonyos zarándokot!~– No hát – fog ön látogatást
 94  1   |                AZ ÉLVEZETES NÁSZUTAZÁS~No! Hála a papnak! Hallom e
 95  1   |               mert nem lehet.~–        No, majd augusztusban! – mondám
 96  1   |             úgy nógatott valami, hogy „no most! Itt van szemközt;
 97  1   |                szökevényeket.~–        No, hát gyerünk, telegrafáljunk!~–       
 98  1   |              Eleket. Jó pajtásod volt. No, hát!~Mekkorát nevetett
 99  1   |             már nem csíphetik el őket…~No, de megérkezett a biztos
100  1   |           mondá a főkapitány.~–        No, hát! Utána azzal a telegráffal!
101  1   |     Esztergom-Nánánál járnak.~–        No, csak ne nánánázz annyit!
102  1   |                a konfidens kocsissal: „No, most már én is futhatok
103  1   |                őket a káplán.~–        No, most meg vagyunk lőve! –
104  1   |             magamat a kánikula alatt”.~No, hát rögtön írtak Dobsinára
105  1   |             felesége sincsen.~–        No, most már ide vagyunk fagyva! –
106  1   |                         Ühüm.~–        No, hát barátságosan figyelmeztetem
107  1   |        felügyelet alá vannak helyezve.~No, már ez egészen kihozott
108  1   |               én annak egy filippikát!~No, ugyan jó helyre mentem.~
109  1   |               meg az úr! Hallja az úr! No, még így úrrá nem voltam
110  1   |               darab sávolyos vászon. – No, majd azt is lediktálom.
111  1   |                majd azt is lediktálom. No, de most eredj te is fürödni,
112 Palma|           Kovács Sebestyén doktorokat, no meg Lumniczert, aki még
113 Palma|             Pálma kezét ragadta meg.~A nő is odatérdelt eléje a túlsó
114 Palma|                szenvedsz? – suttogta a nő.~– Dehogy… mosolygok.~A
115 Palma|          PROZÓDIA ÉS EGY KIS LITURGIA~(No, még csak ez kellett ennek
116 Palma|                 addig csak lenyeltem – no, a birsalma-liktáriumot.
117 Palma|           Isten engem úgy segéljen”.~– No, hát a kálvinista esketési
118 Palma|                                 III. A NŐ OTTKINN ÉS OTTHON~Hát, biz
119 Palma|              hogy vakarod az orrodat! „No, ez szép kis regény lesz!
120 Palma|                 Philemon és Baucis!” – No, csak légy nyugton. Lesz
121 Palma|             van, mert nem féltékeny. – No, majd a tények próbákat
122 Palma|            világi állásában a tokára?)~No, de amellett aztán, hogy
123 Palma|         találtam mondani az ebédnél:~– No, már így a kínai császár
124 Palma|                a rác pitéről? Jól van, no, öreg; adjunk neki más címet,
125 Palma|               Amit Amarillisz főzött”? No, hát beszéljünk Amarilliszről.)~
126 Palma|             mosolygással, azt mondá:~– No, hát mégis csak igaza van
127 Palma|               én hajdani Fritilláriám!~No, ha erre mondtam volna azt
128 Palma|            kell gondolni az emberről?~…No, hát most már vannak hárman.~
129 Palma|            férfi morgott rá valamit.~– No, vagy az orfeumi balerinák!
130 Palma|        szőlőrekettye-ízű hang volt.)~– No, ez derék! Mi éppen önökhöz
131 Palma|                indultunk látogatóba.~– No, annak fölöttébb örülök.
132 Palma|             valami ötlött az eszembe; „no, hiszen jó helyre hozod
133 Palma|         férfiak mind rosszak. – Ha két nő viszontlátja egymást, igazán
134 Palma|             kínálják az elővásárlók!~– No, no, fiacskám! – szólt közbe
135 Palma|         kínálják az elővásárlók!~– No, no, fiacskám! – szólt közbe
136 Palma|         csípett a karomon, odasúgva:~– No, ha maga így tud hazudni
137 Palma|             ezért majd meglakolnom.)~– No, ha ön olyan nagy kedvelője
138 Palma|           megszabadulni, de nem bír.~– No, hát majd megszabadítom
139 Palma|              Nálam éppen volt kettő.~– No, ti derék gavallérok vagytok! –
140 Palma|           innen Tarnopolba, vagy hová.~No, ettől az imprezáriótól
141 Palma|                az intendáns biccent.~– No, no, uram! Ne utazzék ön
142 Palma|               intendáns biccent.~– No, no, uram! Ne utazzék ön kalauerekben;
143 Palma|                van neki valami ügye?~– No, igen. Elhatározta, hogy
144 Palma|                Angiolina tehetségét.~– No, de mennyire.~– Milyen regiszter!
145 Palma|        elszalasztani.~– Kétségtelen.~– No, hát fog ön szólni az intendánsnak
146 Palma|         engemet bojkottírozni akartok. No, megálljatok!~Azt tettem,
147 Palma|      föltételek mellett szerződtetni.”~No hát! Megvan! Szívem, mi
148 Palma|              Nem volt tőle meglepve.~– No, hát Angiolina D’Istria
149 Palma|         Amarillisz vezette a nyomomba. No, most már együtt vannak
150 Palma|               tedd macskakörmök közé.)~No, hát így folyt az én életem
151 Palma|                tartjuk. A kisleány is. No, gyere elő onnan a sutból,
152 Palma|              mesterséges frufrukkal.~– No, nézze! Hát itt van a Viola!~(
153 Palma|               múlt tizenhat esztendős. No, hát csókolj kezet a nagyságos
154 Palma|            leány eltakarta az arcát.~– No, azért nincs mit elpirulni,
155 Palma|              apját keresem föl vele.~– No, oda meg éppen ne vigye. (
156 Palma|               fejének!)~– Hát akkor?~– No, majd gondoljunk ki valamit.~
157 Palma|         szemeit még nem mutatta meg.~– No, csak ne féljen tőlem, kisleány.
158 Palma|              azt hiszi, hogy a Csicsa.~No, ez nevezetes reprodukció
159 Palma|            adok magának egy kis pénzt; no meg bérkocsira, hogy a nohikat
160 Palma|                  Elsőrendű talentum.~– No hát! Elsőrendű talentumokat
161 Palma|         különben áldott jó teremtés.~– No, hát – úgy is jó lesz.~
162 Palma|               ami igaz. (Mindent? Te!)~No, tudod, kilenc tizedrészt.
163 Palma|              Én bízvást apja lehetnék.~No, hát olyan adat ez mind,
164 Palma| életbiztosítási alapon száz forintot. (No, itt esett egy kis korrektúra
165 Palma|         voltunk a feleségemmel együtt; no, meg Amarillisszel együtt;
166 Palma|              hoz való tinta.)~Jól van, no!~
167 Palma|               egy delegátus kollégám.)~No, de annyit elismert felőlem
168 Palma|            előadásnak: még magam is.~– No, hát kezemben volt már a
169 Palma|            hozzám intézte.)~– Sunda.~– No, hát sunda volt. Arra is
170 Palma|            nálam áll. Itt van, tessék! No, hát adok én magának pénzt.
171 Palma|             félelem kíváncsiságával.~– No, azt el lehet képzelni,
172 Palma|          fájdult meg, nem az ő háta.~– No, én nem azt tettem volna
173 Palma|            ülve, istennői flegmájával.~No, hát tessék! A szegény Nikkelt
174 Palma|             akart lenni – és még más: „nő”. Három évig volt már Fritillária
175 Palma|                 Micsoda? Az Entenfusz? No, annak én kitöröm a nyakát!~–
176 Palma|             hadnagy a sorgyalogságból.~No, ennek a nyakát nem törhetem
177 Palma|                 aminőre vannak példák. No, hát megnyugtatásodra mondhatom,
178 Palma|                valamit a hadnagyával. …No, hát „bírja békével”.~(Ezt
179 Palma|            bizonyára azt mondom neki: „no, hát maradj itthon; az a
180 Palma|                pofám azt elmondani.)~– No, csak valami drágán ne hagyj
181 Palma|                 Fogalmam sincs róla.~– No, már igaz az, hogy a jogtudósoknak
182 Palma|              van – az egybekelésnél.~– No! És hát kik a szülői Viola