Part

  1    1|    Szerelemből választottam. Egy igen szép, művelt és jószívű leánykát
  2    1|             hálószobájába. Úgy feküdt szép szőke feje a fehér vánkosok
  3    3|       elrejteni a klastromokba, s aki szép fiatal nőt vett, titokban
  4    3|              mögött. – Kár volt olyan szép hangjának lenni!~Éjjel a
  5    3|       Mindennap ellovagolt a király a szép Giblet Mária grófnő előtt,
  6    3|    szépségének; Mária mindennap olyan szép volt, mint azelőtt.~Az udvaroncoknak,
  7    3|      feltűzött ruháját lebontja, hogy szép fehér meztelen lábszárait
  8    3|         kérdezé tőle de Cive lovag:~– Szép úrnő, miért takarod el lábadat,
  9    4|     ellenfelét az északi tenger egyik szép puszta szigetére, magányos
 10    4|              magányos párbajra; ott a szép zöld pázsiton, a tengertől
 11    4|          egyaránt irigylé bátyjától a szép nőt és a trónt; s a derék
 12    4|             mondának kísérői – milyen szép paripák!~– Az ám – szólt
 13    4|               hitetni, hogy az milyen szép liszt.~– Nem csoda – felelt
 14    4|            felelt rá Hamlet –, ezek a szép átlátszó hullámok őrölték
 15    4|             beléjük aggassák, miket a szép leányok fonnak majd mindenféle
 16    4|    kisgyermekétől, s hajóra ülve, egy szép napon kiszállt Jütland partján
 17    4|             gyilkosa is.~Hamlet akkor szép csendesen kicserélte saját
 18    4|            beszélni a hír. De amilyen szép és okos, oly harcias és
 19    4|               hegyszakadékokon át egy szép viráglepte völgybe jutottak,
 20    4|     leánykérőket.~De amint meglátta a szép deli királyifjút, ezüstpajzsával
 21    4|       királyfi eszéből, azt elvevék a szép szemek, hogy végre elfelejté
 22    5|             egymással beszélni.~Mikor szép holdvilágos esték voltak,
 23    5|      istenhozzádot mondtuk egymásnak, szép telehold volt az égen; Emil
 24    5|                Akinek annyi észt, oly szép lelket adott az ég, hogy
 25    5|           nélkül; én sajnálni kezdtem szép ábrándomat, midőn az isméti
 26    6|            egész éjjel elsugdostak; a szép Velezke tartott háborító
 27    6|            értük a feleségét.~Velezke szép, deli hajadon volt, szőke,
 28    6|             aki sokáig nézett rá.~Sok szép ifjú volt a környékben,
 29    6|              mégis megsajnálta: ennyi szép ragyogó szemet halállal
 30    6|               halállal lezárni, ennyi szép dobogó keblet vassal átszúrni,
 31    8|              varrólánykáktól, hogy én szép fiú vagyok; sokat is tartok
 32    8|               Ott ült velem szemközt; szép volt irtóztató módon, s
 33    8|      okvetlenül előkelő hölgy, s igen szép tőle, hogy egy idegen férfira
 34    8|            hajfürtjeim közt játszatta szép, finom ujjacskáit; én szívemhez
 35    8|               én szívemhez szorítám e szép fehér kezet, ő aztán odahajolt
 36    9|             nekem egy anyám, aki igen szép leány volt a maga idejében.
 37    9| vendégfogadókban; énutánam néznének a szép konteszek az ablakokból,
 38    9|           tudom jól, hogy a képem nem szép, azért meg sem mosdom; én
 39    9|          emberre, irigylem a nagyurak szép ruháját, a tudósok eszét,
 40    9|          járok! Mégpedig egy gyönyörű szép leánykával. A kasznár leánya.
 41   10|             ajkán élt már, s kit igen szép tehetségnek tartottak ismerősei.~
 42   10|              hogy maga fésülje haját. Szép hosszú szőke haja volt,
 43   10|                Fogott egy ollót, és a szép haját levágta. Mikor ismerősei
 44   10|              ragyogtak szemei, azok a szép fekete szemek, mikor arról
 45   11|               a kisúrfiról lehúzták a szép ruhákat, s velem együtt
 46   12|              röhögni kezdett:~– Hát a szép feleség, a kis senora Juanita,
 47   12|    szolgálatában távol van, azalatt a szép menyecskét háborítatlanul
 48   12|         alcade karjával átölelhesse a szép Juanita karcsú derekát.~
 49   12|        szerszámai között keresgetett. Szép volna ugyan pallossal egyszerre
 50   12|            megkapta.~– Még egy csókot szép Juanita.~Azt is megkapta.~–
 51   13|           megszenved eléggé: ami elég szép drámai indok.~Pedig én ismertem
 52   13|             jó erős tenyereid vannak, szép dolog a kapálás, az ember
 53   13|         számára született, de melyik? Szép időbe került, amíg ezt kitanulmányozta.
 54   13|            elképzelte magában, milyen szép dolog lesz, ha a Krisztina
 55   13|         városba visszajönni. Pedig de szép földet beutazott azóta.~
 56   14|    gondolathoz hozzászokni, hogy az a szép szem többet ne mosolyogjon
 57   14|          Kadileszker neje halt meg, a szép Eminha.~Eminha!~Ez a név
 58   14|         látlak.~Ezzel a derék Hodzsia szép nyájasan kitolta Muhzint
 59   16|           néven ne tessék megütközni, szép név volt az, míg börzeárfolyam
 60   16|              Óh, maradjon itt, kérem, szép kisasszony, kegyed is segítsen
 61   16|         lebeszélni véres szándékáról, szép hölgyek szavai mindig hatályosabbak
 62   16|              kénytelen volt engedni a szép szónak, hacsak egyik kezét
 63   18|           néven ne tessék megütközni, szép név volt az, míg börzeárfolyam
 64   18|              Óh, maradjon itt, kérem, szép kisasszony, kegyed is segítsen
 65   18|         lebeszélni véres szándékáról, szép hölgyek szavai mindig hatályosabbak
 66   18|              kénytelen volt engedni a szép szónak, hacsak egyik kezét
 67   19|           este utazni, hogy az milyen szép, milyen ideális: a csillagok,
 68   19|            meghagyta kocsisának, hogy szép csendesen hajtson utána,
 69   19|       csárdásokat húznak. More, azt a szép asszony nótáját! Láb alatt
 70   19|            alighanem szerelmes ebbe a szép grófnéba, mert gyalázatosan
 71   19|                elkezdte az ő gyönyörű szép syréni hangján dalolni a „
 72   20|        sokszor küldött testvérének, a szép Salihának bizebánja által
 73   20|      hétszázét is felvágatta volna.~A szép Saliha olyan jószívű teremtés
 74   20|           olyan hirtelen felfogott. A szép Saliha úgy sajnálta ezt
 75   20|        nincsen ennek lelke?~Egyszer a szép Salihának az a gondolatja
 76   20|          arról az időről, mikor még a szép Saliha arca friss volt,
 77   21|              táncolók között volt egy szép halvány baronesse, fiatal
 78   21|          nézve pedig a baronesse igen szép és szeretetre méltó volt,
 79   21|         öltözetét, mert arca is olyan szép piros volt, s aztán lesz
 80   21|              táncterem jó hosszú; azt szép munka egyszer körültáncolni.
 81   21|               egy on dit szerint igen szép jószágot vásárolt magának –
 82   22|         sohasem látszott azon, szemei szép hosszúkásak és feketék,
 83   22|          csengettyűcskék lógtak, amik szép fehér nyakát verték; szája
 84   22|             voltak már levágva, hanem szép arany tokba valának zárva,
 85   22|            zenélni és mesét mondani s szép hajat szépen befonni. Kell-e
 86   22|                mert a férjes nő akkor szép, hogyha kövér.~– Mit kívánsz
 87   22|       balfelől állt a fum hoan madár, szép tollait felborzolva, tarka
 88   23|               hetedik is elesett.~Hét szép fia volt don Esteban di
 89   23|            sem szólt semmit. Ah, az ő szép csengő hangja nem volt minduntalan
 90   23|              ellen: don Gideon derék, szép ifjú volt; amilyen szép,
 91   23|               szép ifjú volt; amilyen szép, olyan bátor és nemes; mint
 92   23|              előtte, tudva, hogy ez a szép hajadon szemérmes büszkeségét
 93   23|             ideig don Gideon még azon szép fehér kézhez sem mert hozzányúlni,
 94   23|              e halálos pillanatban.~– Szép dona, mibe fogadjunk halálunk
 95   23|               Egy babérkoszorú volt a szép hölgy kezében; azt hozta
 96   23|        föltette magában, hogy ma igen szép fog lenni, kék selyemdolmányt
 97   23|          előlépett a San Sol leány, a szép Laurenzia, engesztelő, csillapító
 98   23|        kápolnába Bolivár; ott találta szép menyasszonyát haldokolva.~–
 99   24|          szinte kezében volt már az a szép ország második Rómájával
100   24|            arca, termete oly elragadó szép, éneke oly bűbájos, hogy
101   24|             ringatá térdein az éneklő szép leánykát, simogatá lágy
102   26|             és utoljára megkísértem a szép szót. Ön tudja, hogy én
103   26|               a szobából.~Clarisse, a szép özvegy, nagyot nevetett
104   27|           rablókat elfogták, volt egy szép terebély kenyérfa, mely
105   27|               ott elfelejtse valaha a szép földet.~Azonban midőn másodszor
106   27|               ugyancsak megnézi azt a szép asszonyt.~Robertson visszatekintett;
107   27|              az öreg tátit, aki ezt a szép örökséget ránk hagyta.~Robertson
108   27|              ki addig elfoglalta őket szép szóval és értéktelen ajándékkal,
109   27|             volt felőle, hogy az az ő szép szeméért történt.~– Tehát
110   27|            választanod kell közülünk, szép donna – folytatá Williams –,
111   27|           nekem, hogy jutottak önök e szép birtokhoz, csak azt nem
112   29|       esztendő alatt.~– Hm, ez nagyon szép. Lássa, professzor uram,
113   29|             azt felelte rá, hogy igen szép nap van.~– Welcher Sonne
114   29|               schönes Leder” (magának szép bőre van). – Nemsokára e
115   30|         találgatásnak azzal, hogy egy szép reggelen a város notabilitásaihoz
116   30|       mindenki meggyőződhetik felőle, szép volt-e, vagy olyan rút,
117   30|              nő csodaszép volt!~Olyan szép, hogy még a halál sem bírt
118   30|                Így azután harmadnap a szép halottat eltemették abba
119   30|             város népének egy ideig a szép márvány urnákról, az arany
120   30|               a cirfa rácsot is meg a szép asszonyt is, aki azon belül
121   30|         szeretője volna. A hölgy igen szép, igen kacér és igen kegyetlen.
122   30|              mint inkább – nem is két szép szemére, hanem – szépen
123   30|          zárdai nevelést kapnak.~Igen szép leány volt, előkelő család,
124   30|          gyermek hitt az álomnak és a szép szavaknak, s egy napon megvallá
125   30|            már azokat keresni, mert a szép fő egészen megőszült.~Mennyi
126   30|            magasztalhatták leányát, a szép, tündéri Olivát. Oliva pedig
127   30|            volna meg azzal, hanem egy szép kis virágos ligetbe, mely
128   30|           gazdag volt, fényes nevű és szép férfi.~– Kedves marquis,
129   30|               a delnő bizonyosan igen szép akar lenni nászéji pongyolájában,
130   30|               Ott lefektette ágyára a szép halottat, és vallott neki
131   30|        kedvesének.~És amint elnézte a szép halvány arcot, olyan nehéz
132   30|       hatalmába adott, s megkísérté a szép halottat életre hozni. Mind
133   30|             álom még egyre tartott. A szép arcra visszatért az élet
134   30|    meghallotta Ardent csókjait, mik a szép alvó arcát és ajkait eláraszták;
135   30|             úr ki akarja magát valami szép beszéd által tüntetni, ő
136   30|    gondolkozni akarnék azon, hogy egy szép, deli férfi, kit hajlamból
137   30|        összedőlt erdő közepén. Valami szép kis mulató erdő volt az,
138   30|                mely ágaival egy egész szép csoport taxusfát nyomott
139   30|             utálatos napfény.~Annak a szép napfénynek pedig igen sok
140   30|          fejtve. Ott van mellette egy szép, szelíd arcú ifjú, ki a
141   30|      kényszeríté vele együtt leülni a szép puha pázsitra.~– Haragszol
142   30|        marquis nevetve fogadta.~– Ah, szép menyecske! Ön reklamálni
143   30|             sem gondnokságról semmit, szép kisasszony, mert ön nekem
144   30|            kezedbe adtam. Eredj haza, szép delnő, és keress mást magadnak,
145   30|         Kegyed maga? Ah, az is nagyon szép. Csak kérem, hogy el ne
146   30|          bocsáthassuk az ügyet.~Azzal szép barátságosan elváltak egymástól.~
147   30|         prefét udvarias ember volt, a szép előkelő cliensnő kedvéért
148   30|               tekintett a szoborszerű szép alakra, s vállat vonva mutogatott
149   30|           fekszik a sírban, és alszik szép csendesen.~Ah! Ah! Az egész
150   31|        azonban kikeresett magának egy szép árnyékos helyet, a kalapokat,
151   31|           boldog család tanyája felé, szép csendesen legelészve.~A
152   31|              énekli végig ezt az igen szép nótát a szivargyártó kisasszonyoknak,
153   31|           lakomáját dicsőíté, másik a szép társaságot, melyben forgott.~–
154   31|       rózsabokortól kaptam, melyről a szép comtesse-nek egy cameliát
155   32|            után deszkabódék paródiái!~Szép, mert fönséges az első magyar
156   32|              holt.~A bölcs atyai gond szép királyleányt választa ki
157   33|       Istenáldotta földdel bíbelődni, szép ökröket, lovakat nevelni,
158   33|            ott a szekrényem tetején.~(Szép gyümölcsös, Napóleon-körte,
159   33|              időben? Olvastam; nagyon szép regék, hanem én nem félek
160   33|             teher nyomja az ő lelkét.~Szép, csak a nyakamat ki ne törd.~
161   33|          vigyáz az uraságéra; hahaha.~Szép társaság.~– Hát ez a kis
162   33|           vagyok a hetedik, aki ezt a szép társaságot megvettem pénzen.~
163   33|               dühös voltam; no, iszen szép mulatságot szereztem én
164   33|              dalkísértetemet. Nemigen szép kíváncsiság volt ugyan tőlem,
165   33|            eszmével, hogy ez most itt szép nyugodtan beszél velem,
166   33|             ültünk egymás mellett egy szép gránátfa árnyékában; előttünk
167   33|              tengerből vetett világot szép tündérem arcára, ami azt
168   33|              gránátalma különben igen szép gyümölcs, de nem valami
169   33|          Ennek véget kell szakítanom. Szép dolog az az ábrándozás nagyon,
170   34|            orvosaink ápolására bízom. Szép. Hanem mikor megérkeztem
171   34|               azt mondá: igen. Nagyon szép szemei voltak, uram.~Adándy
172   35|         megkereszteltük. Hát még az a szép kis táncosleány? Az a fekete
173   35|           háztól.~– Senki-e? Az volna szép. Én csak tudom, hogy nem
174   36|              kifacsar.~Ezek mind igen szép „emberi” tulajdonok.~Vespasian
175   36|           vesztegetnek el rá!~Eponine szép, hosszú aranyszín haja amint
176   36|              lehetetlen. Oh, a drága, szép selyemmel olyan kár söpreni
177   36|              tovább. Odahajolt hozzá. Szép fejéhez hajtá fejét, s halkan
178   36|               is annyit mondott, hogy szép és fiatal.~Annius még szebbnek
179   36|             mint ami belül vérzett, a szép Eponine miatt, és ami felől
180   36|              rá emlékezhetnél, mennyi szép áldozatot hordtam oltárodra,
181   36|        keselyű nem látszott hajtani a szép szóra; egyszerre mint a
182   36|            hivé, a nomák játéka ez. A szép hosszú, szőke fürtű arc,
183   36|                 Ne sápadjon el arcod, szép fejedelemnő – szólt mosolyogva
184   37|             hozzászoktam, hogy mindig szép ruháim, finom fehérneműim
185   37|             de nem látszott annyinak, szép fekete haja és piros orcája
186   37|               valóságos angyal, olyan szép, mint egy angyal”.~Napestig
187   37|           illik nekem a harag; milyen szép vagyok, mikor indulatba
188   37|            karján léptem a világ elé. Szép, elegáns férfi volt, s nekem
189   37|               Ó nevetett, azt mondta, szép vagyok én anélkül is; de
190   37|            bizony lehetne kegyed akár szép, akár rút. Nem olyan ember
191   37|               Troubadourt, és az igen szép opera. Ő már többször hallotta,
192   37|             előttem, hogy hátha e két szép szem, mely most csábítva
193   37|            illedelmesen leült, s igen szép tiszta angol nyelven szólított