bold = Main text
    Part                                            grey = Comment text

  1    1   |               ijedten ejté el a kezet, midőn lebontá róla a takarót –
  2    1   |           végigborzongott egész teste, midőn az orvos gyöngén kémlelve
  3    1   |            mozdult az orvos kezében, s midőn a kerek folt ki lett vágva,
  4    1   |              három hét múlt el azután, midőn egy reggel, ismét oly szokatlan
  5    1   | ismerhetetlenségig el voltak torzítva.~Midőn kínálást nem várva leroskadt
  6    1   |             gyönyörködő kíváncsiságot, midőn vérét bőségesen szemlélte
  7    1   |          bőségesen szemlélte omlani, s midőn újra beköté annak kezét,
  8    1   |      felnyitotta.~Meg voltam döbbenve, midőn a fiókot kihúztam, mint
  9    1   |         megrabolni.~Kezeim reszkettek, midőn óvatosan, egyenként szedtem
 10    1   |                szalaggal volt átkötve.~Midőn a szalaghoz nyúltam, eszembe
 11    1   |     gondolataiért, mik akkor támadtak, midőn még nem volt az enyém? Lehetek-e
 12    1   |                féltékeny azon időkért, midőn még engem nem ismert? Hihetőleg
 13    1   |                e levelek már akkoriak, midőn jogom volt minden gondolatához;
 14    1   |              volt minden gondolatához; midőn féltékeny lehettem még arra
 15    1   |                is, hogy miről álmodik, midőn már az enyém volt. Felbontottam
 16    1   |              akkor sem haragudott rám, midőn megöltem. Egyetlen vércsöpp
 17    1   |               reggel vettem már észre, midőn megszáradt rajta. Minden
 18    1   |              ne jöhessenek el idejére.~Midőn visszatértem a sírboltból,
 19    1   |            követett el ember, mint én.~Midőn kastélyomba értem, éppen
 20    1   |            látható felindulásban volt, midőn meglátott. A rémület, a
 21    1   |        nagylelkűbb volt, mint ön; mert midőn elvállalá irataim megőrzését,
 22    1   |          férjét még akkor is szerette, midőn az őt meggyilkolá. Nem emlékezem
 23    3   |                elmaradni onnan.~Péter, midőn szigetét elhagyta, ősz barátját,
 24    3   |             mennyire meg volt lepetve, midőn a sorokon keresztülfutott.
 25    3   |                mint aki beszélt akkor, midőn hallgatni volt kötelesség.~
 26    3   |               az, hogy a fogoly hölgy, midőn a király feléje közelít,
 27    4   |            nagyokat nevettek rajtuk, s midőn Hamlet visszatért az útról,
 28    4   |             őrült magaviseletén sírni, midőn rémületére Hamlet egyszerre
 29    4   |                mondá az udvaroncoknak, midőn nagyon keresték a vén tanácsost: „
 30    4   |          mellett Hamlet halotti torát, midőn a királyfi egyszerre közéjük
 31    4   |               más nőt vevén feleségül.~Midőn a brit határra ért, eltaszított
 32    5   |              Én ott ültem az ablakban, midőn közelgett az ígért perc,
 33    5   |           feljöttét.~Azon pillanatban, midőn alsó széle a láthatártól
 34    5   |               kezdtem szép ábrándomat, midőn az isméti holdtöltén még
 35    5   |            hold csaknem vérvörös volt, midőn feljött a láthatárra; fénypontjai,
 36    8   |                poéta valaha kigondolt.~Midőn mellettem elsuhant, egy
 37    8   |          kézszorítást érzék kezemen, s midőn ámulatomból magamhoz tértem,
 38   10   |               tiszta szívű a grófnő; s midőn Josephine az első este behívatá
 39   10   |          tekinte vissza várkastélyára, midőn már messze hagyták azt.
 40   10   |                 hogy ő maga egy ízben, midőn Saint Creux éppen valami
 41   11   |               észrevételt akkor tevém, midőn oly országba hoztak bennünket,
 42   11   |   kőfejszéjüket forgatva fejük felett, midőn én, lemondva minden tiszteletről,
 43   13   |            tartott odabenn a teremben, midőn a folyosó szemközti ajtaján
 44   13   |          annyira soha, mint e percben, midőn meg tudta állani, hogy rettenetes
 45   13   |       rettenetes hahotára ne fakadjon, midőn Sust ilyen szépen felöltöztetve
 46   14   |         szólítsa őt meg.~Egy éjszakán, midőn Muhzin ismét nyugtalanul
 47   14   |             gyújtott, s bámulata nőtt, midőn asztalára téve találta azt
 48   14   |           azután őrültségnek neveznek, midőn egy napon azt hallja a többi
 49   14   |            megfojtá szívének dobogása, midőn a siralmas zenét hallotta
 50   14   |                szemfödél világossárga; midőn közelebb hozták a halottat,
 51   14   |                kék virágokat rajta, és midőn eléje értek vele, jól láthatá
 52   14   |             akkor meggyőződött Muhzin, midőn jobb kezének mutató ujját
 53   14   |                monda neki a helytartó, midőn megérté a dolgot –, de nagy
 54   14   |          egyszerre meglepte az ámulat, midőn elveszett ékszereit meglátá
 55   16   |         ebédhez ül), tehát egy reggel, midőn kandallóm vidám melegénél
 56   16   |      nevettében), tehát öltem az időt, midőn minden bejelentés nélkül,
 57   16   |               Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat olvasod, már én
 58   16   |                tartott. Egyszer tehát, midőn Euphemia ismét szívszakadva
 59   16   |                lelkem az égbe szálla”, midőn Euphemia nem tarthatva tovább
 60   18   |         ebédhez ül), tehát egy reggel, midőn kandallóm vidám melegénél
 61   18   |      nevettében), tehát öltem az időt, midőn minden bejelentés nélkül,
 62   18   |               Lajidat” – ismét másik: „Midőn e sorokat olvasod, már én
 63   18   |                tartott. Egyszer tehát, midőn Euphemia ismét szívszakadva
 64   18   |                lelkem az égbe szálla”, midőn Euphemia nem tarthatva tovább
 65   20   |          iratait, s keze alatt vannak, midőn vezérekkel tanácskozik.~
 66   20   |               sok mulatsága volt vele, midőn olyan dolgokat kérdezhetett
 67   20   |            ötvenkilenc esztendős volt, midőn Salihát nőül vette, és mégis
 68   20   |           szerette őt az asszony, hogy midőn férje meghalt, megtébolyodott
 69   20   |          lehete odalátni.~Minden este, midőn a szultán az utolsó imára
 70   20   |               mecset ajtajához nem ér, midőn az imám újra kiálta: „Allahú
 71   20   |               nagy fejedelme, Frigyes, midőn Mustafa szultán maga akarta
 72   21   |               hogy megrettent ő attól, midőn az kilépett. A póruljárt
 73   23   |             amazoni állást vett föl, s midőn a bástyákon megjelent don
 74   23   |            Egyszer az ütközet hevében, midőn a spanyolok túlnyomó ereje
 75   23   |             sem vette le a mellvédről, midőn a gránát a földben szétpattant,
 76   23   |          egyszerre sebesebb pörgéssel, midőn minden oldalról előtódultak
 77   23   |             kezdődött a buzdító lárma, midőn ember küzd ember ellen,
 78   23   |            hozta a Libertador számára.~Midőn a lovagok beléptek a város
 79   23   | tiszteletteljesen szállt le nyergéből, midőn a hölgyekkel szemközt állott.~
 80   23   |              arca lángba volt borulva, midőn fölkelt, szemei ragyogva
 81   23   |               hogy becsületes emberek. Midőn Varinas erődét megtámadták
 82   23   |          Ötszázat leöltek már közülük, midőn előcsapatunk nem tűrhetve
 83   23   |               az ellenfélhez szökni.~– Midőn az egész ország a kétségbeesésbe
 84   23   |             hős lakosság felét. Végre, midőn már nem volt mit enni a
 85   23   |    kétségbeeséstől, hogy bízni tudott, midőn nem volt többé kiben; hogy
 86   23   |               kiben; hogy védte magát, midőn hadseregeink minden romja
 87   23   |                most legnagyobb hősünk. Midőn Miranda capitulatiójával
 88   23(1)|            emlékírók e ritka férfiról: Midőn egyszer Llaneroival egy
 89   23   |              későbbi józan gondolatok, midőn don Bernard Bermudez kihívó
 90   23   |      diadalmaink után, el fogunk esni, midőn legjobban fölemelkedtünk,
 91   23   |    fölemelkedtünk, s akkor veszünk el, midőn azt hisszük, hogy megéltünk;
 92   23   |                számítsuk a bűnök közé, midőn sokkal gonoszabb bajról
 93   23   |              kivonta kezét Piaréból.~– Midőn Margaritát kitisztítánk
 94   23   |               vele, s el volt fogódva, midőn néhány szót rebegett hozzá.~–
 95   23   |             sietnek. Azon az éjszakán, midőn te első álmodat karjaim
 96   23   |               s fölkísérték a terembe. Midőn Bolivár belépett a tanácsterembe,
 97   23   |            azért, mert nekik tetszett.~Midőn a gyémánt csillagot is leakasztá
 98   23   |               megszegéd megbízásunkat, midőn Morillóval alkudozál.~–
 99   23   |            Bolivár fölemelt hanggal –, midőn parancsom szerint Caracas
100   23   |              észrevette szándékodat, s midőn a spanyolok körülszoríták,
101   23   |              egy ország trónjára ülni, midőn Bolivár arról lelép? Ti
102   23   |                bírái lenni Bolivárnak, midőn az polgári köntösét fölveszi?
103   23   |               új-granadai táborozásra, midőn éjjel nyolc gyilkost küldtek
104   23   |          megtagadja a menyegzői estén, midőn a lakoma után barátai eltávoznak
105   23   |         keresztet vetni magára. Akkor, midőn felállt, egy lövés bevégzi
106   23   |           valóban nem reszketett keze, midőn Laurenziának nyújtá.~A hölgy
107   23   |     köpenyeikkel, s magukban mormogva, midőn szembetalálkoztak Bolivárnak
108   23   |                szobáiba vonulva félre.~Midőn egyedül voltak, keblére
109   23   |                szultán rabnője vagyok, midőn e koronát látom fejeden,
110   23   |           imáját s csak azután lőj rá, midőn az ament kisóhajtá, s a
111   24   |             Konstantin jegyzé el nőül, midőn egyszerre egyet rendült
112   24   |                pedig az volt: és akkor midőn elfoglaltam számodra a keleti
113   24   |               mégsem veszté el lelkét.~Midőn meglátta a görög császár
114   24   |            tőle, s arca el nem pirult, midőn a bajnok érckarja karcsú
115   27   |         egyszerre átváltoztatá lelkét; midőn vissza ment hajójára, többé
116   27   |          valaha a szép földet.~Azonban midőn másodszor ismét Limába ért,
117   27   |              mégis oly különböző volt, midőn valaki hátulról vállára
118   27   |          Robertson teljes lázban volt, midőn donna Tereza lakát elhagyta.
119   27   |                vesződtek a martalócok, midőn Robertson a dereglyénél
120   27   |             közül, aki ne igyék akkor, midőn a többiek isznak, s ha Robertson
121   27   |                 hevenyészett dologban, midőn azt kérdé tőlük Robertson,
122   27   |             Tizenheten voltak a hajón, midőn a Saypantól elvitorláztak;
123   27   |          veszteni – nyughatik-e akkor, midőn csak a legutolsó, a felestárs
124   27   |               még jobban bámult akkor, midőn bejelentve őket úrnőjének
125   27   |            ketten maradtatok? – szólt, midőn szobájába értek, végignyúlva
126   27   |                fel a parton Robertson, midőn egy kis köpcös, alacsony,
127   27   |            kereste a déli szélességet, midőn egyszerre meglódítá a hajót
128   27   |            szállt azonban ki a partra, midőn vitorlát pillantott meg
129   27   |          engedje át prédáját másnak, s midőn karjai közt hitte, veszítse
130   29   |       szaporítá merész szabadcsapatát; midőn pedig egyszer egy burkus
131   29   |             sorra látogatta, olyankor, midőn legkevésbé várták; egy kis
132   29   |           lépett ki a gróf szobájából, midőn meg a grófné hívta be szobájába,
133   30   |            volt több tizenhat évesnél, midőn a zárdából kikerült, hol
134   30   |            rangot és jövőt.~Egy napon, midőn a sors megsokallta örömeit,
135   30   |               a világra Oliva.~Később, midőn eszmélni, gondolkozni kezdett,
136   30   |                valami ostoba toaszton, midőn egyszerre egy földrendítő
137   30   |             jobban gyűlölte őket most, midőn hízelegtek előttük, mint
138   30   |        hízelegtek előttük, mint akkor, midőn üldözőik voltak.~De hátra
139   30   |           Oliva ott volt ágya mellett, midőn haldoklott.~Meglátszott
140   30   |    nagylelkűnek akart előtte feltűnni, midőn saját vagyonát elpazarolva
141   30   |                Párizsban lakott akkor, midőn legelőször meglátta Olivát
142   30   |                beszélnek minden nőhöz, midőn feleségül kérik. És én még
143   30   |       tükrözték magukat azon vissza, s midőn a delnő mintegy elragadtatással
144   30   |             megtébolyít. Őrült vagyok, midőn beszélni hallom. Ön az életet
145   30   |                lelkeket idézett elő, s midőn azok hatalmába adták magukat,
146   30   |          öltözve marquis Malmont neje, midőn a koporsóban feküdt; s ez
147   30   |            mondott a marquis inasának; midőn a marquis a következő éjjel
148   30   |               választám őt férjemül, s midőn borzasztó betegsége rajta
149   30   |             Igen természetes ok, uram. Midőn nőül vett, a nászestén epilepticus
150   30   |              Bicétre kertjében sétált, midőn egyszerre minden fenyegető
151   30   |             ilyenkor is Charlotte-nak, midőn egyedül vagyunk?~– Hogy
152   30   |             ismert; csak akkor láttak, midőn a koporsóban feküdtem; hasonlítok
153   30   |                üldözni; Malmont örült, midőn megszabadult tőlem, hogy
154   30   |               találkozott velük össze, midőn azok a legbizalmasabban
155   30   |           elmondá, milyen boldog volt, midőn az övé lett. És most e boldogságtól
156   30   |                mégis nagyot sóhajtott, midőn az ifjú azt mondta, hogy
157   30   |            futotta át mindenki szívét, midőn e szomorú tárgyakat letevék
158   31   |            commoditásba tette magát, s midőn már elhelyezték volna magukat,
159   31   |               még része sem lőn benne, midőn megjelenik a fa alatt valami
160   33   |              kiabálásra, köszöntek is, midőn megláttak, de senki sem
161   33   |         pálcalóról, ismét tisztelgett, midőn leszálltam, meredten, katonás
162   33   |                kérdezősködöm; hát még, midőn azt adá tudtomra, kezeivel,
163   33   |              villant meg e gondolatom, midőn szobám egyszerre elsötétült,
164   33   |                egyszerre elsötétült, s midőn én meglepetve tekinték a
165   34   |                nagy hibát követtem el, midőn önhöz nőül menék, mert én
166   36   |              alig hozá fel csillagait, midőn az ostromlók egy lángoszlopot
167   36   |                hozzájárulhatóvá tenni, midőn kincseiért elhányta a romokat
168   36   |             langresi fejedelmi palota, midőn az új fájdalomhangot új
169   36   |               kéz szorítá meg az övét, midőn halálba ment. Ez a kéz temette
170   36   |                Ez a kéz temette őt el, midőn elhamvadott. Ez a kéz mutassa
171   36   |     tiszteletteljesen állt meg előtte, midőn Eponine inte kezével, hogy
172   36   |          eleinte hallott valami neszt, midőn a várat elborító lángok
173   36   |               csüggedés vett már erőt, midőn egyszerre neszt vélt hallani
174   36   |             kőhöz, hogy azt fölemelje, midőn a keselyű egyszerre dühös
175   36   |          fogadá a gyászoló özvegyet, s midőn az kijelenté, hogy kegyelmi
176   36   |            bíztad országod egy részét, midőn rám bíztad.~– Legyen meg.~
177   36   |             miatt támadt.~– Láttad őt, midőn halva feküdt?~– Ellenségei
178   36   |             szűk torkolaton keresztül, midőn világosság kezdett szemeik
179   36   |              azt is el bírja titkolni, midőn hitvesi szerelme zálogait
180   37   |        VALLOMÁSAIBÓL)~…Hétéves voltam, midőn anyám meghalt.~Tizennégy
181   37   |            táncestélyek lehetnek azok, midőn azon csillárokat felgyújtják.~
182   37   |              futottam fel a lépcsőkön, midőn hazaértünk, s kétszer is
183   37   |           szeret, gyűlöltem önt; most, midőn tudom, hogy pénzemért járt
184   37   |               rá, hogy eszemen legyek.~Midőn beléptek a szobába, az én
185   37   |              volt nagyobb örömem, mint midőn negyed év múlva ötszáz forint
186   37   |                hét múlva ez este után, midőn szállásomra tértem, Szálli
187   37   |          fentebbi tűnődésemet. Azonban midőn elolvastam e naplót, eszembe
188   37   |               kezemet érintette volna. Midőn az ajtó becsukódott utána,
189   37   |                csakugyan boldog valék? Midőn eltávozott, görcsösen szorítám