bold = Main text
     Part                                                 grey = Comment text

4501   28   |                     elég ok volt arra, hogy a világ beléjük kössön. Micsoda
4502   28   |                 Ezek bizonyosan vademberek.~A férj hivatalánál fogva mégis
4503   28   |           megmondták, hogy mit beszél róluk a világ.~A férj nagyon megütődött
4504   28   |                   mit beszél róluk a világ.~A férj nagyon megütődött rajta,
4505   28   |                      hogy mit beszél rólunk a világ?~– Ugyan mit?~– Azt
4506   28   |                 hogy mi vademberek vagyunk.~A kis asszonyka elkezdett
4507   28   |                   Te, meg én, azután meg ez a kis baba itt ni?~Azzal fölkapta
4508   28   |                   mulatságosnak találta azt a gondolatot, hogy az ő kicsi
4509   28   |                 hogy az ő kicsi férje azzal a szelíd ábrázattal vad ember,
4510   28   |                vadember-család, aki befesti a képét kékre, zöldre s emberhússal
4511   28   |                táncoltak, egymást húzták ki a kútból; egyszóval botrányosan
4512   28   |               botrányosan viselték magukat.~A férj egy napon megint megütődve
4513   28   |                      hogy mit beszél rólunk a világ?~– Ugyan mit?~– Azt
4514   28   |                illetlenül viseljük magunkat a társaságokban.~– Mi viseljük
4515   28   |                      egymással csókolózunk.~A kis menyecske összecsapta
4516   28   |                     mással.~Jó is volt úgy: a kis férj elvonult a többi
4517   28   |                    úgy: a kis férj elvonult a többi férjekkel a kártyázószobákba,
4518   28   |                  elvonult a többi férjekkel a kártyázószobákba, a kis
4519   28   |               férjekkel a kártyázószobákba, a kis nő ottmaradt az ifjú
4520   28   |                ottmaradt az ifjú emberekkel a társalgási teremben, s igyekezett
4521   28   |            igyekezett mindenki megérdemelni a világ jóakaratát. Egyszer
4522   28   |                   még szomorúbban jött haza a kis férjecske a világból.~–
4523   28   |                   jött haza a kis férjecske a világból.~– Asszony! (Már
4524   28   |                  Tudod-e, mit beszél rólunk a világ?~Az „asszony” címtől
4525   28   |                    tud semmit.~– Azt mondja a világ, hogy te kacér, hűtlen
4526   28   |                  ostoba fölszarvazott férj.~A kis asszonyka elkezdett
4527   28   |            keservesen zokogni; térdre esett a kis férj előtt, és azt mondta
4528   28   |                     azt hiszi, hogy vétkes.~A férjecske szigorú volt;
4529   28   |                    arra meg kellett esküdni a pici, pici asszonykának,
4530   28   |                 esküt tétetni le arra, hogy a varjúk, kányák enyelgései
4531   28   |                  megint arról beszélt, hogy a kis halvány ember megesküdtette
4532   28   |                     kicsiny piros feleségét a feszület előtt arra, hogy
4533   28   |                   megint azt beszélte róluk a világ, hogy a kis Othello
4534   28   |                beszélte róluk a világ, hogy a kis Othello angol zár alatt
4535   28   |                     lesi az embereket, akik a ház előtt elmenve az ablakra
4536   28   |                 inni.~Egyszer aztán meghalt a kisleányuk; azt eltemették,
4537   28   |                     eltemették, elsiratták.~A világ azt beszélte erre,
4538   28   |                   erre, hogy azért halt meg a kisleány, mert az anya gyermeke
4539   28   |                     az emberek nem törődnek a szomszédjaik állapotával.~
4540   28   |                   szomszédjaik állapotával.~A világ azt beszélte, hogy
4541   28   |           nyeldesett el.~*~Egyedül volt már a kis férj, nem volt kinek
4542   28   |                 elmondani: mit beszél róluk a világ? Azazhogy elmondta
4543   28   |                  reá. Kijárdogált naponként a temetőbe, elálldogált ott
4544   28   |                   temetőbe, elálldogált ott a kis sírocska előtt, ami
4545   28   |                    ideje sem volt megéledni a pázsitnak. Rajtakapták sokszor,
4546   28   |                    akkor elkezd beszélgetni a föld alatt alvó porokhoz:~–
4547   28   |                      még azt beszéli rólunk a világ, hogy én üldöztelek
4548   28   |                    hogy én üldöztelek téged a sírba, hogy énelőlem siettél
4549   28   |               nappal téged, te éjjel engem.~A kíváncsi emberek azt is
4550   28   |                     s megint tele lett vele a város, hogy a kis boldogtalan
4551   28   |                     lett vele a város, hogy a kis boldogtalan ember kijár
4552   28   |                     boldogtalan ember kijár a temetőbe, beszélgetni –
4553   28   |                     temetőbe, beszélgetni – a senkivel: a halottakkal.~
4554   28   |                   beszélgetni – a senkivel: a halottakkal.~Ezen azután
4555   28   |                     végképp elbúsulta magát a kis férfi; egy esős napon
4556   28   |                  keresztülhűtötte magát jól a sírnál, ideglázt kapott,
4557   28   |                    nem beszél rólunk többet a világ semmit.~Szegény haldokló
4558   28   |             csalatkozott. Alig várták, hogy a szemeit behunyja, már mindenki
4559   28   |                   milyen különösen halt meg a kis ember! Még a harangok
4560   28   |                   halt meg a kis ember! Még a harangok is negyvennyolc
4561   28   |                   azóta be is roskadtak már a sírocskák, nem hantolta
4562   28   |                 hantolta föl senki újra, de a világ még most is beszéli
4563   28   |                     volt életük, csodálatos a haláluk…~Annak, hogy mit
4564   28   |                      hogy mit beszél rólunk a világ, még a halállal sincs
4565   28   |                  beszél rólunk a világ, még a halállal sincs vége: azért
4566   28   |                 sincs vége: azért biz annak a kedvéért se ne élj, se meg
4567   29   |                                             A vén sas~Zsilipy Péter szegény
4568   29   |                   volna, ha keresésre kerül a dolog. Birtoka, a proverbialis
4569   29   |                     kerül a dolog. Birtoka, a proverbialis hét szilvafa,
4570   29   |              pusztítja, kaszálóját feltúrja a vakondok, vetéseit megeszi
4571   29   |                  vakondok, vetéseit megeszi a sáska, dohányát elveri a
4572   29   |                    a sáska, dohányát elveri a ragya, s lova elkapja az
4573   29   |                 melyet gazdája elveszített.~A negyvenen túl járt már,
4574   29   |                    nem kezdett, addig abban a reménységben élt, hogy majd
4575   29   |                  birtokában, még csak ennek a szócskának sem: connexio,
4576   29   |                  azokat rendre elvesztette, a bírákat megbántotta, azért
4577   29   |                   becsukják, amidőn kiütött a burkus háború.~Az országban
4578   29   |                  támadt, fegyverbe szólíták a nemességet; nem kérték elő
4579   29   |                  nemességet; nem kérték elő a nemeslevelét, aki insurgálni
4580   29   |                   jó két ökle és tud-e ülni a lovon? Ökle volt Zsilipy
4581   29   |                     jó; bizonyságait viselé a legale testimonium háta;
4582   29   |               tudott ülni naphosszat, mikor a nyulakat kergette az ugarban,
4583   29   |                   ami háború idején virtus.~A tekintetes vármegye köszönettel
4584   29   |             Péternek azt az ajánlatát, hogy a közeledő háborúra egy szabadcsapatot
4585   29   |       szabadcsapatot fog alakítani, mellyel a fenyegető ellenség földjére
4586   29   |                     másszor meg azért, hogy a tekintetes vármegyének is
4587   29   |              biztatásokkal össze is gyűjté, a vármegye adott alájuk lovat,
4588   29   |                    pár bevert fejnek miatta a tekintetes vármegye ingyen
4589   29   |     stratégiaellenes bátorsággal rontott be a poroszok földére, hogy mielőtt
4590   29   |              poroszok földére, hogy mielőtt a rendes hadvezérek megismerkedhettek
4591   29   |                     tíz mérföldnyi távolban a rendes hadseregtől ellenséges
4592   29   |                  ellenállókat lekaszabolni, a többitől váltságdíjat venni;
4593   29   |                     első tréfás kísérletei. A siker apródonként mindig
4594   29   |                  propriis rendesen fizette. A háború hét esztendeig tartott;
4595   29   |                     úgy össze tudta zavarni a tudós hadvezérek csatarendjét,
4596   29   |                     valahol megfoghassák. – A háború végén Zsilipy Péter
4597   29   |                     bezzeg nem ijesztgették a szolgabírák, hogy becsukatják
4598   29   |                  executióval, nem kérdezték a megyegyűlésen, hol az armálisa.
4599   29   |                akart, akár főispán lehetett a vármegyében, ahol esküdtté
4600   29   |                      Most már válogathatott a Duna–Tisza közt selyemben
4601   29   |                     pedig most már ősz volt a bajusza.~De az új gróftól
4602   29   |                     új gróftól távol voltak a bosszúállás emlékei. Eszébe
4603   29   |                emlékei. Eszébe sem jutottak a szolgabírák, hogy most főispánjuk
4604   29   |                 most főispánjuk legyen, sem a tiszttartó leányok, kik
4605   29   |                nézett ő. Az udvarnál járni, a birodalmi fővárosban élni,
4606   29   |           építtetett díszes palotát; eljárt a díszünnepélyekre, s elvett
4607   29   |                Silberstein kisasszonyt, aki a legszebb és legműveltebb
4608   29   |             megelőzni, s bár ha ősz volt is a bajusza, de azért különb
4609   29   |                   az egyről nem tudta, hogy a nyelvével beszéli-e ezt
4610   29   |                beszéli-e ezt az ember, vagy a fogával?~Már hogyan, hogyan
4611   29   |                     tudom én még minek.~Azt a fiút természetesen mind
4612   29   |                     fiút természetesen mind a ketten igen nagyon szerették.
4613   29   |                    napon odahívatja magához a tanárt Zsilipy magánszobájába,
4614   29   |                  tudott egyet megtanulni?~– A latint legtovább; a vele
4615   29   |           megtanulni?~– A latint legtovább; a vele rokonokat hamarább;
4616   29   |                    vele rokonokat hamarább; a magyart egy esztendő alatt.~–
4617   29   |                 uram, én nem tudok beszélni a feleségemmel. Pedig szeretem
4618   29   |                 mondhatom rá, hogy köszönöm a gráciáját. – Mondja meg
4619   29   |                   tőlem ezer darab aranyat.~A tanár örömmel állt rá az
4620   29   |                  vele. Hallja csak! Ha maga a teremtett ég alatt valami
4621   29   |                    magát rögtön főbe lövöm.~A tanár ráállt, hogy árulkodni
4622   29   |                   nem nevet.~Alig lépett ki a gróf szobájából, midőn meg
4623   29   |                  gróf szobájából, midőn meg a grófné hívta be szobájába,
4624   29   |                    órával több leckét adott a háznál; egyet a grófnak
4625   29   |                leckét adott a háznál; egyet a grófnak délelőtt, míg a
4626   29   |                     a grófnak délelőtt, míg a kisfiúnak gymnastikai órája
4627   29   |                    gymnastikai órája volt s a grófné toilletjét végzé,
4628   29   |           toilletjét végzé, másikat délután a grófnénak, míg Zsilipy szunnyadozott.
4629   29   |                helyett így kétezer várt rá.~A grófnővel nagyon könnyen
4630   29   |                szépen tudta hegyezni ajkait a mi szűkszájú beszédünkhöz,
4631   29   |                     veszedelmesebbek voltak a leckék a gróffal. Bezárt
4632   29   |            veszedelmesebbek voltak a leckék a gróffal. Bezárt ajtó mellett,
4633   29   |               mellett, az asztalon egyfelől a töltött pisztoly, másfelől
4634   29   |                  töltött pisztoly, másfelől a kalamáris: aki nevet, azt
4635   29   |                  aki nevet, azt lövik főbe. A professzor nem nevetett.~
4636   29   |                 alkalmat szalasztott el rá!~A grófnak először is semminemű
4637   29   |                    arról, hogy mire való az a der, die, das. Azt ő igen
4638   29   |                    hogy egy szót sem szabad a lecke alatt magyarul mondani.~–
4639   29   |                  handbeschmier? (keszkenő).~A professzor nem tudta, hogy
4640   29   |                     das Kalte ausgetroffen.~A jámbor professzor ebből
4641   29   |                 értette meg, vagy sem, hogy a gróf úr rosszul van; jóllakott
4642   29   |              töltött káposztával, s kilelte a hideg.~– Welcher Sonne ist? (
4643   29   |                  ist? (Micsoda nap van ma?)~A professzor azt felelte rá,
4644   29   |                         kiálta rá haragosan a gróf (micsoda napja a hétnek?).~
4645   29   |             haragosan a gróf (micsoda napja a hétnek?).~Erre meg már éppen
4646   29   |                   már éppen nem volt készen a professzor. A gróf dühbe
4647   29   |                   volt készen a professzor. A gróf dühbe jött miatta.~–
4648   29   |                         Teremtette – felelt a tanár nyugodtan – „erschuf,
4649   29   |                       mennykő teremtette). (A professzor nem bánta, ha
4650   29   |                 szégyenében aztán mit tett? A délutáni álmot lopta el
4651   29   |                      megparancsolta odakinn a cselédségnek halálbüntetés
4652   29   |                      Akkor aztán nekifeküdt a der, die, dasnak, s magolta
4653   29   |                      die, dasnak, s magolta a grammatikát, hogy a hátán
4654   29   |                 magolta a grammatikát, hogy a hátán csorgott bele az izzadság.
4655   29   |                   terhes foglalkozás közben a sokéves előjogait követelő
4656   29   |             követelő álom elnyomta szemeit, a pipa szájából, a könyv kezeiből
4657   29   |                   szemeit, a pipa szájából, a könyv kezeiből kihullott
4658   29   |                    könyv kezeiből kihullott a földre, a jó vitéz férfi
4659   29   |                kezeiből kihullott a földre, a jó vitéz férfi nagyon nagy
4660   29   |                  kinek nem sokat parancsolt a hopmester, a tilalom ellenére
4661   29   |                     parancsolt a hopmester, a tilalom ellenére berontott
4662   29   |                      s rajtakapta az öreget a titokteljes munkán.~A gyerek
4663   29   |                öreget a titokteljes munkán.~A gyerek visszafutott anyjához,
4664   29   |                 Leonorát lelkéig hatotta ez a nagy gyöngédség. – Ilyen
4665   29   |                 delicti ott hevert lábánál; a nő felcsókolta őt álmából,
4666   29   |             felcsókolta őt álmából, s amint a hadastyán fölveté szemeit,
4667   29   |                   aminél kedvesebbet nekünk a sphaerák zenéje sem mond:
4668   29   |                  hozzám közelebb lehess, én a másik úton megelőzlek a
4669   29   |                     a másik úton megelőzlek a közös óhajtásban?~Zsilipy
4670   29   |                  fel nem ébredni többet. Ez a fölfedezés végtelenül boldoggá
4671   29   |                   iskolába járni, kifizette a professzornak a kétezer
4672   29   |                   kifizette a professzornak a kétezer aranyat, hiszen
4673   29   |         meghimlőzött, s arcán meglátszottak a betegség nyomai; mikor aztán
4674   29   |                  mondá neki: „Lássa, odavan a schönes Leder.”~Erre Zsilipy
4675   29   |                  neki, hogy történjék bármi a külsővel, csak a szíve legyen
4676   29   |            történjék bármi a külsővel, csak a szíve legyen jó, hanem ezt
4677   30   |                                      Mi van a föld alatt?~(NOVELLA)~
4678   30   |                    zárja el marquis Malmont a nejét?~Egyik vélemény azt
4679   30   |                   vélemény azt mondta, hogy a marquis nagyon szerelemféltő,
4680   30   |               marquis nagyon szerelemféltő, a marquisnő pedig hajlandó
4681   30   |                     ez indulat élesztésére.~A másik úgy igazítá el a kérdést,
4682   30   |                      A másik úgy igazítá el a kérdést, hogy a marquis
4683   30   |                  igazítá el a kérdést, hogy a marquis bizonyosan valami
4684   30   |                  szerencsétlen tárgya, kibe a marquis a nősülésig belebolondult,
4685   30   |        szerencsétlen tárgya, kibe a marquis a nősülésig belebolondult,
4686   30   |                  egész meséket gondoltak ki a talány megfejtésére; a marquis
4687   30   |                   ki a talány megfejtésére; a marquis régi gonosztevő,
4688   30   |            főbenjáró titkokat, azokat félti a férj, hogy a világ fülibe
4689   30   |                   azokat félti a férj, hogy a világ fülibe ne jussanak.~
4690   30   |                      hogy egy szép reggelen a város notabilitásaihoz rendre
4691   30   |           ismerőseit, hogy ebben vagy abban a délutáni órában kegyeskedjenek
4692   30   |           egyetlenegy nejét tekintsék meg – a ravatalon.~Mármost tehát
4693   30   |                   tehát nincs többé elzárva a titokteljes nő, mindenki
4694   30   |                     volt-e vagy műveletlen. A halottak mind igen okosan
4695   30   |                    volt felőle: az, hogy ez a nő csodaszép volt!~Olyan
4696   30   |                  volt!~Olyan szép, hogy még a halál sem bírt rajta rontani,
4697   30   |                  rajta rontani, úgy fekszik a koporsóban, mint egy alvó,
4698   30   |                    oly gyöngédek, mintha ez a hideg bűvész, a halál, végig
4699   30   |                   mintha ez a hideg bűvész, a halál, végig sem húzta volna
4700   30   |                rajtuk.~Két napig úgy jártak a halott nézésére, mint valami
4701   30   |              beszéltek egyébről, mint arról a fürtökbe szedett arany hajról,
4702   30   |                  szedett arany hajról, mely a gyönyörű arcot körülveszi
4703   30   |                    arcot körülveszi s arról a pompáról, mely a ravatalt
4704   30   |                    s arról a pompáról, mely a ravatalt ékesíti; a nehéz
4705   30   |                    mely a ravatalt ékesíti; a nehéz selyem szemfödélről,
4706   30   |                  nehéz selyem szemfödélről, a fehér rózsa guirlandokról,
4707   30   |                 miken ezüstlepkék rezegnek, a színes viaszgyertyákról,
4708   30   |                 közé milyen szépen illik az a fehér arcú halott.~Harmadnap
4709   30   |                     arról beszélni, hogy ez a nő meg van mérgezve.~Honnan
4710   30   |             mérgezve.~Honnan vette magát ez a vak hír, miből támadt, azt
4711   30   |                  okot senki nem mondhatott. A méregtől megholtak arca
4712   30   |                    azok nem mosolyognak így a koporsóban.~És mégis az
4713   30   |                    város azt beszélte, hogy a marquis megmérgezte nejét.
4714   30   |                  marquis megmérgezte nejét. A közönség nem akart elállni
4715   30   |                     nem akart elállni attól a véleménytől, hogy aki ily
4716   30   |                  valami nincsen rendjén.~Ez a mendemonda a marquis-nak
4717   30   |                    rendjén.~Ez a mendemonda a marquis-nak is fülébe jutott.
4718   30   |                 jutott. Ő vette észre, hogy a hír kezd általános lenni,
4719   30   |                     annálfogva maga sietett a mairehez, őt felkérni, hogy
4720   30   |              mairehez, őt felkérni, hogy ha a hatóságnak valami gyanúja
4721   30   |                 rögtön szigorú vizsgálatot.~A város physikusai azonban
4722   30   |           tekintetben minden gyanútól, hogy a marquist biztosíthaták afelől,
4723   30   |            támaszthat nejének halála miatt; a városi mendemonda pedig
4724   30   |                mendemonda pedig nem elég ok a törvényes közbenjárulásra.~
4725   30   |       közbenjárulásra.~Így azután harmadnap a szép halottat eltemették
4726   30   |                  abba az új sírboltba, amit a marquis három nap alatt
4727   30   |                    megint volt mit beszélni a város népének egy ideig
4728   30   |                     város népének egy ideig a szép márvány urnákról, az
4729   30   |                     keresztültörte magát az a hideg hírszellő, hogy ez
4730   30   |                    hideg hírszellő, hogy ez a nő meg volt mérgezve férje
4731   30   |                    mérgezve férje által…~És a hírnek ezúttal igaza volt.
4732   30   |                     titokra kell rájönnünk.~A marquis fiatalabb korában
4733   30   |                   ismerkedett meg, kinek az a különös foglalkozása volt,
4734   30   |                 összegen vásárolta meg tőle a marquis. A chymista „acheronion”-
4735   30   |               vásárolta meg tőle a marquis. A chymista „acheronion”-nak
4736   30   |                hanem egészen hasonlóvá lett a halottakhoz; tetszhalott
4737   30   |                 semmi szertől fel nem éled.~A gondolat démoni!~Ha vád
4738   30   |               gondolat démoni!~Ha vád támad a temetés előtt, s a hatóság
4739   30   |                    támad a temetés előtt, s a hatóság vizsgálatot rendel,
4740   30   |                  meghalni; néhány perc élni a sötét föld alatt; ha később
4741   30   |                 föld alatt; ha később támad a gyanú, s a halottat felássák,
4742   30   |                     később támad a gyanú, s a halottat felássák, megfordulva
4743   30   |                 fedezhetik fel semmi nyomát a méregnek. – Ez az acheronion.~
4744   30   |             acheronion.~Marquis Malmont még a temetés napján elhagyta
4745   30   |             széteregették, ki merre látott.~A márvány síremléket pedig
4746   30   |                     pedig szépen körülnőtte a fű, párkányain megtelepedett
4747   30   |                 párkányain megtelepedett az a sárga virágú szaka, ami
4748   30   |                virágú szaka, ami úgy szeret a sírkövek repedéseiben tenyészni,
4749   30   |                      hogy fejeiket bedugták a rostélyon, s benézegettek
4750   30   |                   rostélyon, s benézegettek a félsötét előcsarnokba; az
4751   30   |                     hét alatt elfelejtették a sírkövet is, a cirfa rácsot
4752   30   |                elfelejtették a sírkövet is, a cirfa rácsot is meg a szép
4753   30   |                   is, a cirfa rácsot is meg a szép asszonyt is, aki azon
4754   30   |                  többet.~Mi történik tovább a föld alatt? Senki sem igen
4755   30   |                alatt egy sajátságos nő volt a divat királynéja.~Tudjuk
4756   30   |                Tudjuk biz azt jól, hogy ezt a címet senki sem kapja ingyen,
4757   30   |                    sem kapja ingyen, s hogy a különösségek, amikért az
4758   30   |          különösségek, amikért az ember ezt a megtiszteltetést nyeri,
4759   30   |                   nyeri, keveset használnak a nő jóhírének. Legjobb hír
4760   30   |              sincsen.~Delmaure Olivának már a neve kimondása által tett
4761   30   |                  valami kárt az ember, mert a Delmaure név nem apjáé volt,
4762   30   |               tartozik az előkelő világhoz, a hautecrème-hez, mert nem
4763   30   |              indokolni, hogy mi joggal jött a világra; a középvilágnál,
4764   30   |                   mi joggal jött a világra; a középvilágnál, az úgynevezett
4765   30   |        dicsekedhetik, hogy szeretője volna. A hölgy igen szép, igen kacér
4766   30   |                  távollevő kedveséhez hű, s a többieket csak szórakozásból
4767   30   |                     nem érdemes ide leírni.~A való körülbelül ez:~Messziről
4768   30   |                előtti dolgoknál, hogy önök, a beteg tisztelt consultáló
4769   30   |                     tizenhat évesnél, midőn a zárdából kikerült, hol a
4770   30   |                    a zárdából kikerült, hol a nagyurak leányait szokták
4771   30   |              leányait szokták nevelni. Mert a jó erkölcsű Franciaország
4772   30   |           legforróbb óhajtásuk volt egymást a hölgy kegyében fél lófejjel
4773   30   |                       Tizenhat éves korában a szív tele van ábránddal,
4774   30   |                  van ábránddal, érzelemmel, a lélek még öntudatlan, a
4775   30   |                     a lélek még öntudatlan, a legelső benyomásokat könnyen
4776   30   |               benyomásokat könnyen felfogó; a sok rajongó ifjú közül egynek
4777   30   |          álomlátásait is el tudja foglalni.~A gyermek hitt az álomnak
4778   30   |                  gyermek hitt az álomnak és a szép szavaknak, s egy napon
4779   30   |                     nem is igen ütődött meg a leánya által tett fölfedezésen;
4780   30   |                  hiszen csak leánya volt, s a leány nem számít a családban
4781   30   |                  volt, s a leány nem számít a családban semmit.~Ezekben
4782   30   |                   családban semmit.~Ezekben a régiókban a leányt ki szokták
4783   30   |                 semmit.~Ezekben a régiókban a leányt ki szokták tagadni,
4784   30   |                     szokták tagadni, ha nem a család választotta számára
4785   30   |                  család választotta számára a férjet. Nem úgy tagadják
4786   30   |                  Nem úgy tagadják ki, ahogy a színpadon szokás, mennydörgő
4787   30   |                     szeretőjével elszökött, a legközelebbi faluban összeesketé
4788   30   |                     jövőt.~Egy napon, midőn a sors megsokallta örömeit,
4789   30   |                   gazdag özvegyasszonyt. Ez a hír való volt. A sértett
4790   30   |         özvegyasszonyt. Ez a hír való volt. A sértett nőben fölébredt
4791   30   |                     sértett nőben fölébredt a méltatlankodás érzete, s
4792   30   |          méltatlankodás érzete, s utánament a csalónak, ki egy új nőnek
4793   30   |                   nőnek adta kezét, mielőtt a régi meghalt volna.~Ott
4794   30   |             házasság csak alakoskodás volt; a lelkész, ki őket összeadta,
4795   30   |             összeadta, nem volt egyéb, mint a csábító egyik átöltözött
4796   30   |                 egyik átöltözött cimborája; a tanúk szintén; és az egész
4797   30   |                     tudja, hová lett még az a könyv is és miféle könyv
4798   30   |   szatócs-számviteli könyv volt az is, amit a zsibvásáron vesznek fontszámra.~
4799   30   |             zsibvásáron vesznek fontszámra.~A szerencsétlen megcsalt nő
4800   30   |                     tört szívvel ment magát a világ elől elrejteni; ami
4801   30   |                     nehezebb lett már, mert a dolog egészen a nyilvánosság
4802   30   |                   már, mert a dolog egészen a nyilvánosság előtt forgott:
4803   30   |                     hozzáadással ment az át a közönségbe. Először megteltek
4804   30   |                      Először megteltek vele a napi rovatok, azután írt
4805   30   |                  rosszabb regényt, utoljára a vaudeville-színházakba került
4806   30   |               vaudeville-színházakba került a tárgy, ott verték agyon
4807   30   |                   kénytelen volt folyamodni a kormányhoz a nagy botrány
4808   30   |                     folyamodni a kormányhoz a nagy botrány miatt, hogy
4809   30   |                  amit az anya szíve kiállt, a gyermekén is keresztül kellett
4810   30   |                    születése előtt, s abból a jellemből, amivé később
4811   30   |                 fejlődött, sokat hozott már a világra Oliva.~Később, midőn
4812   30   |                    örömén keresztülsötétlik a boldogtalan nő fájdalma.~
4813   30   |                    boldogtalan nő fájdalma.~A bánatot, a gyalázatot tetézte
4814   30   |                     nő fájdalma.~A bánatot, a gyalázatot tetézte még a
4815   30   |                    a gyalázatot tetézte még a nyomor.~Rokonainak egy része
4816   30   |                   része elhagyá, elfeledte; a másik része nem feledte
4817   30   |              bizonyítania világ előtt, hogy a feddhetetlen nevű család
4818   30   |                    már azokat keresni, mert a szép fő egészen megőszült.~
4819   30   |                    vetnek életüknek! Oliva, a tizenkét éves gyermek hideg
4820   30   |                  kinek panaszkodjék kívüle.~A jövő iránt semmi kilátásuk
4821   30   |             huszonnegyedik születésnapjára; a rokonok, a környék notabilitásai
4822   30   |                 születésnapjára; a rokonok, a környék notabilitásai mind
4823   30   |               Estére roppant tűzijáték volt a repertoiron. A báró saját
4824   30   |               tűzijáték volt a repertoiron. A báró saját hálószobájában
4825   30   |                     hálószobájában rejté el a napokat és tűzokádó hegyeket,
4826   30   |                 fiát vala meglependő; amint a lakoma vége felé közöttük
4827   30   |                  jöjjön elébb vagy utóbb? – a vendégek éppen poharaikat
4828   30   |                   székestől, asztalostól, s a palota széttört ablakain
4829   30   |                   vulkáni láng lövellt elő. A fölhalmozott lőpornemű valahogy
4830   30   |                 terem közfalát döntötte ki. A meglepetés igazán nagy volt,
4831   30   |                meglepetés igazán nagy volt, a napok és tűzkerekek szikrát
4832   30   |                   szikrát okádva nyargaltak a vendégek közé, zöld és rózsaszín
4833   30   |                     s tűzkígyók süvöltöttek a kiütött háztetőn keresztül.
4834   30   |                 kiütött háztetőn keresztül. A tűzijáték kissé rosszul
4835   30   |               eszméleténél maradt, menekült a lépcsők felé, azokat pedig
4836   30   |              ledöntötte, nem maradt más mód a szabadulásra, mint a folyosóról
4837   30   |                    mód a szabadulásra, mint a folyosóról az udvarra leugrálni.
4838   30   |                  leugrálni. Ezt kísérté meg a fiatal tékozló fiú is, hanem
4839   30   |                     Delmaure maga bennégett a kastélyban, s vele együtt
4840   30   |                   kastélyban, s vele együtt a végrendelet is.~Most azután
4841   30   |                      Most azután nem maradt a bárónak egyéb örököse, mint
4842   30   |                  mint az eltaszított leány. A törvény őt ismerte el a
4843   30   |                     A törvény őt ismerte el a megholt összes vagyonai
4844   30   |                    Ki tegnap koldus volt, s a halál nemeiben válogatott,
4845   30   |                   nemeiben válogatott, hogy a legcsúfabbat, az éhhalált
4846   30   |                      De kárpótlás volt-e ez a megőszült hajért?~Hát aztán
4847   30   |                hajért?~Hát aztán mit tettek a rokonok? A világ?~Természetesen
4848   30   |                 aztán mit tettek a rokonok? A világ?~Természetesen kiengesztelődtek.
4849   30   |             Természetesen kiengesztelődtek. A gúnyolókból tömjénezők váltak.
4850   30   |                    magasztalhatták leányát, a szép, tündéri Olivát. Oliva
4851   30   |                   volt még utolsó bűnhődése a könnyenhívő nőnek, amiért
4852   30   |                 egyszer tudott szeretni. Ez a mindnyájunk bűnhődése: a
4853   30   |                    a mindnyájunk bűnhődése: a halál. Oliva ott volt ágya
4854   30   |                     haldoklott.~Meglátszott a nő arcán, hogy tizennégy
4855   30   |                    eltemetteté anyját – nem a büszke nemzetségi sírboltba,
4856   30   |                   nemzetségi sírboltba, oh, a kevély Delmaure bárókat
4857   30   |                    sirat”.~Az előítélet még a sírkövet is megbélyegezte.
4858   30   |              sírkövet is megbélyegezte. Még a halottnak sincs kegyelem.~
4859   30   |                   halottnak sincs kegyelem.~A gyermekévek szenvedései,
4860   30   |                    gyermekévek szenvedései, a gyönge kor súlyos tapasztalása
4861   30   |                 közeledett, vette észre azt a bántó bizalmasságot, amire
4862   30   |                   találni abban, hogy ennek a leánynak nincsen neve. Az
4863   30   |                     az anyja szerencsétlen; a leányra ez gyanús árnyékot
4864   30   |                     anyja szerencsétlen.~Ez a tudat végképp elkeseríté.
4865   30   |                    szenvelgik előtte azokat a költői ábrándokat, miket
4866   30   |                   hajlandónak mutatta magát a névtelen gazdag nőt egy
4867   30   |                  Lehet-e szomorúbb tünemény a világon, mint egy fiatal
4868   30   |                  mint egy fiatal nő, akinek a sors emberismeretet adott?~
4869   30   |             emberismeretet adott?~Oliva ezt a szomorú szerepet igen vígan
4870   30   |                     s aztán elfeledik; de ő a világ zajos közepén nyitott
4871   30   |           remetelakot, odagyűjté maga körül a világ bolondjait és mulatta
4872   30   |                 használtak senkinek semmit. A nő csak játékszernek nézte
4873   30   |                  ebből az következnék, hogy a csalogatott, kinevetett
4874   30   |                 ember volt Malmont marquis.~A marquis Párizsban lakott
4875   30   |                  legelőször meglátta Olivát a színházban, és abban az
4876   30   |             belészeretett, hogy mikor aztán a másik pillanatban megtudta,
4877   30   |                     igézet, azután érkezett a józan tudás, ami éppen olyan
4878   30   |                   neki, mint ittas embernek a hasonszenvi labdacs.~A marquis
4879   30   |             embernek a hasonszenvi labdacs.~A marquis megkísérté a szerencsét.
4880   30   |               labdacs.~A marquis megkísérté a szerencsét. Ő minden szerepre
4881   30   |                    volt. Ha e nő valóban az a démon, akinek a rossz világ
4882   30   |                  valóban az a démon, akinek a rossz világ mondja, ha éppen
4883   30   |                   mondja, ha éppen csak azt a férfit keresi, aki miatta
4884   30   |                  tetszeni fog; ha pedig azt a sértett lelket találná benne,
4885   30   |                    találná benne, akinek őt a jó világ hiszi, akkor ő
4886   30   |               kínálja meg – saját magáéval.~A terv kezdete nem volt nehéz;
4887   30   |                     Az első lépés sikerült, a marquis látogatását elfogadták.
4888   30   |                   nem mutatott régi haragot a hajdani üldöző előtt, sőt
4889   30   |              szenvedélyét nőni, míg egyszer a láng kicsapott az ablakon,
4890   30   |                     kicsapott az ablakon, s a marquis egy őrült pillanatban
4891   30   |                     Akkor azután kitiltá őt a házából, s többet meg sem
4892   30   |                   akárhol találkozott vele.~A marquis értette a dolgot.
4893   30   |                     vele.~A marquis értette a dolgot. Ő „csak” vagyonát
4894   30   |                   csak” vagyonát ajánlá fel a hölgynek, s azért kiadták
4895   30   |                      Ennek több kell, ennek a kéz is kell, azazhogy a
4896   30   |                     a kéz is kell, azazhogy a név.~Ebben pedig egy kis
4897   30   |                  pedig egy kis akadály volt a marquis előtt; neki neje
4898   30   |                     szigorú szüleitől, mint a házasság árán.~Amáliának
4899   30   |             házasság árán.~Amáliának hívták a szerencsétlent.~A marquis
4900   30   |                    hívták a szerencsétlent.~A marquis amilyen nagyon beleszeretett
4901   30   |                    olyan hamar meg is unta. A nő nem szerette férjét,
4902   30   |                     szomorú volt előtte. Ez a legjobb ok arra, hogy a
4903   30   |                     a legjobb ok arra, hogy a férj elidegenüljön.~A nőnek
4904   30   |                  hogy a férj elidegenüljön.~A nőnek más ideálja volt;
4905   30   |               Floiron Ardentnak hívták. Ezt a férj nem tudta. Ámbár azt
4906   30   |                   Ámbár azt sejthette, hogy a szív, amit ő nem tud felnyitni,
4907   30   |                     valaki lakik már ottan.~A nő és a fiatalkori kedves
4908   30   |                    lakik már ottan.~A nő és a fiatalkori kedves azután
4909   30   |                    hűséges inasa, az hordta a leveleket pontosan Amáliától
4910   30   |                 levelet megtartotta magánál a küldöttekből, hol a férfitól,
4911   30   |                 magánál a küldöttekből, hol a férfitól, hol a nőtől. Azért
4912   30   |           küldöttekből, hol a férfitól, hol a nőtől. Azért nem támadt
4913   30   |                     nőtől. Azért nem támadt a levelezésben semmi zavar;
4914   30   |                 pedig lehetetlen volt, mert a szeretők sohasem beszélhettek
4915   30   |                  jól tudta őriztetni nejét.~A jámbor cseléd azután, mikor
4916   30   |                     rakáson, elvitte azokat a marquis úrhoz, s eladta
4917   30   |                   akarok előtted megjelenni a síron innen. Amennyi örömet
4918   30   |                   ekkor bizonyosan eldugott a hű cseléd egy párt a neki
4919   30   |               eldugott a hű cseléd egy párt a neki szóló levelekből.)
4920   30   |               Malmont elnevette magát.~– Ez a fiú várni akar addig, míg
4921   30   |                esztendővel fiatalabb nálam?~A másik levél a nőtől volt.
4922   30   |              fiatalabb nálam?~A másik levél a nőtől volt. Ebben még szebb
4923   30   |                   még szebb dolgokat talált a marquis:~„Lelkemnek jobb
4924   30   |                     ez én vagyok! – gondolá a marquis) óhajtottá teszi
4925   30   |                     óhajtottá teszi előttem a percet, melyben a hant koporsóm
4926   30   |                   előttem a percet, melyben a hant koporsóm fedelére fog
4927   30   |                    Isten veled! Csókold meg a levélkét, én is megcsókoltam
4928   30   |                   benne.”~Malmont széttépte a levelet, s azután hidegvérrel
4929   30   |                    éltek ott, akkor meghalt a nő, és eltemették.~Szüleinek
4930   30   |            Egyébiránt nem lehetett panaszuk a marquis ellen, mert az pontosan
4931   30   |                    pontosan kifizette nekik a kötelezett móringot neje
4932   30   |                  móringot neje halála után.~A marquis visszatért Párizsba,
4933   30   |                  mutatta be magát Olivánál.~A delnő elfogadta őt. Tudniillik
4934   30   |                    őt. Tudniillik elfogadta a háznál. A további még kérdés
4935   30   |              Tudniillik elfogadta a háznál. A további még kérdés alá jött.~
4936   30   |                   Az első találkozásnál azt a különbséget fedezte fel
4937   30   |            különbséget fedezte fel Olivánál a marquis, hogy míg előbbi
4938   30   |                    haraggal utasítá vissza, a mostaniakon nevet.~Oh, pedig
4939   30   |                 pedig mint illett neki mind a harag, mind a nevetés, lehetetlen
4940   30   |                     neki mind a harag, mind a nevetés, lehetetlen volt
4941   30   |             vagyonát, nevét, szerelmét tevé a hölgy lábai elé, s az nevetett
4942   30   |                    az nevetett rajta; pedig a marquis gazdag volt, fényes
4943   30   |                     nálam. Csakhogy mi mind a ketten nagyon jól ismerjük
4944   30   |                    most azt hiszem, hogy ez a kárpótlásom, hogy annyit
4945   30   |                    annyit nevethetek rajta.~A marquis-t nem hozta e célzás
4946   30   |                     nevéért ennevemet adom, a nyomorért, mit szenvedett,
4947   30   |                   én kegyelemkenyéren önnél a szenvedésekért, miknek könnyelmű
4948   30   |                   szavakat is mondtak ennél a saint-denisi esketőn, ahol
4949   30   |                     énbennem nagyon régi ez a fájdalom; sokkal régibb,
4950   30   |                    érezhetek. Szánom azokat a szegény gyarló nőket, akik
4951   30   |           pókhálóban, s ott vergődnek, mint a szárnyaszegett pillangó.
4952   30   |              csalatkozom. Önző vagyok. Önző a legidomultabb mértékig.
4953   30   |               valamin gondolkodott magában; a delnő pedig figyelmesen
4954   30   |                     pedig figyelmesen nézte a gondolkodó arcát, mert meg
4955   30   |                      egy gyilkos feleségét. A férj dühből megölte ellenfelét,
4956   30   |                      s kénytelen volt futni a törvény keze elől. A nő
4957   30   |                  futni a törvény keze elől. A nő védte, rejtegette, ápolta
4958   30   |                egyedül ő ismerte menhelyét. A férj egészen a nő kezében
4959   30   |                   menhelyét. A férj egészen a nő kezében volt. Mennyi
4960   30   |                  védte minden erejével, mit a nőnek a szerelem kölcsönöz;
4961   30   |                minden erejével, mit a nőnek a szerelem kölcsönöz; még
4962   30   |                    talált volna véteni… Ezt a nőt tudtam irigyelni.~Malmont
4963   30   |                  egyre olvashatóbbak lettek a gondolatok Olivának e szavai
4964   30   |                    ha neki tetszett, férjét a vérpadra küldheté? – kérdé
4965   30   |                  vérpadra küldheté? – kérdé a marquis olyan csodálatos
4966   30   |                 lett volna viszontszeretve!~A marquis arcát egyre jobban
4967   30   |                 arcát egyre jobban elhagyta a tettetett nyugalom; lelkében
4968   30   |                magukat azon vissza, s midőn a delnő mintegy elragadtatással
4969   30   |                    mondá: hogyne lett volna a férfi viszontszeretve, a
4970   30   |                    a férfi viszontszeretve, a marquis elveszté józan eszét,
4971   30   |                    eszét, s reszketve mondá a csodálatos hölgynek:~– Oliva,
4972   30   |                hallom. Ön az életet kívánja a szerelemért. – Én átadom
4973   30   |              szeretni.~– Beszéljen – rebegé a hölgy jól rejtett borzalommal.~
4974   30   |                  amit mondott, szinte égeté a hölgy fedetlen vállát.~–
4975   30   |                     méreg készítése módját, a leveleket, miket annak készítőjével
4976   30   |                     ölj meg!” mit tenne ön?~A csodálatos hölgy tudott
4977   30   |           haloványult el, nem sikoltott fel a borzalomtól, nem kiáltott
4978   30   |           segítségért, nem; hódítóan hajolt a marquis felé, s kezét nyújtá
4979   30   |        mellékszobájába, otthagyva Malmontot a szerelmi őrjöngés tetőpontján.~
4980   30   |                      s másnap – megesküdött a marquis-val a Saint-Eustache
4981   30   |                   megesküdött a marquis-val a Saint-Eustache templomban –
4982   30   |                                        III.~A vendégek ittak és éljenezték
4983   30   |                vendégek ittak és éljenezték a boldog házaspárt, míg jelen
4984   30   |                  mikor egymás után eltűntek a teremből. Elébb Oliva hagyta
4985   30   |             teremből. Elébb Oliva hagyta el a termet, szobaleányát hívatá,
4986   30   |                Sokáig tartott az átöltözés; a delnő bizonyosan igen szép
4987   30   |            újrafodroztatja. Boldog ember ez a marquis.~Kétszer is zörgetett
4988   30   |                     Mikor aztán készen volt a delnő, azt mondá komornájának:~–
4989   30   |                     Jeanette, s bocsássa be a marquis-t, ha jönni fog.
4990   30   |             írószekrényemet nyissa fel, ott a készítő nevének első betűjét
4991   30   |               elrejtve, ezt rögtön vigye el a rendőrfőnökhöz. – Most hagyjon
4992   30   |                       Most hagyjon magamra.~A delnő egyedül maradt. Szíve
4993   30   |                     hangosan dobogott, mint a bűvészé, ki lelkeket idézett
4994   30   |               szerelemtől ittas férj lépett a szobába, de elsápadt és
4995   30   |                  látott? Mi tette azt, hogy a vőlegényi hálószoba láttára
4996   30   |                 láttára megaludjon szívében a vér?~A vőlegényi hálóterem
4997   30   |                  megaludjon szívében a vér?~A vőlegényi hálóterem sírbolttá
4998   30   |                   Fehér és fekete függönyök a falakon, a boltozatról lefüggő
4999   30   |                 fekete függönyök a falakon, a boltozatról lefüggő lámpa
5000   30   |                lámpa kékeszöld fényt vetett a tárgyakra, a mennyezetes