Part

  1    1|            e csodás kóresetet, kik mind különböző véleményt mondtak
  2    1|           fülembe, hogy – hátha ez mind csak tettetés? Az ember
  3    1|   ölelésének, csókjainak. Hátha ez mind csak ámítás?~Egy napon ismét
  4    1|   Elolvastam a leveleket egyenként mind. És azután megint összehajtottam
  5    2|          az, mikor egy mértéke van mind a kettőnek.~Még a derék
  6    2|       volna már, ha férjhez vennék mind a kettőt, hogy megszabadulna
  7    2|            másik, hanem udvaroltak mind a kettőnek, táncoltak velük
  8    2|         kérjük meg őket.~– Hogyan? Mind a ketten mind a kettőt,
  9    2|              Hogyan? Mind a ketten mind a kettőt, ahogy aztán nekik
 10    2|          enyémet, s kosarat kapunk mind a ketten?~– Hát egyikünknek
 11    2|         hogy egy napon szeretnének mind a ketten megesküdni, szerezze
 12    2|            baj; majd rajta megyünk mind a ketten, s addig lármázunk,
 13    2|             Ezzel aztán meg voltak mind a ketten vigasztalva, s
 14    3|            csak asszonyok vagytok, mind, miként magam, s asszonyok
 15    4|          azt ily tisztára.~A kémek mind feljegyzék ezt a sok badar
 16    4|          vén tanácsos nem hitt még mind e tébolygásnak. Az ő ajánlatára
 17    4|     hálószobájába, őrök, csatlósok mind mámortól elnyomva hevertek
 18    5|       visszatérő vándorra, mert az mind elárulhatott volna bennünket;
 19    5|     eltűnve. A falevelek egyszerre mind rákezdték susogni a csendben,
 20    6|       nejének, és a főhivatalnokok mind jelvényeiket nőknek adják,
 21    8|         szemközt, az egy óra alatt mind szerelmes lesz belém, s
 22    8|           betanult agacéria; de ez mind nem segített itten; gyönyörű
 23    8|       szemek és epedő ajkak, és ez mind az én kedvemért mosolyog.
 24    9|       formájából kivehetém, ez már mind megtalálta azt az igazságot,
 25    9|        hogy elment a hajam, az öné mind megvan.~– Persze. De ami
 26    9|     Természetesen most ön volna az mind a három.~– Igen. Hanem ehhez
 27   10|           fedezett fel azután, kik mind a könnyen hívő közönség
 28   11|      valamennyi cirmos macskájának mind kitekertem a nyakát.~Ezért
 29   11|    kapartam a fakunyhó alatt, hogy mind a ketten kifértünk alatta;
 30   11|         hajóra, arra felkuporodtak mind, s elhajókáztak a tengeren.
 31   12|          egész Arragonia tolvajait mind rendre elítélni, hogy amíg
 32   12|         pallossal egyszerre leütni mind a két fejet, mikor egymáshoz
 33   13|          kinevették; valamennyinél mind egy fejjel nagyobb volt,
 34   13|             ha már nagyon megunták mind a kilenc osztályban, majd
 35   13|        amit azok őrá vesztegettek, mind kárba ment; azok bizonyosan
 36   13|    megboldogult rectornak is volt. Mind nem bánta ő azt; asylum
 37   13|        vasajtaját, átkozódva, hogy mind az egész tintanyaló világot
 38   14|            az az oka, hogy a lövés mind félremegy.~Mert a nyíllövéshez
 39   16|          fogadott.~És ezen idő óta mind a hárman borzasztóan apprehendálnak
 40   18|          fogadott.~És ezen idő óta mind a hárman borzasztóan apprehendálnak
 41   19|         csak úgy szavam járása ez. Mind ismeritek, te is, ő is,
 42   19|       hiszen az öt is elég nekünk.~Mind nagy magas szál legények
 43   19|    rettenetes széles vállú fickók; mind az öt puskája oda volt támasztva
 44   20|      Mustafával, azt állítva, hogy mind e titkokat e bűbájos kabbalisticus
 45   20|         míg ellenségei körös-körül mind megnőttek.~Volt akkor egy
 46   20|            őket; ami jót tett, azt mind a szultán nevében tette;
 47   20|        dicsőséget; mit ő szerzett, mind neki engedte, s még azt
 48   20|         miket nálam találni vélsz, mind elégetém. Te lássad, hogy
 49   20|            a harcban.~Mustafa sírt mind a három nagyvezér halálán;
 50   21|      reggelen ingre vetkőzteték le mind a két vívót, hogy karjaik
 51   21|       tudni, hová. Gonoszul rúgott mind a kettő.~Másodszor is megtöltötték
 52   22|             mint ő volt?~– Íme, ez mind a tied, Xelenhoa – monda
 53   22|        vejének a fum hoan madarat, mind a két férfiúnak elcseréli
 54   22|        Xelenhoa – a századik napon mind a száz szemet a napmadár
 55   22|          cselédség, és a látogatók mind fehér köntöst viseltek,
 56   22|           Xelenhoa drága köntöseit mind, s ott a népség előtt máglyát
 57   23|         don Esteban di San Solnak, mind elestek a bogotai bástyák
 58   23|           túl; pedig ott a hölgyek mind oly szépek. Mikor a bogotai
 59   23|           Íme, bátyáid egymás után mind elestek; nincs, ki az elejtett
 60   23|            halhatott meg. Szálljon mind a hét szelleme a te szívedbe,
 61   23|          hogy öljék le a foglyokat mind. Ötszázat leöltek már közülük,
 62   23|          Előhozatta apjukat, s ott mind a hármat agyonlövette.~Ah!
 63   23|         többé, összegyűjté a népet mind a la Popa erőd előtt, beszegezteté
 64   23|        húzott elé, arra ülteté fel mind a hármat, úgy vonta őket
 65   23|   meghasonlani? Kik szíveink által mind rokonok vagyunk, nyelveink
 66   23|      leányka kezéből. A jelenlevők mind elragadtatva kiáltának éljent
 67   23|            Ami még spanyol van, az mind határainkon kívül van verve,
 68   23|         ötlépésnyiről lőttek ránk; mind a négy társam meghalt, engemet
 69   23|          barátai, mert szeretik őt mind nagyon, úgy őrködnek fölötte,
 70   23|        hívei készíttettek számára.~Mind diadaltól ragyogó arcok
 71   23|   gondjaimat juttatod eszembe, ott mind éles szuronyok közt járok.
 72   24|            szigetek, a partvárosok mind meghódoltak Robert neve
 73   24|       török szultán lovas íjászai, mind harchoz szokott nép, nem
 74   24|           s bámulá ártatlan arcát.~Mind a hang, mind az arc olyan
 75   24|       ártatlan arcát.~Mind a hang, mind az arc olyan volt, mint
 76   25|      gondolni, hogy hátha most azt mind nekem fizetik vissza, amit
 77   27|  rendkívüli után, ami tengerésznél mind igen jó tulajdon, kivált
 78   27|            dühös tusa után elfogta mind, csupán egy szabadult meg
 79   27|            figyelmét, a nagy hajók mind iparkodtak közeléből menekülni,
 80   27|       osztozni.~Oh, bizonyára azok mind, akik jogot tartottak ez
 81   27|            csordái sem képesek azt mind fölemészteni, amit ez a
 82   27|            ott is megszámlálja, ha mind együtt vannak-e, nem feledtek-e
 83   27|        őtőlük. Ez a húsz ember nem mind részeg. Néhány van, aki
 84   27|     akadnak rá; Robertson segített mind a két aggodalmon – a sziget
 85   27|           hajót.~Mikor a legénység mind egytől egyig ittasan hevert
 86   27|         másik kedvéért meghalni, s mind a ketten jól tudunk vigyázni
 87   27|      Aligha össze nem beszéltek, s mind a ketten vigyáznak Robertson
 88   27|       ellene senki, mert bűntársai mind halva voltak már.~Alig szállt
 89   27|            fölé emelkedve látszott mind a két fő. Most egy rémordítás
 90   27|      egyszerre magasra kiemelkedék mind a két küzdő a hullám felett;
 91   27|           másik pillanatban eltűnt mind a kettő a víz színe alatt;
 92   28|              stb.! Amit kisvároson mind meg kell tudni a szomszédoknak,
 93   28|     harangok is negyvennyolc óráig mind arról discuráltak.~És azóta
 94   29|           Azt a fiút természetesen mind a ketten igen nagyon szerették.
 95   30|        vagy műveletlen. A halottak mind igen okosan viselik magukat,
 96   30|           mik körüle égnek, s hogy mind e gyászpompa közé milyen
 97   30|      versenyző fiatalokkal, kiknek mind legforróbb óhajtásuk volt
 98   30|            a környék notabilitásai mind hivatalosak voltak rá. Estére
 99   30|          tönkretenni; hanem biz ez mind kárba veszett dolog volt:
100   30|             pedig mint illett neki mind a harag, mind a nevetés,
101   30|          illett neki mind a harag, mind a nevetés, lehetetlen volt
102   30|     kereskednék nálam. Csakhogy mi mind a ketten nagyon jól ismerjük
103   30|        szép halottat életre hozni. Mind hasztalan volt. Nem mozdult
104   30|     görcsösen szorítva két kezébe.~Mind e rejtély fölött magasan
105   30|       keresztül voltak döntögetve, mind hársak és jegenyék voltak,
106   30| bizonyságul kétszer is megcsókolá, mind a két szemét egyszer. Mind
107   30|         mind a két szemét egyszer. Mind a két szem úgy nevetett
108   30|          könnyeiket, hogy bámultak mind Oliván; őt még ez sem hatotta
109   30|            adatokkal, miknek ereje mind elmúlt már, mint elmúlik
110   30|  túldörgött a zajon.~– Öljenek meg mind a kettőnket.~Ekkor látták,
111   30|        elszakítják őket egymástól, mind a ketten egyszerre meghalnak.~
112   31|           s valaki csak felébredt, mind tart ki a Svábhegy felé.~
113   31|         bográccsal. Csak úgy izzad mind a kettő.~– Jól fogunk ma
114   31|        tömeg között. – Ma az elite mind a Fácánnál lesz, az X fiúk
115   31|           és bagolyborsót, hogy ha mind bokrétának kötnék, elég
116   33|          vagy a levegő? Hogy ennek mind valami sajátságos hóbortja
117   33|        vagy komoly dolog?~– Idd ki mind! – kiálték rá toporzékolva.~
118   33|          neki a gyomrát, s megitta mind a vizet. Rettenetes komoly
119   33|           a szónak: „őrült”, én az mind magam vagyok.~Egész nap
120   33|     álmomból.~Nem, ez nem lehetett mind álom; ez valódi csók, valódi
121   33|        végződött. – Hibásak voltak mind a ketten, a nő is, a férfi
122   33|          az egyetlen ember, akinek mind az öt érzéke rendben volt,
123   33|           mi itt úgy szeretjük önt mind; senki oly jól nem tudna
124   33|   fájdalmas halálordítás hangzik – mind a két kiáltásban kapusom
125   33|    valószínűleg találva volt, mire mind a ketten visszavonultak
126   33|           egy év alatt imitt-amott mind elfogdosák.~Ámde nekünk
127   36|           közérzületből kiveszett, mind a gyöngébb nem keblébe menekült
128   36|           egyszerre kifacsar.~Ezek mind igen szép „emberi” tulajdonok.~
129   36|       Capitolium! Utána a többit!”~Mind a két nő szava gyújtott:
130   36|          halni kellett.~És mégis – mind a kettő örült a választott
131   36|            város alatt vannak!~Ezt mind egyenként kelle hallani
132   36|        kaptak, s nyargaltak vissza mind a hárman Angres felé.~Az
133   36|             nem is.~Úgy játszották mind a hárman szerepeiket, mint
134   36|            hogy azt meghódítsa, és mind hasztalan. Elhalmozá Angres
135   37|          akkor nem tudtam, hogy ez mind hamis is lehet.~Nagybátyám
136   37|        akármit tettem, mondtam, az mind rendkívüli, bámulatos csodatett
137   37|        arcát. Úgy illett egymáshoz mind a kettő. Olyan nyugodt,
138   37|          azzal a tudattal, hogy ez mind az én tömlöcöm, melyben
139   37|    ékszerei sem célszerűek, azokat mind eladhatja. Sz** úr nemrég
140   37|       jut-e elutazása előtt? Estig mind ez a gondolat gyötört.~Este