Part

  1    1|        ellene, semmi sem használt; majd nyilallni, lüktetni kezdett
  2    1|        szenved.~– Maradjon ön itt, majd néhány nap alatt segíteni
  3    1|       vérét látja.~– Szükségtelen. Majd inkább mutatni fogom, hogy
  4    1|            hittem, hogy lassanként majd a szívig, vagy a főig terjed
  5    1|            semmi. Néhány nap alatt majd beheged a seb. Azonban ne
  6    2|      neveinkre.~– Az nem nagy baj; majd rajta megyünk mind a ketten,
  7    4|         vágnak – válaszolt Hamlet.~Majd a tengertől mosott fövényre
  8    4|        miket a szép leányok fonnak majd mindenféle mezei virágból.~
  9    7|         festményemről beszélni, de majd megvertek, hogy miért nem
 10    7|         követ veszek s lesem, hogy majd agyonütöm, mikor hirtelen
 11    8|          milyen szerelmesek fognak majd egykor lenni, s amellett
 12    8|            van bízva. Gyere velem, majd én elviszlek valahová, ahol
 13    8|             az angol lord utoljára majd felakasztotta magát a girandolra,
 14    9|          história az. Ha elmondom, majd meglátja, hogy igazságom
 15    9|       vissza hozzám egy hét múlva, majd akkor megmondom.~Az alatt
 16   10|          mintha szobaleánya volna; majd ő rajta lesz, hogy más segélye
 17   10|           gyakran hallott is hírt, majd ismerősöktől, majd hírlapok
 18   10|           hírt, majd ismerősöktől, majd hírlapok által. A megindult
 19   10|            türelmetlen, féltékeny, majd haragos és méltatlankodó
 20   10|           hívő közönség ámítására, majd dicsvágyból, majd aljasabb
 21   10|       ámítására, majd dicsvágyból, majd aljasabb érdekekből felhasználták
 22   12|           érzem magam valahogy, de majd azt mondd meg, hogy mint
 23   12|       képes ábrázatjához, hogy azt majd a nehéz nyavalya törte ki
 24   13|          az volt a reménység, hogy majd domine Sust, ha már nagyon
 25   13|          mind a kilenc osztályban, majd valahova egy ilyen deperditus
 26   13|        elvinni; ne is várjanak rá, majd utánuk megy batyujával.~
 27   13|    asztalnál megkínálta valamivel, majd belebújt a nénjei nagykendőjébe;
 28   13|         dolog lesz, ha a Krisztina majd a rector-ház udvarán eteti
 29   13|       libákat magával hozza; akkor majd ő is hizlal disznót…~Átkozott
 30   13|     iskolából, ugye? Korhely vagy. Majd kikapsz most.~Ez a sértés
 31   13|            s onnan nem tiltott ki, majd hogy fog szidni, ha meglepem”.~
 32   13|            De hogy le fog az engem majd hordani, ha meglát!”~– Ön
 33   14|         Eminhádat. A halottkísérők majd nem fogják hinni, hogy az
 34   14|    távozott a temető küszöbétől, s majd megfojtá szívének dobogása,
 35   14|            többi kegyes muzulmánok majd gondoskodnak többi napjaidról
 36   14|           innen, aludd ki magadat, majd ha eszed egy kissé kitisztul,
 37   16|            ott is rád emlékezem” – majd megint: „Imádkozzál érettem,
 38   16|           szegény asszony ilyenkor majd a várost vette fel siralmaival,
 39   16|  csókjaival illően benyirkosítá.~– Majd mi ketten elbánunk vele –
 40   18|            ott is rád emlékezem” – majd megint: „Imádkozzál érettem,
 41   18|           szegény asszony ilyenkor majd a várost vette fel siralmaival,
 42   18|  csókjaival illően benyirkosítá.~– Majd mi ketten elbánunk vele –
 43   19|           csendesen hajtson utána, majd ő előtte megy gyalog, s
 44   19|            büszkén tekintve le rá, majd meg belerikkantott a zenébe,
 45   19|       voltam győződve felőle, hogy majd mikor lerészegednek, akkor
 46   19|           semmiféle kártyát.~– No, majd mindjárt megtanítom én egyre.
 47   20| országoddal? A próféta színe előtt majd megvitassuk a többit. –
 48   21|     bizonyosan hány esztendős, azt majd néhány sorral alább megmondom.
 49   21|         dolgozik a mellékszobában, majd mindjárt ki fogja hívni.~–
 50   21|           kelle jönni: hogy fog az majd megrettenni tőle!~De hogy
 51   23|         befejezni. Jó, felelt Pug, majd visszatérünk rá! És azzal
 52   23|        mert még nincs itt Bolivár. Majd azt nézzétek meg, ha jön.
 53   23|            született, még gyermek; majd megtanul saját lábain járni.
 54   23|       viseltem kormánybotomat, azt majd ítélje meg az utókor; egyedül
 55   23|       hívei mindenütt ne követnék, majd pórnak, majd szolgának öltözve,
 56   23|          ne követnék, majd pórnak, majd szolgának öltözve, s szemeikkel
 57   23|          még – könyörge a hölgy.~– Majd holnap.~– Bolivár, menyasszonyod
 58   24|       bennlevő harcosokkal együtt; majd Epirus régi istenei is segítségükre
 59   24|            császári hölgynek, hogy majd a holnapi reggel meghozza
 60   26|           ha a vacsora ideje eljő, majd elhagyja az a helyét. Maga
 61   26|        bezárta rá az ajtót. Hiszen majd csak megszökteti az éhség!
 62   27|          egy rakáson; csak a súlya majd százötven mázsa, hogyne
 63   27|           ez a rendetlen ember, ki majd egy, majd más hajón szolgál,
 64   27|      rendetlen ember, ki majd egy, majd más hajón szolgál, hol hadnagynak,
 65   27|            meg sem hallom – jöjjön majd akkor, ha merészen teheti
 66   27|       lecipeljük a dereglyébe, ott majd kijózanodnak. Dologra, legények!
 67   27|           odakötve a hajó farához. Majd ráérnek őket felhordani
 68   27|            vannak azok ott. Holnap majd feljönnek a maguk lábán.
 69   27|            vele; azt mondták, hogy majd ők is vigyázni fognak, s
 70   27|           hogy ha nagyon eldugják, majd úgy találnak járni, hogy
 71   27|           osztályrészüket, s akkor majd elválik, hogy ki felé nyomja
 72   27|          egy pálinkás butikba, ott majd egy pohár grog mellett elmondom.~
 73   27|           tengerre valakinek, hogy majd azon keresztülkoldulja magát.
 74   27|            fejét akarta szétzúzni; majd látva, hogy nem szabadulhat,
 75   28|       megyek, eltemetnek, most már majd nem beszél rólunk többet
 76   29|           a reménységben élt, hogy majd valami jó házassággal helyrehozza
 77   29|            így mindenből kimaradt. Majd meg pöröket kezdett avult
 78   30|          Hogy miért tette ezt? Azt majd megtudjuk később. Most csak
 79   30|         ott eltemetni, hogy egykor majd őt is mellé fektessék.~Ott
 80   30|         másik után percről percre, majd itt, majd amott deríté fel
 81   30|          percről percre, majd itt, majd amott deríté fel a tájat,
 82   30|          csak a jövő éjfélt, akkor majd többet beszélünk egymással.
 83   30|        többet beszélünk egymással. Majd éjfélkor, addig nyugodjál…~
 84   30|           arról gondolkozott, hogy majd mikor megint éjszaka lesz,
 85   30|            koporsót leeresztették. Majd azután egyszer a jövő században,
 86   30|          mi hozta oda. Hogy kapnak majd rajta a regényírók és a
 87   30|           tanú vagy kárvallott, az majd ki fog derülni később.~–
 88   30|       Malmont azt várta tőle, hogy majd elő fog állni bizonyítékaival,
 89   31|        égve. De annál jobban lehet majd rá inni.~Az emberséges családapa
 90   31|         utolérte őket, a lelkét is majd kiadta már.~– Hát a kiskutya
 91   33|          iparkodjunk bejutni, mert majd beesteledik, rossz az út.~
 92   33|        csak a nyakamat ki ne törd.~Majd elővette a zsebkendőjét,
 93   33|            mindegyiknek: nem tudom majd, hogy szokom hozzájuk? Erre
 94   33|           Áthívjam? Hehehe.~– Nem, majd magam megyek át hozzá.~–
 95   33|       haragos voltam!)~– Akkor hát majd odakint méltóztassék a másik
 96   33|           minek. Nevessünk ketten, majd én kontrázok, hahaha, hehehe.
 97   33|          akkor nem gazdálkodhatom.~Majd azt gondoltam, hogy pert
 98   33|      jóllakni és lefeküdni; én meg majd megyek Amerikába, ott még
 99   33|          még a holdvilág is! Hanem majd én megmutatom, hogy én nem
100   33|   Kezdjenek ők ellenem aztán pert; majd megmutatom én azután a Klárándy
101   33|            őket ott az archívumba. Majd megmutatom én, hogy ki itt
102   33|            hajdú nem vagyok, hanem majd mindjárt bejön a Louis,
103   33|         egy szobát lámpagázzal, én majd csak egy fújtatót hozok
104   33|         izzadni, azt én megveszem; majd biz én a mostani praktikus
105   33|    pacsirtazengemény emberi ajkon; majd közelebb, majd távolabb
106   33|       emberi ajkon; majd közelebb, majd távolabb hangzik; majd elalszom
107   33|             majd távolabb hangzik; majd elalszom rajta, majd felébredek
108   33|      hangzik; majd elalszom rajta, majd felébredek rá, és nem tudom
109   33|           az üdvéért néhány misét, majd talán megnyugszik.~Ez a
110   33|       válik, s kimegy akármerre. – Majd ha tél lesz, vigyázzak az
111   33|          az úr pokolban is úr”. Én majd bizonyítom neki, hogy ez
112   35|        pergő rokka. No iszen, lesz majd mit hallgatni megint! Hol
113   35|           meg nem javítom magamat, majd meglátom, hogy megjáratja
114   35|           Csinálok neki adósságot; majd kifizeti. Nem fizeti? Dehogynem
115   35|             hogy nekem mi tetszik? Majd mindjárt tetszik egyet a
116   35|    eltagadhatni, hogy együtt éltek majd egy évig, s ha becsülete
117   35|        becsülete meg lesz támadva, majd önként előáll a jegyzőkönyv
118   36|         kincsekkel, hízelkedéssel, majd megfordítá indulatait, s
119   36|        vezérlő patkónyomok azonban majd egy sziklaúton, majd egy
120   36|       azonban majd egy sziklaúton, majd egy vízmederben elvesztek,
121   37|  elgondolám, mennyire kedvét fogom majd keresni. Ő bizonyosan valami
122   37|           lakni; Szálli kisasszony majd elvezeti kegyedet szobájába,
123   37| háziállatkáknak bolondja voltam; ő majd egy pár elválhatatlant,
124   37|            egy pár elválhatatlant, majd egy kis kapucinus majmot
125   37|        erőszakolna talán rá, akkor majd azt is kimondanám, hogy
126   37|           Nem úgy van, kisasszony, majd én megmondom kegyednek,