Part

  1    1|               tapasz, semmi enyhítő szer, nekem kés kell; egyenesen azért
  2    1|                   engemet ki nem gyógyít. Nekem ez az irónnal körülkerített
  3    1|                 ha a világ minden kincsét nekem adná, sem bírna rá általa,
  4    1|                   Csak engedje ön folyni. Nekem igen-igen jólesik.~Az idegen
  5    1|                  aki még azt is meggyónta nekem, mint nehéz vétkét, ha álmában
  6    1|                 Oh, az irtózatos óra volt nekem.~Mi volt e levelekben? A
  7    1|                  is én azokra! Kellett is nekem a vigasztalás! Nem voltam
  8    1|                már harmadszor ostromol, s nekem nincs erőm tovább küzdeni
  9    2|                 kezdé egyszer az egyik –, nekem jobban tetszik a te vőlegényed,
 10    3|                     sokan mondták már ezt nekem! – S azzal negédesen átölelte
 11    5|                  ki tudja melyik részébe; nekem atyámmal, előre nem is sejthetni:
 12    5|               találni.~– Azt mégsem fogja nekem megmondani a hold, hogy
 13    7|                       A régiségbúvár~Volt nekem egyszer egy bogarászom,
 14    7|                 ám ez.~– Éppen olyan kell nekem.~– Senki sem ismer rád róla.~–
 15    8|                   magyar vagyok.~A kaland nekem igen kellemesnek tetszett;
 16    9|               azért engedte ezt a tárgyat nekem, ~hogy ha ütleget kell érte
 17    9|                   rosszabbul vagyok, mert nekem elém sem teszik a beírt
 18    9|                mégis több pénze van, mint nekem.~– Cseréljünk látatlanba
 19    9|                  hogy igazságom van. Volt nekem egy anyám…~– Ugyan ne mondja!~–
 20    9|              bizony Isten, úgy volt. Volt nekem egy anyám, aki igen szép
 21    9|               azazhogy még akkor nem volt nekem anyám, még akkor leány volt.~–
 22    9|                  mindig eszembe jut, hogy nekem kellene abban ülnöm, én
 23    9|           zöldségpiacon elhánynak; van is nekem mért becsülnöm magamat,
 24   11|                   tudni, miért ne lehetne nekem eme komondornyelven írt
 25   11|             kisúrfit. Elég az hozzá, hogy nekem egy kis hímzett kosárkában
 26   11|                  szabad volt kapnom, s ez nekem sokkal jobban tetszett a
 27   11|                   magam voltam az utolsó, nekem is egy fustéllyal leütötték
 28   11|                    a társaság feloszlott; nekem is le kelle lépnem művészi
 29   11|         egyet-mást kiadogatott nekik; míg nekem olyformán vették hasznomat,
 30   13|               fejét.~– Rogo humillime; jó nekem ez a köpenyeg; inkább szeretnék
 31   15|                 Őszinte vagyok, de ez már nekem nyavalyám, mint Hugo Károlynak
 32   17|                 Őszinte vagyok, de ez már nekem nyavalyám, mint Hugo Károlynak
 33   19|               másikat.~A gazember elkezdé nekem formaliter magyarázni a
 34   19|             ötödször, hatodszor, folyvást nekem járt a szerencse; én izzadni
 35   19|                határ húszas állt előttem. Nekem hideg veríték csorgott alá
 36   20|                különös csodatételei által nekem ez éjjel tudtomra adá, hogy
 37   23|             megőrzi azt az elhervadástól. Nekem pedig engedd, hogy lábaid
 38   23|                   élünk. Azért engedjétek nekem Venezuela derék lakói, hogy
 39   23|                 Gideonhoz –, úgy feleltél nekem, mintha csupán hozzád lettek
 40   23|               hozza az vissza.~– Férjem-e nekem Bolivár? – kérdezte remegve
 41   23|                  kastélyban nem árthatnak nekem, ott van még Laurenzia.~–
 42   23|                 barátnál.~– Én nem félek. Nekem küldetésem van a sorstól.
 43   23|                halandó ajkaknak. Ne szólj nekem ma közügyekről, Laurenziám.
 44   23|             istenemhez, hogy bocsássa meg nekem, amiért oly nagyon szeretlek.~
 45   23|                Jól tevéd, hogy ezt mondád nekem. Annál biztosabb halála.~–
 46   23|                tanulságul jövő napjaidra. Nekem jó meghalnom, mert azoknak,
 47   23|          gyilkolni törnek, igazuk van; és nekem, ki téged szeretlek, nincs
 48   25|                  hogy hátha most azt mind nekem fizetik vissza, amit én
 49   25|                   haragjának, mibe került nekem azokat felfordítani! Berohanék.
 50   26|                 akkor pedig mit használna nekem az ön sajnálkozása és részvéte.
 51   26|                  Duna, ha meg akar halni; nekem menjen innen.~– Nem, én
 52   26|           megvetőleg a szerető. – Kell is nekem leves? Én meg akarok halni.~
 53   26|                lehet fölverni.~Egyébiránt nekem, megvallom, ha ilyen stratagemához
 54   27|                    kapitány, mindenestől; nekem kell ez a tízmillió dollár;
 55   27|                meg mostan egy gondolat. – Nekem igen jó okaim vannak a búsulásra;
 56   27|                  hal meg; a jó úr elmondá nekem, hogy jutottak önök e szép
 57   29|                   gráciáját. – Mondja meg nekem, mennyi idő alatt tanítana
 58   30|                  borzasztó helyen van, és nekem őt itt kell hagynom – akkor
 59   30|                  szép kisasszony, mert ön nekem nem törvényes nőm.~– Hát
 60   30|                 notairünket, Leclairt, az nekem sógorom és igen ügyes ember. –
 61   33|               képeket is.~– De hátha azok nekem nem kellenek.~– Az mindegy.
 62   33|                   veszek falusi jószágot. Nekem ahhoz van kedvem, s amihez
 63   33|                   újólag biztosítám, hogy nekem olyan vastag idegeim vannak,
 64   33|         valahányszor arra gondoltam, hogy nekem olyan kastélyom lesz, ami
 65   33| kocsismesterséghez, hanem az nem tetszett nekem, hogy minek sóhajtozik egyre;
 66   33|               ugyan minek vallotta azt ki nekem. Hát most én hogy tartsak
 67   33|                   valamit, akár ő mondott nekem valamit, mindenre akkora
 68   33|                  üdvösnek talált; beszélt nekem a Howard-ekékről, a Clayton-cséplőgépekről
 69   33|           cselédség, tisztek beléokultak. Nekem valóban igen nagy okom van
 70   33|                   gyertyát idehozni, mint nekem odamenni?~– Bocsánatot kérek –
 71   33|               végtiben ki volt világítva; nekem az is kevés volt; a kandallóbam
 72   33|                 ropogott, kellett is most nekem a meleg; vacsorám az asztalon
 73   33|                  ilyen valaki nem jött; s nekem csakugyan magamnak kellett
 74   33|                  ember a vállára veszi, s nekem aztán csak a csőbe kell
 75   33|                 Itt van az úrnak a pénze; nekem gázt az ördög se csinál
 76   33|                 ábrándozás nagyon, de nem nekem való. El fogom hagyni a
 77   33|                 ez az ember nem bárgyú.~– Nekem úgy tetszik, mintha te most
 78   33|                   volt rá? Mi részem volt nekem e szerencsétlen történetben,
 79   33|             házban.~– Bizony mondom, hogy nekem sem lett volna, ha előre
 80   34|             leüljünk?~– Biz az jó lesz.~– Nekem volt egy feleségem, aki
 81   34|           odahívatott engem, s azt mondta nekem: „Mylord, uram, én nagy
 82   35|                 ördögöt; mintha nem volna nekem odahaza ördögöm! Kicsoda?
 83   35|              önnek a férje.~– Megkövetem: nekem feleségem lehet valaki,
 84   35|               mersz beszélni gazdáddal?~– Nekem gazdám nincs, csak gazdasszonyom;
 85   35|                  mered azt kérdezni, hogy nekem mi tetszik? Majd mindjárt
 86   36|         elhamvadott. Ez a kéz mutassa meg nekem, hol van az ő sírja, hogy
 87   36|                  férjem alábukott. Mit ér nekem fény, nagyság, hatalom,
 88   36|              proscriptio tábláiról, s adj nekem pecsétes tabellát arról,
 89   36|                    de te megtiltottad azt nekem, s én szót fogadok. Csak
 90   36|                  sovány kegyelemszót, mit nekem adtál, Sabinus élete az
 91   37|               boldognak vallá magát, hogy nekem szolgálhat.~Ebéd idején
 92   37|                 rá, annál jobban tetszett nekem, úgy szerettem volna – leánya
 93   37|               újraidomíttatni; ilyen volt nekem Szálli kisasszony. Hagyta
 94   37|                mondá, hogy mennyire illik nekem a harag; milyen szép vagyok,
 95   37|               Szép, elegáns férfi volt, s nekem úgy tetszett az a gondolat,
 96   37|               hallgatag, ha beszélt volna nekem élete korábbi eseményeiről,
 97   37|                  kértem, hogy ne mutasson nekem számadásokat, mikor én tudom,
 98   37|                  mindig olyan szomorú, és nekem nem mondja meg, miért az.~
 99   37|                 unszolám, hogy vallja meg nekem, miért oly bánatos.~Ekkor
100   37|                   volt rettenve, minthogy nekem ezúttal igazat mert volna
101   37|                 Azt gondoltam végre, hogy nekem legjobb lesz megölnöm magamat.~
102   37|                   Szállit, hogy szerezzen nekem ilyen szépségvizet. Ó nevetett,
103   37|               honnan gondolja azt? Maradt nekem szüleimről valamim?~– Ejnye,
104   37|                   lehet kifogása, hogy ha nekem gyámom nem tetszik, vagyonom
105   37|              csődperben elkótyavetyéltek. Nekem oda az egész renomméem miatta.~
106   37|                  gondolatom megállt.~– Ha nekem nem hisz kegyed – szólt
107   37|             örömet nem szerezhetett volna nekem, mert a színház volt legnagyobb
108   37|                 második emeleti páholyba.~Nekem egész este csak az előadásra
109   37|            túltömött színházban? Volt ott nekem ismerősöm? Úgy hiszem, minden
110   37|              angolul volt írva; világosan nekem szólt, házszám és foglalkozásom
111   37|                   ember méltányol érte és nekem ad igazat. Azt is megtudta,
112   37|               vissza akarom fizetni, amit nekem ajándékba adott, s mit én
113   37|                tetszik, hogy nem késhetik nekem rögtön az egész összeget
114   37|               némítják: azt, hogy e pénzt nekem vissza kell adnom annak,
115   37|                 kell adnom annak, aki azt nekem küldte. Az ismeretlen azt
116   37|                ismeretlen azt mondá, hogy nekem jellemem van; tudnia kellett
117   37|                  lám megvédett: de mit ér nekem a védelem, ha a megtámadás
118   37|               neki azért az árért, amiben nekem volt. Fél óra alatt készen
119   37|                   egy egész örökkévalóság nekem, annyi ideig nem látni téged,