Part

  1    1|              sebe tökéletesen behegedt, ami legkisebb akadály nélkül
  2    1|                  micsoda démon volt az, ami egyszer azt sugdosta fülembe,
  3    1|              előszedtem minden kulcsot, ami házamnál volt, s sorra próbálgattam
  4    3|            jobbágyok nejei bűnhődnek, s ami törvényt a király alattvalói
  5    4|               tárgyismerettel mellőzve, ami az érdeket szétvonná; másfelől
  6    7|               kell egyéb, mint csak az, ami rongyos és rozsdás, akad
  7    8|             névjegyet tarték markomban, ami egy gyűrűbe volt beleszorítva.~
  8    8|           tetején volt egy üvegcsillag, ami igen jól vette ki magát.
  9    9|            megtalálta azt az igazságot, ami a borba van rejtve.~– Ugyebár,
 10    9|               mind megvan.~– Persze. De ami belül van.~– No például,
 11   11|                 öltött az egész nemzet, ami annyit tesz, hogy bekente
 12   12|                nép kacagott e kérdésre, ami senor Juan büszkeségét nagyon
 13   12|                erre a tréfás jelenetre, ami senor Juant annyira kihozta
 14   13|               szóért megszenved eléggé: ami elég szép drámai indok.~
 15   13|            rengeteg hahotát és hihitét, ami erre a szóra minden öreg
 16   13|             ütöttek volna feje lágyára, ami oly dühössé tette, hogy
 17   13|            nyűhette a hátukon a pálcát, ami királyi mulatság, kár, hogy
 18   13|                magában; én csak vagyok, ami vagyok, de te Sus vagy,
 19   13|             összetépett minden könyvet, ami a kezébe akadt, ízzé-porrá;
 20   13|              tartják, amott elkergetik, ami náluk nem tesz különbséget,
 21   14|              tünemény tanácsát kövesse. Ami készpénze volt, magához
 22   14|         Hodzsiának három erszény pénzt, ami több volt az ékszer áránál,
 23   14|                ki nem fáradtak bele, és ami akkor ott maradt, az csak
 24   16|                ne haljon férje lelkére; ami csakugyan nem is történt
 25   18|                ne haljon férje lelkére; ami csakugyan nem is történt
 26   19|               szeretetreméltó capricea, ami az ő mignon fejecskéjében
 27   19|             zenébe, mikor már sok volt, ami sok, s kiállt a középre,
 28   19|        vármegyét!” – Azzal összeszedte, ami pénze maradt, és felállt
 29   20|           földre eső áttekintés után, s ami tárgy nevét egyszer elolvasá,
 30   20|              vágyait, s megelőzte őket; ami jót tett, azt mind a szultán
 31   20|                piaszterrel szaporodott, ami az ő érdeme volt.~És azt
 32   20|                Olyan szerencse volt az, ami csak egyszer szokott kínálkozni
 33   20|                 az álomlátásokat – csak ami hozzá legközelebb volt,
 34   22|            tehessenek semmiféle munkát, ami kezeiknek erejére válnék.~
 35   22|               neki minden gyönyörűsége, ami után előkelő hölgy vágyódik;
 36   22|           világon az a legtökéletesebb, ami gömbölyű. Toipingvang tehát
 37   22|                  a szemei, a körmei; és ami legnagyobb ékessége a férfiúnak,
 38   22|             ananászon hizlalt tyúkot, s ami csak jó és kellemes, mert
 39   22|     kiterjesztett szárnyaival rebbenve, ami keresztülhangzott a trombiták
 40   23|                 a várfalakhoz; elirtva, ami élő ember útjába akadt.
 41   23|           örömláz – merő őrjöngés volt, ami a felszabadult Venezuela
 42   23|               ellenség többé nem áll. – Ami még spanyol van, az mind
 43   24|             híveit egyenként elhullani, ami még jobban fájt, csoportostól
 44   24|              ismét házadba, és lészesz, ami voltál: nem aki viseli a
 45   27|            regényes, a rendkívüli után, ami tengerésznél mind igen jó
 46   27|          magával Robertson bare hegyét, ami a sebben törött.~Az araucói
 47   27|                 melynek küszöbén belép; ami annyival jellemzőbb volt
 48   27|        forradalom van egész Amerikában; ami alul van, az fordul felül,
 49   27|           természetesen csak mese volt, ami húsz ember életébe került.~
 50   27|            ajtót és nyílást beszegezve. Ami élelmiszer és ital volt
 51   27|               átrakták a nagy csónakba; ami bele nem fért, azt kiönték
 52   27|                    Mindenesetre soknak. Ami fél, sohasem egész, s ti
 53   27|                vadászni, ez a keresete, ami elég jól jövedelmez, évenként
 54   27|        ötmilliót és egy asszony szívét, ami annál is több, el akarja
 55   28|               ott a kis sírocska előtt, ami sírnak is kisebb volt, mint
 56   29|               szócskának sem: connexio, ami maga is többet ért volna
 57   29|                mit veszteni, ha elmegy, ami háború idején virtus.~A
 58   30|                az a sárga virágú szaka, ami úgy szeret a sírkövek repedéseiben
 59   30|                 a világ elől elrejteni; ami annál nehezebb lett már,
 60   30|                 érkezett a józan tudás, ami éppen olyan keveset használt
 61   30|          lefeküdt abba a szomorú ágyba, ami bársonnyal van bevonva s
 62   30|                 Nem emlékezett semmire, ami elmúlt, a jelent is csak
 63   30|                találták el azt a képet, ami az ő lelke előtt jár, csak
 64   30|                ki fogják őt gyógyítani. Ami bajnak természeti okai vannak,
 65   30|      csodálatosabb volt minden álomnál.~Ami felébreszté, az egy ismerős
 66   30|                a sírkőhöz, s elolvasta, ami rá volt írva.~„Itt nyugszik
 67   30|           szemébe mondani. Olyasvalami, ami ön anyja volt önnek atyjára
 68   30|          utoljára mégiscsak én nevetek. Ami iratokat tőlem bírsz, azokat
 69   30|                 abba át, és az az élet, ami annak arcán virul – az ő
 70   30|            ahhoz fog méretni büntetése, ami szerint a törvény parancsának
 71   30|      kényszerítenek mennem Malmonthoz – ami iszonyúbb rám nézve a halálnál.
 72   30|            elárulta volna azt a titkot, ami a föld alatt van, s mely
 73   32| láthatatlanokkal.~Semmi sem érdekli őt, ami földi? Nem országa, nem
 74   33|                 ember olyan nyereséget, ami nem veszteség másnak; ez
 75   33|               lesz szabad befektetésre, ami nélkül gazdálkodni annál
 76   33|             nekem olyan kastélyom lesz, ami egy kis rémeskedés hírében
 77   33|                volt az erős nevetéstől, ami azt egészen igénybe vette.~–
 78   33|         szenvedély volt a gróftól, mint ami igen nagymértékű emberbaráti
 79   33|            kihányok mindent az ablakon, ami nem akar eszére térni: inast,
 80   33|                  az úr pokolban is úr”, ami rám nézve, aki szintén úrféle
 81   33|               szokott meggyújtva lenni, ami, valahányszor felébredék,
 82   33|               földig érő szőke hajának, ami ragyog, mint az arany, mikor
 83   33|           világot szép tündérem arcára, ami azt még túlvilágibbá vette.~
 84   33|            talán nem is földönjáró láb, ami ezt viseli.~Tehát végre
 85   33|           hiszem, sokat meg fog érteni, ami eddig különösnek tetszett,
 86   33|               volt egy titkos szerelme, ami igen szerencsétlenül végződött. –
 87   36|             népeknek a föltámadásra, és ami tűz ebből támadt, az sokkal
 88   36|                de Sabinust árulás volt, ami elejté; saját honfitársai,
 89   36|              Egy fáj, egy bánt, egy az, ami megöl: s ez az egy, hogy
 90   36|               nem fájt egy is úgy, mint ami belül vérzett, a szép Eponine
 91   36|                a szép Eponine miatt, és ami felől még panaszkodnia sem
 92   36|              mindent meg fog neki adni, ami egy embernek hatalmában
 93   36|                 az alakot adja a lónak, ami az idomtalan, vastag derekú
 94   37|               ágyamon belül függött; és ami legkedvesebb volt, a fehér
 95   37|               órám: nem volt óhajtásom, ami teljesületlen maradt volna,
 96   37|                magamnak arról beszélni, ami szívemen fekvék.~– Mert
 97   37|                volt semmi örömem többé. Ami máskor gyönyörűségemre szolgált,
 98   37|                 adtam ki olyan dologra, ami nélkül ellehettem. Három
 99   37|              még színházban sem voltam, ami pedig oly múlhatlan élvezet
100   37|               valami esztelen ábrándot, ami megkezdett életmódomat megzavarta.
101   37|            esténként naplómba írogatni, ami gondolatom támadt; ez este
102   37|             csak ide, mert valamit tud, ami őt elbízottá teszi? Félelemmel