Part

  1    2|        tebeléd?~– No, mert a többi aztán mindegy.~– Hát az igen egyszerű
  2    2|        ketten mind a kettőt, ahogy aztán nekik tetszik?~– De nem
  3    2|        magadéért.~Egy negyed múlva aztán Bratanszky is éppen olyan
  4    2|       őneki is igent mondtak. Most aztán ketten őrültek a győzelemnek.~
  5    2|          nagyon örömest kártyázik. Aztán Minka eszéből nem tudott
  6    2|               De még én is.~…Ezzel aztán meg voltak mind a ketten
  7    3|  kitaszíttatá őket palotájából.~És aztán így tovább.~Nem volt nemes
  8    5|          bennünket senkinek.~Mikor aztán elváltunk, egyikünk kérdé: „
  9    7|        pápa idejéből való volt.~Ha aztán mondták neki, hogy szerda
 10    7|            leszek vele elégedve…~– Aztán borzasztó rococo lesz az
 11    7|           Thaddeus úrnak.~Őrizte ő aztán ezt az üveget. Dupla almáriomba
 12    8|         voltak!) aranyos rámákban. Aztán mindegyik ráma tetején volt
 13    8|          leszek, aki őt megérti, s aztán elkezdtem neki poétázni;
 14    8|     szorítám e szép fehér kezet, ő aztán odahajolt hozzám, s megcsókolta
 15    8|           homlokomat gyöngéden, én aztán megcsókoltam az ő arcát,
 16    8|   gorombáskodástól távol maradnak.~Aztán gyöngéden búcsút vettünk
 17    9|            amelyik háznak a helyén aztán a kegyetek háza épült. Emlékezik
 18    9|            megesküszik vele.~– Hát aztán?~– Hát aztán. Lehet ennél
 19    9|           vele.~– Hát aztán?~– Hát aztán. Lehet ennél nagyobb baj
 20    9|      leánykával. A kasznár leánya. Aztán szeret…~Azt a hangot nem
 21    9|      leírni, amivel ő azt mondta: „aztán szeret”.~– Hát cserélne-e
 22   10|            magad felé húzod. Innen aztán a melléklépcsőn a kutatók
 23   11|         hogy mit akarunk. Megtudva aztán, hogy jó barátok vagyunk,
 24   12|   vacsoráról fennmaradt parázsban, aztán a félig nyitott ajtón keresztül
 25   13|      csúfolják úton-útfélen; mikor aztán kővágásnál kevesebb fáradsággal
 26   13|           volt többé ura; ilyenkor aztán sírt, ordított keservesen,
 27   13|           van ez elszakadva.~Ezzel aztán áttért korábbi ostoba humorába.~–
 28   14|         bűnt ő követett el valaha. Aztán a bűn el is volt temetve
 29   16|            magyarul, s ezt hallani aztán, ha fennhangon elkezdi olvasni
 30   18|            magyarul, s ezt hallani aztán, ha fennhangon elkezdi olvasni
 31   19|           lábunkat, hogy táncolunk aztán kitört lábbal? Három Körösön
 32   19|         nem védelmezhetem egyedül. Aztán mi szükség ma elindulni?
 33   19|      Milyen migraine-je van; akkor aztán én is úgy tettem, mint aki
 34   19|           el nem tévedtünk.~– Nos, aztán? – kérdi a grófnő. – Azért
 35   19|     sohasem történtek meg; és hogy aztán, ha volna másik vendégfogadó,
 36   19|         maga dacos haragját, mikor aztán kitáncolta a bosszúját,
 37   19|       ember vagyok.~A gaz cigányok aztán körülfogtak, hogy elhúzzák
 38   19|           ő nótája.~A vad gazember aztán fújt valami mezei ritmust,
 39   20|       azokat senki sem tudhatja, s aztán kötődhetett Mustafával,
 40   21|     kezével szabadon rendelkezett; aztán a baronesse elég gazdag
 41   21|           olyan szép piros volt, s aztán lesz még arról valami kérdés.~
 42   21|        viharhajtotta sorban.~Mikor aztán harmadszor is visszatértek
 43   21|    baronesse csak összerogyott, és aztán nem is kelt fel többet.
 44   22|           a császártól kapta.~Most aztán azt hitte Toipingvang, hogy
 45   25|         nőtlen legénykorában, hogy aztán, mikor megházasodik, a háta
 46   25|         hogy menjek a pokolba, míg aztán igazi hangomra ismerve,
 47   25|          sipkámat, mert még új.~Én aztán nagyon szerettem volna,
 48   27|         méri azokat vékával; mikor aztán fölébredt, akkor látta,
 49   27|       nekik az Isten nevében; azok aztán könyörületből megszánták
 50   28|         mérget akart inni.~Egyszer aztán meghalt a kisleányuk; azt
 51   29|           veszni indult gazdaságot aztán minden ártalmas féreg pusztítja,
 52   29|    nyulakat kergette az ugarban, s aztán idehaza nem volt neki mit
 53   29|       azzal útra bocsátá őket. Már aztán vagy jól viselik magukat
 54   29|        hogy beszélünk egymással, s aztán mikor felébredek, akkor
 55   29|           arra is szépen ráállt, s aztán naponként két órával több
 56   29|          Nasen (orrot fúni)!~Ebből aztán megtudta, hogy mi kell neki?~–
 57   29|            jámbor professzor ebből aztán vagy értette meg, vagy sem,
 58   29|         ebédet; ebbéli szégyenében aztán mit tett? A délutáni álmot
 59   29|         aki álmából fölveri. Akkor aztán nekifeküdt a der, die, dasnak,
 60   29|           a betegség nyomai; mikor aztán ismét találkozott Zsilipyvel,
 61   30|        anyja fejében. Pár év múlva aztán nem kellett már azokat keresni,
 62   30|            a megőszült hajért?~Hát aztán mit tettek a rokonok? A
 63   30|         zárdába megy, kinevetik, s aztán elfeledik; de ő a világ
 64   30|          belészeretett, hogy mikor aztán a másik pillanatban megtudta,
 65   30|            miatta koldussá tegye s aztán főbe lője magát, neki az
 66   30|           akik hisznek, szeretnek, aztán gyűlölnek és panaszkodnak,
 67   30|         hogy még nem szabad. Mikor aztán készen volt a delnő, azt
 68   30|         dühösködni, tombolni; arra aztán bezárták az ádáz őrültek
 69   30|         teríteni. Holnaputánon túl aztán vagy virrad meg többet,
 70   30|       kerget, s nem törődtek vele.~Aztán megint éjszaka lett, és
 71   30|      nagyon sokat szenvedtem érte. Aztán éppen itt nincs mitől tartanunk.
 72   31|           kénytelen bemenni. Ennek aztán kijut minden nyelvtől:~–
 73   31|            a csalán, hanem szedtek aztán egy olyan kazal pimpimpárét
 74   31|           jól ki lehet venni. Most aztán igazán elöl tűz, hátul víz.~
 75   33|          pongyolában leereszkedni; aztán én szándékozom nagyszerű
 76   33|      király! Hahaha.~Ejnye, ez már aztán jól össze van válogatva:
 77   33|            ki magát kedve szerint, aztán vezessen át a tiszttartóhoz.~
 78   33|        csak én maradok a gazdájuk; aztán ha építkezésbe ölöm a pénzemet,
 79   33|          püfölni nem szabad.~Hanem aztán ez az eszme sem tetszett
 80   33|           rossz citromokat kapott, aztán jött valaki kérdezni: jó-e
 81   33| valamelyikkel szemközt találkozik.~Aztán csak volnának hát bár ezek
 82   33|       rendre, a nagy gót ablakokon aztán bebámult hozzám a hold –
 83   33|  holdvilágot! Kezdjenek ők ellenem aztán pert; majd megmutatom én
 84   33|     végigmegy egy pár folyosón, az aztán többet soha vissza ne találjon
 85   33|       átkozott jó vigasztalás; hát aztán ez a kis hátahoporjás gnóm;
 86   33|           ha hozzájuthatott, akkor aztán olyan jucundus volt egész
 87   33|         pedig olyan jólesett volna aztán.~S azzal ott mindjárt előttem
 88   33|   petrencerudat, azzal üsse; Louis aztán utolsó egy párnak húzott
 89   33|         kedve lett valahára, annak aztán eldicsekszik vele, hogy
 90   33|    hozattam ebben a percben.~– Hát aztán mire való lesz az?~– Elmondom
 91   33|       katlant kellene felállítani, aztán meg nem is hiszem, hogy
 92   33|           a vállára veszi, s nekem aztán csak a csőbe kell eresztenem
 93   33|        tizenegy, mire elalszom; ha aztán négy, öt, vagy hat órakor
 94   33|           rózsa színével rajzolva.~Aztán rendesen álmomban ott szoktam
 95   33|         álom lesz bizonyosan.~Erre aztán megint lefeküdtem, s szokásom
 96   34|          nőt kifogni a vízből, aki aztán tébolyodott marad. Ilyenformán
 97   34|            pergamentjére írva.” És aztán meghalt.~Adándy úr felugrott
 98   35|         megrántotta a csengettyűt, aztán ásított és danolt, s megint
 99   36|         osztogasson hivatalokat, s aztán a nyereségben osztozott
100   36|     szárnnyal még repülni akart, s aztán erőszegetten bukott bele
101   36|           paripástól együtt.~Mikor aztán társaihoz visszatért, vagy