Part

 1    1|            a néma hamvakhoz, s ott egyszerre az álom vagy talán az ájulás
 2    3|      uralkodója volt.~Péter király egyszerre hallá meg az orgia zenéjét
 3    3|        indítványozá! Péter egy nap egyszerre elraboltatá a connetable
 4    4|          szárnyait szokta a kakas.~Egyszerre megérzé, hogy a gyékény
 5    4|            midőn rémületére Hamlet egyszerre megváltozva állt eléje,
 6    4|            torát, midőn a királyfi egyszerre közéjük lépett.~Láttára
 7    4|  megmutatta, vesztette el szívével egyszerre fejét.~A király tehát azt
 8    4|   párosával egy sorban lovagoltak.~Egyszerre kivillant minden kard a
 9    5|          bennünket, hogy egymásról egyszerre álmodunk, mert itt nap van
10    5|           földnek önvetette árnya. Egyszerre halvány rózsaszín derengés
11    5|      egészen feljött a láthatárra, egyszerre egy fekete kereszt jelent
12    5|            és eltűnve. A falevelek egyszerre mind rákezdték susogni a
13    6|         ülteti a nemesi hadakat, s egyszerre négy oldalról nem támad
14    9|            karácsonyi meglepetésül egyszerre hármat, egy fájóst meg két
15    9|        Boldizsár úr örököse; akkor egyszerre a lakodalom napján, egy
16    9|              Az igaz. Báró Sinának egyszerre annyi fia lenne, hogy számát
17   12|         Szép volna ugyan pallossal egyszerre leütni mind a két fejet,
18   13|     kimondja előtte: „Biribinker”, egyszerre beleüt a szerencsétlenség;
19   13|         elő vele.~A peregrinus itt egyszerre visszatette magát előbbi
20   13|            azt meglátta a dühöngő, egyszerre eldugta a háta mögé a követ,
21   14|     hánykódott álmatlan fekhelyén, egyszerre a bezárt ajtón keresztül
22   14|           Alkoránból.~A kereskedőt egyszerre meglepte az ámulat, midőn
23   14|           bosztandzsi aga intésére egyszerre leejték azt a mozsárba.
24   16|            házsártos, ákácius lett egyszerre (persze odahaza), finnyás,
25   18|            házsártos, ákácius lett egyszerre (persze odahaza), finnyás,
26   19|       közelebb értünk a csárdához, egyszerre víg kutyakopogó zene ütötte
27   19|         amint megláttak bennünket, egyszerre abbahagyták a táncot, s
28   19|            kitáncolta a bosszúját, egyszerre visszapattant, elragadta
29   21|       ezáltal a kis huszárkapitány egyszerre özvegyen maradt. A menyasszonyát,
30   23|     gyülekeztek a csapatok, azután egyszerre sebesebb pörgéssel, midőn
31   23|       ágyúk bömbölve szólaltak meg egyszerre, végigsöpörve a támadó hadakon;
32   23|            már a felkelőkkel; most egyszerre örömláng gyulladt ki Laurenzia
33   23|            a fogadást. A porfelleg egyszerre eloszlott, amint a lovasok
34   23|            annyira tele lett szíve egyszerre örömmel, hogy még don Gideonra
35   23|     hadserege szárazon és tengeren egyszerre támadá meg a hősök városát,
36   24|   Konstantin jegyzé el nőül, midőn egyszerre egyet rendült a világ, a
37   24|      páncélon; a sornyilazót, mely egyszerre ötven nyilat lőtt ki egy
38   27|      halandóktól.~Ezen érzés ismét egyszerre átváltoztatá lelkét; midőn
39   27|           kincstömegre tenni szert egyszerre. Végigment annak legfantasztikusabb
40   27|           belőle.~A dicsvágy útját egyszerre bezárta Robertson előtt
41   27|             az admiráli vállrózsák egyszerre eltűntek a tenger fenekére.~
42   27|          kilépett, akkor fogta fel egyszerre helyzete komolyságát.~Hajóslegénységének
43   27|           akár Williams, de ketten egyszerre nem. Jól ismerjük egymást
44   27|      keresztüllyuggatni?~A vad nép egyszerre bőszült ordítással támadt
45   27|     állapotukban el akarja hagyni, egyszerre öljék le őket.~Robertson
46   27|    legényvezető és főhajós végezve egyszerre tisztét, s amellett kormányozva
47   27|        azért húzni a bőrt! És most egyszerre, csak úgy tréfából, ötszázezer
48   27|         ötszázezer dollár rabattot egyszerre lefizetve.~Thomson rögtön
49   27|            déli szélességet, midőn egyszerre meglódítá a hajót a hullám,
50   27|          halandó.~Robertson szemei egyszerre vérbe borultak; abban a
51   27|        hirtelen beleszökött.~Akkor egyszerre rárohantak üldözői. Kettőt
52   27|           féloldalt fordul. Azután egyszerre magasra kiemelkedék mind
53   30|      valami ostoba toaszton, midőn egyszerre egy földrendítő pukkanás
54   30|            valahogy szikrát kapva, egyszerre nyolc terem közfalát döntötte
55   30|            kertjében sétált, midőn egyszerre minden fenyegető előzmény
56   30|           egymástól, mind a ketten egyszerre meghalnak.~Malmont lázreszketéssel
57   31|      iskolába, kukk. E dal hangzik egyszerre füleinkbe, s látunk egy
58   31| figyelmessé lett ellenséges felek, egyszerre kibékülve egymással, az
59   31|      hajtott viganóval menekülnek.~Egyszerre megered a zápor, az ember
60   33|      szokom hozzájuk? Erre azonban egyszerre vidám nevetéssel közeledik
61   33|         elgyújtanak, a robbanó lég egyszerre explodál, s az egész házat
62   33|           diófa rámákból csak most egyszerre alászállnának, körülülnék
63   33|      nyitni a lélegző csapjukat, s egyszerre kirepült alólam a töltelék.~
64   33|       sebzett vadkan fordult felém egyszerre, szemei szikráztak, orrlyukai
65   33|          vadászkését keresi.~Louis egyszerre ijedten bújt be az ágy alá,
66   33|     gránátszemet; mindig közelebb, egyszerre forrón tapadtak ajkai ajkaimhoz,
67   33|        lázasan alá s fel járkálni, egyszerre egy idegen tárgy tűnik a
68   33|          barátai a táncnak, amidőn egyszerre egy ijedelmes kiáltás riaszt
69   33|   megtámadva, kétfelé kell magamat egyszerre védenem.~Hirtelen bezártam
70   33|           gondolatom, midőn szobám egyszerre elsötétült, s midőn én meglepetve
71   33|           nem lehetett észrevenni.~Egyszerre egy szegletfalhoz érve,
72   36|            életet; az elbukott nép egyszerre szokta meg a jármot és a
73   36|         magukat, s akiket azután ő egyszerre kifacsar.~Ezek mind igen
74   36|  bürökkelyhet egyenként kiüríteni.~Egyszerre férjet és hazát veszíte;
75   36|     csüggedés vett már erőt, midőn egyszerre neszt vélt hallani feje
76   36|            csillagok közé bámulva, egyszerre megpillantá azt a sötét
77   36|     látszott hajtani a szép szóra; egyszerre mint a villám, mint az égből
78   36|         fölemelje, midőn a keselyű egyszerre dühös rikácsolással veté
79   36|           közepébe juthat, s akkor egyszerre hátravetve a rejtő sörényes
80   36|      erdőkön, völgyeken keresztül; egyszerre Balbus vevé észre, hogy
81   36|           talál.~A megsebesült mén egyszerre ijdedten fordult vissza,
82   37|            a vidám láng bevilágítá egyszerre kis szobámat.~E rózsavilágítás
83   37|            oldalfalán egy kép tűnt egyszerre szemembe, mely most úgy
84   37|        milyen boldogtalanná lettem egyszerre ettől a gondolattól!~Mennyi
85   37|           s mennyi borzalom támadt egyszerre azon rémeszmétől, hogy egy
86   37|     előttem; azelőtt igen szépnek, egyszerre ismét félelmesen rútnak
87   37|  regényesebb érzelmein, s bajuszát egyszerre lefelé simította. Úgy nevettem
88   37|        Azzal eltávozott.~Szívemben egyszerre megállt a vér. Eszem, lelkem